Új Magyarország, 1993. március (3. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-16 / 62. szám
Politikai számvetés Kiskunmajsán Elmaradt Debreczeni József és Csurka István nyilvános párbeszéde azon a találkozón, amelyet a Haza és Haladás Alapítvány, illetve az MDF helyi szervezete rendezett szombaton Kiskunmajsán. Az író-politikus ugyanis más elfoglaltsága miatt nem vehetett részt a rendezvényen. Az összejövetelnek az volt a célja - mondta bevezetőjében a rendezvény fő szervezője, Kozma Huba, az MDF parlamenti frakcióvezetőségének tagja -, hogy az egykor együttlévő, de más-más irányba elindult emberek számot adjanak a hajdani közös ügyhöz való viszonyukról. Debreczeni József kifejtette: a nézetkülönbségek bizonyára korábban is léteztek, de akkor ezeket félretéve a közös ügy szolgálatában együtt tudtak dolgozni. Ma szerinte az a legnagyobb baj, hogy a nemzet és a demokrácia értékeit egyesek rangsorba állítják, holott e két érték egymástól elválaszthatatlan, egymásnak nem rendelhető alá. Furmann Imre kritikus elemzésében többek között leszögezte: ma az MDF-en belül nem a sokszínűség harmóniája uralkodik, hanem a két irányzatnak-csoportosulásnak a viszálykodása határozza meg belső életét. A közvélemény és a hatalom közötti távolság pedig egyre nagyobb - mondta. Erkölcsi kötelességünk tenni azért, hogy az MDF a nyugodt erő politikáját folytassa. Székelyhídi Ágoston, az MDF országos választmányának elnöke azt hangsúlyozta, hogy három tényezőt: a nemzeti elvet, a demokráciát és a modernizációt meg kell tanulni összeegyeztetni. Számvetés történt - összegezte Kozma Huba a tanácskozás tapasztalatait. Egyet kell érteni Furmann Imre szembenézésével, hogy az a párt, amely Kiskunmajsáról is indult öt esztendővel ezelőtt a vidéki Magyarország felemelésére, akkor tud összpontosítani erre a feladatra, ha le tudja küzdeni saját szélsőségeit. Az az 1988-ban megfogalmazott állásfoglalás ma is érvényes, hogy csak akkor tud megújulni az ország, ha sejtjeiben, kisközösségeiben épül fel, ha kialakulnak, működnek a szabadság kis körei. Az MDF-nek ma is feladata ezt a folyamatot felgyorsítani. (MTI) Emléktábla Ördögh Gusztávnak Az észak-borsodi Bánhorvátiban hétfőn felavatták azt az emléktáblát, amelyet a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége, a Magyar Római Katolikus Egyház és Bánhorváti község önkormányzata állított Lászlófalvi Ördögh Gusztáv esperes, címzetes apát és plébános tiszteletére. A római katolikus pap 1 944-ben hősiesen segítette az üldözötteket. Kovács Endre római katolikus püspök emlékbeszédében elmondta: Lászlófalvi Ördögh Gusztáv élete jól példázza azt a helytállást, amit a magyar papság az elmúlt évtizedekben tanúsított. A papok a nép mellett maradtak mindvégig, és a nép magáénak érezte a papokat. Lászlófalvi Ördögh Gusztáv 1913-ban született Miskolcon. 1944 és 1947 között Bánhorvátiban volt plébános. A holocaust idején hamis anyakönyvi kivonatokkal és egyéb okmányokkal látta el, valamint elbújtatta azokat, akiket zsidó származásuk vagy egyéb okok miatt a nyilasok üldöztek. A menekülők között volt Tamási Áron fia és felesége is, akik szintén a papnak köszönhették életüket. A bánhorváti plébános később visszakerült Diósgyőrbe, illetve Miskolcra, ahol esperesként és címzetes apátként szolgált tovább 1991-ben bekövetkezett haláláig. (MTI) TV 2 & Légy a tejben Megegyezett a hat parlamenti párt, nem használja föl március emlékét politikai praktikákra. Mit tehet ilyenkor egy demokratikus charta? Kapja-fogja magát, előre hozza az ünnepet egy nappal, mert demokrácia nélkül nem élet az élet, nekik okvetlenül meg kell nyilatkozniuk, óvniuk kell a demokráciát, amelynek ők, csakis ők a