Új Magyar Szó, 2010. szeptember (6. évfolyam, 169-190. szám)
2010-09-16 / 180. szám
21 UMSZAKTURUS 1 Röviden Hazavihették a giuleşti-i szülészeten megsérült ikerpárt Hazakerülhetett két csecsemő giuleşti-i szülészeten történt tűzeset sebesültjei közül. Az orvosok szerint „csodával határos” az a mód, ahogyan regenerálódtak a Grigore Alexandrescu kórházban kezelt kisbabák. Dan Enescu, a koraszülöttek rehabilitációjáért felelős orvoscsoport vezetője elismerte: nem számítottak arra, hogy a példátlan katasztrófa sérültjei közül lesznek olyanok, akiknek a gyógyulása ilyen sikeres lesz. A szerencsés ikerpárt látható sérülések nélkül vihették haza a drámai heteket átélő szülők. A kezelőorvosok szerint egy felnőtt szervezet semmiképpen sem regenerálódhatott volna ilyen ütemben, a koraszülött osztályon ugyanis kétszáz fokra emelkedett a hirtelen felcsapó lángok miatt a hőmérséklet. Újabb romániai halottja van a nyugat-nílusi vírusnak Újabb négy nyugat-nílusi vírus által fertőzött beteget azonosítottak a hazai hatóságok az elmúlt napokban: az érintettek száma 38- ra emelkedett. A hét elején életét vesztette egy 64 éves, inzulinfüggő cukorbeteg, szívbetegséggel és magas vérnyomással küzdő férfi, tegnap egy 60 éves nő hunyt el, akit súlyos állapotban szállítottak kórházba. A legutóbbi áldozat is krónikus betegségekben szenvedett: magas vérnyomással kezelték, korábban agyérzésen is átesett. A legújabb megbetegedéseket Fehér, Maros, Konstanca és Nagyszeben megyéből jelentették. Meghívták a novemberi NATO-csúcsra Oroszországot Meghívták a november 19-20-án Lisszabonban tartandó NATO-csúcstalálkozóra Oroszországot is - közölték Brüsszelben az atlanti szervezet diplomatái. A meghívást tegnap küldte el Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár, és várják az orosz választ. Korábbi közlések szerint a NATO-csúcstalálkozón való orosz részvétel attól függ, elég közel kerülnek-e egymáshoz az előzetes egyeztetések során a két fél elképzelései a nemzetközi biztonság jövőjével kapcsolatban. A NATO új stratégiai koncepciót akar elfogadni Lisszabonban, és az oroszok többször bírálták a dokumentum tervezetét, mondván, hogy az a szövetségre nézve fenyegetésként állítja be Oroszországot. Náci jelképeket festettek fel a chişinăui zsinagógára Ismeretlen tettesek horogkeresztet és az SS hadsereg jelképeit festették fel a chişinăui zsinagóga falára. Emellett Nagy-Romániát ábrázoló térképet is rárajzoltak, mellé biggyesztve a román radikális nacionalisták jelszavát, a „Besszarábia - román föld” feliratot. A felfestések a hét végén jelentek meg a zsidó templom bejáratánál. Mihai Ghimpu, az államfői tisztet ideiglenesen ellátó házelnök szerdán erélyesen elítélte a bűntényt, és követelte a tettesek kézre kerítését. Ghimpu szerint a történtek „kihívást jelentenek a kormányzó szövetségnek”. Közölte, hogy az ilyen tettek nincsenek összhangban a polgárok érzelmeivel. Meggyőződését fejezte ki, hogy ez nem fogja megzavarni az etnikumok közötti viszonyokat és a zsidó hitközség tagjainak a nyugalmát. Nem elégséges az új tagországok aránya a külügyi szolgálatban Mind a kelet- és közép-európai új tagállamok, mind a női nem részesedése javult az Európai Unió tervezett külügyi szolgálatának személyi összetételében az első kinevezések következtében, de ezeket az arányokat még tovább kell növelni - hangoztatta Catherine Ashton kül- és biztonságpolitikai képviselő tegnap Brüsszelben. Az „uniós külügyminiszter” a nagykövetek első csoportjának kinevezését jelentette be, a 29 posztból csak hármat nyert el kelet-európai jelentkező (kettőt