Új Magyar Szó, 2005. október (1. évfolyam, 1-21. szám)

2005-10-26 / 18. szám

I Új Magyar Szó ! 2005. OKTÓBER 26., SZERDA BBC: magyar adás helyett arab hírtévé Megszűnik a BBC rádió leg­több kelet-európai adása, köz­tük a magyar is, viszont létrejön egy arab nyelvű hírtévé - jelen­tette be tegnap Londonban a brit közszolgálati tévé- és rádió­társaság Világszolgálata. „A pri­oritások átrendezésének jegyé­ben” tíz idegen nyelvű adás szű­nik meg, ebből nyolc kelet­európai. A magyarral együtt 2006 márciusáig bezárják a bol­gár, a horvát, a cseh, a görög, a kazah, a lengyel, a szlovák, a szlovén és a thai szekciót. A bezárásra szánt adások olyan európai országokba irányulnak, amelyek már az EU tagjai, vagy csatlakozásra készülnek, illetve olyan országokba, amelyekben az adások „csekély helyi hatást” váltottak ki. Elfogadták az iraki alkotmányt Az október 15-i iraki népszava­záson a lakosság a voksok 78 százalékával jóváhagyta az új alkotmányt - jelentette be teg­nap az országos választási bizottság. A részvételi arány 63 százalék volt. Irak 18 tartomá­nya közül csak el-Anbár és Szaláheddin lakosai szavaztak több mint kétharmados arány­ban az alaptörvény ellen. A mérleg nyelvét képező harmadik régióban, Ninivében viszont - ahol a megfigyelők szintén nagyarányú elutasítástól tartot­tak - a nemmel voksolók aránya csupán 55 százalékot ért el. A többi tartományban többségben voltak az igen szavazatok a nem­legesekkel szemben. Az új alkot­mány demokratikus iszlám államként határozza meg Irakot. Elakadtak a koalíciós tárgyalások Lengyelországban Elakadtak, sőt az egyik fél szerint „válságba jutottak” tegnap a koa­líciós tárgyalások a hatalom meg­osztása körül a lengyel választást megnyerő két jobboldali párt kö­zött. A kisebbik koalíciós partner, a liberális Polgári Platform (PO) második számú vezetője, Jan Ro­­kita szerint a „válság” oka az, hogy a nagyobbik partner, a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) túl sok hatal­mat szeretne fenntartani magá­nak a leendő koalíciós kormány­ban. A kijelölt miniszterelnök, Kazimierz Marcinicewicz szerint viszont a PO-ban nincs meg a kellő elhatározottság a kormány­hoz való csatlakozásra. Koszovói ünnep a BT döntése után Pristinában kitörő örömmel, Belgrádban beletörődve és lep­lezett csalódással fogadták, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn döntött a Koszovó jövendő jogállásáról szóló tárgyalások megkezdésé­ről. Bajram Kosumi koszovói miniszterelnök tegnap üdvözöl­te a BT-határozatot, amely sze­rinte jelentős és történelmi, s hozzájárul a bizalom légkör­ének megteremtéséhez Belgrád és Pristina között. A belgrádi vezetők nyilatkozataiból inkább a leplezett csalódottság és bele­törődés hallatszott. Vojislav Kostunica szerb miniszterelnök közölte, “nem lepte meg” a BT döntése, Boris Tadic elnök sze­rint is várható volt a határozat. Poloskák a kassai főkonzulátuson? Folytatás az 1. oldalról Smuthy a kamera előtt mesélte el, hogy a munkálatok megkezdése után megkereste őt két rendőrként bemutatkozó férfi, s azt kérték, hogy vegye fel őket idénymunkára, mert egy szomszédos szórakozó­hely alvilági vendégeit akarják se­gédmunkásnak álcázva megfigyelni. Felvette őket, de rövidesen tapasz­talta, hogy a két férfit nem az alvi­lág, hanem a főkonzulátus érdekli, ezért fel akart nekik mondani. Ezek után két titkosszolgálati ügynök­ként bemutatkozó férfi kereste meg és „igazolta” a két idénymunkást, mondván: államérdeket szolgálnak, és az a feladatuk, hogy poloskát te­lepítsenek a magyar főkonzulátu­son. A tévé megkérdezte a szlovák kormánykoalícióhoz tartozó Ma­gyar Koalíció Pártjának (MKP) elnökét, Bugár Bélát (képünkön), aki nem hiszi, hogy egy esetleges lehallgatásról a kormányfő, Mikulás Dzurinda is tudott. „Az ilyen felté­telezés eleve borzasztó lenne” - mondta Bugár, aki elképzelhetőnek tartja, hogy a SIS figyeli a szlováki­ai magyar politikusokat. Czékman Imre kassai magyar főkonzul cáfolta az értesüléseket. „Nem volt lehall­gatókészülék a főkonzulátuson” - közölte tegnap a CTK hírügynök­séggel Czékman. ■ / ■ G­U­T­H­E­R­M, ILONA, BUDAPEST „Szerencsétlen választás a turulos szimbolika egy második világhá­borús magyarországi emlékmű­höz” - nyilatkozta az UMSZ-nek a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ) elnöke. Feldmájer Pétert annak kapcsán kérdeztük, hogy Budapest XII. kerületében, a Böszörményi út - Istenhegyi út - Németvölgyi út találkozásánál a második világhá­ború katonai és polgári áldozatai emlékére