Új Magyarország, 1992. szeptember (2. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-01 / 206. szám

Megkezdődött az alkotmányvita Szlovákiában Meciar bírálja a magyar képviselőket (Folytatás az 1. oldalról) Ezt követően felszólalt a szlo­vák kormányfő. Vladimír Meciar egyebek között elmondta, az al­kotmánytervezetnek a parla­ment alkotmányjogi bizottságá­ban történő megtárgyalásánál mintegy négyszáz módosító és kiegészítő javaslatot tettek a képviselők, ebből sokat figye­lembe is vettek. Szerinte a Szlo­vák Köztársaság első demokrati­kus alkotmánytervezete ez a mostani. A miniszterelnök ez alkalom­mal is meglehetősen bírálóan be­szélt az előző kormány tevé­kenységéről, mert - Meciar sze­rint - Szlovákia alkotmányát már az elmúlt parlamenti idő­szakban el kellett volna fogadni. Ugyanilyen kritikus hangnem­ben szólt a magyar képviselők magatartásáról, akik azért elége­detlenek, mert egyetlenegy mó­dosító és kiegészítő javaslatukat sem vették figyelembe. A kormányfő után a parla­ment alkotmányjogi bizottságá­nak elnöke, Milan Secansky rövi­den ismertette az alkotmány ter­vezetét. Ezután két magyar kép­viselő kért szót. Csáky Pál, az MKDP, illetv­e Rózsa Ernő, az Együttélés Politikai Mozgalom nevében. Mindketten többek kö­zött az államnyelv és a nemzetál­lam kifejezéseknek az alkotmányba kerülése ellen tiltakoztak. Annak a véleményüknek adtak hangot továbbá, hogy amennyiben a parlament ezúttal sem fogja el módosító és kiegészítő javaslata­ikat, nem támogatják az alkot­mány elfogadását. A Szlovák Nemzeti Párt kép­viselői viszont egyhangúlag megszavazzák majd az alkot­mánytervezetet. Ezt Jozef Prokes­ártelnök állította a két magyar épviselő utáni felszólalásában. Az alkotmánytervezet körüli vi­ta lapzártakor még tartott. A Szlovák Köztársaság alkotmá­nyáról való szavazásra valószí­nűleg ma vagy holnap kerül sor. Kamoncza Márta -7?----------------------------------------------------------------------------------------­Pozsonyi lapvélemény a Jeszenszky-látogatás előtt A szlovák-magyar „kiegyezés" esélyei Az önálló nemzetközi jogalanyi­ság küszöbén álló Szlovákia szá­mára nagy jelentősége van a Ma­gyar Köztársasághoz fűződő kapcsolatoknak - állapítja meg a Národná Obrodá című tekintélyes szlovákiai polgári lap hétfői szá­mának kommentárja. A kommentár szerint Buda­pestről olyan jelzések érkeznek a szlovák politikai vezetés címé­re, melyek időszerűnek tartják, hogy stratégiai fordulat álljon be a szlovák-magyar kapcsolatok­ban. Ennek elsősorban azt kelle­ne szolgálnia, hogy a történelem során felgyülemlett problémák ne akadályozzák a rövidesen önállóvá váló Szlovák Köztársa­ság és a déli szomszéd majdani együttműködését. A lap­ ezt a szándékot Jeszenszky Géza szer­dára bejelentett, nem hivatalos pozsonyi látogatásával hozza összefüggésbe,­­ annál is inkább, hogy a magyar külügyminiszter „az úgynevezett magyar-szlovák kiegyezést érintő elképzeléseit kí­vánja ismertetni Pozsonyban". Ezek új alapokra kívánják helyez­ni a két ország kapcsolatait - álla­pítja meg. Hozzáteszi, hogy Bu­dapesten a két ország geopolitikai helyzetét, a közös történelmi és szellemi örökséget ugyanúgy fon­tos körülménynek tekintik, mint a gazdasági érdekek esetleges egy­másba fonódását. A Národná Obrodá megjegy­zi, hogy