Új Magyarország, 1993. február (3. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-01 / 26. szám
Imre : Embargószeg és a Dunán Románia óvatos igyekezete Tudósítónktól: Délre, délkeletre figyelt az utóbbi napokban Románia. Az ország kül- és belpolitikai szféráiban egyaránt nagy aggodalmat keltett a szerb szállítóhajók váratlan rajzása. Traian Chebeleu államfői szóvivő az elmúlt hét végén így nyilatkozott: „A helyzet nagyon kényes és bonyolult. Maximális felelőséggel ki kell vizsgálni a helyzetet és elemezni, kell az embargót megszegő akciók következményeit." Chebeleu hangsúlyozta, hogy pillanatnyilag a helyzet nem jelent nemzetvédelmi ügyet, így az elnöknek nincs szándékában öszszehívni a Legfelsőbb Nemzetvédelmi Tanácsot. A szóvivő így folytatta: „Minden eszközt bevetünk az embargó érvényesítéséért, beleértve a katonai erőket is. Már diplomáciai lépéseket tettünk Ukrajnával és Jugoszláviával az embargó megszegésének megfékezéséért. A Biztonsági Tanácstól szolidabb járőrhajókat kértünk. A Bihac szerb hajó parancsnokát bíróság elé állítjuk." Időközben a román hírügynökségek beszámoltak arról, hogy a múlt héten keddtől szombaton reggelig összesen öt szerb hajókaraván haladt el a román calafati ellenőrző pontnál, és mindannyiukról el lehet mondani, hogy megszegték a rendszabályokat. Becslések szerint az említett időszakban 41 000 tonna kőolajat szállítottak a tilosban járó konvojok. A Bihac, Orasac és Velebit után a Palmakalan és a Kumanova nevű szállítóhajók haladtak át a román ellenőrző pontokon, fittyet hányva az álljt parancsoló felszólításokat. A Dunán zajló eseményeknek szentelte múlt heti második ülését a román kormány is. Az ülésről kiadott közlemény szerint a feszült helyzetben tett erőfeszítéseiről terjesztett elő jelentést a belügyminiszter, a szállásügyi miniszter, és a külügyminiszter is. A környezetvédelmi miniszter pedig figyelmeztetett, hogy Nem engedték át vasárnap a román hatóságok a Bihac jugoszláv tolóhajó által vitt hajókonvojt, hiába próbálta az kikényszeríteni az átkelést a Duna román-jugoszláv szakaszán levő Vaskapu erőmű zsilipjénél - jelentette be tegnap este a Rompres. A Bihac-karaván vasárnap hajnali kettőkor érkezett a zsiliphez és átkelést kért A zsilipet nem nyitották meg, mire a kapitány horgonyt vetett a bejárattól 30 méterre és ezzel megakadályozta a Dunán közlekedő többi hajó átkelését is. A határőrség és a kikötői hatóságok felszólítására a Bihac kapitánya bemutatta a legénység listáját és az áruk szállítólevelét. Ebből kitűnt, hogy 3040 tonna benzint és 2700 tonna kőolajat visz. Mivel ezek az embargólistán szereplő termékek, a hajót viszszatérésre szólították fel, de a Bihac egy darabig semmiféle felszólításra nem volt hajlandó elmozdulni a zsilip elől. Végül, a belügyminisztérium egységeinek intézkedései nyomán mégiscsak elhagyta a zsilip körzetét. A kapitány egyelőre nem váltotta fenyegetését, hogy a Dunába ereszti rakományát. Nem lehet azonban tudni, nem tesz-e újabb kísérletet (MTI) milyen ökológiai katasztrófát idézne elő, ha a kőolajat a Dunába öntenék, mint ahogyan egyik szerb hajóparancsnok kijelentette, hiszen az összes Duna menti román városok a folyam vizéből nyerik az ivóvizet. A román külügyminiszter találkozott a bukaresti parlament politikai pártjainak képviselőivel és - habár eredetileg más témák szerepeltek a napirenden - ezen az ülésen is a „dunai események" domináltak. Teodor Melescanu elmondotta: Románia kész mindenre, ami szavatolhatja az embargó alkalmazását, beleértve a kényszerítő megoldásokat is, de azzal a feltétellel, hogy ezek ne veszélyeztessenek emberéletet és ne okozzanak javíthatatlan anyagi károkat. Az elmúlt hét végén román helikopterek