Új Magyarország, 1993. március (3. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-16 / 62. szám
( ^3^2.)3 Jeszenszky: Minden forradalmunk törvényes volt Szomszédainkkal együtt a stabilitásért A makói Petőfi-szobornál az egybegyűltekhez először Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök szólt, hangsúlyozva, hogy 1848 a magyar történelem tanítómestere. Ezt követően Jeszenszky Géza külügyminiszter mondott ünnepi beszédet. 1848 - ahogy az Amerikában élő Deák István találóan megfogalmazta - törvényes forradalom volt. A történészkülügyminiszter ehhez hozzátette, hogy Bocskaitól 1956-ig és 1989-90-ig minden forradalmunk, nagy nemzeti megmozdulásunk törvényes keretek között ment végbe, még a radikalizmusra hajló márciusi ifjak is keresték a kompromisszumot, tiszteletben tartották a Pozsonyban habozva haladó országgyűlés döntéseit, tudták, hogy a pillanat hevéért nem szabad kockáztatni a kisebb, de biztosabb eredményeket. Különösen fontos annak tudatosítása, hogy a magyar szabadság mindig összefüggött Európa szabadságával. • Ezt az elmúlt évek eseményei is tökéletesen igazolták. Az „Új Európa" szabadsága és demokratikus beráció, a közép-európai megbékerendezkedése még nem szilárd, lés gondolatával. Ahogy egyetlen ember sem szi- 1848-ban született meg a moget, úgy egyetlen volt kommodern Magyarország és akkor nista ország sem lehet a stabilitás születtek meg azok a külpolitiszigete, a növekvő jólét oázisa, kai koncepciók iS amelyek a szaha szomszédságában háború van, ha a demokrácia nem érvényesül kellően, ha az egyszerű emberek számára a diktatúra megszűnése egybeesik az árak megugrásával és a munkahelyek bizonytalanná válásával. Ezért Magyarország nagy jelentőséget tulajdonít az olyan kormányközi regionális együttműködéseknek, mint a Közép-európai Kezdeményezés, vagy az ezzel részben egybevágó visegrádi csoport. Ugyancsak Közép-Európa jobb jövőjét szolgálja a megyék, tartományok önálló kezdeményezésén alapuló Alpok-Adria Együttműködés és a nemrég Debrecenben létrehozott Kárpátok Eurorégió. Ezek nem zártak senki előtt, nyugodtan mondhatjuk, hogy összhangban vannak térségünk legjobb gondolkodói és művészei sok formában megnyilvánuló régi vágyaival és reményeivel, a Dunai Konfödebnddá és függetlenné vált Magyar Köztársaság külpolitikájának is alapját képezik. A Batthyány-kormány külpolitikája a nyitások, a kezdeményezések egész sorát mutatta fel. E külpolitika egyik formálója volt Kossuth Lajos. 1848. július 11-i beszédének elvei ma is érvényesek. Megállapította, hogy egyszerre kell építeni a külszövetségekre, ezen belül az egységesülő Németországra, a szabadságeszmét megszemélyesítő Franciaországra, az európai egyensúly szükségességét mindig hűvösen mérlegelő Angliára, a nagyvonalú politikával megnyert szomszéd népekre, mindenekelőtt azonban a szilárd belső viszonyokra, s veszély esetén az erős hadseregre - emlékeztetett ünnepi beszédében Jeszenszky Géza. ,L, X” Az ereje Tudósítónktól: Szlovákiában szinte valamennyi magyarlakta településen megemlékeztek a 145 évvel ezelőtti eseményekről. Léván Boros Jenő, a Magyar Köztársaság pozsonyi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, a Csemadok és az Együttélés Politikai Mozgalom helyi képviselői koszorút helyeztek el a temetőben lévő 1848-as emlékműnél. Zselizen vasárnap este ünnepélyes, gyertyás felvonulást szerveztek a Csemadok, az Együttélés Politikai Mozgalom, valamint a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom helyi alapszervezetei. A város főterén a rövid kulturális műsor után Csáky Pál, a MKDM parlamenti képviselője méltatta nemzeti ünnepünk jelentőségét és a mának szóló üzenetét. Tegnap a délutáni és az esti órákban Nyugat- és Dél-Szlovákia valamennyi járási székhelyén megemlékeztek az 1848-as eseményekről. Szlovákia fővárosában a