a szlovák-magyar kap­csolatok új fejezetének lehetősé­geiről szólva Jeszenszky Géza néhány nappal ezelőtt a két or­szág jó kapcsolatainak fontos feltételeként említette a szlová­kiai magyarok egyenrangú anyanyelvhasználati jogának kérdését. A kommentár szerzője, a te­kintélyes publicistának számító Igor Cibula úgy látja, hogy a szlo­vák kormány a Bős-nagymarosi vita ellenére is igyekszik pozití­van reagálni a Magyarország fe­lől érkező jelzésekre, hiszen az európai integrálódás érdekében Pozsonyban is nagy jelentőséget tulajdonítanak a két ország jó kapcsolatainak - annál is inkább, hogy Szlovákia rövidesen önálló nemzetközi jogi alanyként kíván megjelenni Európa színterén. Cibula nagy jelentőséget tulaj­donít annak, amit Vladimír Meci­ar néhány héttel ezelőtt mon­dott a Národná Obrodá munka­társainak: „nincsenek ellensége­ink, nem érezzük magunkat megfenyegetve és senkit sem fe­nyegetünk". Úgy ítéli meg, hogy ez a fogalmazás jelzés értékű, így Meciar budapesti látogatása során stratégiai fordulatot hív­hat életre a magyar-szlovák kapcsolatokban. Vizsgálják a román kiadatási kérelmet Az Igazságügyi Minisztérium tegnap délután megkapta a Leg­főbb Ügyészségtől azokat az ira­tokat, amelyekben Románia leg­főbb ügyésze kéri Magyaror­szágtól Alexandru Draghici, egy­kori belügyminiszter kiadását - közölte az MTI érdeklődésére dr. Bán Tamás, a tárca nemzetközi jo­gi főosztályának vezetője. Bán Tamás elmondta: a kiada­tási kérelem kézhezvétele után megvizsgálják, hogy az iratok tartalmilag és formailag megfe­lelnek-e a magyar-román jogse­gélyegyezménynek. Tanulmá­nyozzák, hogy jogilag megala­­pzott-e és gyakorlatilag teljesít­­ető-e a kiadatás. Az utóbbinak feltétele, hogy a kiadni kért sze­mély ténylegesen Magyarorszá­gon tartózkodjon. Ezzel kapcso­latban a főosztályvezető megje­gyezte, jelenleg nincs olyan in­formációjuk, amely szerint Ale­xandra Draghici valóban Ma­gyarországon van. A román megkeresés nem tar­talmaz más adatokat, csak hogy Draghici és felesége állítólag Bu­dapesten tartózkodik. Az Igaz­ságügyi Minisztérium a román állítás ellenőrzésére az Országos Rendőr-főkapitányságot kéri fel, s a választól függően teszi meg a kiadatási kérelemmel kapcso­latos további intézkedéseket - mondta Bán Tamás. Tádzsik tüntetik az elnöki palotában Ellenzéki tüntetők hatoltak be tegnap délután a tádzsik elnöki palotába, s hatalmukba kerítet­ték a kormány három tagját, mi­után hiába követelték, hogy ta­lálkozhassanak Rahman Nabijev elnökkel. Mintegy ezren tüntet­tek Dusanbéban az elnöki palota előtti téren. A megmozdulást a „Dusanbei Ifjak Mozgalma" szer­vezte, amely pénteki ultimátu­mában három napot adott Nabi­­jevnek, hogy vessen véget a vér­ontásnak Tádzsikisztánban vagy mondjon le. II. évfolyam, 206. szám Idíj 1992. szeptember 1., kedd TUDÓSÍTÁS t erkölcscsősz­e Dan Quayle mint­­ Emmy-diák - politikai pikantériával A nőknél Candice Bergen és Dana Delaney, a férfiaknál Christopher Lloyd és Craig Nelson kapta a leg­jobb színésznek járó Emmy-díjat a vasárnap esti díjkiosztó ünnep­ségen. A televíziós alkotásokat díjazó Emmyket az idén 44. alka­lommal osztották ki. Különdíjat kapott Ted Turner, a CNN hírtévé alapítója, aki a világméretű hír­hálózat megteremtése mellett két másik, kábeles tévécsatorná­jával