Új Magyarország, 1991. október (1. évfolyam, 134-159. szám)

1991-10-01 / 134. szám

se Egy hatalma Ezúttal nyilvánvalóan nem volt sem­­miféle politikai indítéka annak, hogy a Magyar Rádió épületével szemben lévő házat megfosztották egy táblától. Minden felhajtás nélkül, suttyomban, éjszaka szerelték le a Bródy Sándor utca 16. alatti TIT-székház bejárata mellől a nemrég odaerősített Élet­ és Tudomány feliratot. Megfújták. Rejtély, hogy miért. Talán bizony a népszerű ismeretterjesztő hetilap sor­sáért aggódott a tolvaj? Talán tudo­mása volt arról, hogy napjainkban csökken az ismeretterjesztés presztízse, hogy a tudás értékét az áltudományok, az ismeret értékét a handabandázók tépázzák rendre, s hogy egy olyan fon­tos — és a legkevésbé sem politizáló — újságot, amilyen az­­Élet és Tudo­mány, szükségképpen a megszűnés ve­szélye fenyegeti. Talán azért lopta el a táblát, hogy megőrizzen az utókornak egy később valószínűleg ismét felértékelődő rek­­vizitumot a kilencvenes évek elejéről, amikor egy kötőszó — átmeneti ha­talma folytán — elválaszthatta egymás­tól az életet és a tudományt. (aczél) Huszonnégy­­ balatoni halál A Balatonon májustól szeptember végéig huszonnégy halálos baleset történt, s több mint kétszáz bajba­jutottat sikerült kimentenie a vízi­rendészetnek. E­gyebek mellett ezt tartalmazza az a gyorsmérleg, ame­lyet a Balatoni Vihar­jelző Szolgálat készített. A jelentés szerint a szol­gálat szakemberei — akik egyébként tegnap befejezték ez évi munkáju­kat — nem okolhatók az említett balesetekért, mert mindig időben figyelmeztették a fürdőzőket a ve­szélyre. A fényjelzések mellett akusz­tikus jeleket is használtak, sőt né­met és angol nyelven is figyelmez­tettek a közelgő viharra. Az 1991-es idényben több mint száz esetben adtak ki első, illetve másodfokú viharjelzést a Balatonon. A legnagyobb vihart június 27-én élték át, amikor száz kilométeresnél is erősebb széllökéseket mértek. A legmelegebb nap június 17-e volt, ekkor a levegő hőmérséklete elérte a 34 Celsius-fokot. A víz hőmérsék­lete szinte egész júliusban és augusz­tusban huszonkét fok volt vagy en­nél magasabb, tehát igazi strandidő jellemezte a két nyári hónapot. I. évfolyam, 134. szám , 1991. október 1., kedd BELFÖLD J­­­ilViW ^ ^ Megemlékezések 1956 évfordulóján ^ Istentisztelet a Hősök terén Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 35. évfordulója alkal­mából október 22-e és november 4-e között országos ünnepségsorozatot rendez az ’56-os Forradalmi Emlék­­bizottság. A cselekvő nemzeti egy­ség gondolatát érvényesíteni kívánó emlékbizottság szervezői — többek között a Politikai Foglyok Országos Szövetsége, a Történelmi Igazságté­tel Bizottsága, az ’56-os Szövetség és a Recski Szövetség vezető munka­társai tegnapi sajtótájékoztatójukon leszögezték: nem kívánják kisajátí­tani a forradalom szellemének ápo­lását, de együttes fellépésükkel biz­tosítani szeretnék, hogy végre méltó módon ünnepelhesse meg a nemzet 1956-ot, azok előtérbe állításával, akik a nemzet szabadságvágyát kife­jező szabadságharc valódi résztve­vői, meghurcoltjai voltak. Az ünnepségsorozatnak mentesnek kell lennie minden pártpropaganda­­fogástól — így gondolja Márton András, az emlékbbizottság elnöke, aki a forradalom idején a Zrínyi Akadémia parancsnoka volt. A programok közül néhány, októ­ber 22-én emléktábla kerül a gyűj­tőfogház falára. Csepelen emlékün­nepélyt tartanak, a 301-es és a 298- as parcellában pedig gyászszertar­tásra kerül sor. Másnap a Kilián-lak­­tanyánál, a Práter utcai iskolánál, s a Magyar Rádiónál emlékeznek az ’56-os napokra. Október 25-én je­les eseménynek számít majd a recs­ki