Új Magyarország, 1947. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)

1947-09-20 / 38. szám

1947. SZEPTEMBER 20. ÖJMSOÍSBDSS® !­ Atombomba? Nem — Húskonzerv! A nyugati félteke tizenkettedik órája — Senora Éva és százharmincmillió vevője Hitler hűséges tanítványa Senor Peron, aki 1938-ban a Duce alpini csapatait tanulmányozta és 1942-ben a Führer­ről bevonult Parisba. Meg­tanult mindent, amit meg lehetett­­tanulni a tengelyhatalmak vezetőitől, de nem restett tanulni mástól sem. Néhány kis gazdasági ötletet például kölcsönvett a nagy demokráciák történelméből is és kitűnően alkal­mazta. Közben rohamlépésben szer­vezi hadseregét, tengeri és légiere­jét, de nem azért, mintha háborút akarna, csak a „biztonság“ kedvéér­t. Amíg Hitler katonailag rohanta le a gyengébb európai államokat, addig ő gazdaságilag hálózza be a nyugati félteke gyengébb demokráciáit, úgy hogy végül már csak Argentinábal juthatnak levegőhöz. És Juan D. Perón patikájában drágán mérik az oxigént. „Esőisten siratja Mexicot“ Mexico meggazdagodott a máso­dik világháború alatt, de ebből a gazdagságából népének vajmi kevés haszna van. Az USA-nak nyújtott hadiszállítások megtömték egyesek zsebét, míg az USA-nak kölcsön­adott munkások hiánya megnyomo­rította Mexico mezőgazdaságát, pe­dig 70 százalékban ebből él a nép. Mezőgazdasági gépeit nem tudta megfelelően pótolni,­ gördülő anya­gát sem és a­ pénz veszített értéké­ből. A mexicói kormány saját szak­értői­ szerint a háború óta 316 szá­zalékkal emelkedett az árszínvonal. Pearl Harbour után Mexico gon­dolkodás nélküle az USA mellé állt, pedig a múltban volt miért hara­­gudniok a jenkikre. 300.000 embert küldött Mexico az USA-ba dolgoz­ni, 2.200.000 tonna cinket, rezet és ezüstöt bányászott ki földjéből­­.z USA hadserege számára, 15.000 em­berük verekedett a szövetségesek oldalán Európában és a Csendes­­óceáni hadszíntéren pedig a ,,Mennydörgés“-ről neveze­tt had­osztállyal vettek részt a harcban. Nem a Nagy Elnök szép szeméért tettek, hanem azért, mert remélték, hogy az USA busásan fogja jutal­mazni közreműködésüket- Reményeik füstbe mentek. Sajnos, az éhes gyomorhoz ritkán jár a higgadt fej és a mexicói Acción Nacionalista és a Sinarquista tagjai nem találnak süket fülekre, amikor azt mondják, hogy a­z USA ígért nektek, de nem ad, majd ad Juan Domingo Perón és Francisco Francos. Német és spanyol guruló aranyit... ja, mert hiába van hatalmas bank­hitelük, ha a hadiiparban foglal­koztatottaknak nem tudnak munkát biztosítani és a népnek nincs mit ennie. Washingtontól hiába kérnek, az USA el van foglalva európai és japáni gondjaival, Peróntól pedig még kérni sem kell és közel is van. Nemcsak a kenyere, a hadserege is, becsvágyó fiatal tisztéül pedig min­denütt akadnak. Minderre azt lehetne mondani, hogy az ilyesmi csak az elmaradott szegény kis államokkal történhszik meg, de itt van Uruguay, Bolívia, a gazdag Brazília és Chile. — Perón vetése érik itt is. „Ígérjetek meg mindent, aztán tehettek, amit akartok“ Uruguay Délamerika Svájca volt. Demokratikus és szabad. Abban ha­sonlított Svájchoz, hogy négy rész­ben idegenforgalomból áll. Perón olyan vámfalakat húzott Uruguay köré, hogy az argentinok ezrei, akik évente átkeltek a Rio de la Platán