Új Magyarország, 1991. július (1. évfolyam, 57-82. szám)
1991-07-02 / 57. szám
.0) A normalizálódás felel Jugoszláviában Hivatalba lépett Mesic, új elnök Másfél hónapos szünet után ismét van elnöke Jugoszláviának. Az államelnökség hétfőre virradó éjszaka megtartott kétórás ülésén nyilvánította államelnöknek a horvát Stipe Mesicet. Az Európai Közösség háromtagú miniszteri küldöttsége is részt vett a tanácskozáson. Előzőleg Ante Markovics szövetségi miniszterelnök kimerítő tárgyalás eredményeként, kompromisszumot dolgozott ki, s ennek alapján Szlovéniában visszatérnek a laktanyákba a katonák. A tárgyalások most Zágrábban folytatódnak, a Közös Piac delegációja is Belgrádból Horvátországba utazott. A küldöttség elégedetten nyilatkozott belgrádi megbeszéléseiről. Közölték, hogy nem csupán ígéreteket, hanem írásos garanciákat is kaptak. Stipe Mesicet május 15-én kellett volna az alkotmány szerint megválasztani elnöknek. Boriszav Jovicstól vette volna át a posztot, aki egy éven át Szerbia képviseletében töltötte be az elnöki tisztséget. Egyúttal megválasztották alelnöknek Branko Koszticsot, Crna Gora képviselőjét. Mesic az alkotmány szerint, betöltheti a hadsereg főparancsnoki tiszt(Folytatása a 4. oldalon) ^ ^ 1- A KARPATVID£K1 ikonfestészetet bemutató kiállítás nyílik július 4-én, a Magyar Nemzeti Galéria C épületében. A tárlat első ízben mutatja be egységében a kárpáti ikonfestészetet. A rendezvényen 170 ikon látható — ukrán, rutén, román, szlovák és magyar festők művei. A legkorábbi darab a XV. századból származik. Kiállítanak még liturgikus eseményeknél használt tárgyakat, faragványokat, ötvösmunkákat, textíliákat és könyveket. AZ SZDSZ ügyvivőjére, Magyar Bálintra hivatkozva az elmúlt napokban több sajtótermék hírül adta, hogy hatpárti megállapodás született a szakszervezeti vagyon sorsának parlamenti döntéssel történő rendezéséről. A Szocialista Párt a ,,hírhez” megjegyzést fűzött. 1991. május 3-án ötpárti (Fidesz, KDNP, MDF, MSZP, SZDSZ) szakértői tárgyalások kezdődtek a „szabad szervezkedés elvén alapuló munkavállalói érdekképviseleti rendszer működési feltételeihez szükséges törvényi garanciák” kérdéséről. A megbeszélések június 9-i fordulóján a résztvevők megállapodtak. A Szocialista Párt ismételten kijelenti: a munkavállalók szervezetei, a szakszervezetek ellen irányuló kivételes törvényekhez nem adja szavazatát. I. évfolyam, 57. szám BUflUtflHgi 1991. július 2., kedd Várható hőmérséklet TEXO Magánmeteorológia *C Magyarország 20—27 Belgrád 22 Budapest 22 Kassa 10 Nagyvárad 20 Prága 26 Stocks. 10 Temesvár 21 Berln 25 Bécs 26 München 28 Pozsony 26 Róma 27 Szófia 24 Róma 10 szófii Főszerkesztő: Albert Gábor • A VÁLLALKOZÁSOK HATÁR GYŐZŐI BELGRÁDBAN HABSBURG OTTÓ: BELGRÁDBAN A VÁLLALDOZÁSOK HATÁR GYŐZŐ NEM CS EGY ÉV CÁFOLÁK MEGÍTÉLÉSÉBŐL -EGY MAGYAR BÉRE IS A POLITIKÁBAN SOKAN ÍRÓ VAN BORZASZTÓAN MOZGÓSÍTÁS POLITIKAI A VILÁG AZ MS2 RÖVID IDŐ! ‘ ÜGYET GYÚRNAK IRODALMÁBAN KONGR 9 oldal Addol 1.oldal 7. oldal 3. oldal CÁFOLTÁK A SZERB MOZGÓSÍTÁS HÍRÉT 4. oldal MEGÍTÉLÉSÉBŐL SOKAN POLITIKAI ÜGYET GYÚRNAK 5. oldal EGY MAGYAR ÍRÓ A VILÁG IRODALMÁBAN 7. oldal NEM CSAK ARA, BÉRE IS VAN AZ MSZMPKONGRESSZUSNAK Szovjet prív€itizálás Rubelkuponok? A szovjet parlament tegnap 303 szavazattal elfogadta a privatizációs törvényt, amely szerint a jövő év végére az ipari vállalatok felének ki kell kerülniök az állami ellenőrzés alól. A szavazáson tizennégyen ellenezték a törvényt, huszonhatan pedig tartózkodtak. A privatizáció két fokozatban történik: az első 1992, a második 1995 végére fejeződik be, s akkorra a vállalatoknak már 60—70 százaléka nem lesz állami kézben. A privatizációs terv szerint a második szakasz befejeztével a gépipar 10—15 százaléka, a kohászat 20—30 százaléka, a szállítás, a védelmi és az energetikai ágazat 30—50 százaléka, míg a távközlés 50—70 százaléka marad állami tulajdonban. Bár a szovjet központi kormányzat nem támogatja, a törvény végül is nem tiltja, hogy az egyes tagköztársaságok ingyenesen juttassanak a lakosságnak — az Oroszországi Föderáció esetében 7 ezer rubel értékben — vállalati részvények vásárlására feljogosító kuponokat. Végleg hazatér Magyarországra VargaZ^a] Lélekben sohasem szakadt el hazájától Negyvennégy évi távollét után végleg hazatér szülőhazájába Varga Béla, az 1946- 08 Nemzetgyűlés soha