Új Magyarország, 1993. január (3. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-29 / 24. szám
Emlékeztünk egy megindítóan szuggesztív, lenyűgözően magnetikus költői szellemidézésen a huszadik századi magyar líra modern vers-sámánjára. Abból az alkalommal gyűltünk össze a Bem téri székház MDF-akadémiáján, hogy fölidézzük Nagy László személyiségének angyali kisugárzását, életművének váteszi intenzitását és fároszi lángolását. Holnap lesz hirtelen halálának tizenötödik évfordulója. Hű vezetőink, ciceroneink voltak e misztikus túrán költőtársai, Buda Ferenc, Nagy Gáspár, Csoóri Sándor. És kiváló irodalomtörténész monográfusa, Görömbeli András. Mit mondhatunk mi most, a napi politikától naponta lelki megtisztulásra, szellemi forró fürdőre, zuhanyra kényszerülők erről az arkangyalian tiszta és gyémántkemény líráról, e kimagasló hamleti vívódó, eposzi hős és mitológiateremtő alkotó ethoszáról - Csoóri Sándor szavaira utalván. Ebben a világban, hol Buda Ferencet idézve „Krisztus helyett a gilátusok váltanak meg". Ahol nemcsak a napi történelem fiskáliskodássá sorvadt harcaitól habos és iszamos minden, hanem ráadásul a nyegleség, a felelőtlenség is tort ül magában az irodalomban is. Amikor már egy évtizede halljuk a lírán élősködők szájából a líra halálának frázisait. Amikor a korszerűség, az európaiság, a posztmodern ürügyén - melyek önmagukban magasztos, sőt, szent szavak is lehetnének - besároznánk azokat, akik archaikus, mágikus, misztikus, ősi gyökereinkből táplálkozó életművet teremtettek. Akik nem átallják kicsinyes kufárszellemek régi, jól bevált módszereit adaptálván a keresztényhumanista szintézisteremtő Pilinszkyt, a játékosság és a metafizika egyetemességében fogant kézlegyintéssel intézik el Ratkót, Budát, Nagy Gáspárt, Csoórit, Ágh Istvánt - a magyar líra egyik jelentős, hegyormokat, csúcsokat teremtő vonulatának képviselőit. De amit a felsorolt élők, jórészt e szent ünnepen is jelenlévők, s a lélektestében nyilván köztünk lévő Ratkó Józsefet is személyében sérti, megalázza, jajgatásra kényszeríti az, hogy Nagy Lászlót sem kímélnék a felelőtlenség rendjének fekete lovagjai. Félnünk mégis azért nem kell, mert - Görömbei András csodálatos előadásából idézve: a versben bujdosó költő hatalmas erőt hagyott reánk. Akkor zengte az erkölcs és az esztétikum harmóniájának himnuszait, amikor a mostaninál is sötétebb, mélyebb poklok bugyrában fuldokolt a nemzet. Erősítsen hát most is a szennyező idő ellen a versben másossá, metaforikussá szublimálta a paraszti élet, a leghétköznapibb munka képeit. Ez a mítoszteremtő őserő nemcsak hogy képes leszámolni saját, újvilághitéből fakadó sematikus korszakával, arra is futja neki, hogy szembenézzen keserű önváddal lelkén belül, s műveiben, leírt szavaiban is saját, egyen-lírai periódusával. Oly korban, amikor ez a szó szoros értelmében is életveszélyes volt. „Dal hamis húron pendülni ne merjen" - kiáltja. Ekkor már ez a keresztény és pogány kultúra legnemesebb forrásaiból táplálkozó költészet ellentétekben, örökös küzdelmekben, harmonikus és diszharmonikus elemek ütköztetéséből fakadó szintézisben teljesedett ki. A Rege a tűzről és a jácintról című 1956-ban keletkezett, archaikus műformákba öntött eposza már teljes fegyvertárában láttatja az autonóm, szuverén nyelvezetet teremtő költőt, kinek eredetiségéhez foghatót legfeljebb a fénykorabeli Juhász Ferenc költészetében olvashattunk. Az 1956-os forradalom bukását követő években érezhették kortársai - s mi, ifjabbak is rekonstruálhatjuk utólag, mily súlyos