Új Magyarország, 1948. január-június (4. évfolyam, 1-25. szám)

1948-05-22 / 21. szám

Az amerikai elnökválasztások előcsat­ározásai már nagy iramban folynak. A korteshad­járat megin­dult, de mégsem biztos még, ki lesz a demokraták és ki lesz a republi­kánusok elnökjelöltje, valamint Wallace harmadik pártja milyen módon szól majd bele a küzde­lembe. Wallace mellett azonban egy új tényező is jelentkezik az 1948-as választásoknál. Ezt eddig sikerült az USA politikáján uralkodó erők­nek kikapcsoln­iuk. A néger szava­zókról van szó. Truman megszólalt és elhallgatott Vigyázzunk: az Egyesült Álla­mokban 1éi­ millió néger lakik, az utolsó választásokon azonban alig egy százalékuk szavazhatott. Elkép­zelhető, milyen lehet a négerek helyzete, ha azt olvassuk, hogy Tru­man nemrég üzenetben kérte a né­gerek teljes szavazati jogának és félelemnélküli életének törvényes biztosítását. Ez az üzenet azt kí­vánta, hogy az Egyesült Államok törvényhozása mondja ki: a nége­rek minden megkülönböztetése tör­vénytelen, ugyanott és ugyanúgy lakhatnak, mint a fehérek, a köz­lekedési eszközökön a fehérekkel együtt utazhatnak, lincselésüket szi­gorúan meg kell torolni, illetve meg kell akadályozni, azonos munka mellett a fehér munkásokkal azonos munkabérhez van joguk stb. stb. Truman üzenete csupán válasz­tási manőver volt, mégis hatalmas vihart támasztott az amerikai im­perializmus különböző zászlóvivői között. Elsősorban a déli államok­ban támadt szörnyű lárma, a Ku- Klux-Klan terrorista szervezetei gyüléseztek és sok déli demokrata szervezet is megfenyegette Trumant, hogy ha ragaszkodik indítványához, ellene szavaznak, sőt elszakadnak pártjuktól. Truman erre elhallgatott és a feketék h­elyzete mit sem vál­tozott. Becsomagolt bőrön­dökkel Henris­­Wallace már sokkal ko­molyabban veszi a négerek egyen­jogúsítását. Bizonyos, hogy Észa­kon a feketék egyes csoportjai rá­­szavaznak majd, nem szabad azon­ban megfeledkeznünk róla, hogy északon csak négymillió néger él, a többi tízmillió reakciós déli te­­rületeken lakik. Persze, ez a meg­oszlás állandóan változik, mert a­ négerek egyre sűrűbben menekül­nek észak felé, így 10­0 és 6 közt kö­zel félmillió feketebőrű amerikai állampolgár költözött a terror elől az északi államokba. Külföldi lap­­tudósítók szerint a nagyobb déli városokban a néger politikai és szellemi élet vezetői között az utolsó hetekben egyenesen pánik tört ki. Az egyik svéd lap szerint becso­magolt bőröndöket tartanak ott­hon, mint a hillerizmus uralomra­­jutásakor a baloldali értelmiség. Nem könnyű szavazni... A négerek az utolsó évtizedekben, fől­eg a második világháború óta mindent elkövetnek, hogy kivívják teljes polgári jogaikat. Szervezeteik vannak, melyekbe csak négerek s esetleg egyes baloldali fehérek az­zal a céllal tömörültek, hogy ezt a harcot megvívják. A régi amerikai szakszervezet, az AFL túlságosan reakciós, de még a sokkal radiká­lisabb Cle-n is érzik az «amerikai levegő». A néger szervezetek első­sorban választójogot akarnak sze­rezni, ami nem egyszerű, mert bár a legfelsőbb bíróság nemrég tör­vénytelennek mondotta , azt az in­tézkedést, hogy csak feh­ér ember­nek szabad választania, mégis a­ legtöbb déli államban ez még ma is törvény. Sokhelyt egyszerűen nem veszik fel a négereket