Új Magyarország, 1991. november (1. évfolyam, 160-185. szám)

1991-11-08 / 166. szám

ZÖLD SAROK Élő konzervünk: a gabona A civilizációk születése szerte a világon szoros összefüggésben álltak a gabona­alapú táplálkozással. Világi, mitológiai és vallási örökségünk is a gabonák élet­­fontosságú szerepéről vall. Ma már táplálkozástudományilag is alátá­masztható a gabonák népszerűsége és kívánatos mivolta étkezésünkben. A legtöbb táplálkozási felmérés azonban sajnálkozva említi meg, hogy a gabo­­naneműek és a teljes értékű, finomítat­lan termékek fogyasztása - szemben az állati eredetű élelmiszerekkel, a köny­­nyen felszívódó, szénhidrátokban gaz­dag, finomított sült lisztárukkal és cuk­ros készítményekkel - jelentősen csök­kent az elmúlt időkben. A táplálkozás­tudomány képviselői egyre inkább kívánatosnak tartják a gazonafélék na­gyobb arányú és teljesebb értékű (beltarr­­talmilag gazdagabb), teljes szemes vagy kevésbé finomított (őrölt, szitált) válto­zatainak újra étrendünkbe iktatását A gabonafélék a hüvelyesekkel (bab­­, borsó-, lencsefélékkel) együtt az egye­­düli tápanyagforrásunk, amelyek a legfontosabb tápanyagokat, így a szén­hidrátokat, fehérjét, zsírt, vitaminokat, ásványi sókat és rostot tartalmazzák. Állati eredetű élelmiszereink fehérjét igen, de szénhidrátot nem tartalmaz­nak (kivétel a tej és tejtermékek cso­portja). A kristálycukor tiszta szénhid­rát fehérje nélkül. A gyümölcs és zöld­ségfélék ugyan sok vitamint és ásványi sókat tartalmaznak, de túl alacsony a fehérje- és zsírtartalmuk. Ezért „a ga­bonák a növényi eredetű élelmiszerek közül a leginkább alkalmasak a megfe­lelő étrend kialakításához". (P. C. Man­gelsdorf.) Fehérjetartalmuknál fogva testünk építőkövet, összetett szénhid­ráttartalmuk hosszan tartó és egyenle­tes energiával látja el szervezetünket. A megfelelő mennyiségű, teljes értékű gabona fogyasztása (komplex B-vita­­min tartalmának köszönhetően) erősíti idegrendszerünket, munkabírásun­kat. Ökológiai szempontjainknak is megfelelnek, hiszen könnyen és gaz­daságosan termelhetők és tárolhatók. Minden nagyobb civilizáció táplál­kozásának alapja jellegzetesen egy vagy több gabonaféle volt. Európában a búza, rozs, zab, árpa, köles és kukori­ca terjedt el. A hidegebb vidékeken a búza, zab, rozs, árpa - alapú étkezés alakult ki. Az amerikai kontinensen a kukoricát, Afrikában a búzát, árpát, kö­lest termelik leginkább. Keleten pedig a rizst (de nem a finomítottat, hanem a barnarizst). Manapság az egészséges étrend igen fontos meghatározó eleme a­­ le­hetőleg biominőségű (vegyszer- és műtrágyamentesen megtermelt)­­ tel­jes értékű gabonaféle. Készítsük el ga­bonaételeinket változatos módon, akár szemes, pelyhes, lisztes nyersanyagot felhasználva, amelyekhez ma már könnyebben hozzájutunk a natúrélel­miszer szaküzletekben. Ránky Edit R­eceptek: SZÓJÁS, TÖLTÖTT PAPRIKA Hozzávalók: 20 dkg búza vagy tejestönkölybú­­za, háromszoros vízmennyiséggel megfőzve, 10 dkg nemesszójadara, 1 dl zöldséglé vagy víz, 5 dkg vöröshagyma, kockára vágva, 2 evő­kanál szezámsó vagy