Új Magyarország, 1992. szeptember (2. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-01 / 206. szám
Megkezdődött az alkotmányvita Szlovákiában Meciar bírálja a magyar képviselőket (Folytatás az 1. oldalról) Ezt követően felszólalt a szlovák kormányfő. Vladimír Meciar egyebek között elmondta, az alkotmánytervezetnek a parlament alkotmányjogi bizottságában történő megtárgyalásánál mintegy négyszáz módosító és kiegészítő javaslatot tettek a képviselők, ebből sokat figyelembe is vettek. Szerinte a Szlovák Köztársaság első demokratikus alkotmánytervezete ez a mostani. A miniszterelnök ez alkalommal is meglehetősen bírálóan beszélt az előző kormány tevékenységéről, mert - Meciar szerint - Szlovákia alkotmányát már az elmúlt parlamenti időszakban el kellett volna fogadni. Ugyanilyen kritikus hangnemben szólt a magyar képviselők magatartásáról, akik azért elégedetlenek, mert egyetlenegy módosító és kiegészítő javaslatukat sem vették figyelembe. A kormányfő után a parlament alkotmányjogi bizottságának elnöke, Milan Secansky röviden ismertette az alkotmány tervezetét. Ezután két magyar képviselő kért szót. Csáky Pál, az MKDP, illetve Rózsa Ernő, az Együttélés Politikai Mozgalom nevében. Mindketten többek között az államnyelv és a nemzetállam kifejezéseknek az alkotmányba kerülése ellen tiltakoztak. Annak a véleményüknek adtak hangot továbbá, hogy amennyiben a parlament ezúttal sem fogja el módosító és kiegészítő javaslataikat, nem támogatják az alkotmány elfogadását. A Szlovák Nemzeti Párt képviselői viszont egyhangúlag megszavazzák majd az alkotmánytervezetet. Ezt Jozef Prokesártelnök állította a két magyar épviselő utáni felszólalásában. Az alkotmánytervezet körüli vita lapzártakor még tartott. A Szlovák Köztársaság alkotmányáról való szavazásra valószínűleg ma vagy holnap kerül sor. Kamoncza Márta -7?----------------------------------------------------------------------------------------Pozsonyi lapvélemény a Jeszenszky-látogatás előtt A szlovák-magyar „kiegyezés" esélyei Az önálló nemzetközi jogalanyiság küszöbén álló Szlovákia számára nagy jelentősége van a Magyar Köztársasághoz fűződő kapcsolatoknak - állapítja meg a Národná Obrodá című tekintélyes szlovákiai polgári lap hétfői számának kommentárja. A kommentár szerint Budapestről olyan jelzések érkeznek a szlovák politikai vezetés címére, melyek időszerűnek tartják, hogy stratégiai fordulat álljon be a szlovák-magyar kapcsolatokban. Ennek elsősorban azt kellene szolgálnia, hogy a történelem során felgyülemlett problémák ne akadályozzák a rövidesen önállóvá váló Szlovák Köztársaság és a déli szomszéd majdani együttműködését. A lap ezt a szándékot Jeszenszky Géza szerdára bejelentett, nem hivatalos pozsonyi látogatásával hozza összefüggésbe, annál is inkább, hogy a magyar külügyminiszter „az úgynevezett magyar-szlovák kiegyezést érintő elképzeléseit kívánja ismertetni Pozsonyban". Ezek új alapokra kívánják helyezni a két ország kapcsolatait - állapítja meg. Hozzáteszi, hogy Budapesten a két ország geopolitikai helyzetét, a közös történelmi és szellemi örökséget ugyanúgy fontos körülménynek tekintik, mint a gazdasági érdekek esetleges egymásba fonódását. A Národná Obrodá megjegyzi, hogy a szlovák-magyar kapcsolatok új fejezetének lehetőségeiről szólva Jeszenszky Géza néhány nappal ezelőtt a két ország jó kapcsolatainak fontos feltételeként említette a szlovákiai magyarok egyenrangú anyanyelvhasználati jogának kérdését. A kommentár szerzője, a tekintélyes publicistának számító Igor Cibula úgy látja, hogy a szlovák kormány a Bős-nagymarosi vita ellenére is igyekszik pozitívan reagálni a Magyarország felől érkező jelzésekre, hiszen az európai integrálódás érdekében Pozsonyban is nagy jelentőséget tulajdonítanak a két ország jó kapcsolatainak - annál is inkább, hogy Szlovákia rövidesen önálló nemzetközi jogi alanyként kíván megjelenni Európa színterén. Cibula nagy jelentőséget tulajdonít annak, amit Vladimír Meciar néhány héttel ezelőtt mondott a Národná Obrodá munkatársainak: „nincsenek ellenségeink, nem érezzük magunkat megfenyegetve és senkit sem fenyegetünk". Úgy ítéli meg, hogy ez a fogalmazás jelzés értékű, így Meciar budapesti látogatása során stratégiai fordulatot hívhat életre a magyar-szlovák kapcsolatokban. Vizsgálják a román kiadatási kérelmet Az Igazságügyi Minisztérium tegnap délután megkapta a Legfőbb Ügyészségtől azokat az iratokat, amelyekben Románia legfőbb ügyésze kéri Magyarországtól Alexandru Draghici, egykori belügyminiszter kiadását - közölte az MTI érdeklődésére dr. Bán Tamás, a tárca nemzetközi jogi főosztályának vezetője. Bán Tamás elmondta: a kiadatási kérelem kézhezvétele után megvizsgálják, hogy az iratok tartalmilag és formailag megfelelnek-e a magyar-román jogsegélyegyezménynek. Tanulmányozzák, hogy jogilag megalapzott-e és gyakorlatilag teljesítető-e a kiadatás. Az utóbbinak feltétele, hogy a kiadni kért személy ténylegesen Magyarországon tartózkodjon. Ezzel kapcsolatban a főosztályvezető megjegyezte, jelenleg nincs olyan információjuk, amely szerint Alexandra Draghici valóban Magyarországon van. A román megkeresés nem tartalmaz más adatokat, csak hogy Draghici és felesége állítólag Budapesten tartózkodik. Az Igazságügyi Minisztérium a román állítás ellenőrzésére az Országos Rendőr-főkapitányságot kéri fel, s a választól függően teszi meg a kiadatási kérelemmel kapcsolatos további intézkedéseket - mondta Bán Tamás. Tádzsik tüntetik az elnöki palotában Ellenzéki tüntetők hatoltak be tegnap délután a tádzsik elnöki palotába, s hatalmukba kerítették a kormány három tagját, miután hiába követelték, hogy találkozhassanak Rahman Nabijev elnökkel. Mintegy ezren tüntettek Dusanbéban az elnöki palota előtti téren. A megmozdulást a „Dusanbei Ifjak Mozgalma" szervezte, amely pénteki ultimátumában három napot adott Nabijevnek, hogy vessen véget a vérontásnak Tádzsikisztánban vagy mondjon le. II. évfolyam, 206. szám Idíj 1992. szeptember 1., kedd TUDÓSÍTÁS t erkölcscsősze Dan Quayle mint Emmy-diák - politikai pikantériával A nőknél Candice Bergen és Dana Delaney, a férfiaknál Christopher Lloyd és Craig Nelson kapta a legjobb színésznek járó Emmy-díjat a vasárnap esti díjkiosztó ünnepségen. A televíziós alkotásokat díjazó Emmyket az idén 44. alkalommal osztották ki. Különdíjat kapott Ted Turner, a CNN hírtévé alapítója, aki a világméretű hírhálózat megteremtése mellett két másik, kábeles tévécsatornájával meghatározó szerepet játszik a klasszikus amerikai játékfilmek bemutatásában csakúgy, mint a sportesemények közvetítésében. A legjobb drámai tévésorozatnak a CBS Alaszkában játszódó, Northern Exposure című sorozata minősült, míg az év legjobb humoros tévésorozatának díját a Murphy Brown kapta - az, amelynek címszerepéért Candice Bergent is kitüntették. A kettős díjazás országos feltűnést keltett, mivel napi politikai vetülete is van. Dan Quayle alelnök, aki a republikánus jobboldalt képviseli a kormányban, korábban a választási kampányban nyilvánosan bírálta a népszerű tévésorozatot, mert a hősnője - már nem fiatalon - arra vállalkozik, hogy házasságon kívül szüljön gyermeket. Az alelnök Hollywood és a liberális értelmiség szemére vetette, hogy nem jó példát állít a társadalom elé. Az egyébként is népszerűtlen politikus kijelentéseivel óriási vihart kavart és ellenérzést váltott ki a konzervatív nézetekkel szemben, hiszen az amerikai társadalomban egyre gyakoribb a csonka család - sok esetben (főképpen a szegény sorban szenvedő színes bőrűeknél) kényszerűségből, így nem volt meglepő, hogy az egyébként is rendszeresen kifigurázott alelnök a többórás, a tévé által élőben közvetített díjkiosztáson a humoristák fő céltáblája volt. Candice Bergen immár harmadik Emmy-díjával MTI-Külföldi Lord Owen nem hisz a csodában Cmar Bizalmatlansági indítvány Panics ellen A jugoszláv parlament hétfői ülésén bizalmatlansági indítványt terjesztettek be Milan Panics szövetségi miniszterelnök ellen, s erről három nap múlva szavaznak. A javaslatot a Szerb Szocialista Párt és a Szerb