Új Magyar Szó, 2006. március (2. évfolyam, 41-63. szám)

2006-03-31 / 63. szám

Olvadás duzzasztja a folyókat Egyre több helyen öntenek ki a csapadék és az olvadás miatt meg­duzzadt folyók országszerte. Az il­letékesek nem mindenütt készül­tek fel a természeti csapásra. Suceava megyében 16 családot kellett kiköltöztetni, mert a Besz­tercén idejében fel nem robban­tott jégtorlaszok miatt a folyó el­öntötte házaikat. A hidrológusok figyelmeztetése szerint a Dunán is árhullám várható a folyam vízgyűj­tő medencéjében lehullott csapa­dék miatt. Marosvásárhelyen tegnap a Ma­ros vízhozama több mint hatszoro­sa volt a sokévi átlagnak. A Kutyfalva községhez tartozó Marosdátoson a Maros vízszintjé­nek emelkedése következtében mintegy 600 lakos szigetelődött el a külvilágtól. Az esőzések nyomán nagyarányú olvadás kezdődött, Gödemesterházán, Galonyán és Marossárpatakon a Maros az árvíz­szinthez közelít, akárcsak a Kis- Küküllő Sóváradnál és Balavásáron. A Maros Maroshévízen tizenkilenc háztáji gazdaságot és százkét hektár mezőgazdasági területet öntött el. Ugyanitt megrongálódott a Maro­son átvezető híd és vele együtt az ivóvízvezeték, itt a forgalmat is le­zárták. Gyergyóremetén százötven hektár mezőgazdasági területet és a helyi óvoda udvarát árasztotta el a Maros és a Kőpatak. Csíkszeredában a polgármesteri hivatal tegnap délelőtt részben le­zárta a terelőutat a Petrom leraka­ta és a Distrigaz vállalat közti sza­kaszon. Továbbra is víz alatt volt tegnap a Nagyrét és a terelőút kö­zött harminc hektár mezőgazdasá­gi terület. Székelyföldön a patakok is kiöntötték A hegyoldalról lezúduló nagy mennyiségű víz miatt megáradt a Fitód pataka is, amely Csíkszereda zsögödi részén harminc udvart ön­tött el. Három házból ki kellett költöztetni a lakókat. Csíkszent­­imrén az Olt lépett ki medréből, elöntve gazdasági épületeket, vala­mint a községi utat egy kilométe­res szakaszon. Megrongálódott az Olt menti töltés közel hat méteres szakaszon, százhetven hektár gaz­dasági terület is víz alatt van. Tusnádfaluban az Olton kívül a Mitács pataka is kiöntött, tizenhat háztáji gazdaságot árasztott el. Dánfalván, Csíkszentkirályon, Csíkszentsimonban, Madéfalván, Csicsóban, Csíkszentgyörgyön, Gyergyóhollón is komoly árvíz­károk keletkeztek a patakok miatt. Az Olt tegnap délutánra túllépte az árvízvédelmi szintet a szomszé­dos Kovászna megyei Mikóúj­­falunál, és Bodoknál is. A kataszt­rófavédelmi hatóságok szerint a folyón a tavaly júliusihoz hasonlít­ható árhullám várható. Belvízkárok a nyugati megyékben Tegnap reggelre a nyugati me­gyékben is több folyó és patak lép­te át az árvízvédelmi szintet. Bihar megyében a Fekete-Körös Belé­­nyesnél és Élénkénél tetőzött, míg a Sebes-Körös Rév, Élesd, Ko­­pácsfalva, Fugyivásárhely és Váradszentmárton területén ha­ladta meg a védelmi szintet. A ki­sebb patakok vízszintje Váras­­fenes, Nánhegyes, Pusztahollód, Biharpoklos települések területén szintén kiöntéssel fenyegetett. Dé­lebbre, Arad megyében a Fehér- Körös árasztott el több száz hektár mezőgazdasági területet, és több községi utat. A belvíz több Bihar megyei településen okozott kárt. Magyarcséke, Biharpokola, Pon­toskő, Kispapmező, Dobrosd, Várasfenes községekben 43 gazda­ságot, közel kétezer hektár mező­­gazdasági területet