Új Magyarország, 1992. augusztus (2. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-01 / 181. szám
HM/TENY • Az ENSZ közgyűlése tegnap szavazás nélkül, közfelkiáltással felvette Grúziát a szervezet tagjai közé. A hajdani szovjet köztársaság csatlakozásával 179-re nőtt a világszervezet tagjainak száma, és ezzel valamennyi volt szovjet tagköztársaság a világszervezet tagjává vált. • Fidel Ramos, Fülöp-szigeteki elnök javaslatára a parlament tegnap amnesztiában részesített több ezer kormányellenes gerillát. A rendelet értelmében a kommunista párt katonai szárnyához, az Új Népi Hadsereghez (NPR) és a Moro Nemzeti Felszabadítási Fronthoz tartozó 4500 bebörtönzött harcost azonnal szabadlábra helyezik. • Karabahban ellentámadást indítottak az azerbajdzsán egységek, és több települést visszafoglaltak az örmény alakulatoktól. Az AP azt jelentette, hogy mindkét fél súlyos veszteségeket szenvedett a harcokban. Ezzel egy időben a Turan azeri hírügynökség arról adott hírt, hogy az örmény erők lőtték Agdaban falut. Itt állítólag négy azerbajdzsán katona halt meg. • Lezuhant a Thai Airways International A310/300-as típusú légibusza, feldézetén 99 utassal és a 14 tagú személyzettel. A gép pénteken délelőtt szállt fel a bangkoki repülőtérről. A roncsokra a hegyek között, egy sűrű erdővel borított vidéken bukkantak rá, Katmandutól mintegy nyolcvan kilométerre délre. Az AFP jelentése szerint a rossz időjárás akadályozza a gép megközelítését, így nem lehet megállapítani, vannak-e túlélők. • Dmitrij Volkogonov tábornok, Borisz Jelcin tanácsadója és egyben az amerikai hadifoglyok felkutatására felállított vizsgálócsoport egyik vezetője pénteken a Rosszijszkaja Gazeta című orosz lapban közzétette annak a 39 amerikainak a listáját, akik állítása szerint a második világháború alatt és után szovjet fogságba kerültek. Mivel az illetők elfogásuk időpontjában általában fiatalok voltak, lehetséges, hogy egyesek közülük még mindig életben vannak. • Veszélyes útra indult tegnap az Atlantisz amerikai űrrepülőgép repülése során 20 km-es kábelen vontat majd maga után egy műholdat, hogy megvizsgálják, tudnak-e ily módon áramot fejleszteni a hosszú űrutazásokhoz. Albánia Szocialista előretörés A hivatalos előrejelzések szerint az Albán Szocialista Párt (ASZP) nyerte meg a július 26-án tartott helyhatósági választásokat Albániában - jelentette tegnap az ITAR-TASZSZ. A szavazatszámláló bizottság hivatalosan közzétett előzetes adatai szerint a szocialista képviselők a szavazatok 60 százalékával biztos győzelmet arattak a helyhatósági választásokon. A helyi tanácsokban a szavazatok 51, míg a körzeti tanácsokban a voksok több mint 60 százalékát kapták a szocialista képviselők - jelentette be Fatos Nano, az ASZP vezetője. A helyhatósági választásokon a második legtöbb szavazatot az Albán Demokrata Párt szerezte meg. Fatos Nano közölte azt is, hogy a választások eredményéről rendelkezésére álló előzetes adatokat, valamint a demokratikus normák durva megszegésének eseteit különféle nemzetközi szervezetek és a diplomáciai testület képviselői elé fogja tárni. 1992. augusztus 1., szombat Fejetlenség a szarajevói harctéren Sztrájkol a „Politika” (Folytatás az 1. oldalról) A jugoszláv szövetségi hadsereg csütörtök este cáfolta, hogy bármiféle megállapodást aláírt volna a horvát haderővel, a szövetséges erők Dubrovnik körzetéből való kivonásáról. A jugoszláv és horvát hadseregek képviselői még szerdán tárgyaltak egymással - egy brit cirkáló fedélzetén az Adriai-tenger nemzetközi vizein -, de csak a kivonást megelőző procedúra kérdéseiről esett szó, s nem határozták meg a kivonás időpontját - állítják Belgrádban. A horvát rádió korábban tényként jelentette be a szövetségi erők feltétel nélküli kivonását, s azt állította, hogy az nyolc nap alatt lebonyolódik. A legnagyobb jugoszláv