Új Magyarország, 1992. október (2. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-03 / 234. szám
m Egy kis Európa... Megnyílt a Cambridge University Press könyvesboltja Bámulatos, mi minden fér el három kicsiny helyiségben. Legalul - mert hogy a Margit utca a Margit híd budai hídfőjénél meredeken emelkedik - egy úgynevezett általános könyvesbolt helyezkedik el. De már ez sem a megszokott árusító hely,mert erősen orientált az anyag: magyar irodalom, magyar történelmi és irodalomtörténeti művek, kiadványok, művészeti albumok. Feljebb egy sajátos funkciójú szoba: kiállítóterem (most, a megnyitón, Voinich Erzsébet festőművész képeit mutatták be), böngészde, presszó kis asztalokkal, valamint a határainkon túli magyar nyelvű kiadók - a Madách, a Kriterion, a Fórum, s a többiek - könyveit kínáló polcok. Legfölül pedig a méltán világhírű Cambridge University Press könyvesboltja, remekebbnél remekebb kiadványokkal. Nyelvkönyvek, kézikönyvek, szótárak, a klasszikus angol irodalom művei, modern képzőművészeti albumok, pompás minőségben (és hát nem olcsón, de a szép és jó könyv sehol a világon nem olcsó). Ez a hármas tagozódású értékcentrum (így nevezte a megnyitón tegnap délelőtt Kőszeghy Péter, a létesítményt kitaláló és megvalósító Balassi Kiadó igazgatója is megtestesít valamit, amit szívesen nevezünk európai szellemnek. Az a komplexitás, melyet itt sűrítve, párszor tíz négyzetméteren kap az ide látogató érdeklődő, a kultúra, a művészetek, a tudományok szétválaszthatatlanságáról és kiiktathatatlan szükségességéről győz meg bennünket. •Hogy a C. U. P. ne érezze magát elszigetelve, a másik nagy múltú angol egyetem, Oxford nyomdájának kiadványai is megtalálhatók itt. Az angol részleget a British Council vette szárnyai alá. A Balassi Kiadó pedig (ahol csak nemrég jelent meg egy alapkönyv, a Magyar Helységnév-azonosító Szótár, meg egy kivételesen érdekes könyv József Attiláról (Miért fáj ma is), tucatnyi új kiadványt jelez. A legfrissebb két nappal ezelőtt hagyta el a nyomdát: a Székely Bertalan mozgástanulmányai című album is különlegesség a maga nemében. (ti-) G^s, ■ SX'l II. évfolyam, 234. szám. 1992. október 3., szombat KULTÚRA Párhuzamos életrajzok A Széchenyi Akadémián, 1992 őszén A Zenetudományi Intézet palotájában, a Kodály terem adott otthont a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia ünnepi ülésének, melynek során két összefonódó pálya kapott méltó elismerést. Mészöly Miklós író régi ismerősként és barátként köszönötte dr. Haldimann Éva genfi irodalomkritikust, aki a Neue Zürcher Zeitung hasábjain évtizedek óta elemzi és értékeli európai szinten - s egy világlap tekintélyével - a „hazai termést". Az ünnepelt soha egyetlen cikket magyarul nem írt, mégis a Baár- Madas Gimnázium diákjaként még Román Andor budapesti építész lányaként is megmaradt magyarnak: érzéseiben, szemléletében és nyelvében egyaránt. Kritikusi életét már a hatvanas évek elején Szabó Magda német fordítású Freskó című regénye indította el, s Németh László Égető Esztere követte. Mándy Iván a hetvenötödik születésnapját ünneplő Szabó Magdát - a Széchenyi Akadémia tagját - köszöntötte. Kitért annak örömére is, hogy már lehet ünnepelni az írónőt, „mert korábban, a lidércnyomásos időkben ez sem volt természetes". Saját élményét idézte egyik első novellája kapcsán, melyet éppen Szabó Magda ítélt közlésre, Mándy beskatulyázhatatlanságát