Új Magyar Szó, 2005. október (1. évfolyam, 1-21. szám)
2005-10-26 / 18. szám
I Új Magyar Szó ! 2005. OKTÓBER 26., SZERDA BBC: magyar adás helyett arab hírtévé Megszűnik a BBC rádió legtöbb kelet-európai adása, köztük a magyar is, viszont létrejön egy arab nyelvű hírtévé - jelentette be tegnap Londonban a brit közszolgálati tévé- és rádiótársaság Világszolgálata. „A prioritások átrendezésének jegyében” tíz idegen nyelvű adás szűnik meg, ebből nyolc keleteurópai. A magyarral együtt 2006 márciusáig bezárják a bolgár, a horvát, a cseh, a görög, a kazah, a lengyel, a szlovák, a szlovén és a thai szekciót. A bezárásra szánt adások olyan európai országokba irányulnak, amelyek már az EU tagjai, vagy csatlakozásra készülnek, illetve olyan országokba, amelyekben az adások „csekély helyi hatást” váltottak ki. Elfogadták az iraki alkotmányt Az október 15-i iraki népszavazáson a lakosság a voksok 78 százalékával jóváhagyta az új alkotmányt - jelentette be tegnap az országos választási bizottság. A részvételi arány 63 százalék volt. Irak 18 tartománya közül csak el-Anbár és Szaláheddin lakosai szavaztak több mint kétharmados arányban az alaptörvény ellen. A mérleg nyelvét képező harmadik régióban, Ninivében viszont - ahol a megfigyelők szintén nagyarányú elutasítástól tartottak - a nemmel voksolók aránya csupán 55 százalékot ért el. A többi tartományban többségben voltak az igen szavazatok a nemlegesekkel szemben. Az új alkotmány demokratikus iszlám államként határozza meg Irakot. Elakadtak a koalíciós tárgyalások Lengyelországban Elakadtak, sőt az egyik fél szerint „válságba jutottak” tegnap a koalíciós tárgyalások a hatalom megosztása körül a lengyel választást megnyerő két jobboldali párt között. A kisebbik koalíciós partner, a liberális Polgári Platform (PO) második számú vezetője, Jan Rokita szerint a „válság” oka az, hogy a nagyobbik partner, a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) túl sok hatalmat szeretne fenntartani magának a leendő koalíciós kormányban. A kijelölt miniszterelnök, Kazimierz Marcinicewicz szerint viszont a PO-ban nincs meg a kellő elhatározottság a kormányhoz való csatlakozásra. Koszovói ünnep a BT döntése után Pristinában kitörő örömmel, Belgrádban beletörődve és leplezett csalódással fogadták, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn döntött a Koszovó jövendő jogállásáról szóló tárgyalások megkezdéséről. Bajram Kosumi koszovói miniszterelnök tegnap üdvözölte a BT-határozatot, amely szerinte jelentős és történelmi, s hozzájárul a bizalom légkörének megteremtéséhez Belgrád és Pristina között. A belgrádi vezetők nyilatkozataiból inkább a leplezett csalódottság és beletörődés hallatszott. Vojislav Kostunica szerb miniszterelnök közölte, “nem lepte meg” a BT döntése, Boris Tadic elnök szerint is várható volt a határozat. Poloskák a kassai főkonzulátuson? Folytatás az 1. oldalról Smuthy a kamera előtt mesélte el, hogy a munkálatok megkezdése után megkereste őt két rendőrként bemutatkozó férfi, s azt kérték, hogy vegye fel őket idénymunkára, mert egy szomszédos szórakozóhely alvilági vendégeit akarják segédmunkásnak álcázva megfigyelni. Felvette őket, de rövidesen tapasztalta, hogy a két férfit nem az alvilág, hanem a főkonzulátus érdekli, ezért fel akart nekik mondani. Ezek után két titkosszolgálati ügynökként bemutatkozó férfi kereste meg és „igazolta” a két idénymunkást, mondván: államérdeket szolgálnak, és az a feladatuk, hogy poloskát telepítsenek a magyar főkonzulátuson. A tévé megkérdezte a szlovák kormánykoalícióhoz tartozó Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnökét, Bugár Bélát (képünkön), aki nem hiszi, hogy egy esetleges lehallgatásról a kormányfő, Mikulás Dzurinda is tudott. „Az ilyen feltételezés eleve borzasztó lenne” - mondta Bugár, aki elképzelhetőnek tartja, hogy a SIS figyeli a szlovákiai magyar politikusokat. Czékman Imre kassai magyar főkonzul cáfolta az értesüléseket. „Nem volt lehallgatókészülék a főkonzulátuson” - közölte tegnap a CTK hírügynökséggel Czékman. ■ / ■ GUTHERM, ILONA, BUDAPEST „Szerencsétlen választás a turulos szimbolika egy második világháborús magyarországi emlékműhöz” - nyilatkozta az UMSZ-nek a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ) elnöke. Feldmájer Pétert annak kapcsán kérdeztük, hogy Budapest XII. kerületében, a Böszörményi út - Istenhegyi út - Németvölgyi út találkozásánál a második világháború katonai és polgári