öntött el a víz, és járhatatlanná vált több községi út, valamint hidak is megrongá­lódtak. Szintén a belvizek okoztak károkat a Bánságban is, Zsombo­lya és Gyertyámos környékén több mint száz hektár került víz alá. ÚMSZ Gyergyóremetén a Maros és patakok öntöttek ki Gátolják a magyar oktatást A csángóföldön zajló, iskolán kí­vüli magyar oktatás szakmai fel­ügyeletét ezentúl a Romániai Ma­gyar Pedagógus Szövetség végzi majd, az iskolai oktatás ellenőrzé­sét pedig a Hargita megyei magyar szaktanfelügyelő látja el - jelentet­te be tegnap Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke. A szövetség leg­utóbbi elnökségi ülésén elhang­zott beszámoló szerint több mind hétszáz gyermek vesz részt iskolai magyarórán. Lászlófy szerint azokban a helységekben, ahol már az iskolában is van magyar oktatás, ott az iskolaigazgatók kezdik meg­szokni a magyar órák létezését. Az iskolai magyaroktatás újabb hely­ségekbe való bevezetése elsősor­ban egyházi ellenállásba ütközik. D. D. Ladányi: Szász Jenő veszélyes Székelyudvarhelyen tegnap is elma­radt az önkormányzat rendes ülése, melyet rendszerint a hónap utolsó csütörtöki napján kellene tartani. Ladányi László alpolgármester, az RMDSZ városi elnöke szerint Szász Jenő polgármester a város működé­sét veszélyezteti. Az alpolgármester kijelentette: Szász Jenő „egyéni és csoportérde­keket képvisel csupán, veszélyezteti a város működését, a város alapvető érdekeinek figyelmen kívül hagyásá­val a tanács megszüntetésén munkál­kodik, fölösleges anyagi kiadásokat okozva a városnak, egy esetleges elő­rehozott választás kierőszakolásá­val”. Az önkormányzat nevében fel­szólította a város elöljáróját, hogy tartsa be a törvényes előírásokat. La­dányi László szerint a polgármester politikai tevékenységével veszélyez­teti a költségvetési alkalmazottak fi­zetését, a lakók gondjainak hatékony megoldását, a jelenlegi helyzet miatt a városi utak és a vízvezeték-hálózat javítási munkálatai is állnak. A városi RMDSZ-szervezet nevében nyílt le­véllel fordult Székelyudvarhely pol­gármesteréhez: „Felkérjük, lépjen át személyes és csoportérdekein, hagyja abba a város normális műkö­désének lebénítását. Hívjon össze rendkívüli tanácsülést vagy ülése­ket, szólítsa fel tanácsosait az ülése­ken való részvételre, fejezze be a ta­nács feloszlatására tett kísérleteit, hisz egyértelmű, hogy ha akarják a város költségvetésének elfogadását, megtehetik anélkül, hogy megpró­bálják kierőszakolni a tanács felosz­latását, semmibe véve a demokrácia szabályait és a törvény betűjét”. A nyílt levél szerint, amennyiben nem fogadják el rendkívüli ülésen a város idei költségvetését, egyértelmű, hogy Szász Jenő egyedüli célja a ta­nács feloszlatása és polgármesteri diktatúra bevezetése. Az Új Magyar Szó megkeresésére Komoróczy Zsolt, a polgármesteri hivatal szóvi­vője Szász Jenő nevében is kijelen­tette, hozzájuk még nem jutott el Ladányi „üzenete”, így még nem döntöttek arról, hogy kívánnak-e reagálni rá, vagy sem. Tóth Adél Lakásvásárlókat támogatnak A kormány e heti ülésén hozott döntése szerint idén legtöbb 30 százalékos ártámogatást nyújtanak azon 35 év alatti, fiatal házasok­nak, akik az 1996/114-es lakástör­vény 7. cikkelyének hatálya alá eső lakást vásárolnak. A legmagasabb, 30 százalékos ártámogatást