emlékműavatás; október 26-án Mosonmagyaróvár áldozatai előtt tisztelegnek. A méltó záróesemény, a forradalom gyásznapján, november 4-én megtartandó ökumenikus isten­­tisztelet a Hősök terén. (joó) és Tízm­illiós népvándori Az elmúlt hét végén érkezett haza az a hatpárti parlamenti küldöttség Moszkvából, amelynek tagjai az Euró­pai Biztonsági és Együttműködési Érte­kezleten (EBEÉ) vettek részt. A látoga­tásról Speidl Zoltán képviselőt kérdez­tük. " Igen zsúfolt programunk volt, az üléseken kívül ugyanis tucatnyi két­oldalú tárgyaláson is képviseltük ha­zánkat — mondta. — Melyek voltak a legérdekesebb felszólalások? — Két, merőben különböző előadást emelek ki. Az egyik az albánoké. Drá­mai hangon ecsetelték azokat a sérel­meket, amelyek a Jugoszláviában élő albánokat érik. A másik érdekes elő­adást a svédek tartották a homosze­xuálisok jogairól. — Találkoztak-e a környező orszá­gok küldötteivel? — Tárgyaltunk a romániai küldött­séggel. Beszélgetésünket kedvezőnek értékelem. Nem vetették el ugyanis an­nak a lehetőségét, hogy az ottani em­berjogi, kisebbségi helyzetet külföldi­ek ellenőrizzék. A cseh és szlovák kül­döttség tagjaival is találkoztunk. Ők azt állítják, hogy az ott élő kisebbsé­gek jogai teljes mértékben érvénye­sülnek. Mi ezt a kérdést másképp lát­juk, és ennek hangot is adtunk. — Tárgyaltak a vendéglátóikkal is? — A tervezett időnél legalább ötször hosszabban. Az orosz parlament em­berjogi bizottsága menekültügyi albi­zottságának vezetői tájékoztattak ben­nünket helyzetükről. Elmondták példá­ul, hogy tízmilliós népvándorlás vár­ható a Szovjetunió határain belül. — Nyilván az orosz nemzetiségűek Oroszországba, más nemzetiségűek pe­dig tagköztársaságaikba költöznek visz­­sza. Egyébként milyen benyomásokat szereztek a moszkvaiak hétköznapjai­ról? — Az orosz valóságról csak futó ta­pasztalatok gyűjtésére maradt időnk. Amit viszont mégis láttunk, ez nem volt valami szívderítő. A boltok pedig egyszerűen konganak az ürességtől. Igaz, hogy a szabadpiacon szinte min­den kapható, de az az átlag földi ha­landó számára megfizethetetlen. H. P. if as Az időseknek is van világnapiak Alapelv az önkormányzatiság (Folytatás az 1. oldalról) hogy bármennyire is rosszak a gaz­dasági körülményeink, nem szabad lemondani az ideális jövedelmi és la­kásviszonyok megteremtésének igé­nyéről. A kétségtelenül szorító napi gondok lehetséges megoldása mellett jövőképet is kell rajzolni, mert ha egy ország vezetése nem tartja szem előtt, hogy mi lenne az ideális, soha­sem jutunk el odáig — hangsúlyozta dr. Surján László. Lapunkban hírt adtunk arról, hogy a hét végén Vácott fórumot rendezett a kereszténydemo­krata önkormány­zati képviselők számára a közelmúlt­ban megalakult Kereszténydemokra­ta önkormányzati Képviselők Egye­sülete, amelyen részt vett dr. Surján László is. A sajtótájékoztatót köve­tően — mint a KDNP elnökét — ar­ról kérdeztük, noha az önkormány­zatoknak pártokon felül állva kell képviselniük a helyi közösségek ér­dekeit, miért tartja fontosnak az egyesület megalakulását, s miben lát­ja a kereszténydemokrácia és az ön­­kormányzatok kapcsolatának lénye­gét? — A Kereszténydemokrata ön­­kormányzati Képviselők Egyesülete még nem nagy létszámú, ám a ható­sugarat Vácott jól le lehetett mérni — mondta a KDNP elnöke. — Több százan gyűltek össze a fórumon, sok érdemi kérdés, pro­bléma került szó­ba, s valójában csak közvetve érvé­nyesültek a pártérdekek. A keresz­ténydemokrácia alapelvei között központi szerepe, helye van az ön­kormányzatiság gondolatának. Nem képzelhető el kereszténydemokrata politika az önkormányzatiság szelle­mének figyelembevétele, érvényesí­tése