Új Magyarország, 1948. január-június (4. évfolyam, 1-25. szám)
1948-05-22 / 21. szám
Az amerikai elnökválasztások előcsatározásai már nagy iramban folynak. A korteshadjárat megindult, de mégsem biztos még, ki lesz a demokraták és ki lesz a republikánusok elnökjelöltje, valamint Wallace harmadik pártja milyen módon szól majd bele a küzdelembe. Wallace mellett azonban egy új tényező is jelentkezik az 1948-as választásoknál. Ezt eddig sikerült az USA politikáján uralkodó erőknek kikapcsolniuk. A néger szavazókról van szó. Truman megszólalt és elhallgatott Vigyázzunk: az Egyesült Államokban 1éi millió néger lakik, az utolsó választásokon azonban alig egy százalékuk szavazhatott. Elképzelhető, milyen lehet a négerek helyzete, ha azt olvassuk, hogy Truman nemrég üzenetben kérte a négerek teljes szavazati jogának és félelemnélküli életének törvényes biztosítását. Ez az üzenet azt kívánta, hogy az Egyesült Államok törvényhozása mondja ki: a négerek minden megkülönböztetése törvénytelen, ugyanott és ugyanúgy lakhatnak, mint a fehérek, a közlekedési eszközökön a fehérekkel együtt utazhatnak, lincselésüket szigorúan meg kell torolni, illetve meg kell akadályozni, azonos munka mellett a fehér munkásokkal azonos munkabérhez van joguk stb. stb. Truman üzenete csupán választási manőver volt, mégis hatalmas vihart támasztott az amerikai imperializmus különböző zászlóvivői között. Elsősorban a déli államokban támadt szörnyű lárma, a Ku- Klux-Klan terrorista szervezetei gyüléseztek és sok déli demokrata szervezet is megfenyegette Trumant, hogy ha ragaszkodik indítványához, ellene szavaznak, sőt elszakadnak pártjuktól. Truman erre elhallgatott és a feketék helyzete mit sem változott. Becsomagolt bőröndökkel HenrisWallace már sokkal komolyabban veszi a négerek egyenjogúsítását. Bizonyos, hogy Északon a feketék egyes csoportjai rászavaznak majd, nem szabad azonban megfeledkeznünk róla, hogy északon csak négymillió néger él, a többi tízmillió reakciós déli területeken lakik. Persze, ez a megoszlás állandóan változik, mert a négerek egyre sűrűbben menekülnek észak felé, így 100 és 6 közt közel félmillió feketebőrű amerikai állampolgár költözött a terror elől az északi államokba. Külföldi laptudósítók szerint a nagyobb déli városokban a néger politikai és szellemi élet vezetői között az utolsó hetekben egyenesen pánik tört ki. Az egyik svéd lap szerint becsomagolt bőröndöket tartanak otthon, mint a hillerizmus uralomrajutásakor a baloldali értelmiség. Nem könnyű szavazni... A négerek az utolsó évtizedekben, főleg a második világháború óta mindent elkövetnek, hogy kivívják teljes polgári jogaikat. Szervezeteik vannak, melyekbe csak négerek s esetleg egyes baloldali fehérek azzal a céllal tömörültek, hogy ezt a harcot megvívják. A régi amerikai szakszervezet, az AFL túlságosan reakciós, de még a sokkal radikálisabb Cle-n is érzik az «amerikai levegő». A néger szervezetek elsősorban választójogot akarnak szerezni, ami nem egyszerű, mert bár a legfelsőbb bíróság nemrég törvénytelennek mondotta , azt az intézkedést, hogy csak fehér embernek szabad választania, mégis a legtöbb déli államban ez még ma is törvény. Sokhelyt egyszerűen nem veszik fel a négereket a