Új Magyarország, 1992. május (2. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-29 / 126. szám

A FÁK és a COCOM A Független Államok Közössé­gére vonatkozó exporttilalom enyhítéséről tárgyal júniusi ülé­sén a NATO-országok és Japán exportellenőrzési szervezete, a COCOM. A Jomiuri Simbun ja­pán lap szerint nem kizárt, hogy idővel az amerikai politika válto­zása a COCOM megszűnéséhez vezet, hiszen már nincs szükség a kommunizmus visszaszorítá­ Lengyel kaszinóvita Az érintettek körén messze túlterjedő érdeklődést keltett a lengyel parlament minapi dön­tése arról, hogy a kaszinók és já­téktermek üzemeltetésében nem vehet részt külföldi állampolgár vagy cég, a jelenleg működőkből pedig a nem lengyelek egy éven belül kötelesek távozni. Nem egy értékelés szerint az új Len­gyelország első „államosítását" hajtotta végre ezzel a parlament. Parafából vaskarika Természetes anyagnak keltette jó előnyeit taglalta a cég vezetője, Né­meth Anna. Az anyag energiataka­rékos, valamint egészségóvó és környezetvédő. A parafaterméke­ket forgalmazó vállalkozás szerint pításra is. Lakásban felhasználha­tó puha padlóburkolatnak, színes­re festett falborításnak, sőt - a szakemberek szerint - konyha vagy fürdőszoba padlózatának is megfelel. A Startkolor arra számít, hogy kisebb családi beruházások is föllendítik a parafa iránti keres­letet. Ez az anyag ugyanis jól barkácsolható, s a padlástérbeé­pítéshez a szokásosnál olcsóbb megoldásokat kínál. m. p. II. évfolyam, 126. szám )f­ői 1992. május 29., péntek GAZDASÁG Halaszthatatlan fejlesztések előtt GK­ & Forog az ipari villanyáróra Beszélgetés dr. Pohankovics István államtitkárral - Még januárban, röviddel a költ­ségvetés elfogadása után­­- kezd­te a beszélgetést az államtitkár - elhangoztak az rt. vezetői és a minisztérium helyettes államtit­kára, dr. Bakay Árpád részéről azok az érvek, amelyek egy köze­li áremelést indokolnak. Az or­szág villamosenergia-fogyasztá­­sának kétharmadát a termelés, egyharmadát a lakossági felhasz­nálás teszi ki, így az ipari ár vi­szonylag szerény, tíz-tizenöt szá­zalékos emelése is jelentős több­letbevételt biztosítana a szektor­nak. Számszerűsítve: ez éves szinten 12-14 milliárd forintot je­lenthetne, amelyre az idei szén­ás földgázáremelés miatt szük­ség van. - S a lakosság? - A lakossági ár megállapítása­kor meg kell találni az egyen­súlyt a szociális szempontok és az árstruktúra fokozatos helyre­­állítása között. Véleményem sze­­rint mintegy húsz-huszonöt szá­zalékos emeléssel (egy év alatt mintegy 7-8 milliárd forint) le­hetne teljesíteni mindkét felté­telt. - Mi a mai árszerkezet hibája? - A nyugati országokban, ahol lényegesen nagyobb a lakosság teherbíró képessége, ott a folya­matos, ipari nagyfogyasztók ál­talában kétharmadát, felét fize­tik, mint a lakosság. Ez az arány ma nálunk nem képzelhető el, de az áremelések során ebbe az irányba kell haladni. Manapság ugyanis nem ritka, hogy a ma­gyar ipar számára többe kerül a villamosáram, mint a külföldi versenytársaknak. - Miért van több pénzre szüksége az energiaszektornak? - Halaszthatatlan fejlesztések előtt áll az energiaipar. Építeni kell egy négyszáz kilovoltos ve­zetéket a nyugati határ felé, va­lamint erőművi rekonstrukciók előtt állunk. Csak a példa kedvé­ért: egy százötven megawattos kombinált ciklusú gázturbina beépítése négy-ötmilliárd forint­ba kerül. - Nem félő, hogy az áremelés to­vább növeli az