Új Magyarország, 1993. július (3. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-07 / 156. szám

. = Ke^ &po­­urcjpc^^ j^.y, 3W­.A­H,­üt ismét politikai döntés szükséges Bős ügyében Macedóniát is meghívták a KeK-csúcsra Budapest lesz a házigazdája e hónap 16-17-én a Közép-európai Kezdeményezés soros kormányfői találkozójának - jelentette be tegnapi tájékoztatóján Herman János. A külügyi szóvivő arra is emlékeztetett, hogy hivatalosan megkezdődött Hágában a Bős ügyében benyújtott kereset tárgyalása. Ausztria, Bosznia-Hercegovina, a Cseh Köztársaság, Horvátor­szág, Lengyelország, Olaszor­szág, a Szlovák Köztársaság és Szlovénia kormányfői vesznek részt várhatóan a házigazda Ma­gyarország mellett a Közép-eu­rópai Kezdeményezés budapesti találkozóján, s meghívást kapott a Macedón Köztársaság minisz­terelnöke. A tagállamok megvi­tatják a volt jugoszláv állam fel­vételét a KeK-be. A regionális és összeurópai integrációs folya­matok s a kisebbségek helyzeté­nek áttekintése mellett a résztve­vők biztonsági kérdésekről is szólnak. A rendezvény lehetősé­get kínál a kétoldalú találkozók­ra, így Antall József több megbe­szélést tervez - mondotta Her­man János. A Külügyminisztérium szóvi­vőjének tájékoztatása szerint hi­vatalosan is megkezdődött a bő­si ügy tárgyalása a hágai Nem­zetközi Bíróságon. Ezzel kapcso­latban elmondta, hogy miután az ideiglenes vízmegosztási rendszer kérdésében eredmény­telenül végződtek a legutóbbi megbeszélések, magyar részről úgy vélik: politikai elöntés szük­séges. Ezért Budapest szorgal­mazza, hogy az Európai Közös­ség Bizottsága mielőbb hívjon össze egy újabb háromoldalú megbeszélést. Zbigniew Brzezinski állítólagos magyarországi látogatása kap­csán Herman elmondta: érintke­zésbe léptek a volt amerikai nemzetbiztonsági tanácsadóval, és felajánlották neki, hogy a helyszínen ismerkedjen a Bős ügyében tanúsított magyar ál­lásponttal. Brzezinski elvben el­fogadta a meghívást, ám közöl­te, hogy egyéb elfoglaltságai mi­att erre csak későbbi időpontban keríthet sort. Kifejtette azt is: ál­láspontját csak a magyar néző­pont megismerése után alakítja A magyar Külügyminisztéri­um illetékesei berendelték Kis- Jugoszlávia budapesti nagykö­vetségének munkatársát, és ki­fejtették előtte a hivatalos ma­gyar álláspontot. Budapest sú­lyos incidensnek minősítette, hogy Röszkénél egy máig isme­retlen rendszámú tehergépkocsi áttörte a határt, és Szerbia irá­nyában nyomtalanul eltűnt. A belgrádi hatóságok elzárkóztak az eset megvitatásától - mon­dotta Herman János -, és ma­gyar területen történt szabály­­sértésnek minősítették azt. Ha­zánk kéri, hogy nevezzék meg a vétkes gépkocsit, emellett az eset tanulságaként a teherautók számára előzetes határkontrollt rendel el, s technikai akadályo­kat is felállít. Július 13-án rövid látogatást tesz Budapesten Alain Jupyé francia külügyminiszter. Ha­zánk bízik abban, hogy eddig az időpontig lezárul a magyar EK- társulási szerződés párizsi ratifi­kációja - húzta alá a szóvivő, aki kitért a Balladur-terv néven is­mert új biztonsági elképzelésre. Elmondta: hazánk hasznosnak tart minden előrevivő új elkép­zelést, s kész hozzájárulni a megvalósítás sikeréhez is, de ez semmiképpen sem lehet alterna­tívája az európai integrációnak. Végezetül egy turistainformá­ció: a török tengerpartra készü­lőket a Magyar Külügyminiszté­rium nem tanácsolja el az uta­zástól, ám feltétlenül ajánlja az indulás előtti alapos tájékozó­dást. (DAL) Orosz-szlovák incidens Agcsernyőinál Az orosz és