Új Magyarország, 1993. július (3. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-01 / 151. szám
Nem lesz egységes gazdasági minisztérium A Miniszterelnöki Sajtóiroda tegnap az alábbi közleményt juttatta el a Magyar Távirati Irodához. A kormány a kialakult minisztériumi szervezetben semmiféle átszervezést nem tervez e kormányzási ciklus alatt. Minden alapot nélkülöz tehát a Népszabadság tegnap közzétett információja, amely szerint „a kormány még az idén kezdeményezni fogja az egységes gazdasági minisztérium létrehozását". A kormányzati elképzelések között sem egy gazdasági csúcsminisztérium felállítása, sem a gazdasági ügyekkel foglalkozó minisztériumok összevonása, sem a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának megszüntetése nem szerepel. Jelenleg kizárólag a külképviseletek működésének racionalizálása és ennek érdekében egységes kormányzati irányítás alá vonása folyik. Sajnálatos, hogy egy országos napilap minden alapot nélkülöző álinformáció alapján a köztisztviselőket elbizonytalanító, a kormányzat munkáját megnehezítő provokatív híreket röppent fel. Ülésezett az MDF elnöksége Usztal Lezsák az ügyvezető elnök Az MDF tegnapi elnökségi ülésén a tagok sorából hiányzott Balás István. Napirend előtt szót kapott Zacsek Gyula, aki elmondta: eddig nem kapta kézhez az etikai bizottság róla szóló kizárási határozatát, ennek következtében továbbra is a Demokrata Fórum tagjának tartja magát. Jelezte egyben: fellebbez az Országos Választmánynál. Az elnökség elsőként a mezőgazdaság helyzetét vitatta meg, majd személyi ügyekben döntött. Mostantól Nahimi Péter lesz az ügyvezető elnök. Őt váltja majd Boros Péter a tisztségében. Antall József előterjesztése után titkos szavazással a testület úgy határozott, hogy október elsejé től Lezsák Sándor lesz véglegesere a párt ügyvezető elnöke. Lezsák beszámolt bonni látogatásának eredményeiről. A CDU politikusai többször is hangoztatták: bíznak az MDF 1994- es választási győzelmében. A két párt politikusai megállapodtak abban, hogy szakértőkkel kölcsönösen támogatják egymást a választási küzdelemben. Ennek jegyében szeptemberben Budapesten kétnapos rendezvényt tartanak Választások Kelet-Európában címmel, melyen részt vesznek a Demokrata Fórummal rokonszenvező tengerentúli és európai kampánymenedzserek is. (papp) Bírói tekintély A jogállamiság útján való „közlekedés" szabályainak betartását a bíróságok biztosíthatják, ám ez a bírói tekitély visszaállítása, s egyfajta „szakmai belső kisugárzás" nélkül nem megy. Ennek a tekintélynek az alapja pedig a teljes ítélkezési függetlenség. A többi között ezt hangsúlyozta Isépy Tamás, az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára tegnap, a felújított zalaegerszegi bírósági épület avatásakor. Tovább sokasodnak a jogalkalmazók feladatai - mondotta -, amelyek ellátásához olyan korszerű tárgyi feltételek szükségesek, mint amilyeneket itt teremtettek. Berendezésekkel együtt 163 millió forintba került az igazságügyi épület tetőtér-beépítéssel egybekötött felújítása, amelynek révén a zalaegerszegi városi, illetve munkaügyi bíróság, a megyei bíróság gazdasági kollégiuma és a cégbíróság kapott végleges helyet. Hamarosan megkezdik a szomszédos megyei bírósági műemléképület előreláthatólag másfél évig tartó rekonstrukcióját is, amelyre több mint 200 millió forintot szántak. (MTI) A választási stratégiáról kérdéseket tekinti át szombati ülésén a Kereszténydemokrata Néppárt intézőbizottsága, de emellett a testület aktuális politikai témákkal is foglalkozik. Rubovszky György, a KDNP ügyvezető titkára elmondta: az intézőbizottsági ülés napirendjén szerepel a választási kampányra való