választók névjegyzékébe, ha pedig a hivatal helyiségbe akarnak lépni, már a kapuban eltanácsolják, megverik, vagy fenyegetésekkel elriasztják őket. fia szervezetten vonulnak fel és mégis bejutnak az irodába, a hivatalnokok vizsgát követelnek tőlük, tudnak-e helyesen írni és olvasni, végül szavazati adót kérnek, azai szintén törvényellenes. Ha a néger ezt is befizette, esetleg felveszik a listára, hogy aztán közvetlenül a szavazás előtt valamilyen kifogással töröljék vagy újra megfenyegessék, nehogy szavazni próbáljon. A virginiai nyomdász esete Felsorolunk néhány adatot. Richmond város 203.000 lakosa közül 65.030 néger. 1912-ig törvény tiltotta, hogy ezek részt vegyenek .Az előzetes szavazáson, mely lényegében eldönti a választást. Mikor a legfelsőbb törvényszék nyilván a néger katonákravaló tekintettel, semmisnek jelentette ki ezt a törvényt, összesen 10 néger jutott az urnákhoz. Az elmúlt esztendőkben már, 10.000 néger fizette meg szavazati jog adóját és a tartományi választáson győzött is egy jelöltjük, egy négerekkel rokonszenvenző fehér nyomdász. Ez már megválasztását követő nap indítványozta Virginia állam törvényhozó testületének, hogy a négerek minden megkülönböztetés nélkül utazhassanak a fehérekkel a vonatokon, autóbuszokon, hajókon, sőt a mozikban, színházakban és üléstermekben is együtt ülhessenek velük. Erre a derék nyomdászt negyvennyolc órán belül kibuktatták szervezetének vezetőségéből és további negyvennyolc órán belül kizárták a szakszervezetből. Ahol a jogot „tfújta a szél“ A North Carolina-i Greensboro 75.090 lakosából 20.000 néger, ezek közül kétezer tudott szavazni. Georgiában egymilliónál több néger lakik és 1946-ban 200.000-nek sikerült is felvétetnie magát a választók névjegyzékébe, mégis alig 100.000 szavazhatott. Georgia fővárosában Államiában (melyet az «Elfújja a szél»-ből ismerünk) 109.000 néger közül 1942-ben csak háromezer és 1946-ban hatezer került a jegyzékbe. A legfelsőbb törvényszék rendelkezése ellenére egész Georgiában majdnem lehetetlen még ma is négernek szavaznia s a legtöbb újságban ma is a választási hirdetések «A fehér választókhoz» címmel jelennek meg. A négerek félnek szavazati jogukat biztosítani, néger képviselőjelöltről szó sem lehet, a fehér jelöltek pedig dél felé óvakodnak propagandát indítani a néger szavazatokért, mert attól félnek, ezzel elveszítenék fehér választóikat. Pedig a déli államok egy részét «fekete övezet»-nek nevezik, mert több néger lakik erre, mint fehér. De hiába vannak többségben, Alabama egymillió négere körül összesen 50100 került a választók névjegyzékére és Tusgekee nagy egyetemi városban, melyet «néger Oxford»-nak neveznek, nincs egyetlen szavazó sem. A Tusgekee-i ügyben döntésre felhívott igazságügyminisztérium hónapok óta «tanulmányozza» az esetet. A louisianai három százalék Louisiana és a déli államok fővárosa Nem Orleans. Louisianában 850.000 néger él, akik közül 1946- ban csak hatezren szavazhattak. Erre egy tekintélyes néger tanár, kinek szintén nem adtak szavazati jogot, beperelte a hatóságokat és megnyerte a pert, amivel bátorságot adott a többieknek s az ugyanez év februárjában tartott kormányzói választáson már 25.000 néger került a névjegyzékbe. Nagy