Új Magyarország, 1991. augusztus (1. évfolyam, 83-108. szám)

1991-08-01 / 83. szám

10. oldal I. évfolyam, 83. szám ÁRA: 12,50 Ft Főszerkesztő: Albert Gábor BŰNBANDAK cseres TIBOR 3. oldal 2. oldal 1991. augilsztus 1., csütörtök Várható hőmérséklet TEXO Magánmeteorológia *C Magyarország 19—28 25 22 Berlin 24 Budapest 24 Kassa 24 München 18 Nagyvárad 25 Pozsony 22 Prága 23 Róma 28 Stockholm 26 Szófia 28 Temesvár 25 ft/ HÚSZMILLIÓS ÁLLAMI PÉNZZEL KÖNNYEN VICCEL A NOVOFILM és AZ MTV KESERÍTIK ÍRÁSA A PIHENNI VÁGYÓK CSEPPFOLYÓS ÉLETÉT KINCSEINKRŐL A BALATONNÁL . Belgrád Bécs A KFT.-K TOLLASODTAK, A LIBATARTÓK KÓKADOZTAK DEBRECENBEN 5. oldal Kézjegy a hétszáz oldalas okmányon • Gorbacsovot meghívták Münchenben Aláírták a Start-szerződést Mihail Gorbacsov és George Bush szerda délután a Kreml Vlagyimirtermében aláírta a hadászati támadófegyverek csökkentéséről szóló, történelmi jelentőségű Start-szerződést. A szovjet és az amerikai elnök az ünnepélyes aláírási ceremóniát megelőző rövid beszédében egyaránt méltatta a szerződés jelentőségét , a genfi tárgyalásokon át az aláírásig vezető utat. Gorbacsov és Bush stílszerűen a rakéták egy darabjából készült tollal írta a nevét a hétszáz oldalas okmányra. A megállapodás értelmében a Szovjetunió 35, az Egyesült Államok 25 százalékkal csökkenti hadászati támadófegyverzetét. A hét év alatt megvalósítandó leépítés keretében a nehézbombázókat, a szárazföldi telepítésű interkontinentális és a tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakétákat, illetve a hozzájuk tartozó nukleáris tölteteket csökkenti a két nagyhatalom. Az amerikai elnök szóvivője az aláírás után tett nyilatkozatában azt hangsúlyozta, hogy a szerződés révén a történelemben először válik lehetségessé a hadászati atomfegyverek számottevő csökkentése. Külön kiemelte, hogy a megállapodás értelmében a stabilitást leginkább veszélyeztető fegyverfajták csökkentése kezdődhet meg, mindeddig példátlan ellenőrzési rendszerrel összekapcsolva. Az aláírással az atomfegyverek ötven éve tartó fejlesztésének folyamata immáron megfordult — tette hozzá Martin Fitzwater. A szovjet—amerikai kapcsolatos ígéretes, új korszakának nyitányáról beszélt az amerikai elnök. George Bush úgy vélekedett, hogy a mostani moszkvai csúcstalálkozóval kezdődő szakasz egyúttal az egész világ javát is szolgálja. Mihail Gorbacsovval folytatott első napi tárgyalásai után az amerikai elnök a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében bejelentette: az Egyesült Államok a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény elvét kívánja alkalmazni a Szovjetunióval folytatott kereskedelemben. Bush nem mulasztotta el ugyanakkor az alkalmat, hogy a hidegháborús korszak utolsó maradványainak felszámolására, mindenekelőtt a balti függetlenség megadására, a Kubának nyújtott katonai támogatás beszüntetésére, valamint a Kurilszigetek ügyének megoldására ösztönözze Mihail Gorbacsovot. A keddi tárgyalási nap egyik sajátos mellékzöngéje volt Borisz Jelcin távolmaradása a két küldöttség tárgyalásaitól, amelyekre pedig Nurszultán Nazarbajev kazah vezető mellett neki is érvényes meghívása volt a szovjet elnöktől. Jelcin szóvivője szerint túl későn érkezett a meghívás ... A párbeszéd folytatódik, mert szükségünk van egymásra — jelentette ki Mihail Gorbacsov és George Bush a szovjet—amerikai csúcstalálkozót követő egyórás közös sajtóértekezleten. A két államfő megerősítette elszántságát: partneri kapcsolatot akarnak kiépíteni, és ki akarják dolgozni az együttműködés konkrét mechanizmusát. Gorbacsov bevezetőjében közölte: a világban kialakult új realitásoknak megfelelően új együttműködési mechanizmust kell kimunkálni a két ország között, s ez vonatkozik a leszerelési tárgyalásokra is. Nagyra értékelte a hadászati támadófegyverekről most aláírt Start-szerződést, ám rögtön hozzátette: nem elég csak az első lépést megtenni, tovább kell haladni. Ezzel összefüggésben arra utalt, mindkét nagyhatalom elszánta magát arra, hogy megakadályozza az atomfegyverek további elterjedését. " ■ A szovjet elnök kifejezte eltökéltségét, hogy a szovjet vezetés folytatja a megkezdett reformokat és az ország tovább halad a piacgazdaság felé. „A mi felelősségünk