le nem mondott elnöke, az emigrációs Magyar Nemzeti Bizottmány vezetője. A világszerte ismert és tisztelt pap-politikust egy demokratikus, szabad és független Magyarország várja. A következő interjú még New York-i, manhattani otthonában az örömteli készülődés óráiban született. „A kör bezárul... megyek Magyarországra ...” — mondja Varga Béla, amint leemeljük a falakról a magyar Parlament nagyméretű képét. „Ez alatt a kép alatt ülésezett a Magyar Nemzeti Bizottság és később a Magyar Bizottság, hogy egy percre se feledkezzünk meg hazánkról és a magyar népről” — mondja. (Csomagolunk. Az egyik könyvből kiesik egy kis kartonlap. Varga Béla néhány jegyzetével. „Az ember a hazáját száműzetésben sem hagyja el, a hazát az ember magával viszi a szívében.” Ez volt Varga Béla jelmondata az emigrációban. Alatta néhány sor, lelkiállapotának hű tükre, talán feljegyzések egy beszédhez. Lélekben sohasem szakadt el Magyarországtól, bár életének felét — 44 évet — New Yorkban töltötte. A sors kegyesebb volt hozzá, mint Rákóczihoz és Kossuthhoz, 89. évében visszatérhet arra a földre, ahol született. Indul vissza Budapestre, órákkal azután, hogy a szovjet megszálló csapatok elhagyták Magyarországot. Nehéz elszakadni a manhattani Szeretet Leányainak házától, amely több, mint négy évtizedig otthona volt. A kápolnától, ahol tízezernél is több szentmisét mondott, néhányat koncelebrált Casaroli bíborossal, a Vatikán egykori külügyminiszterével, és a nővérektől, akik közül többen még beszélnek magyarul. „Amerika jó volt hozzám és a többi magyar menekülőhöz” — emlékezik, amint kivesszük a köntörszekrényből a bekeretezett fényképeket. Varga Béla az elmúlt évtizedekben Richard Nixon, Lyndon Johnson volt elnökökkel. „Minden amerikai elnök barátjának tekintett... Harry Truman megígértette velem, hogy sohasem veszem fel az amerikai állampolgárságot, megígértette, hogy mint az 1946-os Nemzetgyűlés le nem mondott elnöke, én Magyarországot képviseltem ... Erre kezet adtam neki. Richard Nixon szerette a magyarokat, a közép-kelet-európai népek közül bennünket becsült a legjobban, főként a csodálatos 1956-os forradalom után ... Lyndon Johnsonnal különösen jó baráti viszonyban voltam, megölelt, amikor imával nyitottam meg a szenátus egyes ülésszakát ... Dwight Eisenhower levélben köszönte meg a segítségemet...” Tavaly a kormány és a parlament visszahívta Varga Bélát az új, választott Országgyűlés történelmi ülésére (1990. május 2.), ahol arról beszélt, hogy „a magyar nemzet az ország második évezredének küszöbére ér(Folytatása a 3. oldalon) / * Antall József beszéde a VSZ utolsó ülésén 5^^ ■ iJT' Szabaddá vált az utunk Európába A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének prágai üllésén a részt vevő küldöttségek vezetői tegnap aláírták a Varsói Szerződés megszüntetéséről szóló jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv arról rendelkedk, hogy megszűnik a hatálya az 1955. május 14-én aláírt Varsói Szerződésnek, valamint az ezt meghosszabbító, 1985. április 26-án aláírt jegyzőkönyvnek. A most aláírt jegyzőkönyv időkor lép hatályba, amikor valamenny aláíró ország elhelyezi „a letéteményes” csehszlovák kormánynál a ratifikációs okmányokat. A Politikai Tanácskozó Testület utolsó ülésén részt vett küldöttségek megállapodtak abban is, hogy a jegyzőkönyvet a kormányok két hónapon belül saját törvényhozásuk elé terjesztik megerősítés végett. Általános a meggyőződés, hogy a ratifikációs eljárás immár pusztán jogi jelentőségű követelmény a VSZ végleges és teljes megszüntetéséhez. A politikai akaratnyilvánítás a mostani prágai találkozón megtörtént, és mindez — mondhatni — történelmileg visszavonhatatlan. A jegyzőkönyv preambulumában helyet kapott, hogy a volt VSTA-országok — érdekeltségük mértékében — két-, illetve többoldalú alapon fejlesztik tovább kapcsolataikat. A közleményben a fenti kitétellel kapcsolatban az nyert megfogalmazást, hogy az aláíró országok érdekeltség esetén készek ad hoc jelleggel két-, vagy többoldalú konzultációkra, a közös érdeklődésre számot tartó kérdésekről. A Magyar Köztársaság nevében Antall József, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke, a Bolgár Köztársaság nevében Zselju Zselev, a Bolgár Köztársaság elnöke, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság nevében Václav Havel, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság elnöke, A Lengyel Köztársaság nevében Lech Walesa, a Lengyel Köztársaság elnöke, Románia nevében Ion Iliescu, Románia elnöke, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége nevében G. I. Janajev, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége alelnöke írta alá a jegyzőkönyvet. 