Új Magyarország, 1993. július (3. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-01 / 151. szám

Nem lesz egységes gazdasági minisztérium A Miniszterelnöki Sajtóiroda tegnap az alábbi közleményt juttatta el a Magyar Távirati Iro­dához. A kormány a kialakult miniszté­riumi szervezetben semmiféle átszervezést nem tervez e kor­mányzási ciklus alatt. Minden alapot nélkülöz tehát a Népsza­badság tegnap közzétett infor­mációja, amely szerint „a kor­mány még az idén kezdemé­nyezni fogja az egységes gazda­sági minisztérium létrehozását". A kormányzati elképzelések kö­zött sem egy gazdasági csúcsmi­nisztérium felállítása, sem a gaz­dasági ügyekkel foglalkozó mi­nisztériumok összevonása, sem a Nemzetközi Gazdasági Kapcso­latok Minisztériumának meg­szüntetése nem szerepel. Jelen­leg kizárólag a külképviseletek működésének racionalizálása és ennek érdekében egységes kor­mányzati irányítás alá vonása folyik. Sajnálatos, hogy egy országos napilap minden alapot nélkülöző álinformáció alapján a köztisztvi­selőket elbizonytalanító, a kor­mányzat munkáját megnehezítő provokatív híreket röppent fel. Ülésezett az MDF elnöksége Usztal Lezsák az ügyvezető elnök Az MDF tegnapi elnökségi ülé­sén a tagok sorából hiányzott Ba­lás István. Napirend előtt szót ka­pott Zacsek Gyula, aki elmondta: eddig nem kapta kézhez az etikai bizottság róla szóló kizárási hatá­rozatát, ennek következtében to­vábbra is a Demokrata Fórum tagjának tartja magát. Jelezte egyben: fellebbez az Országos Választmánynál. Az elnökség elsőként a mező­gazdaság helyzetét vitatta meg, majd személyi ügyekben dön­tött. Mostantól Nahimi Péter lesz az ügyvezető elnök. Őt váltja majd Boros Péter a tisztségében. Antall József előterjesztése után titkos szavazással a testület úgy határozott, hogy október elsejé­­ től Lezsák Sándor lesz véglegesere a párt ügyvezető elnöke. Lezsák beszámolt bonni láto­gatásának eredményeiről. A CDU politikusai többször is han­goztatták: bíznak az MDF 1994- es választási győzelmében. A két párt politikusai megállapodtak abban, hogy szakértőkkel köl­csönösen támogatják egymást a választási küzdelemben. Ennek jegyében szeptemberben Buda­pesten kétnapos rendezvényt tartanak Választások Kelet-Eu­­rópában címmel, melyen részt vesznek a Demokrata Fórummal rokonszenvező tengerentúli és európai kampánymenedzserek is. (papp) Bírói tekintély A jogállamiság útján való „köz­lekedés" szabályainak betartását a bíróságok biztosíthatják, ám ez a bírói tekitély visszaállítása, s egyfajta „szakmai belső kisugár­zás" nélkül nem megy. Ennek a tekintélynek az alapja pedig a teljes ítélkezési függetlenség. A többi között ezt hangsúlyozta Isépy Tamás, az Igazságügyi Mi­nisztérium politikai államtitkára tegnap, a felújított zalaegerszegi bírósági épület avatásakor. To­vább sokasodnak a jogalkalma­zók feladatai - mondotta -, ame­lyek ellátásához olyan korszerű tárgyi feltételek szükségesek, mint amilyeneket itt teremtettek. Berendezésekkel együtt 1­63 millió forintba került az igazság­ügyi épület tetőtér-beépítéssel egybekötött felújítása, amelynek révén a zalaegerszegi városi, il­letve munkaügyi bíróság, a me­gyei bíróság gazdasági kollégiu­ma és a cégbíróság kapott végle­ges helyet. Hamarosan megkez­dik a szomszédos megyei bírósá­gi műemléképület előrelátható­lag másfél évig tartó rekonstruk­cióját is, amelyre több mint 200 millió forintot szántak. (MTI) A választási stratégiáról kérdéseket tekinti át szombati ülésén a Kereszténydemokra­ta Néppárt intézőbizottsága, de emellett a testület aktuális politikai témákkal is foglalkozik. Rubovszky György, a KDNP ügy­vezető titkára elmondta: az inté­zőbizottsági ülés napirendjén szerepel a választási kampányra való felkészülés