Új Magyar Szó, 2012. május (8. évfolyam, 80-100. szám)
2012-05-10 / 86. szám
2012. május 10., csütörtök : www.maszol.ro „Fellázadtak” a székelyek Kovács Zsolt__________________ ► A székelyföldi önkormányzatok nem adják vissza az Ungureanu kormány által nemrégiben kiutalt kormánytámogatásokat, jelentették ki tegnapi sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatójukon az elöljárók. Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök leszögezte: törvényesen kapták a pénzeket, amelyeket kormányhatározattal utaltak át számukra, és azt tanácshatározattal be is vették a saját költségvetésükbe. „Pimaszság elvenni azt a pénzt, amit más megyék lehet, hogy már el is költöttek rendezvényekre, miközben mi ezt megspóroltuk, hogy uniós beruházások önrészeire költhessük” - mondta a háromszéki tanácselnök. Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke leszögezte: ha szükséges, be is fogják perelni a Ponta-kormányt, amiért törölte a tartalékalapból kiutalt összegekről szóló rendeletet. Már megszokták, hogy ha az RMDSZ ellenzékbe kerül, nem kapnak kormánytámogatást, mondta Borbély, aki szerint 2009- ben is csak uniós pénzekből tudtak gazdálkodni, ennek ellenére megkétszerezték a költségvetést. Mint ismert az Ungureanu-kabinettől április elején Hargita megye önkormányzata 6 millió lejt, Kovászna megye tanácsa 4,8 millió lejt kapott, Sepsiszentgyörgy pedig kiemelkedően magas támogatást, közel 10 millió lejt. Hasonlóan nyilatkozott tegnap Sever Voinescu, a Demokrata Liberális Párt (PDL) szóvivője is, aki viszszaélésnek nevezte a Ponta-kormány szándékát, és megelőlegezte, hogy a volt kormánypárt kész , jogi és alkotmányossági útra” terelni a kérdést. ◄ Törlik a küszöböt? MSZ „Megjött a koalíció étvágya” - fogalmazott Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke azzal kapcsolatban, hogy az újonnan kialakult szociálliberális parlamenti többség máris módosította a választójogi törvényt a szenátusban (a törvény képviselőházi módosítása még hátravan), és lemondott az arányos képviselet elvéről. Emlékeztetett, a baloldal néhány hónappal ezelőtt még olyan választási rendszer elfogadását támogatta, amely a leadott szavazatok arányában biztosította volna a mandátumokat. Közben rájöttek arra, hogy a tisztán egyéni választókerületes rendszerrel maximalizálhatják a parlamenti jelenlétüket. „Simán előfordulhat, hogy a mostani 40-45 százalékos támogatottsággal a mandátumok 70-75 százalékát szerzik meg a parlamenti választásokon, és olyan politikai pártok, amelyek akár 20 vagy 25 százalékos politikai támogatottsággal rendelkeznek, be sem jutnak a parlamentbe. Ha a képviselőház is erre a változatra szavaz, az Alkotmánybírósághoz fordulunk. Már készítjük is az alkotmánybírósági kereset szövegét” - jelentette ki Kelemen Hunor. Amúgy a szenátusban módosított választási törvény újabb kitétellel egészülhet ki. Dan Sova szociáldemokrata szenátor szerint az alsóházban törölnék a jelenlegi ötszázalékos választási küszöböt. Ezzel a módosítással olyan jelöltek is bekerülhetnek a törvényhozásba, akik ugyan megnyerik a választást a választókörzetükben, azonban a pártjuk nem éri el sem a választási, sem pedig az alternatív küszöböt. A szenátusban elfogadott új választási rendszer a két székelyföldi megye tanácselnökét is felháborítja. Tamás Sándor Kovászna megyei elöljáró tegnap kifejtette: az erdélyi magyarság parlamenti képviselete átrajzolódhat, de számításai szerint a képviselők száma nem csökken, ugyanis Székelyföldön és Pártáimban számbelileg megerősödik a képviselet. Kovászna megyében például mind a négy képviselő magyar lehet, a jelenlegi három helyett, ám Brassó, Arad, és Máramaros megyékben elveszítik a magyar képviseletet. Székelyföld számára ez jó lenne, de az RMDSZ az egész erdélyi magyarság érdekeit képviseli, ezért nem értenek egyet az új választási rendszerrel. Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök leszögezte: nem jó gyűlöletből szabályt alkotni, az erőszakos intézkedések, a magyarellenes hangulat visszavethetik a helyi szintű román-magyar párbeszédet, és ennek következményei lehetnek a székelyföldi románságra nézve is. ◄ Tamás Sándor és Borboly Csaba sem ért egyet a módosítással Fotó: vargyasi Levenne Aggályok MOGYE-ügyben Folytatás az 1. oldalról „Azt sem értem, miért nem várják meg, hogy mit dönt az igazságszolgáltatás a fellebbezésről, és utána mit dönt érdemben erről a kérdésről. Ez a visszavonás egyfelől egyfajta bizalmatlanságot fejez ki az igazságszolgáltatással szemben, másfelől pedig beváltották azt a fenyegetésüket, amelyet még beiktatásuk előtt megfogalmaztak, éspedig, hogy MOGYE-vel kapcsoltos határozat visszavonása lesz az első döntésük” - fejtette ki Markó. A volt szövetségi elnök lapunknak elmondta, az RMDSZ a továbbiakban minden olyan eszközzel élni fog, ami egy ellenzékben levő politikai alakulatnak a rendelkezésére áll. „Tehát ha szükséges, az igazságszolgáltatás útján, ha szükséges, politikai állásfoglalás útján járunk el” - fogalmazott. Markó Béla arra is felhívta a figyelmet, hogy ellenzékben sokkal kevesebb mód van ennek a kérdésnek a mielőbbi, megnyugtató rendezésére. „Amikor kormányon voltunk, akkor is nehezen tudtuk elérni, hogy ez a kormányhatározat megszülessék. A volt kormány és a koalíció is recsegett-ropogott a MOGYE magyar karával kapcsolatos vita miatt” - nyilatkozta Markó. A politikus azt látja a legaggasztóbbnak, hogy ha az új kormány bizonyos kisebbségi jogokat visszavesz vagy megcsonkít, akkor a Szlovákiáéhoz hasonló helyzet állhat elő Romániában is. Ami Markó szerint könnyen azt jelentheti, hogy lezárul Romániában egy több mint két évtizedes korszak, „amikor lassabban, vagy gyorsabban”, de előrelépések történtek a kisebbségi jogok bővítése útján. „Azt kellene most megakadályozni, hogy visszaforduljon a történelem. Remélem, miután az új kormány első indulata elmúlik, felelősen ők is végiggondolják, hogy ez milyen következményekkel járhat” - vonta le a konzekvenciát Markó Béla. Dr. Benedek István, a MOGYE oktatója tegnap sajtótájékoztatón beszélt arról a visszás helyzetről, amit a kormány teremtett azzal, hogy visszavonta a fellebbezést. Hozzátette: Ioan Mang új oktatási miniszter és Andrei Marga külügyminiszter mai, marosvásárhelyi látogatásától várja az ügy jobbra fordulását. „A Babeş-Bolyai Tudományegyetem volt rektoraként Marga érti, miről van itt szó, mit akarunk. Remélem, segít abban, hogy létrehozzuk a magyar kart” - mondta Benedek. Kelemen Hunor RMDSZ- elnök az MT7-nek tegnap adott interjúban kifejtette, nem tartja megnyugtatónak, hogy a konfliktus rendezésére a Marosvásárhelyre utazó kormányküldöttségnek a külügyminiszter is tagja lesz. „Andrei Marga tagja egy pártszövetségnek, egy kormánynak. Nem tudom elképzelni, hogy ebben a kérdésben más utat járna, mint a pártelnök, a kormányfő” - jelentette ki Kelemen Hunor. ” Ponta keze Székelyföldig ér K. Zs. Codrin Munteanut nevezte ki a kormány Kovászna megye prefektusának, így a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje váltja György Ervint, akit a keddi kormányülésen menesztettek. Marius Obreja, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Kovászna megyei elnöke azt nyilatkozta a sajtónak, hogy Codrin Munteanu akkor lép majd hivatalába, ha kinevezése megjelenik a Hivatalos Közlönyben. Obreja ugyanakkor leszögezte: Codrin Munteanut a PSD javasolta erre a tisztségre, viszont a liberálisok nem mondanak le arról, hogy saját jelöltjük, Milik Ottó legyen a háromszéki alprefektus. Milik jelenleg a Bevándorlási Hivatal otopeni-i központjának vezetője, és várhatóan a következő kormányülésen nevezik ki alprefektusnak. Horia Grama, a PSD háromszéki elnöke kifejtette: a prefektus kinevezésekor az elsődleges szempont az volt, hogy a tisztség várományosának legyen meg a kellő szakmai tapasztalata, és a 35 éves Codrin Munteanu megfelelt ennek, hiszen közigazgatási jogból doktorált, több évig volt a Kovászna megyei prefektúra jogi osztályának vezetője, 2008-ban kinevezték Bukarest alprefektusának, 2009- ben volt háromszéki kormánymegbízott, majd 2011-től kormányfelügyelői megbízást kapott. Mint arról beszámoltunk, Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke korábban azt nyilatkozta: Milik Ottó elfogadhatóbb lenne, mivel a magyarokkal és a románokkal egyaránt szót tud érteni, ellentétben Codrin Munteanuval, aki csak a nacionalistákkal ért szót. Amúgy a prefektusok és alprefektusok leváltása összesen tizenegy magyar tisztségviselőt érint. Ladányi László Zsolt, Hargita megye prefektusa tegnap az MTI-nek