letéteményesei. A sajtószabadságé például. Az új márciusi ifjak, Konrád György, a demokrácia egyik legnagyobb harcosa minden alkalmat megragad, hogy itthon és külföldön világgá harsogja: Magyarországon antiszemitizmus van. Konrád György, mikor megkérdezzük, mit szól a zsidó főpap gyűlöletet fröcskölő, hazát, nemzetet pocskondiázó, végtelenül ostoba és primitív megjegyzéseire, csak annyit tud mondani, hogy nem volt bölcs, meg hogy helytelen. Úgy látszik, ő egyáltalán nem hiszi azt, amit mindannyian hinni szeretnénk: egyetlen nemzethez tartozunk. Úgy látszik, megítélése szerint a főrabbi csupán elszólta magát, amikor ordenáré „kultúrfölénnyel" kinyilatkoztatta a magyarság alsóbbrendűségét. A demokrácia bajnokának nincs szava a másik oldalról jövő rasszizmushoz. Uram bocsá' még megesik majd, hogy az „amit szabad Jupiternek..." elv fog érvényesülni. Mindenesetre, nem tette szóvá, hogy semmilyen vallás főpapja szájába nem illik, ha minden mondatát azzal kezdi: „gyűlölöm". Magam, aki ekkora demokráciát fölfogni sem tudok, halkan megkérdezném a rabbi úrtól: most ugyan nincs antiszemitizmus Magyarországon, de mikorra tervezi bevezetni? Március idusán? Csókolom azt a chartás kezét mindannyiuknak, faló III. évfolyam 62. számai 1993. március 16., kedd BELFÖLD A Magyar Sajtó napján Tegnap délután ünnepelte meg a Magyar Sajtó napját a Magyar Újságírók Országos Szövetsége. Az emelkedett hangulatú összejövetelen Bodor Pál elnök mondta el, mennyire fontos - különösen napjainkban - megőrizni a sajtó szabadságát, a nyílt, őszinte és hamis pátosztól mentes hangot. Ennek illusztrálásaként Gábor Miklós olvasott fel részleteket Táncsics Mihály Sajtószabadságról nézetei egy rabnak cmű művéből. A MÚOJSZ tagjainak és vezetőségének nevében a 90 éves Ritter Aladárt köszöntötték egy csokor virággal és sok jó kívánsággal, majd az elnök az Örökös Tagok Klubjának új tagját, Lázs Sándort üdvözölte. Végezetül tíz kolléga kapta meg életművéért az Aranytollat: Barabás Tamás, Csatár Imre, Fekete Sándor, Földi Iván, Lőcsei Pál, Nagy Lajos, Nyárády Gábor, Rigó János György, Zay László és Zsigmondi Mária. F. A. A Műsorszórási engedély hiányában Kio Meghiúsult a CBCH próbaadása A Frekvenciagazdálkodási Intézet munkatársai, kommandósok segítségével vasárnap éjjel behatoltak a CBC Hungary Kereskedelmi Televízió mátyásföldi épületébe, és a március 15-re tervezett próbaadáshoz nélkülözhetetlen berendezéseket leszerelték, majd ismeretlen helyre szállították. Ezzel megakadályozták, hogy a sajtószabadság napján a nyilvánosság elé léphessen a mátyásföldi független televíziós állomás - állította tegnap Rajki Márton, a CBCH jogi képviselője. A CBCH álláspontja szerint ez a lépés ellentétes a jogszabályokkal és figyelmen kívül hagyja a Fővárosi Bíróság jogerős ítéletét. A bíróság ugyanis hatályon kívül helyezte a Frekvenciagazdálkodási Intézet egy korábbi határozatát, melyben az intézet elutasította a CBCH frekvencia kérelmét - így Rajki Márton. Kormos Endre, a BRFK sajtóosztályának ügyeletese az MTI érdeklődésére elmondta: Az intézet, egyébként hatósági jogkörrel rendelkező, munkatársai nem kommandósokkal, hanem rendőrökkel érkeztek a helyszínre, miután a Frekvenciagazdálkodási Intézet embereit egy vagyonvédelmi kft. fegyveres őre nem engedte be a televíziós állomásra. ) terevsz Az intézkedésre pedig azért volt szükség, mert az intézet az állomás próbaadását törvénytelen kalózadásnak minősítette, miután a CBCH- nak nincs sugárzási engedélye. Parragh Gábor, a Frekvenciagazdálkodási Intézet vezetője már pénteki nyilatkozatában jelezte: a próbasugárzás törvénytelen, hiszen az eredetileg az orosz televízió számára kiállított engedély, a CBCH képviselőjének