a választók névjegyzékébe, ha pedig a hivatal helyiségbe akarnak lépni, már a kapuban eltanácsolják, megverik, vagy fenyegetésekkel elriasztják őket. fia szervezetten vonulnak fel és mégis bejutnak az irodába, a hivatalnokok vizsgát követelnek tő­lük, tudnak-e helyesen írni és ol­vasni, végül szavazati adót kérnek, azai szintén törvényellenes. Ha a néger ezt is befizette, esetleg fel­veszik a listára, hogy aztán köz­­­vetlenül a szavazás előtt valami­lyen kifogással töröljék vagy újra megfenyegessék, nehogy szavazni próbáljon. A virginiai nyomdász esete Felsorolunk néhány adatot. Rich­mond város 203.000 lakosa közül 65.030 néger. 1912-ig törvény til­totta, hogy ezek részt vegyenek .Az előzetes szavazáson, mely lényegé­ben eldönti a választást. Mikor a legfelsőbb törvényszék nyilván a néger katonákra­­való tekintettel, semmisnek jelentette ki ezt a tör­vényt, összesen 10­ néger jutott az urnákhoz. Az elmúlt esztendőkben már, 10.000 néger fizette meg szava­zati jog adóját és a tartományi vá­lasztáson győzött is egy jelöltjük, egy négerekkel rokonszenvenző fe­hér nyomdász. Ez már megválasz­tását követő nap indítványozta Vir­ginia állam törvényhozó testületé­nek, hogy a négerek minden meg­különböztetés nélkül utazhassanak a fehérekkel a vonatokon, autóbu­szokon, hajókon, sőt a mozikban, színházakban és üléstermekben is együtt ülhessenek velük.­ Erre a derék nyomdászt negyvennyolc órán belül kibuktatták szervezetének ve­zetőségéből és további negyvennyolc órán belül kizárták a szakszerve­zetből. Ahol a jogot „­­tfújta a szél“ A North Carolina-i Greensboro 75.090 lakosából 20.000 néger, ezek közül kétezer tudott szavazni. Geor­giában egymilliónál több néger la­kik és 1946-ban 200.000-nek sike­rült is felvétetnie magát a választók névjegyzékébe, mégis alig 100.000 szavazhatott. Georgia fővárosában Államiában (melyet az «Elfújja a szél»-ből ismerünk) 109.000 néger közül 1942-ben csak háromezer és 1946-ban hatezer került a jegyzékbe. A legfelsőbb törvényszék rendelke­zése ellenére egész Georgiában majdnem lehetetlen még ma is né­gernek szavaznia s a legtöbb újság­ban ma is a választási hirdetések «A fehér választókhoz» címmel je­lennek meg. A négerek félnek sza­vazati jogukat biztosítani, néger kép­viselő­jelöltről szó sem lehet, a fehér jelöltek pedig dél felé óvakodnak propagandát indítani a néger szava­zatokért, mert attól félnek, ezzel elveszítenék fehér választóikat. Pedig a déli államok egy részét «fekete övezet»-nek nevezik, mert több néger lakik erre, mint fehér. De hiába vannak többségben, Ala­bama egymillió négere körül össze­sen 50100 került a választók név­jegyzékére és Tusgekee nagy egye­temi városban, melyet «néger Ox­­ford»-nak neveznek, nincs egyetlen szavazó sem. A Tusgekee-i ügyben döntésre felhívott igazságügyminisz­­térium hónapok óta «tanulmányozza» az esetet. A louisianai három százalék Louisiana és a déli államok fő­városa Nem Orleans. Louisianában 850.000 néger él, akik közül 1946- ban csak hatezren szavazhattak. Erre egy tekintélyes néger tanár, kinek szintén nem­ adtak szavazati jogot, beperelte a hatóságokat és megnyerte a pert, amivel bátorságot adott a többieknek s az ugyanez év februárjában tartott kormányzói választáson már 25.000 néger ke­rült a