Új Magyar Szó, 2011. szeptember (7. évfolyam, 169-190. szám)

2011-09-16 / 180. szám

21 nm: aktuális Röviden Három magyar párt egy asztalnál Különkiadással jelentkezik ma este 8 órától az Erdélyi Magyar Televízió Többszemközt cí­mű műsora, amelyben a három erdélyi ma­gyar párt képviselői - Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára, Szász Jenő, az MPP el­nöke, és Toró T. Tibor, az EMNT elnöke - aktuálpolitikai kérdéseket boncolgatnak. A vita legfontosabb témái: az önkormányzati és parlamenti választások, a népszámlálás, a kettős állampolgárság és szavazati jog Magyarországon, a régióátszervezés, és egyéb hasonló, az erdélyi magyarságot érintő kérdések. Az élő adás a televízió mellett interneten is követhető a www.erde­­ly.tv oldalon. Rakétavédelem és vízumkérdés A rakétavédelmi rendszer elemeinek Ro­mániába való telepítése által javul az or­szág regionális stratégiai megítélése, vala­mint az amerikai befektetők bizalma a ro­mán gazdaságban, és megoldhatja az ame­rikai vízumok kérdését is - nyilatkozta teg­nap Teodor Baconschi külügyminiszter. Ar­ról is beszámolt, hogy amerikai kollégája, Hillary Clinton egyetértett, „nem lehet a ví­zumprogramon kívül hagyni olyan erős eu­rópai szövetségeseket, mint Lengyelország és Románia”. Idei mélypontján a lej idei mélypontra süllyedt a lej, tegnap egy euróért 4,2940 lej fizetett a Román Nemze­ti Bank (BNR). Ennél kevesebbet tavaly de­cember 16-án ért a román fizetőeszköz, amikor 1 euróért 4,2953 lejt kértek. Mind­eközben az amerikai dollárral szemben 2,19 bánit erősödött a lej, a tegnapi a BNR- árfolyam szerint a tengerentúli valuta 3,1127 lejt ért. A Jobbik feljelentette Kertészt A Jobbik feljelentette tegnap Kertész Ákos írót az ügyészségen közösség elleni izgatás, rágalmazás és becsületsértés bűncselekmé­nyek miatt - jelentette be az ellenzéki párt szóvivője. Mirkóczki Ádám sajnálatosnak nevezte, hogy ezt a beadványt a Jobbiknak kellett elkészítenie. Az Amerikai Népszavá­ban augusztus 29-én jelent meg Ker­tész Ákos nyit levele, amelyben az író egyebek mellett így fogalmaz: „a magyar genetikusan alattvaló”. Kedden a miniszter­­elnök szóvivője azt mondta, a kormány még nem foglalkozott Kertész Ákos Kos­suth-díjának sorsával. Kossuth-díjat eddig egyszer vontak vissza. Nagy Gábor, a ka­zincbarcikai Borsodi Kooperáció vezérigaz­gatója 1952-ben a barnaszén-elgázosítás új technológiájáért kapta meg a kitüntetést, amelyet 1953 decemberben visszavettek tő­le, mert kiderült, hogy a technológia lcen­­cét az NSZK-ból lopta. Zentalt ki akarják adni Az ausztrál szövetségi kormány külön fel­hatalmazást kért ahhoz, hogy megkérdője­lezze a szövetségi bíróság döntését, amely akadályozza a háborús bűncselekménnyel vádolt Zentai Károly (képünkön) kiadatását Magyarországnak. A perthi illetőségű 89 éves férfi hat éve harcol a kiadatás ellen. A magyar hatóságok azért kérték ki Ausztráli­ember 1944-ben történt meggyilkolása ügyében. ________________2011. szeptember 17-18., péntek-vasárnap Villámvizit Líbiában Sarkozy és Cameron támogatja az átmeneti hatalmat Hírösszefoglaló__________________ A francia államfő és a brit mi­niszterelnök villámlátogatást tett tegnap Líbiában. Nicolas Sarkozy francia államfő „ve­szélynek” nevezte a felkelők tripoli bevonulása óta rejtőzködő Kadhafit azon a közös sajtóérte­kezleten, amelyet az Átmeneti Nemzeti Tanács (ÁNT) két fő vezetőjével, Mahmúd Dzsibríllel és Musztafa Abdel-Dzsalíllal együtt tartottak. Hozzátette, hogy a NATO líbiai kötelezett­ségvállalása nem ért véget. David