Új Magyarország, 1993. július (3. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-07 / 156. szám
. = Ke^ &pourcjpc^^ j^.y, 3W.AH,üt ismét politikai döntés szükséges Bős ügyében Macedóniát is meghívták a KeK-csúcsra Budapest lesz a házigazdája e hónap 16-17-én a Közép-európai Kezdeményezés soros kormányfői találkozójának - jelentette be tegnapi tájékoztatóján Herman János. A külügyi szóvivő arra is emlékeztetett, hogy hivatalosan megkezdődött Hágában a Bős ügyében benyújtott kereset tárgyalása. Ausztria, Bosznia-Hercegovina, a Cseh Köztársaság, Horvátország, Lengyelország, Olaszország, a Szlovák Köztársaság és Szlovénia kormányfői vesznek részt várhatóan a házigazda Magyarország mellett a Közép-európai Kezdeményezés budapesti találkozóján, s meghívást kapott a Macedón Köztársaság miniszterelnöke. A tagállamok megvitatják a volt jugoszláv állam felvételét a KeK-be. A regionális és összeurópai integrációs folyamatok s a kisebbségek helyzetének áttekintése mellett a résztvevők biztonsági kérdésekről is szólnak. A rendezvény lehetőséget kínál a kétoldalú találkozókra, így Antall József több megbeszélést tervez - mondotta Herman János. A Külügyminisztérium szóvivőjének tájékoztatása szerint hivatalosan is megkezdődött a bősi ügy tárgyalása a hágai Nemzetközi Bíróságon. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy miután az ideiglenes vízmegosztási rendszer kérdésében eredménytelenül végződtek a legutóbbi megbeszélések, magyar részről úgy vélik: politikai elöntés szükséges. Ezért Budapest szorgalmazza, hogy az Európai Közösség Bizottsága mielőbb hívjon össze egy újabb háromoldalú megbeszélést. Zbigniew Brzezinski állítólagos magyarországi látogatása kapcsán Herman elmondta: érintkezésbe léptek a volt amerikai nemzetbiztonsági tanácsadóval, és felajánlották neki, hogy a helyszínen ismerkedjen a Bős ügyében tanúsított magyar állásponttal. Brzezinski elvben elfogadta a meghívást, ám közölte, hogy egyéb elfoglaltságai miatt erre csak későbbi időpontban keríthet sort. Kifejtette azt is: álláspontját csak a magyar nézőpont megismerése után alakítja A magyar Külügyminisztérium illetékesei berendelték Kis- Jugoszlávia budapesti nagykövetségének munkatársát, és kifejtették előtte a hivatalos magyar álláspontot. Budapest súlyos incidensnek minősítette, hogy Röszkénél egy máig ismeretlen rendszámú tehergépkocsi áttörte a határt, és Szerbia irányában nyomtalanul eltűnt. A belgrádi hatóságok elzárkóztak az eset megvitatásától - mondotta Herman János -, és magyar területen történt szabálysértésnek minősítették azt. Hazánk kéri, hogy nevezzék meg a vétkes gépkocsit, emellett az eset tanulságaként a teherautók számára előzetes határkontrollt rendel el, s technikai akadályokat is felállít. Július 13-án rövid látogatást tesz Budapesten Alain Jupyé francia külügyminiszter. Hazánk bízik abban, hogy eddig az időpontig lezárul a magyar EK- társulási szerződés párizsi ratifikációja - húzta alá a szóvivő, aki kitért a Balladur-terv néven ismert új biztonsági elképzelésre. Elmondta: hazánk hasznosnak tart minden előrevivő új elképzelést, s kész hozzájárulni a megvalósítás sikeréhez is, de ez semmiképpen sem lehet alternatívája az európai integrációnak. Végezetül egy turistainformáció: a török tengerpartra készülőket a Magyar Külügyminisztérium nem tanácsolja el az utazástól, ám feltétlenül ajánlja az indulás előtti alapos tájékozódást. (DAL) Orosz-szlovák incidens Agcsernyőinál Az orosz