Radikális Párt képviselői terjesztették be. A két párt a parlamentben abszolút többséget élvez. A bizalmatlansági indítványt azzal indokolták, hogy Milan Panics a londoni konferencián „eltért az előzetes parlamenti felhatalmazástól". A miniszterelnök - mint ismeretes - Londonban több ízben támadta Szlobodan Milosevics elnököt, s korábban leváltotta egyik hívét, Kertész Mihály belügyminiszterhelyettest. A montenegrói Demokratikus Szocialista Párt képviselői nem értettek egyet az indítvánnyal, s hangoztatták, hogy egy ilyen bizalmatlansági ügy nem szolgálná a helyzet stabilizálását. Lord Owen, az Európai Közösségek /EK/ jugoszláviai békeközvetítője nyugat-európai körútra indult, munkatársakat keresni a csütörtökön Genfben folytatódó Jugoszlávia-konferenciához, melynek Cyrus Vance amerikai ENSZ-megbízottal együtt most ők a társelnökei. Londonból elutazván, repülőtéri nyilatkozatában Owen figyelmeztetett, hogy hosszú tárgyalásokra van kilátás, és nem lesznek kalapból elővarázsolt csodálatos megoldások. - A békefolyamat bonyolult, és sok összefüggése van. Gyors eredmények aligha várhatók, ám a rombolás és az öldöklés értelmetlensége végül is jobb belátásra téríti majd a feleket - mondta Lord Owen. - De nem érdemes mindenféle korai tűzszüneti határidőket szabni, amelyek azután nem tarthatók - tette hozzá. A zágrábi rádió szerint a bosnyák fővárosban tegnap viszonylagos nyugalom volt, a többi frontszakaszon azonban súlyos harcok voltak. A közös horvát-muzulmán erők állítólag előrenyomulóban vannak. Szarajevóban a fegyvernyugvás ellenére néhány gránát a lakótelepekre hullott. Egy személy életét vesztette, hárman megsebesültek. A bosnyák főváros már 27. napja áramellátás nélkül van, és második napja teljesen szünetel a vízellátás. Továbbra sem indult el Gorazsde felé a segélyt szállító konvoj a város körüli súlyos harcok miatt. Összecsapásokról érkeztek hírek Mostarból is, ahol ma temetik el azt a 88 személyt, akiket a hercegovinai város közelében végeztek ki a szerb csapatok. Az emberi jogok jugoszláviai megsértése Mazowiecki vádot és cselekvést sürget Duigus volutuuui mellé a szerbeket és a jugoszláviai viszályban szemben álló többi felet Tadeusz Mazowiecki volt lengyel kormányfő, aki az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának különmegbízottjaként járt a délszláv válságövezetben. A Genfben nyilvánosságra hozott 18 oldalas jelentésben Mazowiecki azzal vádolja a szerbeket, hogy Boszniában módszeresen erőszakot alkalmaznak a horvátok és a muzulmánok ellen. A politikus szerint a szerbek Horvátországban is megsértik az emberi jogokat, de módszereiket illetően nem hasonlíthatók a boszniai szerbekhez. Noha az összes fél részéről tapasztalhatók törvénytelenségek és alkalmaznak erőszakot, mégis a muzulmánok helyzete a legtragikusabb, akik kiirtásuktól rettegnek. Különösen részletesen foglalkozik Mazowiecki jelentésében a szerbek által Bosznia-Hercegovinában végzett etnikai tisztogatásokkal. A szerbek bántalmazásokkal, őrizetbe vétellel és a börtönökben alkalmazott kínzásokkal próbálják a muzulmánokat és a horvátokat lakóhelyük elhagyására kényszeríteni. Felgyújtják a horvátok és muzulmánok házait, kifosztják üzleteiket és megtagadják gyermekeik orvosi kezelését. Ha valaki késznek mutatkozik eddigi lakóhelyének elhagyására, arra kényszerítik, hogy aláírjon egy okmányt, amelyben kinyilvánítja, hogy nem kíván a későbbiekben visszatérni. Ismertté váltak olyan esetek is, amikor az érintetteknek házaikat a helyi hatóságoknak kellett ajándékozniuk, vagy nevetségesen alacsony áron el kellett adniuk. Az etnikai tisztogatások áldozatainak életük kockáztatása árán kellett a harctereken átkelniük menekülés közben. A megszállás és az állandó félelemben élő polgári lakosság városainak lövetése, valamint az élelmiszerek megvonása ugyancsak a muzulmánok és a horvátok ellen folytatott elűzési taktika része, így például Bosznia északnyugati részén Bihacsban, ahol nincsenek fontos katonai célok, naponta lövik a szerbek a várost. Ennek