megközelítették Reni ukrajnai várost és filmezték a kikötőt. A kikötőben több „általános szállító uszály" vesztegelt, egyről pedig biztosra állították, hogy kőolaj szállító. A kijevi hatóságok hivatalos közleményben cáfolták a román állítást, miszerint renben töltenék kőolajjal a szerb uszályok tartályait és így Ukrajna megszegné a Jugoszlávia elleni embargót. A közlemény szerint az említett uszályok a Duna nyílt vizén rakodtak orosz, bolgár, görög, ciprusi és török cégek tankhajóiról és a kőolajszállítmányok eredeti rendeltetése Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Horvátország és a volt Cseh-Szlovákia. Botos László III. évfolyam 26. «ám V//^HOVARORS/^VB 1993 f“-hétfői */ TUDÓSÍTÁS________________________________ (Folytatás az 1. oldalról) A The Sunday Times című brit lap vasárnapi jelentése szerint Major brit kormányfő a napokban levelet írt Clinton elnöknek, s a levélben ízekre szedett minden amerikai elképzelést a jugoszláv válság katonai rendezésére. Major állítólag azt írta, hogy a különböző amerikai tervek - köztük szerb célpontok bombázása, vagy a mohamedán bosnyákok fölfegyverzése - vagy meg sem valósíthatók, vagy ilyen elhamarkodott lépések igazából csak az erőszakot fokoznák, további vérontáshoz vezetnének és kockára tennék a már Boszniában lévő ENSZ-erők, köztük a brit katonák életét. Hurd brit külügyminiszter egyébként nyílt figyelmeztetést is közreadott. Az új amerikai acélvámokkal kapcsolatban adott nyilatkozatát a BBC idézte, ekképpen: Reméljük, az Egyesült Államok nem tekinti luxusnak kapcsolatát Európával. Az EK nem szuperhatalom, de nem is az Egyesült Államok kisinasa - mondta Hurd. Tudjman horvát elnök a zárai körzetben tett látogatása során kijelentette, hogy csak bizonyos feltételek mellett hosszabbíthatják meg az ENSZ-erők most lejáró mandátumát. A helyhatósági választások alkalmából elhangzott beszédében Tudjman kiemelte, hogy a békeerőknek garanciát kell vállalniuk a menekültek visszatérésére és a szerb milíciák leszerelésére. Az ENSZ-erők egy éve ezeket a célokat beiktatták programjukba, s az egyéves mandátum lejártakor csak annyit állapíthatnak meg, hogy a célokat nem tudták megvalósítani. Tudjman elnök már az ENSZ-erők féléves horvátországi tevékenységének lejártakor bírálta a kéksisakosokat. A horvát elnök spliti választási beszédében kijelentette, hogy offenzívát indítanak Drnis, Knin, Benkovac és Obrovac, tehát a dél-horvátországi szerb városok ellen, ha nem tudják békés eszközökkel visszaállítani a horvát szuverenitást ebben a körzetben. A horvát elnök a helyhatósági választások alkalmából tartott beszédeiben egyre fenyegetőbb hangnemet ütött meg, s figyelmeztette a krajinai szerbeket, hogy „viselkedjenek tisztességesen, s ha Horvátországban akarnak maradni, legyenek lojális polgárok, mert akik szembeszegülnek, azokra az eddigieknél is keményebb büntetés vár". A múlt héten visszafoglalt körzetekben, Záránál megkezdődött a helyreállítás. A perucai gátnál zágrábi állítások szerint már elmúlt a katasztrófa veszélye. A zsilipkapukon keresztül megkezdték a víztározó szabályozott lecsapolását. A gátrendszer a harcok során megsérült, a horvátok szerint a menekülő szerbek aláaknázták, s távozásuk után berobbantották a gátfal egy részét, míg a szerbek szerint horvát tüzérségi akciók következtében rongálódott meg a gát. Ez utóbbi állítást az ENSZ-erők megalapozatlannak tartják. A boszniai szerbek egységei vasárnapra virradóra visszafoglalták a kelet-boszniai Skelani városát, amely január közepén került a muzulmán fegyveresek kezébe. A Tanjug hírügynökség jelentése szerint a szerbek ezzel megerősítették pozícióikat a Drina határfolyó körzetében, s szombat óta ők ellenőrzik a