lengyel, egyet litván). Párizs betiltotta a burka viseletét Hírösszefoglaló__________________ Több muzulmán vallási vezető elítélte, hogy a Franciaországban a szenátus is megszavazta kedden eset azt a törvényt, amely megtiltja az arcot teljesen elfedő kendő - lényegében két iszlám női viselet, a nikáb és a burka viselését nyilvános helyen. A tilalom jövő tavasszal lép hatályba, ha az alkotmánybíróság nem talál benne hibát. A késleltetéssel a törvény propagálását segítik elő. A szavazás 246:1 arányú volt, ami nem tükrözi azt a hatalmas társadalmi vitát, amelyet az előterjesztés kiváltott. Franciaország az első európai állam, ahol ilyen általános tilalmat fogadtak el. Hasonló törvény készül Belgiumban is. Franciaországban hivatalos becslés szerint mintegy 1900 nő hord ilyen viseletet. A törvény szövege úgy fogalmaz, hogy „az arc eltakarása tilos közterületen”. Ez az utcákon túlmenően „a közönség előtt nyitott helyeket” jelenti, vagyis az üzletek, a járművek, vendéglátó helyek, valamint a közintézmények is beletartoznak. Konkrétan nem nevezi meg a törvény a két inkriminált ruhadarabot: a nikábot (ezen csak a szemek számára van rés) és a burkát, amely tetőtől talpig eltakarja az egész testet, és a viselője csak a szöveten keresztül lát. A szabálysértőket 150 euróval és/vagy állampolgári ismeretek tanfolyammal büntetik. Egy év börtönnel és 30 ezer euró pénzbüntetéssel sújtják azt, aki rákényszerít egy nőt az ilyen viselet hordására. A világ legnépesebb muzulmán országának, Indonéziának a legfontosabb vallási testülete bírálta a párizsi döntést. „Nem értünk egyet a törvénnyel, noha nálunk ez nem túl kényes kérdés, mivel az indonéz muzulmán nőknek nem kell burkát viselniük - mondta Amidhan, az ulematanács elnöke. A 230 milliós népességű Indonézia lakosságának több mint 90 százaléka muzulmán, de a nőknek csak egy része fedi el a haját sállal. „A közel-keleti muzulmán nők azért hordanak teljes testüket eltakaró kendőt, mert ezt diktálja a kultúrájuk és a hitük. Ha a francia parlament meg akarja védeni az emberi jogokat, akkor meg kell engednie, hogy a nők burkát hordjanak” - fejtette ki véleményét az ulemák vezetője. „Ha (a burka viselése) biztonsági problémát okoz, akkor meg kell határozni, milyen veszélyt jelentenek a testüket elfedő nők” - tette hozzá Amidhan. ◄ Az új franciaországi törvény megtiltja az arcot teljesen elfedő kendő, a nikáb és a burka viselését Magyar ET-tagok képviselik a Székely Nemzeti Tanácsot A jövőben az Európa Tanács (ET) magyarországi tagjai képviselik a Székely Nemzeti Tanácsot Strasbourgban - közölte Braun Márton (Fidesz), az ET parlamenti közgyűlése magyar küldöttségének vezetője a felek tegnapi budapesti találkozója után. Braun Márton a sajtótájékoztatón elmondta, az volt a székely tanács kérése, hogy képviseljék az érdekeit Strasbourgban, s ennek, mint kifejtette, jó szívvel eleget kívánnak tenni. Valamenynyien egyetértettek abban - mondta -, hogy „a (...) delegációnak feladata kell, hogy legyen, hogy képviselje a székely tanácsot, illetve a határon túli magyarok érdekeit az Európa Tanácsban”. Az Európa Tanácsnak az emberi jogokért küzdő legfőbb európai szervezetként foglalkoznia kell a kisebbségi jogokkal és azok védelmével - mutatott rá. Hozzátette: ez eddigi lelki kapcsolat az anyaországi és a határon túli magyarok között közjogivá válik a jövőben a kettős állampolgárság könnyített megadásával. Kiemelte még: kedvező, hogy a román kormányt alkotó pártok ugyanabba politikai családba tartoznak, mint a magyar kormánypártok. Ez egy közös gondolkodást, és egy olyan közös értékrendszert feltételez, ami bizakodásra ad okot - mondta. Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke úgy fogalmazott: a tanács a keddi és szerdai tárgyalásokkal részévé vált a nemzeti együttműködés rendszerének. Székelyföld területi autonómiáját azon elvek és értékek alapján szeretnék megteremteni, amelyek az Európa Tanácsa működését jellemzik. A tanács által elfogadott határozatok és ajánlások kedvezőek és kedveznek a székelyföldi autonómiai törekvésnek - fejtette ki a székely politikus. „A mi célunk, érdekünk az, hogy ezek az értékek, elvek maradéktalanul érvényesüljenek Székelyföldön” - mondta. A teljes és tényleges egyenlőséget a székelység a saját szülőföldjén akkor és úgy tudja megélni, ha saját törvényhozó és végrehajtó intézményei vannak, úgy ahogy az Európai Unió nem egy autonóm régiójában - tette hozzá. ◄ www.maszol.ro , 2010. szeptember 16., csütörtök Clinton: biztató béketárgyalások Hírösszefoglaló__________________ ► Benjámin Netanjahu izraeli kormányfőnek és Mahmúd Abbász palesztin elnöknek komolyak a szándékai a békét illetően - mondta tegnap Jeruzsálemben Hillary Clinton amerikai külügyminiszter. A tárcavezető szerint a felek végre „szemtől-szemben beszélnek a kulcskérdésekről, és a dolgok velejéig hatolnak”. „Azt hiszem, komolyan megegyezésre akarnak jutni. (...) Az idő megérett erre, s ők olyan vezetők, akiket az amerikai kormány is támogat a nehéz döntések meghozatalában” - tette hozzá. Clinton sürgette a feleket, hogy ragadják meg a lehetőséget, és kössenek békét, mert a jelenlegi helyzet tarthatatlan. A külügyminiszter Simon Peresz izraeli államfővel való találkozása után, a béketárgyalások újabb fordulója előtt nyilatkozott a sajtó munkatársainak. Arról nem tett említést, hogy a tárgyalópartnerek beszéltek-e az izraeli telepespolitikáról. A palesztinok azzal fenyegetőznek, hogy otthagyják a tárgyalóasztalt, ha az izraeli kormány nem hosszabbítja meg a szeptember 26-án lejáró telepbővítési moratóriumot Ciszjordániában. Netanjahu és Abbász kedden az egyiptomi Sarm-es-Sejkben tárgyalt, tegnap pedig Jeruzsálemben folytatják a megbeszéléseket. Ezek során Netanjahu először Clintonnal találkozik, hozzájuk csatlakozik később Abbász és George Mitchell, az amerikai elnök közel-keleti különmegbízottja. A békekötéshez az izraelieknek és a palesztinoknak egy sor vitatott kérdésről kell megegyezniük, köztük Jeruzsálem státusáról, a palesztin menekültek, a határok, a víz, és a biztonság kérdéséről. ◄ Kiürítették az Eiffel-tornyot Hírösszefoglaló__________________ Bombariadó miatt kiürítették Párizs egyik legfőbb turista látványosságát, az Eiffel-tornyot és a Mars-mezőt. A tornyot üzemeltetető társaság este negyed kilenc után pár perccel névtelen telefonálótól kapott figyelmeztető hívást. Ennek nyomán, röviddel kilenc óra előtt jelentős rendőri erők vonultak ki és kezdték meg a terület kiürítését és átvizsgálását - közölte a párizsi rendőrség. Mintegy 25 ezer ember tartózkodott ebben az időpontban a környéken. A biztonsági övezet kijelölése után a turisták egy részét, mintegy ezer embert a Szajna rakpartjaira terelték, a többieket megpróbálták hátrébb szorítani a Mars-mezőn, megakadályozandó a kíváncsiskodók viszszaszállingózását. A riadó után az Eiffel-torony közvetlen környéke továbbra is zárlat alatt állt, a szerkezet köré kordont vontak, és kutyás rendőrök vizsgálták át tüzetesen a területet, de bejelentésük szerint három órányi kutatás után sem találtak robbanószerkezetet az Eiffel-toronyban és a környékén sem. Mintegy 25 ezer látogató volt a párizsi nevezetességnél a bombariadó idején