véleményével ellentétesen, nem ruházható át. Az intézet pedig - a fennálló törvények értelmében - sem erre az egy alkalomra, sem a későbbiekben nem adhat ki műsorszórási engedélyt. (MTI) . Aulal Régi-új kisgazdák a láthatáron Konzervatív Kisgazda és Polgári Párt néven új párt alakult szombaton Budapesten. Az elnök Németh Béla országgyűlési képviselő, a 36-ok tagja lett, a tiszteletbeli elnöki tisztségre Vörös Vincét, az Országgyűlés alelnökét kérik fel. A sajtótájékoztatón Németh Béla elmondta: a tavaly november 21-én tartott nagygyűlésen elhatározottak alapján hozták létre az új pártot. Többszöri próbálkozás ellenére sem sikerült ugyanis megszerezni a Független Kisgazdapárt jegyzési jogát, s ezért kellett a Torgyán József által kizárt, illetve a hozzá csatlakozni nem kívánó kisgazdáknak létrehozniuk az új szervezetet. Az alapítók a vidék pártjaként szélesre kívánják tárni a kapukat az agrárértelmiség, a vállalkozók és a nyugdíjasok előtt. Leszögezte: nem céljuk a 36-ok parlamenti frakciójának megbontása, de minden képviselőt várnak a 21 fős országos vezetőségükbe. (MTI) "_iV /W/OO# Kitüntetések a nemzeti ünnepen A Magyar Köztársaság elnöke a miniszterelnök javaslatára a Kossuth-díjat adományozta: Antal Károly Munkácsy Mihály-díjas szobrászművésznek művészi életművéért, Bartha László Munkácsy Mihály-díjas festőművész, kiváló művésznek életművéért, amely a 20. századi magyar (kortárs) művészet kiemelkedő teljesítménye, Básti Julinak, a Katona József Színház Jászai Mari-díjas színművészének színpadi és filmszerepeinek kimagasló megformálásáért, Csery József ipán formatervező, érdemes művésznek az ipari formatervezés magas szintű iskolateremtő műveléséért, nemzetközi méretű szervező tevékenységéért, Deim Pál festő- és grafikusművésznek, kiváló művésznek a szentendrei hagyományokat folytató magas szintű életművéért, Jurcsik Károly Állami-díjas építésznek, címzetes egyetemi tanárnak, a Győr-Moson-Sopron Megyei Tervező Kft. ügyvezető főépítészének művészi teljesítményként nemzetközileg is elismert, példaértékű építészeti életművéért, Kányádi Sándor romániai magyar írónak, költőnek, műfordítónak az egész magyar nyelvterületen ismert nagyszabású életművéért, Novik Ferenc koreográfusnak, a Honvéd Együttes művészeti vezetőjének, érdemes művésznek több évtizedes táncművészi, néptáncgyűjtői tevékenységéért és a hazai néptáncmozgalom szervezésében, irányításában kifejtett kiemelkedő munkásságáért, Onczay Csaba csellóművésznek, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanárának, érdemes művésznek hazai és külföldi sikereiért, különösen Bach és Kodály szólószonátáinak megszólaltatásáért, Páskándi Géza József Attila-díjas írónak, költőnek kivételesen magas színvonalú, példaértékű, nemzetközileg is elismert munkásságáért, Reisenbüchler Sándor kiváló művésznek, a Pannónia Film Vállalat animációs filmrendezőjének a magyar rajzfilmművészetet megújító alkotásaiért, Ruszt József rendezőnek, a Független Színpad művészeti vezetőjének, kiváló művésznek egyéni hangú, stlusteremtő színházrendezői munkásságáért, Sándor Judit operaénekesnek, érdemes művésznek a dal és operakultúra terén kifejtett művészi munkájáért. A Széchenyi-díjat adományozta a köztársasági elnök, Balogh János Kossuth-díjas zoológusnak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának, nyugalmazott egyetemi tanárnak életművéért, nemzetközileg is kiemelkedő produkció-biológiai munkásságáért, tudományos népszerűsítő tevékenységéért, Bogárdi János vízépítő mérnöknek, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának, nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanárnak a folyami hidraulika és a vízmérnöki tudományok terén kifejtett