Új Magyarország, 1993. augusztus (3. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-18 / 192. szám
MHi ^ (Sb^ Szaúdi olajszármazék, Moszkvics-kapcsolat Miről tudósítja a Welcome Amerikát? Mostanában a keleti kapcsolatokról esik sok szó az Egyesült Államokban, Kanadában, Mexikóban és Ausztráliában sugárzott műholdas tévéadásban, a Budapesten készülő angol nyelvű Welcome to Hungary-ban - számolt be az adás újdonságairól Magonyi Zsolt producer-igazgató. - A keleti piac ugyan összeomlott, de az orosz cégek egyre nagyobb érdeklődéssel fordulnak a magyar gazdaság felé, s ez reményt ad a kapcsolatok újjáteremtődésére. Szalóki István, a Mal Rt. vezérigazgatója például arról nyilatkozott, hogy remény van a szibériai gáz- és kőolajlelőhelyek közös kiaknázására, s ez akár harmadik - nyugati - befektető bekapcsolódására is módot adhat. A Dunalakk Kft. a Moszkvics autógyárnak szállít festékcsaládot, s hozzá technológiát is exportál, előreláthatólag több százmillió forint értékben. Rózsa Ferenc ügyvezető igazgató elmondta, hogy a festék fejében autót kapnak, ezt az orosz piacon értékesítik, a pénzt Nyugaton eladható keresett nyersanyagba fektetik, festékalapanyagot vesznek érte, s ezt dolgozzák föl itthon. Még Magyarországon sem sokan tudják, hogy a nemrég egységessé vált szaúd-arábiai nemzeti olajtársaságnak van magyar leányvállalata, az AGM Oil. Ez most akarja termékeit megismertetni a magyarországi vásárlókkal, ám elképzelései szerint innen szeretné a környező országok piacát is meghódítani. Ebben az esetben Magyarországon csomagoló, illetve kiszerelő üzemeket létesít, ide természetesen Szaúd-Arábiából Fiumén át érkezik az áru, amely mind minőségét, mind árát tekintve erős konkurencia a Shellnek s a többi olajterméket forgalmazó világcégnek. A Welcome-adás tudósít a budapesti divatról, a Zala megyei befektetési lehetőségekről, a Gösser sör magyarországi térhódításáról. Nagy visszhangot váltott ki a hazánkból elszármazott Fáskerty Gáborral Bangkokban készített interjú. Ebben szó esett érdekes magyarországi tapasztalatokról: az ismert üzletembernek vannak vállalatai az Egyesült Államokban, Malaysiában és hazánkban is. Összehasonlításai igen érdekesek és tanulságosak. Fáskerty Gábor egyébként hazánk tiszteletbeli malaysiai konzulja, ezekben a napokban éppen Európában tartózkodik, s most ül le tárgyalni Münchenben a Welcome-ot képviselő Magony Zsolttal a Kuala Lumpurban közösen lebonyolítandó magyar napokról. Mindez nem csupán szóban és képben jelenik meg a képernyőn, hanem írásban is: részint az Új Magyarország amerikai melléklete közli az adás legérdekesebb részeinek szerkesztett változatát, részint pedig a közeljövőben napvilágot lát hasonló tartalommal az a százoldalas reprezentatív kiadvány, amely angol, illetve magyar nyelven is közreadja a cikkeket, valamint hazai és környező országokbeli vállalatok amerikai üzleti köröknek szóló reklámjait. (v. m.) III. évfolyam, 192. szám )I II 1993. augusztus 18., szerda GAZDASÁG A tálalás olykor tisztességtelen • A vagyonügynökség nem fél a kritikáktól A privatizáció legelszántabb kritikusai sem vonhatják kétségbe: az Állami Vagyonügynökség igen nagy erőfeszítéseket tesz a nyilvánosság szélesítésében. Az utóbbi hónapokban változás következett be, mégpedig egy tudatos stratégia megvalósításának eredményeképpen. A folyamatról Osmán Péter igazgatót kérdeztük. - Meglehetősen sok elmarasztalás éri az Állami Vagyonügynökséget. A marketingmunka javítása változtathat a megítélésen? - Természetesen igen. De szeretném hangsúlyozni, a privatizáció nyitottsága nemcsak politikai okokból fontos. Ennek van egy racionális, piaci vetülete is, nevezetesen: az értékesítésre szánt árucikk megismertetése. Amiről ugyanis nincs kellő áttekintése a vevőnek, azt nem veszi meg. Attól a portékától