nélkül. — Hétszázötvenen lettek helyi kép­viselők a KDNP színeiben. Szeret­nénk őket olyan tudásanyaggal, is­meretekkel fölvértezni, ami segítsé­get, eligazítást nyújt mindennapi fe­lelős munkájuk ellátásában, a helyi gondok megoldásában, a közösségek érdekeinek szem előtt tartásában. Keresvén ennek lehetőségeit, egye­bek közt megszerveztük a keresz­ténydemokrata polgármesterek ta­nulmányút­ját Németországba és Hollandiába, ahol tapasztalatokat­­ szerezhettek a fejlett, nagy hagyo­mányú önkormányzatok felépítéséről és tevékenységéről. Működik már a kereszténydemokrata polgármeste­rek klubja is. Hangsúlyozom azonban, hogy mindez nemcsak a KDNP tag­jainak szól, hiszen például szívesen látták az említett tanulmányúton a független, az MDF-es vagy a más pártállású polgármestereiket is. — Semmi esetre sem szeretnénk az önkormányzatokat pártcsatározá­sok színterévé állasítani. A váci fó­rumnak is kettős célja volt, egyrészt — neves szakemberek, politikusok előadásainak nyomán — az ismeret- és a tap­asztalatszerzés, másrészt ál­tala lehetőség nyílt az országos prob­lémák közvetítésére és a helyi gon­dok feltárására, megvitatására is. — E kapcsolatokat nem akarjuk leszűkíteni a pártérdekekre. Az együttműködésre hívó szó a keresz­ténység értékrendjét vállalóknak, ezeket az elveket a­ magukénak val­lóknak hangzik el. Akik úgy gondol­ják, hogy a keresztény szellemiség, a tanítások a közéleti munkában is követendők lehetnek, fontos bázist jelenthetnek. Ez — véleményem sze­rint — a KDNP-tagokénál sokkal szé­lesebb kört érint. Visszatérve a vá­ci fórumra, őszinte, nyílt, érdeklődő, tanulni vágyó emberek jöttek ott ösz­­sze­ .Érzékelhető volt, hogy bár tisz­tában vannak a mindennapi nyo­masztó gondokkal, terhekkel s a megoldások lehetőségeinek szűkössé­gével, mégis teljes szívvel, odaadás­sal vállalják a szolgálatot, a közös­ség szolgálatát. Bízom abban, hogy virágzó kezdeményezés lesz majd, ami Vácott elindult. Ha ezek a tiszt­ségviselők ezentúl jobban végzik a munkájaikat, az nemcsak pártunk­nak lesz hasznos, hanem az őket megválasztó lakosságnak is. Juhász Erzsébet Tegnap délután az V. kerületi Öre­gek Klubjában köszöntötték századik születésnapja alkalmából III Lajosnét. Laczkó Mihály alpolgármester adta át az ünnepeltnek Göncz Árpád köszöntő levelét. Lázár Tibor felvétele Ieitall József )idvollete Tisztelt Honfitársaim! Őszinte örömömre szolgál, hogy éppen ezen a napon képviselhetem hazán­kat az ENSZ közgyűlésén New Yorkban, s így az óceánon túlról küldheted­ üzenetem haza, Magyarországra. A címzett: Két és fél millió honfitársunk. Egy sorsverte generáció tagjait szeretném megszólaltatni a szerencsésebb, az ifjabb korosztályok nevében. A háborús nemzedékeket a békékért nevel­kedettek nevében üdvözölni, s arról biztosítani, hogy tudjuk, mivel tarto­zunk. Súlyos a számla, hiszen elődeink adósságát is nekünk kellett magunkra vállalnunk, s bármilyen nehéz az ország gazdasági helyzete, a hajlott korúak biztonságáról gondoskodni kívánunk. Fogadják el ma köszönő — köszöntő — szavainkat, amikor idős honfitár­sainknak jó egészséget, a hálát is kifejezni tudó unokákat, magányt oldó ba­rátokat, és a tartalmas tevékenységhez sok erőt kívánunk. A magyar kor­mány nevében szeretnék hitet tenni amellett, hogy hazánk időskorú lakos­ságáért, az őket joggal megillető emberibb körülmények megteremtéséért továbbra is a gyermekek kötelességét mélyen átérezve fáradozunk. Már mától jegyezhető )( 3^ ) Itt a Magyar Államkötvény! Mától már jegyezhető — méghozzá névértékénél olcsóbban — a Magyar Ál­­­lamkötvény, amelyet december 1-jén bo­csátanak ki. Ha bárkinek a rossz