volt e géniusz hallgatása. Kifejezte a költő lesújtottságát a rövid remény-villanás, majd a nagy temetővé tett ország kontrasztja nyomán. S azt is, hogy ő nem hajlandó a hamis konszolidációt igazolni kívánó, árnyaltan sematikus lírával közösséget vállalni. Ám a hallgatás gátjának fölszakadása után eposzi remeklések: a természet meggyilkolásáért vádló Búcsúzik a lovacska, a bulgáriai esküvői képből apokaliptikus haláltáncot teremtő Mennyegző, a sámáni erővel, gigászokkal perelőn szóló Zöldangyal egyetemes félelme és csak „csak azért is" hite már fölemelő kinyilatkoztatás és vigasz. Ahogyan lelkileg vértez bennünket a Versben bujdosó (1973) időszak dacos fenegyereksége, a képversek, a portrék hallatlan invenciozitása. (Ez utóbbiak bizonyítják, hogy a groteszkre, s a formabontásra érzékeny kor kihívásai elől sem tért ki.) „S mi felszalagozva és megkoszorúzva a dörgő időben, arccal a tengernek itt feszülünk öntve szoborrá" - hirdette az est befejezéseként a zseniális versmondóvá érett Hegedűs D. Géza, imádott költeménye, a Mennyegző végmondataival. Szentként sóvárogva idézték szellemét népdalai megszólaltatásával Fábián Éva, Juhász Zoltán, Scharnyik Kálmán, az Egyszólamú együttes tagjai. Együtt rendültünk meg Csoóri Sándorral a szörnyű, '78- as január harmincadika, a halál napja megidézésekor. S vele együtt reméljük: ő egyike azoknak, akik átviszik a szerelmet, a hitet, ember voltunkat helyettünk is „a túlsó partra". Pósa Zoltán mágus-haramia Weöres-életművet kijátszani bujdosó sámán, betyár, haramia nagy sámánjaink ellen. Kik avitt szavainak katartikus ereje. Csak kiáltják ki azokat, kiknek közjoggal mondhatta ki, saját szepenye szegélyéig sem érnek el, a mélyiségét is, mintegy gigantimásik géniusz köpenye alól kussá nagyítván:. „Versemben ádázkodva és acsarkodva. Kik hatalom van". Ez a hatalom látó Molnár Edit MTI - Fotó JUWMW Műholdas köldökzsinór - Úgy kell a magyar adás megmaradásunkhoz, mint a levegő. A határon túliaknak olyan ez, mint egy köldökzsinór-jellemezte Beder Tibor a székelyek igényét a magyar műholdas adásra, a Duna TV és az Antenna Hungária közös sajtótájékoztatóján. Ez volt az első olyan tájékoztató, amin egy teljes műsorszóró rendszer, azaz a műsorkészítés, a műsorszórás technikai lebonyolítása és a vételi technika előállítói együtt mutatkoztak be. Barta József elmondta, hogy februártól széles nyalábbal történik a sugárzás, ami a tévénézők számára azt jelenti, hogy megfelelő antennával az egész magyarlakta térségben február 12-től jól tudják fogni az adást. Kőhalmi Ferenc azt reméli, hogy őszre kialakul a Duna TV teljes műsorstruktúrája. Ennek lehetőségei igen szélesek, mivel technikailag akár a nap 24 óráját is kitölthetné a magyar műholdas sugárzás. A jó tévézéshez jó műsoron és jó sugárzáson kívül tökéletes vételi technikára is szükség van. A bajorországi Kathrein cég speciális antennát kísérletezett ki, ami elsősorban a Duna TV adását fogja tökéletesen. A műszer olcsósága attól függ, milyen nagyságrendben lehet gyártani. A magyar műholdas adás szervezői egyébként minden olyan cég jelentkezését várják, amelyik az adást legalkalmasabban vevő műszert tud előállítani. A mintapéldányokból nyilvános szemlét fognak rendezni, hogy a fogyasztók tájékozódhassanak, melyik berendezés szolgálja leginkább elvárásaikat. III. évfolyam 24. szám 1993. január 29., péntek KULTÚRA ... — ■ TW Ur Világbemutató Párizsban Hétfőn este a Magyar Intézet nagytermében játszotta el először közönség előtt Petrovics Emil új vonósnégyesét a Bartók Quartett - Komlós Péter, Hargitai Géza, Németh Géza és Mező László. Kétségkívül kiemelkedő állomása volt ez a világ legjobb vonósnégyesei között számon tartott együttes idei koncertsorozatának, hiszen e művet éppen az ő kérésükre komponálta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola professzora, aki maga is jelen volt a bemutatón, és igen elragadtatottan nyilatkozott a nagy virtuozitást igénylő kvartett előadásáról. Maga a mű Petrovics Emil második vonósnégyese - ahogy a zenei szakírók jellemezték: „Bartók és Kodály tevékenységének és gondolkodásmódjának szellemében fogant, de magán viseli a szerző kizárólagos stílusjegyeit. Az első tétel lassú bevezetéssel indul, amely beletorkollik abba a gyors, mozgalmas szakaszba, amelynek fő jellemzője a tág és szűk hangközök drámai váltakozása, a rendkívül kihegyezett ritmika. A II. tétel nosztalgiával idézi meg a már-már wagneri kromatikát, hogy aztán a középső szakaszban a mai élet száguldó, szinte extatikus hangzásvilágába forduljon. A III. tétel első perceiben a vonósnégyes hangszerei szolisztikusan, szinte rögtönzésszerűen haladnak az Allegro fejé, amely táncos, dinamikus hangvétellel zárja a művet." A Bartók Vonósnégyes és Szegedi Anikó zongoraművész kedden nagysikerű Schumann-esttel örvendeztette meg a párizsi magyar nagykövetségen összegyűlt közönséget. Felszabadult, igen jó hangulatú előadás volt, fogékony hallgatóság előtt. Szerdán húszperces élő zenei közvetítés a France Musique rádióállomás stúdiójában, majd este Haydn-, Sosztakovics- és Dvorák-művekből álló hangverseny zárta a Bartók Vonósnégyes párizsi programját a Les Halles auditóriumában. -havasi---------------------------------------------- Gálaest az Operában Február 1-én este 7 órakor a Nemzeti Társas Kör Alapítványa javára gálaestet rendeznek a Magyar Állami Operaházban. Az est célja az, hogy a bevételből a művészetek és az irodalom területén a fiatalokat és pályakezdőket támogatásban részesítsék. A műsorban Erkel-, Kodály- és Liszt-művek hangzanak el. Többek között közreműködik Pászthy Júlia és Melis György. A gálaest díszvendége Tőkés László, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke. Végrek épp sikerült... „Szavazási malőr történt. Nem volt elegendő számú liberális képviselő a teremben, ezért az ügy nem is került napirendre"-mondta a Fővárosi Közgyűlés tavaly december 18-i ülése után az illetékes főpolgármesterhelyettes a Magyar Hírlapnak (idézi a Népszabadság december 21-i száma), arról az „ügy"-ről, amelynek tárgya Szinetár Miklósnak az Operett Színház igazgatói székébe történő kinevezése lett volna. A klaszszikus pszichológiában az elszólások példatárában előkelő helyet kaphatna a fent idézett két mondat: ha nincs jelen elegendő számú szavazatkészséges liberális képviselő, egyszerűen nem szavazunk, illetve majd akkor szavazunk, ha elegendően jelen lesznek. Ez most, azaz tegnap, a Közgyűlés ülésén végre sikerült. Minősített többséggel úgy határoztak, hogy 1993. augusztus 1-től négy évre, Szinetár Einóst bízzák meg az Operett Színház igazgatásával. Tehát a sajtóban dokumentumok alapján megszellőztetett véd- és dacszövetség most már létrejöhet, minden akadály elhárult a hírhedett Pesti Broadway terv útjáral, megalakulhat a Pesti Broadway Kft. fővárosi önkormányzatostul, CineArtostul. A hídfő - híven Szinetár korábbi tervezeteihez - elfoglaltatott. Hogy milyen eszközökkel, milyen áron, az most már lényegtelen. Fő, hogy most nem történt „szavazási malőr". A többi meg kit érdekel? (ti.) iuuuaptouajcxvuz,falu és