Új Magyarország, 1947. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)

1947-07-05 / 27. szám

Cu MAGYARORSZÁG 1947. JÚLIUS 5. JZucfovika A Várban volt a képe, a Császár­néé, egy kis cabinet falán, az ablak mellett, ahol a vastag aranykereibe foglalt miniatűrre naphosszat rásü- töit a cléli nap■ E szárny ugyanis dél felé fordult, erre volt a palota forrasza, alatta az Orangerie, az Orangerie alatt a Tabán, a régi Rácváros, a Lágymányos mocsaras mezül $ lent, a messzeségben Csepel, ahová Savoyal Jenő, a Nemes Lo­vag, francia ízlésű barokk kastélyt építtetett magának. A folyam rin­gatta a szigetel, a folyam folyt el a palota alatt is, a folyam, mely dél felé ezüstös-aranyos ködökbe ve. szett, amint szétterült a nagy ma­gyar Alföldön, hol a lápok felett különös dallamokat zümmöglek nyáron, a morbus hungaricust, a magyar betegséget, a maláriát hor­dozó szúnyogok s télen csattogva fajt a szél. S délről való volt a császárné is, a halvány homlokú, sötét hajú, sötét és nyugodt tekin­tetű asszony, Ferenc császár négy felesége közül az egyik, ki 1808-ban, felséges férjének a korzikiitól való nagy szorongaitatásakor a nemzet­től kapott 50 000 forintos tisztelet­díját egy gavalléros mozdulattal visszaajándékozta, a magyar katonai akadémia felállításának céljaira. A mozdulat szépségéhez nem fér­hetett akkoriban szó, ha jól emlék­szem, a képen .rajta volt Mária Lu- dovika Őfelsége keze is, halvány, keskeny, finom uralkodói kéz, asz- szonyi kéz s a Habsburgok ekkor már megtanulták Mária Teréziától, hogy a magyarok akkor is fogéko­nyak a dámák kegyessége iránt, ha a dámák történetesen Szent István koronáját hordozzák fejükön- Mária Ludovika adományából s néhány főnemes felbuzdulásából, aminö a Mikszáth által halhatatlanná tett BuUer János gróf volt s az Orczy bárók, megszületett a magyar ka­tonai akadémia, mert hiszen e kor­ban a korzikai kalandor megmu­tatta a trón oligarcháinak, hogy kellő katonai tudománnyal még egy ügyvéd fia is sakk-mattot adhat a Császároknak, sőt császár is lehet belőle.-. Aligha véletlen, hogy kö­rülbelül ebben az időben intézte az einlitett korzikai nevezetes kiáltvá­nyát is a magyar nemzethez, mely­ben a Habsburgok igájának lerázá­sára szólította fel, bölcsen hallgatva persze arról, hogy az apostoli király trónusát Luden fivére számára szemelte ki. Jó lett volna-e a nem­zetnek a Bunapar/e.házból való király, nem tudjuk már meg soha, mert egy esztendővel Mária Lndo- vika császárné, sőt magyar királyné »gavalléros“ gesztusa után lóra ült o magyar nemesség az uralkodó vé­delmében s fittyet hányt Bonapar­téra. Ily körülmények között s ily idő­ben született meg a' magyar katona­tisztek főiskolája, anyjának névadó­ját, a sápadt, idegen, de olasz vd- varoknál az uralkodás magasiskolá­ját elvégzett, szép császárnét kell tekinteni, születése pillanatában pedig több, mint százéves agóniáját kezdte meg a Habsburgok biro­dalma. Ezt az agóniát tagadhat a1 la- nul meghosszabbította magyar föl­dön a Ludovikáról elnevezett aka­démia s a benne nevelt magyar katonatisztek szelleme. E szellemről, mint szellemről nehéz beszélni: jel­lemzőbbet róla alig mondhatnánk, minthogy az 1832—36.