stratégiai fontosságú Jezero-hegyet is, tíz kilométerre északnyugatra Skelanitól. E 800 méteres magaslatról tartották tűz alatt a mohamedán egységek a jugoszláviai területeket, így Bajina Basta városát is. Közép-Boszniában mind a horvát, mind a muzulmán fél betartotta a vasárnap életbe lépett tűzszünetet - jelentette a Reuter. Radovan Karadzsics boszniai szerb vezető a boszniai rendezési terv keretében azt javasolta, hogy az ENSZ vegye át az ellenőrzést Szarajevó felett, mint az korábban a főváros repülőterének esetében történt. A Tanjug jelentése szerint a részletes tervet a Biztonsági Tanács ülésén terjesztik elő a boszniai szerbek, javasolva emellett a frontvonalak befagyasztását is. Alija Izetbegovic bosnyák elnök vasárnap Zágrábban nyilatkozva elutasította Karadzsics indítványát, és éles kirohanást intézett a boszniai szerbek ellen a genfi megállapodás elutasítása miatt. Izetbegovic emellett a boszniai horvátokat is megvádolta azzal, hogy a genfi Bosznia-térkép elfogadásával „államot akarnak létrehozni az államban". (MTI) A genfi konferencia kudarca után Szerb offenzíva Kelet-Boszniában #MAGYARORSZAGi jegyzet ( a - NIK.ÍV Balkániáda Mintegy féltucat jugoszláv hajó - uszályok garmadával - szegte meg a Dunán az ENSZ Biztonsági Tanács által elrendelt embargót. A légkondicionált konferenciatermekben ülő nyugati diplomaták szinte hitetlenkedtek, amikor megtudták, hogy egy viszonylag hosszú és jól ellenőrizhető folyószakaszon - amelynek mindkét oldalán az ENSZ tagállamai vannak - átjutottak és célba értek a jugoszláv olajszállítók. Románia és Bulgária természetesen diplomáciai „mosakodásba" kezdett. A kölcsönös egymásra mutogatás után a felek azzal érveltek, hogy nem merték fegyveres erőikkel feltartóztatni a jugoszláv konvojokat, mert azok kapitányai a rakomány felrobbantásával, illetve a Dunába való beleengedésükkel fenyegetőztek. Románia odáig ment, hogy „a legjobb védekezés a támadás" felkiáltással azzal vádolta a nemzetközi közösséget: amennyiben végrehajtja az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát - vagyis feltartóztatja katonai erővel a jugoszláv konvojokat -, úgy beláthatatlan környezeti katasztrófának teszi ki saját területét. Ezenkívül - tették hozzá Bukarestben - az országot nem érte fegyveres támadás, így a katonai erő alkalmazására nem volt semmi indok. Természetesen mind a román és bolgár érvelés, valamint a jugoszláv hajó kapitányainak fenyegetőzése elfogadhatatlan. Arra viszont mindkettő alkalmas, hogy megértesse a „nagypolitika" csinálóival, hogy amit egyszer New Yorkban, Genfben, Londonban elhatároznak, azt a Balkánon másképpen értelmezik, és másképpen is cselekszenek. G. F. P. • • n .rj... A magyarság szerepe a világban Vatikáni tudósítónktól: Miklósházy Attila, a világban szétszóródó katolikus magyarság püspöke, tegnap első ízben találkozott a Rómában élő magyarokkal. A főpásztor, aki Torontóban él és egyetemi tanár, bejárta már Észak- és Dél-Amerika, Ausztrália és Nyugat-Európa magyar központjait, de az egyház szívébe, az Örök Városba csak most jutott el. A Magyar Püspöki Kar rendes tagjaként részt vett a múlt héten püspökeink római látogatásán. A római magyarok számára havonta egy vasárnap van magyar szentmise, s ezt tegnap Miklósházy püspök, az olaszországi magyarok lelkipásztorával, Kovach Angelusszal közösen mutatta be. Az istentisztelet keretében a püspök elmondta, hogy a nyugati világban 105 magyar lelkipásztori központ működik, s a magyar papok ezek mellett még mintegy 250 városba látogatnak el rendszeresen, hogy összetartsák és lelki táplálékhoz juttassák a világ magyarságát. Nagy paphiánnyal küzd a külföldi magyar egyházszervezet, jóllehet legalább 500 magyar katolikus