diadal volt, hogy i néger lakosság három százaléka szavazati jogot kapott, valójában azonban ennek csak igen kis része mertszavazni. A rendszer fennmaradásáért A déli államok nemcsak faji szempontból akadályozzák a négerek politikai megmozdulásait. A jelenlegi amerikai választási törvény ugyanis lehetővé teszi, hogy délen jelentékenyen kevesebb szavazattal választhassanak kongresszusi kiküldőnél, mint északon. Egy egy-egy képviselő, megfelelő anyagi eszközökkel, terrorral és hatósági nyomással könnyen megszerzi a szükséges párezer szavazatot, ami nem volna lehetséges, ha a négerek nagy tömegei itt szavazhatnának.. A déli államok régi politikusai hangosan hirdetik is, hogy a négerek kizárásával az egész USA politikai rendszerének fennmaradását akarják biztosítani. Várjon sikerül-e nekik? Kétségtelen, hogy ezen a választáson a négerek minden megfélemlítés ellenére sokkal nagyobb számban szavaznak majd, mint eddig bármikor. Tárgyilagos megfigyelők nem remélik, hogy ez döntően befolyásolhatja majd az eredményt, de bizonyos, hogy ez döntő figyelmeztetés lesz majd. Az is valószínű, hogy bár a négerek és vezetőik tudják, hogy az elnyomottak, tehát a négerek is Wallace harmadik pártját vallhatják magukénak, mégsem fognak valamennyien rászavazni. Több néger vezetőnek az a véleménye, hogy hiába támogatnák Wallacet, esélyei a demokraták és a republikánusok ellen mérsékeltek. Azt hiszik tehát, taktikusabb, ha a néger szavazatokat Truman kapja, aki ugyan aligha fogja beváltani a négereknek tett valamennyi ígéretét, de mindenesetre jobb, mint az új rabszolgatörvényt elindító Taft Dewey vagy Stassen. Akárki lép is azonban Truman örökébe s ha Wallace és Taylor, — akit május 1-én éppen azért tartóztattak le, mert vakmerően a négereknek kijelölt bejáratot akarta használni, — kisebbségben is marad, a négerek minden mesterkedés ellenére az idén fellépnek a politika színpadára. Miért nem akar a Dél háborút? _ A néger kérdés azonban még egy Európában alig ismert szempontból is fontos. A déli államok vezető köreiben sokan aggódnak, hogy ha új háború esetén a négerek ismét fegyvert kapnak és jelentős szerepeket a hadseregben, nem lehetetlen, hogy utána valóban kivívják a teljes egyenjogúságot. Ezek a politikai csoportok Virginiában és másutt ma már azt mondják, hogy inkább ne legyen háború, csak a négerek ne kerekedjenek felül. Ami mindenesetre, elég sajátos szempont, amikor arról van szó, hogy tűzbe és vérbe boruljon-e a világ... Négerek az urnák előtt, vagy inkább mögöttük... Írta : Nádass József UJMX jffiRORSZAG Belvárosi minőség! Belvárosi ízlés! Ez az a tradíció, amelyhez a Belváros feltétlenül ragaszkodik. Ez az a helyénvaló tényező, amelyet a múltból magával hozott és ehhez ragaszkodni kíván a jövőben is. Ízlésben, minőségben, kiállításban a legjobbat adni. A rendelkezésre álló anyagokból kihozni azt a legtöbbet, amely minden darabot egy-egy „remekművé“ alkot. Megmutatni a vevőnek, hogy minden erőfeszítés az ő érdekében történik, hogy fáradságos munkával megszerzett pénzéért a legjobbat, a legszebbet, a leggondosabban kidolgozottat a legjutányosabban kapja. És itt kapcsolódik bele a belváros életébe a jövő. Mert a jövő Belvárosa többé nem a