Új Magyarország, 1992. október (2. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-01 / 232. szám
II. évfolyam, 232. szám 1992. október 1., csütörtök Pf fy Kulin Ferenc a médiatörvényről Akar-e konszenzust Hankiss? Hankiss Elemér tévéelnök talán úgy gondolta, Pálfy G. István felmentésével pontot tesz egy elhúzódó vita végére. A maga pontját, persze, amely Katona Tamás minősítése szerint felér egy nyílt hadüzenettel. A Miniszterelnöki Hivatal államtitkára tegnapi számunkban kommentálta az eseményt. Most a parlament kulturális bizottsága elnökének, Kulin Ferencnek a véleményét kértük ki olvasóink számára ugyanerről. - Tudták-e a bizottságban, vagy sejtették, hogy ilyen lépés is következhet? - Hogy nagyon súlyos konfliktus jellemezte az elnök és a főszerkesztő viszonyát, arról mindenki tudott, aki a televízió ügyeivel foglalkozott. Arról, hogy a döntésre most fog sor kerülni, csak ellenőrizhetetlen „szándéknyilatkozatokból" szerezhettünk tudomást, de a döntés időpontjáról, indoklásáról, valamint a főszerkesztő mindkét posztját érintő hatásáról természetesen nem volt tudomásunk. - Hankiss úrnak a döntése befolyásolja-e, s ha igen, milyen mértékben az MDF-en belüli liberális platformnak a médiavitával kapcsolatos álláspontját? A médiakérdésben képviselt bizottsági álláspontunk a parlamenti feladatkörünkön belül marad, vagyis egyfelől a törvény megszületéséért dolgozunk, másfelől pedig éppen a függőben maradt személyi döntések meghozataláért harcolunk. Tehát Hankissnak ez a lépése se nem fékezi, se nem hozza előre a döntést, amit mi csak a törvény jogosító indítványainak vitája során és a személyi kérdésekben való viták lezárása után hozhatunk meg. Tény, hogy Hankiss e lépése szinte lehetetlenné teszi a további konszenzuskeresést - de meg kell kísérelnünk a lehetetlent is. Miután nincs kétharmados többségünk a parlamentben, jogi eszközökkel nem tudjuk elérni a célunkat, ezért a megegyezésre teszünk kísérleteket. De hát éppen Pálfy leváltása bizonyítja, hogy ellenfeleik nem akarnak megegyezni. Miért is tennék, ha egyszer, e téren ők vannak hatalmi pozícióban? Ha nem sikerül megegyeznünk, akkor a leckét ismét az Alkotmánybíróság kapja, hiszen - és ezt már nagyon sokszor elmondtam - amennyiben a mi nyilvánvaló jó szándékunk ellenére sem születik meg a kétharmados többségű médiatörvény, akkor a kormány kénytelen lesz azon jogszabályok alapján gyakorolni a felügyeletet, amelyek a pártállami időkből származnak. A médiatörvény elfogadásának lehetősége, úgy tetszik, egyre távolabbra kerül, hiszen Hankissék olyan kész helyzet elé állítják majd a kormányt, amely annak számára egyszerűen elfogadhatatlan. A törvény kétharmados, tehát csak az egyharmad akaratán múlik, hogy marad-e az a helyzet, amit törvénytelenül alakítottak ki. Amíg mi azt a megbízást kaptuk, hogy a parlamenti bizottságban egy törvényt előkészítsünk, a módosító indítványokat megvitassuk, addig ezt fogjuk tenni. Amikor akár parlamenten belüli, akár azon kívüli politikai hatások arra késztetnek, hogy erről a munkáról mondjunk le, akkor nem fogjuk tovább azt tenni. De addig a funkciónkból, feladatkörünkből adódó lehetőségek, kötelességek. - Tételezzük fel, hogy a másik oldalról is előfordulnának meglepő kezdeményezések. Csurka István elhíresült dolgozatában a törvénytelenül kinevezett intendánsok (és nem Hankiss vagy Gombár) rendőri kivezettetéséről beszél. Ez nem lenne jogszerű? - A probléma az, hogy az intendánsok kinevezésének törvénytelenségét is törvényesen kellene megállapítani, s ez nem történt meg. Mindaddig, amíg a '90-es kinevezési törvény