kiadó, a Politika újságírói és más munkatársai, alkalmazottai - csaknem négyezer ember - csütörtökön általános sztrájkot kezdtek, tiltakozásul amiatt, hogy a szerb parlament szerdán elfogadott rendeletével államosítani akarja a vállalatot, s ezzel megsérti a sajtószabadságot. A lapkiadó kilenc évtizedes történetében ez az első munkabeszüntetés, s meghatározatlan ideig szól, vagyis addig, „amíg nem szüntetik be ezeket a próbálkozásokat". A sztrájk miatt ma a Politika Kiadó egyetlenegy lapja sem jelenik meg az újságos standokon. A BBC brit televízió híradójában elhangzott közvetett utalás szerint nem kizárható, hogy a bosnyák erők tudatosan az ENSZ-katonák életének veszélyeztetésére törekszenek, így kísérelve meg kiprovokálni a nemzetközi katonai beavatkozást. A péntek délutáni híradásban a szarajevói tudósító beszámolt négy ukrán ENSZ-katona súlyos sebesüléséről, s elmondta: az incidens azután történt, hogy egy bosnyák alakulat - mintegy felkínálva a célpontot - nehézfegyvereket helyezett el a békefenntartók állásától alig harminc méternyire. Arra a kérdésre, hogy a boszniai erők nyugati intervenció reményében esetleg tudatosan provokálnak támadásokat az ENSZ-katonák ellen hasonló módszerekkel, a tudósító kijelentette, hogy „forgalomban vannak ilyen elméletek is". A helyszíni tudósítás szerint egyébként teljesen zavaros a helyzet Szarajevóban, és sok esetben maguk a harcoló alakulatok sem tudják, mi is történik. A repülőtér környékén jelenleg állítólag a horvát erők éppen azzal a bosnyák alakulattal állnak harcban, amelyet eddig támogattak - mondotta a BBC boszniai tudósítója a körülmények kiismerhetetlenségét illusztrálva. Rokkant öregasszony egy szarajevói utcán. Neki talán megkegyelmeznek az orvlövészek - hiszen az embargó miatt takarékoskodni kell a lőszerrel is. MTI - Külföldi képszerkesztőség Meglepetés kizárva? Választások Horvátországban (V9 ) Horvátországban holnap tartják meg a parlamenti és köztársasági elnöki választásokat. A rendszerváltás utáni első, igazi demokratikusnak és igazán többpártinak bejelentett választásokat a még mindig tartó, parázsló háború közepette tartják, amikor a fiatal független és nemzetközileg elismert (1992. január 15-én) horvát állam mintegy harmadát külső és belső szerb erők, és az ENSZ jóvoltából kéksisakosok tartják megszállás, illetve ellenőrzés alatt. Persze itt szó sincs, hogy egyenlőségjelet tennének a két idegen, de jelen levő katonai erő közé, inkább arról, hogy a horvát területi szuverenitás kérdése, függetlenül attól, hogy a zágrábi hatalom milyen okból kifolyólag nem tartja teljes mértékben ellenőrzése alatt az ország egyes részeit, komoly téma és tét a pártok és elnökjelöltek választási kampányában. A másik téma is háborús. Talán úgy közelíthető meg, milyen a Bosznia-Hercegovinában zajló háborúhoz a viszonyulás, hiszen köztudott, hogy a reguláris horvát katonaság aktívan részt vesz a szomszédos, független Boszniában a Szerbiából és Montenegróból érkező és az ottani, azonos nemzetiségű belső erőkre támaszkodó fegyveresek ellen folytatott harcokban. Ennek célja a köztársaság három „etnikailag tiszta" részre való „átrendezése" és ehhez igazodó területi felosztása. A két téma közös nevezője tehát a nacionalizmus, illetve a hazafiasság. A kettő korántsem ugyanaz, de a választásokat megelőző kampány során, e két fogalom rendre egymás mellett, egymást kizárva, vagy kiegészítve illetve, szembenállítva jelentkezett. Az igazi téma és cél, amiért a választásokon több tucat párt vesz részt a parlamenti (Sabor) helyekért folytatott versengésben, a béke és a tartós rendezés kérdése. Végül az esélyesekről. A parlamentben uralkodó Horvát Demokratikus Közösség továbbra is a fő esélyes, habár igen durván vádolják eltolódásáért a demokratikus programjától jobbra és a nacionalizmus irányába. Ez a párt, amelyet