azok kaphatják, akik esetében a család­tagonkénti havi nettó átlagjövede­lem nem haladja meg az 520 lejt. A támogatás mértéke a kedvez­ményezettek jövedelmével fordított arányban csökken, és egészen 710 lejes határig érvényes, ennél a jöve­delemhatárnál 5 százalékos a szub­venció. A 114-es lakástörvény 7. cikke­lye értelmében a helyi önkormány­zatok különleges alapjaikból épít­hetnek a piaci árszintnél olcsóbb lakásokat, abból a célból, hogy megkönnyítsék a lakásszerzést a törvény által kedvezményezett sze­mélyeknek. Ezek a 35 év alatti, fia­tal házasok, az 1990/42-es törvény haszonélvezői, a falusi környezetbe költöző mezőgazdasági, tanügyi, egészségügyi, közigazgatási és egy­házi alkalmazottak, vagy az illető önkormányzat által meghatározott más személyek Benedek István Forrás: wvm.gov.ro Új Magyar Szó I­C 2000. MÁRCIUS 31., PÉNTEK | . Halasztották a váradi sportpályaügyet Nem tűzte napirendre a nagy­váradi tanács RMDSZ-frakció­­ja a tegnapi ülésen a Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium sport­pályájának az ügyét. Mint la­punkban megírtuk, az eredeti tervek szerint a tanácsnak teg­nap kellett volna határoznia ar­ról, hogy a területet szabadidő­­központtá alakítják. Pásztor Sándor RMDSZ-es frakcióve­zető kérdésünkre elmondta: azért halasztották el az ügyet, mivel az ortodox egyház levél­ben kérte a román tanácsosok támogatását. A sportpályát a helyi tanács 2004 májusában a Szentháromság ortodox paró­kiának adta, ami többhónapos vitát váltott ki a református és a görögkeleti egyház, valamint az önkormányzat között. Művelődési központ a volt bankházban Tevékenységének hatékonyabbá tétele céljából megkapta va­gyonkezelésbe a Kovászna Me­gyei Művelődési Központ a Ro­mán Nemzeti Bank, majd Transilvania Bank volt szék­helyét a megyei tanácstól. A banképület tavaly került a Kovászna Megyei Tanács tulaj­donába kormányhatározattal. Az ingatlan ügyében pereli a kormányt a sepsiszentgyörgyi ortodox esperesi hivatal, arra hivatkozva, hogy korábbi kor­mányhatározattal az egyház kapta meg a volt bankszékházat. A megyei önkormányzat szerint az egyház csak kezelési, nem pedig tulajdonjogot kapott. Közgazdászok szakmai találkozója A Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) ma délelőtt a Közgazdász Fórum 50. jubileu­mi számának megjelenése alkal­mából tart szakmai találkozót az RMKT Kövespad utcai székhá­zában. A rendezvényen Somai József az RMKT elnöke A Köz­gazdász Fórum útja a IX. évfolya­mig címmel tart előadást. Coltea Tibor, az RMKT alelnöke szin­tén előadást tart Hatékonyság és versenyképesség Közép-Kelet-Euró­­pa nyomdaiparában a XX. század kezdetén címmel. Szűk a kolozsvári egyetemi könyvtár A kolozsvári Központi Egyete­mi Könyvtár épülete már nem tudja befogadni a meg­növekedett egyetemista létszá­mot - hangzott el a tegnapi saj­tótájékoztatón. A könyvtár igaz­gatója, Doru Radosav elmond­ta, 45 százalékkal kellene növel­ni az olvasóterem befogadóké­pességét, de az igazi megoldás egy új könyvtárépület építése lenne. Ezenkívül szükségesnek tartják egy elektronikus adatbá­zis létrehozását, amely nyilván­tartaná nem csak a Központi Egyetemi Könyvtár könyveit, hanem a kari könyvtárakét is. A könyvek biztonsága érdekében pedig csipekkel látnák majd el a példányokat.

Next