és a szlovák külügyminisztérium között jegyzékváltásra került sor, miután az egyik szlovákiai határállomáson - az ITAR-TASZSZ pénteki jelentése szerint Agcsernyőnél - állítólag több orosz állampolgárt, köztük a moszkvai tanács két tagját bántalmazták - erősítette meg tegnap az orosz külügyi szóvivő. Szergej Jasztrzsembszkij az eset kapcsán elmondta, hogy az orosz illetékes szervek a szlovák partnerekkel karöltve vizsgálják a történteket, amelyekről az egyik moszkvai városatya a nyilvánosság előtt azt állította, hogy tömeges jellegű bántalmazás történt. A beszámoló szerint a szlovák hatóságok 159 orosz állampolgárt visszafordulásra kényszerítettek, miután nem találták rendben lévőnek úti okmányaikat. Ennek során használtak a szlovák határőrök kényszerítő eszközöket. A szóvivő közölte, hogy július 20. körül az orosz külügyminisztérium tájékoztatást kapott a szlovák partnerétől arról, hogy július 1-jével szigorítják az orosz állampolgárok szlovákiai beutazásának feltételeit. A szóvivő szerint azonban, feltehetően valamiféle technikai hiba folytán, a szlovák határőrizeti szervek már a megjelölt időpont előtt az új szabályok szerint jártak el, s nyilván ez idézte elő az eseményeket. Jasztrzsembszkij, aki rövidesen pozsonyi orosz nagykövetként folytatja diplomáciai pályáját, annak a véleményének adott hangot, hogy nyilvánvalóan valamiféle félreértés történt, s a függetlenné vált Szlovákia jó viszonyra törekszik Oroszországgal. (MTI) »T“" * 1993. július 7., szerda Észak-atlanti vendégek Budapesten Garancia nincs, de félnünk sem kell régben a választások óta végrehajtott átalakításokat tekintették át, másrészt a jugoszláviai konfliktus hatásait Magyarország biztonságára. Ezenfelül érintették a békefenntartás kérdéseit és a NATO esetleges kiterjesztésének lehetőségeit. Érdekes megjegyezni, hogy nyugati országok jönnek hazánkba tapasztalatot szerezni, tanulmányozni a haderőreform menetét, hiszen igencsak ritka dolog, hogy egy ország három év alatt egyharmadával csökkenti hadseregének létszámát. A küldöttség számára a déli határon tett látogatás hasznos volt. A vendégek megbizonyosodtak arról, hogy hazánk számára mekkora terhet okoz a jugoszláviai konfliktus: megvizsgálták az embargót megtartató intézkedéseket a gyakorlatban, megnéztek egy menekülttábort, egy határ menti laktanyát, meglátogatták az akciószázadot, tehát láthatták, hogy konkrétan, kézzelfoghatóan ez Magyarországnak mibe kerül - hangoztatta a helyettes államtititkár. Juhász Bence Szabad György, az Országgyűlés elnöke tegnap a Parlamentben fogadta az Észak-Atlanti Közgyűlés Védelmi Bizottsága transzatlanti kapcsolatokkal foglalkozó albizottságának küldöttségét. A megbeszélés középpontjában a biztonságpolitika alkotmányos feltételeinek megteremtése állt. Szabad György hangsúlyozta: Magyarország mindenekelőtt a politika eszközeivel igyekszik előmozdítani az ország biztonságát. A vendégek nagyon eredményesnek ítélték a magyarországi átalakulási folyamatot és utaltak a NATO és hazánk között a bizalmon és a közös érdekeken alapuló kapcsolatok erősödésére. Külön is emlékeztettek arra, hogy 1995 tavaszán Magyarországon tartja ülését az Észak-Atlanti Közgyűlés. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról) Lapunknak a Magyarország biztonságának nyugati garanciáira vonatkozó érdeklődésére a diplomata közölte meglátását, noha mindig fennáll egy esetleges támadás elméleti lehetősége, valójában nincs jele annak, hogy tartani kellene ettől. Lelle egyben emlékeztetett Manfred Wörner NATO-főtitkár szavaira: garanciákról egyelőre nem lehet szó. De hozzátette: a nemzetközi közösség nem maradhatna semleges, amennyiben nagy erőkkel indított támadás érné Magyarországot. Az előzetes programmal ellentétben Für Lajos honvédelmi miniszter egyéb elfoglaltsága miatt nem vett részt a tárgyaláson, a HM-et Pecze Zoltán helyettes államtitkár és Kiss Csaba, a minisztérium védelmi-politikai főosztályának vezetője képviselte. - A NATO-val való kapcsolatunk igen sok szálon fut, ez a szál, az Észak-Atlanti Tanács voltaképpen tanácsadó szerv és a küldöttség tájékozódni jött hazánkba - állapította meg Pecze Zoltán. Mint mondta, a tárgyalásokon egyrészt a magyar hadse Hidegháborús frontok helyett gazdasági határok Brzezinski a „világméretű zűrzavarról" A hidegháború után az új világrend helyett világméretű zűrzavar lett úrrá, ami valószínűleg még hosszú évekig, évtizedekig eltart. Mindebből az is következik, hogy az Egyesült Államokra nemhogy a tétlenség várna, hanem inkább az a feladata, hogy magasra tartsa a szabadság zászlaját egy olyan világban, amelyet a káoszban való elsüllyedés fenyeget - mondotta Zbigniew Brzezinski, volt amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó bécsi előadásában. Az amerikai politológus különösen veszélyeztetve látja az Adriától a Kína nyugati részéig terjedő területet, illetve a Balkánt, Dél-Ázsia és a Közel-Kelet, valamint Afrika egyes részeit, e területen mintegy 500 millióan élnek 30 országban, s ezek közül csak kevés tekinthető etnikailag homogénnek, politikailag stabilnak. Az európai uralomért folytatott politikai és filozófiai versengés lezárulása negatív következményekkel is járt - véli Brzezinski. Az egykori keleti tömb ideológiailag és gazdaságilag legyőzött országaiban most politikai vákuum van, amit a Nyugat aligha tölthet ki fogyasztói központú gondolkodással. A hidegháború világosan kialakult frontjai helyett ma gazdasági határvonalak rajzolódtak ki. Brzezinski Európában változatlanul elengedhetetlennek tartja az amerikai csapatok jelenlétét. Az európaiak által ismételten követelt boszniai beavatkozás kérdését feszegetve Brzezinski bécsi hallgatóságának azt az ellenkérdést tette fel, vajon milyen mértékben lenne hajlandó Ausztria katonai erővel véget vetni Tibet megszállásának. Mivel az európai országok mind saját problémáikkal vannak elfoglalva, nincs joguk szemrehányást tenni az amerikai passzivitás miatt - mondotta Brzezinski. (MTI) TUDÓSÍTÁS Verdikt bírósági döntés a Draskovics házaspár ügyében Elmaradt a szarajevói katonai találkozó A boszniai szerb és horvát főparancsnok távolléte miatt elmaradt a tegnapra tervezett szarajevói találkozó, amelyen a boszniai három nemzetiség katonai vezetői mellett az ENSZ- békefenntartók parancsnokai is részt vettek volna. A megbeszélés napirendjén a boszniai biztonsági övezetek sorsa, a béketárgyalások folytatása és a segélyszállítmányok kérdése szerepelt volna. A tárgyalások ugyancsak lehetővé tették volna, hogy a katonai parancsnokok találkozzanak az egykori Jugoszlávia területén állomásozó ENSZ-erők új főparancsnokával, Jean Col-val. A horvát és szerb parancsnokok nem indokolták meg távolmaradásuk okát, s csak annyit közöltek, hogy helyetteseik tárgyalnak majd a kéksisakosok vezetőivel. Szarajevói források szerint a szerbek és horvátok távolmaradásukkal ismét megsértették a békefenntartókat, s tudtul adták, hogy nem