fürödni, most már nem mehetnek. A Rio Negron villamos e­rőműve­t akartak építeni, hogy valamiképpen függetlenítsék iparukat a behozatal­tól, de nem tudták befejezni, mert nem kapnak elegendő vesat és acélt­­hozzá. Hiába van szarvasmarhája Uruguayival­, ha nincsen kenyere, ha a nép lábán nincsen cipő és ha Argentina, a szomszéd nem ad. Ehelyett bevezette az útlevél kötele­ze­ttséget a két ország között. És megtörtént, hogy Uruguay, a 150 millió dolláros külföldi hittével, ■ nem tud áruhoz jutni és kénytelen Argentínához fordulni, mert az USA-tól és Angliától nem tudja be­szerezni. Bolívia 1946-ban fellázadt a Pe­­rón­ támogatta kormánya ellen és felakasztotta Gualbato Villareelt, a diktátorát. De hiába van Bolíviának demokratikus államfője Tomas Mon­­a Gute­rr­ez személyében Perón megszüntet­ett mindennemű áruszállítást Bolíviába, az ország pedig hetven százalékban az argen­tin behozatalából él. .. Közben Perón ügynökei dolgoz­közlekedési hálózata és nevelésügye messze elmarad déli szomszédjáé mögött. Brazíliának 15 évig diktáto­ra volt Getulio Vargas személyében. A háború befejeztével a brazíliaiak­nak sikerült új választást kierősza­kolnak, amelyen a „mosolygó cau­­dilio“ megbukott. A sors iróniája, hogy a demokratikus Enrico Dutra tábornok hivatalba lépésének, a fegy­verszünet megkötésének napjától kezdve csökkent az áruszállítás az USA-ból, munkanélküliség és éh­ínség ütötte fel a fejét. A 90 millió dolláros Volta Redondi acélművek, a brazíliai ipari termelés kulcsa, egyre kevesebbet termel, mert nem kapja meg a szükséges gépi alkat­részeket az Egyesült Államokból. A következmény? Perón ad gabo­nát és húst,­Brazília pedig kény­telen átengedni Argentínának, a gumit, amit az USA-nak szánt... London, szeptember. *,A Neger Nagy“ konferenciáról konferenciára­ halaszt­ja a megegyezést, vitatkoznak, vádolnak, védekeznek, s viszályuk árnyékában egyre nő az „Ötödik Nagy“. Juan Domingo Perón tábornok fasiszta Argentínája. A jó tanítvány, aki túlszárnyalja mesterét JUAN D. PERÓN Utazás a karibiai öböl körül A mexicói helyzet mását úgyszól­ván valamennyi középamerikai ál­lamban megtalálhatjuk. A háború alatt valamennyi lóhalálában sietett a Panama-csatorna védelmére épülő Pánamerikai Országút befejezésé­ben segédkezni. Ma Guatemalában Jorge Ubico a diktátor, aki jó üzle­teket köt az USA-val és az USA-tól az esetleges náci támadás ellen való védekezésre kapott fegyvert saját népének elnyomására használja. Anastazio Somoza, Nicaragua Wikstalma ura, aki gyorsírást ta­nult valamikor egy kis USA-beli iskolában, némi üzleti tapasztalato­kat is szerzett ugyanott­ Legalább is erről tanúskodik az „üzlet“, amit az USA vel kötött nemrégiben, mikor­­ hadfelszerelési fölöslegért földet adott és ezen 80.000 dollárt keresett a saját zsebére. Costa­ Rica reményeit arra a bi­zonyos Pánamerikai Országútra épí­tette, ami a háború befejeztével abbamaradt és így Costa-Rica is visszacsúszott a­z Isten háta mögé. A pénz itt is lasan értéktelenedik s akárcsak ez egészen az USA-im­portr­a szoruló Ku- ___________ bábán, a megélhe­tési költségek száz százalékkal emel­kedtek. Panamában az élelmezési helyzet nehézségei követ­keztében már vé­res felkelések vol­tak. Perón minde­nütt ezzel