Csemadok Pozsony Városi Választmánya és a Pozsonyi Magyar Kulturális Központ szervezett ünnepi megemlékezést. Délután 14 órakor kezdődött az emlékműsor a Ligetfalusi Petőfi Sándor szobornál, ahol dr. Surján László, a Magyar Köztársaság népjóléti minisztere tartott ünnepi beszédet. Hangsúlyozta: a demokrácia erőinek össze kell fogniuk határokon innen és határokon túl, mert a demokrácia nélkül csak rövid távon lehet eredményt felmutatni. Nagy a felelőssége az elszlovákosodott magyar családoknak és az elmagyarosodott szlovák családoknak. Az ő szerepük a szlovákmagyar megbékélésben nem a fal, hanem a híd szerepe. Surján László a szabadságharc mának szóló üzenetét a következőképpen foglalta össze: „a magyarok istenére esküszünk, hogy magunk alá rabságba más nemzetet nem nyomunk, hiszen magunkat elnyomásba nem engedjük hajtani. Isten minket úgy segéljen!" Az ünnepi beszéd után egy szavalat következett, majd a Híd vegyeskar énekével egyidőben helyezték el koszorúikat a Petőfi szobornál a vendégek. Surján László és Boros Jenő a Magyar Köztársaság, Duka-Zólyomi Árpád, az Együttélés Politikai Mozgalom alelnöke a Mozgalom, Pauer Győző a Csemadok, Á. Nagy László és Tóth Károly pedig a Magyar Polgári Párt nevében. Továbbá koszorút helyeztek el a nagy költő szobránál a szlovákiai magyar cserkészek és Csémy Tamás, a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének elnöke. Este hat órakor a pozsonyi Magyar Kulturális Központban emlékeztek meg az 1848-as szabadságharcról. Kamoncza Márta III. évfolyam 62. szám , 1993. március 16., kedd TUDÓSÍTÁS Születés és feltámadás Kassai tudósítónktól: 1848 decemberében az első kassai csatában sebtiben felállított honvédegységek Budamérnél szembekerültek a jól felszerelt és kiképzett, gróf Franz Schlick tábornok vezette császári sereggel. Az ütközet kimenetele így nem lehetett kétséges. Az elesett kétszáz honvédet Kassán nem lehetett eltemetni, a császári tábornok ezt nem engedélyezte. engedélyezte. A Bálla József ma- ,a méltó szertartást Bálla József magyarbődi lelkipásztor vállalta. Két évvel ezelőtt a honvédek sírja fölé faragott fejfa került, és már hagyománnyá vált, hogy a bődiek a kassaiakkal és a környék lakosságával együtt ünnepüik március 15-ét Magyarbődön. Az ünnepség a bődi református templomban kezdődött, ahol az igét Mészáros István tiszáninneni református püspök hirdette. A temetőben, a kopjafánál folytatódott az ünnepség, a vezérszónok, Czine Mihály egyetemi tanár volt, aki március idusát a születés és a feltámadás ünnepeként méltatta. Hangsúlyozta: olyan ünnep ez, amelyet a maarság New Yorktól a Székelföldig együtt ünnepel meg. Taba Lajos a Magyar Köztársaság konzulja rövid beszédében a sírok fölött álló kopjafát a békés együttélés mementójának nevezte, hiszen a szabadságharc honvédei között számtalan szlovák is vitézül küzdött. Balassa Zoltán Szabad György, az Országgyűlés elnöke mondott beszédet vasárnap este a bécsi Collegium Hungáriáimban az ausztriai magyarság március 15-i megemlékezésén. Az ünnepségen megjelent sok száz vendéget üdvözölte Deák Ernő, az ausztriai magyar egyesületek és szervezetek központi szövetségének elnöke is. Elismeréssel szólt az osztrák kormány legutóbbi intézkedéséről, amellyel a bécsi magyarságot népcsoporttá minősítette. A magyarok, a magyarság történelme iránti megbecsülés jeleként értékelte, hogy a március 15-i ünnepség védnökségét Heinz Fischer, az osztrák parlament elnöke és Erhard Busek alkancellár vállalta. Az ausztriai magyarság szempontjából az idei március 15-i ünnepség fontos állomás: az egymással sok kérdésben vitázó egyesületek és szervezetek vezetői most első ízben ünnepeltek együtt Tudósítónktól: Erdélyben az idén is Hargita, Kovászna és - részben - Maros megye magyarsága fejezhette ki nyíltabban, szabadabban a nemzeti ünnepe és az 