Új Magyarország, 1993. május (3. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-05 / 103. szám

III. évfolyam, 103. szám It­ 1993. május 5., szerda Tudósítás a T. Házból Eredményszemléletű munkavédelmi törvényjavaslat Az Országgyűlés napirend előtti felszólalásokkal kezdte meg teg­napi munkanapját. Szót kért töb­bek között Tóth Sándor (KDNP) és elmondta: pártja szerint az Ál­lami Számvevőszéknek nemcsak a kormány, hanem az önkor­mányzatok és a vállalkozói szfé­ra által létrehozott alapítványo­kat is ellenőriznie kellene. A vizs­gálat során pedig a politikai sem­legességre kell törekedni, mert a szponzorálásoknál előfordulhat­nak bizonyos visszaélések. Pelcsinszki Boleszláv (SZDSZ) napirend előtti felszólalásában emlékeztetett: a Földművelésügyi Minisztérium tavaly november­ben - a sertéspestis miatt - védő­körzetté nyilvánította Békés me­gyét. A megye termelőit az Eu­rópai Közösség korlátozásai mi­att már eddig is jelentős veszte­ség érte, és ezt csak részben eny­hítette az április végén el is fo­g­gott intervenciós támogatás. K épviselő rámutatott, hogy in­tervenciós beavatkozás híján nemcsak a termelők, hanem a magyar állategészségügy presz­tízse és hazánk exportérdekei is veszélybe kerülnek. Az Országgyűlés plenáris ülé­sén megkezdte a munkavéde­lemről szóló törvényjavaslat megtárgyalását. A napirendi pont kormányza­ti előadója, Kiss Gyula munka­ügyi miniszter bevezetőjében em­lékeztetett arra, hogy a folyama­tos módosítgatások miatt mára jelentősen felduzzadt, s ekként áttekinthetetlenné vált a mun­kavédelmet szabályozó jog­anyag. Ezért vált szükségessé az átfogó törvény kidolgozása. Az új jogszabály keretjellegű: a munkavédelem terén egyfajta minimálszintet határoz meg a munkáltató számára, azt viszont magára a munkáltatóra bízza, hogy a célt milyen eszközökkel valósítja meg. - A leendő tör­vény eredményszemléletű, s partnernek tekinti a munkaadót - hangsúlyozta a miniszter. A miniszteri expozét követően az illetékes bizottságok nyilatkoz­tak az előterjesztésről: vala­mennyien általános vitára alkal­masnak minősítették a javasla­tot. Ezután az egyes frakciók ve­zérszónokai fejtették ki vélemé­nyüket. Valamennyi párt ki­emelkedő fontosságúnak tekinti a törvényjavaslatot, s örvende­tesnek tartják, hogy széles körű konszenzuson alapul az előter­jesztés. Szinte minden felszólaló kifogásolta ugyanakkor, hogy nem tekinti munkahelyi baleset­nek a lakás és a munkahely közti úton bekövetkezett sérüléseket. Azt is hiányolták, hogy az előter­jesztés nem helyez kellő hang­súlyt a megelőzésre. A vitában valamennyi frakció jelezte, hogy módosító indítványokkal kíván­ja korrigálni az előterjesztést.­­ Az Országgyűlés ezután a ma­gyar állampolgárságról szóló törvényjavaslat részletes vitáját kezdte meg. Vastagh Pál (MSZP), Kőszeg Ferenc (SZDSZ) és Szelényi Zsuzsa (Fidesz) az általuk be­nyújtott módosító indítványok­ra hívták fel a képviselőtársak fi­gyelmét. A hozzászólók egyetér­tettek abban, hogy a leszárma­zás elvét a külföldön tartósan le­telepedett magyar állampolgá­rok, illetve leszármazóik eseté­ben korlátozni kellene. A szóno­kok támogatták az önkormány­zati bizottságnak azt az indítvá­nyát, amelyik a magyar felme­nővel rendelkező