már ott és akkor felismerve. Az Újhold-nemzedék közös sorsát, szellemiségét vázolva elemezte, hogy is történt mikor Szabó Magda a már megítélt Baumgarten-díjat mégsem kapta meg. A pályakép felvillantásakor hangsúlyozta, hogy a vidéki és pesti tanárként is aktív irodalmi munkásságot folytató írónő úgy közben írt kemény prózát - benne költészettel. Rögtönzött válaszában Szabó Magda az őt mindig jellemző tömörséggel fogalmazta meg: a történelemformáló időkben bele kell kapaszkodnunk egymásba, hogy megtartsuk a másikat. Megemlékezett nemzedéke ökumenikus hitvallásáról is. Ihletett szavakkal szólt öregségről és halálról: saját derűjéért, harmóniájáért először Istenének adott hálát, majd kollégáinak mondott köszönetét. Az elhangzottakat kitörő taps nyugtázta. (viámi) Két tucat könyvajánlás (A Téli Könyvvásár elé) 1. Most te következel..., ha hagynak!... Ölel. 2. Nem mind igaz, ami rémlik... Elfúló hálával... 3. ...barátsággal... 4. ...az egykori barátnak... 5. ...a kiváló szerzőnek... 6. ...az ökörnek! A fogadást elvesztetted, a könyv megjelent! Na, viszlát!... 7. ...a nagyszerű... 8. ...a mintaszerű... 9. ...Te pártütő! Miért állok szóba veled? 10. ...Jössz nekem 185 forinttal!... 11. ...Imni nehéz, dedikálni egy fokkal könnyebb... 12. ...szeretettel... akinek a buzdítása nélkül most nem volna mit dedikálnom... 13. ...és csak biztassuk egymást, mert más úgysem fog. Sőt... 14. Fulladj meg!... X. Y. 15. Arany János-, Vörösmarty Mihály-, Illyés Gyula-, Antall József- és Göncz Árpád-idézetek. 16. Ezt olvassa el a Csurka! 17. Irigy voltam magára, ezért született meg a könyv! 18. Katitól A.-nak; A.-tól Máriának; Máriától Katinak; Katitól A.-nak. (Folyt. köv.) 19. Légy könyörületes! A kezdők lelkes gyámolítójának... 20. Írj róla valami jót! (Lehetne a szombati számban?) Különben rád bízom... Őszinte híved... 21. Csak a te véleményed számít! Zsu... 22. Egy mondatot szeretnék viszontlátni a recenzióban: hogy szép az írás... A többi lényegtelen... 23. A tartalom? Ugyan! A forma? Ugyan! A pénz!!!... 24. (Levélrészlet) A dedikációt külön papírra írtam, hogy a könyvet elajándékozhasd... (kő) A Bácska és Bánság fotóalbum Apóról fiúra szólt a könyvsorozat A Trianon előtti Magyarország déli részén található Bácska és Bánság, megközelítőleg a Dunántúllal azonos nagyságrendű terület. „Hercegszántótól kezdve Doroszlón és Kupuszinán át egészen Temesvárig olyan titkokat és szépségeket élünk át, amelyek szavakban ki sem fejezhetők, mert mindenekelőtt látni kell őket" - írja Herceg János az album előszavában. A gazdag fotóillusztrációjú könyvben nyomon követhetjük az ott élő népek hagyományait, történelmét, bemutatja városaikat, falvaikat, a termékeny síkságot, az erdőket, hegyeket, völgyeket, folyókat és azt a gazdag népművészetet, szokásvilágot, amely megteremti a tájegység különleges atmoszféráját. Megcsodálhatjuk a bunyevácok, a vingaiak, a tordaiak, a sokácok és a világhírű kupuszinaiak népviseletét. Elidőzhetünk Bács váránál, Temesváron a Dózsa szobornál, az újmosnicai székelykapunál, Gaál László honvédtábornok sírjánál. (Természetesen az imént felsoroltak csak töredékei az album teljes fotóanyagának.) Szacsvay Imre fotóművész 1987-ben az Officina Nova Könyvkiadóval közösen indította útjára az Élő, szép hagyományaink című sorozatot. Azzal a céllal, hogy bemutassa, megismertesse és egyben emléket állítson hazánk Trianonban