Cameron brit miniszter­­elnök azt üzente Kadhafinak és még mindig harcoló híveinek, hogy „adják fel”. London segíte­ni fog abban, hogy Kadhafit meg­találják és az igazságszolgáltatás elé állítsák — ígérte. Bejelentette továbbá, hogy országa felszabadít 12 milliárd fontot (csaknem 19 milliárd dollárt) a Kadhafi-rend­­szer befagyasztott javaiból, mi­helyt lehetővé teszi ezt az ENSZ Biztonsági Tanácsa. London és Párizs ilyen értelmű határozatter­vezetet készül beterjeszteni a tes­tület elé pénteken. Sarkozy a ma­ga részéről óvott attól, hogy Líbi­ában a bosszú, a leszámolás kö­vetkezzék, egyszersmind felkérte azokat az országokat, amelyek­nek a területén körözött líbiaiak vannak, hogy adják ki őket a nemzetközi igazságszolgáltatás­nak. „Kadhafit le kell tartóztatni, és mindenkinek, akit a nemzetkö­zi igazságszolgáltatás vád alá he­lyezett, számot kell adnia arról, amit tett” - jelentette ki a francia államfő. Mint mondta, bízik Ni­gerben, és semmi oka nincs kétel­kednie abban, hogy az ország ve­zetői tiszteletben fogják tartani a nemzetközi jogot. Kadhafi szá­mos családtagja a Líbiával szom­szédos fekete-afrikai országban talált menedéket. Sarkozy emlékeztetett arra, hogy Franciaország és Nagy-Bri­­tannia, amely országok az elsők között ismerték el az ÁNT-t, tá­mogatják azt a követelést, hogy az Átmeneti Nemzeti Tanácsot fogadják el Líbia képviselőjeként az ENSZ Közgyűlésében. Azt is leszögezte, hogy semmiféle szá­mítás nem vezérelte Franciaor­szágot a segítségnyújtásban. ◄ Európai politikusok látogatóban. Nicolas Sarkozy kezet fog egy sérült felkelővel, jobboldalán David Cameron Ausztria aggódik Az összes jogi lehetőség ki­használását tanácsolta a bécsi kormánynak a magyarországi de­vizahitelek végtörlesztéséről szó­ló magyar kormányzati tervvel szemben Ewald Nowotny, az Osztrák Nemzeti Bank kor­mányzója a parlament pénzügyi bizottságának ülésén. Michael Ikrath néppárti parlamenti képvi­selő hozzászólására válaszolva. Nowotny azt mondta: „nagyon bosszantónak” tartja az intézke­déseket, „amelyekhez legutóbb nyúlt Magyarország”. Bécs gya­korlatilag az Orbán Viktor hétfői beszédének elhangzása utáni első percekben kifejezte a tervezett in­tézkedések miatti felháborodását. Sajtóértesülések szerint Maria Fekter osztrák pénzügyminiszter már aznap levélben tiltakozott Matolcsy György nemzetgazda­sági miniszternél. Fekter úgy fo­galmazott: a magyar kormány ja­vaslata veszélyezteti Kelet- és Kö­­zép-Európa egészének pénzügyi stabilitását és, sérti a jogrendet Werner Faymann az osztrák kor­mány szokásos heti ülése után ki­jelentette: ő és Michael Spinde­legger al­kancellár „számos be­szélgetést folytattak” a magyar féllel. „A következő lépés nem politikai egyeztetés lesz, hanem annak a vizsgálata, hogy mennyi­ben jogszerű ez a terv” - mondta Faymann. . Flamand-vallon megállapodás M­SZ____________________________ Megállapodott tegnap haj­nalban nyolc belgiumi - fla­mand és vallon - párt a két nép­közösséget eddig legmélyebben megosztó választójogi kérdés­ben, a brüsszeli és a Brüsszel környéki választókerület ketté­választásának ügyében. Ezzel általános megítélés szerint végre megnyílt a szövetségi szintű ko­alícióalkotás lehetősége, és reá­lis esély mutatkozik a 15 hónap­ja tartó kormányválság leküzdé­sére. Belgiumban a tavaly júniu­si parlamenti választások óta nem sikerült kormányt alakíta­ni. A mindössze 10 és fél millió lakosú, de hallatlanul bonyolult állami berendezkedésű Belgi­umban a lakosság mintegy 60 százalékát teszik ki a holland