magyar nem­zetiségű és nem magyar állam­polgárokat kedvezményes ho­nosításban kívánja részesíteni. Vastagh Pál javasolta azt is, hogy a honosításnál kritérium­ként tervbe vett nyolc éven át fo­lyamatos Magyarországon tar­tózkodás időtartamát hat évben állapítsák meg. Kőszeg Ferenc felvetette azt is, hogy pontosan meg kellene határozni az állam­­polgárság megszerzésével kap­csolatos eljárás során érvényesí­tendő objektív kritériumokat. Szelényi Zsuzsa szerint korlá­tozni kellene a kettős állampol­gárság intézményét és csak azok számára szabadna könnyen el­érhetővé tenni ezt a státust, aki­ket valóságos kapcsolat fűz az országhoz. A törvényjavaslat vi­táját elnapolták, a folytatásra a jövő heti ülésen kerül sor.­­ Az Országgyűlés kérje fel a kormányt az agrárágazat priva­tizációs koncepciójának mielőb­bi kidolgozására - indítványozta a mezőgazdasági bizottság a ple­náris ülés délutáni interpellációs időszakában. A képviselők megengedhetet­lennek tartották, hogy az agrár­ágazat privatizációját az ÁVÜ egységes koncepció nélkül vég­zi, s ténykedése során így csu­pán az azonnali pénzbevétel ve­zérli - hangsúlyozta Lakos Lász­ló (MSZP) a bizottság nevében. A bizottság jelentésével és indít­ványával az interpelláló képvi­selő és a Ház egyetértett. - Korlátozni kívánja-e a kor­mány a lakáshoz jutás esélyeit? - fordult interpellációjában Mádi László és Varga Mihály (Fidesz) az illetékesekhez, rámutatva, hogy a jelenlegi szabályozás egyre in­kább ellehetetleníti a fiatalok ott­honteremtését. Becker Pál pénz­ügyminisztériumi államtitkár bejelentette, hogy a feszültségek feloldására lakásügyi koncepciót dolgoz ki a kabinet, s e munka a befejezéséhez közeledik. Az in­terpellálók elvetették, az Or­szággyűlés elfogadta a választ. A kamarákról szóló törvény mielőbbi megalkotását sürgette interpellációjában Géczi József (MSZP). Nagy Ferenc József tárca nélküli miniszter közölte, hogy a hiányolt törvény alapelveit a kormány már elfogadta. A kép­viselő nem, ellenben a Ház elfo­gadta a választ. Filló Pál (MSZP) rámutatott, hogy a felszámolási eljárás alá vont cégek esetében a hatóságok nem kötelezhetik a felszámolót a környezetvédelmi károk elhárí­tására. Tarján Lászlóné államtit­kár megalapozottnak tartotta felvetést, és közölte, a kormány­zat kezdeményezi a csődtör­vény olyan módosítását, hogy a felszámolás költségeiből a kör­nyezetvédelmi munkálatokat is fedezni kelljen.­­ Kénytelen volt elnapolni a ma­gyar-ukrán alapszerződés tárgya­lását az elnöklő Szűrös Mátyás. Az éles, személyeskedésektől sem mentes politikai vita törés­vonala nem az ellenzék és a koalíció között volt - hiszen pél­dául az SZDSZ külpolitikusa, Szent-Iványi István is támogatta az alapszerződés megerősítését­­, hanem a különböző frakciók­ban helyet foglaló, radikálisnak nevezhető képviselők vonták kétségbe nemcsak a szerződés ésszerűségét, de jogszerűségét is. Leginkább az alapszerződés­nek azt a passzusát kifogásolták, amely szerint a felek tiszteletben tartják egymás területi épségét és kijelentik, hogy egymással szemben nincs és nem is lesz te­rületi követelésük. A képviselők ma reggel 9 órakor folytatják a törvényhozó munkát. (MTI) Palotás János látható elége­dettséggel jelentette ki, hogy sikeresnek tekinthető az Ag­rárszövetség és Vállalkozók Pártja közötti együttműkö­dés, miután bebizonyították, hogy parlamenten kívüli párt képviselője nyerte el a válasz­tópolgárok szavazatát. Közös jelöltjük Nagy Tamás a ma­g­yar vidék és mezőgazdasági érdések szószólója akar len­ni, magát pragmatikus politi­kusnak nevezte, akinek sike­rült megtalálni a közös hangot a választópolgárokkal, hiszen alaposan ismeri a hétközna­pok mindennapi gondjait és örömeit. Azt is megtudtuk, hogy 1994-ben is együttműkö­dik majd az Agrárszövetség és a Vállalkozók Pártja. Ők a leg­jobb szakembereket kívánják jelöltként indítani, bíznak te­hetségükben és a már kidolgo­zott programok realitásában. -P BELFÖLD Ellenőrzik a privatizációt Hasznos Miklóstól, a KDNP alel­­nökétől azt kérdeztük, mikor lesz áttekinthető a nyilvánosság előtt is a hazai privatizáció.­­ Remélem, minél előbb, hi­szen az egész akciónk tulajdon­képpen ezt a célt szolgálja. Meg akarjuk szabadítani a privatizá­ciót a suttogástól és a gyanútól. Azt még nem tudjuk, hogy van-e alapja ennek a gyanúnak, éppen ezért szeretném megnézni. Az­zal, hogy nyílttá szeretnénk ten­ni a privatizációt és a döntést megelőző mechanizmusokat, valamint nyilvánosságra hozni azt is, hogy kik és miért marad­tak alul, úgy érezzük, hogy ki­húzhatjuk az ügy méregfogát és megszűnnek a privatizációról keringő szóbeszédek. - Visszamenőleg is átvilágítják a kétes ügyeket? - Ez a bizottság munkatervé­től függ. A testület négy vagy hat emberből fog állni, esetleg számításba jöhet a Kisgazda 36- ok frakciójából is valaki, de most azt tartjuk elsődlegesnek, hogy a gabonaipar és a tejipar privatizá­ciójánál valóban érvényesülje­nek a hazai vállalkozók szem­pontjai is. - Mitől függ a 36-ok részvétele? - A következőről van szó. Az ember nyelve könnyen rájár ar­ra, hogy a hármas koalíciót az MDF, a kereszténydemokraták és a kisgazdák alkotják. Amikor a bizottság felállításáról beszél­tünk Szabó Tamás miniszterrel, akkor a kisgazdákra is gondol­tunk, de közben rájöttünk, hogy a kisgazdapárt nem tagja a koa­líciónak, mert a bírói döntés alapján a Torgyán József vezette kisgazdapártot ismerték el, ők pedig kiléptek a koalícióból. - Ellenzéki képviselők meghívásá­ról volt-e szó? - Mi ezt az egész dolgot nem szántuk látványos lépésnek, ez nem propagandafogás és nem támadás a kormány ellen, ha­nem azt szeretnénk, hogy ez a tevékenység a kormány egyik si­kertevékenysége legyen. - Mikor lesz munkaterv? - A bizottság most szervező­dik, valószínűleg még ezen a hé­ten elkészül a munkaterv is. Ne­künk már megvannak a jelöltje­ink is. A KDNP részéről a bizott­ság elnökének Mándoki Andort javasoltuk, aki a párt közgazda­­sági bizottságának elnöke, és a tegnap délelőtti frakcióülésen Lukács Tamást jelöltük második tagnak. * Felkerestük Böröcz Istvánt is, a Kisgazda 36-ok frakcióvezetőjét. A kisgazda politikus a követke­zőket nyilatkozta lapunk mun­katársának: Azzal kezdem, hogy a nyilat­kozatom talán finomabbul jelent meg, mint ahogy fogalmaztam. Nem vagyok egy túlságosan harsányan fogalmazó típus, de akkor is azt mondtam az újság­írónak, hogy legyen nyugodt afelől, hogyha lesz egyáltalán privatizációval foglalkozó bi­zottság, akkor az nem fog meg­alakulni és működni nélkülünk. * Tóth-Kurucz János országgyű­lési képviselő (MDF) a Mono­poly Csoport tagjaként vált is­mertté az ország közvéleménye előtt. Őt kérdeztük az egyik ak­tuális témáról.­­ A Monopoly Csoport nyíltan hangoztatta, hogy minden eszközzel megpróbálja megakadályozni és nyil­vánosságra hozni a privatizációban tapasztalt visszaéléseket. Mi a vélemé­nyük arról, hogy a KDNP-nek sike­rült elfogadtatnia álláspontját Szabó Tamás privatizációs ügyekért felelős tárca nélküli miniszterrel?­­ Most is az a közmondás igaz, hogy senki nem lehet próféta sa­ját hazájában. A Monopoly Cso­port tulajdonképpen nem ilyen céllal szerveződött, hanem a mo­nopóliumok ellen akart fellépni, de el kell mondanom, hogy te­vékenységünk során számos másféle rendellenességet is ta­pasztaltunk. Többek között a közvéleményt foglalkoztató pri­vatizációs visszaélésekkel is így ismerkedtünk meg. Máskülön­ben privatizációs ügyekben több törvénykezési javaslatot tettünk, és néha sikerült is elfogadtat­nunk véleményünket. A keresz­ténydemokraták látványos sike­réhez csak annyit tudok monda­ni, hogy úgy látszik, az idegen­ből jött próféták kedvesebbek, habár a Monopoly Csoport cél­kitűzései megegyeznek a koalí­ciós partner célkitűzéseivel. Papp János ,X373 xas Történelmi Kisgazda 14-ek Tizennégy kisgazda képviselő - valamennyien a Kisgazda 36- ok frakciójának tagjai - levél­ben tudatta Böröcz István, frak­cióvezetőt arról a közös elhatá­rozásukról, hogy a 36-os képvi­selő-testületen belül megalakít­ják a Történelmi Független Kis­gazdapárt képviselői tagozatát. Döntésük indokaként a követ­kezőket írták: „úgy érezzük nem csak a közelgő választás elé nem nézhetünk pártháttér nélkül, de az a tény, hogy a 36-os frakció mögött nem áll párt, ma már országgyűlési képviselői munkánkat is lényege­sen akadályozza." .... „Működé­sünk során alapelvként tartjuk, s a legmesszebbmenőkig megkísérel­jük, hogy a 36-os frakció egysége cso­porttá válásunkkal ne sérüljön." A Kisgazda 14-ek levele ugyanakkor egyéb kínos kérdést is feszeget. Az új képviselői tes­tület egyúttal arról is tájékoztat­ja Böröcz Istvánt, hogy helyette­sének, Németh Béla országgyűlési képviselőnek tisztségéből faka­dó intézkedéseit a jövőben nem veszik tudomásul. A jelenlegi frakcióvezető-helyettessel szem­beni bizalmatlanság oka az, hogy Németh Béla az év elején megalakította a Konzervatív Kis­gazda Pártot, s ezzel egy olyan párt elnöke lett, amelyhez vi­szont csak két képviselő csatla­kozott. Információink szerint a döntés hátterében még az az érv is szerepet játszott, hogy a So­mogy megyei képviselő nincs ki­fejezetten jó kapcsolatban Pártay Tivadarral, a Történelmi Függet­len Kisgazdapárt jelenlegi elnö­kével. A megoldás békés és kul­turált módjaként a Kisgazda 14- ek azzal a javaslattal élnek, hogy Németh Béla önként mondjon le hivataláról. Amennyiben erre Németh Béla a jövő hét hétfőjéig nem lenne hajlandó, bizalmat­lansági indítványt terjesztenek a frakció elé. Mint megtudtuk Né­meth Béla eddig még nem rea­gált képviselőtársai „szelíd" in­dítványára. AK" Tsz-vezetők fondorlatai Sok parasztembert érintő ügy­ben kért szót tegnap napirend előtt a parlamentben Szabó Lu­kács MDF-es képviselő, amikor arról tájékoztatta a testületet és a szövetkezetekből kiváló tagokat, hogy a szövetkezeti törvény módo­sítása hamarosan a T. Ház napi­rendjére kerül. Kérésünkre bő­ven is kifejtette ezzel kapcsola­tos álláspontját.