pirított, durvára darált szezámmag, 2 tb pirospaprika, 1 kávéskanál tengeri só, 2 késhegynyi őrölt bors és 8 pap­rika. A paradicsommártáshoz: 5 dl paradi­csomlé (szósz), 1/2 dl nemesszójaolaj, 6 evő­kanál teljes kiőrlésű búzaliszt, 8 dl víz, tengeri só és 4 evőkanál méz. A búzát (vagy tejestönkölybúzát) megfőz­zük. A nemesszójadarát leöntjük a forró zöld­séglével. A kihűlt búzát (tejestönkölybúzát) le­daráljuk, hozzáadjuk a nemesszójadarát, a hagymát, a szezámsót, a sót, a borsót és jól összegyúrjuk a masszát. Kicsumázzuk a pap­rikákat és megtöltjük a töltelékkel. A paradi­csomlevet sűrűségétől függően felengedjük annyi vízzel, hogy a töltött paprikákat ellepje a szósz és puhára főzzük őket, míg héjuk ránco­sodni nem kezd. Ha kész, kiemeljük a papriká­kat, majd egy külön edényben a szójaolajon megpirítjuk a lisztet, hozaöntjük a paradi­csomszószt, simára keverjük, mézzel édesítjük a forralás után. Végezetül hozzáadjuk a papri­kákat és főtt burgonyával tálaljuk. Tetejét apró­ra vágott petrezselyemzölddel szórjuk meg. VEGETÁRIÁNUS VAGDALT 20x10x10 cm-es dobozformában kisülve 10- 12 szelet, melegen és hidegen tálalható. Hozzávalók: 0,15 kg zabpehely, 0,15 kg ne­mes szójadara, 2,5 dl fűszeres, forró vízzel le­öntve, 0,06 kg vöröshagyma, 1 csokor petre­zselyemzöldje, 0,15 kg vegyeszöldség (sárga­répa, fehérgyökér, zeller, karalábé), 2 evőka­nál vagy 30 ml nemes szójaolaj, 2 tojás, 3 ke­ménytojás, 0,01 kg tengeri só, 2 tb majoránna és 1/2 kávéskanál őrölt bors vagy szerecsen­dió, őrölve. A száraz zabpelyhet és szójadarát leöntjük a felforrósított, fűszeres vízzel. A zöldséget megtisztítjuk és lereszeljük, a hagymát kocká­ra, a petrezselymet pedig apróra vágjuk. A zöldségeket, a felvert tojásokat, a benedvesí­tett pelyhet és darát az olajjal és a fűszerekkel jól összedolgozzuk. A masszát őzgerinc vagy téglalap formába nyomkodjuk úgy, hogy a kö­zepére a megtisztított, kemény tojásokat he­lyezzük és a masszával zárjuk. Alufóliával be­takarjuk és vízzel teli tepsiben 1 óráig sütjük. A natúrkonyha fontos nyersanyagai A tulajdon lopás - de ami közös, az sen­kié. Ezen a két elven, ezzel a felfogással nőtt fel két generáció hazánkban - való­színűleg a legpazarlóbb generációk törté­nelmünkben. Az élőlények egymásra és a környeze­tükre gyakorolt hatása (ökológia) igen keveseket érdekel minálunk. Az emberek azt hiszik, hogy ez valami absztrakt, távo­li tudomány, foglalkozzanak vele azok, akik ráérnek és megengedhetik maguk­nak. Az igazság pedig az, hogy már régen nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne foglalkozzunk vele. És a pazarlás az egyik legsúlyosabb­­ bűn, amit környezetünk ellen elköve­tünk. Minden csepp víz, amit feleslegesen elpazarlunk, elvesz egy cseppet folyóink­­ból, tavainkból. Amennyit megtakarí­tunk, annyival csökken a víz- és szenny­vízkezeléshez szükséges vegyszer­­mennyiség, annyival csökken az energi­aszükséglet ahhoz, hogy a vizet az otthonainkba pumpálják vagy felmele­gítsék, amikor már ott van. (A legtöbb energiát a vízmelegítés igényli!) Az apró, egyéni