Új Magyarország, 1993. június (3. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-01 / 125. szám
Walesa telasdaita a parlamentet Lech Walesa lengyel államfő a hét végén visszautasította Hanna Suchocka kormányának lemondását, s feloszlatta a parlamentet. Az erről szóló rendelet tegnap este már meg is jelent a lengyel hivatalos közlönyben, tehát hatályba lépett. Suchocka miniszterelnök asszony kormányának szombaton tartott rendkívüli ülése után biztosította az országot arról, hogy kabinetje vállalja a vezetést a négy hónapon belül megtartandó új választásokig, s reményét fejezte ki, hogy a parlamenttől megkapja az átmeneti időszakra a szükséges felhatalmazást a rendeletekkel történő kormányzásra. A Szejm, amelyet 55 év óta először oszlatott fel államfő, gyorsított eljárással elfogadta az új választási törvényt, melynek révén a mai huszonkilenccel szemben legfeljebb hatnyolc párt juhat be az alsóházba. (Interjúnk a 2. oldalon) TŰZ ÉS zavargások Németországban Zavargások színtere volt pünkösdkor Németország, miután szombaton az észak-rajna-vesztfáliai Solingenben ismeretlen tettesek felgyújtottak egy törökök lakta házat: három fiatalasszony és két kisgyerek lelte halálát a tűzben. Három fiatalkorú súlyos sérüléseket szenvedett, ketten közülük túljutottak az életveszélyen. Ez volt a legsúlyosabb erőszakcselekedet a németországi külföldiellenes hullám másfél éves történetében. Képünkön az ezután kitört zavargások egy jelenete látható - török tüntetők csapnak össze a kirendelt rendőrökkel. (Az ügyről bővebben a 2. oldalon olvashatnak) ^^^Antal József nyilatkozott a Magyar Televízióban A választások tétje - Semmiféle vagyonmegosztásról, az MDF pénzforrásainak, infrastruktúrájának megosztásáról nem lehet szó, és ezzel kapcsolatban még csak tárgyalásokra sem kerülhet sor - tudhatta meg a televízió nyilvánossága abból az interjúból, amelyet Antall József, az MDF elnöke, miniszterelnök adott hétfő este. A miniszterelnöki rezidenciából egyenes adásban sugárzott beszélgetés fő témáját az MDF országos elnökségének nagy érdeklődéssel várt hétfői ülése adta. Antall József elmondta, hogy a tanácskozáson ő elnökölt, s a 21 tagú testület 15 tagja volt jelen. A hétfő délelőttre tervezett úgynevezett egyeztető megbeszélést nem tartották meg, mert Csurka István, Zétényi Zsolt, ifj. Fekete Gyula, Balás István és Zacsek Gyula lemondták részvételüket. A beszélgetés e pontján Antall József szükségesnek tartotta megjegyezni, hogy Für Lajos lemondása az ügyvezető elnöki tisztségről sem őt, sem Lezsák Sándort nem érte váratlanul, mindketten már korábban olvasták a politikus lemondását tartalmazó levelet. Az MDF elnöke vázolta az elkövetkező időszak „menetrendszerű" eseményeit. Eszerint kedden összeül az MDF parlamenti képviselőcsoportja - ha szükséges, ezt megelőzően ügyvezető elnökségi ülést is tartanak -, a hét végén pedig kibővített választmányi ülés tekinti át a legnagyobb kormánypárt helyzetét. Ezt követően töltik majd be ismét véglegesített formában az ügyvezető elnöki tisztséget, amelyet az elfogadott rotációs elv alkalmazásával jelenleg Lezsák Sándor lát el. Antall József alaptalannak nevezett minden olyan híresztelést, miszerint az MDF vezető testületi ülésén vagyonmegosztásról tárgyaltak volna. Mint hangsúlyozta, csak kiválásról lehet szó, nem pedig válásról, hiszen az utóbbihoz két „egyforma" fél kell. Amennyiben Csurka István úgy dönt, hogy a Magyar Út mozgalomra alapozva fogalmazza meg programját, ezt megteheti, de már a Magyar Dentokrata Fórumon kívül. .. (Folytatása a 4. oldalon) Pápai rendelkezés Új egyházmegyék II. János Pál pápa pünkösd ünnepén kelt bullájával a Magyar Katolikus Egyház szervezeti felépítésének megváltoztatásáról döntött. A szentszéki rendelkezést május 31-én délben hozták nyilvánosságra Vatikánvárosban és Budapesten. A pápa a hazánkban eddig meglévő három érsekség számát (Esztergom, Kalocsa, Eger) növelve, új érsekséggé, valamint metropolitai székhellyé emelte az eddigi Veszprémi Püspökséget. Az új érsekség első érsekévé Szénás József veszprémi megyés püspököt nevezte ki. A pápai döntés nyomán a Dunántúlon a Veszprémi Egyházmegyéből létrejön a Kaposvári Egyházmegye, a Tiszántúlon pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyéket magában foglalva megalakul a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye. A Szentatya kaposvári megyés püspökké Balás Béla eddigi veszprémi