Új Magyarország, 1991. július (1. évfolyam, 57-82. szám)

1991-07-02 / 57. szám

­ Nem populista irányzat az MDF Népi-Nemzeti Köre Az MDF Népi-Nemzeti Köre nem azonosítja magát a populista politi­kai irányvonallal, noha számtalan­szor „rásütötték” e jelzőt a kormány­pártnak erre a szellemi csoportosulá­sára. A népi-nemzeti gondolathoz közel­álló MDF-tagokat tömörítő szerve­zet vezetői mindemellett azt is hang­súlyozták a hétfői sajtótájékoztató­jukon, hogy pártjukon belül a radiká­lis áramlatot képviselik. Mint elmondták: radikalizmuson a rendszerváltás gyors és következetes végigvitelét értik, szervezeti és sze­mélyi síkon egyaránt, mert meggyő­ződésük, hogy ez a legszélesebb nép­rétegek érdeke ma Magyarországon. A szellemi, politikai orientáció meg­határozásához Maróti László Ferenc, a kör ügyvivő testületének elnöke azt is hozzáfűzte: különösen­­fontos szá­mukra a határon túli magyar kisebb­ség helyzete, s az MDF-en belül is az össznemzeti politikát kívánják hang­súlyozni. Emlékeztettek arra, hogy az MDF alapító levelének tekinthető la­kitelki nyilatkozat egyértelműen né­pi-nemzeti ihletettségű volt. A Pártay szakított Pártay Tivadar, a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt alapító tag­ja, örökös tiszteletbeli elnöke nem kí­ván tagja maradni annak az „alakulat­nak", amelyet ma Torgyán József neve fémjelez. Véleménye szerint a jelenlegi pártnak nincs semmi köze ahhoz a szel­lemiséghez, ideológiához, amelyet a­­ Független Kisgazdapárt hat évtizeddel ezelőtti életre hívása óta képvisel. Pártay Tivadar kijelentette, hogy Tor­­gyán József, valamint a hozzá közel­állók kalandor-politikát folytatnak, ám az tiszavirág életű lesz, mert a józan többség mást akar. _ Nyilatkozott a Független Kisgazda­­párt országgyűlési frakciója is. A kép­viselők politikai tevékenységüket a párt több évtizedes hagyományainak megfelelően, a jobb- és baloldali szél­sőségektől egyaránt mentes politika szellemében­­kívánják továbbra is foly­tatni. Kezelőnek nincs kárpótlás Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzati tu­lajdonba adásáról szóló törvényja­vaslathoz benyújtott csaknem vala­mennyi módosító indítványt megvi­tatta hétfői ülésén az Országgyűlés Alkotmányügyi, Törvény-előkészítő és Igazságügyi Bizottsága. A 268 in­dítvány közül csak néhány esetében van szükség arra, hogy a kormány pontosító javaslatait kikérjék. A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről két bizott­ság is tárgyalt. A törvényjavaslat­hoz benyújtott gazdasági vonatko­zású módosító indítványok közül a költségvetési bizottság csupán hár­mat fogadott el hétfői ülésén. Leg­lényegesebbként közülük a bizott­ság azt az indítványt támogatta, hogy az egyházak működéséhez szükséges további anyagi feltéte­lekről külön törvényben rendelkez­­­zék az Országgyűlés. A bizottság többségi szavazattal elhatározta, hogy elveti azokat a módosító indítványokat, amelyek a kormányzat törvényjavaslatának koncepciójától eltérő elveken ala­pulnak, azaz nem az egyházak volt tulajdonához kötik a rendezést, és így valamennyi jelenleg működő egyházra vonatkoznának. A kép­viselők többsége nem támogatta azo­kat az indítványokat sem, amelyek az átadásra kerülő ingatlanért a je­lenlegi tulajdonosnak, kezelőnek nyújtandó kártalanításra vonatkoz­nának. ­ Víságihír: A Magyar Szocialista Munkáspárt Salgótarjánban ren­dezi meg XV. kongresszusát. Ebben a hírben aztán semmi különös nincsen — gondolná az ember. De ha kézbe veszi — akár megkésetten is — az Új Nógrád című lapot, kiderül, hogy téved Akadt ugyanis olvasó, akit fel­­szólalásra késztetett az értesülés, meg­fogalmazta