is. Az eddigi és­­ eMM ténydemokraták jövőbeni vá­lasztási stratégiájáról a párt kam­pányfőnöke tájékoztatja majd a testület tagjait. A KDNP ügyvezető titkára egyúttal jelezte, hogy a pártve­zetés rövidesen dönt a szóvivői poszt létrehozásáról. Várhatóan a KDNP jövő heti elnökségi ülé­sén határoznak majd a szóvivő személyéről. (MTI) AKCIÓ!AKI EZT A HIRDETÉST MAGÁVAL VISZI, 5%-OS ÁRKEDVEZMÉNYT KAP. DÜZA PCH BAU Kft A Budapest X., Szállás utca 13/A alatt megnyitottuk fürdőszoba-felszerelést, építőanyag- és festékszaküzletünket Gazdag választékban, kedvező áron kínálunk: csempéket, padlóburkolókat, szaniterárut, fürdőkádakat, zuhanytálcákat, vakolóanyagokat, festékeket, vasárukat és nyílászárókat Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 8-tól 16 óráig, szombaton 8-tól 12 óráig. Kabinetajtó A kormány mai ülésén véglege­síti az 1994. évi központi állami költségvetés és a hozzá tartozó csomagterv előterjesztését. A ter­jedelmes dokumentumot hol­nap nyújtják be az Országgyű­lésnek. A kabinet az MTI értesülése szerint csütörtökön több nem­zetközi témáról tárgyal. Ezek kö­zül kiemelkedik annak megvita­tása, hogy a Szerbiával és Mon­tenegróval szembeni ENSZ-tran­­zitembargók várhatóan milyen hatással lesznek a magyar gaz­daságra. Tájékoztató jelentést tárgyalnak meg a kormány tag­jai a nemzetgazdaság 1992. évi munkavédelmi helyzetéről és az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség 1992. évi tevékenységéről. Szó lesz az ülésen a jogutód nélkül megszüntetett Állami Egyház­ügyi Hivatal minősített iratainak felülvizsgálatáról, továbbá a he­lyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, va­lamint egyes centrális aláren­deltségű szervek feladat- és ha­táskörének megállapításával kapcsolatos földművelésügyi ágazati jogszabályok módosítá­sáról. (MTI) ki mint veti betegágyát... Az egészségügyi reform alap­­gondolata, hogy megoldást csak a meglévő pénzeszközök éssze­rű és igazságos átcsoportosítása hozhat, amely a teljesítményará­nyos finanszírozás általánossá válásában ölthet testet. Ezen az úton újabb fontos határkő július 1-je, amikor az alapellátásban ki­teljesedik, a szakellátásban pedig megkezdődik a teljesítményará­nyos fkvameírozás. Ez év áprilisában látott napvi­lágot az a kormányrendelet, amely szerint az alapellátásban júliustól teljesen megszűnik a korábbi, bázis alapú támogatás. Ezt az úgynevezett fix összegű támogatás váltja fel, amelynek értéke felnőtt körzet esetén 20- 30, gyerekkörzetnél 25-35 ezer forint között mozog havonta. Ezzel párhuzamosan 40 forintra emelkedik a biztosítási kártya egy hónapra lebontott alapérté­ke, és megduplázódik a területi pótlék is. Böjte Lajos, a Kórházszövetség főtitkára az MTI érdeklődésére elmondta: a kórházak már egy ideje mérik saját teljesítményü­ket, eddig azonban ennek nem volt pénzügyi vonzata. A megfi­gyelések alapján egyértelmű, hogy csökkenni fog a kórházak bevétele, már csak azért is, mert ezentúl a kihasználatlan ágyak után nem fizet a társadalombiz­tosítás. (MTI) 1993. július 1., csütörtök Balsai: A kormány helyesen járt el (Folytatás az 1. oldalról) Az igazságügy-miniszter el­mondta: félrevezető az igazságtétel fogalmának a kihirdetett alkotmány­­bírósági határozatokhoz való kizáró­lagos kapcsolása, pontosabban az elévülés használata. Ugyanis az Alkotmánybíróság az egyes büntetőeljárási szabályok kiegé­szítéséről szóló, Zétényi Zsolt or­szággyűlési képviselő által elő­terjesztett és a kormány által is támogatott, de még ki nem hir­detett törvényről állapította meg, hogy alkotmányellenes. Az alkotmánybírák továbbá alkot­mányellenesnek minősítették a büntethetőség elévülésének ér­telmezéséről szóló országgyűlési elvi állásfoglalást is. A