emlé­kű békekölcsön jutna eszébe, ne tegye: ezúttal valóban ideális befektetési for­máról van szó. E bemutatóra szóló kötvény lejárata három év. A Magyar Nemzeti Bank a diszkont kincstárjegyek átlaghozamát­ figyelembe véve félévente állapítja meg a kamatát, s ehhez még 2 száza­­lék kamatprémiumot ad. Vagyis az államkötvény nyújtja a legnagyobb hozamot, hiszen csak késve követi a további értékpapír kamatának esetle­ges csökkenését, s még 2 százalékkal meg is toldja azokét. Idén az induló kamat évi bruttó 37 százalék. Az ese­dékes kamatokat évente egyszer, de­cember 1-jén fizetik ki, az utolsót 1994-ben, amikor a névérték vissza­fizetésére is sor kerül. Rendkívül kedvező az is,­ hogy a soha el nem évülő kamatfizetésre, és a névérték visszafizetésére az állam garanciát vállal. Ugyanakkor a vál­lalatok és kereskedelmi bankok érték­papírjai mindig kockázatosabbak. Az államkötvényt 15 milliárd fo­rint értékben bocsátják ki. A köt­vény névértéke 10 ezer forint, s or­szágszerte 18 pénzintézetnél lehet hoz­zájutni 10 és 100 ezer forintos címle­tekben. A diszkontjegyzés ugyan no­vember 29-ig tart, de érdemes sietni, mert ha „elfogy” a kibocsátásra ke­rülő 15 milliárd forint, utána a jegy­zést lezárják. Az első héten egyéb­ként 9530 forintért juthatunk hozzá egy 10 ezer forint értékű kötvényhez. Az államkötvényt december 15-ig bevezetik a Budapesti Értéktőzsdére, így tehát a lejárat előtt bármikor el lehet adni, s a pénzéhez juthat az, akinek hirtelen, valamilyen okból szüksége van rá. Természetesen nem­csak a tőzsdén lehet eladni a kötvényt, mivel bemutatásra szóló, bárkire át­ruházható.­­ A Magyar Államkötvényekbe befek­tetett minden tízezer forint előrelát­hatólag évi 3400—3800 adózatlan ka­matjövedelmet biztosít 1992-ben. Per­sze most joggal gyanakodhat az olva­só, miért jó az államnak ilyen külö­nösen kedveső befektetési formát kí­nálni. A válasz egyszerű. Az így befo­lyó 15 milliárd forintot a költségve­tési deficit finanszírozására fordít­ják. A külföldi források további igénybevétele újabb eladósodáshoz vezetne, így viszont a lakossági meg­takarításokból fedezhető a hiány. S hogy az államkötvény sikerére min­den lehetőség megvan, bizonyítja: idén minden korábbi szintet megha­ladtak a lakossági megtakarítások. F. K. A püspöki kar tiltakozása ■ 'f'X' Valótlan információk a Kurírban Dr. Seregély István, a Magyar Kato­likus Püspöki Kar elnöke a püspöki kar sajtóirodáját az alábbiak közlésé­re kérte fel. A magyar püspökök megdöbbenéssel olvasták a Kurír című lapban 1991. szeptember 30-án megjelent cik­ket Egy(házból) kett­ő? címmel. Véle­ményük szerint az utóbbi időben nap­világot látott cikkek sok esetben sértik a sajtóetikai normákat és a személyi­ségi jogokat. Sajnálatos és a püspöki karra nézve sérelmes, hogy még az is előfordulhat — például a Kurír cikké­ben —, hogy egy „meg nem nevezett” püspöktársunk szájába adják a valót­lan információkat. Ezért a püspöki kar elnöke szüksé­gesnek látja a következőket kijelente­ni: Az Apostoli Szentszéknek nincs szándékában jelentős változásokat esz­közölni a püspöki karban. Bízunk ab­ban, hogy a magát katolikusnak valló ember a Szentatya látogatása után még jobban ragaszkodik egyházához. A CIPRUSI köztársaság nemzeti ünnepe, a függetlenség kikiáltásának évfordulója alkalmából Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke távirat­ban köszöntötte Georgiosz Vasziliut, a Ciprusi Köztársaság elnökét. FELMENTETTE BEOSZTÁSÁBÓL dr. Kozma Pál vezérőrnagyot, a büntetés­végrehajtás országos parancsnokhelyet­tesét október 1-jével — nyugállomány­ba vonulása miatt — a Magyar Köztár­saság igazságügy-minisztere. Ezzel