Új Magyarország, 1992. november (2. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-02 / 258. szám

Kádár Béla Oroszországban Kádár Béla külgazdasági minisz­ter kormányzati szakértők és üz­letemberek társaságában tegnap Oroszországba utazott. A mi­niszter megbeszélést folytat az Orosz Föderáció nemzetközi gazdasági kapcsolatokért felelős állami vezetőivel. Valerij Maha­­radze miniszterelnök-helyettes­sel és Pjotr Aven külgazdasági mi­niszterrel. Moszkvai tárgyalásait követően Baskíriába és a Tatár Köztársaságba látogat, ahol a kétoldalú gazdasági együttmű­ködésről és a fejlesztés lehetősé­geiről tárgyal. Leszállt a Columbia Tegnap, közép-európai idő sze­rint a délutáni órákban a floridai Kennedy űrtámaszponton le­szállt a Columbia. Az amerikai űrrepülőgép hat utasával tízna­pos utat tett, amelynek során pá­lyára állítottak egy olasz gyárt­mányú tudományos műholdat és kipróbáltak egy új rakétatí­pust, valamint az űrben használ­ható televíziórendszert, amelyet a jövendő állandó űrállomás épí­tésénél alkalmaznának. Az űrhajó személyzete vizs­gálta, milyen hatással van a súly­talanság a fémötvözetekre, bizo­nyos vegyszerek hővezető ké­pességére és különböző anya­gok kristályosodására... Elnökjelöltek kaotikus hétvégéje Holnap Kiküldött munkatársunk jelenti Washingtonból. Az utolsó felvonásához érkezett az amerikai elnökválasztás kampánya. A hét végét mindhá­rom elnökjelölt alaposan ki­használta, hogy még egy utolsó kísérletet tegyen pozícióját erő­sítendő érdekében. Sorra érték egymást a választási nagygyűlé­sek, a televíziós és rádiós sze­replések. A mostani felmérések szerint változatlanul a demok­ratapárti elnökjelölt, Bill Clin­ton vezet a népszerűségi listán, de hogy mennyi az előnye a hi­vatalban lévő republikánus pár­ti Bush elnökkel szemben, arról a közvéleménykutatások eltérő­en vélekednek. Az elmúlt hónapokban az elnök­jelöltek kampányfőnökei hiába dolgozták ki szinte percnyi pon­tossággal Bush, Clinton és a füg­getlen Ross Perot kampányme­netrendjét, e hétvégére ezek a programok sorra-rendre fölbo­rultak. Az egyik kommentátor káoszként jellemezte az elnökje­löltek hétvégi szereplését. Tény, hogy mindhárman egyik válasz­tási nagygyűlésről a másikra siet­tek, miközben számtalan interjút adtak a helyi és az országos tévé- és rádióhálózatoknak. Bush, a hivatalban lévő ame­rikai elnök a légierő egyes szá­mú repülőgépén az elmúlt negy­vennyolc órában legalább tíz kü­lönböző helyen fordult meg. Ugyanezt teszi Clinton is, mi­közben a két vetélytárs - Ross Perot senki sem tekinti potenci­álisan az Egyesült Államok leen­dő elnökének - egyetlen alkal­mat sem hagy ki, hogy ne te­gyen valamilyen „zaftos" meg­jegyzést a másikra. Clinton, föl­­véve a Bush által odavetett kesz­tyűt, szintén nagyon keményen fogalmaz. Mint mondotta, Bush nem más, mint egy saját maga által felépített emlékmű. „Büsz­ke vagyok arra, hogy én a leg­jobb Amerikát szolgálhatom." Mindez csak egy kiragadott pél­da az amerikai polgárra zúduló információs és nyilatkozatözön­­ből. (Folytatása a 2. oldalon) választ Amerika MTI - Külföldi képszerkesztőség Futball és sport ■ Félreértés ne essék/nem fáj a váci Nyilas feje, éppen ellenkezőleg. Koszta kapus a Békéscsaba elleni kétgólos győzelem után örömében ad homlokmasszázst csapattársának. Mit tagadjuk, nem ártana valami hasonló jelenetet látni majd a Megyeri úton a Benfica elleni labdarúgó UEFA-kupatalálkozó után sem. Per­sze nem telt mindenkinek ilyen örömtelien a hétvége. Lipcsei három gólján kívül vajmi kevés emlékezetes esemény történt az NB 1-ben. Remekeltek viszont vívóink a junior Európa-bajnokságon, a pécsi kosaraslányok pedig nagyszerű kupasiker közelébe kerültek. Mind­erről, s a nagyvilág egyéb sportos történéseiről a 14-15. oldalon olvas­hatnak részletesen Koppány György felvétele ­ Antall József interjúja Aggódás Európáért Európa biztonságát fenyegető veszélyekre hívta fel a figyelmet An­tall József az Aszahi Simbun című japán lapnak adott interjújában. A volt Jugoszláviában és a szovjet köztársaságokban folyó harcok befejezése érdekében nemzetközi összefogást sürgetett, Japánt pe­dig arra kérte, hogy főképp nagyobb pénzügyi támogatással járul­jon hozzá az európai biztonság erősítéséhez. A magyar kormányfő nyilatkozatában­ megemlítette, hogy két évvel ezelőtt már felhívta az Egyesült Államok, a nyugat-európai országok és Japán figyelmét arra, az események elfajulhatnak és háborúskodásba torkollhat a jugoszláviai gyűlölködés. Sokkal ko­rábban kellett volna döntést hozni az ENSZ erők kiküldéséről - je­gyezte meg -, hozzátéve, ha figyelmeztetését annak idején meg­fontolják, a helyzet nem mérgesedett volna el ennyire. Ami a menekültkérdést