Új Magyarország, 1992. május (2. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-29 / 126. szám
A FÁK és a COCOM A Független Államok Közösségére vonatkozó exporttilalom enyhítéséről tárgyal júniusi ülésén a NATO-országok és Japán exportellenőrzési szervezete, a COCOM. A Jomiuri Simbun japán lap szerint nem kizárt, hogy idővel az amerikai politika változása a COCOM megszűnéséhez vezet, hiszen már nincs szükség a kommunizmus visszaszorítá Lengyel kaszinóvita Az érintettek körén messze túlterjedő érdeklődést keltett a lengyel parlament minapi döntése arról, hogy a kaszinók és játéktermek üzemeltetésében nem vehet részt külföldi állampolgár vagy cég, a jelenleg működőkből pedig a nem lengyelek egy éven belül kötelesek távozni. Nem egy értékelés szerint az új Lengyelország első „államosítását" hajtotta végre ezzel a parlament. Parafából vaskarika Természetes anyagnak keltette jó előnyeit taglalta a cég vezetője, Németh Anna. Az anyag energiatakarékos, valamint egészségóvó és környezetvédő. A parafatermékeket forgalmazó vállalkozás szerint pításra is. Lakásban felhasználható puha padlóburkolatnak, színesre festett falborításnak, sőt - a szakemberek szerint - konyha vagy fürdőszoba padlózatának is megfelel. A Startkolor arra számít, hogy kisebb családi beruházások is föllendítik a parafa iránti keresletet. Ez az anyag ugyanis jól barkácsolható, s a padlástérbeépítéshez a szokásosnál olcsóbb megoldásokat kínál. m. p. II. évfolyam, 126. szám )fői 1992. május 29., péntek GAZDASÁG Halaszthatatlan fejlesztések előtt GK & Forog az ipari villanyáróra Beszélgetés dr. Pohankovics István államtitkárral - Még januárban, röviddel a költségvetés elfogadása után- kezdte a beszélgetést az államtitkár - elhangoztak az rt. vezetői és a minisztérium helyettes államtitkára, dr. Bakay Árpád részéről azok az érvek, amelyek egy közeli áremelést indokolnak. Az ország villamosenergia-fogyasztásának kétharmadát a termelés, egyharmadát a lakossági felhasználás teszi ki, így az ipari ár viszonylag szerény, tíz-tizenöt százalékos emelése is jelentős többletbevételt biztosítana a szektornak. Számszerűsítve: ez éves szinten 12-14 milliárd forintot jelenthetne, amelyre az idei szénás földgázáremelés miatt szükség van. - S a lakosság? - A lakossági ár megállapításakor meg kell találni az egyensúlyt a szociális szempontok és az árstruktúra fokozatos helyreállítása között. Véleményem szerint mintegy húsz-huszonöt százalékos emeléssel (egy év alatt mintegy 7-8 milliárd forint) lehetne teljesíteni mindkét feltételt. - Mi a mai árszerkezet hibája? - A nyugati országokban, ahol lényegesen nagyobb a lakosság teherbíró képessége, ott a folyamatos, ipari nagyfogyasztók általában kétharmadát, felét fizetik, mint a lakosság. Ez az arány ma nálunk nem képzelhető el, de az áremelések során ebbe az irányba kell haladni. Manapság ugyanis nem ritka, hogy a magyar ipar számára többe kerül a villamosáram, mint a külföldi versenytársaknak. - Miért van több pénzre szüksége az energiaszektornak? - Halaszthatatlan fejlesztések előtt áll az energiaipar. Építeni kell egy négyszáz kilovoltos vezetéket a nyugati határ felé, valamint erőművi rekonstrukciók előtt állunk. Csak a példa kedvéért: egy százötven megawattos kombinált ciklusú gázturbina beépítése négy-ötmilliárd forintba kerül. - Nem félő, hogy az áremelés tovább növeli