a szlovák külügymi­nisztérium között jegyzékváltás­­ra került sor, miután az egyik szlovákiai határállomáson - az ITAR-TASZSZ pénteki jelentése szerint Agcsernyőnél - állítólag több orosz állampolgárt, köztük a moszkvai tanács két tagját bán­talmazták - erősítette meg teg­nap az orosz külügyi szóvivő. Szergej Jasztrzsembszkij az eset kapcsán elmondta, hogy az orosz illetékes szervek a szlovák partnerekkel karöltve vizsgálják a történteket, amelyekről az egyik moszkvai városatya a nyil­vánosság előtt azt állította, hogy tömeges jellegű bántalmazás történt. A beszámoló szerint a szlovák hatóságok 159 orosz ál­lampolgárt visszafordulásra kényszerítettek, miután nem ta­lálták rendben lévőnek úti ok­mányaikat. Ennek során hasz­náltak a szlovák határőrök kény­szerítő eszközöket. A szóvivő közölte, hogy július 20. körül az orosz külügyminisz­térium tájékoztatást kapott a szlovák partnerétől arról, hogy július 1-jével szigorítják az orosz állampolgárok szlovákiai beuta­zásának feltételeit. A szóvivő szerint azonban, feltehetően va­lamiféle technikai hiba folytán, a szlovák határőrizeti szervek már a megjelölt időpont előtt az új szabályok szerint jártak el, s nyilván ez idézte elő az esemé­nyeket. Jasztrzsembszkij, aki rövide­sen pozsonyi orosz nagykövet­ként folytatja diplomáciai pályá­ját, annak a véleményének adott hangot, hogy nyilvánvalóan va­lamiféle félreértés történt, s a függetlenné vált Szlovákia jó vi­szonyra törekszik Oroszország­gal. (MTI) »T“" * 1993. július 7., szerda Észak-atlanti vendégek Budapesten Garancia nincs, de félnünk sem kell régben a választások óta végre­hajtott átalakításokat tekintették át, másrészt a jugoszláviai konf­liktus hatásait Magyarország biztonságára. Ezenfelül érintet­ték a békefenntartás kérdéseit és a NATO esetleges kiterjesztésé­nek lehetőségeit. Érdekes meg­jegyezni, hogy nyugati országok jönnek hazánkba tapasztalatot szerezni, tanulmányozni a had­erőreform menetét, hiszen igen­csak ritka dolog, hogy egy or­szág három év alatt egyharma­­dával csökkenti hadseregének létszámát. A küldöttség számára a déli határon tett látogatás hasznos volt. A vendégek megbizonyo­sodtak arról, hogy hazánk szá­mára mekkora terhet okoz a ju­goszláviai konfliktus: megvizs­gálták az embargót megtartató intézkedéseket a gyakorlatban, megnéztek egy menekülttábort, egy határ menti laktanyát, meg­látogatták az akciószázadot, te­hát láthatták, hogy konkrétan, kézzelfoghatóan ez Magyaror­szágnak mibe kerül - hangoztat­ta a helyettes államtititkár. Juhász Bence Szabad György, az Országgyűlés elnöke tegnap a Parlamentben fogadta az Észak-Atlanti Közgyűlés Védelmi Bizottsága transzat­lanti kapcsolatokkal foglalkozó albizottságának küldöttségét. A megbeszélés középpontjában a biztonságpolitika alkotmányos fel­tételeinek megteremtése állt. Szabad György hangsúlyozta: Ma­gyarország mindenekelőtt a politika eszközeivel igyekszik előmoz­dítani az ország biztonságát. A vendégek nagyon eredményesnek ítélték a magyarországi át­alakulási folyamatot és utaltak a NATO és hazánk között a bizal­mon és a közös érdekeken alapuló kapcsolatok erősödésére. Külön is emlékeztettek arra, hogy 1995 tavaszán Magyarországon tartja ülését az Észak-Atlanti Közgyűlés. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról) Lapunknak a Magyarország biztonságának nyugati garan­ciáira vonatkozó érdeklődésére a diplomata közölte meglátását, noha mindig fennáll egy esetle­ges támadás elméleti lehetősége, valójában nincs jele annak, hogy tartani kellene ettől. Lelle egyben emlékeztetett Manfred Wörner NATO-főtitkár szavaira: garan­ciákról egyelőre nem lehet szó. De hozzátette: a nemzetközi kö­zösség nem maradhatna semle­ges, amennyiben nagy erőkkel indított támadás érné Magyaror­szágot. Az előzetes programmal ellen­tétben Für Lajos honvédelmi mi­niszter egyéb elfoglaltsága miatt nem vett részt a tárgyaláson, a HM-et Pecze Zoltán helyettes ál­lamtitkár és Kiss Csaba, a minisz­térium védelmi-politikai főosz­tályának vezetője képviselte. - A NATO-val való kapcsola­tunk igen sok szálon fut, ez a szál, az Észak-Atlanti Tanács voltaképpen tanácsadó szerv és a küldöttség tájékozódni jött ha­zánkba - állapította meg Pecze Zoltán. Mint mondta, a tárgyalá­sokon egyrészt a magyar hadse­ Hidegháborús frontok helyett­­ gazdasági határok Brzezinski a „világméretű zűrzavarról" A hidegháború után az új világ­rend helyett világméretű zűrza­var lett úrrá, ami valószínűleg még hosszú évekig, évtizedekig eltart. Mindebből az is követke­zik, hogy az Egyesült Államokra nemhogy a tétlenség várna, ha­nem inkább az a feladata, hogy magasra tartsa a szabadság zász­laját egy olyan világban, amelyet a káoszban való elsüllyedés fe­nyeget - mondotta Zbigniew Brzezinski, volt amerikai nemzet­biztonsági főtanácsadó bécsi elő­adásában. Az amerikai politológus külö­nösen veszélyeztetve látja az Adriától a Kína nyugati részéig terjedő területet, illetve a Bal­kánt, Dél-Ázsia és a Közel-Kelet, valamint Afrika egyes részeit, e területen mintegy 500 millióan élnek 30 országban, s ezek közül csak kevés tekinthető etnikailag homogénnek, politikailag stabil­nak. Az európai uralomért folyta­tott politikai és filozófiai versen­gés lezárulása negatív következ­ményekkel is járt - véli Brzezins­ki. Az egykori keleti tömb ideo­lógiailag és gazdaságilag legyő­zött országaiban most politikai vákuum van, amit a Nyugat aligha tölthet ki fogyasztói köz­pontú gondolkodással. A hideg­háború világosan kialakult frontjai helyett ma gazdasági ha­tárvonalak rajzolódtak ki. Brze­zinski Európában változatlanul elengedhetetlennek tartja az amerikai csapatok jelenlétét. Az európaiak által ismételten köve­telt boszniai beavatkozás kérdé­sét feszegetve Brzezinski bécsi hallgatóságának azt az ellenkér­dést tette fel, vajon milyen mér­tékben lenne hajlandó Ausztria katonai erővel véget vetni Tibet megszállásának. Mivel az euró­pai országok mind saját problé­máikkal vannak elfoglalva, nincs joguk szemrehányást tenni az amerikai passzivitás miatt - mondotta Brzezinski. (MTI) TUDÓSÍTÁS Verdikt bírósági döntés a Draskovics házaspár ügyében Elmaradt a szarajevói katonai találkozó A boszniai szerb és horvát főpa­rancsnok távolléte miatt elma­radt a tegnapra tervezett szaraje­vói találkozó, amelyen a boszniai három nemzetiség katonai veze­tői mellett az ENSZ- békefenn­tartók parancsnokai is részt vet­tek volna. A megbeszélés napi­rendjén a boszniai biztonsági övezetek sorsa, a béketárgyalá­sok folytatása és a segélyszállít­mányok kérdése szerepelt volna. A tárgyalások ugyancsak lehe­tővé tették volna, hogy a katonai parancsnokok találkozzanak az egykori Jugoszlávia területén ál­lomásozó ENSZ-erők új főpa­rancsnokával, Jean Col-val. A horvát és szerb parancsnokok nem indokolták meg távolmara­dásuk okát, s csak annyit közöl­tek, hogy helyetteseik tárgyal­nak majd a kéksisakosok vezető­ivel. Szarajevói források szerint a szerbek és horvátok távolmara­dásukkal ismét megsértették a békefenntartókat, s tudtul ad­ták, hogy nem