azt, és a lap — demokrá­cia és szólásszabadság van — közölte a levelet. Következésképp megtudhattuk, hogy e vélemény szerint ugyancsak el­hamarkodott volt a helyi önkormány­zat vendéglátó­­kedve. Nem MSZMP- kongresszusra volna szüksége a város­nak, hanem — sokkal inkább — a táv­fűtés korszerűsítésére. Hosszas gondolkodás után se tudtam megfejteni a két „rendeznivaló” ösz­­szefüggését. Tovább lapoztam az újság­­kötegben, s pár nappal később választ —■ majdnem választ — kaptam, ugyan­csak az Új Nógrádban. Egy újabb ol­vasó mondja el, hogy „kissé” erőltetett a párhuzam, kifejtve azt is, hogy a táv­fűtés korszerűsítése — akár nyugati tő­kével, tőkésekkel — megeshet, annak dacára, hogy ott tanácskoznak az MSZMP küldöttei. Ezek után most már csak annyit kell megjegyeznünk: ha valaki nem vette volna észre, már az MSZMP sem ott és akkor ülésezik ingyen, ahol akar. Az MSZMP csak az egyik párt, s ugyanúgy leguberálja a teremdíjat és minden egyéb költséget — akárhol tanácskozik —, mint a másik, Salgótarjában is. Ahol 200 millió hiánya van a tarjáni ön­­kormányzatnak. (m. i.) Az ismeretlen katona 1991 m­ III CT3 I. évfolyam, 57. szám 1991. július 2., kedd BELFÖLD Naponta érkeztek a hazahívó levelek Megyek az én drága Budapestemre­ ­ (Folytote­tut 1. oldalról) írta a püspök, emlékezve arra, hogy él Tildy Zoltánnal, s közben üldözöt­kezett, és figyelmeztette az új kép­viselőket, akik közül legtöbben még meg sem születtek akkor, amikor Varga Béla 1947-ben menekülésre kényszerült, hogy „a kibontakozó szabadság fényét ne sötétítse el a pártoskodás, tudniuk kell, hogy hi­báinkért most egyedül mi vagyunk felelősek, mutassuk meg a világnak, hogy egységesek, életképesek va­gyunk, hogy lássák: mi Európához tartozunk, ahogy ezer év előtt or­szágalapító Szent István királyunk látta és tette”. Az ország vezetői akkor is marasz­talták, de Varga Béla visszam­ent az Egyesült Államokba. New Yorkban figyelte a magyarországi eseménye­ket, és időnként levelet írt vagy te­lefonált néhány képviselőnek. Hívei Magyarországon aggodalommal hal­lották, hogy 88 év súlyával a vállán betegeskedik, és kétszer is kórházba került. Naponta érkeztek New York­ba a hazahúzó levelek. Amikor híre ment annak, hogy Varga Béla haza készül, Antall József miniszterelnök és Szabad György, az Országgyűlés elnöke május 17-én levélben fejezte ki örömét „a Magyar Köztársaság szabadon választott Országgyűlése és Kormánya nevében azon elhatá­rozás fölött, hogy immár véglegesen a közeljövőben visszatelepül hazánk­ba. (...) A magyar nép magasra ér­tékeli az emigrációban a Magyar Nemzeti Bizottmány (Magyar Bizott­ság) elnökeként végzett, a napi poli­tikán felülemelkedő, az itthon mara­dók számára is népünk azonosság­­tudatát, a demokráciába vetett hitet szolgáló tevékenységét.” Hazahívta Varga Bélát a Pannon­halmi Apátság és Szénás József veszprémi püspök. „Veszprémben otthonod van, te veszprémi vagy” — írta a püspök, emlékezve arra, hogy Varga Béla az ősi városban tanult a szemináriumban és később üldözői elől is ott bujdosott. Ugyanakkor Balatonboglárról is hívták, Szőllősi Ferenc esperes-plébános és Kovács Miklós, a megválasztott polgármes­ter. Június 15-én pedig Göncz Árpád­­tól, a Magyar Köztársaság elnökétől érkezett levél: ... Engedd meg, hogy hivatalos minőségemben is, mint a Magyar Köztársaság elnöke, és baráti minőségemben, aki benned apai ta­nítómesterét tiszteli, meghívjalak hazánkba. Hiszem és bízom benne, hogy nem okoz csalódást ez az igen­csak csikorgatva, de akkor is előre­haladó haza és nem fogunk Neked fájdalmat okozni tökéletlenségünk­ben.” „Kovács Bélával és Göncz Árpád­dal