4. A mai közös döntéssel szabaddá vált az utunk az egymás közötti kapcsolatok újraformálása felé. Szabaddá vált az utunk Európába — hangoztatta a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének prágai, utolsó ülésén Antall József magyar miniszterelnök. A magyar küldöttség vezetője — aki a tagállamok képviselői közül elsőként kapott szót — elmondta: — elismerés illeti a szovjet átalakítási folyamatot elindító új politikai gondolkodást, amely lehetővé tette azt is, hogy immár két kelet-közép-európai országból, a megállapodásoknak megfelelően, kivonultak a szovjet csapatok. Meggyőződésem, hogy az európai közvélemény a szovjet politikai vezetés erkölcsi győzelmeként értékeli ezt a fejleményt. Ami a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete mai történelmi ülését illeti — folytatta a magyar kormányfő —, külön örömömre szolgál, hogy a testület tavaly júniusi moszkvai ülésének elnökeként magam kezdeményezhettem a Varsói Szerződés teljes körű felülvizsgálatát. Azt hiszem, szerénytelenség nélkül mondhatom, ez volt az első jelentős lépés a Prágához vezető úton. Ez a mostani pillanat nem érkezhetett volna el a fent említett újszerű szovjet politikai gondolkodás a többi tagállam határozott konstruktív magatartása és anélkül, hogy e hat ország nem látná kibontakozni a biztonsági és együttműködés új összeurópai rendszerét. — Megújult az európai biztonsági folyamat. Még formálódó válságmegelőző és konzultációs intézményeit most teszik először próbára a drámai jugoszláviai események — jelentette ki, és hozzátette: az európai biztonsági architektúra alapvető intézményévé védő atlanti szövetség katonai szervezete átalakul. A magyar miniszterelnök szólt arról is, hogy az Európai Közösség — amely gyors ütemben halad a gazdasági, pénzügyi és politikai unió megteremtése felé — elkötelezetten támogatja az új és kialakuló kelet-európai demokráciákat, és a tagság perspektíváját tartalmazó társult viszonyt alakít ki a három közép-európai állammal. A miniszterelnök szólt arról is, hogy a VSZ megszüntetéséről hozott végleges döntés gyökeresen átformálja az egykori tagállamok közötti kapcsolatok alapjait. „Továbbra is érdekünk a valós érdekeken alapuló partneri együttműködés fenntartása" — szögezte le. Ezután arról beszélt, hogy a rendszerváltást követően a demokrácia megszilárdítása és a piacgazdaság kereteinek a kiépítése a feladat. — A változások nyomán megszűnik a térségünkre külső erővel rákényszerített álbarátság és látszatstabilitás — fogalmazott Antall József. Hangsúlyozta a tolerancia, a tárgyaláskészség és a demokratikus értékek tiszteletének szükségességét. Üdvös jelenség, ha a nemzeti öntudat térségünkben megőrződik és fejlődik, mert ez hozzájárul Európa sokszínűségben megnyilvánuló erejéhez. De ne felejtsük, Európa, erre az erőre támaszkodva, az egységesülés, az integráció felé halad. A demokratikus folyamatok következetes végigvitele, a jogállamiság megkívánta belső konfliktuskezelés és érdekegyeztetés pedig el kell vezessen ahhoz, hogy a kisebbségi létben élők önazonosságuk feladása nélkül, sőt, szellemi-kulturális potenciáljukat fejlesztve, szabadon járulhassanak hozzá az adott ország anyagi és szellemi gyarapodásához — hangsúlyozta Antall József. A magyar miniszterelnök beszédében utalt a jugoszláviai belső válságra is. Elmondta: „következetesen valljuk: minden nemzetnek elidegeníthetetlen joga van az önrendelkezésre. Az önrendelkezés vagy a szuverenitás hatalmi eszközökkel történőkorlátozása elfogadhatatlan. Magyarország abban érdekelt, hogy Jugoszlávia belső válsága békés módon tárgyalások útján oldódjék meg.” A Politikai Tanácskozó Testület mai, utolsó ülésén képviselt államok, lezárva a függőség évtizedeit, jövőbeni kétoldalú kapcsolataikat a teljes egyenjogú (Folytatása a 4. oldalon). Václav Havel csehszlovák elnök, üdvözli Antall József magyar miniszterennököt, a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének tegnapi feloszlató záróülésén MTI Külföldi Képszerkesztőség