Új Magyarország, 1991. július (1. évfolyam, 57-82. szám)
1991-07-02 / 57. szám
Nem populista irányzat az MDF Népi-Nemzeti Köre Az MDF Népi-Nemzeti Köre nem azonosítja magát a populista politikai irányvonallal, noha számtalanszor „rásütötték” e jelzőt a kormánypártnak erre a szellemi csoportosulására. A népi-nemzeti gondolathoz közelálló MDF-tagokat tömörítő szervezet vezetői mindemellett azt is hangsúlyozták a hétfői sajtótájékoztatójukon, hogy pártjukon belül a radikális áramlatot képviselik. Mint elmondták: radikalizmuson a rendszerváltás gyors és következetes végigvitelét értik, szervezeti és személyi síkon egyaránt, mert meggyőződésük, hogy ez a legszélesebb néprétegek érdeke ma Magyarországon. A szellemi, politikai orientáció meghatározásához Maróti László Ferenc, a kör ügyvivő testületének elnöke azt is hozzáfűzte: különösenfontos számukra a határon túli magyar kisebbség helyzete, s az MDF-en belül is az össznemzeti politikát kívánják hangsúlyozni. Emlékeztettek arra, hogy az MDF alapító levelének tekinthető lakitelki nyilatkozat egyértelműen népi-nemzeti ihletettségű volt. A Pártay szakított Pártay Tivadar, a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt alapító tagja, örökös tiszteletbeli elnöke nem kíván tagja maradni annak az „alakulatnak", amelyet ma Torgyán József neve fémjelez. Véleménye szerint a jelenlegi pártnak nincs semmi köze ahhoz a szellemiséghez, ideológiához, amelyet a Független Kisgazdapárt hat évtizeddel ezelőtti életre hívása óta képvisel. Pártay Tivadar kijelentette, hogy Torgyán József, valamint a hozzá közelállók kalandor-politikát folytatnak, ám az tiszavirág életű lesz, mert a józan többség mást akar. _ Nyilatkozott a Független Kisgazdapárt országgyűlési frakciója is. A képviselők politikai tevékenységüket a párt több évtizedes hagyományainak megfelelően, a jobb- és baloldali szélsőségektől egyaránt mentes politika szellemébenkívánják továbbra is folytatni. Kezelőnek nincs kárpótlás Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott csaknem valamennyi módosító indítványt megvitatta hétfői ülésén az Országgyűlés Alkotmányügyi, Törvény-előkészítő és Igazságügyi Bizottsága. A 268 indítvány közül csak néhány esetében van szükség arra, hogy a kormány pontosító javaslatait kikérjék. A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről két bizottság is tárgyalt. A törvényjavaslathoz benyújtott gazdasági vonatkozású módosító indítványok közül a költségvetési bizottság csupán hármat fogadott el hétfői ülésén. Leglényegesebbként közülük a bizottság azt az indítványt támogatta, hogy az egyházak működéséhez szükséges további anyagi feltételekről külön törvényben rendelkezzék az Országgyűlés. A bizottság többségi szavazattal elhatározta, hogy elveti azokat a módosító indítványokat, amelyek a kormányzat törvényjavaslatának koncepciójától eltérő elveken alapulnak, azaz nem az egyházak volt tulajdonához kötik a rendezést, és így valamennyi jelenleg működő egyházra vonatkoznának. A képviselők többsége nem támogatta azokat az indítványokat sem, amelyek az átadásra kerülő ingatlanért a jelenlegi tulajdonosnak, kezelőnek nyújtandó kártalanításra vonatkoznának. Víságihír: A Magyar Szocialista Munkáspárt Salgótarjánban rendezi meg XV. kongresszusát. Ebben a hírben aztán semmi különös nincsen — gondolná az ember. De ha kézbe veszi — akár megkésetten is — az Új Nógrád című lapot, kiderül, hogy téved Akadt ugyanis olvasó, akit felszólalásra késztetett az értesülés, megfogalmazta azt, és a lap — demokrácia és szólásszabadság van — közölte