az MVM Rt. kinnlevőségét? - Tény, hogy a kinnlévőségek egy részét a lakossági tartozások teszik ki, de ennél is jelentősebb a termelőszféra tartozása. A magyar gazdaság egyik legnagyobb hitelezője a villamosipar. Az áramszolgáltatók már az év elején négy-ötmilliárd forintos kinnlévőséggel küszködtek. Az árbevételükhöz képest ez nem vészesen nagy összeg, de félő, hogy mind nagyobb része behajthatatlan lesz. - Mivel nem csak a lakosság, hanem az ipar teherviselő képessége is alacsony, várható-e valamilyen kompenzációs intézkedés a vállalatok további ellehetetlenülését elkerülendő? - Nagyon bízom abban, hogy a termelőszféra számára az áremelés nem lesz jelentős teher. S abban is reménykedem, hogy mihamarabb sor kerülhet a nagyfelhasználók részére kedvezőbb árak kialakítására. Olyan kompenzáció azonban, amilyen az elmúlt évtizedek gyakorlatában volt, nem képzelhető el. A vállalatoknak ki kell gazdálkodni a költségnövekedést. Bízom a differenciált emelésben, az energiaigényes kohászat, hengereltáru-gyártás, műtrágyaipar, petrolkémia, cementipar mérsékelt, alig jelképes terhelésében az áremelés során. A másik megoldás, hogy áremelés formájában a vállalatok a lakosságra továbbhárítják a megnövekedett terheket. A magyar ipar már tavaly sem érvényesítette az áraiban az energia drágulását teljes mértékben. Az infláció mértékénél szerényebb áremelést tapasztalhattak a vásárlók. - Van-e a minisztérium tarsolyában a gazdaság élénkítését segítő elgondolás, amely közvetve mégis kompenzálhatná az energia drágulását? - A gazdaságélénkítéssel kapcsolatban meggyőződésem, hogy a sokat hangoztatott ellenvéleményekkel szemben differenciált bánásmódra van szükség. Az acéliparnak, a kohászatnak, a vegyiparnak nem adnék direkt támogatást, de például a gyógyszeripar olyan jelentős piacot vesztett el önhibáján kívül, amely nemcsak az iparág, hanem a gazdaság egésze számára veszélyes, ezért a gyógyszeriparnak indokoltnak érzek egy szerény, hat-nyolc százalékos exporttámogatást, amely a versenyképességét javítja. Az export aktivizálásához nélkülözhetetlen a műszaki fejlesztés, az értelmes privatizáció, jó marketingmunka. Az állam tulajdonosi funkcióit a minisztériumnak és az Állami Vagyonügynökségnek úgy kell képviselni, hogy ne kizárólag a szűk vállalati menedzserréteg kénye-kedve szerint hasznosuljon az állam vagyona. Miközben az élelmiszeriparunk, iparunk a nyugati piacokat veszi célba, az ország közvéleménye azt is látja, hogy a fejlett országok piaca telített ezekkel az árukkal, gyakran a mienknél jobb minőségben. Ezért gondolom, hogy a magyar ipar, élelmiszeripar számára a fizetőképes fejlődő országok elérhetőbbek üzleti szempontból. Véleményem szerint ezeket a relációkat is kellene támogatni. Az ezermilliárd forintos költségvetésnek el kell bírnia hat-nyolc milliárd forintot, ami lehetővé tenné, hogy a tárca ne csak teóriákat gyártson, százoldalas iparpolitikai koncepciókat, hanem a jóknak tudjon adni egy kis pénzt is. Azért, hogy ezek minél hamarabb stabilizálják az ország helyzetét. Addig nem lesz sem ipari kilábalás, sem költségvetési kilábalás, amíg a magyar ipar és a mezőgazdaság nem termel kétmilliárd dollár többletexportot évente. Zelei Béla Több lapban is olvashattunk az Magyar Villamos Művek Részvénytársaság pénzügyi gondjairól, amiből nagy valószínűséggel következik a villamos energia