nyilvánvaló célja a polgári lakosság terrorizálása. Mazowiecki jelentésében azonnali és nemzetközileg öszszehangolt akciót sürget. Bosznia-Hercegovinából ki kell vonni a nehézfegyvereket és véget kell vetni az orvlövészek akcióinak, le kell szerelni a magánháborút vívó egységeket és fel kell hagyni az etnikai tisztogatás politikájával. Az ENSZ-kéksisakosok jogkörét ki kell szélesíteni és meg kell kezdeni a háborús bűnösök elleni bizonyítékok gyűjtését, hogy később felelősségre lehessen őket vonni. Tényeken alapuló hasonlóság Fiatal brit konzervatívok az MDF-ben A brit konzervatív párt ifjúsági tagozatának küldöttsége európai tájékozódó körútja során Budapestre is ellátogatott. A fiatal konzervatívok tegnap a Magyar Demokrata Fórum Bem téri központjának vendégei voltak, ahol beszédet mondott Jeszenszky Géza is. A találkozóról a külügyminiszter lapunk munkatársának elmondta: - Fontosnak tartom, hogy Európa későbbi politikai vezető garnitúrája, illetve nemzedéke személyesen is megismerje földrészünk középső és keleti részét. Európa ugyanis akkor válik egységessé, ha ez a fele is bekapcsolódik a világ szellemi vérkeringésébe. Politikai felfogását, szellemiségét tekintve a brit konzervatív párt igen közel áll a Magyar Demokrata Fórumhoz, ezért fiatal vendégeinket külön örömmel üdvözlöm. Fontos az is, hogy pártjaink között nem csupán deklarált, hanem tényeken alapuló hasonlóság van, és különösen fontos ez most, amikor az Egyesült Királyság az Európai Közösség elnöki tisztét tölti be. Számunkra kedvező pillanatban ismerkednek hazánkkal és térségünkkel. » (b) -----, \ -A 1/1 Interjú a UPI tudósítójának Ailiescu: Erdély „ősi romén föld" A jelenlegi nemzetközi kapcsolatokban senki sem engedi meg magának, hogy más állam területeinek autonómiájáról beszéljen, és Magyarország sem engedhet meg magának ilyet - jelentette ki a UPI amerikai hírügynökség bukaresti tudósítójának adott interjújában Ion Iliescu államfő. Az interjú teljes szövegét az Evenimentul Zilei című lap közölte szombati és hétfői számában. Az államfő a többi között arra a kérdésre válaszolt, hogy mit válaszolna Románia, ha Magyarország Erdély autonómiáját kérné. Ion Iliescu szerint Románia területének autonomizálását hirdetni olyan, mintha Romániában például Utah állam elszakadását propagálnák az Egyesült Államok szövetségi kormányzatától. Ion Iliescu interjújában kitért a dák-román folyamatosság elméletének főbb tételeire is, azt hangoztatva a többi között, hogy Erdélyben a románok mindig többségben voltak, régebbi lakosok ott a magyaroknál. Ők mindig ott voltak, a dákok és rómaiak összeolvadásából létrejött román nép Európa egyik legrégibb népe. Államalakulatuk is előbb jött létre, és senki sem támaszthat igényt az ősi román földre. Magyar diplomata halála Pakisztánban Életmentési kísérlet közben halálát lelte Pakisztánban Regenye Győző magyar kereskedelmi tanácsos. Az ötvenhét éves diplomata szombaton bekövetkezett haláláról Karacsiból tegnap telefonon tájékoztatta az MTI-t Szilasi István, aki a tragikus véget érő tanácsos utódaként már a helyszínen tartózkodott. Regenye Győző, aki a napokban költözött volna haza feleségével Magyarországra, Szilasiékkal és más magyarokkal pihent a tengerparton. A kora délutáni órákban történt, hogy a vízisportokkal és a helyi fürdési viszonyokkal ismerős Regenye Győző a partról észrevette: utódjának fia, a 16 éves Szilasi András, veszélyes sodrásban úszik a parttól 30-40 méternyire. Regenye és Szilasi István a hullámok közé vetették magukat, hogy Andrást figyelmeztessék. Miközben azonban a fiatalembernek és édesapjának sikerült nagy nehezen partot érnie, a két életmentő közül az egyiknek - éppen a legtapasztaltabbnak - ez nem sikerült. Regenye Győző hirtelen eltűnt szem elől, és csak a parttól 15 méternyi távolságra, a sekély vízben bukkant fel, de már nem volt benne élet. Feltételezik, hogy a kereskedelmi tanácsos halálát szívgörcs okozhatta. Holttestét - mint a pakisztáni rendőrség közölte - pénteken küldik haza Magyarországra.