Új Magyarország, 1947. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)

1947-07-05 / 27. szám

1947. JÚLIU­S 5.) Szalay Lajos párisi vázlatkönyvéből A magyarok helyzete Jugoszláviában Szántó Zoltán belgrádi követ beszámolója bácskai útjáról Szántó Zoltán belgrádi követünk mint ismeretes, Bácskában meglá­togatta az összes nagyobb helyeket, falvakat, szállásokat, gyárakat, részt vett a Népfront, a szakszerve­zetek értekezletein, érintkezésbe lé­pett a Vajdaság vezető embereivel és így megismerkedett a jugoszlá­viai magyar kisebbség helyzetével. Tapasztalatairól így nyilatkozott az újvidéki „Magyar Szó“-nak: Lelkesedés Újvidéken — Amikor Újvidéken egy nép­front konferencián — mondotta Szántó követ — fölszólaltam és ki­jelentettem, hogy a demokratikus Magyarország külpolitikája nem át­meneti jellegű, hanem őszinteségtől áthatott és ez a külpolitika érdeke A Szkupstinában, az állam övezeté­­sében, a bíróságban számarányuk­hoz képest ott vannak a magyarok is. A kevert lakosságú falvakban a népbizottság elnöke, titkára­­­vagy alelnöke magyar. Beszélgettem olyan népbizottsági tagokkal is, akik a magyaron kívül más nyel­vet nem beszéltek. Érintkezésbe léptem a Vajdasági Főbizottság tag­jaival, bírókkal, közvádlókkal, osz­tályfőnökökkel, akik magyarok. Jugoszláviában nincs semmi akadálya a magyarok szabad Mély benyomást tett rám a ma­gyar iskolák látogatása. Vajdaságban több magyar kö­zépiskola van ma, mint valaha. Az elemi iskolákban és középisko­lákban a diákok tanulják a magyar mind a magyar, mind a szomszéd népeknek, hogy az új Magyaror­szág végleg elvetette a Horthy­­rendszer revizionizmusát és irre­dentizmusát, a háborúra vaó spe­kulálást, lelkesedés tört ki és ezt a lelkesedést tapasztaltam egész uta­mon. — A jugoszláv kormány bölcs, következetes és e­vhű nemzetiségi politikája nagyon megkönnyíti, hogy a magyar kisebbség helyes álláspontot foglaljon el. Ami a jogokat és kötelessége­ket illeti, a jugoszláv állam nem tesz különbséget a magya­rok és a többi állampolgárai kö­zött. A magyarok ugyanúgy él­vezik az állampolgári jogokat, a­­ demokratikus szabadságot, mint a szerbek és a horvátok­ fejlődésének, sem annak, hogy megfelelő helyre kerüljenek. — Meggyőződtem arról, hogy Vajdaságban a magyarokat nem fe­nyegeti az elnemzetlenítés vesze­delme. Szabadon fejleszthetik ma­gyar népi kultúrájukat és élnek is ezen jogukkal. A Magyar Kultúr­­szövetség irányítása alatt a legtávol­levőbb falvakban és szállásokon is magyar kultúregyesületek, olvasó­körök, énekkarok, sport és mű­kedvelő egyesületek működnek történelmet és nagyon jól ismerik a magyar történelem nagyjait, va­lamint az irodalmat és művészetet. Rövid látogatásaim alatt is meg­győződhettem a magyar iskolák haladó és gyakorlati szelleméről. A diákok és tanárok között közvetlen, őszinte viszony áll fenn. Kellemesen érintett a magyar zászlók látása. Meggyőződtem arról, hogy a ma­gyarok és szerbek között nem áll fenn nemzeti elkülönülés.