érvényben van, a mindenkori elnök hatáskörébe tartozik az alelnökinél alacsonyabb hatáskörökbe, funkciókba való kinevezés. Tehát formailag itt nem történt jogszerűtlenség, „csupán" egy politikai konszenzus felrúgása azáltal, hogy ezeket az intendánsokat olyan feladatokkal bízták meg, amelyek az akkor még ki sem nevezett alelnökök hatáskörébe tartoztak volna, így kaptak az intendánsok olyan hatalmat, amely a mi felfogásunk és a törvénytervezet szerint nem illette volna meg őket. - Az önök Csurkától való elhatárolódását az ellenzék úgy értelmezte, mint feléjük tett lépést. Hankiss legutóbbi akciója változtat ezen a képen? - Korrigálnom kell az előbbi megjegyzését. Az igaz, hogy az ellenzék örömmel fogadta a Csurkával kapcsolatos megnyilvánulásainkat, mint ahogy örömmel üdvözöl minden olyan mozdulatot, amely egy kormányzó párt belső ellentéteit, feszültségét mutatja meg, az azonban, hogy közeledtünk volna egymáshoz, nem igaz. Ez azt feltételezné ugyanis, hogy kölcsönösen tettünk lépéseket egymás felé. Márpedig mi nem tettünk lépést az ellenzék felé. Amit mi Csurka-ügyben nyilatkoztunk, az az MDF eredeti programja felé tett lépés volt. A rám bízott feladatokkal ellenkezik az, hogy mindaddig, amíg csak egy szikrányi reményt látok arra, hogy parlamenti módszerekkel, házon belül meg lehet oldani e kérdéseket, az utcára menjek. Ez következetlenség lenne. Javasolom a saját pártjainknak és a kormánynak, hogy nyugodtan terítsük ki a lapjainkat. Az ellenzék ugyanis attól fél, hogy a frekvenciák elosztása során minden frekvencia kormánypárti tulajdonosok kezébe kerül, s ezt akarja tűzzel-vassal megakadályozni. Ha az ellenzék rátekinthetne a potenciális pályázók névsorára, meggyőződhetne arról, hogy ez az aggodalom alaptalan, hogy azok a nagy világcégek, amelyek be akarnak jönni Magyarországra rádiót, televíziót csinálni, azok a világ minden pontján nagyon szigorú üzleti elvek alapján működnek, semmiképpen sem az éppen kormányzó párthoz való viszonyulásuk határozza meg műsorpolitikájukat. Meg kell győzni az ellenzéket arról, hogy aggodalmai megalapozatlanok. Palotás Dezső Nagy Béla felvétele Pálfy G. felmentése időzített volt Bosszú a műholdért? „Pálfy G. István felmentése kényszerlépés volt, amelyet azért időzítettek mostanra, mert tudvalévő a kormány szándéka, hogy minél előbb beindítsa a műholdas magyar nyelvű adás sugárzását, amellyel a Kárpátmedencében élő magyarságot kívánjuk elérni" - jelentette ki Rajkai Zsolt közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztériumi államtitkár az MTI munkatársának. Mivel politikailag furcsa lett volna bármely párt részéről ennek megakadályozása, az ellenzék más eszközhöz folyamodott. Annak a két műsornak a szerkesztőjét vette célba, amely minden valószínűség szerint benne lesz a külföldre is sugárzott műholdas programokba, tudniillik a Híradó és A Hét főszerkesztőjét - tette hozzá az államtitkár. Rajkai Zsolt megítélése szerint Pálfy G. István objektív és reális képet igyekezett nyújtani a magyar társadalomról, a gazdasági átalakulásról, az ország helyzetéről. „Ez nyilván nem felelt meg az ellenzéknek, ezért most kellett lépnie Hankissnak, hogy eltávolítsa Pálfy G. Istvánt még mielőtt a külföldre szóló adások megindulhatnának." Rajkai Zsolt tájékoztatása szerint október első napjaiban az adások kísérleti jelleggel - monoszkóppal és különböző jelek sugárzásával - megindulhatnak, és október 15-én a tárca tervei szerint kísérleti műsorokat sugároznak. A sugárzás megindítása mindenképpen szükségszerű ebben a negyedévben, mert az EUTELSAT társulással az idén nyáron