elmondta, maga is csak a sajtóból tudta meg, hogy leváltották. Hírügynökségi értesülések szerint a kormánypártok a következőképpen osztották el egymás közt a prefektusi tisztségeket: 23 - főleg erdélyi és bánsági - megye élére a Szociáldemokrata Párt (PSD), a többi 18 megye élére pedig a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és Konzervatív Párt (PC) jelöl prefektust. Az új kormány tervezi az ország területi-közigazgatási felosztását is napirendre venni. Victor Ponta miniszterelnök az Antena 3 hírtelevíziónak adott interjúban elmondta, a megyék megmaradnak, mert megvan a maguk szerepe a helyi közigazgatásban. „2014-ben létrehozzuk a régiókat, és az európai parlamenti választások alkalmával megválasztjuk a régiótanácsokat és régióelnököket is” - magyarázta Victor Ponta. ◄ UM SZAKTÜRÜS 13 Pórázon Cseke Péter Tamás Nem lehet nem észrevenni, ahogyan Traian Basescu az év eleje óta a hazai politikai élet vicsorgó vérebéből fokozatosan farokcsóváló ölebbé szelídült. Domesztikálódásának első jelei a januári országos tüntetéshullám után mutatkoztak, amikor az államfő fejet hajtott a „népakarat ” előtt, visszavonatta az új egészségügyi törvényt, majd visszahelyeztette tisztségébe a demonstrációsorozatot kiváltó Raed Arafat államtitkárt. Mihai Razván Ungureanu miniszterelnöki kinevezésével még megpróbálta megmutatni, ki itt a falkavezér, ám a Demokrata Liberális Párt szétesésével maga a falka is szétszéledt. Majd jött az Ungureanu-kabinet bukása, s az államfő csuklás nélkül arra az emberre bízta az új kormány megalakítását, akiről korábban többször is elmondta, soha nem adna a kezébe hatalmat: Victor Pontára, Traian Băsescura bizony póráz került, amelynek végét a szociálliberális kormány mögé felsorakozó új parlamenti többség tartja. Ez a többség - mint maga az államfő a miniszterek eskületételekor erőltetetten viccelődve szóvá tette - számbelileg megközelíti azt a bűvös 322-t, amely öt évvel ezelőtt egy időre elűzte őt a Cotroceni-palotából. Ez a többség bármikor újra módosíthatja a referendumtörvényt és az Alkotmánybíróság hatáskörét úgy, hogy az államfőt a népszavazáson részt vevők egyszerű többségével, a taláros testület beleszólása nélkül lehessen felfüggeszteni tisztségéből. És e többség élén - a háttérben - olyan politikusok állnak, mint Dan Voiculescu, aki már a Ponta-kormány beiktatásának estéjén Traian Basescu eltávolítását sürgette, hogy az őszi parlamenti választásokkal egy időben elnökválasztásokat is lehessen tartani. Az államfő volt már ugyan hasonló helyzetben, a Tăriceanukormány és a „322-ek” idején, ám népszerűsége éppen abban az időszakban érte el a tetőfokát. Úgy mert szembeszállni 2007-ben a szinte teljes politikai osztálylyal, hogy tudta: felfüggesztése esetén megerősödve kerül újra hatalomra. Mára azonban már hiába néz ki segítségkérőn az utcára, hívei aránya a választókorú lakosság körében tízszázalékosra csappant. Az államfőnek azonban egyelőre két okból sincs mitől tartania. A lakosság az új hatalomtól nem az eltávolítását, hanem a Boc-kormány mandátuma alatt elszenvedett megszorítások sürgős lazítását várja, és ezt Victor Ponta - a jelek szerint - nagyon jól tudja. Emellett a szociáldemokrata kormányfőnek - Dan Voiculescuval és a liberális Crin Antonescuval, a hatalomra került pártszövetség hivatalosított elnökjelöltjével ellentétben - egyáltalán nem sürgős az előrehozott elnökválasztás kiírása. A szociáldemokraták egyes hírek szerint a liberálisokkal kötött alku ellenére nem mondtak le arról, hogy ne csak a kormány, hanem az állam élére is saját emberüket helyezzék, ám időre van szükségük, hogy a megfelelő jelöltet „kineveljék”. Addig pedig maga Victor Ponta is pórázon van, amely Dan Voiculescuékhoz köti. A sors fintoraként pedig Traian Basescunak abban kell bíznia, hogy előbbutóbb a fiatal kormányfő lesz a falkavezér. Román lapszemle A válság Romániában a gazdaság minden területét elérte, kivéve a mezőgazdaságot. A külföldi befektetők ellepték a piacot, így az utóbbi 4 évben 40 százalékkal emelkedett a mezőgazdasági területek ára. (Capital) ► Sofőr nélküli robotautók közlekedhetnek Nevada állam utcáin, miután a hatóságok megadták az engedélyt a Toyota Prius használatára. Az autó kamerákkal, radar és lézerdetektorokkal működik. (Capital)