tart, az számára gyanús. Vagyis a marketingmunka technikai feltétele a privatizációnak, amely során minél több hozzáférhető információt kell közreadni. Mégpedig mindenkihez, a piac valamennyi szereplőjéhez, így érhető el, hogy csak megalapozott aggályok kapjanak hangot, ne pedig az információhiányból eredő vélt kétségek. Természetesen más kérdés, hogy egy tranzakciónak mindig vannak győztesei és vesztesei, s a közvéleményben sokkal mélyebb nyomot hagy a vesztesek csalódott méltatlankodása, mint a nyertesek elégedett megnyilatkozása. Az utóbbi időben szép számú együttműködési szerződés köttetett az ÁVÜ és a legkülönbözőbb szakmai, érdekképviseleti szervek között. Az ünnepélyes aláírásokat követi-e érdemi munka? - A tapasztalat szerint sokkal könnyebb valamit aláírni, mint annak tartalmát kőkeményen végrehajtani. Vannak jó és rossz példák egyaránt. Nagyon eredményesen dolgozunk például számos szakmai szövetséggel, kamarával, de az ellenkezője is igaz. Az ÁVÜ például hatvan könyvtár számára fizette elő a Privoinfó-t. Közülük több hasznosítja a kiadványt, mások viszont még csak azt a fáradságot sem veszik, hogy fellapozzák. Persze a kapcsolatok gondozása mindkét szerződő félnek, tehát az ÁVÜ-nek is feladata. Folyamatosan új és aktuális információkat kell szolgáltatnunk, s ennek részét képezik az általunk felkért szakemberek előadásai. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az elvekről ne általánosságban, hanem a vagyonügynökség gyakorlatával egyező módon tájékoztassuk az érdekelteket. - Kezdeményezéseiknek milyen visszhangja van? - A privatizáció kritikája során egyre ritkább az információhiány felemlegetése. De a fogadtatás mégsem egyértelmű. Amikor például megszerveztük az ÁVÜ illetékeseinek naponta kijelölt fogadóóráját, erre az volt a reakció, ez a napi egy óra kevés... És persze sok kritika ér egy-egy konkrét tranzakciót, különösen az árak nyilvánosságra hozatalát igényli a közvélemény. Szeretném hangsúlyozni, a vagyonügynökség nem tart a reflektorfénytől és nem fél a kritikáktól. Hibák nélkül nincs privatizáció, ám ezen hibák tálalása, tolmácsolása és kommentálása a közvélemény felé nem mindig tisztességes módon történik. Lehetségesnek véli, hogy a marketing révén az utca embere is tiszta képet lásson a privatizációról? - Ezért dolgozunk. És nemcsak elkezdtük, csináljuk, de új kezdeményezésekkel folytatjuk is a munkát. Komoly lépéseket teszünk az információforgalmazásban, megcéloztuk a kereskedelmi rádióadókat - ezek egyébként jelentős árengedménnyel köztik információinkat -, s az elektromos médiák közül most a kábeltelevíziókkal építjük ki kapcsolatainkat. Mindenkihez el akarunk jutni, minden állampolgárhoz, meggyőződésem szerint ezzel nem egyszerű propagandát végzünk, hanem társadalom- és gazdaságpolitikai célokat szolgálunk Vasvári Éva Bordaridó Bogláron is Augusztus 20-tól 22-ig a balatonboglári Platán strand előtti szabadtéri színpadon ismét megrendezik az ország egyik legnagyobb borünnepét, a boglári szüretet. A háromnapos dáridó augusztus 20-i ünnepélyes megnyitójának díszvendége Szabó János földművelésügyi miniszter lesz, aki beszédében a szőlő- és borágazat helyzetéről mondja el gondolatait. A 14. alkalommal tartandó szüreti mulatságot a májusban részvénytársasággá átalakult Balatonboglári Borgazdasági Rt. és a helyi önkormányzat rendezi. A fesztivál programja ezúttal a korábbi éveknél is látványosabbnak ígérkezik, hiszen a folklórprogramokon kívül sport- és koncertrendezvények, művészeti tárlatok közönségvetélkedők, ejtőernyős bemutató, mazsorettcsapat és esti tűzijáték is színesíti a szüreti mulatságot. A rendezvény, amelyre hozzávetőleg ötvenezer vendéget várnak, több millió forintjába kerül a borgazdaságnak. Ezt az összeget szívesen fordítják a rendezvényre annak