Új Magyarország, 1992. augusztus (2. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-01 / 181. szám
magazin 11-17. oldal Ai Mun külügyminiszter Budapestre látogat Raffi K. Hovannisian örmény külügyminiszter augusztus 2-4. között hivatalos látogatást tesz Magyarországon - közölte tegnap a Külügyminisztérium Sajtóosztálya. Személyében történelmi kapcsolataink során először köszönthetünk külügyminisztert a független Örményországból. Raffi K. Hovannisian augusztus 3-án találkozik Jeszenszky Géza külügyminiszterrel, áttekintik a kölcsönös érdeklődésre számottartó kérdéseket, és aláírják a két ország külügyminisztériumai közötti együttműködési jegyzőkönyvet Az örmény külügyminisztert fogadja Szabad György, az Országgyűlés elnöke és Wolfart János, a Miniszterelnökség Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalának elnöke. Hovannisian úr és kísérete külön találkozik a magyarországi örmények képviselőivel. Megnyílt a csatorna A Duna-Rajna-Majna csatorna utolsó, rövid szakaszának elárasztásával tegnap összekapcsolták az európai kontinenst közrefogó Északi- és a Feketetengert. A csatorna szeptember 25-i hivatalos megnyitása után létrejön az egész Európát átszelő vízió. A német kormány és a csatornát építő hatóságok az építkezést a nemzetközi hajózás egyik legfontosabb beruházásának nevezték, a környezetvédők szerint viszont katasztrófa. Kormányszóvivői tájékoztató Módosuló közalkalmazotti bérrendszer A közalkalmazottak jogállását szabályozó törvényben meghatározott magasabb jövedelmet biztosító bérezési-előmeneteli rendszer teljes körű bevezetése jövőre nem, s az előzetes prognózisok szerint 1994-ben sem várható. Az igazi emelés csak azt követően léphet életbe, tekintettel az állam költségvetési helyzetére. Ennek tudatában fogadta el egyébként az Országgyűlés is a törvényt, s határozta meg az új bérrendszer fokozatos bevezetését - közölte Naszvady György pénzügyminisztériumi helyettes államtitkár a tegnapi szóvivői tájékoztatón, reagálva a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsa munkavállalói oldalát alkotó szervezetek kormányfőhöz intézett levelére. Az említett levélben a szervezetek szóvá tették, hogy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben előírt bérrendszer bevezetése - köztük a végkielégítések, a 13. havi juttatások és a hűségjutalmak kifizetése - komoly nehézségekbe ütközik az érintett intézmények, illetőleg önkormányzatok anyagi gondjai miatt. Minderre az államtitkár-helyettes kijelentette: a végkielégítés és a 13. havi bér kifizetése az önkormányzatok számára nem jelent plusz forrásigényt, hisz azok fedezete már eddig is rendelkezésükre állt - igaz, nem külön nevesítve. (Folytatása az 5. oldalon) / ---------------------------- ------------------------------Ötszáz kilométer autópálya 2000-ig A közlekedési tárca 2000-ig szóló közúthálózat-fejlesztési programja 500 kilométernyi autópálya megépítését tűzte ki célul. Magyarország számára ez valódi mérföldkövet jelentene, hiszen az elmúlt negyedszázad alatt mindössze 350 kilométer autópályát sikerült elkészíteni. A tervek megvalósulásának esélye ugyan manapság egyre nagyobb, a tervezett fejlesztések költsége azonban jóval meghaladja a 100 milliárd forintot, amelynek előteremtésére hazai forrásból nincs lehetőség. Ezért külső források igénybevétele szükséges. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium ezért koncessziós pályázatot írt ki az M1es és az M5-ös autópályák befejezésére, valamint pályázni lehet a szekszárdi Duna-híd és a kapcsolódó beruházások kivitelezésére is. A tenderkiírást hamarosan az M3-as és az M7-es autópályák országhatárig történő kiépítésére is megjelentetik. Jelenleg folyamatban van az M0-ás autóút második szakaszának építése, befejezése 1994 októberére várható. Ugyancsak erre az időre tervezik átadni az M1-es autópálya Győrt elkerülő szakaszát. Ezek lesznek az utolsó új autópálya-szakaszok, ahol az autósoknak még nem kell majd használati díjat fizetniük. Az új autópályák megépültével 1994-95-ös áron számolva optimista vélemények szerint kilométerenként 3-4 forintnyi költséggel kell majd számolni. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a szaktárca soha sem cáfolta azt a feltételezést, hogy később a már meglévő autópályák is fizetőkké válnak. Ezek korszerűsítése idővel ugyanis elkerülhetetlenné válik, s mégpedig ugyancsak koncesszióba adással. (Folytatása a 7. oldalon) Visszaérkeztek a katonák, akik Barcelonáig futva bizonyították: honvédeink közt is akad kiváló sportoló. Büszkén mutogatják a hírességek autogramjaival éhes magyar lobogót, amelyre itthon odakerült Raffai Ernő honvédelmi államtitkáré is Nagy Béla felvétele Újabb két úszóarany Még vége sincs az „első félidőnek", máris megvan a hetedik és a nyolcadik. Ahogy azt vártuk, tegnap ismét magyar estet tartottak a Picornell-uszodában Egerszegi Krisztina (200 hát) és Darnyi Tamás (200 vegies) jóvoltából. A nagy csillogást tovább fényesítette Czene Attila bronzérme Darnyi futamában, és Hajtós Bertalan ezüstérme cselgáncsban Sztrájkol a „Politika” A boszniai frontszakaszokon teljes hevességgel dúlnak a harcok. Szarajevó péntekre virradóra már a második pokoli éjszakát élte át, és tegnap is folytatódtak a támadások. Az utcák teljesen kihaltak, a gránátok szünet nélkül hullanak minden negyedre. A repülőtér közelében levő Dobrinja lakótelepen szintén egy személy vesztette életét, és tízen sebesültek meg. A városban általános- és légiriadó van érvényben. A Száva folyó menti frontszakaszokon is heves harcok folynak. Tegnap délután gyalogsági összecsapások voltak Derventánál, a zágrábi rádió állítása szerint a horvát és a muzulmán erők ellentámadásának következtében húsz szerb katona életét vesztette, a város védőinek sikerült megsemmisíteniük két páncélkocsit és egy légvédelmi ágyút. Slavonski Brodban is általános riadó van érvényben, mert a horvát várost a szomszédos, szerb ellenőrzés alatt álló boszniai hadállásokról ágyúkkal lövik. Három személy súlyosan megsebesült. (Folytatása a 2. oldalon) Vadkender könnyezni, tüsszögni fog az ország napokon belül. Ezek a leggyakoribb tünetei annak az allergiának/érzékenységnek, amelynek okozója a vadkender. Szakorvostól hallottam, a lakosságnak legalább hetvenöt-nyolcvan százaléka szenved ilyen-olyan allergiában. Munkába jövet pedig látom ám az út mentén a szirmait bontogató tengernyi gazt. Az apró sárga virág még kedves színfolt is lehetne, de nem az. A pollen olyan mennyiségű ként tartalmaz, hogy azt a nyálkahártya intenzív működés nélkül képtelen elviselni. Vagy egy hónapja már itt-ott lehetett hallani-olvasni figyelmeztető jelzéseket: irtsuk a vadkendert. Természetesen, nem irtottuk. Az idei hullám erősebb lesz a tavalyinál, mert az allergiás megbetegedések sem különbek a többitől, csak súlyosbodnak és gyógyíthatatlanok Legfeljebb a tüneteket lehet átmenetileg lokalizálni, most már nálunk is vannak remek gyógyszerek, amelyek szezonra" általában eltűnnek a patikákból. Többek között ezen lehet aprócska különbséget felfedezni nyugati szomszédunk és a mi környezetünk között. Ott, mármint Ausztriában, de különösen Svájcban a táj szinte patyolattiszta, üde zöld, a fű mindig frissen „borotvált". Rájöttek, hogy a legegyszerűbb védekezési mód a gaz kiirtása, még virágzás előtt, így a következő évben még kevesebb is lesz. Ugyancsak hallottam, hogy illetékes körökben fontolgatják a közhasznú munka bevezetését. Nos, kiváló terep lenne az utak mente, az erdőket szegélyező gaztenger ilyen közhasznú munkára. Csak annak adnám oda a munkanélküli segélyt, aki X órát irtotta a vadkendert. Talán még akadna rá szerszám. Mert sokan azért vonulnak ilyenkor betegállományba, mert szégyellik prüszkölésük, könnyeiket, holott annyira nem súlyos betegség néhány évig lehet mellette dolgozni. Ám, a nyolcvan százalék figyelmeztető adat. S azt se felejtsük, hogy a vadkender pártsemleges. Vér Vilmos Kárpótlási jegyből bankrészvény Az Inter-Európa Bank belföldi pozícióját hosszú távon erősíteni fogja, hogy a kárpótlási jegyeket hamarosan a bank részvényeire lehet cserélni. Az olasz tulajdonosok egyelőre nem nyilvánították ki véleményüket, de a kárpótlási jegy bankrészvény csere nem változtatja meg pozícióikat a bankon belül - nyilatkozta az MTI-nek Felkai András, az Inter- Európa Bank Rt. vezérigazgatója-Elmondta, hogy az Állami Vagyonügynökség részesedése jelenleg a bank alaptőkéjéből több mint 6 százalék, összesen 184 millió forint. Ezt a tulajdoni hányadot több lépcsőben kínálja fel az ÁVÜ kárpótlási jegyek ellenében. Felkai András hangsúlyozta, hogy az Inter-Európa Bank részvényeinek ára a hír ismertté válása előtt igen magas volt, mintegy 140 százalékos árfolyamon jegyezték a pénzintézet értékpapírjait. A bank részvényeinek árfolyamára rövid távon valószínűleg negatív hatással lesz a kárpótlási jegyekre történő csere, hosszú távon azonban a lakosság megjelenése a tulajdonosok körében erősíti a pénzintézet hírnevét. A bank az első fél évet - a magyar gazdaság általános helyzetével összefüggésben - rosszabb mutatókkal zárta, mint amilyen eredményeket a tavalyi hasonló időszakban elért. Ez azonban csak átmeneti állapot. Az Inter- Európa Bank az eddig ismertté vált adatok alapján változatlanul jól jövedelmező pénzintézetek mezőnyében foglal helyet. Tavaly 18 százalékos osztalékot fizetett a tulajdonosoknak.