Új Magyarország, 1993. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-16 / 62. szám

Politikai számvetés Kiskunmajsán Elmaradt Debreczeni József és Csurka István nyilvános párbe­széde azon a találkozón, amelyet a Haza és Haladás Alapítvány, il­letve az MDF helyi szervezete rendezett szombaton Kiskun­­majsán. Az író-politikus ugyanis más elfoglaltsága miatt nem ve­hetett részt a rendezvényen. Az összejövetelnek az volt a célja - mondta bevezetőjében a rendez­vény fő szervezője, Kozma Huba, az MDF parlamenti frakcióveze­tőségének tagja -, hogy az egy­kor együttlévő, de más-más irányba elindult emberek számot adjanak a hajdani közös ügyhöz való viszonyukról. Debreczeni József kifejtette: a nézetkülönbségek bizonyára ko­rábban is léteztek, de akkor eze­ket félretéve a közös ügy szolgá­latában együtt tudtak dolgozni. Ma szerinte az a legnagyobb baj, hogy a nemzet és a demokrácia értékeit egyesek rangsorba állít­ják, holott e két érték egymástól elválaszthatatlan, egymásnak nem rendelhető alá. Furmann Imre kritikus elemzé­sében többek között leszögezte: ma az MDF-en belül nem a sok­színűség harmóniája uralkodik, hanem a két irányzatnak-cso­­portosulásnak a viszálykodása határozza meg belső életét. A közvélemény és a hatalom kö­zötti távolság pedig egyre na­gyobb - mondta. Erkölcsi köte­lességünk tenni azért, hogy az MDF a nyugodt erő politikáját folytassa. Székelyhídi Ágoston, az MDF országos választmányának elnö­ke azt hangsúlyozta, hogy há­rom tényezőt: a nemzeti elvet, a demokráciát és a modernizációt meg kell tanulni összeegyeztetni. Számvetés történt - összegez­te Kozma Huba a tanácskozás tapasztalatait. Egyet kell érteni Furmann Imre szembenézésé­vel, hogy az a párt, amely Kis­­kunmajsáról is indult öt eszten­dővel ezelőtt a vidéki Magyaror­szág felemelésére, akkor tud összpontosítani erre a feladatra, ha le tudja küzdeni saját szélső­ségeit. Az az 1988-ban megfogal­mazott állásfoglalás ma is érvé­nyes, hogy csak akkor tud meg­újulni az ország, ha sejtjeiben, kisközösségeiben épül fel, ha ki­alakulnak, működnek a szabad­ság kis körei. Az MDF-nek ma is feladata ezt a folyamatot fel­gyorsítani. (MTI) Emléktábla Ördögh Gusztávnak Az észak-borsodi Bánhorvá­tiban hétfőn felavatták azt az emléktáblát, amelyet a Magyar Ellenállók és Anti­fasiszták Szövetsége, a Ma­gyar Római Katolikus Egy­ház és Bánhorváti község önkormányzata állított Lász­­lófalvi Ördögh Gusztáv espe­res, címzetes apát és plébá­nos tiszteletére. A római ka­tolikus pap 1 944-ben hősiesen segítette az üldözötteket. Kovács Endre római kato­likus püspök emlékbeszé­dében elmondta: Lászlófal­­vi Ördögh Gusztáv élete jól példázza azt a helytállást, amit a magyar papság az el­múlt évtizedekben tanúsí­tott. A papok a nép mellett ma­radtak mindvégig, és a nép ma­gáénak érezte a papokat. Lászlófalvi Ördögh Gusztáv 1913-ban született Miskolcon. 1944 és 1947 kö­zött Bánhorvátiban volt plébános. A holocaust ide­jén hamis anyakönyvi kivo­natokkal és egyéb okmá­nyokkal látta el, valamint elbújtatta azokat, akiket zsi­dó származásuk vagy egyéb okok miatt a nyilasok ül­döztek. A menekülők kö­zött volt Tamási Áron fia és felesége is, akik szintén a papnak köszönhették éle­tüket. A bánhorváti plébá­nos később visszakerült Di­ósgyőrbe, illetve Miskolcra, ahol esperesként és címze­tes apátként szolgált tovább 1991-ben bekövetkezett ha­láláig. (MTI) T­V 2 & Légy a tejben Megegyezett a hat parlamenti párt, nem használja föl március emlékét politikai praktikákra. Mit tehet ilyenkor egy demokra­tikus charta? Kapja-fogja magát, előre hozza az ünnepet egy nap­pal, mert demokrácia nélkül nem élet az élet, nekik okvetlenül meg kell nyilatkozniuk, óvniuk kell a demokráciát, amelynek ők, csakis ők a letéteményesei. A