-i országgyű­lésen még nem engedték meg, hogy a tanítás nyelve magyar legyen- Alig nyolc évvel előbb történt ez, minthogy a pozsonyi diéta törvé­nyes jogaiba ültette e hazában a magyar nyelvet. öreg tisztek még nemzedékünk gyermekkorában is szívesebben be­széltek németül s ennek nemcsak a Monarchia évéinek parlamentjében annyit hánytorgalott német, vezény­szó volt az oka. A magyar Ludo­vika ez években a mostoha, de tö­rekvő Hamupipőke szerepéi ját­szotta ’Wiener-Neustadt akadémiája mellett- A pesti intézet virágkora a Trianon után következő Magyar- ország éveire esett, a két háborút összekapcsoló időre, mikor az egy­kori „ludovikás“, az úri családból való rossztanuló fiú helyét a daliás „aks“ foglalta el, akinek éppúgy „úri' családból kellett származnia, mint elődjéntk, de — s ez nem vi­tatható, — tanulnia és dolgoznia is kellett, hogy hív őrzője, bojtoskardú lovagja lehessen egy eszmének, me­lyet egy világ mellett még a maga világa, a magyar nép világa ellené­ben is meg kellet védelmeznie. Pe­dig már Ferenc császár megmon­dotta, hogy „most a népek is nyom­nak a latban “ s közben több, mint egy évszázad telt el. ' E korszak egész legendakört szőtt az ,,aks“ személye köré, ki fehér kesztyűben, szigorúan szék alá he­iárainkért egy napon el kellett a magyar tisztnek indulnia, rétiéi\t- hefe1 lenül, csákóval a fején, ének­szóval, „gyak. szab.“-bal s ősi ma­gyar virtussal felfegyverkezetten, hogy ismét Kárpátoktól Adriáig terjedjen az ország, — ki tehetett róla, hogy időközben „Kárpát-Ouna- Nagyhaza“ lett az Ősi Orczy-kert százados fái alatt nevelt sok ifjú álmaiból s legtöbbjükből, legjobb esetben mezőgazdasági munkás, „valahol Bajorországban“? Így visszatekintve, ma már nem vitás, hogy a korszak érzett, tudótI. valamit a tiagy vizsgatételről, mely erre az ifjilságra várt, kik egy za­varodott, kudarcba fulladt, háborút vesztett és nyomorba, dőlt, meg­előző nemzedék olykor Freud elem­Az U. M. és hirdetői a hadifoglyokért • Az Uj Magyarország június 7-én bejelentette, hogy a jubileumi számában megjelenő hirdetések bruttó bevételé­nek a felét felajánlja a „Hadifogoly Érdekvédelem" ja­vára, mégpedig olymódon, hogy ebből az összegből telic­sen felszerelt ágyakat vesz és ajándékoz a hadifogolyát­képző otthonoknak. Az otthonokban tábla jelzi majd, hogy az ágyak beszerzéséhez az Uj Magyarország akciója révén mely cégek járultak hozzá. Örömmel jelentjük be, hogy ennek az akciónak eredményeként 14 tel jesen felszerelt ágyat .vásárolunk cs adunk át július hó folyamán a Népjóléti minisztérium­nak, mint erre illetékes szervnek. szüntelen farsangon nevelt h:d torz romantikája számára katandorabb kalandor, veszekedett szerencselovag kellett. S kellett az ágyúk dübör­gése, a halálhörgés, a német vas­kereszt hideg, fekete-fehér-vörös pompája is. a talmi dicsőség év3i, honnan a síron kívül C3ak a fogoly­táborok szakadékéba vezetett már az úf. M:rt őrült álmok után csak a semmi következik. Igen, a semmiben ért véget az az élét, melyet e nyalka úrifiuk vala­mikor oly előírásos eleganciával kezdtek el a középosztály kispolgá­rién szalonjaiban, a körülöttük zen­gő indulók mámorában, a semmibe foszlott egész mesterségesen szított dicsőr/'gük és semmivé tette Buda­vár ostroma még Mária Ludovika széles aranykeretbe foglalt arcképét is a kicsi cabinet falán, melyre az idők napja több. mint száz évig sza­kadatlanul rásülött. Most újra megnyílik a magyar katonatisztek akadémiája, de az olasz császárné neve helyett Kos- suthét viseli majd s hisszük, hogy külön „tiszti becsület“ helyett em­beri becsületre ncVeli majd fiait. Mert a különben oly kevéssé elmés Ferené császárnak igaza volt, amikor