felkészülés is. Az eddigi és eMM ténydemokraták jövőbeni választási stratégiájáról a párt kampányfőnöke tájékoztatja majd a testület tagjait. A KDNP ügyvezető titkára egyúttal jelezte, hogy a pártvezetés rövidesen dönt a szóvivői poszt létrehozásáról. Várhatóan a KDNP jövő heti elnökségi ülésén határoznak majd a szóvivő személyéről. (MTI) AKCIÓ!AKI EZT A HIRDETÉST MAGÁVAL VISZI, 5%-OS ÁRKEDVEZMÉNYT KAP. DÜZA PCH BAU Kft A Budapest X., Szállás utca 13/A alatt megnyitottuk fürdőszoba-felszerelést, építőanyag- és festékszaküzletünket Gazdag választékban, kedvező áron kínálunk: csempéket, padlóburkolókat, szaniterárut, fürdőkádakat, zuhanytálcákat, vakolóanyagokat, festékeket, vasárukat és nyílászárókat Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 8-tól 16 óráig, szombaton 8-tól 12 óráig. Kabinetajtó A kormány mai ülésén véglegesíti az 1994. évi központi állami költségvetés és a hozzá tartozó csomagterv előterjesztését. A terjedelmes dokumentumot holnap nyújtják be az Országgyűlésnek. A kabinet az MTI értesülése szerint csütörtökön több nemzetközi témáról tárgyal. Ezek közül kiemelkedik annak megvitatása, hogy a Szerbiával és Montenegróval szembeni ENSZ-tranzitembargók várhatóan milyen hatással lesznek a magyar gazdaságra. Tájékoztató jelentést tárgyalnak meg a kormány tagjai a nemzetgazdaság 1992. évi munkavédelmi helyzetéről és az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség 1992. évi tevékenységéről. Szó lesz az ülésen a jogutód nélkül megszüntetett Állami Egyházügyi Hivatal minősített iratainak felülvizsgálatáról, továbbá a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatáskörének megállapításával kapcsolatos földművelésügyi ágazati jogszabályok módosításáról. (MTI) ki mint veti betegágyát... Az egészségügyi reform alapgondolata, hogy megoldást csak a meglévő pénzeszközök ésszerű és igazságos átcsoportosítása hozhat, amely a teljesítményarányos finanszírozás általánossá válásában ölthet testet. Ezen az úton újabb fontos határkő július 1-je, amikor az alapellátásban kiteljesedik, a szakellátásban pedig megkezdődik a teljesítményarányos fkvameírozás. Ez év áprilisában látott napvilágot az a kormányrendelet, amely szerint az alapellátásban júliustól teljesen megszűnik a korábbi, bázis alapú támogatás. Ezt az úgynevezett fix összegű támogatás váltja fel, amelynek értéke felnőtt körzet esetén 20- 30, gyerekkörzetnél 25-35 ezer forint között mozog havonta. Ezzel párhuzamosan 40 forintra emelkedik a biztosítási kártya egy hónapra lebontott alapértéke, és megduplázódik a területi pótlék is. Böjte Lajos, a Kórházszövetség főtitkára az MTI érdeklődésére elmondta: a kórházak már egy ideje mérik saját teljesítményüket, eddig azonban ennek nem volt pénzügyi vonzata. A megfigyelések alapján egyértelmű, hogy csökkenni fog a kórházak bevétele, már csak azért is, mert ezentúl a kihasználatlan ágyak után nem fizet a társadalombiztosítás. (MTI) 1993. július 1., csütörtök Balsai: A kormány helyesen járt el (Folytatás az 1. oldalról) Az igazságügy-miniszter elmondta: félrevezető az igazságtétel fogalmának a kihirdetett alkotmánybírósági határozatokhoz való kizárólagos kapcsolása, pontosabban az elévülés használata. Ugyanis az Alkotmánybíróság az egyes büntetőeljárási szabályok kiegészítéséről szóló, Zétényi Zsolt országgyűlési képviselő által előterjesztett és a kormány által is támogatott, de még ki nem hirdetett törvényről állapította meg, hogy alkotmányellenes. Az alkotmánybírák továbbá alkotmányellenesnek minősítették a büntethetőség elévülésének értelmezéséről szóló országgyűlési elvi állásfoglalást is. A törvény és az állásfoglalás egyaránt az elévülés