­­ Példaadó a szerbek és magya­rok egymáshoz való viszonya. Új­vidéken a vajdasági énekkarok ver­senyének döntőjén például: egy szerb kórus magyar dalokat, egy magyar kórus pedig szerb dalokat is énekelt. Később meggyőződtem arról, hogy ez nem kivételes eset,, hanem mindennapos jelenség. Ma­gyar dalokat hallottam szerb fordí­tásban és szerb partizándalokat magyar nyelven. Magyar ifjak szerb telepes házakat építenek — Szuboti­án voltam, amikor megérkezett Magyarországból az­­­építőmunkások egy csoportja. Meg­hatott az a fogadtatás, amelyben a magyarországi munkásokat a hor­­vát, magyar és szerb asszonyok ré­szesítették. Kevi-pusztán középis­kolás magyar ifjakat láttam önkén­tes munkán a szerb telepesek há­zainak építésén. A kanizsai tégla­gyárban, a zentai textilgyárban és mindenütt másutt tapasztaltam a magyar és jugoszláv fiatalság baráti viszonyát. A Jugoszláviában élő magyar ér­telmiségről a miniszter kijelentette, hogy az bekapcsolódott az új életbe és dolgozik. — Megörvendeztetett a tény — mondotta Szántó követ —, hogy a vajdasági magyarokat érdekli a ju­goszláv kisebbség sorsa Magyaror­szágon. — Észrevettem bizonyos aggodal­mat a magyar munkások és parasz­tok között, hogy Magyarország le­marad Jugoszlávia mögött a demo­kratikus fejlődésben. A zentai ha­risnyagyárban egy munkásnő pél­dául, amikor bementem az üzembe, otthagyta a gépet és azt kérdezte: — Milyen intézkedések tör­téntek, hogy egy­­új horthysta összeesküvés lehetetlenné vál­jon? — Rengeteg kérdést intéztek hoz­— Mindezek alapján állíthatom, hogy bácskai utam a magyar-jugo­­szláv barátság manifesztációjának tekinthető. Június 15-én este, ami­kor Újvidéken a Darányi-telepen tartott népfrontértekezletről távoz­tam, a szerb ifjúság hatalmas lelke­sedéssel vette körül gépkocsi­mat és eljárta a kozarai kólót.­­ Azt hiszem ez volt a két nép aka­ratának a legszebb és legmegka­­póbb jelképes megnyilvánulása, hogy zám a magyarországi gyáripar és bankok államosításával kapcsolat­ban. A parasztokat érdekli a ma­gyar földreform és­­ sajnálják, hogy a magyaror­szági parasztság a reakciós pro­paganda következtében még nem élvezi teljes mértékben a termelőszövetkezetek előnyeit, a Jugoszláv Szövetségi Népköztár­saság békéjét, barátságát és együtt­működését soha semmi sem zavarj meg. 'Hűideti itt'... (A 5. oldalon bent alkotom) Magyar köztisztviselők A Vajdaságban több a magyar középiskola, mint azelőtt A Darányi-telepi jelkép Szakasits Árpád cikke a Tribune des Nations-ban Két szocialista kongresszus tanulságai A legutóbbi magyar kormányválság következtében csak az érte­kezlet vége felé értem Zürichbe. Mindazonáltal megállapít­hatom, hogy ez az összejövetel ismét egy lépést jelent a béke és a népek kölcsönös megértése felé. Valóban, minden nemzetközi érintkezés ezt az ügyet szolgálja, miután —­véleményem szerint — bajaink fő oka abban rejlik, hogy kölcsönösen nem ismerjük a különböző országok politikai légkörét, gazdasági viszonyait és sajátos szerkezetét. Az egymást követő szocialista kongresszusok igen haszno­san járulnak hozzá a kölcsönös bizalom megerősítéséhez az egyes országok munkásmozgalmai közt. Ily módon sikerül majd össze­egyeztetni a különböző irányzatokat, mindegyik javára fordíthatja a többiek termékeny gondolatait és beviheti azokat nemzeti in­tézményeibe. Ez adja meg a kongresszus jelentőségét. A szocia­lista pártok, amelyek képviseltették magukat, a legtöbb ország­ban, részt viselnek a kormányzás felelősségében, sőt egyes esetek­ben homogén szocialista kormányt alkotnak. A zürichi tanácsko­zások konstruktív elemei józan derűlátásra jogosítanak fel, nem­csak pozitív határozataival, de látszólag negatívokkal is. Szá­­mos elvi kérdés eldöntése után a nemzetek együttműködése kiszé­­é­lesedett és a szervezet tekintélye megnagyobbodott Az a tény, hogy egy új internacionálé megalakítását és a német" szociáldemokrata párt felvételét elhalasztották, bizonysá­got tesz a résztvevők