Tudjman elnök alapított és vezetett és amely lerombolta a kommunizmust Horvátországban, valószínűleg dupla „koronára" számít: az elnöki versenyt és a parlamentit is meg szeretné nyerni. A parlamenti versenyben a hagyományos horvát pártok, a Horvát Néppárt, a Horvát Jogpárt, a Szociálliberális Párt, a Parasztpárt, sőt, az SDP-rövidítést használó szocialisták (volt kommunisták) is, nagyjából egyforma esélyesek, ha nem is a győzelemre, de olyan értelemben, hogy a parlamentben egy sor széket elhódíthatnak az uralkodó párttól. Bár programjuk merőben különböző, egyik sem mellőzi a fent említett témákat és a szociális kérdéseket sem, mert a háború tragikus következményeként született szociális dráma ránehezedik az egész társadalomra, akár csak a belső és a boszniai menekültáradat súlya. Ez pedig jó termőtalaja a politizálgató demagógiának is. A választásokat és magát a kampányt is legjobban a szélsőségével és radikalizmusával hírhedté vált Horvát Jogpárt és vezetője, Dobroslav Paraga árnyékolta be, egyben igen rossz szolgálatot téve az ugyancsak zsenge ágakat hajtó horvát demokráciának is. Olyan jelszóval, mint a Horvát Jogpárté: „Leromboljuk Belgrádot", ma már nem lehet sem választásokat, sem háborút nyerni. Úgyszintén nehezen hihető, hogy elnökválasztásokat lehetne nyerni olyan, kétségkívül európai, demokratikus, újszerű és a gazdasági liberalizmust sürgető programokkal, mint amilyeneket a verseny papírforma szerinti komoly esélyesei tűztek zászlaikra. Drazen Budisa (HSLS-Horvát Szociálliberális Párt), az 1971-es kommunista horvát tavasz vezéralakja, Savka Dabcevic-Kucar, (HNS - Horvát Néppárt) vagy az enyhén szólva nacionalista húrokat pengető Marko Veselica (HDS - Horvát Demokrata Párt). Marad tehát, Franjo Tudjman, a mostani elnök. Nem azért, mert ő maga sem lát komoly ellenjelöltet a pályán, hanem inkább azért, mert már jóideje bejelentette: Horvátország független ország lesz egész területén és a háborúnak vége! Az első ígéret felére, a második egészére, sajnos, még várni kell. Talán nem is keveset. Tudjman pedig, addig valószínűleg marad. Hiszen, megígérte. Háborús választásokról lévén szó azonban nem kizártak a meglepetések sem. Kovács László #MAGYARORSZAG kommentár •Kozirev ingadozó bársonyszéke Inogni látszik az orosz külügyminiszter bársonyszéke, legalábbis erre következtethetünk a moszkvai sajtókörökből felröppenő visszavisszatérő értesülés nyomán, miszerint Andrej Kozirevet hamarosan menesztik tisztéből. Bár az illetékes helyekről általában menetrendszerűen megérkezik a hír cáfolata, azért minden bizonnyal ez esetben is megállja helyét a haraszt zörgésére utaló mondás... Ha másért nem, már azért is gyanakszik a megfigyelő, amikor azt látja, hogy Borisz Jelcin szeptemberben esedékes japáni látogatását nem a külügyminiszter, hanem az egyik miniszterelnök-helyettes készíti elő e napokban. Egyes vélemények szerint különben éppen a Felkelő Nap országába, pontosabban az orosz-japán szigetvitába törhet bele Kozirev bicskája. Bizonyos körök azt hányják ugyanis az orosz külügyér szemére, hogy túlzottan engedékeny magatartást tanúsított a Kuril-szigetek sorsáról folytatott maratoni tárgyalásokon. E körök szerint megbocsáthatatlan vétség, sőt bűn akár még beszélni is a szigetek Japánnak történő visszaadásáról, hiába voltak azok 1945-ig japán fennhatóság alatt. Az utóbbi időszak nemzeti-patrióta hullámában kétségtelenül tetszetős indíték lenne ez Kozirev menesztésére, ám a valós okokat alighanem máshol kell keresni. Érdemes például emlékezni a külügyminiszter néhány hete megjelent Izvesztyija-beli interjújára, amely igen élénk visszhangot keltett Oroszország-szerte, s amelyben Kozirev gyakorlatig képzeletbeli kesztyűjét az orosz katonai s titkosszolgálati lobbi arcába vágta, mintegy párbajra híva azt. A politikus nem kevesebbet állított akkor, hogy