büntető anyagi és eljárásjogi kérdéseiről rendelkezik. Az Alkotmánybíróság előtt lévő, a kormány előterjesztése alapján elfogadott törvény viszont - tiszteletben tartva az Alkotmánybíróságnak a témával kapcsolatban 1992-ben kihirdetett határozatát - nem visszamenőleges ítélkezést vezet be, és nem is utólagosan alkotott büntetőjogszabályokat rendel alkalmazni, hanem összefoglalja a háborús és emberiség elleni bűncselekményeknek azokat a jogszabályait, amelyek az elkövetés idején (1956-ban) és jeleileg is hatályosak. Balsai István hangsúlyozta azt is, hogy az Alkotmánybíróság határozatai nem csorbítják sem az Országgyűlés, sem a kormány tekintélyét. Egy jogállamban természetes, hogy a törvényalkotók által alkotmányosnak tartott törvényről az Alkotmánybíróságnak esetenként más véleménye van. Mint országgyűlési képviselő nem örülhet egyetlen, alkotmányellenességet megállapító határozatnak sem, ám a döntéssel nem is vitatkozik. Ugyanakkor, mint igazságügyminiszter azt látja igazolva, hogy a kormány helyesen járt el, amikor beterjesztett törvényjavaslatát a korábbiaktól teljesen más megközelítésben készítette el. Kijelentette: a hatályos magyar büntetőjogszabályokra és az igazságtétellel kapcsolatos közvélekedésre, továbbá a nemzetközi joggyakorlatra figyelemmel az a meggyőződése, hogy - az előreláthatólag szeptemberben kihirdetésre kerülő alkotmánybírósági határozatban - az 1956-os háborús eseményekkel kapcsolatos törvény megfelel majd az alkotmányossági követelményeknek. (MTI) Alkotmánybírósági határozat A frekvenciagazdálkodási törvényről Nem alkotmányellenes a frekvenciagazdálkodásról szóló, az Országgyűlés által 1993. április 27-én elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény. Ezt állapította meg az Alkotmánybíróság a június 29-én aláírt határozatában, amelyet a köztársasági elnöknek a törvény alkotmányossági vizsgálata iránti indítványa, valamint a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetésére hivatalból indított eljárása alapján hozott, két alkotmánybíró különvéleményével. Mint ismeretes, a köztársasági elnök a törvény kihirdetése előtt annak megvizsgálását kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy a törvény tartalmazza-e a vélemény- és sajtószabadság elemi garanciáit, illetve hogy a szükségállapotra vonatkozó rendelkezéseket nem kétharmados törvényben kellett volna-e szabályozni. A határozat lemondja: a rendkívüli állapottal és a szükségállapottal kapcsolatos törvényi rendelkezés alkalmazásával szemben alkotmányos követelmény az, hogy az arra felhatalmazott miniszter a rádiótávközlési szolgálatok átmeneti korlátozására vagy szüneteltetésére vonatkozó jogával kizárólag a kihirdetett rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején kívül, azok megelőzése vagy következményeik elhárítása végett élhet. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a nem kereskedelmi, helyi műsorsugárzásra szolgáló frekvenciaengedélyek elosztása nem a frekvenciatörvény, hanem a sajtótörvény alapján történik, ezért a testület a vizsgálatot kiterjesztette a sajtótörvény végrehajtására vonatkozó alkotmányellenes mulasztásra. A kormány nem tett eleget a sajtóról szóló törvény rendelkezéséből fakadó jogalkotási kötelezettségének, s alkotmányellenes helyzetet idézett elő ezzel, mert az elosztás szabályozatlansága - a nem kereskedelmi, helyi stúdiók engedélyezését tekintve - sérti az alkotmányt. Az Alkotmánybíróság ezért felhívta a kormányt, hogy 1993. július 31- éig rendeletben határozza meg azokat az ismérveket, illetve szabályokat, amelyek alapján a nem kereskedelmi, helyi rádió- és televízióműsor készítésére szóló stúdióengedélyeket a