életművéért, ezen belül a hordalékmozgás törvényszerűségeinek felismeréséért, Borzsák Istvánnak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara nyugalmazott egyetemi tanárának, tudományos tanácsadónak kiemelkedő jelentőségű kultúrtörténeti munkásságáért, a nemzetközi ókortudomány - ezen belül a római irodalom, történetírás és költészet terén kifejtett több évtizedes tudományos tevékenységéért, életművéért, Frank Józsefnek, a mezőgazdasági tudomány doktorának, a Gabonatermesztési Kutató Intézet főigazgatójának eredményes, nagy értékű napraforgóhibridek nemesítéséért, hazai és külföldi elterjesztéséért, Gombos Gyula írónak irodalmi munkásságáért, különösen Szabó Dezsőről írt monográfiájáért, Gyulai József tanszékvezető egyetemi tanárnak, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának, a Budapesti Műszaki Egyetem Központi Fizikai Kutató Intézet Kísérleti Fizikai Tanszék vezetőjének, a KFKI Anyagtudományi Kutató Intézet igazgatójának a mikroelektronikában alkalmazott anyagtudományi módszerek kifejlesztéséért és az ezekkel elért hazai és nemzetközi eredményeiért, Hofer Tamás entográfusnak, a Néprajzi Múzeum főigazgatójának az egész Kárpát-medencére kiterjedő települési, gazdasági, társadalmi és kulturális tárgykörben végzett alapos és kiterjedt néprajzi, kutatói és feldolgozói, nemzetközi szinten is elismert működéséért, Horler Miklós Ybl Miklós-díjas építészmérnöknek, a művészettörténet-tudomány doktorának, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal általános elnökhelyettesének a műemlékvédelem területén kifejtett, nemzetközileg is elismert elméleti és tervezői munkásságáért, Horvit Adolf Olivérnek, a biológiai tudomány doktorának, címzetes egyetemi tanárnak a Mecsek növényvilágának feltárásában végzett, nemzetközileg is elismert kutatásaiért, Jagamas János romániai magyar népzenekutatónak a romániai magyar népzenekutatás terén több évtizeden át kifejtett kimagasló munkájáért, Keszthelyi Lajos fizikusnak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának, az MTA Szegedi Biológiai Központ főigazgatójának a magfizikai módszerek és mérőberendezések fejlesztése területén, valamint ezek interdiszciplináris problémáinak megoldására történő alkalmazásában, különösen a biológiai molekulák aszimmetriájának az eredetére vonatozó hipotézis vizsgálatával kapcsolatban elért, nemzetközileg is elismert eredményeiért, Lévai András Kossuth-díjas gépészmérnöknek, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának, a Budapesti Műszaki Egyetem nyugalmazott egyetemi tanárának az energetika, energiarendszer és energetikai gépgyártás területén kifejtett, nemzetközileg is kiemelkedő tevékenységéért, valamint oktatói-nevelői munkásságáért, Rába György József Attila-díjas költőnek, műfordítónak költői és műfordítói munkásságáért, különösen Babits Mihály életművéről írott monográfiájáért, Solymosi Frigyesnek, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának, a József Attila Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanárának a felületi reakciók kémiájában és a katalízis kutatásában elért, nemzetközileg is kiemelkedő eredményeiért, melyek jelentősen hozzájárultak számos, ipari szempontból is fontos eljárás tudományos alapjainak megteremtéséhez, Szabó Árpádnak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának, a Janus Pannonius Tudományegyetem nyugalmazott egyetemi tanárának a klasszika-filológia nemzetközi szinten is elismert műveléséért, oktatói és ismeretterjesztő munkásságáért, valamint úttörő matematika-történeti eredményeiért, Székyné Fux Vilma geológusnak, a földtudomány doktorának, nyugalmazott egyetemi tanárnak, a földtani tudományos, valamint a nyersanyagtuttatásban, a kőzetek és ércek kapcsolatának vizsgálatában kifejtett, nemzetközileg is elismert kimagasló munkásságáért, valamint oktatói tevékenységéért, Vayer Lajos művészettörténésznek, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának, nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanárnak az egyetemes művészettörténetben elért eredményeiért, hazai és nemzetközi jelentőségű szervező és oktató munkásságáért, Vizi E. Szilveszternek, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának, az Orvostovábbképző Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárának, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet főigazgatójának nemzetközi szinten kiemelkedő tudományos teljesítményéért, a magyar tudományos élet európai képviseletéért, Vrognarovich Elek biológusnak, a biológiai tudomány doktorának, a Szarvasi Haltenyésztési Kutatóintézet nyugalmazott tudományos szaktanácsadójának az édesvízi haltenyésztésben elért hazai és világviszonylatban is kimagasló eredményeiért, valamint azok külföldi alkalmazásáért. A Széchenyi-díjat megosztva adományozta: Kékedy Pál okleveles mérnöknek, hídtervezőnek, a műszaki tudomány doktorának, az Út- és Vasúttervező Vállalat nyugalmazott főmunkatársának és Szánthó Pál okleveles mérnöknek az Út-vasúttervező Vállalat nyugalmazott főmunkatársának, az Erzsébet híd fő tartószerkezeteinek megtervezéséért, valamint számos nagy jelentőségű, műszakilag előremutató mérnöki szerkezet tervezéséért, Bakonyi Péter Eötvös Loránddíjas villamosmérnöknek, a műszaki tudomány kandidátusának, a Hungária Számítástechnikai Kft. ügyvezető igazgatójának és Csaba László fizikusnak, a műszaki tudomány kandidátusának, a Hungária Számítástechnikai Kft. Számító Központ igazgatójának, a tudományos kutatás, a műszaki fejlesztés, a felsőoktatás és a közgyűjtemények országos információs infrastruktúrájának fejlesztése és alkalmazása terén elért eredményeikért. A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje polgári tagozat kitüntetést adományozta a Magyar Köztársaság elnöke, Entz Géza művészettörténésznek, nyugalmazott egyetemi tanárnak a I. világháború utáni magyar műemlékvédelem tudományos és képzőművész restaurátori szakterületének kialakításáért és irányításáért, valamint a magyar középkori építészet kutatásában kifejtett tudományos munkásságáért, Illyés Gyuláné Kozmutza Flórának, a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola nyugalmazott főigazgatójának nemzetközileg elismert gyógypedagógiai, pszichológiai munkásságáért, Illés György kétszeres Kossuth-díjas operatőrnek, a Színház- és Filmművészeti Főiskola rektorhelyettesének, egyetemi tanárnak nemzetközi szinten is elismert operatőri és filmoperatőr-pedagógusi tevékenysége elismeréséül, Schnell Lászlónak, a Budapesti Műszáli Egyetem Állami-díjas egyetemi tanárának oktató-nevelő és tudományos életútja elismeréseként. A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje katonai tagozat kitüntetést adományozta: Gyuricza Béla altábornagynak, a Szárazföldi Csapatok Parancsnoksága parancsnokának felelősségteljes beosztásában huzamos időn át kifejtett eredményes tevékenysége elismeréséül. A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje polgári tagozat kitüntetést adományozta: Csapodi Csabának, a Magyar Tudományos Akadémia nyugalmazott osztályvezetőjének tudományos munkássága elismeréseként, Csapodi Csabáné Gárdonyi Klárának, az Országos Széchenyi Könyvtár nyugalmazott osztályvezetőjének tudományos munkássága elismeréseként, az 1956. évi forradalom és Farkas Györgynek, Fodor Tibornak, Fülöp Ferencnek, szabadságharcban tanúsított kiemelkedő helytállásuk elismeréseként, továbbá Kozák Andrásnak, a Nemzeti