a levelet. Következésképp megtudhattuk, hogy e vélemény szerint ugyancsak elhamarkodott volt a helyi önkormányzat vendéglátókedve. Nem MSZMP- kongresszusra volna szüksége a városnak, hanem — sokkal inkább — a távfűtés korszerűsítésére. Hosszas gondolkodás után se tudtam megfejteni a két „rendeznivaló” öszszefüggését. Tovább lapoztam az újságkötegben, s pár nappal később választ —■ majdnem választ — kaptam, ugyancsak az Új Nógrádban. Egy újabb olvasó mondja el, hogy „kissé” erőltetett a párhuzam, kifejtve azt is, hogy a távfűtés korszerűsítése — akár nyugati tőkével, tőkésekkel — megeshet, annak dacára, hogy ott tanácskoznak az MSZMP küldöttei. Ezek után most már csak annyit kell megjegyeznünk: ha valaki nem vette volna észre, már az MSZMP sem ott és akkor ülésezik ingyen, ahol akar. Az MSZMP csak az egyik párt, s ugyanúgy leguberálja a teremdíjat és minden egyéb költséget — akárhol tanácskozik —, mint a másik, Salgótarjában is. Ahol 200 millió hiánya van a tarjáni önkormányzatnak. (m. i.) Az ismeretlen katona 1991 m III CT3 I. évfolyam, 57. szám 1991. július 2., kedd BELFÖLD Naponta érkeztek a hazahívó levelek Megyek az én drága Budapestemre (Folytotetut 1. oldalról) írta a püspök, emlékezve arra, hogy él Tildy Zoltánnal, s közben üldözötkezett, és figyelmeztette az új képviselőket, akik közül legtöbben még meg sem születtek akkor, amikor Varga Béla 1947-ben menekülésre kényszerült, hogy „a kibontakozó szabadság fényét ne sötétítse el a pártoskodás, tudniuk kell, hogy hibáinkért most egyedül mi vagyunk felelősek, mutassuk meg a világnak, hogy egységesek, életképesek vagyunk, hogy lássák: mi Európához tartozunk, ahogy ezer év előtt országalapító Szent István királyunk látta és tette”. Az ország vezetői akkor is marasztalták, de Varga Béla visszament az Egyesült Államokba. New Yorkban figyelte a magyarországi eseményeket, és időnként levelet írt vagy telefonált néhány képviselőnek. Hívei Magyarországon aggodalommal hallották, hogy 88 év súlyával a vállán betegeskedik, és kétszer is kórházba került. Naponta érkeztek New Yorkba a hazahúzó levelek. Amikor híre ment annak, hogy Varga Béla haza készül, Antall József miniszterelnök és Szabad György, az Országgyűlés elnöke május 17-én levélben fejezte ki örömét „a Magyar Köztársaság szabadon választott Országgyűlése és Kormánya nevében azon elhatározás fölött, hogy immár véglegesen a közeljövőben visszatelepül hazánkba. (...) A magyar nép magasra értékeli az emigrációban a Magyar Nemzeti Bizottmány (Magyar Bizottság) elnökeként végzett, a napi politikán felülemelkedő, az itthon maradók számára is népünk azonosságtudatát, a demokráciába vetett hitet szolgáló tevékenységét.” Hazahívta Varga Bélát a Pannonhalmi Apátság és Szénás József veszprémi püspök. „Veszprémben otthonod van, te veszprémi vagy” — írta a püspök, emlékezve arra, hogy Varga Béla az ősi városban tanult a szemináriumban és később üldözői elől is ott bujdosott. Ugyanakkor Balatonboglárról is hívták, Szőllősi Ferenc esperes-plébános és Kovács Miklós, a megválasztott polgármester. Június 15-én pedig Göncz Árpádtól, a Magyar Köztársaság elnökétől érkezett levél: ... Engedd meg, hogy hivatalos minőségemben is, mint a Magyar Köztársaság elnöke, és baráti minőségemben, aki benned apai tanítómesterét tiszteli, meghívjalak hazánkba. Hiszem és bízom benne, hogy nem okoz csalódást ez az igencsak csikorgatva, de akkor is előrehaladó haza és nem fogunk Neked fájdalmat okozni tökéletlenségünkben.” „Kovács Bélával és Göncz Árpáddal végzett közös munkánk életem legszebb