végzett közös munkánk életem legszebb momentuma” — mondja Ver­ga Béla. „Nagy örömet szerzett neket­, amikor Árpád emigrációban is felkeresett... Nehéz években dolgoztunk hazánkért, a börtön ár­nyékában ...” Közben csomagolunk tovább. Varga Béla rendezgeti a képeket és emlé­kezik : „Ez itt szegény Edmund Fietowicz barátom, a lengyel emigráns kormány képviselője, akit elfogott a Gestapo és kivégezték ... A lengyelek másik megbízottját, Henryk Slawikot is megölték... Itt van a kultúrház ké­pe, ahol öt éven át működött a len­gyel iskola ... A régi diákok ma sem felejtették el Balatonboglárt.” „Testvérem, Radeusz Celt” — mu­tat ry markáns férfiarcra. „A föld­alatti lengyel ellenállás követe volt, fontos dokumentumokat vitt a lon­doni lengyel emigráns kormányhoz. Mint kispapot, Andor testvérem re­verendájában vittem át Svájcba, a Gestapo vonalain keresztül.” Több mint 150 ezer lengyel mene­kültet fogadott be Magyarország Hit­ler és Sztálin csapatainak támadása után. Ötvenötezer lengyel katona ha­zánkból Nyugatra került és bekap­csolódott az Anders-hadseregbe. „A világnak emlékeznie kellene arra, hogy azokban a tragikus években Svájc mellett Magyarország volt Európában az egyetlen menedék ... Amikor a szomszéd országokban Hit­ler ördögi szellemében gyilkoltak, Bogláron menedéket találtak lengye­lek, franciák, szlovákok, hollandok, zsidók. Gróf Teleki Pál, Keresztes­i. Fischer Lajos, Antall József, Osváth László és Kudar Lajos csendőr ezre­des szervezte velem együtt a mene­kültek megmentését... Szegény Ku­dar Lajost, ezt a kiváló székely fér­fit is kivégezte a Gestapo ...” Keresztes-Fischer irányítása alatt a legszorosabban Antall József mi­niszteri tanácsossal volt kapcsolatban Varga Béla. De már évekkel koráb­ban is barátok voltak. Somlón talál­koztak először, ahol Varga Béla káp­lán volt, s ott volt az Antall családnak­­szőlője. Antall Józsefet, a miniszter­­elnököt gyerekkorától fogva ismerte és kedveli. Amikor a német hadsereg meg­szállta Magyarországot 1944. március 19-én — pontosan emlékszik arra a napra —, Varga Bélának menekül­nie kellett. A homokkomáromi apá­cazárdában rejtőzött el, és október 15-e után a jezsuita rendházban ta­lált menedéket, a Horánszky utcá­ban, Pesten. Ekkor már a veszély el­lenére — halálra kereste a Gestapó — kapcsolatba lépett Nagy Ferenccel és Tody Zoltánnal, s közben üldözöt­teket mentett át a jezsuita Maria­­numba. Köztük Stern Samut, a Zsi­dó Tanács elnökét, akit egy Gestapó­­házban tartottak fogva. A nagy veszély pillanatai örökre az ember emlékezetébe vésődnek. Var­ga Béla elgondolkozik. „Ha elfog a Gestapo Tadeusz Ceh­tel, mindket­tőnket kivégeznek ... Hitler a len­gyeleket még jobban gyűlölte, mint a zsidókat... Később egy szovjet spe­ciális alakulat fogott el és halálra ítéltek; egy tolmács mentett meg, aki megsúgta: semmit se tudjak Ka­tyúról. Sztálin parancsot adott arra, hogy mindenkit öljenek meg, aki tu­dott vailonát a katyni erdőre, ahol tizenötezer lengyel tisztet kivégez­tek ... Én persze tudtam erről, hi­szen Celt vitte Londonba a tragikus hírt. Isten kezében vagyunk ... — teszi hozzá —, a gondviselésnek ter­vei voltak velem . ...” 