a folytatás, nem várhatunk másra” — hangoztatta. A továblépéshez jó háttérnek nevezte a köztársaságok között hamarosan létrejövő új szövetségi rendszert. Bush elnöknek nem sok kiegészítenivalója volt, mert szavai szerint ő is hasonlóan ítéli meg a legtöbb kérdést. „Nem pusztán diplomáciai fordulat, hogy a tárgyalások termékenyek voltak, ez tény” — mondta. Nemcsak a Jugoszláviáról és a Közel- Keletről hozott közös nyilatkozattal igazolta ezt, hanem azzal is, hogy mindketten a konkrét gazdasági együttműködés mellett törtek lándzsát, és erre helyezték a hangsúlyt. Bush szerint a leszerelés felgyorsítása mellett az új szellemű gazdasági kapcsolatok kialakítása az új kihívás a két ország, illetve a Nyugat és a Szovjetunió között. (Folytatásaa 4. oldalon) Fotó: MTI/AFP Történelmi tollcsere AHI JESZENSZKY GÉZA KÜLÜGYMINISZTER szerdán részvéttáviratot küldött Adrian Nastase román külügyminiszternek. A Magyar Köztársaság nevében együttérzését fejezte ki a Románia keleti részében bekövetkezett árvízkatasztrófa miatt és segítséget ajánlott a károk enyhítéséhez. KULTURÁLIS ÉS TUDOMÁNYOS együttműködésről szóló munkatervet írtak alá szerdán Budapesten, a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban a Magyar és a Lengyel Köztársaság kormányai között, az 1991—93-as évekre vonatkozóan. A felek megegyeztek, hogy az országaik közötti kulturális, tudományos és oktatási együttműködés alapvető formájának az intézmények, szervezetek, egyesületek, települések, önkormányzatok stb. kölcsönös igényeken és érdekeken alapuló, közvetlen együttműködését tekintik. Kisgazda árnyékkormány? Torgyán József már jóval elnökké választása előtt s után is — „konkrét” elképzelésekkel vágott neki hatalmi struktúrájának felépítéséhez. Rögtön első elnöi beszédében megcsillantotta egyfajta árnyékkormány felállítását. Vidéki útjain, megválasztásának támogatása esetén, számtalan embernek ígért pozíciót az esetleges kormányzati hatalomban. Ezért fordult elő, hogy egyes tisztségre több jelölt is akadt. Az alább közölt lista, ha nem is maradéktalanul, de nagy valószínűséggel jelzi a kisgazda elnök elképzeléseit. Belügyminisztérium: Cseh Sándor, Szabó János, Hornyák Tibor. Külügyminisztérium: Ugrin Emes, Bányász Rezső. Földművelési Minisztérium: Gerbovics Jenő, Cseh Sándor, Gyimóthy Géza. Honvédelmi Minisztérium: Dragon Pál, Balogh György. Igazságügyi Minisztérium: Györgyi Árpád, Görgey Géza. Kulturális és Oktatásügyi Minisztérium: Kávássy Sándor, Virágh Ferenc. Közlekedési Minisztérium: Németh Béla. Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma: Kocsis András. Iparügyi Minisztérium: Kapolyi László. A kisgazdapárt vezetőségéhez közeli körökből származó információ szerint, a párt elnöki pozícióban lévő vezetőit bújtatva, hogy azok fizetései ne a pártkasszát terheljék, különböző minisztériumokhoz kívánják kihelyezni. Az információk alapján Gyimóthy Géza — akit a kisgazdák maguk között „kis Torgyánnak” hívnak — helye máris biztosított a Földművelési Minisztériumban. Megvan már az új kisgazda napilap főszerkesztője is. A főszerkesztést Bányász Rezső volt kormányszóvivő és kanadai nagykövet fia vállalta el, míg a napilap alaptőkéjét, mintegy 200 millió forintot Kocsis András, Torgyán gazdasági tanácsadója saját tőke bevonásával biztosítja. (HT PRESS) Kabinetajtó Többek között a postatörvénnyel és a munkavállalói résztulajdonosi programmal foglalkozik a kormány csütörtöki ülésén. A készülő új postatörvényre azért van szükség, mert a korábbi jogszabály 1964 óta van érvényben, s azóta jelentősen változtak a körülmények. 