sajtószabadságé­­ például. Az új márciusi ifjak, Konrád György, a demokrácia egyik legnagyobb harcosa min­den alkalmat megragad, hogy itthon és külföldön világgá harsog­ja: Magyarországon antiszemitizmus van. Konrád György, mikor megkérdezzük, mit szól a zsidó főpap gyűlöletet fröcskölő, hazát, nemzetet pocskondiázó, végtelenül ostoba és primitív megjegyzéseire, csak annyit tud mondani, hogy nem volt bölcs, meg hogy helytelen. Úgy látszik, ő egyálta­lán nem hiszi azt, amit mindannyian hinni szeretnénk: egyetlen nemzethez tartozunk. Úgy látszik, megítélése szerint a főrabbi csupán elszólta magát, amikor ordenáré „kultúrfölénnyel" kinyi­latkoztatta a magyarság alsóbbrendűségét. A demokrácia bajno­kának nincs szava a másik oldalról jövő rasszizmushoz. Uram bocsá' még megesik majd, hogy az „amit szabad Jupiternek..." elv fog érvényesülni. Mindenesetre, nem tette szóvá, hogy semmilyen vallás főpapja szájába nem illik, ha minden mondatát azzal kez­di: „gyűlölöm". Magam, aki ekkora demokráciát fölfogni sem tudok, halkan megkérdezném a rabbi úrtól: most ugyan nincs antiszemitizmus Magyarországon, de mikorra tervezi bevezetni? Március idusán? Csókolom azt a chartás kezét mindannyiuk­­nak, faló III. évfolyam 62. szám­ai 1993. március 16., kedd BELFÖLD A Magyar Sajtó napján Tegnap délután ünnepelte meg a Magyar Sajtó napját a Magyar Újságírók Országos Szövetsége. Az emelkedett hangulatú összejövetelen Bodor Pál elnök mondta el, mennyire fontos - különösen napjaink­ban - megőrizni a sajtó szabadságát, a nyílt, őszinte­­ és hamis pátosztól mentes­­ hangot. Ennek illusztrálásaként Gábor Miklós olvasott fel részleteket Táncsics Mi­hály Sajtószabadságról nézetei egy rabnak cmű művéből. A MÚOJSZ tagjainak és vezetőségének nevében a 90 éves Ritter Aladárt köszön­tötték egy csokor virággal és sok jó kíván­sággal, majd az elnök az Örökös Tagok Klubjának új tagját, Lázs Sándort üdvözöl­te. Végezetül tíz kolléga kapta meg élet­művéért az Aranytollat: Barabás Tamás, Csatár Imre, Fekete Sándor, Földi Iván, Lő­csei Pál, Nagy Lajos, Nyárády Gábor, Rigó János György, Zay László és Zsigmondi Mária. F. A. A Műsorszórási engedély hiányában Kio Meghiúsult a CBCH próbaadása A Frekvenciagazdálkodási Inté­zet munkatársai, kommandósok segítségével vasárnap éjjel beha­toltak a CBC Hungary Kereskedel­mi Televízió mátyásföldi épületé­be, és a március 15-re tervezett pró­baadáshoz nélkülözhetetlen berende­zéseket leszerelték, majd ismeret­len helyre szállították. Ezzel megakadályozták, hogy a sajtó­­szabadság napján a nyilvános­ság elé léphessen a mátyásföldi független televíziós állomás - ál­lította tegnap Rajki Márton, a CBCH jogi képviselője. A CBCH álláspontja szerint­ ez a lépés ellentétes a jogszabá­lyokkal és figyelmen kívül hagyja a Fővárosi Bíróság jogerős ítéletét. A bíróság ugyanis hatályon kívül helyezte a Frekvenciagazdálko­dási Intézet egy korábbi határo­zatát, melyben az intézet eluta­sította a CBCH frekvencia­ kérel­mét - így Rajki Márton. Kormos Endre, a BRFK sajtó­­osztályának ügyeletese az MTI érdeklődésére elmondta: Az in­tézet, egyébként hatósági jog­körrel rendelkező, munkatársai nem kommandósokkal, hanem rend­őrökkel érkeztek a helyszínre, mi­után a Frekvenciagazdálkodási Intézet embereit egy vagyonvé­delmi kft. fegyveres őre nem en­gedte be a televíziós állomásra. ) terevsz Az intézkedésre pedig azért volt szükség, mert az intézet az állomás próbaadását törvénytelen kalózadás­nak minősítette, miután a CBCH- nak nincs sugárzási engedélye. Parragh Gábor, a Frekvencia­gazdálkodási Intézet vezetője már pénteki nyilatkozatában je­lezte: a próbasugárzás törvény­telen, hiszen az eredetileg az orosz televízió számára kiállított en­gedély, a CBCH képviselőjének vé­leményével