Új Magyarország, 1993. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-02 / 1. szám

Bush Szomáliai szilvesztere Moszkvában lesz az orosz-amerikai csúcs Nem Szocsiban, hanem Moszk­vában rendezik meg január 3-án az orosz-amerikai csúcstalálko­zót - jelentette be csütörtök este a Fehér Ház. A hírt később az orosz elnök sajtóirodája is meg­­ erősítette. Hírügynökségi jelentések sze­rint Borisz Jelcin orosz elnök csü­törtökön telefonon hívta fel George Busht, aki a Mogadisu előtt hor­gonyzó USS Tripoli hadihajó fe­délzetén vette a hívást. Martin Fitzwater fehér házi szóvivő ezt követően közölte: Jelcin kérte az amerikai elnököt, hogy a talál­kozó színhelyét tegyék át Moszkvába, mert a Fekete-ten­ger partjain rosszak az időjárási viszonyok. Bush elnök csütörtökön érke­zett Szomáliába, hogy azoknak az amerikai csapatoknak a köré­ben töltse f el az óév utolsó nap­ját, amelyeket az ENSZ zászlaja alatt, az élelmiszer-szállítmá­nyok biztosítására vezényeltek az afrikai országba. A C-141 mintájú óriás szállítógépen érke­ző elnököt Robert Jonhston tábor­nok, az amerikai katonai alaku­latok parancsnoka köszöntötte. Az elnöki látogatás előtt és alatt rendkívüli biztonsági intéz­kedéseket foganatosítottak. Az óvintézkedések annál is inkább indokoltak voltak, mert a Szo­máliai fővárosban nem szűnnek meg a lövöldözések. Heves lö­völdözés volt tegnapra virradó éjszaka is Mogadisuban: feltéte­lezhetően az ellenségeskedő tör­zsek fegyveresei csaptak össze. A Reuter kiemeli, hogy Szomália a legveszélyesebb hely, ahová va­laha is ellátogatott amerikai elnök. Tegnap az éhínség által leginkább sújtott Szomáliai belső területek szívébe, Baidoa vá­rosába látogatott Bush elnök. A Mogadisutól 300 kilométerrel nyugatra fekvő városban - ahol naponta száz ember pusztul el az éhezéstől és a járványoktól - az amerikai elnök egy árvaházat keresett fel, amelynek több mint hatszáz kis lakója a polgárhábo­rú és a nélkülözés következté­ben vesztette el hozzátartozóit. George Bush rövid beszédében azt ígérte a város lakosainak, hogy bár ő maga távozik posztjá­ról, ám az Egyesült Államok támo­gatása nem szűnik meg számukra. Baidoai látogatása után az elnök a Mogadisu közelében lévő Bell Doyle légitámaszpontra repült, ahol együtt költötte el az újévi ebédet az amerikai katonákkal. (Folytatása a 2. oldalon) George Bush sivatagi viseletben. A Szomáliában szilveszterező amerikai elnök kezet ráz a nagykövetség kertjében üdvözlésére összesereglett tengerészgyalogosokkal MTI - Külföldi képszerkesztőség Nem akármilyen évet zárt a magyar sport, a barcelonai olimpián (is) káprázatosan szerepeltek legjobb­jaink. Közülük is a legkiemelke­dőbb: Egerszegi Krisztina. Egészen az óév utolsó napjáig úgy hittük, csupán mi találjuk annak, a világ észre sem veszi, hogy 1992 legna­gyobb csillaga magyar. Nos, decem­ber 31-ére időzített a legtekintélye­sebb olasz sportnapilap, a Gazzetta dello Sport, Krisztinát kiáltva ki Az év legjobb sportolójának. Most már a világ is a fejére helyezte a megér­demelt koronát. Parlamenti napló Nincs médiatörvény Mint ismeretes, szerdán az éjszakai órákban ért véget a médiatörvény nyolcórás szavazási pro­cedúrája. Ennek nyomán szinte darabjaira hul­lott az eredeti előterjesztés, összefüggő paragra­fussorok tűntek el, az egymásra utaló cikkelyek egyik fele megmaradt, másik fele kiesett a szö­vegből. Végül csütörtökre virradó éjszaka, igen szavazat nélkül, 122 nem szavazattal, 170 tartóz­kodás mellett a parlament nem fogadta el a rádió­ról és a televízióról szóló törvényt. Ahogy ez várható volt, a különböző pártok képviselői eltérően kommentálták az ered­ménytelenséget. (Folytatása a 4. oldalon) III. évfolyam, 1. szám ÁRA: 14,50 Ft 1993. január 2., szombat POLGÁRI NAPILAP ­ A politikai gyümölcsszedés etikája Beszélgetés Varga Lászlóval, a KDNP elnökhelyettesével Nem illik olyan politikai fának a gyümölcsét szedni, amelyet a „haszonélvező" korábban el akart taposni - véli dr. Varga László, a Kereszténydemokrata