Színház színművészének, kiváló művésznek művészi munkássága elismeréseként, Makay Árpád filmoperatőrnek művészi munkássága elismeréseként, Moór Mariannának, a Nemzeti Színház színművészének, érdemes művésznek művészi munkássága elismeréseként, Rásó Gyulának életútja elismeréseként, Sevcsik Jenő nyugalmazott szakírónak a hazai művészi irányú, középfokú fényképész-szakképzés megalapozásáért, nemzetközi szinten is elismert szakirodalmi tevékenységéért, Sipos Jenőnek, a Magyar Állami Operaház énekmesterének, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola nyugalmazott egyetemi tanárának zeneművészeti és zenepedagógiai munkássága elismeréseként, Urbán István építészmérnöknek a műemlékvédelem érdekében kifejtett kiemelkedő tevékenysége elismeréséül Varga Mátyásnak, a Nemzeti Színház Kossuth-díjas díszlettervezőjének művészi munkássága elismeréseként, Zeőke Szőke Pálnak, a Belügyminisztérium volt munkatársának a II. világháború alatt Magyarországra menekült külföldi állampolgárok gondozásában és külföldre mentésének elősegítésében végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréséül A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje katonai tagozat kitüntetést adományozta kiemelkedő munkájuk elismeréseként: Bítori Ferenc ezredesnek, Bodolai István tűzoltó ezredesnek, Gégény István rendőr alezredesnek, Háber Péter ezredesnek, Holló József ezredesnek, Kovács Gyula határőr ezredesnek, Vidus Tibor határőr ezredesnek. Az 1956. évi forradalom és szabadságharcban tanúsított kiemelkedő helytállásuk elismeréseként: Forrási László nyugalmazott alezredesnek, Oláh Jenő nyugalmazott alezredesnek A Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje polgári tagozat kitüntetést adományozta: Heszke Bélának, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola nyugalmazott tanárának pedagógus életútja elismeréseként, Kalász László József Attila-díjas költőnek irodalmi munkássága elismeréseként, Platthy György festőművésznek művészi és pedagógiai életműve elismeréseként, Schwendtner Ferenc mosonmagyaróvári lakosnak az 1956-os forradalom és szabadságharc idején tanúsított helytállásáért. A Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje katonai tagozat kitüntetést adományozta: Feszten János őrnagynak kiemelkedő munkája elismeréseként. A Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetést adományozta: Bauer Károlynak, Szentgotthárd polgármesterének a település fejlesztéséért, a széles körű kül- és belföldi kapcsolatok kialakításáért,a nemzetiségek támogatásában kifejtett tevékenysége elismeréseként, Gémes Györgynek, Gödöllő város polgármesterének Gödöllő város és környéke fejlesztéséért, valamint az önkormányzatok hazai és külföldi kapcsolatai, az érdekképviseletek munkájának koordinálásáért, Könözsy Lászlónak, Esztergom város polgármesterének Esztergom város fejlesztésében nyújtott kiemelkedő tevékenysége elismeréséül, Nagy Mártonnak, a soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus Líceum tanárának a fizika tanítása és a tehetséggondozás terén kifejtett több évtizedes kimagasló tevékenységéért. Az 1956-os forradalom és szabadságharc alatti tevékenységük elismeréséül: Setény Jánosnak, Tököly Jenőnek, Zolnai Istvánnénak, a törökszentmiklósi Kodály Zoltán Zeneiskola igazgatójának, több évtizedes eredményes igazgatói és zenepedagógiai munkássága elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából. A Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetést adományozta: Varga Lászlóné Horváth Erzsébetnek, a Kápolnásnyéki Önkormányzat főelőadójának az államigazgatásban eltöltött több mint három évtized alatt végzett kiemelkedő tevékenysége, életútja elismeréséül (MTI)