hozzájárulások hal­mozódnak, míg globális méretűvé nem válnak, így okoztuk a bajokat és ugyan­így kellene megszüntetnünk őket .A leg­nagyobb hibát az követte el, aki nem tett semmit, mert csak keveset tehetett vol­na" (E. Burke). Azért nem kell a sötétben fagyoskodnunk! Néhány apró, hatékony apró lépés, ami életünkön nem is változ­tat, már megteszi hatását 1000 tonna papírt dobunk naponta a szemétkosárba - s ennek még 5 százalé­kát sem dolgozzák fel újra - írják az an­golok. Vajon hány tonna papírt dobunk ki, aminek a hátlapjára még írhatnánk? Hány blokkot igénylünk a raktárból, ami­kor összekapcsolhatná­nk a csak egyik ol­dalán használt íveket? (Arról nem is be­szélve, hány ezer oldalit takaríthatnánk meg, ha már eleve mindkét felére ír­nánk?) Hányszor használunk csak egy te­lefonszám feljegyzésére egy tiszta papír­lapot, amit percek múlva már el is do­bunk? Tudjuk-e, ha egy tonna papírt dol­goznánk fel újra, ez a művelet a szükséges vízmellnök­ség 10 százalékát és az energia 50 százalékát használná a fák­ból nyert papírhoz képest és az így kelet­kezett levegőszennyezést több mint 75 százalékkal csökkentené. Újságpapírt már gyűjtünk. De sok más egyéb papot is lehetne gyűjteni. Minden irodában, a lakóhelyeken pedig kerüle­tenként meg lehetne szervezni azt, hogy valaki rendszeresen összeszedi és elviszi a feldolgozóhoz. Vállalatok, egyéni hasz­nálók vásárláskor újrafeldolgozott papírt kérve igényt teremthetnek erre - ahol igény van, ott lesz kínálat és ha van kíná­lat, olcsóbbak az árak. Mindenki jól jár! De lépjünk tovább. Valóban szüksé­ges-e, hogy vásárlásnál minden alkalom­mal új zacskót kapjunk? Nem vihetjük-e magunkkal a tiszta zacskót a cekkerben, hogy azt használjuk, amíg lehet? Ha min­den vásárló csak eggyel kevesebb alka­lommal kapna friss zacskót, már többszáz millió zacskóval kevesebbre lenne szük­ség... És akkor még nem beszéltünk a mű­anyag szatyrokról, melyek végyleg le­­bonthatatlanok. A feliratos szatyrokon le­vő tintában mérgező nehézfém, kadmi­­um van. Amikor elégetik, ezek a nehézfémek a levegőbe kerülnek. Hasz­náljunk fonott szatyrokat, kosarat a vá­sárláshoz! Minél kevesebb nylonszatyrot dobáljunk el! (Néha ki is lehet mosni őket és újból használni.) Ha mindenki csak eggyel kevesebbet dob a szemétbe heten­te, már sok millióval csökkentettük a ve­szélyt. Kovács Mária Mindennapi környezetünk kevesebb papírt! .Aki fát ültet, bízik a jövőben” tartja a régi kertészmondás. S ez valóban így van, hi­szen a g­yümölcsfák évtizedekig marad­nak ugyanazon a helyen, ezért a telepítés muntáit a gondos gazda fokozott figye­lemmel készíti elő, illetve végzi. A gümölcsös létesítése a fakorlát­ban talajmintavétellel és talajvizsgálattal kezdődik melyhez hathatós segítséget tud­nak nyújtani a Növényegészségügyi és Talaj­­védelmi Szolgálat laboratóriumai. Itt precíz tanácsokat kaphatunk a talaj állapotáról és a tápanyag-visszapótlás feladatairól. Már a „tervkészítés" során kijelöljük az utak, fordulók helyét a tárolók, manipulá­hoz szükséges víznyerési lehetőségről is. Minden jó és