1990-ben a Magyar Posta szétvált, szükség van arra, hogy számos tevékenységbe magánvállalkozók is bekapcsolódhassanak. A munkavállalói résztulajdonosi program megkezdésére elsősorban azért van szükség, hogy a dolgozók is részesei lehessenek a privatizációnak. Eddig ugyanis a tulajdonviszonyok átalakítását meglehetősen bizalmatlanul szemlélték, joggal kívül állónak érzik magukat. Ugyanakkor jogos az az érvelésük, hogy az állami vagyon felhalmozásához — az elmúlt évtizedek során — többségük jelentős mértékben hozzájárult. Eddig ezt a hozzájárulást vagyonjegyekkel, dolgozói részvényekkel vagy árkedvezményes, esetleg részletfizetéssel ismerhette el az állam. A kormány emellett foglalkozik a hazai alumíniumkohászat tervezett visszafejlesztésével és az azzal kapcsolatos energiatakarékossági és környezetvédelmi intézkedésekkel. Előterjesztést hallgat meg a tankönyves jegyzetkiadás állami támogatásáról, a magyar állampolgárok külföldi állampolgárokkal történő házasságkötését meghatározó jogszabály módosításáról. Szó lesz az ülésen a gyermekek és fiatalok jövőjét szolgáló hároméves intézkedési programról. II. A KGST összeomlásinak hatásai 37 /1 A Központi Statisztikai Hivatal tanulmányt készített, amelyben a KGST-piac összeomlásának gazdasági hatásait vizsgálja. Ebben számszerűsíteni próbálja, hogy az 1986 és 1990. között lezajlott gazdasági változások közöl, melyek vezethetőek vissza kizárólag a KGST-n belüli kereskedelem változásaira. A tanulmány olyan modellszámítás-sorozatra épül, amely a KGST-piac összeomlásának a gazdaság egészen tovagyűrűző, halmozott hatásait is számszerűsíti. Rubelelszámolású exportunk közel 30 százalékkal csökkent 1986 és 1990 között; ez döntő részt az időszak utolsó évében, 1990-ben következett be. A rubelexport csökkenésével egyidejűleg azonban az ugyanezen országokkal dollárban lebonyolított forgalmunk kismértékben még nőtt is, noha ennek súlya a KGST-forgalmon belül még 1990-ben sem érte el a 20 százalékot. A két ellentétes folyamat együttes hatásaként, az országcsoport számára eladott magyar exporttermékek mennyisége összesen 25 százalékkal esett vissza. A jelek szerint 1991 első hónapjaiban ez a folyamat még jobban felgyorsult és ma már amúgy is alacsony bázishoz képest —, az első negyedévben további 18 százalékos exportcsökkenés következett be. A KGST-piac összeomlása 1986 és 1990 között gépiparunkat, és ezenbelül közlekedésieszköz-gyártó iparunkat sújtotta a legkeményebben. A szakágazat kivitele csaknem felére esett vissza, és a négyéves időszakban bekövetkező teljes nemzetgaz(Folytatása az 5. oldalon) Kevesebb a hiány Bár a Magyar Nemzeti Bankban még nem készültek el a féléves adatok, Hárshegyi Frigyes, az MNB elnökhelyettese szerdán több előzetes információt közölt az első hat hónap eredményéről az MTI-vel. Elmondta, hogy a bankrendszer nyilvántartásai szerint júniusban az előző két hónapnál kedvezőbben alakult a pénzügyi helyzet, s így várhatóan a félév során a folyó fizetési mérlegben kialakuló hiány nem haladja meg a 150—170 millió dollárt. Mindez lényegesen alacsonyabb a vártnál, mivel a kormány úgy számolt a prognóziskészítés során, hogy a deficit ebben az időszakban eléri az 1 milliárd dollárt. Kedvező az is, hogy júliusban tovább folytatódott a júniusban kialakult tendencia. A folyó fizetési mérlegben nyilvántartott láthatatlan bevételek és a turizmusból származó jövedelmek továbbra is folyamatosan fedezik az ország kamatkiadásait. A láthatatlan bevételekből havonta 60—70 millió dollárra tesz szert az ország, míg a turizmusból származó nettó jövedelem havonta eléri a 20—30 milliót. Ha a külkereskedelmi mérleg nem alakul túlzottan kedvezőtlenül, az év végére egyensúly körüli fizetési mérleg várható. A pénzügyi helyzet javulását jelzi, hogy az elmúlt hetekben a Magyar Nemzeti Bank tartalékai növekedtek, jelenleg elérik az 1,7 milliárd dollárt és várhatóan az év végére a tervezett szintnek megfelelően 2 milliárd dollár körül alakulnak. Litván vámposztok elleni támadás Ismeretlen fegyveresek szerdára virradóra géppisztollyal agyonlőttek hat litván határőrt, illetve vámtisztviselőt a litván—belorusz határ menti Medininkainál. A támadásnak, amelynek nyomait odeérkező turisták fedezték fel, a litván rádió és televízió jelentése szerint két sebesült áldozata is volt. A TASZSZ hírügynökség a tragikus incidens hírét és az áldozatok számát megerősítette, és beszámolt arról is, hogy szerda hajnalban Vilniusban robbanás volt a szovjet belügyi csapatok laktanyájánál. Áldozatokról nem érkezett jelentés. A szovjet belügyminisztérium Litvániában állomásozó különleges rendeltetésű rendőri egységeinek (OMON) vezetője szerdán Vilniusban kijelentette: az egységhez tartozó katonáknak semmi közük sincs ahhoz a támadáshoz, amelyet éjszaka követtek el a balti köztársaság mechanikai határőrposztja ellen.