nyelvű flamandok. A másik nagy népközösség a francia ajkú vallonoké. Alkotmányjogi érte­lemben szintén államalkotó népközösségnek számítanak, bár csak néhány tízezren van­nak az ország keleti csücskében élő német anyanyelvűek. Fősza­bály, hogy az északi Flandriá­ban csak flamand, a déli Vallóniában csak vallon pártok­ra lehet szavazni. Külön egysé­get képez Brüsszel, ahol túlnyo­mó többségben vannak a francia ajkúak, de hivatalosan a főváros kétnyelvű, és ott akár flamand, akár vallon pártokra is adhatók a voksok. A „viszály almája” a Brüsszel körüli térség, amely hi­vatalosan Flandriához tartozik, de választókerületi szempontból annak idején „hozzácsapták” Brüsszelhez. A fővárosból sok vallon költözött ki az agglomerá­cióba, és mindeddig ragaszko­dott francia anyanyelvének hasz­nálatához. ◄ Bechtel-szerződés: Băsescu szerint mindkét fél lopni akart M­SZ Az észak-erdélyi autópálya egészére vonatkozó szerző­déstől „megfosztott” Bechtel amerikai cég elégedett azzal a kompromisszumos megállapo­dással, amely szerint csak a sztrá­da két részét építheti meg-jelen­tette ki tegnap Mark Gitenstein, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete. Hozzátette: a céghez hasonlóan országa kormányának és a román hatóságoknak sincs el­lenvetésük. Az amerikai diploma­ta nyilatkozatának előzménye, hogy Traian Băsescu román ál­lamfő Washingtonban azt rótta fel a nemzetközi hitelintézetek­nek, hogy nem figyelmeztették Romániát arra, hogy ne kössön szerződést a Bechtelel. Szerinte a Világbanknak kellett volna java­solnia, hogy Románia ne kösse ruházási Bank és a Nemzetközi Valutaalap sem annak ellenére, hogy akkor nyilvános volt a szer­ződés, így hozzáférhettek a tartal­mához. Băsescu kifejtette, hogy a Bechtel-szerződés előnytelen volt, hiszen Románia a világ legdrá­gább autópályáját építtette, a megállapodás nyomán pedig „mindkét fél lopni akart”. Hozzá­tette: a szerződést versenytárgya­lás nélkül ítélték oda a hatóságok meg a szerződést, de ezt nem tet­te meg, akárcsak az Európai Be­ az amerikai vállalatnak. " Az ENSZ BT-hez fordult Belgrád ÚHSZ-összeállítás Vuk Jeremies szerb külügy­miniszter New Yorkba uta­zott tegnap, az ENSZ BT-nek az észak-koszovói helyzet kiélező­dése miatt összehívott rendkívü­li ülésére. Jeremies előző este le­velet írt Ban Ki Mun ENSZ-fő­­titkárnak, amelyben felszólította a világszervezetet, hogy tegyen meg minden szükséges intézke­dést, megakadályozandó a pastinai hatóságok által beha­rangozott egyoldalú lépéseket, amelyekre nem adta áldását a fő­titkár koszovói k­ülönmegbízott­­ja vagy a Biztonsági Tanács. El­lenkező esetben - írta Jeremies - veszélybe kerülhet a belgrá­di pristinai párbeszéd. A pristi­­nai hatalom több olyan nyilatko­zatot tett, amelyek szerint ma egyoldalúan vám- és határellen­őrzést vezet be a koszovói szerbi­ai adminisztratív határon. Szer­bia értesítést kapott arról, hogy a békefenntartó haderő, a KFOR és az EU koszovói igazságügyi és rendőrségi missziója (EULEX) meg akarja könnyíte­ni e terv végrehajtását, ami - Jeremies szerint - erősen ellent­mond az ENSZ BT 1244-es ko­szovói határozata által kijelölt semleges mandátumuknak. " Új Mjpmi'ttig il járt a fenmwni elnök Három napos látogatást tett Budapesten Atlfete Jahjaga koszo­vói köztársasági elnök (képünkön jobbra, Eleni Tsakopoulos Kounalakis az Egyesült Államok budapesti nagykövete társasá­gában). Tegnap fogadta Orbán Viktor kormányfő, ak­i kifejtette: Magyarország készen áll a kétoldalú gazdasági-fejlesztési kap­csolatok kiterjesztésére.

Next