pap él a Kárpát-medencén kívül. Többségük azonban más egyházi beosztásban dolgozik, és nem kapcsolódhat be a magyar lelkipásztori munkába, továbbá életkoruk is magasabb még a hazai, kiöregedett papságénál is. Az anyaország pedig még nem tud utánpótlást küldeni. A püspök beszámolt a pápával való találkozásról, amely mint mondotta, rendkívül szívélyes volt. Az egyházfő kiválóan ismeri a magyar történelmet, s alaposan kifaggatta Miklósházy püspököt, akit külön is kérdezett a nyugati magyarság helyzetéről. „A pápa arra kért minket püspököket - mondotta Miklósházy Attila -, hogy vegyük ki részünket a világ újraevangelizálásában. A harmadik évezred küszöbén új pogányságban él a világ. Nemcsak az ateizmust államvallássá téve egykori kommunista országokban, hanem a nyugati világban is." „Nekünk a saját nemzetünk fiait kell új útra vezetnünk - folytatta a püspök - otthon és a világban szétszórt magyarság körében egyaránt kiváló eszköz lesz erre a Vatikán segítségével a közeljövőben magyar fordításban napvilágot látó új katekizmus." B.Cs. /MIUGYARORS/Ii tudósítás Rakétákkal Európába Bécsi jelentésünk: A két ülés időpontja - a minisztertanácsé és a nemzetbiztonsági tanácsé - minden bizonnyal véletlenül esett egybe - a két vita közötti mélyebb összefüggés mégis szembetűnő. Mindkettő hátterében Ausztria biztonsága húzódott, annak vélt és valódi garanciáival, a semlegességtől az európai integráción át a legmodernebb légvédelmi rakétákig. Ötszáz Mistral-rakéta vásárlásáról határozott az osztrák Nemzetbiztonsági Tanács. Olyan korszerű fegyverekről van szó, amelyek már az Öböl-háborúban kiállták a próbát, s amelyekkel a francia hadsereget már öt évvel ezelőtt felszerelték. Az infravörös sugarakkal vezérelt Mistral önállóan keresi és semmisíti meg az ország légterébe illegálisan berepült objektumot, találati biztonsága eléri a 90 százalékot. Fasslabend honvédelmi miniszter az ülés után megállapította: az osztrák hadsereg már a szlovéniai harcok idején jó hasznát vette volna ennek a fegyverfajtának, s a térség jelenlegi instabilitása a jövőben sem zárja ki hasonló szituációk kialakulását. Megnyugtatónak tartja, hogy a megrendelt rakéták első példányai már a legközelebbi hetekben megérkeznek Ausztriába. Azt hogy a Franciaországtól másfél milliárd schillingért vásárolt rakéták egymagukban megoldanák az ország biztonságának problémáit, sem a miniszter, sem más nem állítja. Sokan az örökös osztrák semlegességben látják a biztonság fő garanciáját, mások szerint azonban ez a garancia a hidegháború végével elvesztette reális alapját, s Ausztria csak az európai biztonság új rendszerében találhat valóban biztos támaszt. A kormány ülésén, amely az Európai Közösséggel most, a csatlakozás gyakorlati részleteiről Brüsszelben kezdődő tárgyalásokra dolgozta ki az osztrák stratégiát, nem is ez a kérdés robbantott ki vitát. Inkább az, hogy megemlítse-e Mock külügyminiszter bevezető nyilatkozatában Ausztria belépési feltételei között - a környezetvédelem, az országon át vezető teherforgalom korlátozása, a mezőgazdaság érdekeinek védelme, a szociálpolitikai rendszer fenntartása mellett - a semlegesség megőrzésének szándékát is e fölött csaptak össze a nézetek. Mock és néppárti kollégái úgy vélték, az ez irányú kívánságot már az évekkel ezelőtt benyújtott csatlakozási kérelem tartalmazta, ismételt felvetése szükségtelen, helyesebb lenne megvárni, amíg a Tizenkettek tesznek fel e tárgyban kérdéseket. A szociáldemokraták eleinte ragaszkodtak a semlegességi feltétel hangsúlyozásához mindjárt a tárgyalások kezdetén, végül azonban elfogadták a néppárti partnerek érveit. Ami azonban, mint Vranitzky kancellár az ülést követően kifejtette, korántsem