ellenére, hogy a részvénytársasággá alakuláskor veszteséges volt a mérleg. Abban bíznak ugyanis, hogy az év végére már nyereségesek lesznek. Ehhez pedig nélkülözhetetlen a jó marketing munka, amelynek része ez a mostani szüreti fesztivál. Mint a BB emblémás társaság illetékese elmondta, ez év végéig mintegy 24-25 millió palack bort, pezsgőt és Martinit szeretnének értékesíteni, és ebből elsősorban a pezsgő az, amit - lévén magasabb feldolgozottságú és nagyobb nyereséget hozó termék - kiemelt áruként kezelnek. Ez utóbbiból hétmillió palack kerül a hazai fogyasztók asztalára, ötmillió pezsgőspalackot pedig az angol, az amerikai, a holland és a svéd piacra szánnak. Arra a kérdésünkre, hogy az 1990-benelvesztett keleti országokba miként akarnak ismét betörni, azt a választ kaptuk, hogy a múlt év óta a volt Szovjetunió utódállamaiban ismét megnőtt az érdeklődés a boglári borok és pezsgők iránt. Noha az augusztusi szüreten elsősorban a szőlő levének alkoholos változata lesz kapós, azért minden valószínűség szerint abból a 25-30 millió doboz üdítőből is sok fogy majd a háromnapos mulatságon, amelynek szőlő, kajszi- és őszibarack alapanyagát a boglári gyümölcsösök adták. (Egri) Erőfeszítések az adósság csökkentésére Újabb sikerek felé tart a Rába Rt. A tavalyi esztendő volt a Rába hosszú idő után első sikeres éve: kétévi veszteséges működés után 74,4 millió forint nyereséggel zárták 1992-t. A Rába Rt. igazgatósága a közelmúltban elfogadta a társaság 1993. 1. félévi működéséről szóló gazdasági beszámolót. A jelentés visszautal a közelmúlt időszakára, amikor elsősorban a kelet-európai piac összeomlása következtében a Rába gazdálkodásában kialakult negatív tendenciák megoldására program készült. E program révén lett 1992, a stabilizáció első sikeres éve. Ez a tendencia - fogalmaz, a jelentés - összhangban a vállalat stratégiai tervére épülő operatív tervvel, 1993 I. félévében is folytatódott: piaci pozícióikat megőrizve teljesítették időarányos árbevételi és eredménytervüket: 8,7 milliárd forintos nettó árbevétel mellett realizált adózás előtti nyereség a beszámolás időszakában 182,1 millió forintot tett ki. Ez utóbbi az éves terv arányában 60 százalékos teljesítésnek felelt meg félévkor. Az 1992. évi összteljesítményhez viszonyítva pedig már a vizsgált időhorizonton is közel 150 százalékos növekményt tartalmaz. Árbevételi teljesítményük 101,2 százalékos, eredménytervük teljesítése pedig 120,1 százalékos volt - állapítja meg a gazdasági igazgató testület által elfogadott jelentése. A beszámoló részletesen foglalkozik az egyes értékesítési területek, a költségek alakulásával, a vagyoni helyzettel. Egyebek között megállapítja: a Rába értékesítési tevékenységét ebben az időszakban is az exporteladások magas és növekvő aránya jellemezte: míg 1992-ben a vállalat összes nettó árbevételének 58,5 százaléka származott exportértékesítésből, addig ez az arány 1993 I. félévében meghaladta a 60 százalékot. Az exportértékesítésen belül a keleti és nyugati piac aránya 26,1 és 73,9 százalékban oszlott meg, azaz nőtt a nyugati reláció aránya. A kedvező pénzügyi folyamatok hatására a társaság likviditási helyzetében is folytatódott a javuló tendencia. A pénzügyi helyzetben 1992-ben megindult kedvező folyamatok tovább folytatódtak, s ezáltal alapot adnak arra, hogy megteremtsük a teljes pénzügyi stabilitás alapjait - hangsúlyozza a jelentés. A termelés emberi oldalát vizsgálva a gazdasági igazgatóság beszámolója megállapítja, hogy a létszám 1992-ben megindult csökkentése az idén is folytatódott. A piaci helyzethez igazodás érdekében hozott létszámcsökkentő intézkedések, a természetes munkaerőmozgás, valamint a privatizációs program együttes hatásaként az 1992. december 31-i napi úgynevezett záró létszám 1993. június 30-ára - 1036 fős