Új Magyarország, 1992. június (2. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-01 / 128. szám

Duray Miklós az együttélésről A Rákóczi Szövetség rendezésé­ben mutatkoztak be a koalícióra lépett magyar pártok képviselői Budapesten. Ebből az alkalom­ból nyilatkozott lapunknak Du­ray Miklós, a jól ismert szlová­kiai magyar politikus. (Interjúnk a 3. oldalon) Szabad György Isztambulban Munkatársunk telefonjelentése: Isztambulban folytatódott a hét eleje óta Törökországban tartóz­kodó magyar parlamenti kül­döttség programja. A delegáció, amelyet Szabad György, a parla­ment elnöke vezet, tagjai Szelecky Zoltán (MDF), Hajdú Zoltán (SZDSZ), Kovács Pál (MSZP) és Tóth Sándor (KDNP), szombaton az isztambuli protestáns temető­ben tisztelgett azon magyar 1848-as szabadságharcosok sír­emléke előtt, akik - a sírfelirat így szól - „Törökországban leltek új hazát". Ez a küzdelem a legtöb­bet vállalt azért, hogy Magyaror­szág független alkotmányos, de­mokratikus ország legyen - mondotta a sírnál Szabad György. Büszkeségünk, hogy Európának a 19. századi újraéle­désében Kelet- és Közép-Euró­­pában Magyarország volt az, amely egységbe ötvözte a hazafi­­ságnak és demokratikus fejlődés követelményeinek az értékeit. 1848-49 azért maradt példa min­den magyar számára, mert ezek a hősök tudva tudták, hogy olyanra vállalkoztak, amely csa­tát veszthet, de nem szenvedhet vereséget. *. (Folytatása a 3. oldalon) /. Törvényhozás Várhatóan ma kezdődik a parla­mentben a köztársasági elnök hatáskörének alkotmányos gya­korlásáról szóló országgyűlési nyilatkozatjavaslat vitája, bár előbb szavazni kell a napirendi pont beiktatásáról - feltehető, hogy ügyrendi vita is kibontako­zik - , minthogy a házbizottság ülésén nem alakult ki egyetértés. Napirenden egyébként a nyugdíjemelés, a devizagazdál­kodás, az elmúlt rendszer társa­dalmi szervezeteinek vagyonel­számoltatása, a posta-törvényja­vaslat vitája, a Dorogi Szénbá­nya Vállalat támogatása és a nemzeti gondozásról szóló tör­vényjavaslat szerepel. Kedden valószínűleg a mun­kavállalói résztulajdonosi prog­ram, a médiatörvény­ és a frek­venciagazdálkodásról szóló jog­szabálytervezet vitája tölti ki a délelőtti programot. A szokásos interpellációk és kérdések után az esti órákba nyúlóan szavazni fognak a képviselők: 16 törvény, illetőleg határozati javaslat - köztük a Göncz Árpád hatásköré­vel kapcsolatos nyilatkozatter­vezet - sorsáról. A tervek szerint szerdán az adatvédelemmel kapcsolatos két törvényjavaslat általános vitája folytatódik. Az ENSZ BT határozata Szerbiáról és Montenegróról Nemzetközi büntetés Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szombat este New Yorkban átfogó megszorító intézkedéseket hozott Szerbia és Montenegró ellen. Az erről szóló határozatot 13 szavazattal hozták, Kína és Zimbab­we tartózkodott a szavazástól. A testület elnöki tisztét jelenleg Ausztria tölti be. Az azonnali hatállyal életbe lépő tilalomcsomag csaknem teljes kereskedelmi embargót és az olajszállítások leál­lítását irányozza elő. Emberiességi szempontból csupán az élel­miszerek és gyógyszerek képeznek kivételt. A dokumentum értelmében meg­ külföldi javait, leállítják a pénzügyi szűnik a légiforgalom Belgráddal, be­ ügyleteket, megszakítják a sport­, a fagyasztják Szerbia és Montenegró kulturális és tudományos kapcsola­tokat. Az ENSZ tagállamai emel­lett drasztikusan csökkentik bel­grádi külföldi képviseleteik személyi állományát. Oroszország, a szerbellenes szankciók eddigi ellenzője, szin­tén megszavazta a határozatot. Kína, lévén a Biztonsági Tanács állandó tagja, vétójával szintén megakadályozhatta volna a szankciók elfogadását, ám Pe­king a tartózkodást választotta. (Folytatása a 2. oldalon) Egyféleképp szavaz az orosz, a brit és az amerikai képviselő Jogi monopoly a Fővárosi Főügyészségen A Fővárosi Főügyészség megta­gadta a nyomozást az MDF Mo­­nopoly-csoport nevében tett, is­meretlen tettesek által elkövetett sikkasztás tárgyában - közölte az MTI érdeklődésére az ügyészség illetékese. Mint elmondta: a feljelentés szerint öt megnevezett nagyvál­lalat vezetői sikkasztást követtek el azzal, hogy a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélkü­liek ellátásáról szóló törvényben előírt munkavállalói járulék­fi­zetési kötelezettségüknek hiá­nyosan tettek eleget. Kirívóan magas hátralékuk keletkezett. A határozat szerint sikkasztás sem követhető el akkor, ha a vál­lalatok a be nem fizetett