Néppárt elnökhelyettese, aki rendkívüli követként és meg­hatalmazott miniszterként egy­ben pártjának külpolitikáját is képviseli. Varga László az 1956- os forradalom leverése után év­tizedekig az Egyesült Államok­ban élt, ügyvédként dolgozott. Az alábbi beszélgetésben ha­zánk külföldi megítélésének gyökeres átalakulását a belpoli­tikai változások összefüggéseit figyelembe véve elemzi. - Az elmúlt két év tükrében mi­ben látja az 1990 májusa előtti, il­letve a mostani magyar kormány külpolitikája közötti alapvető kü­lönbséget? - Abban, hogy az 1990 előtti kormánynak lényegében nem volt külpolitikája: az admi­nisztráció alapvetően a szovjet iránymutatást követte. A kül­politika alapvető feltétele, hogy az adott állam szuverén legyen; ha tehát egy ország meg van szállva, akkor az egyetlen „külpolitika" a meg­szálló ország érdekeinek a kép­viselése. (Folytatása a 3. oldalon) / Mondani és hinni A Meteorológiai Intézet jelentése szerint áll a levegő a Kárpát-me­dencében, s a mozdulatlanság azzal jár, hogy marad a csípős hi­deg. A 93-as év első és második napján tehát kellemes borzongás­sal kezdjük az évet, pedig igazán ránk férne már némi enyhítő fuvallat. Természetesen átvitt értelemben is. Aminthogy úgyszin­tén jelképes értelmet tulajdoníthatunk neki, három pihenőnappal kezdődik az év, vagyis még semmit sem csináltunk, és máris kipi­henjük a semmittevés fáradalmait. Igaz, a tavalyi fáradtság is bőven indokolja a pihenést, bárha a kiszolgált papírtrombiták, álarcok és színes süvegek maradványait épp most söpörjük össze. Az ünnepek utáni lelkiállapotra általában nem a derűs vidám­ság a jellemző, a másnaposság inkább macskajajos. Jó volna per­sze átmenteni egyet és mást az ünnepi mosolygósságból az új év­re, mert az utóbbi idők viszonylagos árubősége közepette hiány­cikké lett a derű, amely amúgy sem megvásárolható. Pedig a hu­mor megkönnyíti a gondok elviselését, ha nem szünteti is meg őket. Különben sincs olyan kincstárilag bejegyzett optimista, aki a jövőre vonatkozólag könnyedebb időszakkal ámítana, bár re­mélhetőleg már túlvagyunk a legkeservesebbjén. Alighanem a szi­gorú realitással kell megbékélnünk: aranykor csak a mitológiában (meg a marxi-lenini ideológiában) létezik, nekünk a jóval kemé­nyebb vaskorszak jutott. Mindenért rendkívül erőteljesen meg kell dolgoznunk, s még így sem szavatolja semmi sem a teljes sikert. Az élet nem matematika: az erőfeszítések nem föltétlenül össze­­geződnek sikerré. Különösképp akkor nem, ha a társadalom elva­kult része a siker elérésének a megakadályozását tekinti sikernek. Nem ártana tehát valamiképp megtalálni az elvakultság ellen­szerét sem 93-ban. Mert kétségkívül nagyon nehéz vitatkozni az­zal az emberrel, aki vakon hiszi, amit mond; még nehezebb azzal, aki maga sem hiszi, ami mellett kardoskodik. Veszprémi Miklós Szilveszteri szétválás - tűzijátékkal Pozsonyi tudósítónktól: 1992. december 31-én éjfélkor megszűnt a Cseh és Szlovák Szö­vetségi Köztársaság. Helyét Eu­rópa térképén a két utódállam Csehország és Szlovákia foglalja el. - Nem lépünk Európába a cse­hek és a szlovákok közös állama­ként. Ez a tény sokakat szomorú­sággal tölt el - mondotta egye­bek mellett újévi beszédében Jan Strasky, az utolsó csehszlovák szövetségi miniszterelnök. A szlovák politikai élet képvi­selői viszont már az önálló Szlo­vák Köztársaság megalakulása előtt hangoztatták: a szövetségi államforma megszűnését ma­guk az állampolgárok akarták és Szlovákia lakossága méltókép­pen kívánja megünnepelni az újkori szlovák történelem legna­gyobb eseményét, az önálló Szlovák Köztársaság létrejöttét. A pozsonyi kormány erre a célra több mint 25 millió koronát for­dított. Az ünnepségeket Szlová­kia egész területén a Demokrati­kus Szlovákiáért Mozgalom, a Szlovák Nemzeti Párt és a Mati­­ca Slovenska szervezte. (Folytatása a 3. oldalon)­­ A megszűnt Csehszlovákiát jelképező koporsó felett az új szlovák köztársasági zászló leng MTI-fotó: Mónos Gábor Hallgassa a JUVENTUS rádiót

Next