árának közeljövőbeni felülvizsgálata. A kérdéssel két nappal ezelőtt már foglalkoztunk. Ezért dr. Pohankovics Istvánt, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium politikai államtitkárát most elsősorban a következményekről kérdeztük. Válasza újabb kérdéseket vetett föl, így került szóba az ipar teherviselő-képessége, a termelés várt fellendülésének esélye is. , _l! „■'H'1': ÉN MÁR A VILAGKIÁLLITÁSRA ÉRKEZTEM OLASZORSZÁGBÓL... ITT A DOTTO! Új közlekedési mód a környezetvédelem érdekében is. Amerikától Japánig elismert DOTTO kisvonatok világhírnevüket speciális csúcsminőségüknek köszönhetik. Környezetbarát, gazdaságos, megbízható és szép. KERESSEN A KÉPVISELŐMNÉL! Forgalmazza a gyártó kizárólagos képviselője: DOTTO HUNGARY Kft. 5600 Békéscsaba, Gyulai u. 1/a, Telefon/Fax: (66)25 212 Széncsata: visszavonulással (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Bakay Árpád válaszában kiemelte: a szénbányászat ügyét nem lehet a magyar gazdasági élet egyéb tényezői közül kiragadva, függetlenül kezelni. Tudomásul kell vennünk, hogy az ágazat ma olyan általános, regionális és szezonális válsággal küzd, amely együtt jelentkezik a piacgazdálkodásra való áttérésből fakadó problémákkal. Sajnálatos módon a hazai szénbányászat még mindig azt várná a kormányzattól, hogy - mint néhány évvel ezelőtt - most is „kézenfogva" vezesse ki a válságból. Az ágazat helyzetét elemezve elhangzott: nagyon csekély azoknak a cégeknek a száma, amelyek olyan biztonsággal tudnák termékeiket ma a piacon elhelyezni, mint a bányászati vállalatok, hiszen az ő árbevételük 70%-át garantáltan biztosítja a magyar villamosenergetika, annak ellenére, hogy a villamosenergia-igényben 13 százalékos csökkenés következett be. Jelenleg a legégetőbb probléma a kommunális szénpiac válsága, amely az összárbevételek maradék 30 százalékát jelenti. A lakossági fogyasztás ilyen mértékű csökkenése egyértelműen visszavezethető az indokolatlanul magas termelői árakra, a fogyasztói árakon végrehajtott háromszoros emelésre,s a szokásos szezonális ingadozásokra. A kormányzat a biztonságos ellátás érdekében akciók szervezését szorgalmazza, amelyekkel nyáron a lakosság olcsóbb áron juthatna a téli tüzelőhöz, továbbá előleget ad a vállalatoknak készleteik terhére. Ily módon 300 ezer tonnányi tüzelőanyag kerül tartalékolásra, amelynek árletörő hatása a téli időszakban érvényesülhet. Hosszú távon azonban majd a bányászatnak kell levonnia a fogyasztás tartós visszaeséséből adódó következtetéseket: elkerülhetetlenné válik a termelés fokozatos csökkentése, a szakaszos munkarend bevezetése és az ésszerű létszámleépítés. -Üf- Az úgynevezett „Göteborgi Deklaráció" az EFTA (Európai Szabadkereskedelmi Társulás) elvi szándéknyilatkozata, mely szerint aktív és önzetlen támogatást ígérnek a magyar, lengyel, valamint a cseh és szlovák mezőgazdasági agrártermékek piacra jutásának. A szándék azonban elakadni látszik a tagországok protekcionista agrárpolitikáján. Bár hazánk EFTA országokba irányuló külkereskedelmének részaránya három év alatt 5 százalékkal növekedett és tavaly a 2,6 milliárd dolláros mezőgazdasági kivitelünkből 520 millió dollár értékű áru az EFTA országokba jutott, az idén szemmel láthatóan visszaszorult az elnyert kereskedelmi tendereink száma. Az EFTA tagországok számára az ipari termékek szabadkereskedelme az