momentuma” — mondja Verga Béla. „Nagy örömet szerzett neket, amikor Árpád emigrációban is felkeresett... Nehéz években dolgoztunk hazánkért, a börtön árnyékában ...” Közben csomagolunk tovább. Varga Béla rendezgeti a képeket és emlékezik : „Ez itt szegény Edmund Fietowicz barátom, a lengyel emigráns kormány képviselője, akit elfogott a Gestapo és kivégezték ... A lengyelek másik megbízottját, Henryk Slawikot is megölték... Itt van a kultúrház képe, ahol öt éven át működött a lengyel iskola ... A régi diákok ma sem felejtették el Balatonboglárt.” „Testvérem, Radeusz Celt” — mutat ry markáns férfiarcra. „A földalatti lengyel ellenállás követe volt, fontos dokumentumokat vitt a londoni lengyel emigráns kormányhoz. Mint kispapot, Andor testvérem reverendájában vittem át Svájcba, a Gestapo vonalain keresztül.” Több mint 150 ezer lengyel menekültet fogadott be Magyarország Hitler és Sztálin csapatainak támadása után. Ötvenötezer lengyel katona hazánkból Nyugatra került és bekapcsolódott az Anders-hadseregbe. „A világnak emlékeznie kellene arra, hogy azokban a tragikus években Svájc mellett Magyarország volt Európában az egyetlen menedék ... Amikor a szomszéd országokban Hitler ördögi szellemében gyilkoltak, Bogláron menedéket találtak lengyelek, franciák, szlovákok, hollandok, zsidók. Gróf Teleki Pál, Keresztesi. Fischer Lajos, Antall József, Osváth László és Kudar Lajos csendőr ezredes szervezte velem együtt a menekültek megmentését... Szegény Kudar Lajost, ezt a kiváló székely férfit is kivégezte a Gestapo ...” Keresztes-Fischer irányítása alatt a legszorosabban Antall József miniszteri tanácsossal volt kapcsolatban Varga Béla. De már évekkel korábban is barátok voltak. Somlón találkoztak először, ahol Varga Béla káplán volt, s ott volt az Antall családnakszőlője. Antall Józsefet, a miniszterelnököt gyerekkorától fogva ismerte és kedveli. Amikor a német hadsereg megszállta Magyarországot 1944. március 19-én — pontosan emlékszik arra a napra —, Varga Bélának menekülnie kellett. A homokkomáromi apácazárdában rejtőzött el, és október 15-e után a jezsuita rendházban talált menedéket, a Horánszky utcában, Pesten. Ekkor már a veszély ellenére — halálra kereste a Gestapó — kapcsolatba lépett Nagy Ferenccel és Tody Zoltánnal, s közben üldözötteket mentett át a jezsuita Marianumba. Köztük Stern Samut, a Zsidó Tanács elnökét, akit egy Gestapóházban tartottak fogva. A nagy veszély pillanatai örökre az ember emlékezetébe vésődnek. Varga Béla elgondolkozik. „Ha elfog a Gestapo Tadeusz Cehtel, mindkettőnket kivégeznek ... Hitler a lengyeleket még jobban gyűlölte, mint a zsidókat... Később egy szovjet speciális alakulat fogott el és halálra ítéltek; egy tolmács mentett meg, aki megsúgta: semmit se tudjak Katyúról. Sztálin parancsot adott arra, hogy mindenkit öljenek meg, aki tudott vailonát a katyni erdőre, ahol tizenötezer lengyel tisztet kivégeztek ... Én persze tudtam erről, hiszen Celt vitte Londonba a tragikus hírt. Isten kezében vagyunk ... — teszi hozzá —, a gondviselésnek tervei voltak velem . ...” 