járulé­kok összegét a vállalat működé­sében használják fel. Az esetle­ges jutalom, vagy prémium kifize­tések jogszerűségének megálla­pítása pedig nem a büntetőü­gyekben eljáró hatóságok fel­adata. Azaz, ha egy vállalati ve­zérkar, amely nem fizeti be tár­sadalombiztosítási kötelezettsé­geit, s ugyanekkor százezres, akár milliós prémiumokat fizet ki önmagának, törvényesen jár el. Ezek az önjutalmazások ugyanis a „működési körbe" so­rolhatók­­ a Fővárosi Ügyészség szerint... Csak azért is székely kapu Székely kaput szentelt föl tegnap a Rákoskeresz- beszáll­va - a Főpolgármesteri Hivatal gáncsosko­­tári temetőben a Magyarok Nemzeti Szövetsége hasát átlépve - állította fel a nemes tárgyi jelkép és Mártírok Igazságtevő Bizottsága. A két társa­ pet (Cikkünk az 5. oldalon) dalmi szervezet az ellenző indulatokkal szem- Sáfár Tibor felvétele Embargó Az ENSZ Biztonsági Tanácsa büntető intézkedéseket hozott Kis-Jugo­szlávia ellen. Az életbe léptetendő embargó a feltételezések szerint rend­kívül súlyosan fogja érinteni Szerbia és Montenegró gazdaságát. Célja, hogy térdre kényszerítse Belgrádot, vagyis elérje azt, hogy Szerbia von­ja ki csapatait Boszniából, fejezze be a vérontást. Ha közel egy évvel korábban hozták volna meg ezeket az intézkedé­seket - amelyek azért maradtak el, mert a nyugati hatalmak ódzkodtak a szankció bevezetésétől -, akkor talán el lehetett volna kerülni, hogy az egykor délszláv állam több tízezer embernek legyen a temetője. Ne kényszerüljön több millió lakos otthonának, egy életen keresztül felhal­mozott javainak hátrahagyására. Mindez azonban elmaradt és közel egy évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a világ megértse: Belgrád csak az erő nyelvén ért. Emlékszünk még arra, Kuvait iraki lerohanásakor a mindig meg­fontolt nagyhatalmi diplomácia viszonylag milyen gyorsan döntött a szövetségi haderő létrehozásáról és adott felhatalmazást a fegyveres testületnek, hogy szabadítsa fel Kuvaitot, szüntesse meg az iraki ag­resszió következményeit. A délszláv belháború legsúlyosabb következ­ményei, bizton állítható, elkerülhetők lettek volna, ha a nemzetközi kö­zösség tagjai hasonlóan járnak el Jugoszláviával szemben is. Nem ez történt, feltehetően azért, mert az egykori Jugoszlávia nem rendelkezik olyan hatalmas és értékes olajvagyonnal, mint amilyennel a közel-ke­leti sejkség. Magyarország számára a mostani biztonsági tanácsi döntés rop­pant kényes helyzetet teremt. A szerb vezetésnek eddig is az volt a célja, hogy belerángassa hazánkat a fegyveres konfliktusba. Nem feled­kezhetünk el arról, hogy több százezer magyar él a Vajdaságban, akiket már így is megtizedelt Belgrád kényszersorozása. Ha erre a területre is átterjednek a fegyveres harcok, akkor Magyarország számára ez a helyzet már lényegesen több lesz, mint kényes. G. Fehér Péter Politikamentes Vöröskereszt Tegnap véget ért a Magyar Vöröskereszt VIII. kongresszusa. Sur­ján László népjóléti miniszter köszöntőjében egyebek közt han­goztatta, hogy a Vöröskeresztnek meg kell őriznie autonómiáját, politikamentességét. Andics László orvost, a Magyar Vöröskereszt 1989. december 14-én megválasztott elnökét a kongresszus egyön­tetűen megerősítette tisztségében, így ismét ő lett a legnagyobb magyar humanitárius szervezet elnöke. Sáfár Tibor felvétele MDF: túlzóak a médiaindulatok Szombaton ülésezett az MDF Országos Választmánya. Az azt kö­vető sajtótájékoztatót Székelyhídi Ágoston, Varga István és Csáky András ügyvivők vezették. A Magyar Demokrata Fórum ál­lásfoglalása szerint a miniszterel­nöknek azon indítványa, amely­ben javasolta a köztársasági el­nöknek a Magyar Rádió elnöké­nek felmentését, összhangban áll a hatályos alkotmánnyal és az Országgyűlés által - kétharma­dos többséggel - elfogadott, a közszolgálati tájékoztatási esz­közök vezetőinek kinevezési rendjéről szóló 1990. évi LVII. törvénnyel. Az MDF nem óhajt részt ven­ni a sajtóháborúban, de az MDF tagjai - például közírók, publi­cisták - szabadon kinyilvánít­hatják véleményüket. A tájékoz­tatás és a közvélemény közötti viszony alapviszony, míg a sajtó és a pártok, politikai irányzatok között csupán részviszony áll fönn. A rádió és a televízió elnö­keinek alkalmassága körül ki­bontakozott politikai vita is csu­pán részvita, s politikai, parla­menti szerepe, fontossága is jó­val kisebb mértékű, mint amek­kora mértékben ezzel a problé­mával a sajtó foglalkozik. *­ (Folytatása az 5. oldalon) /

Next