ellentétesen, nem ruház­ható át. Az intézet pedig - a fenn­álló törvények értelmében - sem erre az egy alkalomra, sem a ké­sőbbiekben nem adhat ki mű­sorszórási engedélyt. (MTI) . A­ulal Régi-új kisgazdák a láthatáron Konzervatív Kisgazda és Polgári Párt néven új párt alakult szom­baton Budapesten. Az elnök Né­meth Béla országgyűlési képvise­lő, a 36-ok tagja lett, a tiszteletbeli elnöki tisztségre Vörös Vincét, az Országgyűlés alelnökét kérik fel. A sajtótájékoztatón Németh Béla elmondta: a tavaly novem­ber 21-én tartott nagygyűlésen elhatározottak alapján hozták létre az új pártot. Többszöri pró­bálkozás ellenére sem sikerült ugyanis megszerezni a Függet­len Kisgazdapárt jegyzési jogát, s ezért kellett a Torgyán József ál­tal kizárt, illetve a hozzá csatla­kozni nem kívánó kisgazdáknak létrehozniuk az új szervezetet. Az alapítók a vidék pártjaként szélesre kívánják tárni a kapukat az agrárértelmiség, a vállalkozók és a nyugdíjasok előtt. Leszögez­te: nem céljuk a 36-ok parlamen­ti frakciójának megbontása, de minden képviselőt várnak a 21 fős országos vezetőségükbe. (MTI) "_iV /W/OO# Kitüntetések a nemzeti ünnepen A Magyar Köztársaság elnöke a miniszterelnök javaslatára a Kossuth-díjat adományozta: Antal Károly Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész­nek művészi életművéért, Bartha László Munkácsy Mi­hály-díjas festőművész, kiváló művésznek életművé­ért, amely a 20. századi magyar (kortárs) művészet ki­emelkedő teljesítménye, Básti Julinak, a Katona József Színház Jászai Mari-díj­as színművészének színpadi és filmszerepeinek kimagasló megformálásáért, Csery József ipán formatervező, érdemes művésznek az ipari formatervezés magas szintű iskolateremtő művelésé­ért, nemzetközi méretű szervező tevékenységéért, De­­im Pál festő- és grafikusművésznek, kiváló művésznek a szentendrei hagyományokat folytató magas szintű életművéért, Jurcsik Károly Állami-díjas építésznek, címzetes egyetemi tanárnak, a Győr-Moson-Sopron Megyei Tervező Kft. ügyvezető főépítészének művé­szi teljesítményként nemzetközileg is elismert, példa­értékű építészeti életművéért, Kányádi Sándor romániai magyar írónak, költőnek, műfordítónak az egész ma­gyar nyelvterületen ismert nagyszabású életművéért, Novik Ferenc koreográfusnak, a Honvéd Együttes mű­vészeti vezetőjének, érdemes művésznek több évtize­des táncművészi, néptáncgyűjtői tevékenységéért és a hazai néptáncmozgalom szervezésében, irányításá­ban kifej­tett kiemelkedő munkásságáért, Onczay Csaba csellóművésznek, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főis­kola tanárának, érdemes művésznek hazai és külföldi sikereiért, különösen Bach és Kodály szólószonátáinak megszólaltatásáért, Páskándi Géza József Attila-díjas írónak, költőnek kivételesen magas színvonalú, példa­értékű, nemzetközileg is elismert munkásságáért, Rei­­senbüchler Sándor kiváló művésznek, a Pannónia Film Vállalat animációs filmrendezőjének a magyar rajz­­filmművészetet megújító alkotásaiért, Ruszt József ren­dezőnek, a Független Színpad művészeti vezetőjének, kiváló művésznek egyéni hangú, stlusteremtő szín­házrendezői munkásságáért, Sándor Judit operaéne­kesnek, érdemes művésznek a dal és operakultúra te­rén kifejtett művészi munkájáért. A Széchenyi-díjat adományozta a köztársasági elnök, Balogh János Kossuth-díjas zoológusnak, a Magyar Tu­dományos Akadémia rendes tagjának, nyugalmazott egyetemi tanárnak életművéért, nemzetközileg is ki­emelkedő produkció-biológiai munkásságáért, tudo­mányos népszerűsítő tevékenységéért, Bogárdi János vízépítő mérnöknek, a Magyar Tudományos Akadé­mia rendes tagjának, nyugalmazott tanszékvezető egye­tem­i tanárnak a f­olyami hidraulika és a vízmérnö­­ki tudományok terén kifejtett életművéért, ezen belül a hordalékmozgás törvényszerűségeinek felismerésé­ért, Borzsák Istvánnak, a Magyar Tudományos Akadé­mia rendes tagjának, az Eötvös Loránd Tudománye­gyetem Bölcsészettudományi Kara nyugalmazott egyetemi tanárának, tudományos tanács­adónak ki­emelkedő jelentőségű kultúrtörténeti munkásságáért, a nemzetközi ókortudomány - ezen belül a római iro­dalom, történetírás és költészet­­ terén kifejtett több évtizedes tudományos tevékenységéért, életművéért, Frank Józsefnek, a mezőgazdasági tudomány doktorá­nak, a Gabonatermesztési Kutató Intézet főigazgatójá­nak eredményes, nagy értékű napraforgóhibridek ne­mesítéséért, hazai és külföldi elterjesztéséért, Gombos Gyula írónak irodalmi munkásságáért, különösen Sza­bó Dezsőről írt monográfiájáért, Gyulai József tanszék­­vezető egyetemi tanárnak, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának, a Budapesti Műszaki Egyetem Központi Fizikai Kutató Intézet Kísérleti Fi­zikai Tanszék vezetőjének, a KFKI Anyagtudományi Kutató Intézet igazgatójának a mikroelektronikában alkalmazott anyagtudományi módszerek kifejleszté­séért és az ezekkel elért hazai és nemzetközi eredmé­nyeiért, Hofer Tamás entográfusnak, a Néprajzi Múze­um főigazgatójának az egész Kárpát-medencére kiter­jedő települési, gazdasági, társadalmi és kulturális tárgykörben végzett alapos és kiterjedt néprajzi, kuta­tói és feldolgozói, nemzetközi szinten is elismert mű­ködéséért, Horler Miklós Ybl Miklós-díjas építészmér­nöknek, a művészettörténet-tudomány doktorának, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal általános el­nökhelyettesének a műemlékvédelem területén kifej­tett, nemzetközileg is elismert elméleti és tervezői munkásságáért, Horvit Adolf Olivérnek, a biológiai tu­domány doktorának, címzetes egyetemi tanárnak a Mecsek növényvilágának feltárásában végzett, nem­zetközileg is elismert kutatásaiért, Jagamas János romá­niai magyar népzenekutatónak a romániai magyar népzenekutatás terén több évtizeden át kifejtett kima­gasló munkájáért, Keszthelyi Lajos fizikusnak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának, az MTA Sze­­gedi Biológiai Központ főigazgatójának a magfizikai módszerek és mérőberendezések fejlesztése területén, valamint ezek interdiszciplináris problémáinak meg­oldására történő alkalmazásában, különösen a bioló­giai molekulák aszimmetriájának az eredetére vonat­ozó hipotézis vizsgálatával kapcsolatban elért, nem­­zetközileg is elismert eredményeiért, Lévai András Kos­suth-díjas gépészmérnöknek, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának, a Budapesti Műszaki Egyetem nyugalmazott egyetemi tanárának az ener­getika, energiarendszer és energetikai gépgyártás te­rületén kifejtett, nemzetközileg is kiemelkedő tevé­kenységéért, valamint oktatói-nevelői munkásságáért, Rába György József Attila-díjas költőnek, műfordítónak költői és műfordítói munkásságáért, különösen Babits Mihály életművéről írott monográfiájáért, Solymosi Frigyesnek, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának, a József Attila Tudományegyetem tanszék­­vezető egyetemi tanárának a felületi reakciók kémiá­jában és a katalízis kutatásában elért, nemzetközileg is kiemelkedő eredményeiért, melyek jelentősen hozzá­járultak számos, ipari szempontból is fontos eljárás tu­dományos alapjainak megteremtéséhez, Szabó Árpád­nak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjá­nak, a Janus Pannonius Tudományegyetem nyugal­mazott egyetemi tanárának a klasszika-filológia nem­zetközi szinten is elismert műveléséért, oktatói és is­meretterjesztő munkásságáért, valamint úttörő mate­matika-történeti eredményeiért, Székyné Fux Vilma geológusnak, a földtudomány doktorának, nyugalma­zott egyetemi tanárnak, a földtani tudományos, vala­mint a