­­ Olyanképpen kellene mó­dosítania a szövetkezeti tör­vényt az Országgyűlésnek, hogy aki el akar válni a közöstől, a vagyonával együtt válhasson el. Mindenkinek, aki változatlanul együtt kíván maradni, és a közös gazdálkodást választja, meg kell adni ezt a lehetőséget. Azoknak a szövetkezeteknek a vezetői, ahol nem állapodtak meg tisz­tességgel a kiválni szándékozók­kal, és azok nem tudtak kiválni, lázas tevékenységbe fogtak. Mindent megtettek, hogy mi­előbb feléljék mások vagyonát. Most pánikba estek, ugyanis nem számítottak arra, hogy va­lamilyen módon ismét megnyit­ják a kiválás lehetőségét. Hogy az őket sújtó veszteséget elke­rüljék, gyorsan kft.-t, gazdasági társaságot alapítanak. Ezekbe be­vihetők az üzletrészek és az esz­közök, maga a föld is. Amit oda bevisznek, azt többet onnan ki­hozni nem lehet. A kft.-ből még kiválás sincs. Egyes rossz szándékú téeszvezetők különböző fondorlattal ráveszik a tudatlan tagságot, hogy írjanak alá, nem tudván, hogy ezzel lemondanak esetleg még az őseik földjéről is. Ezt a gonosz szándé­kot szerettem volna kivédeni az­zal, hogy felhívom a kiválni szándékozó parasztok figyelmét ennek a veszélyére. Arra kértem őket, amíg a szövetkezeti törvény módosítása meg nem történik, sem­miképpen ne menjenek bele gazdasá­gi társaságokba, mert különben örökre lemondhatnak a vagyo­nukról. Akkor nem tudnak to­vább gazdálkodni azokkal az eszközökkel, amelyeket munká­jukkal megszereztek a szövetke­zet javára. (t. t.) Torgyán vádol A rendőrség bizonyít Torgyán József (kisgazdákat képviselő független) or­szággyűlési képviselő tegnap a parlamentben saj­tótájékoztatót tartott, amelyen egyebek mellett is­­mét szólt a rendőrség állítólag ellene irányuló tevé­kenységéről. A képviselő megismételte a közel­múltban már nyilvánosságra hozott vádjait, ame­lyek szerint a rendőrség alkotmányellenes tevé­kenységet folytatott az FKgP ellen. Információnk szerint Torgyán József élesen ki­kelt az ellen, hogy tavaly április 25-én, az emléke­zetes kisgazdapárti tömegdemonstráción Pongori Sándor ezredes, az ORFK közlekedési főosztályve­zető-helyettese is jelen volt a rendőrség részéről. Torgyán szerint ez tudatos provokáció volt a kis­gazdákkal, a békés demonstrálókkal szemben. Suha György, az ORFK szóvivője ezzel kapcso­latban egy levelet küldött szerkesztőségünkbe. A levelet maga Torgyán József írta tavaly ápri­lisban az ORFK vezetőjének a tömegdemonst­ráció előtt, s ebből éppen az ellenkezője derül ki, mint amit Torgyán József most állít. A levelet további kommentár nélkül, teljes terjedelemben közöljük. Dr. Pintér Sándor országos rendőrkapitány, vezérőrnagy úrnak Országos Rendőr-főkapitányság, Budapest Igen Tisztelt Vezérőrnagy Úr! Amint az már Ön előtt is bizonyára ismeretes a Füg­getlen Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt Orszá­gos Vezetősége 1992. április 25. napján (szombaton) délelőtt 10 órakor a Hősök terétől az Országházig tartó, minden szélsőségtől elhatárolódó, békés tömegde­monstrációt hirdetett meg az alkotmányos emberi jo­­gk biztosítása és a pártállami veszély elhárítása érde­­kében. Miután a Független Kisgazdapártnak (de egyet­len más pártnak­ sem lehet kellő tapasztalata a várható méretű tömegdemonstráció békés levezetésében, ezért fel szeretnénk kérni az ilyen demonstrációk békés lebo­nyolításában nagy tapasztalatokkal rendelkező dr. Pongor Sándor ezredes urat, az ORFK Közlekedési Fő­osztályvezető-helyettesét, hogy tanácsaival és a megfe­lelő rendezési terv elkészítésével, továbbá a rendezői gárda kioktatásával és az Önökkel való minden irányú egyeztetéssel legyen segítségünkre a tömegdemonstrá­ció európai-jogállami szintű lebonyolításában. Ezért kérem Igen Tisztelt Vezérőrnagy Urat, hogy szívesked­jék a szükséges hozzájárulását és engedélyét megadni. Budapest, 1992. április 8. Szívélyesen üdvözli: Dr. Torgyán József --------------—-—FKgyelnök, az országos alkotmányügyi bizottság alelnöke, országgyűlési képviselő. A félreértések tisztázására olyan privatizációs bizottsá­got hozunk létre, amelyben a Kereszténydemokrata Nép­párt (KDNP), illetőleg a Kis­gazdapárt, valamint a Ma­gyar Demokrata Fórum (MDF) képviselői egyaránt kifejthetik álláspontjukat - mondta Pongrácz Tibor priva­tizációs államtitkár, majd hozzátette: az első ilyen talál­kozót pénteken tartják. A kormánypártok képviselői azért konzultálnak, hogy az utóbbi időben tapasztalható privatizációs ügyekkel kap­csolatos vitás kérdéseket megvitassák. (MTI) (Pongrácz Tiborral készült interjúnk a 7. oldalon) A kisebbségi törvényjavaslata és az azt módosító hatpárti megál­lapodás jelenlegi formájában több ponton nem teljesíti a ki­sebbségek alapvető elvárásait - mutat rá a Magyarországi Nem­zeti és Etnikai Kisebbségek Kere­kasztalának az MTI-hez tegnap eljuttatott nyilatkozata. Nem tartják dem­okratikusnak a ki­sebbségi országos önkormány­zatok javasolt választási módját. Kifogásolják, hogy a törvényja­vaslat a kisebbségek alkotmá­nyos önkormányzati jogának gyakorlását legalább két évvel elhalasztja. Ugyanígy azt is, hogy a helyi kisebbségi önkor­mányzatokat alárendeli a tele­pülési önkormányzatoknak, ami ellentétes az autonómia elvével. A nyilatkozat szerint nincs anya­gi biztosíték a szükséges alapve­tő kisebbségi oktatási és művelő­dési intézmények létrejöttére és működtetésére. A nyilatkozat végül rámutat: e hiányosságokat és problémákat kijavíthatónak tartják, erre javaslatokat is tet­tek, illetve tesznek. A nyilatkozat rámutat arra is, mása a hazai kisebbségekre és a többségi magyar társadalomra tartozik. Közös érdekek alapján létrehozott, mindkét fél számára kölcsönösen elfogadható és használható törvény megalkotá­sát sürgetik. Ebben a kérdésben - szögezi le a nyilatkozat - „min­den külső beavatkozást elutasí­tunk". (MTI) UTAZÁS - NYÁR KEDVEZŐ ÁR! SZICÍLIA - a varázslatos sziget. Június 11-től minden pénteken, repülővel, már 34.900 Ft-tól OLIMPOSZ ’93 GÖRÖGORSZÁGI NYA­RALÁS, autóbusszal, már 18.000 Ft-tól CSOPORTOKNAK, BARÁ­TI TÁRSASÁGOKNAK ideális program! Június 4-től minden pénteken. BIBIONE - apartmanok Nagy választék - olcsó árak! ISZTRIA - apartmanok a gyönyörű horvát tengerpar­ton. TRISTAN Utazási Iroda 1082 Bp., 32-esek tere 2. Telefon: 133-8970

Next