kimondott1, hogy „most a népek is nyomnak a tálban“ s annak a fiatal magyar katonatisztnek, ki Kossuth Lajos emlékének árnyékában ta­nulja majd a haditudományokat, elsősorban a népre kell gondolnia. Gyárfás-Nadler Pálma Július 5: Pécs Az Ü. M. második vidéki sajtóestjén is megelevenedik a „Szerkesztőség válaszol“ Július 5-én, szombaton este 8 órakor rendezi az Uj Magyar- ország szerkerziősége második vi­déki sajtóestjét Péciett a Nemien Színházban. A szerkesztőrég tag­jai közül fellépnek“: Boldizsár Iván főszerkesztő. Czímer József, Hevesi' Endre, Örkény István, Felhő Tibor és Szabó Zoltán. Bánky Zsuzsa, a budapesti Nem­zeti Színház tagja költeményeket ad elő­A műsor után Pécsett is meg­elevenedik a „Szerkesztőség vála­| szol" rovat: a közönség kérdése­ket tehet fel (a legkényesebb té­mák is felvethetők) és a szerkesz­tőrég tagjiäi felelnek. # Az előadás — éppen a ,.szer­kesztői üzenetek“ várható tarta­ma miatt — pontosan nyolckor kezdődik, hogy minden kérdező sorra kerülhetsen. Az Uj Magyarország pécsi sajtó­estjére nincsen belépődíj, min­denki résztvehet azon, aki az Uj Magyarországra egy hónapr. — 4 forintért — előfizet. lyezett. sapkával, kardját le. nem csatolva vizitelt a. kisasszonyok há­zainál!, kiknek atyja készséggel bo^ csatolta rendelkezésre azt az igen komoly összeget, amibe a katona­tiszt férj kerül/ a régi Magyar- országon. Kedden, csütörtökön, szombaton és vasárnap volt <12 aksok kimenőnapja, e napokon tán­collak a házi zsúrokon s a tiszti kaszinóban. Ferenc József életnagy­ságon felüli arcképe alatt, a kanári­sárgára festett hajú ezredesnékkel, e napokon népesítették be a Váci- utcát s néhány divatos belvárosi sörözőt, a Bástya-sétányt fent a Várban és a bajtársi egyesületek .meg sponklubok budai össze jövete­leit, hol mi tagadás, a civil fiatal­emberek nem látták szívesen őket, mert a nagy állástalanság s az em­lékezetes ÁDOB korszakában, mi­kor a divatos dal tanulsága szerint havi kétszáz pengő fiksszel már há­zasodni lehetett, az állam e dédel­getett legényei versenyen kívül álló vet él yt őrsként arathatták babérjai­kat- b Mert „hős“ volt ez időben az aks, a frissen avatott ifjú . tiszt, daru- tollas csákójával és biztos, Gömbös által „rendezett“, bő fizetésével, nemcsak az úri hajadonok képzele­tében, a jégen, a korzón, a bálokon, a sportversenyeken s az előrelátó leányos anyák képzeletében, hanem az egész korszak lelkületén uralko­dott. Ö volt a nemzet, ifjúságának ,.színe-virága", feléje fordult a figyelem, az úri nemzet gondja, egész reménye s nem ok nélkül dudolgatlák Szent István napján, mikor hadnagyokat avattak, vagy Pünkösd hétfőjén, a főiskolás dunai evezősverseny megtartásakor oly lelkesedéssel városszerte, sőt or­szágszerte a Ludovika-indulót. Sze­gény tépett hazánkért, ezeréves ha­HARCOS DEMOKRATIKUS HÉTFŐI RIPORTLAP mzq. minden uasáhnap délután ! J zésére méltó, szerencsétlen álmain neveltetlek fel. Halla-tlan voh á lel­kesedés, a bizalom s a reménység, amit e megelőző nemzedék felnö­vekvő ifjú k~,touáihoz fűzött, kiket Becsből impor/ál/ szellemű operettek ízlésében- készítettek elő a rájuk váró próbára. Az operett díszelő­adása volt minden szombatról va­sárnapra virradóra a Várban az „udvarlaki őrség“ s a nagy nap a Ludovikabál, meg a húdnágyavatást megelőző „százr.apos“, amit harcá­szati út követelt, kastélyokba szál- lásoBan. úri murik cigánymuzsiká- jába fulladva, egy országon