nyersanyagtut­tatásban, a kőzetek és ércek kap­csolatának vizsgálatában kifej­tett, nemzetközileg is el­ismert kimagasló munkásságáért, valamint oktatói te­vékenységéért, Vayer Lajos művészettörténésznek, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának, nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanárnak az egyetemes művészettörténetben elért eredményeiért, hazai és nemzetközi jelentőségű szervező és oktató munkásságáért, Vizi E. Szilveszternek, a Magyar Tudo­mányos Akadémia rendes tagjának, az Orvostovább­képző Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárának, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet főigaz­gatójának nemzetközi szinten kiemelkedő tudomá­nyos teljesítményéért, a magyar tudományos élet eu­rópai képviseletéért, Vrognarovich Elek biológusnak, a biológiai tudomány doktorának, a Szarvasi Halte­nyésztési Kutatóintézet nyugalmazott tudományos szaktanácsadój­ának az édesvízi haltenyésztésben elért hazai és világviszonylatban is kimagasló eredményei­ért, valamint azok külföldi alkalmazásáért. A Széchenyi-díjat megosztva adományozta: Kékedy Pál okleveles mérnöknek, híd­tervezőnek, a mű­szaki tudomány doktorának, az Út- és Vasúttervező Vállalat nyugalmazott főmunkatársának és Szánthó Pál okleveles mérnöknek az Út-vasúttervező Vállalat nyu­galmazott főmunkatársának, az Erzsébet híd fő tartó­­szerkezeteinek megtervezéséért, valamint számos nagy jelentőségű, műszakilag előremutató mérnöki szerkezet tervezéséért, Bakonyi Péter Eötvös Loránd­­díjas villamosmérnöknek, a műszaki tudomány kan­didátusának, a Hungária Számítástechnikai Kft. ügy­vezető igazgatójának és Csaba László fizikusnak, a mű­szaki tudomány kandidátusának, a Hungária Számí­tástechnikai Kft. Számító Központ igazgatój­ának, a tu­dományos kutatás, a műszaki fejlesztés, a felsőoktatás és a közgyűjtemények országos információs infrast­ruktúrájának fejlesztése és alkalmazása terén elért eredményeikért. A Magyar Köztársasági Érdemrend Középke­resztje polgári tagozat kitüntetést adományoz­ta a Magyar Köztársaság elnöke, Entz Géza művészettörténésznek, nyugalmazott egye­temi tanárnak a I. világháború utáni magyar műem­lékvédelem tudományos és képzőművész restaurátori szakterületének kialakításáért és irányításáért, vala­mint a magyar középkori építészet kutatásában kifej­tett tudományos munkásságáért, Illyés Gyuláné Koz­­mutza Flórának, a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Ta­nárképző Főiskola nyugalmazott főigazgatójának nemzetközileg elismert gyógypedagógiai, pszicholó­giai munkásságáért, Illés György kétszeres Kossuth-dí­jas operatőrnek, a Színház- és Filmművészeti Főiskola rektorhelyettesének, egyetemi tanárnak nemzetközi szinten is elismert operatőri és filmoperatőr-pedagó­­gusi tevékenysége elismeréséül, Schnell Lászlónak, a Budapesti Műszáli Egyetem Állami-díjas egyetemi ta­nárának oktató-nevelő és tudományos életútja elisme­réseként. A Magyar Köztársasági Érdemrend Középke­resztje katonai tagozat kitüntetést adományozta: Gyuricza Béla altábornagynak, a Szárazföldi Csapatok Parancsnoksága parancsnokának felelősségteljes be­osztásában huzamos időn át kifejtett eredményes te­vékenysége elismeréséül. A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztike­resztje polgári tagozat kitüntetést adományozta: Csapodi Csabának, a Magyar Tudományos Akadémia nyugalmazott osztályvezetőjének tudományos mun­kássága elismeréseként, Csapodi Csabáné Gárdonyi Klá­rának, az Országos Széchenyi Könyvtár nyugalmazott osztályvezetőjének tudományos munkássága elisme­réseként, az 1956. évi forradalom és Farkas Györgynek, Fodor Tibornak, Fülöp Ferencnek, szabadságharcban ta­núsított kiemelkedő helytállásuk elismeréseként, to­vábbá Kozák Andrásnak, a Nemzeti