1848-es szabadságharc eszméi iránti érzelmeit. A bánsági, partiumi vagy akár a nyugati határmenti városok, községek magyar lakossága többnyire a múlt hét végi emlékműsorok, kulturális rendezvények résztvevőjeként és legtöbb helyen csak művelődési házakban, iskolák dísztermeiben, RMDSZ-székhelyeken érezhette a nemzeti ünnep közösségi hangulatát. A legnagyobb tömeg Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Székelykeresztúr és Marosvásárhely emléműveinél gyűlt össze. Csíkszeredán 8-10 ezren találkoztak a helyi Mikó vár előtti területen, Petőfi és Balcescu szobránál. Mindkét szoboralakon nagyméretű magyar és román nemzeti zászlókat lengetett a szél. A diákok Petőfi Sándor alkalomhoz illő verseiből szavaltak. Több tucatnyi csíki vállalat, szervezet és oktatási intézmény helyezett el koszorút a Petőfi-szobor talapzatánál. A Magyar Köztársaság nevében Rudas Ernő bukaresti nagykövet koszorúzott. Koszorút helyezett el a FIDESZ is. A csíkiakhoz hasonló nyíltsággal fejezhették ki érzéseiket a sepsiszentgyörgyiek is, egy olyan vidék központjában, amely a Székelyföldön talán legjobban összefonódik az 1848-as forradalom történéseivel. A város több emlékművénél is koszorúztak, a tömeg pedig a városközpontban gyűlt össze. A fúvószenekar eljátszotta a „Gábor Áron rézágyúját" majd a jelenlévők elénekelték a székely és a magyar himnuszt, valamint a Magyarok Világszövetségének himnuszát is. Elhangzott a szózat. Gábor Áron, a nagy székely szabadságharcos szülőföldjén, Felsőháromszéken helyi, régi hagyományokat követve vonultak be a falvak lakói Kézdivásárhelyre. Koszorúzás volt Gábor Áron eresztvényi sírjánál. Kézdivásárhely meghívottja volt Markó Béla RMDSZ-elnök. Évek óta az egyik legszínesebb, legsajátosabb emlékezőhely a Hargita és Kovászna meg határa közelében fekvő gergestető. Itt a falusi legények magyar zászlót tűztek ki gyűr egy óriási fenyőfa csúcsára és lejöttükben lenyesték a fenyő ágait. A fát „valakik" kivágták, de másnapra egy másik fenyőre került a lobogó... Székelyudvarhelyen és környékén négy helyen volt nagyobb méretű emlékműsor és koszorúzás, köztük az agyagfalvi emlékműnél és a székelykeresztúri Gyárfás-kúriánál. Marosvásárhelyen a Vártemplomnál gyűlt össze több ezernyi ember. Koszorúzás volt a Maros megyei Fehéregyházán és Segesvárott is. Székelyföld peremén, illetve attól távolabbra már jóval „csendesebb" volt a március 15-ei magyar ünnep. Több erdélyi nagy- és kisvárosban már 13-án vagy 14-én megtartották az emlékműsorokat és a koszorúzást is. Kolozsvárott például élt a Funar-intelem, nem lehetett magyar zászlót lobogtatni, himnuszt énekelni, mint Székelyföldön. Aradon 14-én tartottak emlékműsort (akárcsak Nagyváradon) és 15-én koszorúztak az 1848-49- es vértanúk vesztőhelyén. Szatmáron és környékén is koszorúzták az emlékműveket, sírhelyeket. Botos László ■msTw tkix Megemlékezések a Székelyföldön Magyar Szó helyett szórólapok A Vajdaság önfegyelme Tudósítónktól: A Vajdaságban már vasárnap megkezdődött az ünnepségsorozat, Omoravicán hálaadást és megemlékezést tartottak, amelyen számos magas rangú hazai és külföldi vendég jelenlétében jelképesen megkoszorúzták Kossuth Lajos mellszobrát. Szabadkán, a Népkörben a Vajdasági Magyar Ifjúsági Szövetség szervezésében rangos magyarországi és hazai vendégek részvételével ünnepelték március 15-ét. Martonyi János magyar külügyi államtitkár a magyar kormány és Antall József miniszterelnök jókívánságait, Dornbach Alajos, a parlament alelnöke pedig az Országgyűlés üdvözletét adta át. Ezekben a nehéz időkben a vajdasági magyarság az egész világ csodálatát és elismerését váltotta ki azzal a kötődéssel, amellyel szülőföldjéhez ragaszkodik, a fegyelemmel, ahogy sorsát viseli, de különösen azzal a higgadt kitartással és politikai öntudattal, ahogy céljai eléréséért küzd - mondta egyebek között Martonyi János. Zentán, a VMDK zentai és csókai szervezete emlékezett meg az 1848-49-es eseményekről a szabadságharc áldozatainak síremlékének Az ünnepségsorozat a magyarittabéi Kossuth-szobor megkoszorúzásával fejeződött be. Ezekről az eseményekről a vajdasági magyarok alig értesültek. Napilapjuk, az Újvidéki Magyar Szó harmadnapja nem jelenik meg, mert alapítója, a Tartományi Képviselőház és kiadója, a Fórum képtelen kinyomtatni a szerkesztőség által gondosan, nyomtatásra előkészített újságot. A vajdasági magyarok nem tudják, mit írt (volna) dr. Ágoston Mihály egyetemi tanár március 15-i vezércikkében, talán utólag, ha megjelenik az újság, elolvashatják a Történelmében (is) él a nemzet című cikket, a kisebbségi szabadságjogokról szólót, továbbá a Feledésre ítélve című kommentárt, amely azzal foglalkozik, hogyan tárgyalja az itteni általános iskolai tanterv a magyar szabadságharcot. Magyar Szó helyett az olvasók két napon át egy szórólapot kaptak. A szinte folyamatosan ülésező szerkesztőbizottság így tájékoztatja a olvasóit a lap megmentésére irányuló törekvéseiről. A kétoldalas nyomtatvány csak címszavakban számolhat be a lap eseményeiről. Csak arról tájékoztat részletesen, hogy a szerkesztőség hónapok óta nehézségekkel küszködő lap és kiadója helyzetének tartós megoldását szorgalmazza, az egyetlen megoldást abban látja, ha a Magyar Szó átalakul részvénytársasággá. A szerkesztőbizottság álláspontja szerint a lap katasztrofális anyagi helyzetét nem lehet gazdasági okokkal és a nemzetközi szankciókkal leplezni. A gyors átalakulás érdekében a szerkesztőség szakértői csoportot bízott meg, hogy végezze el a vagyonelosztást és dolgozza ki az Rt. alapokmányait. Amennyiben az alapító elutasítja ezt az egyetlen lehetséges megoldást, gyakorlatilag megszünteti a fél évszázados Magyar Szót. Az alakítótól olyan jelzések érkeznek, úgy a követelésnek nem tesznek eleget. I.F. : Bonn: szerénység, józan hangvétel Tudósítónktól: A múlt hasonló rendezvényeitől alapgondolatában elütő március 15-ei ünnepségre tekint vissza a Rajna-vidék magyarsága. Puritán szerénység, józan hangvétel, a történelmi múlt és gondterhelt jelen közötti hídverés jellemezte a bonni magyar nagykövetség épületében lezajlott ünnepélyt. 1848 örökségének hangját a jövőbe vetett bizalom érzése hatotta át, már csak azért is, mert Petőfi Sándor és Kisfaludi Károly költeményeit ezúttal nem kiforrott művészek, hanem fiatal gyerekek adták elő - friss természetességgel, alátámasztva az új generációba vetett hitet, hiszen az új magyar szabadság pillanatnyilag még oly gyenge palántáját csak ők nevelhetik fel mély gyökerű fává. A Berlinben élő énekesnő, Rózsa Márta Kodály dalai illő zenei keretet adtak az ünnepségnek, amelynek politikai mondanivalóját dr. Kelemen András a Külügyminisztérium államtitkára fogalmazta meg higgadt tárgyilagossággal, lemondva az érzelmi hangulatkeltés módszeréről, keresve az utat az európai egység és a nemzeti összefogás között, abból a meggyőződésből, hogy csak az érzelem és az értelem közössége hozhat sikert. „A magyarokkal szembeni előítéletek egyike a szalmalángtermészetünket rója meg" - mondotta dr. Kelemen, ennek ellene vetve, hogy elvitathatatlan történelmi tények bizonyítják: az 1848-as szabadságharc kirobbanása nem szalmaláng fellobbanása, hanem majd három évtizedes előkészítés eredménye volt. „Széchenyi István és Kossuth Lajos érlelő vitájához hasonló szellemi előkészülettel a mai rendszer nem vérteződhetett föl" - szögezte le a Külügyminisztérium politikai államtitkára, utalva a fegyverek nélkül kivívott új magyar szabadság alapvető problémájára, a demokratikus pártok felkészületlenségére, az idő rövidségére. „A fejekben a közelmúlt káros öröksége kísért, holott a szabadság szelleme nem szalmalángnak, hanem magnak bizonyult, hiszen működik az országgyűlés, megvalósult a sajtószabadság, dolgozik a nemzeti bank, kialakulóban a demokratikus környezet." 1848 követeléseinek 12 pontja a megvalósulás útján halad - „Istenem, csak adj időt a magyarnak!" - mondotta dr. Kelemen András, majd így nyilatkozott az Új Magyarországnak: „Nagyon bízom abban, hogy nem kizárólag azok számára vannak hallgató fülek, akik a szélső érzelmeknek a húrján játszanak. Keveset ér, ha az érzelmeket nem tudjuk energiaforrásként használni, amikor logikusan és értelmesen oldunk meg dolgokat. Rettentő indulatok vannak mindennel kapcsolatban, ami rosszul működik Magyarországon és ami rosszul működik a magyar és a külföldi kapcsolatokban is. Mindez érthető. De meg kellett értetnem a hallgatósággal azt is, hogy az 1848-as fellángolást nagyon hosszú és szívós politikai, nevelő élőmunka előzte meg - olyan indulatokkal, mint ezúttal. Csak nekünk sokkal rövidebb idő állt rendelkezésünkre." Stefan Lázár Kárpátalján is koszorúztak Kárpátalján is számos ünnepséget tartottak március 15-e, a magyar szabadságharc ünnepe alkalmából. Beregszászon vasárnap este a járási kultúrházban tartottak ünnepi estet, melynek Tóth Mihály, az ukrán elnök járási megbízottja és Dalmay Árpád, a Magyar Kulturális Szövetség helyi szervezetének elnöke volt a szónoka. Hétfőn koszorúzási ünnepséget tartottak a Petőfi szobornál és Kossuth Lajos mellszobránál. A koszorúzási ünnepségen Szűrös Mátyás, a magyar Országgyűlés alelnöke mondott beszédet. Az ünnepet megelőzően tartották meg egyébként Nagyszöllősön a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség IV. közgyűlését. A KMKSZ alapvető feladata a kárpátaljai magyarság érdekeinek védelme - hangoztatja a programnyilatkozat. Elősegíti a béke megőrzését, a nemzetközi együttműködést, és a nemzetiségi viszonyok tökéletesítésére vonatkozó kormányhatározatok megvalósítását. Külkapcsolatainak súlypontját az anyaországgal való együttműködés képezi, de nem kötelezi el magát egyetlen párt, mozgalom mellett sem. (MTI) A New York-i magyarok március 15-e alkalmából ünnepségen emlékeztek meg a szabadságharc évfordulójáról, míg a washingtoni magyarok ünnepségét a rendkívüli időjárás miatt egy héttel el kellett halasztani. Beszédet mondott László Balázs New York-i főkonzul, aki a nemzeti ünnep alkalmából vasárnap megkoszorúzta Kossuth Lajos New York-i szobrát. A New Yorkban szintén felszólaló ifjabb Horthy István, az egykori kormányzó unokája egyebek közt arról szólt, hogy milyen károkat okoz a magyarságnak a nacionalizmus. (MTI) Méltóságot az ünnepnek Müncheni tudósítónktól: Münchenben a Bajorországi Magyar Tartományi Szövetség és a Magyar Főkonzulátus közös rendezésében március 13-án ünnepelték az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulóját. A Hotel Budapest zsúfolásig megtelt Liszt-termében Katona Tamás mondott beszédet. A Miniszterelnöki Hivatal államtitkára a forradalom eseményeként megalakult, Batthyány Lajos vezette első felelős magyar kormányt minden idők legnagyszerűbbikének minősítette. Feladatunk - hangsúlyozta az államtitkár -, hogy visszaadjuk e legnemzetibb ünnepünk méltóságát, s megakadályozzuk, hogy azt bármilyen politikai rendszer valaha is még egyszer kisajátíthassa magának. Legyen március 15. ezentúl a fiatalság ünnepe, a Nemzeti Múzeum lépcsőjén meg a Petőfiszobornál ne politikusok, hanem lelkes egyetemisták mondjanak majd ünnepi beszédet. Az ünnepség keretében Katona Tamás a Magyar Köztársaság Érdemrend Tiszti Keresztje kitüntetést adta át dr. Buzády Tibornak, a bajor fővárosban működő Széchenyi Kör vezetőjének a magyarság érdekében kifejtett több évtizedes tevékenységéért. Udvardy Jenő müncheni magyar főkonzul szavai szerint Buzádyt mintegy hétmillió márka értékű segélyakció megszervezéséért is elismerés illeti. B. Sz. L.