1945 tavaszán a romba dőlt ország­ban Kovács Bélával, Nagy Ferenc­cel és Tildy Zoltánnal megkezdte a Kisgazdapárt szervezését. Varga Bé­la rázta fel a reménytelenségből Bu­dapest népét; a polgári gondolat, a függetlenség és a szabadság prófé­tája lett­­és elsősorban neki köszön­hető, hogy a Kisgazdapárt abszolút többséget kapott a budapesti válasz­tásokon. „Rákosi, Gerő és Révai pezsgőt ittak a biztosra vett­t­ommu­­nista győzelemre, de a Kisgazdapárt 50, 54 százalékkal abszolút többséget kapott és Kővágó József lett a pol­gármester. A magyar nép több mint 83 százalékkal elutasította a kommu­nizmust, történelmi győzelem volt, akkor, amikor Franciaországban és Olaszországban a kommunista volt a legnagyobb párt.” Sok helyen várják Varga Bélát. Szülőfaluját, a Rába-parti Börcsöt már tavaly meglátogatta. „Kis pa­rasztfiúkkal együtt nevelkedtem, drága jó édesanyám. Somogyi Má­­­­ria nevelt becsületre és hazaszeretet­re... Édesapám éveket töltött Ame­rikában, hogy el tudja tartani a csa­ládot ... Nővérem ma is Börcsön gazdálkodik.” „Megyünk haza, az én drága Buda­pestemre ...” — sóhajt Varga Béla, amint rendezgeti fényképeit. „1945- ben éppúgy, mint 1956-ban, Buda...­pest volt Magyarország és Európa­ védőbástyája, a történelmi próbaté­telkor reménytelenül is küzdött a zsarnokság ellen... Akkor határoz­tam el hogy elmenekülök, amikor ré­gi diáktársam, Dallos Sán­dor könyör­­gött, hogy menjek el, már látta az akasztófát, amit számomra ácsoltak” — sóhajt Varga Béla. Megkeres egy , magnószalagot, évekkel ezelőtt be­szélgetett vele Hám Tibor, volt sop­roni főispán, aki a Rákosi-években börtönt szenvedett, így mondta el ak­kor Varga Béla, szökése történetét: „1947. június 2-án átjutottam Auszt­riába, onnan Svájcba, majd ameri­kai kérésre az Egyesült Államokba. Ezzel megkezdődött életem politikai , emigrációs korszaka. Mint pap és po­litikus mindig a békességet kerestem, de a harc és a reménytelen küzdelem jutott osztályrészemül. A kommunis­tákkal meg tudtunk volna birkózni, de a Szovjetunióval szemben, nyuga­ti segítség nélkül egy kis nép tehe­tetlen volt.” Féltve őrzött kincse II. János Pál pápa több oklevele, és egy díszes dip­loma arról, hogy Balatonboglár dísz­polgárrá választotta. Itt van az ame­rikai Rollins-egyetem díszdoktorátu­sa és két kitüntetés: Charles de Gaulle a Legion d’Honneur tiszti ke­resztjét adományozta a francia me­nekültek megmentéséért és mellette ott van Lengyelország legnagyobb ki­tüntetése. Fercsey János Vod az őrszázad Megkezdődött a tárgyalás előkészíté­se a számos bűncselekmény elköve­tésével vádolt Gulácsi Gellért tarta­lékos honvéd és harmincnégy társa ellen. A Budapesti Katonai Ügyész­ség által benyújtott vádirat szerint szinte a teljes alegység, azaz az őr­század valamennyi tagja a katonai bírság elé került. A balkánysárkányi alakulatnál szolgáló katonák 1990. szeptember és 1991. január között ál­lítólag kétszáznál több, különböző súlyú bűncselekményt követtek el. A felderített bűncselekmények között szerepel például, hogy a másodrendű vádlott — szolgálati helyzetével visz­­szaélve — folyamatosan és rendsze­resen bántalmazta az egyik újoncot, annak fejét a WC-kagylóba bele­nyomta, s rá­engedte a víztartály tar­talmát. Kormányzati látogatások IPARI ÉS KERESKEDELMI MINISZTÉRIUM Dr. Pohankovics István politikai államtitkár, 5-én Ózdon gyárlátogatást tesz. közlekedési, hírközlési éis vízügyi MINISZTÉRIUM Dr. Gyurkovics Sándor közigazgatási államtitkár, 2-án Kecskeméten­­órá­mon vesz részt. KÜLÜGYMINISZTÉRIUM Dr. Katona Tamás politikai államtitkár, 5-én Vácon és Gödön előadást tart. MŰVELŐDÉSI Kis KÖZOKTATÁSI MINISZTÉRIUM Dr. Kálmán Attila politikai államtitkár, 6-án Szegeden előadást tart. NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM Dr. Surján László miniszter, 6-án Szekszárdon KDNP-programon vesz részt. földművelésügyi minisztérium Dr. Sárossy László politikai államtitkár, 5-én Sárospatakon tárgyalást folytat. Dr. Horváth Balázs tárca nélküli miniszter, 2-án Kiskunhalason megnyitón vesz részt, 7-én Síkon emlékműavatáson vesz részt. Dr. Pungor