óhajtanak együttműködni a kéksisakosokkal. Süleyman Demirel török és Ali Akbar Hasemi Rafszandzsani iráni államelnök tegnap a fegyverszállítási tilalom feloldását követelte Bosznia-Hercegovina számára. A két elnök azt a felfogást képviselte az iszlám Gazdasági Együttműködési Szervezet (ECO) kétnapos isztambuli csúcsértekezletének megnyitóján, hogy a polgárháború dúlta délszláv köztársaság iszlám lakosságának biztosítani kell az önvédelemhez való jogot. A szerb legfelsőbb bíróság kedden megerősítette a Draskovics házaspár vizsgálati fogságának meghosszabbításáról hozott bírói határozatot. A legfelsőbb szerbiai bírói testületet a Szerb Megújhodási Mozgalom (SPO) kérte fel a kerületi bíróság döntésének felülvizsgálatára. A Draskovics házaspár vizsgálati fogságának a szerb törvények szerint július 1-jén kellett volna véget érnie. A vizsgálati fogság meghosszabbítását július 1-jén jelentették be, s Draskovics tiltakozásképpen éhségsztrájkba kezdett. A tiltakozóakcióhoz azóta az SPO parlamenti képviselői is csatlakoztak. Milosevics szerb elnök tegnap Belgrádban fogadta Danielle Mitterrand-t, a francia elnök feleségét, aki azért utazott a szerb fővárosba, hogy kieszközölje a Draskovics házaspár szabadon bocsátását. A találkozóról kiadott közlemény azt sugallja, hogy Danielle Mitterrand magánútja eredménytelen volt. Milosevics hangsúlyozta, hogy a Draskovics-ügy Szerbia belügyének számít. A belgrádi idegklinikán kezelt Draskovics állapota az éhségsztrájk megkezdése óta orvosi jelentések szerint tovább romlott kimerültség jelei mutatkoznak rajta, élete azonban nincsen veszélyben - olvasható a közleményben. (MTI) a tudósítás Megbukik-e Izetbegovic? Zágrábi tudósítónktól: Alija Izetbegovic bosnyák elnök a napokban Horvátországból Törökországba költöztette családját, amit délszláv megfigyelők két különböző módon magyaráznak. Egyesek szerint hamarosan ő is követi őket, mert inkább a nyugdíjaztatást vállalja, mint Bosznia felosztásának aláírását. Mások viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy a boszniai horvát-muzulmán összecsapások kirobbanása után Horvátországban jelentősen megváltozott a muzulmán menekültekhez való viszony. A tévében és újságokban egyaránt gyalázkodó cikkek jelennek meg róluk, így Izetbegovic családjáról is, amely eddig Bracs szigetén tartózkodott. A különböző magyarázatok a különböző vágyálmokat tükrözik. Izetbegovic távozásának bejelentése jelentheti például annak a muzulmán vonalnak az eltűnését, amelyet az elnökön kívül Ejup Ganic és Haris Silajdzic neve fémjelez, távoztukkal megszűnne a Bosznia felosztását eddig akadályozó torlasz. Ha viszont Izetbegovic csak az ellenségessé váló környezetből mentette ki családját, akkor arra is felkészülhetünk, hogy kitart a végsőkig. A találgatások többsége Fikret Abdicot jelöli meg Izetbegovic utódjaként, az egyetlen olyan muzulmán vezetőt, akiről - jogosan vagy tévesen, de mindenképpen - úgy tudják, hogy kész aláírni a felosztást szentesítő okiratot. Jól tájékozott körökből származó információk szerint a két politikus között több mint egy éve folyik a politikai harc. A boszniai elnökség legutóbbi, Zágrábban tartott üléséről olyan hír röppent világgá, miszerint Izetbegovicot már le is váltották. Ezt később megcáfolták. „Nem igyekszem megbuktatni Izetbegovicot" - jelentette ki sajtóértekezletén Abdic, rögtön hozzátette azonban, hogy a választásokon, annak idején ő kapta a legtöbb szavazatot, kétszer annyit, mint