a jel­szóval operál: „Se­gítettetek az USA- nak megnyerni a háborút és éhezni hagy benneteket, segítsetek nekem megnyerni a békét és én etetlek ki­fogyhatatlan élés­­ke­mráimból­“ Ez Perón sikeré­nek titka. A világ éries és ő enni tud adni neki. A világ marhahúskonzerv­­kivitelének három­­negyed része Ar­gentínából jön, birkahúskonzerv­vel második he­lyen állnak világ­­viszonylatban. Végtelen pampáin dúsan terem a ke­nyérgabona és a gyümölcs, millió­­számra tenyészik a szarvasmarha és a baromfi. Még Kína éhezőinek sem tudott az UNRRA rizst adni Perón segítsége nélkül. Ez az éléskamra Perón kezében biztosabb hatású fegyver az atombombánál. Délamerika nyugati partjain Co­lumbia és Peru ujjai kapaszkodnak egyre erőtlenebből a demokrácia hajójába. Ecuadornak, Venezuelának és Paraguayinak sincs könnyebb dél­gük. A fasiszta elemeknek kiadták a jelszót, hogy mindent meg kell ígérni a demokratikus hatalmaknak és ha már léprementek, tehetnek a fasiszták úgyis, amit akarnak. Brazíliának 46 millió lakosa van, Argentínának csak 14­ millió, mégis kiszolgált tottja Perónnak, mert ipari és mezőgazdasági termelése. Az ország érdeke a Függetlenségi Front SUlltnO | UlJgöl-BlliB-Jl 11 IMN­ ^ A M C ISI kormányaink nyárs tói £ «T megalakitás3 MaaCJCiTfTO'«TCTTllBtTübt. «SO Olvasta: Kovács István: „Beszél­jenek a számok“ című cikkét? Olvasta: Losonczy Géza: „Kossuth­­díjak“ című cikkét? Olvassa a BflO WÉN? Következetes! Megbízható! Tárgyilagos! Világos! Előfizetési ára: havi 8.­ forint Kiadóhivatal: Budapest, VIII­, József­ körút A patagóniai gaucho tudománya Ha volt délamerikai ország, amely lépést tartott a civilizáció legneme­sebb eredményeivel, Chile az volt. Szociális törvényhozása, egészség­­ügyi intézkedései mintaszerűek vol­tak. A fegyverszünet után itt is megakadt a létfontosságú észak­amerikai behozatal és mire a kész­letek kifogy­á­­k, az utcán álltak le a villamosok és a concepción­ nagy acélmű, amibe az USA Export- Import Bankja 33 millió dollárt fek­tetett be a háború alatt, arra ké­szült el, mert ma jött meg a szük­séges gépi berendezkedés az Egye­sül Államokból. 1946 decemberében Perón kezében volt a szerződés, amely szerint hús és egyéb élelmi­­cikkek ellenében szenet, petróleu­mot és ásványi kincseket kap Chilé­től. Az aranyba fúladt népakarat . 1943-ban Ramon S. Cistillo argen­tínai alelnököt megbuktatták Perón és társai, a Grupo Officiates Unidos tagjai s még az eddiginél is német -barátabb politikai irányzatot ve­zettek be. Az argentin demokriti­­kus elemek hiába remélték, hogy Peróntól megtagadják az elismerte­tést. Az Egyesült Államok drága pénzért vásároltak Peróntól olyas­nak, amire nem is volt szükségük, csakhogy a tengelyhatalmak ne kapják meg, közben Perón vidáman küldte Spanyolországba az árut, amit aztán Franco híven továbbított a német hadigépezetnek. A san franciscoi értekezleten a demokratikus érzelmű argentinok hiába könyörögtek, hogy ne ismer­jék el Perónt, mert ha a nagyhatal­mak nem ismerik el, ők maguk el­készülnek vele otthon. Az elismerte­tést megkapta és befogadták 1945- ben a chapultepecei nagy páname­rikai kongresszusra is, az I. G. Farben, Siemens-Schuckert és Thys­­senék pedig elterpeszkedtek Argen­tina ipiri életében. Van is miből