kiváltságosaké. A Jövő Belvárosának kirakatai előtt a dolgozók nem fordulnak majd el, mert az árak helyén nem lesznek csillagászati számok, a belvárosi ízléssel készült típusdarabok mellett megfizethető áron kínálgatják már magukat az újjáépült ország külföldivel versenyző új árucikkei. Hogy úgy a vásárlóközönség, mint az U. M. olvasói még jobban megismerjék azokat a belvárosi cégeket, amelyek ilyen szellemben dolgoznak az újjáépítésért, az alábbiakban egy részük névjegyének átnyujtásával meg is nevezzük őket. »BELVAROS TVewgoßteM iiiiniiiiiiiiiiiiiiititiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiimimiiimimii szűcs- és szőrmeszalon Fehérhajó-u. 16 Telefon: 1S2—Q87 Árban minőségben minden igényt kielégít női cipőszalon Budapest, IV., Vá cJ-utc»« 1 Kován Vidor r*: 52 éve a dolgozók szolgálatiban aUWt DÉJ,IM- is piek ,MM, lom költwek Jánosi és Kosa saját készítésű köntösök pyjamák f crfiszövet különlegességek Bp., IV., Petőfi Sándor-u. 2 N Részvénytársaság Kossuth Lajos-u. 4 Telefonszámunk: 180-491 Parfümerie KOSZTELITZ Bp., IV., Vúci-u. 78 Brummer * Pallói női és férfi szövetek selymek, pamutáruk Bpest., IV., Petőfi Sándor-utca 20 nyakkendő kizárólag, IV., Kossuth Lajos-utca 6 Rózsa László finom szövetek szaküzlete IV., Petőfi Sándor-u. 16 Külföldre is virágot Itt fizeti ott küldik. 40—90 Ft-ig LUKÁCS ANTAL óriás és énekész IV., Petőfi Sándor u. 17 TELEFON: 188-092 Wollner Lajos SZÍVCS és szőrmee IV., Bécsi-utca 1 Tel.: 184-696szalon BACK G. GERO bútorszövetkárpitoskellékesc Budapest, Fehérhajó-utca 12H4 Telefon: 1872-62 0-ffitdAX Budapest, Váci utca 1) Telefon: 384-220 Illatszeres kozmetikai különlegességek ifyinyeh J^ártó drogéria i|t I. Pili S2ÉHI. 3 m M Bridse áru' Deák és Horváth |KORDA dii'JitajdcehSá$ok Vászonáruk, menyasszonyi& ZaKUKtja o*nkÖrtöttár uk Bp. Kossuth Lajos-u. 4. Női-és férfisz.övetek,selyemes mosó divat cikkek 10 MIMÉImim kelengyék, baby és kötöttáru különlegességek IV, kst., Váci-utca A IV, Váci-utca 13. • Tel.: 384-371 IV., Bécsi-utca 7 Telefon: 186-643 Telefon: 382-005 Piri fÜrdŐJn kötöttáruk férfi- és női fürdőruhák, pulsoverek stb. minőségben a legjobbat! Árban a legolcsóbbat! IV., Váci-utca 16 László Fekete női- férfiszövetek selyembillentejfesséjzek és utosóáruk. IV., Petőfi Sándor-u. 14. Telefon: 18 Mig Szűcs ás Alexla és bársony, selyem, szövet és pamutáruk IV., Petőfi Sándor-utca 18 Lőrinci Márton cipészüléstermi nei cipők mestere Budapest, IV., Apponyi-tér 5 Telefon: 384-564 Hangold Bern Kolos úri divat, férfi ing, pyjama, nyakkendő és egyéb divatkülönlegességek IV., Petőfi Sándor u. 1 Telefon: 12-12-33. Kálmán Testvérek cipészalon Bpest, IV., Vécs u. 9 APKANZAS modern ékszereit, táskák divatújdonságok, illatszer, porcelán- és díszműáruk IV., Petőfi Sándor u. 3 Alapítva 1996 1948. MÁJUS 22. Rövid válaszok hosszú levelekre T. t. gimn. tanár, Ózd, Áll. Gimnázium. Jugoszláviába korlátlanul lehet kiküldeni bármilyen magyar sajtóterméket. Tudomásunk szerint a posta valamennyi magyar napi- és hetilapot simán továbbítja. Z. Z. Bp., Tömő-u. Köszönjük kedves levelét. Amerikában élő ismerőse valóban tiszta szemmel látja a valóságot. Mi is érintkezünk nem egy amerikai polgárral,, akinek hasonló, a véleménye.