1945 tavaszán a romba dőlt országban Kovács Bélával, Nagy Ferenccel és Tildy Zoltánnal megkezdte a Kisgazdapárt szervezését. Varga Béla rázta fel a reménytelenségből Budapest népét; a polgári gondolat, a függetlenség és a szabadság prófétája lettés elsősorban neki köszönhető, hogy a Kisgazdapárt abszolút többséget kapott a budapesti választásokon. „Rákosi, Gerő és Révai pezsgőt ittak a biztosra vetttommunista győzelemre, de a Kisgazdapárt 50, 54 százalékkal abszolút többséget kapott és Kővágó József lett a polgármester. A magyar nép több mint 83 százalékkal elutasította a kommunizmust, történelmi győzelem volt, akkor, amikor Franciaországban és Olaszországban a kommunista volt a legnagyobb párt.” Sok helyen várják Varga Bélát. Szülőfaluját, a Rába-parti Börcsöt már tavaly meglátogatta. „Kis parasztfiúkkal együtt nevelkedtem, drága jó édesanyám. Somogyi Mária nevelt becsületre és hazaszeretetre... Édesapám éveket töltött Amerikában, hogy el tudja tartani a családot ... Nővérem ma is Börcsön gazdálkodik.” „Megyünk haza, az én drága Budapestemre ...” — sóhajt Varga Béla, amint rendezgeti fényképeit. „1945- ben éppúgy, mint 1956-ban, Buda...pest volt Magyarország és Európa védőbástyája, a történelmi próbatételkor reménytelenül is küzdött a zsarnokság ellen... Akkor határoztam el hogy elmenekülök, amikor régi diáktársam, Dallos Sándor könyörgött, hogy menjek el, már látta az akasztófát, amit számomra ácsoltak” — sóhajt Varga Béla. Megkeres egy , magnószalagot, évekkel ezelőtt beszélgetett vele Hám Tibor, volt soproni főispán, aki a Rákosi-években börtönt szenvedett, így mondta el akkor Varga Béla, szökése történetét: „1947. június 2-án átjutottam Ausztriába, onnan Svájcba, majd amerikai kérésre az Egyesült Államokba. Ezzel megkezdődött életem politikai , emigrációs korszaka. Mint pap és politikus mindig a békességet kerestem, de a harc és a reménytelen küzdelem jutott osztályrészemül. A kommunistákkal meg tudtunk volna birkózni, de a Szovjetunióval szemben, nyugati segítség nélkül egy kis nép tehetetlen volt.” Féltve őrzött kincse II. János Pál pápa több oklevele, és egy díszes diploma arról, hogy Balatonboglár díszpolgárrá választotta. Itt van az amerikai Rollins-egyetem díszdoktorátusa és két kitüntetés: Charles de Gaulle a Legion d’Honneur tiszti keresztjét adományozta a francia menekültek megmentéséért és mellette ott van Lengyelország legnagyobb kitüntetése. Fercsey János Vod az őrszázad Megkezdődött a tárgyalás előkészítése a számos bűncselekmény elkövetésével vádolt Gulácsi Gellért tartalékos honvéd és harmincnégy társa ellen. A Budapesti Katonai Ügyészség által benyújtott vádirat szerint szinte a teljes alegység, azaz az őrszázad valamennyi tagja a katonai bírság elé került. A balkánysárkányi alakulatnál szolgáló katonák 1990. szeptember és 1991. január között állítólag kétszáznál több, különböző súlyú bűncselekményt követtek el. A felderített bűncselekmények között szerepel például, hogy a másodrendű vádlott — szolgálati helyzetével viszszaélve — folyamatosan és rendszeresen bántalmazta az egyik újoncot, annak fejét a WC-kagylóba belenyomta, s ráengedte a víztartály tartalmát. Kormányzati látogatások IPARI ÉS KERESKEDELMI MINISZTÉRIUM Dr. Pohankovics István politikai államtitkár, 5-én Ózdon gyárlátogatást tesz. közlekedési, hírközlési éis vízügyi MINISZTÉRIUM Dr. Gyurkovics Sándor közigazgatási államtitkár, 2-án Kecskemétenórámon vesz részt. KÜLÜGYMINISZTÉRIUM Dr. Katona Tamás politikai államtitkár, 5-én Vácon és Gödön előadást tart. MŰVELŐDÉSI Kis KÖZOKTATÁSI MINISZTÉRIUM Dr. Kálmán Attila politikai államtitkár, 6-án Szegeden előadást tart. NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM Dr. Surján László miniszter, 6-án Szekszárdon KDNP-programon vesz részt. földművelésügyi minisztérium Dr. Sárossy László politikai államtitkár, 5-én Sárospatakon tárgyalást folytat. Dr. Horváth Balázs tárca nélküli miniszter, 2-án Kiskunhalason megnyitón vesz részt, 7-én Síkon emlékműavatáson vesz részt. Dr. Pungor Ernő tárca nélküli