jelent engedményt a kérdés lényegét illetően: „vétkes könnyelműség lenne lemondani semlegességünkről addig amíg nem épült ki az európai biztonság új kollektív rendszere, hiszen így a két szék között a pad alá eshetnénk". Brüsszelben tehát az osztrák küldöttség a maga részéről nem veti fel a semlegesség megőrzésének kényes kérdését, nem kockáztatja ezzel a tárgyalások korai kudarcát. Ausztria eltökélt szándékán a semlegesség fenntartására ez mit sem változtat. Az ellenzéknek azonban ennyi is túl sok, ők legszívesebben el sem küldenék Mockot és kollégáit Brüsszelbe. A Szabadságpárt azzal vádolja a kormányt, hogy - a parlament megkerülésével - túllépte hatáskörét, a Zöldek pedig máris bejelentették: nagyszabású kampányt indítanak a közös piaci csatlakozás ellen. Az osztrák átlagpolgár hangja egyelőre nem szól bele a vitába. Az év vége felé esedékes népszavazás dönti majd el, a lakosság többségének akaratát képviselő fáradozás volt-e a Mock vezette delegáció munkája vagy üresjárat. Mindenesetre, akár „bevonul Európába" Ausztria, akár nem, a francia légvédelmi rakétákra kiadott másfél milliárd - a keletközép-európai helyzet kevéssé biztató kilátásaiból ítélve - aligha bizonyul majd kidobott pénznek. Berényi György ?MAI,VARORSZAfi háttér -------------------------------------------------A kompromisszum esélye Ljubljanai tudósítónktól: Szlovénia végre új kormányt kapott, amelynek élén Janez Drbovsek áll. Az az ember, aki a volt Jugoszlávia elnökségi tagja és elnöke is volt és jól ért a kormányzáshoz. Mégis, nagy kérdés, hogy az új szlovén kormány képes lesz-e helyreállítani a belső stabilitást és elvégezni a gazdaság szerkezeti átalakítását. Hogy miért? Az új kormányt liberális demokraták, kereszténydemokraták, egykori kommunisták és szociáldemokraták alkotják. Van benne tehát minden oldalról valaki a „feketétől" a „vörösig" egyaránt. Egyesek ezeknek a legkülönfélébb pártoknak és ideológiáknak az összebékítését rögtön „történelmi kompromisszumnak" kiáltották ki. Végeredményben tehát egy ilyen vegyes összetételű kormánnyal az ország eljuthat a nemzeti megbékélésig, amiről megalakulása óta annyi szó esik. Erre a kormányra hárulna tehát az a feladat, hogy jelképesen szakítson a történelmi megosztottsággal és nemzeti türelmetlenséggel. Abból ítélve azonban, hogy a szavazótábor elég nagy része még mindig hisztérikus, ez nem fog könnyen menni. Sokan vélekednek úgy, hogy Lojze Peterlenek, a kereszténydemokraták vezetőjének, aki az új kormányban a külügyi tárca irányítója, nem lett volna szabad tartós megállapodást kötnie a volt kommunistákkal. Érdekes, hogy a kormányból épp azok maradtak ki, akik úgy tartják magukról, hogy ők tettek legtöbbet Szlovénia önállósulásáért és szuverenitásának kivívásáért. Ez pedig a híres demokrata trió: Igor Bavcar, Dimitrij Rüpel és Jelko Kacin. Egyesek szerint sikertelenségük oka arroganciájukban keresendő, mások úgy vélik: a szlovénok nem hajlamosak a radikális változásokra. Az új kormánynak azonban radikális lépéseket kell tennie, ha meg akar maradni. A gazdasági kérdések teljes elsőbbséget élveznek. Szlovénia ugyanis még hozzá sem fogott a privatizáláshoz, noha törvényt alkotott róla. Hiányzanak ugyanis azok a törvényes rendelkezések, amelyek elindíthatnák a gyakorlatot. Sürgős feladat a bankrendszer szanálása is, és hátra van még a nagy elosztási rendszerek reformja. A fiatal államnak mindezzel meg kellene birkóznia az elkövetkező két évben. Csak ezután nyílik reális lehetőség arra, hogy az ország ténylegesen bekapcsolódjon az európai integrációs folyamatokba. Ámbár ennek szükségét régóta érzi ez az egykori jugoszláv köztársaság, amely ezen a téren a múltban is mindig élen járt. Darko Marin