Cannes-ban megkötött szerződés ezt kimondja. Csak így kapott hazánk lehetőséget még az idén műsorsugárzásra. Ha ezt az esélyt most nem ragadják meg, akkor csak a jövő nyáron lövik fel azt a műholdat, ahol szabad kapacitás állt volna rendelkezésre. Ennek beüzemelése azonban újabb egy évet venne igénybe. A műholdas műsorsugárzást nem érinti az úgynevezett frekvenciamoratórium, mert az nem vonatkozik azokra a frekvenciatartományokra, amelyek a világűrben használatosak. A műsorok földi továbbítása tartozik majd a frekvenciahasználati törvény körébe. Ez azonban az államtitkár véleménye szerint kormányhatározattal megoldható. A kormányhatározat azért is szükséges, mert időhiány miatt a kérdés már nem bocsátható parlamenti vitára, különben hazánk elesne a sugárzási lehetőségtől. A tervek szerint a Panoráma című tv-műsor is műholdas adásba kerül, ezért Rajkai Zsolt - bár reméli, hogy ez nem következik be - Chrudinák Alajos felmentését sem tartja kizártnak. a 'SZ ! Bár a Magyar Televízió fenntartási költségeinek csak mintegy 10 százalékát teszi ki az az egymiliárd forint, amit tavaly decemberben az Országgyűlés a '92-es költségvetési törvény mellékletében zárolt, a TV mint költségvetési szerv gazdálkodása mégiscsak kormányellenőrzésre szorul. Erre szükség van éppen a célból is, hogy akár heteken belül kormányjavaslat kerülhessen a parlament elé. Részlegesen vagy egészében fel kellene oldani azt a zárlatot, amit korábbi gazdálkodási-működési visszásságok indokoltak. Ez volt Aradi Zsoltnak, a Pénzügyminisztérium illetékesének legfontosabb bejelentése az országgyűlés kulturális, tv- és sajtóbizottsági ülésén., Mint ismeretes, az Állami Számvevőszék tavalyi vizsgálódása nyomán intézkedési terv is született, amelynek végrehajtására az MTV kötelezte magát, hogy ennek fejében mielőbb hozzájusson az egymilliárdhoz. A pénzügyi tárca mindeddig levelezés útján értesült a terv valóra váltásának üteméről. A számára megküldött televíziós dokumentumok szerint az MTV a legtöbb pontnak eleget tett. A kintlévőségeit behajtotta, a megkívánt vagyonfelmérést, vagyonértékelést elvégezte, rendezte pénzügyi számviteli nyilvántartását és gazdálkodási szabályzatot adott ki. Nem szól azonban dokumentum arról, hogy a televízió illetékesei elkészítették volna a megfelelő anyagi-ösztönzési rendszert, és minden bizonnyal nem hajtották végre a kellő létszámleépítést sem. Amíg a fenti két kívánalom nem teljesül, nem javasolható a zárolás megszüntetése, azonban a PM rövid időn belül arra kéri fel a kormányzatot, hogy vizsgálóbizottságot küldjön a televízióhoz. E csapat - az ÁSZ esedékes újabb vizsgálataival öszszehangoltan - kideríthetné, hogyan is áll az intézkedési terv. Aradi Zsolt cáfolta Haraszti Miklós és Bretter Zoltán (SZDSZ) gyanúját, miszerint netán ezek egymilliárd forint „forgatásából" álna elő a kormány tervezte műholdas tévéadó felállításához szükséges összeg. Kijelentette azt is, hogy ha az idén nem juthatna hozzá a visszatartott összeghez az MTV, az jövőre sem veszne el a számára. Az MTV milliárdjának sorsa Új módszerekkel a szervezett bűnözés ellen •z • Nemcsak hazai gond A szervezett bűnözés ellen a régi módszerekkel már nem lehet hatékonyan fellépni - hangzott el az Országos Rendőr-főkapitányság tegnapi sajtótájékoztatóján, amelyen az autólopások elleni harc eredményeit ismertették. Veszprém, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Bács-Kiskun megyében szeptemberben a rendőrség fokozott erőkkel lépett fel a szervezett bűnözés, különösen az autólopások ellen. A megyében Kicskáné „Nóra" irányította azt a