az országban egyáltalán nem kizárt egy újabb konzervatív hatalomátvétel lehetősége, s hogy az említett köröknek ez úgymond korántsem lenne ellenére, amit tevékenységük csak alátámaszt. Alig egy évvel a tragikomikus, ám mégis nyomasztó moszkvai puccskísérlet után igen súlyos vádak ezek, s azt nem tudni, Kozirev tényekkel alá tudja-e támasztani szavait. Annyi azonban bizonyos, hogy mindenképpen „kihúzta a gyufát" az orosz társadalmi-politikai folyamatokban még nagyon is jelen lévő hadsereg és KGB- utódszervezetek körében, ahol máris a fejét követelik. Ez pedig nagyon könnyen a bukását eredményezheti, hiszen ő aligha tud maga mögé felsorakoztatni tankhadosztályokat. Az adott esetben Jelcin is - aki eleddig többször is kiállt mellette - inkább minőséget áldoz majd Kozirev személyében, minthogy mattveszélynek tegye ki magát s az egész orosz demokratikus reformfolyamatot. Daróczi László Káosz az atháni tömegközlekedésben A kormány döntésére Athén utcáin tegnap reggel katonai teherautók bonyolították a tömegközlekedés egy részét, mivel a tervezett elbocsátások miatt a görög főváros állami buszvezetői pénteken sem vették fel a munkát. A buszvezetők bejelentették, hogy munkabeszüntetésüket meghatározatlan ideig fenntartják. A kormány erre reagálva közölte: nem enged a nyomásnak, és az elbocsátásokat végrehajtja. A buszsofőrökhöz csatlakoztak a görög főváros trolibusz-vezetői is, akik a csütörtöki 24 órás munkabeszüntetés után pénteken több órára újból leálltak. Tovább nehezíti az athéni közlekedést, hogy pénteken sztrájkba léptek a taxisok is, a csütörtökön sztrájkoló metróvezetők viszont tegnap felvették a munkát. Ismeretlen támadók a Dnyeszter mentán A békefenntartó erők Dnyeszter melléki bevonulása ellenére újabb lövöldözés volt péntekre virradó éjszaka Benderi városában: a Dnyeszter melléki Köztársaság gárdistáinak állásait aknavetőkkel lőtték. Az ITARTASZSZ jelentése szerint négy ember megsebesült. Ugyancsak támadás érte Benderi város rendőrőrsét is, amelyet rakétalövedékkel lőttek ismeretlen személyek csütörtök este. Két ember meghalt, tizenhatan pedig megsebesültek. Összetűzéseket jelentettek Dubasszári körzetéből is. Egyelőre nem ismeretes, hogy kik követték el a támadást. „A moldovai és Dnyeszter menti erők között állandó telefonkapcsolat van, s így megállapíthattuk: egyik fél sem kezdett támadást csütörtök este" - idézte a hírügynökség a moldovai védelmi minisztérium szóvivőjét. A polgárháborús helyzetet kihasználó bűnözők egyébként annyira elszemtelenedtek Benderiben, hogy Vjacseszlav Kogut polgármester a Dnyeszter melléki hadsereg parancsnokságához fordult: teremtsenek végre rendet a városban. Hírek szerint az elkövetkező napokban már elkezdődnek a katonai razziák. fi, *7 ** Talán gyászolja őket valaki Kassai telefonjelentésünk: Megszoktuk már, hogy a rendszerváltások után listákat böngészhetünk. Az elhurcoltakét vagy besúgókét. A minap a prágai Lidové Noviny című újság tette közzé azok listáját, akiket a csehszlovák határőrség ölt meg 1951 és 1956 között. Közöttük van hat vagy hét magyar is, akik minden jel szerint magyar állampolgárok lehettek, hiszen keresztnevüket magyarul tüntették fel. Szabó Istvánt áramütés ölte meg 1955. augusztus 5-én. Pongrácz (a lapban Pongrácz szerepel) Antal 1956. október 20-án szintén áramütés áldozata lett, ahogyan Tóth Illés is 1956. július 9-én. Sulak Zoltán, Fekete Gábor, Joó Sándor és egy ismeretlen személy 1956. augusztus 20-án a Turiec nevű túrahajóról ugrottak a Dunába Dévénynél. Ezután ölte meg őket a határőrség. Sajnos, a többi személlyel kapcsolatban nem lehetett megállapítani, hol gyilkolták meg őket, és más, pontosító adatokat sem tettek közzé. Talán e rövid tudósítás felhívhatja a figyelmet arra, hogy az esetleges hozzátartozók hivatalosan is kérhessék a körülmények tisztázását. Balassa Zoltán