Kulturális Központ tegnapi sajtótájékoztatóján Rafal Wisniewski igazgató ismertette az intézet ezévi programjának legérdekesebb eseményeit. Ezt követően Piotr Szymanowski, a Lengyel Külügyminisztérium kultúrpolitikai és tudományos főosztályának vezetője szólt a lengyel-magyar kulturális együttműködés jelenlegi helyzetéről. A Nagymező utcai lengyel kultúrközpont idei programja jelentős mértékben a lengyel filmművészet bemutatása köré csoportosul. A márciusban kezdődő lengyel filmtavasz című rendezvénysorozatban szerepel a hazánkban is jól ismert világhírű rendező, Krzysztof Zanussi hét filmjének bemutatása, köztük legutóbbi alkotásának az Érintésnek magyarországi premierje. A holland-angol-lengyel kooprodukcióban készült filmben, amely egy zsidó származású lengyel zeneszerző drámai életét mutatja be a második világháborútól napjainkig, Max von Sydow játssza a főszerepet francia színészek társaságában. Április folyamán az elmúlt esztendő élvonalbeli alkotásaiból lengyel filmet láthatnak az érdeklődők a Bem moziban, köztük Wajda, Glinski és Kieslowsk filmjeit. A filmheteket az intézetben lengyel film plakátkiállító kíséri. Ugyancsak áprilisban tervezik az 1943-as varsói gettófelkelés 50. évfordulójának emlékére kiállítás és történésztalálkozó szervezése mellett a filmvásznon bemutatni mindazt, ami a lengyel zsidóság kultúrájába visszavonhatatlanul elveszett Látható lesz többek között néhány, a harmincas években készült jiddis tematikájú és nyelvi lengyel filmalkotás is. Az intéző vendégül látja Wajda egykor asszisztensét, a ma Párizsban élt Agnieszka Holland rendezőt, akinek Európa, Európa című világhírű filmjét kívánják bemutatn ez alkalommal. Ugyancsak megismerkedhetünk idén a Kalinforniában élő, Oscar-díjas lengye rövidfilmrendező, Zbigniew Rybczynskivel és néhány művével, köztük a Franz Kafka élete feldolgozó alkotással. Ősszel a Goethe Intézet és Szlovák Kulturális Központ együttműködésének köszönhetően, filmtörténészek előadásaival kísért rendezvénysorozat indul, amelyen a volt szocialista országokban a cenzúra által letiltott filmeket mutatják be. Várhatóan két lengyel színház vendégjátékát szervezi meg az intézet az év folyamán, a Szkéné színházzal közösen. A lengyelmagyar dzsesszmuzsika nemes összefonódását jelenti az a húsz fellépésre tervezett tavaszi koncertsorozat, amelyen Malecz Attila Bob-Art zenekarával lép fel a zseniális lengyel szaxofonista, Zbigniew Namyschowski és Krzysztof Scieranski. Az intézet havonta új kiállítással várja vendégeit. Az idén, vezető lengyel képzőművészek bemutatása mellett olyan tárlatot is terveznek, mint a világ számos országát már sikerrel megjárt, Witold Gombrowicz életművéhez kapcsolódó kiállítás. A lengyel irodalom élő klasszikusai közül legalább ketten látogatnak az intézet közvetítésével hazánkba, így például Czeslaw Milosz és Stanislaw Lem. Folytatódnak a lengyel politikai és gazdasági életet bemutató találkozók is vezető politológusok, szociológusok és közgazdászok részvételével. Szalai Attila 7 1. KAIT A Lengyel Kultúra 1993-as programja 11 A rádiós mellett Mese egy magánvallásról Közhely, hogy az ember társaslény (társadalmi lény), s hiába legszemélyesebb (magán-) ügye a vallás, magánvallás nem létezik. Többek közt még azért sem, mert a vallás közösséget is feltételez: szűkebb vagy tágabb, szorosabb vagy lazább, gyakorlati vagy virtuális közösséget. A vallásszervező és megtartó erő is számtalan példát sorolhatnánk. Egy, a Popper Péterrel folytatott rádióbeszélgetés idézte fel bennem a fenti néhány