névjegyzékbe. Nagy diadal volt, hogy i­ néger lakosság három százaléka szavazati jogot kapott, valójában azonban ennek csak igen kis része mert­­szavazni. A rendszer fennmaradásáért A déli államok nemcsak faji szempontból akadályozzák a nége­rek politikai megmozdulásait. A je­lenlegi amerikai választási törvény ugyanis lehetővé teszi, hogy délen jelentékenyen kevesebb szavazattal választhassanak kongresszusi kikül­dőnél, mint északon. Egy egy-egy képviselő, megfelelő anyagi eszkö­zökkel, terrorral és hatósági nyo­mással könnyen megszerzi a szük­séges párezer szavazatot, ami nem volna lehetséges, ha a négerek nagy tömegei itt szavazhatnának.. A déli államok régi politikusai hangosan hirdetik is, hogy a négerek kizárá­sával az egész USA politikai rend­szerének fennmaradását akarják biztosítani. Várjon sikerül-e nekik? Kétségte­len, hogy ezen a választáson a négerek minden megfélemlítés elle­nére sokkal nagyobb számban sza­vaznak majd, mint eddig bármikor. Tárgyilagos megfigyelők nem remé­lik, h­ogy ez döntően befolyásolhatja majd az eredményt, de bizonyos, hogy ez döntő figyelmeztetés lesz majd. Az is valószínű, hogy bár a négerek és vezetőik tudják,­ hogy az elnyomottak, tehát a négerek is Wallace harmadik pártját vallhat­ják magukénak, még­sem fognak valamennyien rászavazni. Több né­ger vezetőnek az a véleménye, hogy hiába támogatnák Wallacet, esélyei a demokraták és a republikánusok ellen mérsékeltek. Azt hiszik tehát, taktikusabb, ha a néger szavazato­kat Truman kapja, aki ugyan aligha fogja beváltani a négereknek tett valamennyi ígéretét, de mindenesetre jobb, mint az új rabszolgatörvényt elindító Taft Dewey vagy Stassen. Akárki lép is azonban Truman örö­kébe s ha Wallace és Taylor, — akit május 1-én éppen azért tartóz­tattak le, mert vakmerően a nége­reknek kijelölt bejáratot akarta használni, — kisebbségben is ma­rad, a négerek minden mesterkedés ellenére az idén fellépnek a politika színpadára.­­ Miért nem akar a Dél háborút? _ A néger kérdés azonban még egy Európában alig ismert szempontból is fontos. A déli államok vezető köreiben sokan aggódnak, hogy ha új háború esetén a négerek ismét fegyvert kapnak és jelentős szere­peket a hadseregben, nem lehetet­len, hogy utána valóban kivívják a teljes egyenjogúságot. Ezek a politikai­ csoportok Virginiában és másutt m­a már azt mondják, hogy inkább ne legyen háború, csak a négerek ne kerekedjenek felül. Ami mindenesetre, elég sajátos szempont, amikor arról van szó, hogy tűzbe és vérbe boruljon-e a világ... Né­gerek az urnák előtt, vagy inkább mögöttük... Írta : Nád­ass József UJMX jffiRORSZAG Belvárosi minőség! Belvárosi ízlés! Ez az a tradíció, amelyhez a Belváros feltétlenül ragaszkodik. Ez az a he­lyénvaló tényező, amelyet a múltból magával hozott és ehhez ragaszkodni kíván a jövőben is. Ízlésben, minőség­ben, kiállításban a legjobbat adni. A rendelkezésre álló anyagokból kihozni azt a legtöbbet, amely minden darabot egy-egy „remekművé“ alkot. Megm­u­­tatni a vevőnek, hogy minden erőfe­szítés az ő érdekében történik, hogy fáradságos munkával megszerzett pénzéért a legjobbat, a legszebbet, a leggondosabban kidolgozottat a leg­­jutányosabban kapja. És itt kapcsolódik bele a belváros életébe a jövő. Mert a jövő Belvárosa többé nem a