áldozatai emlékére szombaton Turul-emlékművet állítottak fel. „Történelmi tény, hogy a turulmadarat annak idején kisajátította magának egy szélsőjobboldali csoport. De azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy igazából nem a Turul jegyében deportálták a magyarországi zsidóságot, hisz a magyar Szent Korona nevében hozták azokat a törvényeket és rendeleteket, amelyek szinte teljes megsemmisítésükhöz vezetett” - vélekedett lapunknak Feldmájer. „Azt gondolom, ha már ezzel a szimbolikával felállították, és ha nincs egyéb, építészetrendészeti vagy más kizáró ok, akkor hagyni kéne ezt a dolgot úgy, ahogy most van” - tette hozzá. A „Turul-ügy” legújabb fejleménye, hogy az I. kerületi önkormányzat, mint kijelölt építési hatóság hétfőn kivonult a két nappal korábban felavatott emlékműhöz. Az I. kerületi hatóság sajtószóvivője közölte: a Turul-emlékmű fennmaradási engedélyének megadásához a XII. kerületi önkormányzatnak 30 napon belül minden szükséges engedélyt be kell szereznie. „A szemrevételezést követően felhívtuk az építtető XII. kerületi önkormányzat figyelmét, hogy a jogszabályban rögzített 30 napon belül be kell szereznie minden szükséges okmányt, iratot, igazolást ahhoz, hogy a fennmaradási engedélyt kiadhassuk” - mondta a szóvivő. Utóbbiak között említette a Fővárosi Közgyűlés jóváhagyó határozatát. „A levelet elküldtük, és most ketyeg az óra” - tette hozzá. A szoboravatás előtti hetekben több MSZP-s és SZDSZ-s politikus elfogadhatatlannak tartotta, hogy Turul-szobor emlékeztessen a második világháború áldozataira. Demszky Gábor közölte: a szobor felállításához a fővárosi önkormányzat nem járult hozzá. A főpolgármester szerint azért nem lehet a második világháború áldozatainak emlékére turulmadaras emlékművet állítani, mert a második világháború előtt ez a szimbólum „a szélsőjobboldali csoportok martalékává vált”. A felállítást ellenző liberális és szocialista politikusok szerint a „kardos turul” nem megfelelő szimbólum arra, hogy közös emlékműve legyen az 1944—1945 - ös ostrom során a hitleri csapatok mellett kitartó, harcban elesett magyar katonáknak, illetve azoknak a zsidó áldozatoknak, akiket deportáltak vagy a nyilas időszakban meggyilkoltak. Ezzel szemben a kerület polgármestere arra hívta fel a figyelmet, hogy a kerecsensólyom (turul) a honfoglaló magyarok hitvilágában jelenik meg először és végigkíséri a magyar történelmet, továbbá a jelkép ma is megtalálható például a honvédség címerében. A 4,4 méter széles, körülbelül hat méter magas talapzatra emelt, karmai között kardot tartó turulmadár az egykori háborús cselekmények helyszínén áll. ■ Turul-vita osztja meg a közvéleményt Harminc nap múlva lebonthatják a magyar fővárosban felállított emlékművet FOTÓ: MTI Elfogultsággal vádol a Transgold Folytatás az 1. oldalról Az aranykitermeléssel foglalkozó Transgold a termeléskorlátozás visszavonását kezdeményezte arra hivatkozva, hogy csődközeli helyzetbe került, márpedig a cég szerint a termelés felhagyása növelné a környezeti balesetek kockázatát. Szecskay András, a felperes magyar állam jogi képviselője a kedden kézhez kapott végzés tartalmáról az MTI-nek kifejtette: a bíróság szerint az alperes nem bizonyította azt, hogy a termeléskorlátozás elrendelése óta érdemben változott volna a helyzet a nagybányai létesítmény biztonsága szempontjából. Ifkovics József, a Transgold jogi képviselője megdöbbentőnek nevezte a bíró döntését. „Különösen a hétfői szakértői meghallgatást követően érthetetlen ez a döntés, ugyanis az írásos szakértői véleményhez képest gyökeresen megváltozott véleményt hallottunk” — hangoztatta az alperes Ifkovics József. Ioan Udrea, az aranybánya-üzemeltető cég ügyvezető igazgatója elmondta: a bíróság nem csak akkor, hanem most is „betömte a száját”, mert nem engedte, hogy bizonyítékokkal álljon elő a biztonság demonstrálására. Nehezményezte, hogy a bíró szakértőhöz feltett hétfői kérdései alapján ügyészként viselkedett, ez a román igazságszolgáltatásban szerinte nem fordulhatna elő. Udrea hangoztatta, az elmúlt négy évben elveszítette a bizalmát a magyar igazságszolgáltatásban. Az igazgató jelezte, a román bíróságnál keres jogorvoslatot és kártérítést kér a magyar bíróság miatt elszenvedett anyagi veszteségek miatt. A négy éve tartó ciánperben a 2000. január 30-án bekövetkezett környezetszennyezési katasztrófa miatt 28,6 milliárd forintot és annak kamatait követeli Magyarország a cégtől. ■