meghatározó szerepet ját­szik a klasszikus amerikai játék­filmek bemutatásában csakúgy, mint a sportesemények közvetí­tésében. A legjobb drámai tévésorozat­nak a CBS Alaszkában játszódó, Northern Exposure című soro­zata minősült, míg az év legjobb humoros tévésorozatának díját a Murphy Brown kapta - az, amelynek címszerepéért Candice Bergent is kitüntették. A kettős díjazás országos fel­tűnést keltett, mivel napi politi­kai vetülete is van. Dan Quayle alelnök, aki a republikánus jobb­oldalt képviseli a kormányban, korábban a választási kampány­ban nyilvánosan bírálta a nép­szerű tévésorozatot, mert a hős­nője - már nem fiatalon - arra vállalkozik, hogy házasságon kí­vül szüljön gyermeket. Az alel­nök Hollywood és a liberális ér­telmiség szemére vetette, hogy nem jó példát állít a társadalom elé. Az egyébként is népszerűt­len politikus kijelentéseivel óriá­si vihart kavart és ellenérzést váltott ki a konzervatív nézetek­kel szemben, hiszen az amerikai társadalomban egyre gyakoribb a csonka család - sok esetben (főképpen a szegény sorban szenvedő színes bőrűeknél) kényszerűségből, így nem volt meglepő, hogy az egyébként is rendszeresen kifigurázott alel­nök a többórás, a tévé által élő­ben közvetített díjkiosztáson a humoristák fő céltáblája volt. Candice Bergen immár harmadik Emmy-díjával MTI-Külföldi Lord Owen nem hisz a csodában Cm­ar Bizalmatlansági indítvány Panics ellen A jugoszláv parlament hétfői ülésén bizalmatlansági indít­ványt terjesztettek be Milan Pa­nics szövetségi miniszterelnök ellen, s erről három nap múlva szavaznak. A javaslatot a Szerb Szocialista Párt és a Szerb Radikális Párt képviselői terjesztették be. A két párt a parlamentben abszolút többséget élvez. A bizalmatlan­­sági indítványt azzal indokolták, hogy Milan Panics a londoni konferencián „eltért az előzetes parlamenti felhatalmazástól". A miniszterelnök - mint ismeretes - Londonban több ízben támad­ta Szlobodan Milosevics elnököt, s korábban leváltotta egyik hívét, Kertész Mihály belügyminiszter­helyettest. A montenegrói Demokratikus Szocialista Párt képviselői nem értettek egyet az indítvánnyal, s hangoztatták, hogy egy ilyen bi­zalmatlansági ügy nem szolgál­ná a helyzet stabilizálását. Lord Owen, az Európai Közös­ségek /EK/ jugoszláviai békeköz­vetítője nyugat-európai körútra indult, munkatársakat keresni a csütörtökön Genfben folytató­dó Jugoszlávia-konferenciához, melynek Cyrus Vance amerikai ENSZ-megbízottal együtt most ők a társelnökei. Londonból elutazván, repülő­téri nyilatkozatában Owen fi­gyelmeztetett, hogy hosszú tár­gyalásokra van kilátás, és nem lesznek kalapból elővarázsolt csodálatos megoldások. - A bé­kefolyamat bonyolult, és sok összefüggése van. Gyors ered­mények aligha várhatók, ám a rombolás és az öldöklés értel­metlensége végül is jobb belátás­ra téríti majd a feleket - mondta Lord Owen. - De nem érdemes mindenféle korai tűzszüneti hatá­ridőket szabni, amelyek azután nem tarthatók - tette hozzá. A zágrábi rádió szerint a bos­­nyák fővárosban tegnap vi­szonylagos nyugalom volt, a többi frontszakaszon azonban súlyos harcok voltak. A közös horvát-muzulmán erők állítólag előrenyomulóban vannak. Sza­rajevóban a fegyvernyugvás el­lenére néhány gránát a lakótele­pekre hullott. Egy személy életét