Űj Magyarország, 1993. április (3. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-08 / 82. szám
III. évfolyam 82. szám 1993. április 8., csütörtök X Körkép az országgyűlési bizottságok üléseiről Alapszerződés, jóindulat és empátia Kölcsönös jóindulattal és bizalommal minden vita rendezhető a magyar-szlovák kapcsolatokban. Ez a közös álláspont fogalmazódott meg a szlovák parlamenti küldöttség és a magyar törvényhozás külügyi bizottságának tegnapi eszmecseréjén. A zárt ajtók mögött elhangzottakat Kovács László, a külügyi bizottság elnöke foglalta össze. A megbeszélésen ez alkalommal a két ország viszonyának politikai kérdéseit elemezték. Bőszét szándékosan nem érintetett a problémakört később, az illetékes országgyűlési bizottsággal vitatják meg a szlovák honatyák. A magyar álláspontot tolmácsolva a külügyi bizottság elnöke hangoztatta: minden alap adott a szlovák-magyar kapcsolatok fejlesztéséhez. Pozsony és Budapest a kapcsolatépítésben támaszkodhat az évszázados együttélésre, az értékek és érdekek közösségére. A találkozón különös figyelmet szenteltek a kisebbségek ügyének és a határok kérdésének. Az előbbivel kapcsolatban Ivan Gasparovic, a Nemzeti Tanács elnöke (házelnök) úgy foglalt állást: minden országnak magának kell megoldania a kisebbségi kérdést, de az európai konvenciókkal összhangban. A határok ügyében a külügyi bizottság képviselői azt hangoztatták: Magyarországon nincs egyetlen felelős politikai erő sem, amely a határok megváltoztatásának gondolatával foglalkozna. A helsinki alapelvek egyébként is kizárják a határok erőszakos megváltoztatását. A találkozót követő rögtönzött sajtókonferencián szlovák újságírók kérdésére válaszolva a külügyi bizottság tagjai úgy vélekedtek: a kétoldalú viszony javítását jól szolgálná a magyarszlovák alapszerződés mekötése. Kovács László példaként említette a magyar-ukrán alapszerződést, amely tartalmazza, hogy nincsenek területi követelések, ezzel együtt rögzíti a kisebbségek jogaira vonatkozó garanciás elemeket is. Ennek kapcsán a külügyi bizottság elnöke úgy fogalmazott: bár jogilag nem tartoznak szorosan össze, „a két kérdés valahol mégis összefügg". Hozzátette azt is: a mindkét felet kielégítő alapszerződés tető alá hozásához kölcsönös jóindulatra és a másik fél érzékenységét is figyelembe vevő empátiára van szükség. Az Országgyűlés alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságyi bizottsága tegnapi ülésén nem támogatta a kulturális bizottságnak az önkényuralmi jelképek használatáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott újabb módosító indítványát. Az indítvány a gyűlöletkeltés céljából használt önkényuralmi jelképek esetében javasol büntetőjog szabályozást, feltéve, hogy az ilyen jellegű használat erőszakos cselekmény elkövetésének közvetlen veszélyét idézné elő. A kulturális testület az Alkotmánybíróság egyik 1992-es határozatából kiindulva jutott arra az álláspontra, hogy csak a gyűlöletre uszítás szolgálhat elégséges indokul a véleményszabadság korlátozásához. Kutrucz Katalin (MDF) ezzel szemben úgy érvelt, hogy rendkívül nehéz a gyűlöletkeltő célzat bizonyítása, és ezért javasolta ezt a letételt ne vegyék bele a jogszabályjavaslatba. Király B. Izabella (MDF) az előterjesztés egészének elvetését indítványozta, amit a alkotmányügyi bizottság többsége - öt egyetértő szavazat kivételével - nem támogatott. A képviselőnő indokolása szerint az előterjesztés nem alkalmas a kívánt cél megvalósítására, „ugyanis nem jogi természetű kérdésre akar jogi választ adni". A grémium megerősítette korábbi álláspontját, amely szerint az önkényuralmi jelképek használatának a vétségét elkövetőket csak pénzbüntetéssel kellene sújtani. A testület megvitatta a statisztikáról szóló törvényjavaslathoz beérkezett módosító indítványokat. A mezőgazdasági bizottság tegnap zárt ülésen hallgatta meg a Földművelésügyi Minisztérium szakértőinek beszámolóját a tavaly ősszel Békés megyében regisztrált sertéspestist követő gazdasági helyzetről. Jelentősen eltért a képviselők véleménye a szövetkezeti törvény módosításáról szóló javaslatról, amelyet a Földművelésügyi Minisztérium és a mezőgazdasági bizottság albizottsága közösen készített. A javaslat szerint újra lehetővé válna a kiválás a szövetkezetekből. Filipsz László, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkára több pontban is kidolgozatlannak találta a javaslatot. Juhász Pál (SZDSZ) véleménye szerint a jelenlegi szövetkezeti formák csak korlátozott fejlődési lehetőséget biztosítanak. Az Európai Közösség által elvárt óriás szövetkezeti formákat azonban egyszerűbb a meglévő szövetkezetekre kiépíteni, mint egy teljesen új hálózatot kialakítani. Géczi József szocialista képviselő véleménye szerint a választásokig nem lenne célszerű ilyen nagy mértékben beavatkozni a szövetkezetek működésébe. Mihály Zoltán (MDF) viszont úgy vélte: a kiválások lehetőségének újbóli biztosítására szükség van, hiszen a határidőig csak kevesen váltak ki, a többség ugyanis biztosabbnak látta jövőjét a szövetkezetekben. Mára azonban többségük csalódott az átalakulásban, és számukra újra biztosítani kellene a kiválás lehetőségét. (MTI) BELFÖLD A Fejér Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat, az Állami Vagyonügynökség megbízásából, nyilvános pályázat útján értékesíti a következőkben felsorolt ingatlanait. Lovasberény község belterületén (hrsz.: 0184/2.), a lovasberény-csákvári út mentén fekvő, 4381 nagyságú terület, egy háromszintes és egy földszintes raktárépülettel. Energiaellátás, telefon van. Alapár: 6500 E Ft. Kisláng község belterületén (Fő utca, hrsz.: 98.), a falu piacterével szemben levő, 4309 mm nagyságú terület, raktár-, iroda- és portaépülettel. Az elektromos energia biztosított. Alapár: 3485 E Ft. Dég község belterületén (Néphadsereg útja, hrsz.: 609/1. és 609/2.), 23 653 mm nagyságú, bekerített területen fekvő, különböző nagyságú raktárépületek és a hozzájuk tartozó kiegészítő létesítmények. Az elektromos energia, a víz és a szennyvízelvezetés biztosított. (Jelenleg bérleti szerződés keretében hasznosítva.) Alapár: 10 810 E Ft. Lepsény község belterületén (Vasút u. 61., hrsz.: 549.), a budapest-nagykanizsai vasútvonal mentén levő, 12 037 mm nagyságú, bekerített, közművesített terület, kilencszintes tárházzal, iroda- és szociális épülettel, valamint különböző nagyságú raktárakkal és kiegészítő létesítményekkel. A telefon biztosított. Alapár: 24 280 E Ft. Alcsútdoboz község külterületén (hrsz.: 077/2.), a község arborétuma mellett levő, 8128 mm nagyságú terület, 648 m^ alapterületű, eredetileg lovardának készült raktárépülettel. Építéstörténeti (műemlék) jellegű épület. Alapár: 1820 E Ft. Kápolnásnyék belterületén, a vasúti átjáró után, családi házas övezetben, a Vörösmarty Tsz telepének szomszédságában (Ercsi utca, túl. lap: 5/0., hrsz.: 867/1.), 24 759 m 2-es telken levő raktár és telephely. A területen raktárak, ideiglenes tárolók, irodaépület, kút és tűzivíztároló található. (Jelenleg bérleti szerződés keretében hasznosítva.) Alapár: 46 644 E Ft. Agárd-Zichyújfaluban, a NOVÁLL Kft. területén található két könnyűszerkezetes, DVCS típusú, tégla körítőfallal ellátott terménytároló. Világítás és villámvédelem van. Alapár: 17 174 E Ft. Az alapár a földterület, az épületek és a beépített eszközök árát tartalmazza, áfa nélkül. Az ingatlanok előzetesen egyeztetett időpontban - megtekinthetők. A pályázaton való részvétel feltétele: az alapár 3%-ának megfelelő összegű bánatpénz befizetése a vállalat központi pénztárába (Székesfehérvár, Petőfi u. 5.) vagy átutalása az OKHB 290-04993. sz. bankszámlára, „Pályázat: ... (a megpályázott egység neve)” megjelöléssel. A pályázat tartalmazza: az ajánlattevő nevét és címét, az ajánlattételt az ingatlan teljes vagy részben való megvásárlására, a vételár összegének megnevezését, a fizetési garanciákkal és a bánatpénz befizetésének igazolását. A pályázatokat zárt, cégjelzés nélküli borítékban, május 7-én 12 óráig lehet benyújtani a vállalat címére: Székesfehérvár, Petőfi u. 5. 8000. A borítékra írják rá: Pályázat: ... (a megpályázott egység neve). A pályázatot a legmagasabb árat és a legjobb fizetési feltételeket ajánló pályázó nyerheti el. Az ajánlat érvényességének ideje a benyújtási határidőtől számított 30 nap. Azonos feltételeket tartalmazó pályázatok esetén, a bérlőt elővásárlási jog illeti meg. A kiírónak jogában áll eredménytelennek nyilvánítani a pályázatot. A kiíró a benyújtási határidő lejártától számított 30 napon belül bírálja el a pályázatokat, és a döntésről írásban értesíti a pályázókat. Információt ad Csodó Tibor igazgató [tel.: (22)-312-542] és Fülöp Ferenc privatizációs menedzser [tel.: (22)-329-355]. Kabinetajtó Napirenden az illeték Az illetékekről szóló 1990. évi törvény módosításáról is tárgyal csütörtöki ülésén a kormány - tájékoztatott tegnap a Kormányszóvivői Iroda. (Az MTI információja szerint ez azonban csak a bírósági eljárások illetékét érinti, tehát az útlevelek illetékének emeléséről nem lesz szó.) A kabinet ezen kívül előterjesztést hallgat meg a magyar és a német kormány közötti környezetvédelmi egyezmény előkészítéséről és megkötéséről. Napirenden lesz az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi 25-ös törvény, és az idei költségvetésről szóló törvény módosítása is. A kormány előterjesztést hallgat meg a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (Világbank) által finanszírozott, az adóigazgatás korszerűsítését szolgáló programra vonatkozó jogi dokumentumról is. (MTI) Példa értékű kisebbségi politika Intenzívebbé váló külpolitikai tevékenységének újabb epizódjaként kétnapos látogatást tett Szlovéniában a Pető Iván vezette SZDSZ-küldöttség. Tárgyaltak Szlovénia legnagyobb parlamenti pártja, a Liberális Demokrata Párt által állított miniszterelnökkel, a parlamenti bizottságok vezetőivel, valamint a nagykoalícióban részt vevő kereszténydemokrata és szociáldemokrata párt képviselőivel is. A szlovéniai magyar kisebbség vezetőivel folytatott konzultáció alapján Pető Iván kijelentette: a szlovén kisebbségi politika példaértékű, az ott élő magyarok és olaszok önálló parlamenti képviselőkkel rendelkeznek, akiknek az őket érintő kérdésekben vétójoguk van. Volt szocialista szomszédaink közül ez az ország az egyetlen, amellyel teljesen rendezettek kapcsolataink ebben a kérdésben. Szent-Iványi István ügyvivő beszámolt a két ország közti árucsere-forgalom erősödéséről és megemlítette, hogy Davorin Kracun, a gazdasági kapcsolatok minisztere szerint „Magyarország a legjobb szomszéd", hazánkkal érdemes kereskedni. A források nélkül maradt szlovén feldolgozóipar főleg a növényolajipari alapanyagokat fogadná szívesen. Fontos a kishatármenti kapcsolatok felélénkítése, a tőke és munkaerő szabad áramlásának biztosítása. R. Cs. Újra az útlevelekről Az ötéves érvényességel kiadott útlevelek illetéke nem változik, 1994. július 1-jég pedig nem módosítják az útlevelek érvényességi idejét - mondta Zsuffa István, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára tegnapi sajtótájékoztatóján. A tájékoztató keretében a sajtó képviselőinek bemutatták az Irányi utca 17. szám alatti útlevél-ügyfélszolgálati irodát is. Zsuffa István elmondta: 1988-ban a világútlevél bevezetésekor mintegy 3 millió 600 ezer úti okmányt adtak ki. Ezek az idén járnak le, ezért úgy számoltak, hogy havonta körülbelül 400 ezren jelentkeznek majd útlevélért. Ezzel szemben eddig 1 millió 800 ezer állampolgár fordult ezzel a kéréssel a hatóságokhoz. A rohamot elsősorban az váltotta, hogy Barossné hamarosan helyettes államtitkára ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: rövidesen az Országgyűlés elé kerül az új útlevéltörvény. Ennek alapján valószínűleg az új dokumentumokat 10 évre adnák, s így az illetékár is emelkedne. Azonban ez hosszú folyamat s kormánydöntés alapján 1994 júliusáig az érvényességi idő nem változik. Ezért a hatóságok kérnek mindenkit, hogy csak abban az esetben kérjenek új útlevelet, amennyiben az a közeljövőben lejár. Az Irányi utcai irodában a sorbanállás megszüntetése érdekében sorszámadó gépet állítottak fel Jelenleg az útleveleket körülbelül 50 nap alatt állták ki, a hivatalnokok három műszakban dolgoznak vasár- és ünnepnapokon is. (MTI) Pápai felkészülés a játékfesztiválra „Játék határok nélkül" - több százmillióan nézik évről-évre az Eurovízió jóvoltából ezt az európai játékfesztivált. Az idei rendezvénysorozatra Pápa is hivatalos - erről már korábban beszámoltunk olvasóinknak -, játékpartnere az észak-olaszországi Villa Marin de Passarino. Ide utazik ki - pápai szponzorok segítségével - a Pápát képviselő 8 fős (4 fiú, 4 leány) csapat, 1 edző és a mintegy 200 főnyi szurkoló. Mint megtudtuk, a Polgármesteri Hivatal még keres egy szponzort, s a cégről egy 40 másodperces reklámfilm is készül. A pápaiak az olaszországi csapattal június 4-8- a között mérkőznek meg. Uhlár Tibor önkormányzati képviselőtől - aki a pápai csapat szervezője - azt tudtuk meg, hogy április 10-én a Munkácsy Mihály Általános Iskola tornatermében tartandó rendezvényükön dől el a leendő csapat összetétele. A válogatásra lehet még jelentkezni. R. O. X'b‘^'0 Hatpárti egyeztetés A honvédelmi törvénypfil A Honvédelmi Minisztériumban tegnap megkezdődtek a hatpárti tárgyalások a parlament asztalán fekvő honvédelmi törvényjavaslatról. Erdélyi Lajos a HM szóvivője lapunknak elmondta, hogy az első ülésen ügyrendi kérdésekről volt szó. Azokat a kereteket próbálták meghatározni, amik között folytathatók a tárgyalások. A pártok megállapodtak abban, hogy április 17-ig megküldik az általuk tisztázandónak tartott kérdéseket. Ezek nem csupán pontok felsorolását jelentik, hanem álláspontok megjelenítését