bűnözőcsoportot, amelynek tíz tagja már előzetes letartóztatásban van, s több társukat még keresik. A Balaton mellett tevékenykedtek, általában a „dugóhúzós" módszerrel, ami nem egyéb, mint autók zárjának dugóhúzóval való kinyitása. Ők elsősorban Volkswagen Golf és Passat, illetve Audi gépkocsikra specializálták magukat, de megrendelésre loptak Citroeneket, Lanciákat és BMW-ket is. A megyei szervek a záhonyi határátkelőnél is ellenőrizték a kilépő autókat, mert a Németországból, illetve Ausztriából ellopott kocsik általában a volt Szovjetunió, illetve Románia felé tartanak. Az ellenőrzés során körülbelül 30 járművet foglalt le a rendőrség. Bács-Kiskunban Márta István csapatát leplezték le. Ők gyakran az utcán nyitva hagyott autókat vitték el, ami annál is egyszerűbb volt, mert a tulajdonosok sokszor nem csak az indítókulcsot, de még az okmányokat is az őrizetlenül maradt autóban hagyták. Ilyenkor a tolvajoknak még a papírszerzéssel sem kellett bajlódni. Okiratokkal kapcsolatos csalásokban egyébként általában nagy gyakorlatuk van, de a szakértők már gondolkoznak rajta, hogy miképp lehetne kizárni a forgalmi engedélyek hamisításának lehetőségét. A rendőrség felhívja a lakosság figyelmét, hogy az autólopások ellen a tulajdonosok is védekezhetnek. A gondosságon és a jó minőségű riasztók beépítésén kívül fontos például, hogy ha valaki használt kocsit vásárol, gyanakvással fogadja a „megbízott’ értékesítőket. Demeter Adrienn * A gépkocsikkal kapcsolatos bűnözés nemcsak hazai gond. Az amerikai szenátus kedden úgy döntött, hogy a fegyveres autórablás ezentúl a szövetségi bűnüldöző szervek hatáskörébe tartozik és 15 évi börtönbüntetéssel sújtható. Ha a jelzett bűncselekmény elkövetésénél lőfegyvert is használnak, és ennek következtében egy ártatlan ember életét veszti, az elkövető életfogytiglani szabadságvesztéssel számolhat. Az AP beszámolója szerint a rendelkezés része a szenátus által elfogadott adótörvénykozásnak. Hasonló törvényjavaslat fekszik a képviselőház asztalán is, ennek részleteiről azonban ott még viták folynak. Larry Pressler szenátor egy, az egész Amerikát megrázó washingtoni gyilkossággal indokolta a törvénymódosítást. Szeptember folyamán egy autórablás során az amerikai fővárosban életét vesztette egy asszony: a gonosztevők a csecsemőjével utazó anyát egyszerűen kilökték a kocsiból, de a szerencsétlen asszony beleakadt a biztonsági övbe és halálra zúzta magát. A rendőrség szerint a különböző biztonsági berendezések miatt a bűnözők jobbnak látják, ha az autórablásoknál rögtön a fegyverüket használják. - Az autórablás vonzó üzletág - vélekedett Pressler -, a társadalom pedig belefáradt abba, hogy magas árat fizessen a bűnözésért. l Göncz Árpád a médiavitáról Senkinek a nevében sem Senkinek a nevében nem állapodhatom meg médiaügyben, a magam nevében a legkevésbé állapodhatom meg egy független szerv vezetőjével, és nem állapodhatom meg egyik pártnak a nevében sem, tehát megállapodás nem volt - mondta Göncz Árpád az MTI munkatársának arra a kérdésére válaszolva, hogyan értékeli a „médiaháború" legújabb fejleményét, s az annak kapcsán elhangzott utalást a megállapodásról. - Ha valakivel beszélgetek, az nem megállapodás, hanem beszélgetés - szögezte le a köztársasági elnök, aki a pécsi osztrák tiszteletbeli konzulátus avatásán, majd a megyék szerepéről rendezett harkányi konferencián vett részt tegnap Baranyában. Göncz Árpád hangoztatta, hogy mindenkivel hajlandó tárgyalni, aki jót akar és a kérdés megoldására törekszik, de tekintettel arra, hogy sem a pártok nevében nem nyilatkozhat, s a rádió vagy a tévé