vesztette, hárman megsebesül­tek. A bosnyák főváros már 27. napja áramellátás nélkül van, és második napja teljesen szünetel a vízellátás. Továbbra sem indult el Gorazsde felé a segélyt szállító konvoj a város körüli súlyos har­cok miatt. Összecsapásokról ér­keztek hírek Mostarból is, ahol ma temetik el azt a 88 személyt, akiket a hercegovinai város kö­zelében végeztek ki a szerb csa­patok. Az emberi jogok jugoszláviai megsértése Mazowiecki vádot és cselekvést sürget Duigus volutuuui m­ellé a sz­erbe­­ket és a jugoszláviai viszályban­ szemben álló többi felet Tadeusz Mazowiecki volt lengyel kor­mányfő, aki az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának különmegbízott­­jaként járt a délszláv válságöve­zetben. A Genfben nyilvánosságra ho­zott 18 oldalas jelentésben Ma­zowiecki azzal vádolja a szerbe­ket, hogy Boszniában módszere­sen erőszakot alkalmaznak a horvátok és a muzulmánok el­len. A politikus szerint a szerbek Horvátországban is megsértik az emberi jogokat, de módszere­iket illetően nem hasonlíthatók a boszniai szerbekhez. Noha az összes fél részéről tapasztalha­tók törvénytelenségek és alkal­maznak erőszakot, mégis a mu­zulmánok helyzete a legtragiku­sabb, akik kiirtásuktól rettegnek. Különösen részletesen foglal­kozik Mazowiecki jelentésében a szerbek által Bosznia-Herceg­ovinában végzett etnikai tiszto­gatásokkal. A szerbek bántalma­zásokkal, őrizetbe vétellel és a börtönökben alkalmazott kínzá­sokkal próbálják a muzulmáno­kat és a horvátokat lakóhelyük elhagyására kényszeríteni. Fel­gyújtják a horvátok és muzul­mánok házait, kifosztják üzletei­ket és megtagadják gyermekeik orvosi kezelését. Ha valaki kész­nek mutatkozik eddigi lakóhe­lyének elhagyására, arra kény­szerítik, hogy aláírjon egy ok­mányt, amelyben kinyilvánítja, hogy nem kíván a későbbiekben visszatérni. Ismertté váltak olyan esetek is, amikor az érintetteknek háza­ikat a helyi hatóságoknak kellett ajándékozniuk, vagy nevetsége­sen alacsony áron el kellett adni­uk. Az etnikai tisztogatások ál­dozatainak életük kockáztatása árán kellett a harctereken átkel­niük menekülés közben. A meg­szállás és az állandó félelemben élő polgári lakosság városainak lövetése, valamint az élelmisze­rek megvonása ugyancsak a mu­zulmánok és a horvátok ellen folytatott elűzési taktika része, így például Bosznia északnyu­gati részén Bihacsban, ahol nin­csenek fontos katonai célok, na­ponta lövik a szerbek a várost. Ennek nyilvánvaló célja a polgá­ri lakosság terrorizálása. Mazowiecki jelentésében azonnali és nemzetközileg ösz­­szehangolt akciót sürget. Bosz­nia-Hercegovinából ki kell von­ni a nehézfegyvereket és véget kell vetni az orvlövészek akciói­nak, le kell szerelni a magánhá­borút vívó egységeket és fel kell hagyni az etnikai tisztogatás po­litikájával. Az ENSZ-kéksisako­­sok jogkörét ki kell szélesíteni és meg kell kezdeni a háborús bű­nösök elleni bizonyítékok gyűj­tését, hogy később felelősségre lehessen őket vonni. Tényeken alapuló hasonlóság Fiatal brit konzervatívok az MDF-ben A brit konzervatív párt ifjúsági tagozatának küldöttsége euró­pai tájékozódó körútja során Bu­dapestre is ellátogatott. A fiatal konzervatívok tegnap a Magyar Demokrata Fórum Bem téri köz­pontjának vendégei voltak, ahol beszédet mondott