miniszter, 4-én Kecelen a Pintér Műveket látogatja meg. Nagy Ferenc József tárca nélküli miniszter, 3-án Siklóson fogadónapot tart. Szponzorálunk Gödöllő, vasárnap délután. Áll már a koronasátor, fölvonultak a sör-, lángos- és marhaság-árusok mind, a nép gyülekezik a szabadságnapi ünnepre. Ahova fér, ott reklámföliratok. Az állványokon és a darukon, az eligazítók trikóin is elöl az ünnep emblémája, hátul a szponzor neve. Tudjuk, a boldogság ma pénzbe kerül, s aki csupáncsak örül, az nem bír annyiból ünnepet rendezni. A gyerekkezekben is mindenütt zászlócskák, nem piros-fehér-zöldek, nem, mert a főveszély nem a nacionalizmus. Hiába idézik ma sokan az MSZMP vébé forradalom utáni határozatát — macskaköröm nélkül. Könnyen lehet, nem is a gaz szponzor sátáni csábításáról csattognak a zöld lobogócskák, hanem inkább arról, hogy a magyarok a szabadságtól annyira elszoktak már, hogy úgy vélik, többre mennének — mondjuk — egy osztrák lottónyereménnyel. — bele — SZABAD GYÖRGY, az Országgyűlés elnöke lesz a vendége a TV2 Ez történt a héten című műsorának július 7-én, vasárnap 21 órától. A parlament elnöke a műsorban a nézők kérdéseire is válaszol. Kérdések előre is beküldhetők a műsor készítőinek (TV2, Ez történt a héten, 1054, Szabadság tér 17.), illetve feltehetőek a 11-26-020 telefonszámon. 300 RUDOLFOT NEVEZTE KI Für Lajos honvédelmi miniszter, július 1-jétől a tárca helyettes államtitkárává. A 45 éves politológus az Állami Gorkij Könyvtár nemzetiségi csoportvezetője volt, majd a Magyarságkutató Intézet főmunkatársa lett, s 1985-től az Országos Nemzetiségi Tanács alelnöke, 1988 és 1989 között a Magyar Demokrata Fórum elnökségi tagja. Jelenleg az MTA Kelet-európai és Nemzetiségi Komplex Bizottságának tagja. HŐSI HALOTTÁ NYILVÁNÍTOTTA és — posztumusz — rendőr alhadnaggyá léptette elő Ősz Zsigmond rendőr főtörzsőrmestert, a június 12-i győri fegyveres rablótámadás áldozatát. Borosa Péter belügyminiszter. A tragikus sorsú rendőr június 27-én hunyt el. A gyilkos golyó akkor érte el, amikor ő és pénzszállító társai a vállalat dolgozóinak fizetésével megérkeztek a Győri Vízmű és Fürdő Vállalat portájához. A fegyveres rabló személye máig ismeretlen. Ősz Zsigmond temetése rendőri tiszteletadással július 5-én délután három órakor lesz a Győri Köztemető régi ravatalozójában. ÚJ 97 ÁGYAS KÓRHÁZAT adtak át hétfőn Várpalotán. A beruházást 60 millió forint értékű kötvény jegyzésével segítette a lakosság és több vállalat A korszerű diagnosztikai berendezéssel felszerelt új kórház használatba vétele után a régi épület további működtetésével javítani tudják a körzeti orvosi, gyermekorvosi ellátást is. FEGYVERES FOSTARABLÁS történt Budapesten a Lövölde téren, hétfőn öt óra után. Az elkövető több mint 8 millió forint zsákmányolt pénzt vitt el magával, ám a BRFK akcióparancsnoksága — forró nyomon kiindulva — nem sokkal a rablást követően a közeli Rottenbiller utca egy házában elfogta a gyanúsítottat. A pénz egy része — a hat zsák közül nem — már megkerült. BOGDÁN EMIL országgyűlési képviselőnek (MDF) a Vasárnapi Újság című műsorban felolvasott rádiójegyzete nyomán megindult tiltakozó akcióról tájékoztatták az újságírókat. Megnyugtatóan csak az MDF tudja saját pártján belül elintézni a „Bogdán-ügyet” — mondta Ambrus Péter ügyvivő —, s bíznak benne, hogy ez hamarosan sikerülni fog. , IDŐS HÖLGYEK RÉMÉT KERESIK. A budapesti VIII. Kerületi Rendőrkapitányság nyomozást folytat Mészáros Pál, 20 éves ráckevei lakos ellen, aki rendszeresen megtámadott idős hölgyeket, s táskájukat kitépte a kezükből.