rossz a faiskolákból származik - mondta Probocskai Endre professzor úr, így a faiskolai lerakatokból - ha csak lehet­séges - vírusmentes szaporítóanyagot vásá­roljunk. Rosszul takarékoskodik az, aki megelégszik a másod- vagy harmadren­dű oltványokkal. Az első osztályú szaporí­tóanyag gyorsabb kezdeti növekedést és fejlő­dést biztosít. Az első osztályú oltvány jelzése piros (ez a törzsükre festett jelzésszín), de jelzi a minőséget az áru törzsén lévő árucímke is. A koronavesszők száma legalább négy és egyenként minimum harminc centi­méter hosszúak, arányos elhelyezkedé­­sűek. Az oltvány gyökérzetét legalább négy egészséges és ép, nyolcvan centi­méter összhosszúságot meghaladó gyö­kér alkotja. A gyökérnyak felett 30 cm magasságban mérve a törzsátmérője tro­­nimum 12 mm legyen. A II. osztályú koronás oltvány sárga jelzésű, s az előzőtől abban különbözik, hogy 3 négyzetcentiméternyi mechani­kai sérülésük beforrott nyoma látható. Kisebb törzsgörbület még elfogadható. Törzsmagasság alapján elkülöníthetünk közepes törzsű (jele: kt), méretei 90-120 cm; alacsony törzsű (jele: at), méretei: 50- 60 cm, nagyságrendbe tartozó koronás oltványokat. Ha suhángot vásárolunk (visszavágás nélkül nevelt gyümölcsfa­oltvány), úgy az első osztályú áru kék jel­zésű. E Gyökérzete a koronás oltványoké­hoz hasonló, legalább 10­­mm, törzs­hosszúsága 110-140 cm. A telepítési terv készítésekor meg kell határoznunk, hogy hány gyümölcsfát akarunk ültetni, illetve hány oltvány kell vásárolni. Ezt meghatározza a fa alakja, a koronaforma és az ültetési rendszer. A meggytelepítők, ha fáikat ágcsof­ortos, sudaras koronájú fának akarják nevelni, úgy a sor- és tőtávolság 8x6 méter legyen. Tölcsérkorona esetében is erunyi a te­­nyészterület, illetve gyengébb talajon 7x5 méteres ültetési távolság ajánlható. A fer­­dekarú sövény 7x4 m-es tenyészterüle­­ten fejlődik szépen. „Jó piacos meggy" a Pándy 48, 279, a Pándy Bp 119, az Újfe­­hértói fürtös és a Kántorjánosi meggy. A Pándy meggyet, illetve klónjait porzófaj­­tákkal (cigánymeggyekkel „keverten") célszerű ültetni. A meggy számára a leg­jobb alanynak a sas meggy minősül. Ami az almaoltványok kiválasztását il­leti, itt meghatározó szerepe van döntés­kor a különböző alanyoknak. A fajták nö­vekedési erélye, a termőhelyi viszonyok és a termesztéstechnológia alapján aján­latos megválasztani a koronaformát és a tenyészterületet. Általánban 6x4 és 7x4 le­gyen a sor- és tőtávolság. Aki szabad sövényt akar nevelni, arr­­nak 5x3 vagy 5x4 m-es tenyészterület ki­alakítása javasolható. A gondos gazda - ha teheti - a talajt 60 cm mélyen megforgatja. Ha erre nincs le­­­­hetőség, akkor megfelelő nagyságú göd­röket kell ásni. Az ültetőgödör 120x120x70 cm legyen. Mielőtt a gödrök kiásásához kezdenénk, ki kell jelölnünk a fák helyét. Először a terület leghosszabb oldalán derékszöget tűzünk ki, majd az ültetési távolság tízszeresének megfelelő hálóza­tot képezünk. Például az almánál: 6 m-es sor és 4 m-es a lőtávolság, tehát ez egy 60x40 m nagyságú hálózat elkészítését je­lenti, s ezt kell