elvesztett területein élő népeknek, azon belül is elsősorban a magyaroknak, a népszokásairól, hagyományairól, zarándokhelyeiről, templomairól - röviden -, élő, szép hagyományairól. Már megjelentek az Erdélyi utakon három kötete: Nagyváradtól a Hargitáig, Csíkszék meg Háromszék, Brassótól Nagyenyednek, majd a Kárpátalja, és most a Bácska és Bánság. Ez utóbbinál Szacsvay Imre már nem szerepel a szerzők között, helyette fia, Szacsvay Péter és Legeza László - akik már a Kárpátalja című könyv munkáiban is, mint társszerzők szerepeltek - vették át a stafétabotot, a fotófelszerelést. Parcsami Gábor Színház / tf-Még mélyebben Ez is a Csirkefej világa. De ha lehet, még mélyebbek a bugyrai. A házak itt is megroggyantak, lebontásra ítéltek, az udvarokon itt is szemét, hulladék, szennylé, az odúhoz hasonlatos lakásokban itt is az élet peremére, vagy már azon is túlra szorultak tengődnek, s jobb híján egymást rágják. Itt is burjánzik a bűn, virul a prostitúció meg a nepperkedés, villan néha a kés és csattannak a pofonok. Innen is ki akar emelkedni az, akinek nem jó a kényszerű posvány, és innen sem tud kiemelkedni senki, mert a gyökerek sokkal mélyebben ágyazódnak ebbe a józsefvárosi talajba, semmint hogy kiszakíthatóak lennének. Vagy ha kiszakítod, elpusztulsz te is. Ez a Csirkefej világa, ez a környék itt a Kálvária tér körül, a Diószegi Sámuel, a Karácsony Sándor, a Kőris, a Kálvária, a Csobánc vagy a Dankó Pista utca vidéke. Sétálj egyet errefelé, de lehetőleg csak fényes nappal, s megláthatod, mennyire jól ismeri Csemer Géza, a Cigánykerék librettistája és dalszövegírója a ma már ezerszer nem áldott VIII. kerületnek ezt a szegletét. Megláthatod, hogy hősei: Kanta, a bokszoló, akit meglegyint a börtön szele is, az Amerikába szakadt s ott karriert csinált itteni menő csaj, Miréna Lock, Zakariás, a zseniális primitív festő, Arany és Ezüst, a két prosti, Spenót, Hidegvágó meg a többi vagány, Lönci, a fiúkra bukó csöves vagy Czinder Mókus, a parkőr, és Jozsó, a cigányprímás szinte az utcáról lépnek át a Budapesti Kamaraszínház színpadára itt a kivételesen ronda és elhanyagolt Kálvária tér s a Kálvária utca sarkán, ahol szemben, a régi József Attila mozi helyén most hivalkodó, csupaüveg irodaház pöffeszkedik, gúnyolva a környék földszintes, roskatag házait, melyekben megannyi potenciális csöves, prosti, nepper, zsugás, valutázó, kék fénysztár vegetál. Ez a Csirkefej világa, de még mélyebbek a bugyrai, mert azok, akik itt felbukkannak, cigányok. Kétszeresen sújtja őket mindaz a rossz, ami errefelé előfordul. Márpedig rosszból itt akkora a bőség, hogy ha elosztanák, még a Rózsadombra is jutna belőle, s akkor is maradna a Kőris utcában elég. Csemer Géza, és a zeneszerző, Szakcsi Lakatos Béla, saját köreiből ismerheti ezt a világot. Nekik sikerült kiemelkedni, sikerült megvetni a lábukat a „fent" világában. De a származásukat nem tagadták meg. Ennek jele ez a musical, melyet majd' tíz évvel a pécsi bemutató után most elhoztak a szülőföldjére. Biztos, hogy itt nagyon otthon lesz - erre engedett következtetni már a bemutató közönségének összetétele is. A 80-as évek elején nem volt szívesen fogadott téma ez a Cigánykerék-történet. Hogy is lett volna, amikor arról szól, hogy ez a nagyon lenti világ nyomorúságos, lubickolnak benne a bűnözők, a kurvák, a stricik, a buzik, jelen van a fajgyűlölet éppúgy, mint a hatalom utálkozó