segédpüspököt, debrecen-nyíregyházi megyés püspökké pedig Bosák Nándor egri hittudományi főiskolai rektort nevezte ki. A területrendezés intézkedik a legtöbb magyarországi katolikus egyházmegye határainak módosításáról is. (MTI) ÁRA: 17 Ft 1993. június 1., kedd III. évfolyam, 125. szám POLGÁRI NAPILAP ANTALL xq-20-css-x-yy- m Mától: tő konferencia ....Vn-SKétnapos nemzetközi tőzsdekonferenciának ad mától otthont fővárosunk a Budapesti Értéktőzsde szervezésében. Az eseményen neves hazai és külföldi pénzügyi, tőzsdei szakemberek cserélik ki tapasztalataikat előadások és panelviták keretében. A konferenciát Szabó Iván pénzügyminiszter nyitja meg, a rendezvény záró beszédét pedig Kádár Béla külgazdasági miniszter tartja. A tőkepiac gazdasági környezete, a tőzsdei infrastruktúra fejlesztési lehetőségei, illetve a keleti és a nyugati országok tőzsdéinek bemutatása mellett kiemelt témaként szerepel a konferencián a privatizáció és a tőzsde kapcsolata. A Budapesti Értéktőzsde vezetői ugyanis szeretnék, ha intézményük a jövőben nagyobb szerepet játszana a hazai privatizációban. Rotyis József alig öt hónapja vette át a Budapesti Értéktőzsde ügyvezető igazgatói feladatkörét, így a jövőre vonatkozó stratégiáról egyelőre nem nyilatkozik a sajtónak. Lapunk a konferencia kapcsán a tőzsde fejlesztésének lehetséges irányairól kérdezte az igazgatót. (Interjúnk a 7. oldalon) Magányos Bosznia Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár a hét végén bírálta a boszniai védett övezetek megteremtésére előterjesztett elgondolást, azzal érvelve, hogy a terv megvalósítása amúgy is lehetetlen a hadviselő felek együttműködése híján. A főtitkár arra is felhívta a testület figyelmét, hogy a védett övezetekre vonatkozó elgondolás törvényesítheti az etnikai tisztogatást, és tovább élezheti a katonai viszályt. Azt is kifogásolta, hogy a védett övezetekről kidolgozott terv nem kapcsolódik az átfogó politikai rendezéshez. (Folytatása a 3. oldalon) Mire megbékélünk Jól tudom, hogy egy másik Jókai-regény filmváltozatát forgatták a fertőrákosi kőfejtőben, nekem mégis a Mire megvénülünk jár az eszemben. Csupán a cím, ez a telibe találó szókapcsolat, amely egy újabbat hív elő a tudatomból, mire megbékélünk... A fertőrákosi kőfejtő félelmetes sziklafalai a történelmi szimbólumok súlyos komorságával magasodnak a turistabuszokon érkező magyar és külföldi zarándokok fölé. A Fertő tó mellett továbbhaladva, a balfi temetőben a Szerb Antal-emlékmű előtt néz a múltba - és persze önmagába - az emberfia és lánya. Balfon a hét végén ismét találkozott néhány száz szomorú ember- a világ jó néhány országából érkeztek a helyi evangélikus templom elé, ahol az ökumenikus istentisztelet után felavattak egy újabb emlékművet (Kovács György alkotását), melynek talapzatán - nyitott könyvben ez olvasható: „A II. Világháború áldozatainak és azoknak emlékére, akik 1946. május 12 és 14 között szülőföldjük elhagyására kényszerültek". Pünkösd vasárnapján sokan visszatértek a három ország határán fekvő Fertő tó partjára. Az emlékműállítás: megbékélés. A Fertő tó vidékén 1993. pünkösdjén „összesűrűsödött" a történelem. Valamiféle szimbólumba. Melynek holdudvara hihetetlenül tágas. Pákozdon, Hegyeshalomban, Bátonyterenyén is frissen avatott emlékműveket álltak körbe a megbékélni vágyó öregemberek. A híradásokból egyetlen mondatot szeretnék kiragadni, szimbólumok terhelte földünk majd minden, újonnan állított emlékművére érvényes: „a történelmi sorsfordulók valamennyi hősének, áldozatának közös kegyeleti helye..." Az emlékművek körül, íme, csak sikerül egyszer megbékélnünk. A sorsfordulós történelem persze tovább zajlik körülöttünk. Háborgásaink mértékét és következményeit a „mire megvénülünk" feloldozó, elodázó távlataiba vegyíteni dőreség lenne. A fatal, alakuló demokrácia korában tudnunk kell: mire - és ha! - megbékélünk, arra és akkor végképp megérkezünk. Fölösleges kimondani, hogy hová. Szávai Géza Göncz Árpád elemezése a rádióban Feszültségek és tisztulás Kormányválság minden demokratikus országban előállhat, de az egy ország válsága - szögezte a köztársasági elnök az MDF-en belül kirobbant ellentétek elemzése kapcsán. Göncz Árpád - miközben távoltartását hangsúlyozta a pártpolitikai viharoktól - úgy vélte, hogy az a demokrata fórum ügye, de annak megoldási kísérlete sokkal több, mint pártügy, hiszen a kormánykoalíció egészét érinti. (Folytatása a 4. oldalon) .