törvény és az állásfoglalás egyaránt az elé­vülés büntető anyagi és eljárás­jogi kérdéseiről rendelkezik. Az Alkotmánybíróság előtt lévő, a kormány előterjesztése alapján el­fogadott törvény viszont - tiszte­letben tartva az Alkotmánybíró­ságnak a témával kapcsolatban 1992-ben kihirdetett határozatát - nem visszamenőleges ítélkezést vezet be, és nem is utólagosan al­kotott büntetőjogszabályokat ren­del alkalmazni, hanem összefoglal­ja a háborús és emberiség elleni bűn­­cselekményeknek azokat a jogszabá­lyait, amelyek az elkövetés idején (1956-ban) és jeleileg is hatályosak. Balsai István hangsúlyozta azt is, hogy az Alkotmánybíróság hatá­rozatai nem csorbítják sem az Or­szággyűlés, sem a kormány tekin­télyét. Egy jogállamban természe­tes, hogy a törvényalkotók által al­kotmányosnak tartott törvényről az Alkotmánybíróságnak eseten­ként más véleménye van. Mint or­szággyűlési képviselő nem örül­het egyetlen, alkotmányellenes­séget megállapító határozatnak sem, ám a döntéssel nem is vitatkozik. Ugyanakkor, mint igazságügy­miniszter azt látja igazolva, hogy a kormány helyesen járt el, amikor beterjesztett törvényjavaslatát a korábbiaktól teljesen más megkö­zelítésben készítette el. Kijelentette: a hatályos ma­gyar büntetőjogszabályokra és az igazságtétellel kapcsolatos közvélekedésre, továbbá a nem­zetközi joggyakorlatra figyelem­mel az a meggyőződése, hogy - az előreláthatólag szeptember­ben kihirdetésre kerülő alkot­mánybírósági határozatban - az 1956-os háborús eseményekkel kap­csolatos törvény megfelel majd az al­kotmányossági követelményeknek. (MTI) Alkotmánybírósági határozat A frekvenciagazdálkodási törvényről Nem alkotmányellenes a frekven­ciagazdálkodásról szóló, az Or­szággyűlés által 1993. április 27-én elfogadott, de még ki nem hirde­tett törvény. Ezt állapította meg az Alkotmánybíróság a június 29-én aláírt határozatában, amelyet a köztársasági elnöknek a törvény alkotmányossági vizsgálata iránti indítványa, valamint a mulasztás­ban megnyilvánuló alkotmányel­lenesség megszüntetésére hivatal­ból indított eljárása alapján ho­zott, két alkotmánybíró különvé­leményével. Mint ismeretes, a köztársasági elnök a törvény kihirdetése előtt annak megvizsgálását kérte az Al­kotmánybíróságtól, hogy a tör­vény tartalmazza-e a vélemény- és sajtószabadság elemi garanciá­it, illetve hogy a szükségállapotra vonatkozó rendelkezéseket nem kétharmados törvényben kellett volna-e szabályozni. A határozat lemondja: a rend­kívüli állapottal és a szükségálla­pottal kapcsolatos törvényi ren­delkezés alkalmazásával szem­ben alkotmányos követelmény az, hogy az arra felhatalmazott miniszter a rádiótávközlési szol­gálatok átmeneti korlátozására vagy szüneteltetésére vonatko­zó jogával kizárólag a kihirdetett rendkívüli állapot vagy szükség­­állapot idején kívül, azok meg­előzése vagy következményeik elhárítása végett élhet. Az Alkotmánybíróság megál­lapította, hogy a nem kereske­delmi, helyi műsorsugárzásra szolgáló frekvenciaengedélyek elosztása nem a frekvenciatör­vény, hanem a sajtótörvény alapján történik, ezért a testület a vizsgálatot kiterjesztette a saj­tótörvény végrehajtására vonat­kozó alkotmányellenes mulasz­tásra. A kormány nem tett eleget a sajtóról szóló törvény rendel­kezéséből fakadó jogalkotási kö­telezettségének, s alkotmányel­lenes helyzetet idézett elő ezzel, mert az elosztás szabályozatlan­sága - a nem kereskedelmi, helyi stúdiók engedélyezését tekintve - sérti az alkotmányt. Az Alkot­mánybíróság ezért felhívta a kormányt, hogy 1993. július 31- éig rendeletben határozza meg azokat az ismérveket, illetve sza­bályokat, amelyek alapján a nem kereskedelmi, helyi rádió- és te­levízióműsor készítésére szóló stúdióengedélyeket