óhajtanak együtt­működni a kéksisakosokkal. Süleyman Demirel török és Ali Akbar Hasemi Rafszandzsani iráni államelnök tegnap a fegyver­szállítási tilalom feloldását köve­telte Bosznia-Hercegovina szá­mára. A két elnök azt a felfogást képviselte az iszlám Gazdasági Együttműködési Szervezet (ECO) kétnapos isztambuli csúcsértekezletének megnyitó­ján, hogy a polgárháború dúlta délszláv köztársaság iszlám la­kosságának biztosítani kell az önvédelemhez való jogot. A szerb legfelsőbb bíróság kedden megerősítette a Drasko­vics házaspár vizsgálati fogságá­nak meghosszabbításáról hozott bírói határozatot. A legfelsőbb szerbiai bírói testületet a Szerb Megújhodási Mozgalom (SPO) kérte fel a kerületi bíróság dön­tésének felülvizsgálatára. A Draskovics házaspár vizsgálati fogságának a szerb törvények szerint július 1-jén kellett volna véget érnie. A vizsgálati fogság meghosszabbítását július 1-jén jelentették be, s Draskovics tilta­kozásképpen éhségsztrájkba kezdett. A tiltakozóakcióhoz azóta az SPO parlamenti képvi­selői is csatlakoztak. Milosevics szerb elnök tegnap Belgrádban fogadta Danielle Mit­­terrand-t, a francia elnök felesé­gét, aki azért utazott a szerb fő­városba, hogy kieszközölje a Draskovics házaspár szabadon bocsátását. A találkozóról ki­adott közlemény azt sugallja, hogy Danielle Mitterrand ma­­gánútja eredménytelen volt. Mi­losevics hangsúlyozta, hogy a Draskovics-ügy Szerbia bel­­ügyének számít. A belgrádi idegklinikán kezelt Draskovics állapota az éhség­­sztrájk megkezdése óta orvosi jelentések szerint tovább romlott­­ kimerültség jelei mutatkoznak rajta, élete azonban nincsen ve­szélyben - olvasható a közle­ményben. (MTI) a tudósítás Megbukik-e Izetbegovic? Zágrábi tudósítónktól: Alija Izetbegovic bosnyák elnök a napokban Hor­vátországból Törökországba költöztette családját, amit délszláv megfigyelők két különböző módon magyaráznak. Egyesek szerint hamarosan ő is kö­veti őket, mert inkább a nyugdíjaztatást vállalja, mint Bosznia felosztásának aláírását. Mások vi­szont arra hívják fel a figyelmet, hogy a boszniai horvát-muzulmán összecsapások kirobbanása után Horvátországban jelentősen megváltozott a muzulmán menekültekhez való viszony. A tévé­ben és újságokban egyaránt gyalázkodó cikkek je­lennek meg róluk, így Izetbegovic családjáról is, amely eddig Bracs szigetén tartózkodott. A különböző magyarázatok a különböző vágy­álmokat tükrözik. Izetbegovic távozásának beje­lentése jelentheti például annak a muzulmán vo­nalnak az eltűnését, amelyet az elnökön kívül Ej­up Ganic és Haris Silajdzic neve fémjelez, távoz­­tukkal megszűnne a Bosznia felosztását eddig akadályozó torlasz. Ha viszont Izetbegovic csak az ellenségessé váló környezetből mentette ki csa­ládját, akkor arra is felkészülhetünk, hogy kitart a végsőkig. A találgatások többsége Fikret Abdicot jelöli meg Izetbegovic utódjaként, az egyetlen olyan muzul­mán vezetőt, akiről - jogosan vagy tévesen, de mindenképpen - úgy tudják, hogy kész aláírni a felosztást szentesítő okiratot. Jól tájékozott körök­ből származó információk szerint a két politikus között több mint egy éve folyik a politikai harc. A boszniai elnökség legutóbbi, Zágrábban tar­tott üléséről olyan hír röppent világgá, miszerint Izetbegovicot már le is váltották. Ezt később meg­cáfolták. „Nem igyekszem megbuktatni Izetbego­vicot" - jelentette ki sajtóértekezletén Abdic, rög­tön hozzátette azonban, hogy a választásokon, annak idején ő kapta a legtöbb szavazatot, kétszer annyit, mint más. Ez a bizonyos „más" pedig nem más, mint Izetbegovic. Ez utóbbi nyíltabban fogal­mazott, közölve hogy a bosnyák hadsereg testü­letileg felsorakozott az elnökségnek azon része mögé, amelynek leváltásáról szónokolnak egye­sek. Izetbegovic most azt követeli, hogy a dologról a szarajevói parlament nyilvánítson véleményt, ne pedig egy hiányos számban összegyűlt elnök­ség Zágrábban. Lépése logikus, hiszen nemcsak a parlamenti többség, hanem az iszlám papság és a hadsereg bizalmát is élvezi, ráadásul sok olyan nem muzulmán lakosét is, aki ellene van a köztár­saság feldarabolásának. A boszniai horvátok ko­rábbi vezetője, Stjepan Kljujic (akit Zágráb nyomá­sára váltott fel Mate Bobart) például egyenesen népfelszabadító háború megindítását helyezte ki­látásba, mindazon muzulmánok, horvátok és szerbek részvételével, akik Bosznia-Hercegovinát egy és oszthatatlan hazájuknak tekintik. Kljujic egyben cáfolta a Szarajevóban rekedt horvátok el­leni atrocitásokról szóló híreket is. A mind jobban erősödő vélekedés, hogy Bosz­nia sorsáról Szarajevóban kell dönteni, nem pedig Zágrábban, Belgrádban vagy Genfben, politikai­lag Izetbegovic helyzetét erősíti. Gyakorlatilag azonban Boszniában több mint egy éve csakis a fegyverek szava a döntő. A legfrissebb adatok sze­rint az események eddig csaknem 140 ezer áldo­zatot követeltek. M­­ ilan Gavrovic Dél-afrikai zavargások Már mintegy 120 néger áldoza­tot követelt a dél-afrikai Katle­­hong és Tokoza városában pén­tek óta tomboló erőszakhullám. Az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) és a konzervatív Inkatha Szabadságpárt hívei közötti összecsapások akkor robbantak ki, amikor a többpárti tárgyaló­felek bejelentették, hogy a vá­lasztásokat előreláthatólag 1994. április 27-én tartják. A Szabadságpárt szerint addig nem lehet kitűzni a választások időpontját, amíg nem készül el az új alkotmánytervezet. Rendőrök elsősegélyben részesítik az összecsapások egyik roko­sai sebesültjét MTI - Külföldi képszerkesztőség ­Az eredmény „kellemes meglepetés” Jozef Moravtik szlovák külügymi­niszter a Národná Obroda tegna­pi számában kifejtette, miért volt annyira borúlátó a Szlovákiának az Európa Tanácsba történt fel­vételét megelőző napokban. A diplomata borúlátását a magyar politikusokkal folytatott megbe­széléseire alapozta - hiszen a tár­gyalások valóban nem adtak okot az optimizmusra. - Ismer­vén a magyar diplomáciát, tu­dom, hogy nagyon határozott, azt is mondhatnám: egyes kér­désekben keményfejű, és nem mindig tud tekintettel lenni a szélesebb összefüggésekre - in­dokolta Moravík, miért számí­tott arra, hogy Magyarország végig kitart majd a Szlovákia ET- tagságát akadályozó álláspontja mellett. Hangsúlyozta, hogy az eredmény számára végül is igen kellemes meglepetés volt. Moravcík szólt arról, hogy az egész folyamatban látszott: Ma­gyarországnak nincs bizalma Szlo­vákia iránt, ezzel szemben más országok épp Szlovákia ET-tag­­ságának támogatásával bizonyí­tották bizalmukat. A lap a Je­szenszky Gézával folytatott „tit­kos" visegrádi tárgyalás részle­teiről is faggatta Jozef Moravcí­­kot, aki erről csak annyit árult el, hogy mindkét fél újra megismé­telte a saját érveit. - Igyekeztünk szélesebb összefüggésekbe állí­tani az egész kérdéskört, külö­nös tekintettel a Szlovákia és Magyarország közti viszony jö­vőjére. Moravnik a kétoldali bi­zalom bázisainak megteremtését sürgette és úgy vélekedett, hogy ez lesz a két ország diplomáciá­jának a következő évekre szóló elsődleges feladata. (MTI)

Next