élniök a náci menekülteknek Buenos Airesben ma is. Egyetlen egyszer beszélt valaki azon a nyelven, am­it Peron is meg­ért: Spruitle Braden amerikai követ Mikor azt mondta, hogy „Addig nem szállít árut az USA, míg a diktátor ígéreteit be nem tartja“ százezres tömegek tüntettek hálából a követség épülete előtt, de Braden­­ből helyettes külügyi államtitkár lett, helyét pedig elfoglalta Nelson Rockefeller, akinek szemében a Szovjet ellen még Peron is szövetsé­ges. A Viktítor örömében kipréselt 125 millió dollárt az argentin nagy­iparból és mint személyes ajándékát szétosztotti a munkásság között. Hadd álmodjanak egyszer szépet. Olyan szépet, amilyent ő álmodik hadfelszerelési terveinek nagyvezé­rével, Fritz Mandl-va­l. Az egykori osztrák fegyvergyáros, Hedy Kies­­ler-Lamarrnak, a filmszínésznőnek multimilliomos férje, most Perón­nak segít az egykori spanyol délame­­rikai birodalom feltámasztásának alapjait lerakni és lelki szemeik előtt már bontakoznak az egyesült Argentína, Uruguay, Paraguay, Bo­lívia, Chile és Peru körvonalai. A szövetségesek nyomására Perón ez év januárjában lefoglalta hatvan náci cég 90 millió dolláros vagyonát, de még így is maradt 110 millió dollár német kézen. EVA PERÓN Kecseszkecsken Senora Éva kegyeiért A kép kiegészítése: Nagybritan­­nia, Svédország, Franciaország és Belgium nem együttesen, de külön­­külön kínálják áruika­t Argentíná­nak, az országnak, amelynek első számú kereskedelmi utazója a dik­tátor szépséges felesége. A volt színésznő, Senora Perón, a minap tért vissza európai útjáról. Senora Perón 133 millió nagypénzű vevő látogatására utazott, szívesen fo­gadták mindenütt. Csak Angliába nem jött el. Megsértődött, mert a királyi párnak sürgősen el kellett utaznia Skóciába nyaralni, amikor ő a Buckingham-palotában akar vendégeskedni. A négy nagy hadihajót azért megrendelte Argentína és épülnek már a híres angol hajógyárakban. Angliának is kell az­ argentin hús... (RAY JOSEPHS NYOMÁN A „47“ MAGAZINÉ­BÓL FORDÍTOTTA SZABÓ GABRIELA) raktárban lüokpszife Ibim Árusítás 9-tól 5-ig ÜQYELLEH A CíÍÁRiEJI UKiVERSU BÚTORGYÁR A LI.. Weascién.vi-ntca 3. í Te leró a : 227-698 T {Aiahy. jCáhJoíij. rf VÁLOGATOTT MÜVEI Közel 500 oldal­­ra fűzve 30.— forint Megjelenik október havában Egész vászonkötésben 48.— forint A kötet főbb fejezetei ENGELS: A szocializmus fejlődése az utópiától a tudomá­nyig. LENIN: Marx Károly. LENIN: A marxizmus három forrása­­és három alkotása. LENIN: Marx Károly tanításának történelmi sorsfordulatai. SZTÁLIN: A dialektikus és történelmi materializ­musról. MARX—ENGELS: Kommunista kiáltvány. MARX: Bér, ár, haszon. MARX: Bérmunka és tőke. A korlátolt példányszámra való tekintettel előjegyzéseket már most elfogadunk! SZIKRA KIADÁS 1 ■ ► Itt terúgandó ! -----­Szikra Könyvkiadó Vállalat Budapest, vi., Rózsa Ferenc­ ut­ca­ 111. Kérem az­ októberben megjelenő MARX KÁROLY Váloga­tott műveit fűzve ...................................... 30— Ft.-ért egész vászonkötésben 48.K Ft.-é­t eszemre előjegyezni és megjelenésekor címemre elküldeni. Olvasható aláírás .................................................................. Pontos cím ........................................................... (A nem kívánt rész törlendő!)

Next