MVM Rt. kinnlevő­ségét? - Tény, hogy a kinnlévőségek egy részét a lakossági tartozások teszik ki, de ennél is jelentősebb a termelőszféra tartozása. A ma­gyar gazdaság egyik legnagyobb hitelezője a villamosipar. Az áramszolgáltatók már az év ele­jén négy-ötmilliárd forintos kinnlévőséggel küszködtek. Az árbevételükhöz képest ez nem vészesen nagy összeg, de félő, hogy mind nagyobb része be­hajthatatlan lesz. - Mivel nem csak a lakosság, ha­nem az ipar teherviselő képessége is alacsony, várható-e valamilyen kompenzációs intézkedés a vállala­tok további ellehetetlenülését elkerü­lendő? - Nagyon bízom abban, hogy a termelőszféra számára az ár­emelés nem lesz jelentős teher. S abban is reménykedem, hogy mihamarabb sor kerülhet a nagyfelhasználók részére ked­vezőbb árak kialakítására. Olyan kompenzáció azonban, amilyen az elmúlt évtizedek gyakorlatá­ban volt, nem képzelhető el. A vállalatoknak ki kell gazdálkod­ni a költségnövekedést. Bízom a differenciált emelésben, az ener­giaigényes kohászat, hengerelt­­áru-gyártás, műtrágyaipar, pet­rolkémia, cementipar mérsékelt, alig jelképes terhelésében az ár­emelés során.­­ A másik megoldás, hogy áreme­lés formájában a vállalatok a lakos­ságra továbbhárítják a megnöveke­dett terheket.­­ A magyar ipar már tavaly sem érvényesítette az áraiban az energia drágulását teljes mérték­ben. Az infláció mértékénél sze­rényebb áremelést tapasztalhat­tak a vásárlók. - Van-e a minisztérium tarsolyá­ban a gazdaság élénkítését segítő el­gondolás, amely közvetve mégis kompenzálhatná az energia drágulá­sát? - A gazdaságélénkítéssel kap­csolatban meggyőződésem, hogy a sokat hangoztatott ellen­­véleményekkel szemben diffe­renciált bánásmódra van szük­ség. Az acéliparnak, a kohászat­nak, a vegyiparnak nem adnék direkt támogatást, de például a gyógyszeripar olyan jelentős piacot vesztett el önhibáján kí­vül, amely nemcsak az iparág, hanem a gazdaság egésze szá­mára veszélyes, ezért a gyógy­szeriparnak indokoltnak érzek egy szerény, hat-nyolc százalé­kos exporttámogatást, amely a versenyképességét javítja. Az export aktivizálásához nélkülöz­hetetlen a műszaki fejlesztés, az értelmes privatizáció, jó marke­tingmunka. Az állam tulajdono­si funkcióit a minisztériumnak és az Állami Vagyonügynökség­nek úgy kell képviselni, hogy ne kizárólag a szűk vállalati mene­dzserréteg kénye-kedve szerint hasznosuljon az állam vagyona. Miközben az élelmiszeriparunk, iparunk a nyugati piacokat veszi célba, az ország közvéleménye azt is látja, hogy a fejlett orszá­gok piaca telített ezekkel az árukkal, gyakran a mienknél jobb minőségben. Ezért gondo­lom, hogy a magyar ipar, élelmi­szeripar számára a fizetőképes fejlődő országok elérhetőbbek üzleti szempontból. Vélemé­nyem szerint ezeket a relációkat is kellene támogatni. Az ezermil­­liárd forintos költségvetésnek el kell bírnia hat-nyolc milliárd fo­rintot, ami lehetővé tenné, hogy a tárca ne csak teóriákat gyárt­son, százoldalas iparpolitikai koncepciókat, hanem a jóknak tudjon adni egy kis pénzt is. Azért, hogy ezek minél hama­rabb stabilizálják az ország hely­zetét. Addig nem lesz sem ipari kilábalás, sem költségvetési kilá­balás, amíg a magyar ipar és a mezőgazdaság nem termel két­milliárd dollár többletexportot évente. Zelei Béla Több lapban is olvashattunk az Magyar Villamos Művek Rész­vénytársaság pénzügyi gondjairól, amiből nagy valószínűség­gel következik a villamos energia árának közeljövőbeni felül­vizsgálata. A kérdéssel két nappal ezelőtt már foglalkoztunk. Ezért dr. Pohankovics Istvánt, az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztérium politikai államtitkárát most elsősorban a következ­ményekről kérdeztük. Válasza újabb kérdéseket vetett föl, így került szóba az ipar teherviselő-képessége, a termelés várt fel­lendülésének esélye is. ­ , _l! „■'H'1': ÉN MÁR A VILAGKIÁLLITÁSRA ÉRKEZTEM OLASZORSZÁGBÓL... ITT A DOTTO! Új közlekedési mód a környezetvédelem érdekében is. Amerikától Japánig elismert DOTTO kisvonatok világhírnevüket speciális csúcsminőségüknek köszönhetik. Környezetbarát, gazdaságos, megbízható és szép. KERESSEN A KÉPVISELŐMNÉL! Forgalmazza a gyártó kizárólagos képviselője: DOTTO HUNGARY Kft. 5600 Békéscsaba, Gyulai u. 1/a, Telefon/Fax: (66)25 212 Széncsata: visszavonulással (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Bakay Árpád válaszában ki­emelte: a szénbányászat ügyét nem lehet a magyar gazdasági élet egyéb tényezői közül kira­gadva, függetlenül kezelni. Tu­domásul kell vennünk, hogy az ágazat ma olyan általános, regio­nális és szezonális válsággal küzd, amely együtt jelentkezik a piacgazdálkodásra való áttérés­ből fakadó problémákkal. Sajná­latos módon a hazai szénbányá­szat még mindig azt várná a kor­mányzattól, hogy - mint néhány évvel ezelőtt - most is „kézenfog­va" vezesse ki a válságból. Az ágazat helyzetét elemezve elhangzott: nagyon csekély azoknak a cégeknek a száma, amelyek olyan biztonsággal tud­nák termékeiket ma a piacon el­helyezni, mint a bányászati vál­lalatok, hiszen az ő árbevételük 70%-át garantáltan biztosítja a magyar villamosenergetika, an­nak ellenére, hogy a villamos­­energia-igényben 13 százalékos csökkenés következett be. Jelen­leg a legégetőbb probléma a kommunális szénpiac válsága, amely az összárbevételek mara­dék 30 százalékát jelenti. A la­kossági fogyasztás ilyen mérté­kű csökkenése egyértelműen visszavezethető az indokolatla­nul magas termelői árakra, a fo­gyasztói árakon végrehajtott há­romszoros emelésre,­­s a szoká­sos szezonális ingadozásokra. A kormányzat a biztonságos ellátás érdekében akciók szerve­zését szorgalmazza, amelyekkel nyáron a lakosság olcsóbb áron juthatna a téli tüzelőhöz, továb­bá előleget ad a vállalatoknak készleteik terhére. Ily módon 300 ezer tonnányi tüzelőanyag kerül tartalékolásra, amelynek árletörő hatása a téli időszakban érvényesülhet. Hosszú távon azonban majd a bányászatnak kell levonnia a fo­gyasztás tartós visszaeséséből adódó következtetéseket: elke­rülhetetlenné válik a termelés fokozatos csökkentése, a szaka­szos munkarend bevezetése és az ésszerű létszámleépítés. -Üf- Az úgynevezett „Göteborgi Dek­laráció" az EFTA (Európai Sza­badkereskedelmi Társulás) elvi szándéknyilatkozata, mely sze­rint aktív és önzetlen támogatást ígérnek a magyar, lengyel, vala­mint a cseh és szlovák mezőgaz­dasági agrártermékek piacra ju­tásának. A szándék azonban elakadni látszik a tagországok protekcio­nista agrárpolitikáján. Bár ha­zánk EFTA országokba irányuló külkereskedelmének részaránya három év alatt 5 százalékkal nö­vekedett és tavaly a 2,6 milliárd dolláros mezőgazdasági kivite­lünkből 520 millió dollár értékű áru az EFTA országokba jutott, az idén szemmel láthatóan visszaszorult az elnyert kereske­delmi tendereink száma. Az EFTA tagországok számára az ipari termékek szabadkeres­kedelme az előnyös, de ma már nem titkoltan fékezik ennek az elvnek az érvényesülését a me­zőgazdasági és élelmiszertermé­kek esetében. Éppen azoknál, amelyek termelésében a magyar mezőgazdaság (ma még) kom­paratív előnnyel rendelkezik. Ráadásul az EFTA a Cseh és Szlovák Köztársasággal már megkötötte a szabadkereskedel­mi megállapodást, ami kifejezet­ten rossz példával szolgál szá­munkra, mivel semmilyen hasz­nálható kedvezményt nem tar­talmaz a csehszlovák agrárter­mékek exportjára vonatkozólag, feltételezhető, hogy a tárgyalá­sok során hasonló tendenciát próbálnak érvényre juttatni ve­lünk és a lengyelekkel szemben is. Ahhoz, hogy hazánk is eljus­son az EFTA-val kötendő megál­lapodás aláírásáig, nemcsak je­lentős engedményeket kell elér­nünk kivitelre szánt élelmiszer­­termékeink számára, de létre kell hoznunk saját importvédel­mi rendszerünket is a magyar termelők védelmében. S. E. EFTA-találgatás t-hj Szabadabb-e a kereskedelem? ENY • A decemberi mélyponthoz ké­pest az iparban már megkezdő­dött a növekedés. Az első három hónapban 3 százalékkal haladta meg az ipar termelése a múlt év decemberi igen alacsony szintet. Ennek ellenére 1991 januárjához képest az ipar termékkibocsátása még mindig 20 százalékkal elma­rad - mondta Kovács Álmos, a Pénzügyminisztérium államtit­kár-helyettese, Budapesten a IV. controlling konferencián. • Június közepén indul a decent­ralizált privatizáció második üte­me. Addigra megtörténik a ta­nácsadó cégek korábban beadott pályázatainak eredményhirde­tése is, melynek értékelése ezek­ben a napokban történik meg. Mindez azon az egész napos ta­nácskozáson hangzott el, melyet a Szervezési és Vezetési Tudo­mányos Társaság csütörtökön az Építők Szakszervezetének szék­házában rendezett. • A MÁV-nál jövőre már el kell különíteni a pályahálózatot és magát a vasúti üzemet, mégpe­dig úgy, hogy a pálya és minden helyhez kötött létesítmény fenn­tartása és fejlesztése az állam fel­adatkörébe kerül, a MÁV pedig az árufuvarozásért, a személy­­szállításért és a járműiparért lesz felelős - jelentette ki Kálnoki Kis Sándor, a közlekedési tárca he­lyettes államtitkára tegnapi saj­tótájékoztatóján. Erős a Paprika Rt. A Budapest Bank Rt., a Szegedi Paprika Rt. számlavezetője és leg­nagyobb hitelezője ismét folyó­sítja a gyárnak a hiteleket. Erről a megbízott vezérigazgató, Nagy István tájékoztatta tegnap az új­ságírókat. Az ügy előzményei: a vállalat korábbi vezérigazgatója néhány héttel ezelőtt öngyilkos lett. A tragikus esemény vissza­vetette a privatizációs folyama­tot, ezért az Állami Vagyonügy­nökség meghosszabbította a pá­lyázati határidőt, s a vállalat köz­gyűlésére is később kerül sor. A Budapest Bank Rt. a vezér­­igazgató öngyilkosságát meg­előző napon függesztette fel a hitelezést, mert a vállalat korsze­rűsítési programját nem tartotta elfogadhatónak. A sajtótájékoz­tatón Nagy István beszámolt ar­ról, hogy az utóbbi hetekben át­dolgozták a programot, amelyet jóváhagyott a pénzintézet. A vál­lalat valóban profitorientált gaz­dálkodása érdekében a program szerint drasztikus intézkedése­­­­ket kell végrehajtani. Megkez­dődött a szervezeti átalakítás, csökkentik a konzervtermelést, szűkítik a vállalat profitját. Nagy István azzal zárta a saj­tótájékoztatót, hogy túljutva a sokkos, már-már csődhöz köze­lítő állapoton, biztosított a Sze­gedi Paprika Rt. életképessége, s a partnerek bizalmának erősödését tapasztalják. (MTI)

Next