megvetése, és hiába akadnak itt tehetakkora súllyal nehezedik rájuk, hogy csak eltorzultan buknat-ségek, a társadalmi helyzetük ik kigynak föl a mélyből. Abban a kényelmetlenségeket a szőnyeg alá söprő időszakban, amelyben nem illett még említeni sem, hogy van bűnözés és ezen belül van egy lumpensorban élő réteg (etnikum) még külön is súlyos bűnözése, a Cigánykerék tett volt, kiáltás, majdhogynem provokáció. Mára mindezek kimondásához talán kevesebb bátorság kell. De a helyzet alig változott, vagy ha igen, csak rosszabb lett. Ezért hat ma is aktuálisnak ez a musical, ezért érezzük úgy: nem évekkel ezelőtt íródott, hianem most. Csak néhány árucikk árának emlegetése jelzi: mégsem ma készült a mű. Szegvári Menyhért, aki a pécsi bemutatót is rendezte, nagyon pontosan ismeri a darab világát. Egy pillanatra sem kezd el „romázni". Embereket mutat meg, akik történetesen cigányok, s ez bizonyos megnyilvánulásaikat motiválja. Nagyon szerencsésen lehetett kiosztani a darabot. Vendégként feljött Pécsről az ottani Miréna, Vári Éva, és most is kirobbanóan sikeres az alakítása. Kanta nem kaphatott volna megfelelőbb színészt, mint Nemcsák Károly. Férfias, kemény és mégis nagyon esendő. Rátóti Zoltán Zakariás festője a kiszolgáltatott tehetség pontos rajza. Nagyon jó és mértéktartó Lönci csövesként Tóth József. Remekel egy örökkön morgolódó toprongyos kukabúvár szerepében Csonka Ibolya. Kránitz Lajos kőkemény, de vajszívű főhekus. Prókai Annamária (Judit, tanítónő, Zakariás szerelme) riadtan kóvályog ebben a különös világban. Arany és Ezüst, a két prosti, Padö-deek megszemélyesítésében, kissé kilóg a képből, de betétszámuk hatásos. Még aprócska szerepekre is olyan jó színészek jutottak, mint Andai Györgyi, Somfai Éva, Szilágyi Zsuzsa, Hável László. Nagyon jól funkcionál Menczel Róbert díszlete, és igen sikerült Imre Zoltán koreográfiája. Az előcsarnokban Péli Tamás cigány festőművész izgalmas képei láthatók. Nem tudok szabadulni a gondolattól: Péli akár Zakariás modellje is lehetett? Élet és színpad így igazolnák kölcsönösen vissza egymást? Takács István Vári Éva és Nemcsák Károly Tánczos] Feró Annak idején Aczélos, ma pedig Tánczos lábbal rúgták ki a Beatrice együttest a televízióból. Ugyanis Tánczos Gábor, a TV2 könnyűzenei főszerkesztője is pályára lépett a „Média Kupában." Csütörtök este betiltotta a Beatrice: Kényes szelek című klipjét. Indoklása szerint. A klip (amit egyébként korábban már bemutatott a TV1 Napközi című műsora) gusztustalan. Mindaddig nem kerülhet képernyőre, ameddig ő a pályán van. Már csak az a kérdés: Tánczos lábait milyen pályán, mi célból emelgeti? -P-1 vOktóberi operaesemények A szokásosan gazdag repertoár mellett nem kevés esemény zajlik majd október havában az Operaház berkeiben. A hó elején százhúsz fős társulat az Umbriai Nemzetközi Zenei Fesztiválon, Peruggiában vendégszerepel A kékszakállú herceg várával és A csodálatos mandarin-nal. Október 18. és 24. között pedig Barcelonában lépnek föl ugyancsak a „Kékszakállú”-val, meg a Mario és a varázslóval. A vendégművészek sorában különös várakozás előzi meg Pier Giorgio Morandi olasz karmester fölléptét, aki október 28-án és 31- én A végzet hatalmát vezényli. Részben új szereposztásban, felújításban kerül a közönség színe elé A szevillai borbély, október 9-én. Színesíti a palettát a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának hangversenye