keresz­tül, mely nincstelen gazdasági cse­lédekkel volt tele s a fiatal had­nagyok kétszázhatvanpengős kezdő- fizetése idején a Tiszti-vidékén pél­dául egy pengő napszámot jutta­tott a szőlőmunkásoknak. Itt, e darutollas csákók alatt meg­1,173.000 forint külföldi könyvre A jobboldali külföldi lapok lépten- nyomon támadják Magyarorizágoí. Többek között e.zaal vádolnak min­ket, hogy nincsen saj ósaabadság és a közönség nem olvashatja a ked­vére való sajtótermékeket. Ha azon­ban valaki elsétál egy nagyob új­ságárus sandja, vagy az Ibusz bár­melyik fiókja eőtt, mindebből sem­mit sem lepasztal. Mert m t lát? A legnépszerűbb és legnagyobb küly földi heti- és napilapok, magazinok, folyóiratok vál oaatos sora tekint le a polcról. Es most újabb esemény történt. A kereskedelmi minisztérium rende­le et adotl. ki. msly szerint 100.OOü dollárnyi valutát bocíájtenak a könyvvásár.ók rendelkezésére, és így 1.173.000 forintnak megfelelő összegért bárki könyvet hozathat magának külföldről. A könyv beho­zatalát nem kötik semmiféle enge­délyhez -és a rendelet szerint azon­nal adccik hozzá valutát. A megren­delést bármelyik könyvkereskedőn keresztül fel lehet adni. Az egyetlen kikötés az, hogy az ebb'o a keret­ben vásárlandó könyvek 60" it-A közül etek, könyvárak rendeljék Am&tőríénykep daniók a jó angol detektjvreg élvezetéről is. Így is a mag bármiféle könyvet meghoza az összeg 15°,»-ának keraié Valóban nyomós bizonyih külföld elölt a magyar sajti ság védelmében és c:ak el isi emlékezhettek meg azokról Ságokról, akik ezt 9 tervet la iák és keresz ülvitték. (A szerk. macskájának szerény kérdése, vájjon • után is fogunk-e idegen lapv. ban olvasni a ,,vasfüggön. rőt“ ? ...) Hagyjnk ezt Negyvenmillió doh-áros amerika örökségről írnak szenzációs cikke ket a lapok. A két háború közt idők népszerű szubrettje lenne *í egyik boldog örökös. Igaz-e nem-e, nem fiijuk. Kivánju1 neki a 40 milliót, de nem‘kíván juk a magyar újságolvasóknak azt a hamis és hazug illúziót hogy Amerikába kivándorol! nagybácsik és keresztapák csat úgy millió dollárokat hagyna! hátra. Semmi sem árt úgy az itt honi munkakedvnek, mint ezek i hamis és csábító mesék. ~rm Anyás vigyázz, ne rágj 1c megint a papa fejéből! (Virgil Par Ich rajza) húzódó fejekben bomlott ki a leg- bomlottabb eszme, amit „sok szá­zadoknak vérzivatarja közi“, Ká r- páloktól Adriáig megtermett e haza, — e vérzivatar ez években magukat az agyakat borította el- A háborút megelőző kor hajnaléin még elhangzott a sió, hogy „el a kezekkel a hadseregről“ s aki kimond!a, va­lóban magáénak érezte a hadsere­get, de amikor eljött a próba ideje, cserbenhagyták öt is, cserbenhagy­ták, leghamarább azért, mert e meg, hogy ezáltal a könyv minél több emberhez eljusson. Természe­tesen szerepet játszik az a szempont is. hogy elsősorban tudományos műveket, folyóiratokat hozzanak be az országba. Mert ameddig a köz- egészségügynek szüksége van új kutatások és gyógyítási módok meg­ismerésére, vagy az újjáépítés bár­melyik ágénak új technikai talál­mányok és eljárások meg;smulására, addig a magánosoknak le kell mon­Kőbányai Lak k-j K e n e c- és Vegyészeti Gyár k. f. t. Budapest, X., Szacsvay-n.18. t.i.s 383-12 Budapest és az ország problémáiról. A külföld életének érdekességeiről, minden szombaton a , ,Damo-lc>LáCL& ' Friss riportok: A társadalom, színház, film, sport, világából. I

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék