Új Magyarország, 1993. május (3. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-04 / 102. szám
III. évfolyam, 102. szám 1i f, II 1993. május 4., kedd BELFÖLD Tudósítás a T. Házból A jelenlegi törvényhozás Az Országgyűlés tegnap délutáni munkakezdésekor Szabad György házelnök emlékeztette a képviselőket arra, hogy e nappal ciklusának utolsó évét kezdi meg a jelenlegi törvényhozás. A tárgysorozat elfogadása előtt a képviselők igazolták a Bács-Kiskun megyei 4. sz. választókerületben megválasztott Nagy Tamás képviselői mandátumát. Az új honatya a függetlenek között foglalta el helyét. A most formálódó vasúttörvénnyel kapcsolatban sokféle vélemény, javaslat fogalmazódik meg az erről folytatott vita keretében. A kormánypártok és az ellenzék egyaránt felvet módosító javaslatokat, kifejezi aggodalmait. Ezzel kapcsolatban Hatvani Zoltán /SZDSZ/ képviselő foglalta össze frakciója álláspontját. - Az állami szerepvállalás és a vasút jövője egyaránt foglalkoztat bennünket. Újszerű a tervezetben az úgynevezett pályavasút és a vállalkozói vasút kettéválasztása. A MÁV egészségügyi intézményeinek sorsa sem közömbös számunkra. Szinte valamennyi frakció kifogásolta, hogy noha a törvényben szó esik az alapellátásról, mint bizonyos állami kötelezettségvállalásról, nem határozza meg ezt a kategóriát. Megerősödött az a gyanúnk, hogy ennek mértéke évről évre alku tárgya lesz, amikor a költségvetési keretek lehetőségei szerint szabja meg a közlekedési miniszter az alapellátás mértékét. Az úgynevezett vállalkozói vasút tulajdoni sorsa és működtetése is kérdőjeles - a képviselő szerint. Erről a törvénytervezet csupán annyit szól, hogy bárki tulajdonába kerülhet, és - úgy tűnik - a szabad tulajdonlással a felelősséget is áthárítja az előterjesztő, bízva azokban a vállalkozókban, akik esetleg koncesszióval pályáznak. Atasztag társadalom nehezményezi a törvény azon részét, amely a MÁV birtokában lévő egészségügyi létesítményeket illeti. A hosszú évtizedek alatt kialakított intézményekhez ragaszkodnak, hiszen az ellátás terén olyan jogokat élveznek, amelyek elvesztésétől félnek, ha a társadalombiztosítás egészébe bekerülnek rendelőik, kórházaik. Az Országgyűlés lezárta a települések egészségesivóvíz-ellátását segítő 1993-1994. évi kormányprogramról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitáját, így arról a mai ülésén határozhat a T. Ház. Zsebők Lajos (MDF) hangsúlyozta, hogy a program fontos átfogó alapját adhatja a települések ivóvízellátását szolgáló intézkedéseknek. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a tiszta ivóvízbázis megőrzéséhez elengedhetetlen egy átfogó nemzeti hulladékfeldolgozási program megvalósítása. Ehhez kapcsolódóan a szenyvíztisztítás is olyan feladat, amelynek helyet kell kapnia az országgyűlési határozatban. Szabaddemokrata képviselők szorgalmazták, hogy a kormány vállaljon garanciát a Dél-Alföldön már megkezdett vízjavítási munkálatok gyors befejezésére. Felhívták a figyelmet, hogy a program nem fordít megfelelő figyelmet a meglévő vízbázisok tisztaságának megőrzésére, s nem annyira az ivóvízellátást, mint inkább a csatornázást kellene támogatni. - Egy évvel a parlamenti ciklus lejárta előtt Kövér László személyében új képviselő került a Fidesz frakcióvezetői posztjára. - Változik-e a párt stratégiája a hátralévő időszakban, illetve az ön személye hoz-e új színt a fiataldemokraták politizálásába ? - A Fidesz parlamenti politizálása az elmúlt három évben sikeres volt. A helyzet alapjaiban nem változott meg, így stratégiánkat sem kell módosítani. Ennek megfelelően a képviselőcsoport vezetésében sem áll be különösebb változás. A kisebb módosulások elsősorban a frakción belül lesznek érzékelhetők. A két frakcióvezető-helyettesnek ezentúl nagyobb szerepe lesz, mint korábban. A különbözőség leginkább annyi, hogy nem vagyunk azonos személyiségek Orbán Viktorral, mindketten más stílust képviselünk. Azon vagyunk, hogy a választók előtt megbízható és kiszámítható pártként jelenjünk meg. Nincs okunk arra, hogy az eddig Orbán Viktor által megszemélyesített vonalvezetést korrigáljuk. - Az SZDSZ-szel frakcióvezetőként hogyan működik együtt? - Ahogyan ez le van írva. Pártelnöki és frakcióvezetői konzultációk rendszeresen vannak. Ezeket kötetlen formában tartjuk, hol valamelyikünk székházában, hol a parlamentben, néha valamely étteremben munkareggeli keretében. Ott szoktak az urak találkozni. Én még nem vettem részt ezeken, mivel beiktatásom eddig nem történt meg. A megbeszélések a két pártot érintő időszerű kérdésekre terjednek ki, akár önkormányzatokban felmerülő problémákra, akár parlamenti ellenzéki pozícióból fakadó témákra szorítkozva. T. T. Az 1991-ben aláírt, s most ratifikálás céljából Országgyűlés elé kerülő magyarukrán alapszerződés 2. cikkelye - a Magyar Út Körök Mozgalom tegnap nyilvánosságra hozott nyilatkozata szerint - „olyan lemondást tartalmaz, amelynek nincs értelme. A békés rendezés lehetőségéről való lemondás egy - meglehet irracionális - reménykedés kioltását jelenti sok millió rendkívül nehéz helyzetű magyar testvérünk számára. A Magyar Út „lélekben" most is 15 millió magyar összetartozásának erkölcsi alapján áll, és ezért ezt a cikkelyt megingathatatlannak tartja" - hangzik a nyilatkozat. Elkezdték az általános vitát a bíróságokról szóló 1992. évi törvény módosítását célzó törvényjavaslatról. A törvényjavaslat indoklásában az előterjesztő Balsai István igazságügy-miniszter úgy fogalmazott, hogy az 1992. július 1-jén hatályba lépett új Munka Törvénykönyve és a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény rendelkezései szükségessé teszik a módosítást. A bíróságról szóló törvényben nem szabályozott - sajátos rendezést nem igénylő - kérdések vonatkozásában a javaslat értelemszerűen a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény alkalmazását rendeli el. Mizsei Béla (FKgP) képviselő öt módosító javaslatot terjesztett elő. Többek között javasolta, hogy a bíró nem lehet semmilyen gazdasági társaság (vezető) tisztségviselője, felügyelőbizottságok tagjai, és a bírát csak kérelmére lehetne áthelyezni más szolgálati helyre. Török Ferenc (SZDSZ) országgyűlési képviselő a bíró kártérítési felelőssége témában nyújtott be módosító javaslatot, amely szerint a bíró a szolgálati viszonyából eredő kötelezettségeinek szándékos megszegésével okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik, továbbá három éve havi személyi alapbére erejéig felelne gondatlan károkozás esetén, ha a kárt súlyosan gondatlan magatartásával okozta. P. J. ♦ Az állam vállalkozói vagyonáról szóló törvény módosítását célzó indítvány vitáját is megkezdték. Az alkotmányügyi bizottság nyújtotta be azt a módosító javaslatot, amely rendezni akarja a gyógyszertári központok helyzetét a privatizáció előtt. Amint azt Pesti Ferenc (MDF) elmondta: a javaslat célja az volt, hogy tisztázza, a gyógyszertári központok nem önkormányzati tulajdonban vannak. Az egyetlen felszólalás után az elnöklő Dornbach Alajos a részletes vitát lezárta. Szarvas Béla (MDF) arra a problémára keresett megoldást az állam vállalkozói vagyonáról és a társasági adóról szóló törvények módosításával, hogy a csőd- és felszámolási eljárásokat követően gyakran a könyv szerinti értéket meghaladó értékű vagyontárgyakhoz jut a vásárló. Ez különösen hátrányos helyzetbe hozza a magyar vállalkozókat - mondta az MDF-es képviselő. A javaslat általános vitája ezzel lezárult, a részletes vitára előreláthatólag a jövő héten kerül sor. Az Országgyűlés elnöke, Szabad György tegnap fogadta Hartmut Koschykot, a német Bundestag emberi jogi és humanitárius segélyek albizottságának elnökét, aki a magyar parlament emberi jogi bizottsága meghívására érkezett delegáció élén hazánkba. A találkozón Szabad György tájékoztatott a jogrendszer általános reformjával összefüggő kérdésekről, az állampolgároknak a diktatúrák idején elszenvedett sérelmeinek orvoslásáról, valamint a vallási, etnikai, nemzeti és nemzetiségi jogok területén a jogegyenlőség gyakorlásának garantálására tett törvényhozási erőfeszítésekről. Hartmut Koschyk válaszában elmondta: a német törvényhozók is jelentősnek ítélik ezt a törvényjavaslatot, aminek fontosságát növeli, hogy a két állam közötti szerződés is különös hangsúlyt adott a kisebbségvédelemnek. A kérdés nemzetközi összefüggéseiről szólva kifejezte azt a reményét, hogy az Európa Tanács októberben Bécsben tartandó csúcsértekezletén aláírják az Európai Emberi Jogi Konvenciónak a kisebbségi jogokra vonatkozó kiegészítő jegyzőkönyvét. (MTI) Aggódó gyermekek A mosonmagyaróvári Keresztény Általános Iskola 8./b. osztályos tanulói, látván a képernyőn a boszniai háború és a világ más szörnyűségeit elhatározták, hogy iskolásokkal szövetkezve felhívják a világ politikusainak a figyelmét az élelem, hajlék, gyógyszer, és nem egyszer szülők nélkül sínylődő boszniai gyerekekre. Két hét leforgása alatt több mint tízezer aláírást gyűjtöttek össze, és ezeket Thiesz Józsefné igazgató társaságában elhozták az Országházba. A hétfői plenáris ülés megkezdése előtt társai nevében Szokoli Mónika adta át a vaskos listát Fodor Gábor fideszes országgyűlési képviselőnek, a parlament emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága elnökének. A honatya megörült a gyerekek nemes cselekedetének, elismerően nyilatkozott kezdeményezésükről. (t-j) Százmillió forint a Bikavérért? Tavaly emelkedett az egy főre jutó hazai borfogyasztás, és meghaladta a harminc litert Hogyha a fogyasztási kultúra is emelkedne, tán még a népjóléti tárca se bánná a nagy nekibuzdulást; mindenesetre, a termelők megteszik a tőlük telhetőt megkezdték, illetve folytatják a minőségre, meg az eredetvédelemre alapozott bortermelést, szerte az országban. Hagyományos borversenyt tartottak a mátraaljai Abasáron, ahol majdnem félszáz nedűt zsűriztek Bár az egyik nagydíjat tízéves, vörös tramini kapta, kiválóan szerepeltek a tavalyi termésű olaszrizlingek, és ami még fontosabb: mostantól cégér jelzi a díjnyertes gazdaportáját, cáfolatára a szólásnak. Vakargatja viszont a tarkóját az egri gazda, aki a szőlő- és bortermelők egyesületének eredetvédelmi bizottságában tudhatta meg, hogy az az „Egri bikavér" szóvédjegyének használatát százmillió forintra becsülik, ráadásul a privatizáció alatt álló mamut borkombinát, az Egervin annak idején magához kaparintotta a névhasználat kizárólagos jogát. Most úgy látszik, a borkombinát vagyontárgyai mellett kalapács alá kerülhet maga a szóvédjegy is,hacsak a helyi szőlőtermelők nem viszik perre az ügyet. Addig pedig folyik az egri történelmi borvidék eredetvédelmi rendszerének kidolgozása, amelyet januárban kezdtek el kecskeméti szőlőkutatók segítségével, és várhatóan év végére fejeznek be. Magának az Eger-Mátravidéki Borgazdasági Kombinátnak, röviden Egervinnek a privatizációja új fordulatot vett, miután a felszámoló Reorg Rt. április legutolsó napjának megjelölésével ismét pályázatot írt ki a teljes vagyon értékesítésére. Az előzményekről annyit: tavaly nyáron a versenytárgyaláson győztes amerikai Oxford Trading Ltd. elállt a vételtől, és így a hazai befektetőket takaró, második helyezett Agriavin konzorciummal kezdődtek el a privatizációs tárgyalások, ám az előszerződésben rögzített február közepéig nem tették le foglalójukat. Közben a kombinát hitelezői bíróságon támadták meg az előszerződést, nem volt mit tenni, a felszámolók még februárban kiírták az újabb pályázatot. A kiírás szerint az Egervin vagyona egyben és részleteiében is megvásárolható. Hogyha a részajánlatok összege a teljes vagyonra érkezett ajánlati árnál magasabb, akkor a vagyont részekre bontva - lásd, egri és gyöngyösi egység -, különkülön is értékesítik. Persze, a két egységhez tartozó különféle vagyontárgyakat darabonként nem kótyavetyélik el, nehogy lehetetlenné tegyék a jövőbeli működésüket. A pályázatokat egyébként május 12-én nyilvános versenytárgyaláson értékelik Egerben. Egy biztos: az ősszel ismét lesz szüret. Következtetni pedig abból lehet, hogy a Heves, Borsod és Nógrád megyei önkormányzatokkal közösen az egri városatyák „Szüret és művészet" címmel képzőművészeti pályázatot hirdettek meg. (italy) Kulturális egyezmény előkészítése Mádl Ferenc művelődési és közoktatási miniszter tegnap Budapesten tárgyalt a Dusán Slobodnik szlovák kultuszminiszter vezetésével hazánkba érkezett küldöttséggel - tájékoztatott Székely Anna, a tárca szóvivője. A közlemény rámutat: „Ez volt az első alkalom, hogy egy új történelmi szituációban a két független köztársaság kulturális irányítói eszmecserét folytattak, és felvázolták egy, a közeli jövőben megkötendő magyar-szlovák kulturális egyezmény fontosabb téziseit. A jó hangulatú megbeszélésen szót ejtettek a másik országban élő nemzeti kisebbségek néhány konkrét gondjáról is. A két miniszter egyetértett abban, hogy szorgalmazni fogják kormányaiknál: létesüljön mindkét ország parlamentjének keretei között egy bizottság, amely körültekintően és minden vonatkozásában megvizsgálja az adott országban élő magyar, illetve szlovák kisebbség helyzetét." Mádl Ferenc és Dusán Slobodnik a találkozón megegyezett abban, hogy még májusban eljuttatják egymáshoz a két ország közötti kulturális egyezményre vonatkozó írásos elképzeléseiket, amelyek alapján a szakértők kidolgozhatják a megállapodás részleteit. (MTI) Ne szűnjön meg... Lehetséges, újból szegényebb lesz egy jól szerkesztett folyóirattal a Kárpát-medence. Csodák nincsenek az újságpiacon, az adományozó kedvű személyek száma egyre csökken, s ennek következtében nem fog eljutni Erdélybe, Felvidékre és Kárpátaljára az eddig 13 megjelenést megérő Erdélyi Magyarság című negyedévi folyóirat. Az Erdélyi Magyarságért Alapítvány azért fordul az anyaországi közvéleményhez, mert remélik, hogy még mindig van esély annak a periodikának a továbbéltetésére, amely megjelenése óta megalkuvás nélkül szolgálta és szolgálja az erdélyi magyarság és ezen keresztül az egyetemes magyarság ügyét. Az alapítvány képviselői állítják, hogy nem kapnak állami vagy egyéb hivatalos szervezettől semmiféle támogatást. Eltekintve egy-egy személy segítségétől, gyakran ellenséges magatartást tapasztalnak, jobb esetben hűvös tartózkodást. Ha nem jön sürgős segítség, bizonytalanná válik a következő lapszám megjelenése is, a független politikai és művelődési szemle munkatársait pedig szélnek kell ereszteni- * -p* A Hosszúnak tűnő előkészületek után úgy látszik hamarosan megszületik a törvény az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról. Az előterjesztés végleges formába öntésében részt vett a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője Lukács Tamás is. A törvény jelentőségéről és jogrendünkbe illesztéséről kérdeztük. Ez az intézmény nagy karriert futott be több országban. Talán leginkább a nép ügyvédje kifejezésével illethetjük a poszt betöltőjét. Olyan jogosítványai és biztosítékai vannak ennek az alkotmányos jogállásnak, amely a jogvédelmi rendszert erősíti meg. Természetesen arra számítani kell, mint ahogy a lengyel tapasztalatok is bizonyítják, hogy kezdetben megrohanják vélt vagy valós sérelmeikkel a polgárok - mondotta a képviselő, majd a törvény-előkészítés hátterét világította meg. - Megalkotása nem azért tartott viszonylag sokáig, mert a kétharmados szavazati aránnyal jóváhagyandó törvények közé tartozik, hiszen ebben a kategóriában nemzetközi mércével mérve is magas színvonalú az adatvédelmi törvény, valamint Európa-szerte elismeréssel fogadták a nemzetiségi és kisebbségi törvényünket is. Ez az intézmény teljesen új a magyar jogrendszerben, jogi gondolkodásunkban, alkotmányos jelentőségű törvény, amelyet nagy körültekintéssel, számos egyeztetéssel lehet megalkotni. Más konszolidált társadalmakban évente tíz-tizenkét törvényt hoz a parlament, nálunk tavaly kilencvenhármat, de a nagy leterheltség mellett bizonyos jogi összefüggések alapos tanulmányozását sem lehetett elsietni. Ilyen például a nemzetiségi törvényhez való viszonya. A különböző országokban az általános ombuc mellett szakombucok is vannak. Hazánkban a nemzetiségiek országgyűlési biztosa ügyében megegyezés jött létre. A tervezetet beterjesztő minisztérium rendkívül nyitott volt az észrevételekkel szemben, ezért olyan törvény születhet, amely a parlamenti pártok teljes egyetértésén alapul. A módosító indítványok a felek jobbító szándékát mutatták. A magyar jog rendszerében új intézményről lévén szó, ez a konszenzus különösen kívánatos. - Ezt a törvényt az egész magyar jogrendszerbe be kell illeszteni - folytatta Lukács Tamás hiszen a jogvédelem akkor megfelelő, ha rendszerben gondolkodik. Az ügyészségi törvénnyel kapcsolatban is mindent pontosan a helyére kell tenni, hogy ne legyenek hatásköri összeütközések. Ezért indokolt, hogy kellő körültekintéssel, egy helyről, az Igazságügyi Minisztériumból koordinálva legyen megalkotva a magyar jogvédelmi rendszer, ami nemcsak az európai normáknak felel meg, hanem a magyar joghagyományoknak is. Ennek a parlamentnek vannak szakmailag szép törvényei, mint a már említett adatvédelmi, a nemzetiségi és a most születő ombuctörvény. A nemzetközi megítélés indokolja ezt az állításomat. A nemzetiségi törvényünket az Európa Tanács tárgyalta, és kiemelte szakvéleményében, hogy olyan új technikákat alkalmaz a magyar jogrendben, ami a nemzetközi gyakorlatban eddig nem volt ismert. Ez is bizonyítja, hogy semmiféle kisebbségi érzésre nincs okunk - nyilatkozta Lukács Tamás országgyűlési képviselő. (tamasi) r 1-d A jogvédelmi rendszert erősíti X 'b Színre lép a nép ügyvédje Emléktábla Roncsik Jenő tiszteletére Ma márványtáblát avatnak fel Debrecenben a tűzoltó-parancsnokság épületén vitéz Roncsik Jenő emlékére. Rimócsik Jenő nevéhez elsősorban a magyar hivatásos tűzoltóság megteremtése fűződik, de a kommunizmus idején megaláztatások sora érte, végül állását is elvesztette, internálták. A belügyminiszter ez év február 5-én rehabilitálta. Roncsik Jenő 1925 és '40 között 19 könyvben foglalkozott a magyar tűzoltóság helyzeteivel. 1936-ban nagy részt vállalt az első tűzrendészeti törvény előkészítésében, amit később a parlament elfogadott. Roncsik Jenő országosan ismert cserkészvezető is volt. A márványtáblát Győri Lajos szobrászművész készítette. Cs. A. Az elit bűnözés ellen A bűncselekmények szerkezetében végbement változások szükségessé tették, hogy a Fővárosi Főügyészségen május 1-jével új részleg kezdje meg működését. A gazdasági bűncselekmények osztálya néven létrehozott szervezeti egység a jövőben az Országos, illetve a Budapesti Rendőr-főkapitányság által kinyomozott ügyekkel fog foglalkozni, r. m. A i n é)—______________