Új Magyar Szemle, 1920/3

1920 / 2-3. szám - Apáthy István: Erdély az összeomlás után

Erdély az összeomlás után. Vázolni akarom, egyelőre csak röviden, a Kolozsvárt és, amennyire tudom, az Erdélyben egyébütt lefolyt eseményeket 1918 október utolsó napjaitól 1919 januárius 15-ig, midón a megszálló román katonai ható­ságok, a nagyszebeni oláh kormányzótanács ármányainak engedve, el­fogattak. Abban, amit írok, nagyrészt puszta emlékezetemre vagyok ma még utalva. Kezeim között csak néhány okmány és az akkori kolozsvári hírlapok néhány száma van, melyeket barátaimnak sikerült fogságom alatt hozzám juttatni s nekem a megszállási határvonal átlépésekor 1920 augusztus 7-én magammal hozni. A magyar nemzeti tanács erdélyi osztályának s a keletmagyarországi fökormánybiztosságnak egész irat­tárát 1919 március elején lefoglalta, illetőleg elkobozta a román katonai ügyészség, abban a később teljesen hiúnak bizonyult reményben, hogy az ellenem emelt vádakra alapot fog találni. Lakásomon két ízben ház­kutatást tartottak, s így nem tudom, mit fogok a Kolozsvárról Buda­pestre most útban lévő irataim között még megtalálhatni. A magyar kormánynak, nézetem szerint, kötelessége volna, már csak a történeti igazságnak minden oldalú kideríthetése céljából is, diplomáciai lépéseket tenni az iránt, hogy az említett irattárakat vissza­kaphassuk. Hiszen én, mint Keletmagyarország főkormánybiztosa, az alább idézendő okiratok szerint, az akkori magyar kormánytól főleg azt a megbízatást nyertem, hogy a megszálló csapatok parancsnok­ságával — és nem a lázadóknak tekintett erdélyi és magyarországi oláh vezetőkkel! — a Diaz-féle fegyverszüneti szerződésre vonatkozó belgrádi megállapodások végrehajtását illetőleg, sőt azon túlmenőleg is, tárgya­lásokat folytassak. Tehát a szó szoros értelmében hadikövet, parle­­mentaire, is voltam, akinek személye a nemzetközi jog szerint szent és sérthetetlen. Ilyenül el is ismert úgy Neculcea tábornok, a Kolozsvárt megszálló csapatok parancsnoka, valamint Berthelot tábornok, a szövet­ségesek balkáni hadereje keleti részének főparancsnoka is. Sőt Ber­­thelot tábornok a vele való tárgyalásom alkalmával, 1918 december 31-én, becsületszavával biztosított arról, hogy főkormánybiztosi működésem elé semmi akadályt nem fognak gördíteni, mert a fegyverszüneti szer­ződést pontosan meg szándékoznak tartani; hogy postám, távirataim, 10*

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék