Új Magyar Szó, 2009. január (5. évfolyam, 1-20. szám)

2009-01-27 / 17. szám

GAZDASÁG I 2009. január 27., kedd 6 Nagyobb lassulást vár az IMF A Nemzetközi Valutaalap legfrissebb előrejelzésében már csak 1-1,5 százalék kö­zöttire jósolja a világgazda­­­ság idei növekedési ütemét - nyilatkozta Axel Bertuch- Samuels az IMF pénz- és tő­kepiaci osztályának vezetője a Reuters hírügynökségnek. Az IMF novemberi előrejel­zése még 2,2 százalékos átla­gos világgazdasági növeke­dést valószínűsített idénre, míg korábban 3 százalékot számított. A washingtoni nemzetközi pénzintézet prognózisát holnap mutatja be, ám azt már most tudni lehet, hogy a fejlett ipari gaz­daságoknak a második világ­háború óta eltelt időszak leg­nagyobb éves GDP-vissza­­esésére kell számítaniuk. Hatezer fős leépítés a Philipsnél Világszerte 6 ezer munka­helyét szünteti meg a Philips holland elektronikai óriás, ami a gyár globális alkalma­zotti létszámának 5 százalé­kát jelenti. A leépítéseket a költségmegtakarításokkal in­dokolják, főleg mivel a válla­lat a múlt évet 3 százalékos forgalom-visszaesés után­­ 186 millió eurós veszteséggel zárta. A cég tavalyi utolsó negyedévi kimutatott veszte­sége már 1,47 milliárd euró volt, ami a menedzsmentet a korábban elhatározott há­romezer fős elbocsátás kerek megduplázására kénysz­erítette. Alkalmazottain spórol az ING Hétezer embert tesz utcára Hollandia legnagyobb bizto­sítóbankja, az ING - adta hí­rül tegnap a BBC. A román bank- és biztosítási piacon is jelenlevő pénzintézet a teg­nap bejelentett leépítéssel egymilliárd eurót szeretne megtakarítani, ám ennek részletei még egyelőre nem ismertek, mint ahogy az sem, hogy a leépítés a vállalat 130 ezres állományának melyik részét érinti. A pénzintézet gyenge eredményei miatt teg­nap a bank vezérigazgatója, Michel Tilmant lemondott, helyére a felügyelő-bizottság eddig elnöki tisztét ellátó Jan Hommen érkezik. Leányaiknak kérnek pénzt a bankok Összesen százmilliárd eurós támogatásra lenne szüksé­gük a jelentős kelet-európai érdekeltségekkel rendelkező nyugati bankcsoportoknak - vonta le a következtetést Herbert Stepic, a Raiffeisen <• International vezérigazgató­ja egy Bécsben megrendezett konferenciát követően. Az osztrák pénzügyminisztéri­umban lezajlott megbeszélé­sen a Nemzetközi Valuta­alapnál, az Európai Közpon­ti Banknál, illetve a Brüs­­­szelben segítségért lobbizó nyugati hitelintézetek képvi­selői vettek részt. Eurómilliárdok úsztak el A pénzügyi válság már a romániai háztartásokat is elérte Közvetlen módon 60 milliárd euróval csökkentette eddig Románia vagyonát a pénzügyi gazdasági válság - állítják az UniCredit elemzői. Hírösszefoglaló____________ Az UniCredit Bank szá­mítása szerint Románia a pénzügyi-gazdasági válság­ban eddig mintegy 60 milli­árd eurót vesztett, elsősorban az ingatlanárak és a tőzsdén jegyzett értékpapír-árfolya­mok zuhanása miatt. A lakossági vagyon is apadt A bank elemzői úgy vélik, hogy a Bukaresti Értéktőzsde irányadó indexének tavalyi, 70 százalék feletti áresése a lakossági tőkepiaci beruházá­sokon keresztül a háztartások pénzügyi eszközállományát is apasztotta, melynek szintje - hosszú évek óta először - a bruttó hazai termék 33 száza­lékáról 27 százalékára való csökkenésében is megnyilvá­nul. A részvényárak esése így a lakossági vagyont mintegy 4,3 milliárd euróval, a lakóin­gatlanok 20-25 százalék kö­rüli értékvesztése pedig mint­egy 54 milliárd euróval vette vissza. A viszonyítási alapot e tekintetben a Román Nem­zeti Bank 2008-ban kiadott pénzügyi stabilitási jelentése szolgáltatja, mely a román in­gatlanvagyon összértékét a tavalyi év elején még 270 mil­liárd euróra becsülte. A Nem­zeti Statisztikai Intézet leg­frissebb, 2006-os adatai sze­rint Romániában 8,2 milliárd lakóingatlant tartottak nyil­ván, aminek 97 százaléka magántulajdonban volt, va­gyis az áresések döntő há­nyada is a lakossági vagyont apasztotta. Az UniCredit elemzői ugyanakkor hozzáte­szik, hogy az értékvesztési tendenciának nem tett jót a lej euróval szembeni gyengü­lése sem, mely így a háztartá­sok lejben számított vagyo­nát, euróban kifejezve az el­múlt egy év alatt 15 százalék­kal csökkentette. A tőzsde se volt jó választás A Ziarul Financiar gazdasá­gi napilap becslései szerint a hazai gazdasági szereplők tőzsdei vesztesége még a bank által jelzett szintnél is nagyobb, azaz a pénzügyi válság 2007 nyarán jegyzett, az amerikai jelzálogpiac be­­dőlésétől számított kipattaná­sa óta a Bukaresti Értéktőzs­dén a befektetők 11,4 milliárd eurós veszteséget könyvelhet­ A vagyonvesztés ellen sem a tőzsde, sem az ingatlanberuházás nem nyújtott védelmet Fotó: Mihály László Egy évi brit GDP tűnt el a válság miatt Egy teljes év bruttó hazai össztermékérté­kének megfelelő befektetett és ingatlanva­gyon veszett oda Nagy-Britanniában a pénzügyi válság kezdete óta lezajlott tőzs­dei és lakásárzuhanás nyomán - mutatnak rá a londoni RAB Capital elemzői. A be­fektetési társaság szerint az ingatlan- és ér­tékpapír-piaci árfolyamveszteségek eddigi együttes összege 1200 milliárd font, ami éppen Nagy-Britannia éves GDP értéké­nek felel meg. A tőzsdei befektetéseken, il­letve a lakóingatlan-állomány piaci értéké­nek zuhanásán elúszott vagyontömeg a 31 millió brit adófizetőt figyelembe véve, fe­jenként 38 700 font vagyonvesztésnek felel meg. Dharval Joshi, az elemzés összeállító­ja szerint a folyamat „még csak félúton jár”, így feltehetően a válság kifutásáig akár kétezer milliárd fonttal is csökkenni fog a befektetetések, illetve ingatlanvagyo­­nok összege. A RAB Capital adatai szerint 2008 végéig a brit lakóingatlan-vagyon pia­ci értéke 700 milliárd, a tőzsdei befektetése­ké pedig 500 milliárd fonttal csökkent­­tekt el, ráadásul úgy, hogy az elmúlt másfél év alatt a tőzs­de kapitalizációja nem keve­sebb, mint 29 milliárd euró­­val csappant meg. A lap sze­rint az említett válság-veszte­­ségállomány a megosztatlan részvénybefektetéseken átla­gosan 12 ezer lejes (3700 eurónyi) veszteséget „fialt”, míg a diverzifikált részvény­portfolióval rendelkezőknek átlagosan csak 1500 lejes (462 eurós) negatív hozam­mal kellett számolniuk. ◄ Újra pihennek a Dacia munkásai Az eladások vá­ratlan szintű visszaesése miatt tegnaptól újra le­álltak a Dacia gyártósorai. A decemberi egy­hónapos kény­szerpihenő után a mostani leállás két hétig tart. D. L. A december végi, január eleji termelési szünet után tegnaptól újra két hétig nem működnek a Dacia gyártóso­rai. A jelenlegi, február 4-ig tartó leállást a francia Re­nault tulajdonában levő ro­mániai gépkocsigyártó az új­autó-eladások drámai csök­kenésével indokolja, miköz­ben a cég közleménye szerint A Dacia alkalmazottai két heti munka után újabb két heti kényszerszabadságra mentek Manchionne: átalakul az autóipar A világ legnagyobb autógyártója, a japán Toyota sajtóhírek szerint idén 20 százalék­kal csökkenti termelését. Tavaly még több mint 8 millió autót szereltek össze a válla­lat gyáraiban, ám idén mindössze 6,6 mil­lió jármű gyártását tervezik. Az autógyár vezetése egyelőre nem kívánta kommen­tálni a megjelent sajtóhíreket. A német BMW-autógyár humánerőforrás-igazga­tója viszont a nyilvánosság előtt jelentette ki, hogy cége az autóipart sújtó válság el­lenére sem tervez létszámcsökkentést, így a négy németországi telephelyen idén az autógyártó 26 ezer dolgozóját maradékta­lanul megtartják. Sergio Marchionne, az olasz FIAT vezérigazgatója viszont úgy látja, hogy a válság negatív hatásai alól egyetlen gyártó sem húzhatja ki magát, sőt az iparág tájképe emiatt már idén je­lentősen át fog alakulni. A FIAT a maga részéről a múlt héten jelentette be, hogy kész 35 százalékot szerezni a fennmaradá­si problémákkal küzdő amerikai Chrysler­ből, de nem kizárt az olasz cég a francia PSA Peugeot Citroennel való „összeállá­­sa” sem. a piaci tendencia változására a közeljövőben sem lehet számítani. A Dacia alkalma­zottai a kéthetes kényszerpi­henő ideje alatt technikai munkanélküliekként - ahogy az eddigi leállások alkalmá­val - bérük 85 százalékát fog­ják megkapni. Nem segített a kisebb kapacitás sem A Dacia-gyár annak elle­nére kényszerült újra leállni, hogy a decemberi egyhóna­pos pihenő után a gyártóso­rokat e hónap elejétől csök­kentett kapacitással, a koráb­bi, napi 1360 darabbal szem­ben csak napi 1085 darabbal indították újra. A mioveni-i futószalagról eddig csak min­den harmadik autót szánták romániai értékesítésre, ám a gazdasági válság kereslet­apasztó hatásai miatt mára már a tavalyig komoly bővü­lést felmutató külpiacokon is nehézségeket tapasztaltak. Nem fogy a Logan A Dácia hazai értékesítései tavaly - ez elmúlt évek töret­len növekedését megakaszt­va - 17 százalékkal estek vis­sza, azaz a 2007-ben eladott 102 062 darabbal szemben 2008-ban már csak 84 708 Dacia Logan és Sandero gép­kocsi talált gazdára. A legna­gyobb visszaesést a decembe­ri értékesítési­ adatok hozták, amikor is a Dacia által bel­földön eladott 3622 gépkocsi az azt megelőző év decembe­réhez képest 55 százalékos csökkenést takart. A Dacia ugyanakkor a romló értéke­sítések ellenére is itthon ma­gasan őrzi piacvezető, 27,3 százalékos pozícióját, míg a Renault saját márkáiból ta­valy eladott 22 ezer darab 7,2 százalékos, a Dacia-Renault konszernnek pedig összesítve 34,5 százalékos piacrészese­dését jelenti. ◄

Next