illeti, Antall József elmondta, hogy eddig 50-60 ezer ember keresett menedéket Magyarországon. Aggodal­mát fejezte ki ugyannakkor a Jugoszláviában élő magyar kisebbség sorsa miatt. A miniszterelnök borúlátóan ítélte meg a volt szovjet köztársaságok kilátásait is. Sok halott Észak-Oszétiában Becslések szerint már több mint száz halottja van a Vlagyikavkaz környékén péntek este óta tartó észak-oszétiai összecsapások­nak, s a harcokban túszként az ingusok fogságába esett 78 orosz katona is. A csecsen tájékoztatási mi­niszter elmondta, hogy 82 ingus halt meg a harcokban és közel 180 sebesült meg. Az Interfax hírügynökség úgy értesült, hogy 21 őszét is életét vesztette, az őszét sebesültek száma pedig 59. Időközben megérkezett a helyszínre az a háromezer fős orosz belügyi erő, amelyet még szombaton indítottak útnak a válságzónába, hogy támogassa az észak-oszét vezetést, amely nyilvánvalóan elvesztette az el­lenőrzést az események felett. Az orosz katonák egy csoport­ját - 78 főt - az ingusok egy öt­száz fős egysége rögtön túszul ejtette, és Ingusföld központjá­ba, Nasranba hurcolta. A táma­dók több páncélozott járművet, géppisztolyt és lőszert is zsák­mányoltak. A harcok a Vlagyikavkáz kör­nyéki, egykoron ingusok lakta területekért folynak. Sztálin ugyanis 1944-ben azzal vádolta meg a körzetben élő kaukázusi népeket - így az ingusokat és csecseneket -, hogy együttmű­ködnek a nácikkal, s ezért Kö­­zép-Ázsiába száműzte őket, földjeiket pedig Észak-Oszétiá­­hoz csatolta. A kitelepített ingu­sok közül, a Gorbacsov-időszak­­ban történt rehabilitálásuk ide­jén, sokan visszatértek ősi föld­jeik egy részére­­ az Észak-Oszé­­tiával szomszédos Ingusföldre­­, s most visszakövetelik az elvett területeiket. Eppur si muove Hogy valóban úgy volt-e, ahogyan Jókai Mór is elmeséli regénye, az Es mégis mozog a Föld lapjain, nem tudom. Lehet, hogy Galileo Galilei, az agg tudós, miután a Szent Inkvizíció előtt visszavonta, hogy a Föld forogna a Nap körül, csakugyan dobbantott a lábával a földön, s azt mondta: - Eppur si muove! - Mégis mozog. Lehet, hogy a történet csak szép kitalálás, mentendő a kényszerből meg­alkuvó Galileit. Most már talán mindegy is, hiszen a legfőbb el­lenérdekelt, a római katolikus egyház, s annak feje, II. János Pál pápa, most hivatalosan és ünnepélyesen rehabilitálta az 1633-ban életfogytiglani börtönre ítélt, s épp háromszázötven éve, 1642-ben elhunyt csillagászt, „tragikus félreértésnek, elhamarkodott és sze­rencsétlen döntésnek" minősítve a háromszázötvenkilenc évvel ezelőtti megbélyegzést. Mélyen elgondolkoztató Rómának ez az önkritikája. Azért is, mert ennyi évszázadot kellett rá várni. És azért is, mert végre megtörtént. Azért is, mert a tudomány cáfolhatatlan tényeit sem­miféle indíttatású voluntarizmus nem tekintheti nem létezőnek. És azért is, mert nem közönséges erkölcsi erőre vall, ha a magát évszázadokon át tévedhetetlennek hirdető egyház önként elisme­ri: egyik legsarkalatosabb tézisében nem volt igaza. És el kell gondolkozni még valamin. Az utóbbi másfél évszázad világmegváltó (vagy inkább: világromboló) ideológiái közül hány ismerte be önként tragikus tévedéseit, vétkeit, bűneit, me­lyeket az épp érintett kor Galileijei és névtelen milliói ellen elkö­vetett? Igen, az egyháznak is voltak súlyos tévedései. Hitviták, mág­lyák, inkvizíció, ellenreformáció, vallásháborúk - tudjuk jól. És mégis. A Föld forgott, s az egyháznak is felül kellett vizsgálnia nézeteit, tanait, hittételeit. Ideológiák, világbirodalmak, szuper­­hatalmak jöttek és mentek - az egyház azonban kétezer év óta létezik. Talán azért is, mert képes belátni, ha­­ Eppur si muove. Takács István Ohio téri Karcagon Az amerikai Ohio államról ne­ A Nagykun város és Ohio állam vették el Karcagon a városi kór.­ kapcsolata több mint kétszáz év­ház előtti teret. A hét végi név­­re vezethető vissza, amikor is adót abból az alkalomból tartót- számos ember telepedett le Ame­­ták, hogy Ohio állam küldöttsé­­rikában, köztük Kováts Mihály de - August Pust kormányzóhe- huszárezredes, aki hőstetteivel gyettes vezetésével­­ több tízezer kimagasló érdemeket szerzett az dollár értékű kórházi felszerelést amerikai függetlenségi háború­adott át a menekültek ellátására, ban. A Rákoskeresztúri Újköztemetőben katonai tiszteletadással tar­tottak koszorúzási ünnepséget tegnap a Budapest védelmében el­esett hős magyar katonák nyughelyénél. Ott pihen végre a száz­hatvan, ez idáig közterületen elhantolt hősi halott, közöttük a So­roksártól Kőbányáig vívott harcokban elesett huszonhét, minded­dig jeltelen sírba elhantolt pápai ejtőernyős is. (Tudósításunk a 4., képriportunk a 16. oldalon) . Tatum Attila felvétele

Next