az Operaházban, október 12-én. Műsoron Wagner:Nesendorik-dalok, Mahler: VII. szimfónia. Közreműködik Ortrum Wenkel, vezényel Lawrence Foster. A hónap eseménye minden bizonnyal a Magyar-Amerikai Gálaaest lesz a Budapesti Operabarátok Egyesületének rendezésében, október 25-én este 7 órakor. Elhangzanak Erkel-, Kodály-, Mozart- és Verdi-művek részletei Operaházunk művészeinek előadásában, valamint részletek a Porgy és Bess című operából a New-York-i Metropolitan szólistáinak fölléptével. Izgalommal várt vendégjáték a Rosas Flamand Táncszínház Achterland című előadása, melyet a világhírű koreográfus Ainne Teresa de Keersmaker vitt színre. A nevezetes produkcióra október 6- án este 7 órakor kerül sor az Erkel Színházban. (-tz) Érdi muzsikatVD Hovatovább már hagyománnyá válik, hogy tavasszal és ősszel kiváló muzsikusok csapata ad koncertsorozatot Érden, részben a Topolya utcai katolikus templomban, részben a Polgárok Háza - kamarazenéléshez igen kellemes környezetet nyújtó - dísztermében. Fellépett e hangversenyeken többek között a Rádió Fúvósötöse és a Kodály Vonósnégyes, Onczay Csaba és Matuz István, Gergely Ferenc és Somogyi Eszter, Geiger György és Pege Aladár - s a rangos előadói névsorhoz természetesen a zeneirodalom remekműveiből szerkesztett program társul. A vállalkozás a Magyar Zeneművészeti Társaság és a Kulturális Védegylet néven működő helyi szervezet partnerkapcsolatára épül, s immár negyedik alkalommal látja vendégül (a szponzorok jóvoltából ingyen) az értékes zenét kedvelő érdieket. A törzsközönség, mint hallom, úgy 50-60 főre tehető, ami elszomorítóan kevés, ha meggondoljuk, hogy a 13 éve városi rangra emelt település lakóinak száma 53 ezer, s csak orvosból 60 él Érden! (Furcsállom is, hogy éppen ők nem mutatnak érdeklődést egy ilyen garantált színvonalú koncertsorozat iránt, hiszen az orvosok általában rajongói a - főként klasszikus - kamaramuzsikának!) Mindenesetre az a 30-40 figyelmes hallgató, aki végigélvezte velem együtt a Kodály Vonósnégyes szeptember 22-i szereplését (ezúttal az Érdi Napok keretébe illesztve), megkapó hangulatú est részese lehetett. A közvetlen légkör megteremtéséhez hozzájárult Devich János kellemes, informatív és nagyon is személyes hangú műsorvezetése, ami valóban felkészítette a közönséget a műfaj megismerésére, s ezen belül a három különféle korszakot-stílust reprezentáló alkotással való találkozásra. Haydn d-moll op. 42-es kvartettjével nyitottak, amit előző nap játszottak lemezre (Falvay Attila, Szabó Tamás, Fias Gábor és Devich János egy külföldi cég megrendelésére több sorozatnyi CD-t készít a legnagyobb mesterek teljes kvartett-oeuvre-jéből, illetve - Jandó Jenő közreműködésével - zongoraötöseiből). Folytatásként a társaság névadójának II. vonósnégyesét szólaltatta meg, anyanyelvi elokvenciával, éretten és elevenen. Végül Dvorák amerikai (F-dúr) kvartettjében a hangszeres virtuozitás és a country-elemek szellemes rajza, játékos lendülete nyerte meg a hálás közönséget. A ráadás egy Mozart-kortárs finommívű tétele volt, melyben a primárius csillogtathatta legvonzóbb muzsikuserényeit: karcsú, megejtően hajlékony hangját és formálásának könnyed eleganciáját. (A koncertsorozat október 4-én Elekes Zsuzsa és Kovács Kálmán, 18- án Pege Aladár és Onczay Csaba fellépését ígéri; a helyszín az érdligeti katolikus templom, a kezdés időpontja délután 3 óra.) Kerényi Mária