is, hiszen ez azért fontos, mert a kormány álláspontja már ismert. A szóvivő hozzátette, egyáltalán nem biztos, hogy a soron következő fordulón ugyanezek a képviselők fognak összeülni. Meghívást kaptak a függetlenek is. Az álláspontok összegzése után április 20-án kezdődik meg az érdemi politikai egyeztetés a kétharmados többséget igénylő jogszabályról. Örömmel konstatálható, hogy a képviselők készek a lehetséges határokig elmenni annak érdekében, hogy megszülessék a honvédelmi törvény. B.J. Fordulat Tóth Tihamért, a Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkárát, országgyűlési képviselőt kérdeztük: március hónapban hogyan alakult a munkanélküliek száma? A Munkaügyi Központ előzetes jelentése szerint a regisztrált munkanélküliek száma 697 600 volt, 7 500-zal kevesebb, mint egy hónappal korábban. Ez az adatcsökkenés önmagában nem túl sokat mutat, lehet emögött az is, hogy többen kerültek ki az ellátottak köréből azért, mert részben újra el tudtak helyezkedni, másrészt esetleg előnyugdíjazás folytán nyugalomba vonultak. A Munkaügyi Központ vizsgálatának eredményeként kiderült az is, hogy az elmúlt hónapokban csökkent az újonnan regisztrált munkanélküliek száma: januárban 67 ezren, februárban 47 ezren, márciusban csak 39 ezren jelentkeztek segélyért, s ez már mutat valami jellemzőt. A mérséklődés egyik oka minden bizonnyal a tavaszi idénymunka megjelenése a mezőgazdaságban, az építőiparban is meggyorsult a munka. Mindenesetre a bejelentett betöltetlen álláshelyek száma is tovább növekedett, március hónapban 35 800 üres hely volt, azaz a regisztrált munkanélküliek több mint az öt százaléka találhat itt munkát magának. S ez már figyelemre méltó fordulatot jelez. (baranyai) A miniszterelnöki sajtóiroda közleménye Nem kapott 15 milliárdot a Duna TV A Duna TV állami finanszírozásával kapcsolatos egyes hírekkel, publikációkkal összefüggésben indokoltnak tartjuk az alábbiak közzétételét. A kormány 1992. szeptember 10-én határozott a határainkon túl élő magyarok tájékoztatására szolgáló televízióműsor készítését és műholdról történő sugárzását támogató alapítvány létrehozásáról. Törekvésében elsősorban a Duna-tájon élő magyarság politikamentes tájékoztatása, nyelvének, kultúrájának megőrzése-ápolása vezérelte és vezérli. Az alapítvány létesítését követően került sor a Duna TV működéséhez szükséges források felkutatására. E kérdéssel a kormány 1993. januárjában is foglalkozott. Határozattal döntött egyrészről az alapítvány költségvetési támogatásáról 2 milliárd forint összegben, illetve arról, hogy az 1993. évi működéshez kiegészítő támogatás is szükséges. Ennek forrásául a vagyonpolitikai irányelvek alapján juttatott vagyon szolgálhat. A határozatban egyáltalán nem szerepel összeg. Ha a kormány ezt a finanszírozási módot választja, természetesen ki kell még dolgozni a részleteket, a lebonyolítás egész rendjét. Tekintettel arra, hogy a vágyai irányelvek elfogadása a parlament hatáskörébe tartozik - és erre 1993. évre vonatkozóan még nem került sor - így természetesen mód van a kérdés parlamenti megvitatására a nyilvánosság teljes körű bevonásával. Ezek alapján teljességgel megalapozatlanok mindazok a megállapítások, amelyek jelentős összegek - 10-15 milliárd forint vagyonátadást prognosztizálnak az alapítvány részére. A már említett költségvetési juttatáson túlmenően az alapítvány mind ez ideig semmiféle anyagi támogatásban nem részesült. (MTI)