felelősségérzetéről. Két internacionálénak a létezése semmiesetre sem szolgálná az európai együttműködés ügyét és a békét, mint ahogy a németek jelenléte is csak nézet­­eltérésekre vezethetnek. A zürichi értekezletet megelőzően a Duna-völgy szocialista pártjai — lengyelek, csehek, románok, bolgárok, osztrákok és ma­gyarok — Budapesten ültek össze. Technikai nehézségek követ­keztében a jugoszláv delegátusok nem tudtak idejében megér­kezni. Ez az értekezlet is gazdag volt eredményekben, amelyeket két fontos — egy politikai és egy gazdasági­ vonatkozású — hatá­rozat foglalt össze. Az első határozat hangsúlyozza a közép- és délkeleteurópai szocialista pártok szolidaritását, politikai és kul­turális együttműködését, valamint az ellenforradalom erői ellen közös harc szükségét és pártok közötti érintkezés folytonosságát. A második határozat megállapítja a gazdasági együttműködés, az egybehangolt tervgazdálkodás és a kölcsönös kereskedelmi for­galom fejlesztésének feltételeit. Egyszóval: a budapesti értekez­let során kirajzolódott az Európa e részében élő népek jö­vendő rendje. , Szakítva a vetélykedésekkel és az idejét múlt sovinizmus­sal — béke és szolidaritás fog uralkodni és ahelyett, hogy mind­untalan kardot csörtetnének, mint azelőtt, ilyesféle észszerűbb­ megoldást fognak találni. ..Nektek erdeitek vannak, adjatok te­hát nekünk fát; nekünk viszont nagy kiterjedésű termőföldjeink vannak, mi adunk gabonát.“ Minden népnek termelési eszközei és erőforrásai szerint kell termelnie. Senki sem zárkózhatik egy rövidlátó „önellátásba“, ellenben levonjuk a­­ végső következtetéseket, különleges érde­keink kölcsönös egybefonódásából. Csak egy közös tervre alapo­zott gazdasági rend hozhatja meg a békét a Dunavölgy népeinek. És ne felejtsük el, hogy ennek a vidéknek a békéje döntő té­nyező az európai békére, sőt a világbékére is. Minden összefügg. Talán merész dolognak látszik egy teljes felbomlásban lévő Európában kiegyensúlyozott életre, egy általános terven alapuló megoldásra gondolni, pedig ez megvalósítható. A konferencia résztvevői bizottságokat alkotnak az eredményes együttműködés tervének részletes kidolgozására. Magától értetődik, hogy a dunai népek gazdasági együtt­működése nem jelenti sem egy blokk felállítását, sem egy új autarchia kialakulását. Ellenkezőleg: minél jobban megszilárdul, minél jobban rendeződik a gazdasági élet Európának ebben a ré­szében egy­ közös terv alapján, annál jobban bele tud illeszkedni Európa többi részének árucsereforgalmába. Mert minél többet termelnek és exportálnak a dunai népek, annál többet tudnak majd vásárolni. Magyar iskolák Csehszlovákiában A magyar közvélemény feszült figyelemmel kísérte Rákosi mi­niszterelnökhelyettes prágai útját. A bizalmas jellegű tárgyalásokról hivatalos közleményt nem adtak ki, de a közvélemény nem tulaj­donítja véletlennek, hogy éppen Rákosi hazatérése után jelentek meg hírek arról, hogy a csehszlo­vák kormány szakít eddigi kisebb­ség-ellenes, sőt erkölcs-ellenes magatartásával és hajlandó végre magyar iskolákat engedélyezni. Ezzel Csehszlovákia legalább any­­nyira tartozik önmagának, mint a magyar kisebbségnek. Az Új Ma­gyarország szerkesztői nem egy­szer tapasztalhatták, hogy a cseh­­magyar viszonyról szólva angol, amerikai, francia kollegáink egy­szerűen el sem akarták hinni, hogy a csehszlovákok kisebbség­­ellenes politikát folytassanak. Most Prága csak saját — egyéb­ként nem indokolatlan — jó híré­nek ad igazat.

Next