más. Ez a bizonyos „más" pedig nem más, mint Izetbegovic. Ez utóbbi nyíltabban fogalmazott, közölve hogy a bosnyák hadsereg testületileg felsorakozott az elnökségnek azon része mögé, amelynek leváltásáról szónokolnak egyesek. Izetbegovic most azt követeli, hogy a dologról a szarajevói parlament nyilvánítson véleményt, ne pedig egy hiányos számban összegyűlt elnökség Zágrábban. Lépése logikus, hiszen nemcsak a parlamenti többség, hanem az iszlám papság és a hadsereg bizalmát is élvezi, ráadásul sok olyan nem muzulmán lakosét is, aki ellene van a köztársaság feldarabolásának. A boszniai horvátok korábbi vezetője, Stjepan Kljujic (akit Zágráb nyomására váltott fel Mate Bobart) például egyenesen népfelszabadító háború megindítását helyezte kilátásba, mindazon muzulmánok, horvátok és szerbek részvételével, akik Bosznia-Hercegovinát egy és oszthatatlan hazájuknak tekintik. Kljujic egyben cáfolta a Szarajevóban rekedt horvátok elleni atrocitásokról szóló híreket is. A mind jobban erősödő vélekedés, hogy Bosznia sorsáról Szarajevóban kell dönteni, nem pedig Zágrábban, Belgrádban vagy Genfben, politikailag Izetbegovic helyzetét erősíti. Gyakorlatilag azonban Boszniában több mint egy éve csakis a fegyverek szava a döntő. A legfrissebb adatok szerint az események eddig csaknem 140 ezer áldozatot követeltek. M ilan Gavrovic Dél-afrikai zavargások Már mintegy 120 néger áldozatot követelt a dél-afrikai Katlehong és Tokoza városában péntek óta tomboló erőszakhullám. Az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) és a konzervatív Inkatha Szabadságpárt hívei közötti összecsapások akkor robbantak ki, amikor a többpárti tárgyalófelek bejelentették, hogy a választásokat előreláthatólag 1994. április 27-én tartják. A Szabadságpárt szerint addig nem lehet kitűzni a választások időpontját, amíg nem készül el az új alkotmánytervezet. Rendőrök elsősegélyben részesítik az összecsapások egyik rokosai sebesültjét MTI - Külföldi képszerkesztőség Az eredmény „kellemes meglepetés” Jozef Moravtik szlovák külügyminiszter a Národná Obroda tegnapi számában kifejtette, miért volt annyira borúlátó a Szlovákiának az Európa Tanácsba történt felvételét megelőző napokban. A diplomata borúlátását a magyar politikusokkal folytatott megbeszéléseire alapozta - hiszen a tárgyalások valóban nem adtak okot az optimizmusra. - Ismervén a magyar diplomáciát, tudom, hogy nagyon határozott, azt is mondhatnám: egyes kérdésekben keményfejű, és nem mindig tud tekintettel lenni a szélesebb összefüggésekre - indokolta Moravík, miért számított arra, hogy Magyarország végig kitart majd a Szlovákia ET- tagságát akadályozó álláspontja mellett. Hangsúlyozta, hogy az eredmény számára végül is igen kellemes meglepetés volt. Moravcík szólt arról, hogy az egész folyamatban látszott: Magyarországnak nincs bizalma Szlovákia iránt, ezzel szemben más országok épp Szlovákia ET-tagságának támogatásával bizonyították bizalmukat. A lap a Jeszenszky Gézával folytatott „titkos" visegrádi tárgyalás részleteiről is faggatta Jozef Moravcíkot, aki erről csak annyit árult el, hogy mindkét fél újra megismételte a saját érveit. - Igyekeztünk szélesebb összefüggésekbe állítani az egész kérdéskört, különös tekintettel a Szlovákia és Magyarország közti viszony jövőjére. Moravnik a kétoldali bizalom bázisainak megteremtését sürgette és úgy vélekedett, hogy ez lesz a két ország diplomáciájának a következő évekre szóló elsődleges feladata. (MTI)