Jeszenszky Gé­za is. A találkozóról a külügymi­niszter lapunk munkatársának elmondta: - Fontosnak tartom, hogy Eu­rópa későbbi politikai vezető gar­nitúrája, illetve nemzedéke sze­mélyesen is megismerje földré­szünk középső és keleti részét. Európa ugyanis akkor válik egy­ségessé, ha ez a fele is bekapcso­lódik a világ szellemi vérkeringé­sébe. Politikai felfogását, szelle­miségét tekintve a brit konzerva­tív párt igen közel áll a Magyar Demokrata Fórumhoz, ezért fia­tal vendégeinket külön örömmel üdvözlöm. Fontos az is, hogy pártjaink között nem csupán deklarált, hanem tényeken ala­puló hasonlóság van, és különö­sen fontos ez most, amikor az Egyesült Királyság az Európai Közösség elnöki tisztét tölti be. Számunkra kedvező pillanatban ismerkednek hazánkkal és térsé­günkkel. » (b) -----, \ -A 1/1 Interjú a UPI tudósítójának Ailiescu: Erdély „ősi romén föld" A jelenlegi nemzetközi kapcsola­tokban senki sem engedi meg magának, hogy más állam terüle­teinek autonómiájáról beszéljen, és Magyarország sem engedhet meg magának ilyet - jelentette ki a UPI amerikai hírügynökség bu­karesti tudósítójának adott inter­jújában Ion Iliescu államfő. Az in­terjú teljes szövegét az Evenimen­­tul Zilei című lap közölte szomba­ti és hétfői számában. Az államfő a többi között arra a kérdésre válaszolt, hogy mit vá­laszolna Románia, ha Magyaror­szág Erdély autonómiáját kérné. Ion Iliescu szerint Románia terü­letének autonomizálását hirdet­ni olyan, mintha Romániában például Utah állam elszakadását propagálnák az Egyesült Álla­mok szövetségi kormányzatától. Ion Iliescu interjújában kitért a dák-román folyamatosság elmé­letének főbb tételeire is, azt han­goztatva a többi között, hogy Er­délyben a románok mindig több­ségben voltak, régebbi lakosok ott a magyaroknál. Ők mindig ott voltak, a dákok és rómaiak összeolvadásából létrej­ött román nép Európa egyik legrégibb né­pe. Államalakulatuk is előbb jött létre, és senki sem támaszthat igényt az ősi román földre. Magyar diplomata halála Pakisztánban Életmentési kísérlet közben halá­lát lelte Pakisztánban Regenye Győző magyar kereskedelmi ta­nácsos. Az ötvenhét éves diplo­mata szombaton bekövetkezett haláláról Karacsiból tegnap tele­fonon tájékoztatta az MTI-t Szila­­si István, aki a tragikus véget érő tanácsos utódaként már a hely­színen tartózkodott. Regenye Győző, aki a napok­ban költözött volna haza felesé­gével Magyarországra, Szilasiék­­kal és más magyarokkal pihent a tengerparton. A kora délutáni órákban történt, hogy a vízispor­tokkal és a helyi fürdési viszo­nyokkal ismerős Regenye Győző a partról észrevette: utódjának fia, a 16 éves Szilasi András, ve­szélyes sodrásban úszik a parttól 30-40 méternyire. Regenye és Szilasi István a hullámok közé vetették magukat, hogy Andrást figyelmeztessék. Miközben azonban a fiatalembernek és édesapjának sikerült nagy nehe­zen partot érnie, a két életmentő közül az egyiknek - éppen a leg­tapasztaltabbnak - ez nem sike­rült. Regenye Győző hirtelen el­tűnt szem elől, és csak a parttól 15 méternyi távolságra, a sekély vízben bukkant fel, de már nem volt benne élet. Feltételezik, hogy a kereske­delmi tanácsos halálát szívgörcs okozhatta. Holttestét - mint a pa­kisztáni rendőrség közölte - pén­teken küldik haza Magyaror­szágra.

Next