stúdiók működéséhez rendelkezésre álló frekvenciák mennyiségét meghaladó számú igénylők között elosztják. (MTI) ,. .. u' * j $ Z -Köztis érdek az áttekinthető privatizáció A privatizációt oly sokféle vélemény, megítélés kíséri a Parlamentben és annak falain kívül, hogy a honatyák jónak látták felállítani az Országgyűlés privatizációs albizottságát. Ennek céljairól, valamint a privatizációval kapcsolatos visszásságokról Takácsy Gyula (MDF), a gazdasági bizottság elnöke, egyben az albizottság alelnöke fejtette ki véleményét lapunknak. - Milyen előzményei voltak az albizottság létrehozásának? - Azért tartottuk fontosnak megalakítását, hogy szakmai vitákat, előkészítő tárgyalásokat folytasson olyan kérdésekről, amelyekre a gazdasági bizottság ülésein esetleg nem kerülhetne sor. Mivel az elmúlt időszakban a privatizációval kapcsolatban rengeteg politikai hangulatkeltés volt mind a parlamentben, mind a sajtóban, de elsősorban a képviselők körében, jogos igényként fogalmazódott meg az albizottság felállítása. Sajnálatos, hogy éppen azok a képviselők, akik élen járnak a hangulatkeltésben, és tudtak az albizottság üléséről, nem jöttek el. Sok ellentétes vélekedés hangzik el a privatizációról. Egyesek az ütemét kifogásolják, mások a külföldi vagy a hazai befektetők előnyét firtatják, illetve a nyilvánosság nagyobb bevonását szeretnék. Ezekről mi az ön véleménye? - Alaposan meg kell vizsgálni a felvetéseket, előbb gazdaságilag, majd ütköztetni kell a politikai elképzelésekkel, a lakosság véleményével, és ennek alapján kell meghozni a döntéseket. A gyorsaság vagy a lassúság tekintetében meg kell különböztetni bizonyos területeket. Lehet, hogy 1989-90-ben a kereskedelmi hálózatok egy részének gyors volt a privatizációja, s egy részük olcsón került (részben külföldi) tulajdonba. Igazság van ebben is, ugyanakkor más területeken a tulajdonosváltás lassúbb, mint kellene. Még működő vállalatok, ahol tőkeinjekcióra van szükség ahhoz, hogy a működőképesség fennmaradjon, a tőke mielőbbi bekapcsolódását várják. Volt rá példa, hogy a hangulatkeltés miatt bizonytalanodott el a döntést hozók intézménye, s ez súlyos kárt okozott. A külföldi és - egyre inkább - a hazai cégek is óvakodnak szerződéseik részletes tartalmának szellőztetésétől. Ez Nyugaton így szokás, Magyarországon szokatlan, hiszen az állami vállalatok szerződései nagyjából ismertek voltak. Az utóbbi négyöt évben már itt is volt szűkítés. Igaz, sok üzleti megfontolás néha azt igényli, hogy egyes szerződések részletei maradjanak titokban, mégis egyre jobban hajlok afelé, talán néha még az esetleges üzleti veszteség ellenére is fontosabbnak tartom a privatizációs üzletek átláthatóságát, mert a közvélemény e tekintetben bizalmatlan. Számunkra rendkívül fontos, hogy ezt a bizalmat a privatizációban visszaszerezzük. T. T. Kereskedelmi rt., a soproni székhellyel működő leányvállalatának vezetésére, ügyvezető igazgatói beosztásba, megbízható, menedzsertípusú szakembert keres Feltétel: - felsőfokú külkereskedelmi végzettség és gyakorlat - tárgyalóképes németnyelv-tudás - 35 év alatti életkor. Feladat: - a cég ügyeinek folyamatos továbbvitele - a piaci kihívásoknak megfelelő marketingmunka megszervezése. A pályázatot 1993. július 10-éig juttassák el a Hungagent Rt.-hez, cím: Budapest, Lajos u. 11-15. 1023 (levélcím: Budapest, Pf.: 542. 1374). ■ Zugló zöldövezetében 100 m2-es, reprezentatív lakás, két garázzsal, ugyanott 100 m2 es iroda, együtt és külön-külön is eladó A lakás irányára 12,5 millió forint, az iroda irányára 5 millió forint. Zuglói, önálló házat beszámítunk. Telefon: 251-3996, 251-5511 (9-től 17 óráig), 163-4156 (19-től 21 óráig).