nevében sem köthet megállapodást, jószolgálatot azzal tehet, hogy igyekszik mindenkivel beszélni, a jövőre nézve azonban nem bocsátkozhat jóslatokba. Mivel a helyzet majdnem az ellehetetlenülés stádiumába jutott, olyan kivezető utat kell keresni, melyre mindenki ráléphet - mondotta Göncz Árpád arra a kérdésre válaszolva, hogy milyen esélyt lát a „médiabéke" megszületésére. Talán már nem kell tüntetni emberekért Határozottabbak a kereszténydemokraták A közelmúltban több sikeres akció lebonyolításával hívta fel magára a figyelmet az egyébként legcsendesebbnek tartott párt, a KDNP XII. kerületi szervezete, amely a legtöbb tagot számlálja Budapesten. A szervezet magáénak mondhatja az év talán legsikeresebb ruhagyűjtési akcióját, hiszen két kamionnyi rakományt sikerült eljuttatniuk rászoruló déli szomszédainknak. Aktivitásuk igen sokrétű. Felhívásukra például több mint hatezer aláírás gyűlt össze, tiltakozva Győri Béla rádiós főszerkesztő leváltása miatt. Legutóbb pedig sajtóvitát tartottak Győri Béla és Pálfy G. István jelenlétében, eddig soha nem tapasztalt érdeklődés mellett. Dr. Békeffy Magdolna belgyógyászt, a szervezet elnökségi tagját faggattuk e szembetűnő „stílusváltás" okairól. - Az utóbbi időben, úgy fél év óta, viharos sebességgel növekedett taglétszámunk. Tennivágyó, a dolgokat előremozdítani akaró, főleg értelmiségi tagokkal gyarapodtunk. Ez az egyik oka annak, hogy fokozott kívánságként jelent meg, hogy aktívabb életet éljünk, nagyobb lendülettel kapcsolódjunk be a politikába, rendezvényeket szervezzünk Csatlakoztunk az országos elnökség reakciójához sajtókérdésekben, ruhagyűjtési akciónk is rendkívül jól sikerült. A szemléletváltás, az aktívabb tevékenység tehát részben erre vezethető vissza, alik megemlíteni azt a helyzeti előnyünket is, hogy a kerületi szervezet a KDNP országos központjában kapott otthont. 1992. szeptember 2- án a korábban lemondott elnök helyébe a volt bonni nagykövet, Csenger Zalán Attila került. Személye is hozhat változást a szervezet életében. Természetesen a KDNP eddigi nyugodt, higgadt megnyilvánulásaival ellentétes véleményt nem kívánunk alkotni, de amit teszünk, azt határozottabban teszszük A stílusváltáshoz még az is hozzátartozik hogy az elvégzett munkáról a nyilvánosság előtt is beszámolunk, láttatni kívánjuk magunkat. - Az önök határozottabb hangvétele jelent-e konfliktust az országos vezetőséggel? - S semmilyen jelzést a részükről nem kaptunk erre vonatkozóan, már csak azért sem, mert a KDNP elnöke és elnökhelyettese is kerületi szervezetünk tagja. - Kívánnak-e aláírásgyűjtési akciót szervezni - ahogy azt Győri Béla esetében tették - az azóta leváltott Pálfy G. István mellett? - Ez ügyben, miután egészen friss eseményről van szó, még nem született döntés. Úgy gondolom, hogy ezek a mozgalmak egyszer jelentenek figyelmeztetést. Részben az aláírásgyűjtés, részben a sajtóvita illetve a tüntetések kapcsán úgy tűnik, elegendő támaszt nyújtott már az a tömeg, amelyik ezeken a megmozdulásokon részt vett. Nem hiszem, hogy szükséges volna az embereket további akciókba hajszolni. Szerintem napok kérdése, hogy a médiával kapcsolatos problémák megoldódjanak, ezt a reményemet Katona Tamás államtitkár nyilatkozatai is alátámasztják. - További tervek? - Bálokat, jótékonysági hangversenyket tervezünk. Például október végén szüreti bál lesz, ezen a kerület vállalkozóit is meg kívánjuk szólítani. A további, remélhetőleg gazdag és színes programon jelenleg dolgozunk, melynek kialakításában tagjaink szalonai tudására és lelkesedésére, valamint ötleteikre is támaszkodhatunk.mg-