gondolatot. Popper napjaink divatos pszichológusa (mondhatnánk: divat-pszichológusa), lépten-nyomon őt hallhatjuk, olvashatjuk. (Mint régebben Ranschburg Jenőt. A tömegkommunikáció szeszélyesen villantja dicsfényét a kiválasztottakra.) Popper a vallás reneszánszát azzal magyarázza, hogy összeomlott egy nagy mítosz: a tudomány mindenhatóságába vetett hit. A tudomány nem tudott választ adni a három legfontosabb (s talán legegyszerűbb) kérdésre: a szexualitásra, az agresszióra és a halálra. Ez különösen a mostani társadalmi-erkölcsi válság idején nyilvánvaló. Bár, mint Popper mondja: a világ létezési módja a válság a Neandervölgy óta, így csak a transzcendencia tényével magyarázható sok minden. Popper gondosan sorrendbe szedve három - meglehetősen szubjektív - érvet is felsorol a szellemi szubsztancia igazolására. Második érve egyenesen mosolyogtató: „Az ember lelke nem öregszik." Példának hozza rá Goethét, aki hetvennégy éves korában olthatatlan szerelemre gyulladt a tizenkilenc éves Ulrike iránt. De amikor futott utána a hegyoldalon, hasraesett. Az esetből kiindulva én rálicitálnék Popperre: Goethe szelleme nemcsak nem öregedett, hanem egyenesen fiatalodott - közeledett az infantilizmus felé. Popper maga is érzi, hogy valláselmélete nem komoly, vidáman nevetgél, szellemeskedik. (Vannak emberek, akiknek a vallás ennél sokkal többet jelent.) Popper nem is tagadja, hogy azért van szüksége vallásra, mert azzal izgalmasabb, mint nélküle. Valójában világmagyarázata túlságosan is racionális, ezt vonja be - játékos álcázással - transzcendens mázzal. Azon a vulgármarxista állításon, hogy a vallás a nép ópiuma, már a legmegátalkodottabb materialista is túl van. Popper azonban elvont, magas szellemi szinten - mintha a marxi tételt igazolná: különböző vallásokból ilyen ópiumot mixel magának. Persze kizárólag házi használatra. (Például este, tévé mellé, teába keverve.) Nem kell benne új Mohamedet tisztelnünk. Kábítószer-kereskedésért - ópium á la carte - szintén nem kell elítélni. Egyszerűen csak arról van szó, hogy a vallás kérdésével minden ember szembesül, és a választ (sőt a választást) nem kerülheti el. Még a pszichológus sem. Fazekas László Csütörtök drc délelőtt a Hadtörténeti Múzeumban tudományos emlékülést rendeztek Görgey Artúr születésének 175. évfordulója alkalmából. Az ülést Rázsó Gyula, főigazgató nyitotta meg. Előadást tartott Kosáry Domokos, az MTA elnöke, A Görgey-kérdés története 1945 után címmel. Urbán Aladár, egyetemi tanár Görgey és Kossuth viszonyát elemezte 1848 szeptember-októberében. Katona Tamás, államtitkár a Vág menti hadjáratról beszélt. Elmondta, hogy négy évvel ezelőtt vetődött fel a Görgey-kérdés tisztázásának gondolata, a budai ostrom 160. évfordulóján. Véleménye szerint nem feltétlenül kell arra törekednünk, hogy kedvező színben tüntessük fel Görgey Artúrt, mert ez esetben megismételnénk az előző rendszer hibáit, csupán a tényeket kell felsorakoztatnunk. Hallhattunk előadást Görgey, mint politikus címmel Hermann Róberttől, a Hadtörténeti Intézet tudományos munkatársától, Bóna Gábor, a Hadtörténelmi Közlemények főszerkesztője a világosi fegyverletétel hátterét vizsgálta. Végül Cennerné Wilhelm Gizella, a Magyar Nemzeti Múzeum tudományos főmunkatársa diavetítéssel egybekötött ikonográfiatörténeti előadást tartott. Görgey Artúr érdemei természetesen nem csökkentik a szabadságharc többi meghatározó egyéniségének tetteit, akikről itt nem esett szó, hangzott el a zárszóban. (V. S. Cs.) . . . -------- T ft f you Görgey-emlékülés