egyidejűleg dr. Fekete Mihály ezredest nevezte ki országos parancsnokhelyet­tesnek. Fekete Mihály kinevezéséig a Magyar Nemzeti Bankban a testületi szervek főosztályát vezette. Új feladat­köre a büntetés-végrehajtás gazdálko­dásának irányítása: hazánkban kért ideiglenes mene­déket az elmúlt hét végén 870 jugo­szláv állampolgár. Ugyanakkor 153 jugoszláv állampolgár visszatért hazá­jába. A hét vége ettől függetlenül a határőrség tájékoztatása szerint nem volt nyugodt a jugoszláv határhoz köze­li magyar településeken, miután több­ször is lövöldözés zaja hallatszott, s volt olyan erejű robbanás, amelyet Nagykanizsán és Nag­yatádon is lehetett észlelni. A belügyminisztérium október­ben újból megrendezi a polgármesterek országos konferenciáját. Az idén azon­ban nem egy helyszínen várják a pol­gármestereket, hanem a nyolc köztár­sasági megbízott működési székhelye­in. Mindenütt megvitatják majd az ön­kormányzatok egyéves működésének tapasztalatait, és az önkormányzatok pénzügyi helyzetét, illetve az 1992. évi költségvetés várható alakulását, vala­mint az egyes ágazatok és az önkor­mányzatok tevékenységével összefüggő kérdéseket. KORMÁNYZATI LÁTOGATÁSOK PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM Dr. Szabó Tamás politikai államtit­kár, október 2-án Kecskeméten fóru­mon, 4-én, Veszprémben találkozón vesz részt HONVÉDELMI­ MINISZTÉRIUM Dr. Für Lajos miniszter, 4-én Veszp­rémben a hadsereghez látogat, 5—6-án, Lakitelken ülésezik. IPARI ÉS KERESKEDELMI MINISZTÉRIUM Dr. Pohankovics István politikai ál­lamtitkár, 4-én, Tiszaföldváron ankétra hivatalos. Dr. László Jenő közigazgatási állam­titkár, 3-án egy szentgotthárdi gyár­ba látogat. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM Keresztes K. Sándor miniszter, 4-5- én, Aggteleken a Nemzeti Park igazga­tójával találkozik. Dr. Tarján Lászlóné politikai állam­titkár, 5-én, Kaposváron, 6-án, Csö­­könyben falugyűlésen vesz részt. Dr. Misley Károly közigazgatási ál­lamtitkár, 3-án, Békéscsabán egy kon­ferencia vendége. KÜLÜGYMINISZTÉRIUM Dr. Katona Tamás politikai államtit­kár, 2-án, Szentendrén, tart előadást, és Hatvanban nagygyűlésen vesz részt, 4-én, Jászjákóhalmára, 5-én, Kóspal­­lagra látogat. MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Dr. Schamschula György politikai ál­lamtitkár, 6-án, Balatonaligán tart elő­ MŰVELŐDÉSI ÉS KÖZOKTATÁSI Minisztérium Dr. Andrásfalvy Bertalan miniszter, 4- én, Pécsen fogadónapot tart. Dr. Kálmán Attila politikai állam­titkár, 3-án, Tamásiban, 4-én, Kunhe­gyesen és Mezőtúron pedagógusfóru­­mon vesz részt. NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM Dr. Surján László miniszter, 5-én Ócsa vendége, 6-án, Balatonszéplakon MUOSZ-rendezvényen lesz jelen. Dr. Kelemen András politikai állam­titkár, 4-én, a hajdúszoboszlói szimpó­zium vendége. BELÜGYMINISZTÉRIUM Dr. Verebélyi Imre közigazgatási ál­lamtitkár, 4-én, Győrben konferencián VPSZ 16­71 FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM Dr. Dergátz Elemér miniszter, 2-án a győri, 4-én a gödöllői értekezletre utazik. Dr. Sárossy László politikai állam­titkár, 1-jén az alapi, 2-án a hevesi, 3-án a szombathelyi fórum vendége, 5- én, a nagycenki ünnepségen lesz je­len. Dr. Raskó György közigazgatási ál­lamtitkár, 4-én, a gödöllői vezetői ér­tekezlet résztvevője. IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM Dr. Balsai István igazságügy-minisz­ter, 4-én, Budapesten, a XIV. kerület­ben MDF-fórumon vesz részt. Pungor Ernő tárca nélküli miniszter, 2-án, Baja és Iregszenecse vendége. Nagy Ferenc József tárca nélküli mi­niszter, 4-én, Pécsen sajtótájékoztatón vesz részt.

Next