kiváltságosaké. A Jövő Belvárosának kirakatai előtt a dolgo­zók nem fordulnak majd el, mert az árak helyén nem lesznek csillagászati számok, a belvárosi ízléssel készült típusdarabok mellett megfizethető áron kínálgatják már magukat az új­jáépült ország külföldivel versenyző új árucikkei. Hogy úgy a vásárlóközönség, mint az U. M. olvasói még jobban megis­merjék azokat a belvárosi cégeket, amelyek ilyen szellemben dolgoznak az újjáépítésért, az alábbiakban egy részük névjegyének átnyujtásával meg is nevezzük őket. »BELVAROS TVewgoßteM iiiiniiiiiiiiiiiiiiititiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiimimiiimimii szűcs- és szőrmeszalon Fehérhajó-u. 16 Telefon: 1S2—Q87 Árban minőségben minden igényt kielégít női cipőszalon Budapest, IV., Vá cJ-utc»« 1 Kován Vidor r*: 52 éve a dolgozók szolgálatiban aUWt DÉJ­,IM- is piek ,MM, lom költwek Jánosi és Kosa saját készítésű köntösök pyja­­mák f crfiszövet különlegességek Bp., IV., Petőfi Sándor-u. 2 N­ Részvénytársaság Kossuth Lajos-u. 4 Telefonszámunk: 180-491 Parfümerie KOSZT­ELITZ Bp., IV., Vúci-u. 78 Bru­mmer * Pallói női és férfi szövetek selymek, pamutáruk Bpest., IV., Petőfi Sándor-utca 20 nyakkendő kizárólag, IV., Kossuth Lajos-utca 6 Rózsa László finom szövetek szaküzlete IV., Petőfi Sándor-u. 16 Külföldre is virágot Itt fizeti ott küldik. 40—90 Ft-ig LUKÁCS ANTAL óriás és é­nekész IV., Petőfi Sándor­ u. 17 TELEFON: 188-092 Wollner Lajos SZÍVCS és szőrmee IV., Bécsi-utca 1 Tel.: 184-696szalon BACK G. GERO bútorszövet­kárpitoskellékesc Budapest, Fehérhajó-utca 12H4 Telefon: 18­72-62­ 0-ffitdAX Budapest, Váci­ utca 1) Telefon: 384-220 Illatszer­es kozmetikai különlegességek ifyinyeh J^ártó drogéria i|t I. Pili S2ÉHI. 3 m­ M Bridse áru' Deák és Horváth |KORDA dii'JitajdcehSá$ok Vászonáruk, menyasszonyi­& ZaKUKtja o*nkÖrtöttár uk Bp. Kossuth Lajos-u. 4. Női-és férfisz.övetek,sely­em­­es mosó divat cikkek 10 MIMÉImim kelengyék, baby és kötöttáru különleges­ségek IV, kst., Váci-utca A IV, Váci-utca 13. • Tel.: 384-371­­ IV., Béc­si-utca 7 Telefon: 186-643 Telefon: 382-005 Piri fÜrdŐJn kötöttáruk férfi- és női fürdőruhák, pulsoverek stb. minőség­ben a legjobbat! Árban a legolcsóbbat! IV., Váci-utca 16 László Fekete női- férfiszövetek selyembillen­­tejfesséjzek és utosóáruk. IV., Petőfi Sándor-u. 14. Telefon: 18 M­ig Szűcs ás Alexla és bársony, selyem, szövet és pamutáruk­ IV., Petőfi Sándor-utca 18 Lőrinci Márton cipészül­éster­mi nei cipők mestere Budapest, IV., Apponyi-tér 5 Telefon: 384-564 Hangold Bern Kolos úri divat, férfi ing, pyjama, nyakkendő és egyéb divatkü­lönlegességek IV., Petőfi Sándor­ u. 1 Telefon: 12-12-33. Kálmán Testvérek cipészalon Bpest, IV., Vécs­ u. 9 APKANZAS modern ékszereit, táskák divatújdonságok, illatszer, porcelán- és díszműáruk IV., Petőfi Sándor­ u. 3 Alapítva 1996 1948. MÁJUS 22. Rövid válaszok hosszú levelekre T. t. gimn. tanár, Ózd, Áll. Gimná­zium. Jugoszláviába korlátlanul lehet kiküldeni bármilyen magyar sajtó­terméket. Tudomásunk szerint a posta valamennyi magyar napi- és hetilapot simán továbbítja. Z. Z. Bp., Tömő-u. Köszönjük ked­ves levelét. Amerikában élő ismerőse valóban tiszta szemmel látja a valósá­got. Mi is érintkezünk nem egy ame­rikai polgárral,, akinek hasonló, a véle­ménye.

Next