Színház színművé­szének, kiváló művésznek művészi munkássága elis­meréseként, Makay Árpád filmoperatőrnek művészi munkássága elismeréseként, Moór Mariannának, a Nemzeti Színház színművészének, érdemes művész­nek művészi munkássága elismeréseként, Rásó Gyulá­nak életútja elismeréseként, Sevcsik Jenő nyugalmazott szakírónak a hazai művészi irányú, középfokú fény­képész-szakképzés megalapozásáért, nemzetközi szinten is elismert szakirodalmi tevékenységéért, S­ipos Jenőnek, a Magyar Állami Operaház énekmesterének, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola nyugalmazott egyetemi tanárának zeneművészeti és zenepedagó­giai munkássága elismeréseként, Urbán István építész­mérnöknek a műemlékvédelem érdekében kifejtett kiemelkedő tevékenysége elismeréséül Varga Mátyás­nak, a Nemzeti Színház Kossuth-díjas díszlettervezőjének művészi munkássága elismeréseként, Zeőke Szőke Pálnak, a Belügyminisztérium volt munkatársának a II. világhá­ború alatt Magyarországra menekült külföldi állam­polgárok gondozásában és külföldre mentésének el­ősegítésében végzett kiemelkedő tevékenysége elis­meréséül A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztike­resztje katonai tagozat kitüntetést adományoz­ta kiemelkedő munkájuk elismeréseként: Bítori Ferenc ezredesnek, Bodolai István tűzoltó ezre­desnek, Gégény István rendőr alezredesnek, Háber Péter ezredesnek, Holló József ezredesnek, Kovács Gyula ha­tárőr ezredesnek, Vidus Tibor határőr ezredesnek. Az 1956. évi forradalom és szabadságharcban tanúsított kiemelkedő helytállásuk elismeréseként: Forrási László nyugalmazott alezredesnek, Oláh Jenő nyugalmazott alezredesnek A Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskereszt­­je polgári tagozat kitüntetést adományozta: Heszke Bélának, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakkö­zépiskola nyugalmazott tanár­ának pedagógus életútja elismeréseként, Kalász László József Attila-díjas költő­nek irodalmi munkássága elismeréseként, Platthy György festőművésznek művészi és pedagógiai élet­műve elismeréseként, Schwendtner Ferenc mosonma­gyaróvári lakosnak az 1956-os forradalom és szabad­ságharc idején tanúsított helytállásáért. A Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskereszt­­je katonai tagozat kitüntetést adományozta: Feszten János őrnagynak kiemelkedő munkája elisme­réseként. A Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetést adományozta: Bauer Károlynak, Szentgotthárd polgármesterének a te­lepülés fejlesztéséért, a széles körű kül- és belföldi kap­­csolatok kialakításáért,a nemzetiségek támogatásában kifejtett tevékenysége elismeréseként, Gémes­ György­nek, Gödöllő város polgármesterének Gödöllő város és környéke fejlesztéséért, valamint az önkormányzatok hazai és külföldi kapcsolatai, az érdekképviseletek munkájának koordinálásáért, Könözsy Lászlónak, Esz­tergom város polgármesterének Esztergom város fej­lesztésében nyújtott kiemelkedő tevékenysége elisme­réséül, Nagy Mártonnak, a soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus Líceum tanárának a fizika tanítása és a tehetséggondozás terén kifejtett több évtizedes kima­gasló tevékenységéért. Az 1956-os forradalom és sza­badságharc alatti tevékenységük elismeréséül: Setény Jánosnak, Tököly Jenőnek, Zolnai Istvánnénak, a török­szentmiklósi Kodály Zoltán Zeneiskola igazgatójának, több évtizedes eredményes igazgatói és zenepedagó­giai munkássága elismeréseként, nyugállományba vo­nulása alkalmából. A Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetést adományozta: Varga Lászlóné Horváth Erzsébetnek, a Kápolnásnyéki Önkormányzat főelőadójának az államigazgatásban eltöltött több mint három évtized alatt végzett kiemel­kedő tevékenysége, életútja elismeréséül (MTI)

Next