előnyös, de ma már nem titkoltan fékezik ennek az elvnek az érvényesülését a mezőgazdasági és élelmiszertermékek esetében. Éppen azoknál, amelyek termelésében a magyar mezőgazdaság (ma még) komparatív előnnyel rendelkezik. Ráadásul az EFTA a Cseh és Szlovák Köztársasággal már megkötötte a szabadkereskedelmi megállapodást, ami kifejezetten rossz példával szolgál számunkra, mivel semmilyen használható kedvezményt nem tartalmaz a csehszlovák agrártermékek exportjára vonatkozólag, feltételezhető, hogy a tárgyalások során hasonló tendenciát próbálnak érvényre juttatni velünk és a lengyelekkel szemben is. Ahhoz, hogy hazánk is eljusson az EFTA-val kötendő megállapodás aláírásáig, nemcsak jelentős engedményeket kell elérnünk kivitelre szánt élelmiszertermékeink számára, de létre kell hoznunk saját importvédelmi rendszerünket is a magyar termelők védelmében. S. E. EFTA-találgatás t-hj Szabadabb-e a kereskedelem? ENY • A decemberi mélyponthoz képest az iparban már megkezdődött a növekedés. Az első három hónapban 3 százalékkal haladta meg az ipar termelése a múlt év decemberi igen alacsony szintet. Ennek ellenére 1991 januárjához képest az ipar termékkibocsátása még mindig 20 százalékkal elmarad - mondta Kovács Álmos, a Pénzügyminisztérium államtitkár-helyettese, Budapesten a IV. controlling konferencián. • Június közepén indul a decentralizált privatizáció második üteme. Addigra megtörténik a tanácsadó cégek korábban beadott pályázatainak eredményhirdetése is, melynek értékelése ezekben a napokban történik meg. Mindez azon az egész napos tanácskozáson hangzott el, melyet a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság csütörtökön az Építők Szakszervezetének székházában rendezett. • A MÁV-nál jövőre már el kell különíteni a pályahálózatot és magát a vasúti üzemet, mégpedig úgy, hogy a pálya és minden helyhez kötött létesítmény fenntartása és fejlesztése az állam feladatkörébe kerül, a MÁV pedig az árufuvarozásért, a személyszállításért és a járműiparért lesz felelős - jelentette ki Kálnoki Kis Sándor, a közlekedési tárca helyettes államtitkára tegnapi sajtótájékoztatóján. Erős a Paprika Rt. A Budapest Bank Rt., a Szegedi Paprika Rt. számlavezetője és legnagyobb hitelezője ismét folyósítja a gyárnak a hiteleket. Erről a megbízott vezérigazgató, Nagy István tájékoztatta tegnap az újságírókat. Az ügy előzményei: a vállalat korábbi vezérigazgatója néhány héttel ezelőtt öngyilkos lett. A tragikus esemény visszavetette a privatizációs folyamatot, ezért az Állami Vagyonügynökség meghosszabbította a pályázati határidőt, s a vállalat közgyűlésére is később kerül sor. A Budapest Bank Rt. a vezérigazgató öngyilkosságát megelőző napon függesztette fel a hitelezést, mert a vállalat korszerűsítési programját nem tartotta elfogadhatónak. A sajtótájékoztatón Nagy István beszámolt arról, hogy az utóbbi hetekben átdolgozták a programot, amelyet jóváhagyott a pénzintézet. A vállalat valóban profitorientált gazdálkodása érdekében a program szerint drasztikus intézkedéseket kell végrehajtani. Megkezdődött a szervezeti átalakítás, csökkentik a konzervtermelést, szűkítik a vállalat profitját. Nagy István azzal zárta a sajtótájékoztatót, hogy túljutva a sokkos, már-már csődhöz közelítő állapoton, biztosított a Szegedi Paprika Rt. életképessége, s a partnerek bizalmának erősödését tapasztalják. (MTI)