kitűzni! Az alaphálózat négy sarkát lehetőleg messziről is jól látható karóval jelöljük meg. A kijelölt pontok közé két oldalról is "ültetőhuzalt" feszítünk ki, amelyeken a fák helye kis csomókkal vagy festékkel vagy megjelölve. A jelzésekhez jelzőka­rókat kell leszúrni, ezek a fák helyét fog­ják jelölni. E jelzőkarókhoz illesztjük az ültetőléc középső, félkör alakú bemetszé­sét, majd az ültetőléc két végét (a bemet­széseknél) segédkaróvall megjelöljük. Ez­után elvehetjük a lécet és megkezdhetjük a gödörásást. (A gödör ásásakor a felső 20 cm-es feltalajt képező talajréteget a gö­dörtől jobbra s az altalajt balra rakjuk. Ké­sőbb a feltalaj kerüljön alulra és a altalaj felülre, mert így jobb lesz a gyökerek fej­lődése!) A szaporítóanyagot - az oltványokat - ültetés előtt „szívassuk meg", tegyük né­hány órára vízbe. A fácskák gyökérzetét metsszük meg, de csak a roncsolt, sérült részeket vágjuk vissza sima metszlapra. Az ültetés megkezdése előtt az oltványok gyökérzetét agyagból és vízből készített, s trikórion tartalmú rovarölőszerrel ki­egészített ,mely pajorölőhatással rendel­kezik, s előírásos töménységű, például UNITRON 40 esetében 0,2 %-os pépbe mártjuk. Majd az ültetőgödörben a gyö­keret porhanyós földdel befedjük. Az olt­ványok ugyanolyan mélységbe kerülje­nek, mint a gyökérzetük előzőleg a fais­kolában volt. A nyúlkár megelőzése érde­kében a fák törzsét dróthálóval, vagy műanyag törzsvédő hengerrel „borítsuk be". Dr. Széles Csaba Farm­er Népfőiskola Kerti munkák Gyümölcsfák telepítése I. évfolyam, 166. szám ÉLETMÓD 1991. november 8., pénteku UTAZAS Világjáró Alapítvány Mit csináljon egy diák, ha szeretne utaz­­ni, de sincs pénze? Munkát találna - ott a muincanélküliek serege - egyre nehe­zebb. Keressen szponzorokat! Magán­­személyt szponzorálni a­zonban nem le­het, de egy alapítványt igen! Ez adta az ötletet Entz Béla mérnöknek, hogy létre­hozza a Világjáró Alapítványt, így példá­ul a szülő is szponzorálhatja a saját gye­rekét. Ha valaki adománnyal segíti a Vi­lágjáró Alapítványt, az adóalapjából az adomány összegét levonhatja, illetve az esetleg már befizetett adóelőleget vissza­igényelheti. A gyermek viszont az alapít­ványtól haladéktalanul megkapja a befi­zetett adomány kilencven százalékát, amennyiben utazás, világjárás céljára ké­ri. A szülő a pillanatnyi 10 százalékos veszteséggel szemben a saját adókulcsá­nak megfelelően általában 30 százalékot kap vissza az adóhatóságtól. A megmara­dó 10 százalékkal az alapítvány jótékony­kodik, hátrányos helyzetű fiatalok utazá­sát támogatja. Ez az adományozási forma nemcsak a magánvállalkozó, magasabb keresetű szülőknek, hanem a bérből, fizetésből élő embereknek is előnyös. Ha valaki példá­ul befizet 10 ezer forintot az alapítvány­­na­k, arról igazolást kap, melyet ha bemu­tat a mar­cahelyén, akkor visszatérítik neki az esedékes adóelőleget. A diákoknak több szempontból el­őnyös az alapítvány. Alkalmat teremt ar­ra, hogy ne csak a szülőket, rokonokat nyerjék meg szándékaiknak, hanem a cé­geket is, így azok előtt is megnyílik az