Ernő tárca nélküli miniszter, 4-én Kecelen a Pintér Műveket lá­togatja meg. Nagy Ferenc József tárca nélküli miniszter, 3-án Siklóson fogadónapot tart. Szponzorálunk Gödöllő, vasárnap délután. Áll már a koronasátor, fölvonultak a sör-, lángos- és marhaság-árusok mind, a nép gyülekezik a szabadságnapi ün­nepre. Ahova fér, ott reklámfölira­­tok. Az állványokon és a darukon, az eligazítók trikóin is elöl az ünnep emblémája, hátul a szponzor neve. Tudjuk, a boldogság ma pénzbe ke­rül, s aki csupáncsak örül, az nem bír annyiból ünnepet rendezni. A gyerekkezekben is mindenütt zász­lócskák, nem piros-fehér-zöldek, nem, mert a főveszély nem a nacio­nalizmus. Hiába idézik ma sokan az MSZMP vébé forradalom utáni határozatát — macskaköröm nélkül. Könnyen lehet, nem is a gaz szpon­zor sátáni csábításáról csattognak a zöld lobogócskák, hanem inkább ar­ról, hogy a magyarok a szabadság­tól annyira elszoktak már, hogy úgy vélik, többre mennének — mondjuk — egy osztrák lottónyereménnyel. — bele — SZABAD GYÖRGY, az Országgyűlés elnöke lesz a vendége a TV2 Ez történt a héten című műsorának július 7-én, vasárnap 21 órától. A parlament elnö­ke a műsorban a nézők kérdéseire is válaszol. Kérdések előre is beküldhetők a műsor készítőinek (TV2, Ez történt a héten, 1054, Szabadság tér 17.), illetve feltehetőek a 11-26-020 telefonszámon. 300 RUDOLFOT NEVEZTE KI Für La­jos honvédelmi miniszter, július 1-jétől a tárca helyettes államtitkárává. A 45 éves politológus az Állami Gorkij Könyvtár nemzetiségi csoportvezetője volt, majd a Magyarságkutató Intézet főmunkatársa lett, s 1985-től az Országos Nemzetiségi Tanács alelnöke, 1988 és 1989 között a Magyar Demokrata Fó­rum elnökségi tagja. Jelenleg az MTA Kelet-európai és Nemzetiségi Komplex Bizottságának tagja. HŐSI HALOTTÁ NYILVÁNÍTOTTA és — posztumusz — rendőr alhadnaggyá léptette elő Ősz Zsigmond rendőr főtörzs­őrmestert, a június 12-i győri fegyve­res rablótámadás áldozatát. Borosa Pé­ter­ belügyminiszter. A tragikus sorsú rendőr június 27-én hunyt el. A gyilkos golyó akkor érte el, amikor ő és pénz­­szállító társai a vállalat dolgozóinak fi­zetésével megérkeztek a Győri Vízmű és Fürdő Vállalat portájához. A fegyve­res rabló személye máig ismeretlen. Ősz Zsigmond temetése rendőri tisztelet­­adással július 5-én délután három óra­kor lesz a Győri Köztemető régi rava­talozójában. ÚJ 97 ÁGYAS KÓRHÁZAT adtak át hétfőn Várpalotán. A beruházást 60 millió forint értékű kötvény jegyzésé­vel segítette a lakosság és több vállalat A korszerű diagnosztikai berendezéssel felszerelt új kórház használatba vétele után a régi épület további működteté­sével javítani tudják a körzeti orvosi, gyermekorvosi ellátást is. FEGYVERES FOSTARABLÁS tör­tént Budapesten a Lövölde téren, hétfőn öt óra után. Az elkövető több mint 8 millió forint zsákmányolt pénzt vitt el magával, ám a BRFK akciópa­rancsnoksága — forró nyomon kiin­dulva — nem sokkal a rablást köve­tően a közeli Rottenbiller utca egy há­zában elfogta a gyanúsítottat. A pénz egy része — a hat zsák közül nem — már megkerült. BOGDÁN EMIL országgyűlési képvise­lőnek (MDF) a Vasárnapi Újság című műsorban felolvasott rádiójegyzete nyomán megindult tiltakozó akcióról tájékoztatták az újságírókat. Megnyug­tatóan csak az MDF tudja saját párt­ján belül elintézni a „Bogdán-ügyet” — mondta Ambrus Péter ügyvivő —, s bíznak benne, hogy ez hamarosan sike­rülni fog. , IDŐS HÖLGYEK RÉMÉT KERESIK. A budapesti VIII. Kerületi Rendőrkapi­tányság nyomozást folytat Mészáros Pál, 20 éves ráckevei lakos ellen, aki rend­szeresen megtámadott idős hölgyeket, s táskájukat kitépte a kezükből.

Next