szombaton Turul-em­lékművet állítottak fel. „Történelmi tény, hogy a turul­madarat annak idején kisajátította magának egy szélsőjobboldali cso­port. De azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy igazából nem a Turul jegyében deportálták a ma­gyarországi zsidóságot, hisz a ma­gyar Szent Korona nevében hoz­ták azokat a törvényeket és rende­leteket, amelyek szinte teljes meg­semmisítésükhöz vezetett” - véle­kedett lapunknak Feldmájer. „Azt gondolom, ha már ezzel a szimbo­likával felállították, és ha nincs egyéb, építészetrendészeti vagy más kizáró ok, akkor hagyni kéne ezt a dolgot úgy, ahogy most van” - tette hozzá. A „Turul-ügy” legújabb fejle­ménye, hogy az I. kerületi önkor­mányzat, mint kijelölt építési hatóság hétfőn kivonult a két nap­pal korábban felavatott emlékmű­höz. Az I. kerületi hatóság sajtó­szóvivője közölte: a Turul-emlék­mű fennmaradási engedélyének megadásához a XII. kerületi ön­­kormányzatnak 30 napon belül minden szükséges engedélyt be kell szereznie. „A szemrevételezést követően felhívtuk az építtető XII. kerületi önkormányzat figyelmét, hogy a jogszabályban rögzített 30 napon belül be kell szereznie min­den szükséges okmányt, iratot, igazolást ahhoz, hogy a fennmara­dási engedélyt kiadhassuk” - mondta a szóvivő. Utóbbiak kö­zött említette a Fővárosi Közgyű­lés jóváhagyó határozatát. „A leve­let elküldtük, és most ketyeg az óra” - tette hozzá. A szoboravatás előtti hetekben több MSZP-s és SZDSZ-s politi­kus elfogadhatatlannak tartotta, hogy Turul-szobor emlékeztessen a második világháború áldozataira. Demszky Gábor közölte: a szobor felállításához a fővárosi önkor­mányzat nem járult hozzá. A fő­polgármester szerint azért nem le­het a második világháború áldoza­tainak emlékére turulmadaras em­lékművet állítani, mert a második világháború előtt ez a szimbólum „a szélsőjobboldali csoportok mar­talékává vált”. A felállítást ellenző liberális és szocialista politikusok szerint a „kardos turul” nem meg­felelő szimbólum arra, hogy közös emlékműve legyen az 1944—1945 - ös ostrom során a hitleri csapatok mellett kitartó, harcban elesett magyar katonáknak, illetve azok­nak a zsidó áldozatoknak, akiket deportáltak vagy a nyilas időszak­ban meggyilkoltak. Ezzel szemben a kerület polgármestere arra hívta fel a figyelmet, hogy a kerecsensó­lyom (turul) a honfoglaló magya­rok hitvilágában jelenik meg elő­ször és végigkíséri a magyar törté­nelmet, továbbá a jelkép ma is megtalálható például a honvédség címerében. A 4,4 méter széles, körülbelül hat méter magas talapzatra emelt, karmai között kardot tartó turul­madár az egykori háborús cselek­mények helyszínén áll. ■ Turul-vita osztja meg a közvéleményt Harminc nap múlva lebonthatják a magyar fővárosban felállított emlékművet FOTÓ: MTI Elfogultsággal vádol a Transgold Folytatás az 1. oldalról Az aranykitermeléssel foglalkozó Transgold a termeléskorlátozás visszavonását kezdeményezte arra hivatkozva, hogy csődközeli hely­zetbe került, márpedig a cég sze­rint a termelés felhagyása növelné a környezeti balesetek kockázatát. Szecskay András, a felperes ma­gyar állam jogi képviselője a ked­den kézhez kapott végzés tartal­máról az MTI-nek kifejtette: a bí­róság szerint az alperes nem bizo­nyította azt, hogy a termeléskorlá­tozás elrendelése óta érdemben változott volna a helyzet a nagybá­nyai létesítmény biztonsága szem­pontjából. Ifkovics József, a Trans­­gold jogi képviselője megdöbben­tőnek nevezte a bíró döntését. „Különösen a hétfői szakértői meghallgatást követően érthetet­len ez a döntés, ugyanis az írásos szakértői véleményhez képest gyökeresen megváltozott véle­ményt hallottunk” — hangoztatta az alperes Ifkovics József. Ioan Udrea, az aranybánya-üzemeltető cég ügyvezető igazgatója elmond­ta: a bíróság nem csak akkor, hanem most is „betömte a száját”, mert nem engedte, hogy bizonyí­tékokkal álljon elő a biztonság demonstrálására. Nehezményezte, hogy a bíró szakértőhöz feltett hétfői kérdései alapján ügyészként viselkedett, ez a román igazság­szolgáltatásban szerinte nem for­dulhatna elő. Udrea hangoztatta, az elmúlt négy évben elveszítette a bizalmát a magyar igazságszolgál­tatásban. Az igazgató jelezte, a román bíróságnál keres jogorvos­latot és kártérítést kér a magyar bíróság miatt elszenvedett anyagi veszteségek miatt. A n­égy éve tartó ciánperben a 2000. január 30-án bekövetkezett környezetszennye­zési katasztrófa miatt 28,6 milliárd forintot és annak kamatait követeli Magyarország a cégtől. ■

Next