a stúdiók működéséhez rendelkezésre ál­ló frekvenciák mennyiségét meghaladó számú igénylők kö­zött elosztják. (MTI) ,. .. u' * j $ Z -Köztis érdek az áttekinthető privatizáció A privatizációt oly sokféle véle­mény, megítélés kíséri a Parla­mentben és annak falain kívül, hogy a honatyák jónak látták felállítani az Országgyűlés privati­zációs albizottságát. Ennek céljai­ról, valamint a privatizációval kapcsolatos visszásságokról Ta­­kácsy Gyula (MDF), a gazdasági bizottság elnöke, egyben az albi­zottság alelnöke fejtette ki véle­ményét lapunknak. - Milyen előzményei voltak az al­bizottság létrehozásának? - Azért tartottuk fontosnak megalakítását, hogy szakmai vi­tákat, előkészítő tárgyalásokat folytasson olyan kérdésekről, amelyekre a gazdasági bizottság ülésein esetleg nem kerülhetne sor. Mivel az elmúlt időszakban a privatizációval kapcsolatban rengeteg politikai hangulatkeltés volt mind a parlamentben, mind a sajtóban, de elsősorban a kép­viselők körében, jogos igény­ként fogalmazódott meg az albi­zottság felállítása. Sajnálatos, hogy éppen azok a képviselők, akik élen járnak a hangulatkel­tésben, és tudtak az albizottság üléséről, nem jöttek el.­­ Sok ellentétes vélekedés hangzik el a privatizációról. Egyesek az üte­mét kifogásolják, mások a külföldi vagy a hazai befektetők előnyét fir­tatják, illetve a nyilvánosság na­gyobb bevonását szeretnék. Ezekről mi az ön véleménye? - Alaposan meg kell vizsgálni a felvetéseket, előbb gazdasági­lag, majd ütköztetni kell a poli­tikai elképzelésekkel, a lakosság véleményével, és ennek alapján kell meghozni a döntéseket. A gyorsaság vagy a lassúság tekin­tetében meg kell különböztetni bizonyos területeket. Lehet, hogy 1989-90-ben a kereskedel­mi hálózatok egy részének gyors volt a privatizációja, s egy részük olcsón került (részben külföldi) tulajdonba. Igazság van ebben is, ugyanakkor más területeken a tulajdonosváltás lassúbb, mint kellene. Még működő vállalatok, ahol tőkeinjekcióra van szükség ahhoz, hogy a működőképesség fennmaradjon, a tőke mielőbbi bekapcsolódását várják. Volt rá példa, hogy a hangulatkeltés miatt bizonytalanodott el a döntést hozók intézménye, s ez súlyos kárt okozott. A külföldi és - egyre inkább - a hazai cégek is óvakodnak szer­ződéseik részletes tartalmának szellőztetésétől. Ez Nyugaton így szokás, Magyarországon szokatlan, hiszen az állami válla­latok szerződései nagyjából is­mertek voltak. Az utóbbi négy­öt évben már itt is volt szűkítés. Igaz, sok üzleti megfontolás né­ha azt igényli, hogy egyes szer­ződések részletei maradjanak ti­tokban, mégis egyre jobban haj­lok afelé, talán néha még az esetle­ges üzleti veszteség ellenére is fon­tosabbnak tartom a privatizációs üz­letek átláthatóságát, mert a közvé­lemény e tekintetben bizalmatlan. Számunkra rendkívül fontos, hogy ezt a bizalmat a privatizáci­óban visszaszerezzük. T. T. Kereskedelmi rt., a soproni székhellyel működő leányvállalatának vezetésére, ügyvezető igazgatói beosztásba, megbízható, menedzsertípusú szakembert keres Feltétel: - felsőfokú külkereskedelmi végzettség és gyakorlat - tárgyalóképes németnyelv-tudás - 35 év alatti életkor. Feladat: - a cég ügyeinek folyamatos továbbvitele - a piaci kihívásoknak megfelelő marketingmunka megszervezése. A pályázatot 1993. július 10-éig juttassák el a Hungagent Rt.-hez, cím: Budapest, Lajos u. 11-15. 1023 (levélcím: Budapest, Pf.: 542. 1374).­­ ■ Zugló zöldövezetében 100 m2-es, reprezentatív lakás, két garázzsal, ugyanott 100 m2 es iroda, együtt és külön-külön is eladó A lakás irányára 12,5 millió forint, az iroda irányára 5 millió forint. Zuglói, önálló házat beszámítunk. Telefon: 251-3996, 251-5511 (9-től 17 óráig), 163-4156 (19-től 21 óráig).

Next