utazás lehetősége, akiknek a család való­ban nem tud segíteni. Megtanulnak tárgyalni, egy ügyet képviselvi. Az alapítványtól az ado­mányt úgy igényelhe­tik vissza, ha utazás előtt pontos költségvetést készítenek. In­dokolniuk kell, mire és hogyan akarják elkölteni a pénzt, s számláidal igazolniuk kell, hogy valóban utazásra használták fel az adományt. Megtanulnak tervezni, számolni, könyvelni. Aki úgy érzi, hogy vállalkozik rá, s ér­dekli a V­ágjáró Alapítvány - akár diák, akár szülő -, hívja fel a 155-96-86-os tele­fonszámot.­­ d­l Miben segít a Tourinform?/^^'^^"^^ Turistaként külföldön járva természetes­nek vesszük, hogy minden gol­dunkkal, kérésünkkel az adott ország turisztikai hivatalához fordulunk. Útvonalunkat el­őre megtervezzük, szellemleg is felké­szülve az ottani élményekre. Ha itthon eredünk útnak, könnyedebben vesszük a felkészülést - majd csak lesz valahogy. Aztán bosszankodunk, ha a múzeum, ahová készültünk, éppen zárva tart, ha hazaérkezésünk után szerzünk tudo­mást olyan turisztikai látványosságról, amely mellett egyszerűen elmentünk. Ma már az is sok pénzbe kerül, ha orszá­gon belül kelünk útra, érdemes tehát megtervezni, hová menjünk, mit aka­runk látni. Tud ebben segíteni a Tourin­­form? - kérdeztük Padányi Ágnest, a hiva­tal vezetőjét. - Feltétlenül. Ha a kedves utas elhatá­rozta, hogy az ország mely részébe sze­retne kirándulni, mi szívesen szolgálunk tanáccsal, azt érdemes ott megnéznüe. Meg tudjuk mondani, milyen múzeum van a környéken, mikor tart nyyitva, mennyibe kerül a belépődíj, milyen ál­landó kiállítás látható. Az ország 805 mú­zeumával levelezünk. Nemcsak a múze­umokról, a műemlékekről is adunk felvi­lágosítást. Számítógépünk segítségével múzeumtípusonként is tudunk tájékoz­tatni, például hol találhatók irodalmi, egyházi gyűjtemények, skanzenek, táj­múzeumok. Ha valakinek van valami­­lyen hobbija és aszerint szeretné bejárni az országot, segítünk. - Szállásügyben is fordulhatnak önökhöz? - Nem foglalkozunk vidéki szállásfog­lalással, de információt tudunk adni 1200 szálláshelyről, panzióról, szállodáról. Ha valaki úgy teszi fel a kérdést, hogy az adott helységben melyik a legolcsóbb szállás, akkor is tudunk válaszolni. Visszatérve az utasokhoz: minden helységről harminc-negyvenféle infor­mációt tárolunk, a múzeumoktól a ven­déglőkig. Még az éttermek osztályba so­rolásáról, specialitásáról is tudunk tájé­koztatást adni. Van egy kérésünk azon­ban! Aki részletesebb, hosszabb információt vár tőlünk, az fáradjon be hozzánk, a Budapest, Sütő utca 2.-be. -dutka- B Oh­­­e.& »> (0­o-o » o­o­o ^ Si­O­S -n­w­a­ee » Z ® = 51 o.Sta® o 5hR N­o/Tg. A 2 ® Ä® 2“ 3 S3 P ' M. is\ \ /A a TÁVOKTATÓ PROGRAM "december 14-15.-én lévő másfélnapos KOMMUNIKÁCIÓS TRÉNINGJÉRE KORLÁTOZOTT SZÁMBAN MÉG ELFOGAD jelentkezéseket. A tandíj 1900 Ft, ami magába foglalja a december 14.-i Christmas Party belépőjét és a vizsgadíjat is. Jelentkezés személyesen irodánkban a XI. Villányi út 27-ben, hétfőtől péntekig 10-17 óráig vagy levélben a London Stúdió 1518 Budapest, R.: 167 címen.

Next