csökkenés mellett - 8134 főt tett ki. A létszámcsökkentő folyamatok minőségét tekintve megállapítható, hogy a kevésbé kvalifikált munkaerő távozása nagyobb arányú volt. Például szalomunkás 12 százalék, betanított munkás 18 százalék, segédmunkás 28 százalék. A vállalattól távozott szellemi dolgozók összetétele is hasonlóan jellemezhető. A jelentés összefoglalóan megállapítja: A társaság alakulás utáni első üzleti évében, 1992- ben alapvetően helyes folyamatok indultak el a működésben. Az 1993. évi gazdálkodás a közgyűlés által elfogadott üzleti tervben rögzített feladatok, az abban megfogalmazott intézkedések végrehajtásával folyik. Az 1993 I. félévének teljesítménye jó alapot ad arra, hogy az éves célkitűzéseinket a termelési, gazdálkodási folyamat valamennyi részterületén teljesítsék. Az igazgatóság vitájában - az elismerés mellett - az is hangot kapott, hogy a pénzügyi kötelezettségek teljesítése, a hitelek törlesztése mellett a figyelmet és az erőforrásokat a fejlesztésekre kell összpontosítani, mert csak ezek alapozhatják meg a holnap eredményeit. A Rába Rt. mai működése megfelelő eredményességű, de az eredményből sajnos nagyon sokat elvisz a korábbi adósságállomány csökkentése. Ha ezektől megszabadulhatna a Rába, erőforrásait a műszaki fejlesztésre fordíthatná, s a várt konszolidáció sokkal hamarabb bekövetkezhetne. (h) A japán nagysövg_in láthatta a disznó Kallódér^grar^mnökök, figyelem! Ha sok olyan gazda lenne Magyarországon, rsimi Bereczki Ferenc, nemigen kellene félteni a mezőgazdaságot. A középkorú férfi semmit nem bíz a véletlenre. Ismeri a szakirodalmat, a legújabb tudományos eredményeket, elutazott Franciaországba is tanulni, új ismereteket szerezni. Évente 1200 sertést hizlal, s nem szívesen gondol arra, hogy az ő „minőségi" disznói a felvásárlónál holmi kommersz áru közé keverednek. Amíg beszélgetünk, a józsai „birtokon" fia vigyázza az állatokat. - Nem lehet nem észrevenni, milyen odaadással dolgozik saját gazdaságában. Mintha hivatásának tekintené a gazdálkodást. - A szüleim balmazújvárosi parasztemberek voltak. Beleszülettem a falusi életformába, gyermekkoromtól végzek mezőgazdasági munkát. Kamaszként éltem meg, hogy apám 1956-ban visszakapta a földet. Négy évig gazdálkodhattunk, azután behajtották a tsz-be. Érdemes lenne egyszer felidézni, mennyit fejlődött ez alatt a négy év alatt a mezőgazdaság. Sajnos az elkövetkező három évtizedben sokan elfelejtettek gazdálkodni, más életformát választottak. Nekünk később is volt háztájunk, apámtól tanultam meg a föld szeretetét, neki köszönhetem az elhivatottságot. A debreceni Fazekas Mihály Gimnáziumba jártam, délután három körül értem haza Újvárosba. Előbb az állatokat láttam el, csak utána ülhettem le tanulni. - Huszonöt éven keresztül mégis az egészségügyben dolgozott „főállásban". - Igen, laboratóriumban dolgoztam, s csak egy éve vagyok független vállalkozó. Szerettem az egészségügyet is, sokat tanultam a klinikán. - Közben persze mindig volt telke, állata. - Amíg édesanyám élt, tyúkokat tartottunk, tenyészállományunk volt. Lassan kinőttük a háztáji gazdálkodás kereteit. Ötven-száz disznót korábban is meghizlaltunk, ma négyszáz-ötszáz állat van egyszerre a telepünkön. Úgy hallom, mindennél fontosabbnak tartja a szakszerűséget. - Autodidakta módon szereztem meg a tudást. Öt évvel ezelőtt volt egy nagy takarmányárrobbanás. Minden létező szakirodalmat elolvastam, megtanultam, hogyan kell elkészíteni az állatok táplálékát, hogy optimális legyen az ellátásuk. Nyitva tartottam a szemem, az állattartásról nemigen tudnak nekem újat mondani. - Azt hallottam, úgy félti a disznókat, hogy még a japán nagykövetet sem volt hajlandó fogadni a telepen. - Épp akkor járt a megyében, amikor felröppent a sertéspestis híre. Senkit nem engedtem az állatok közelébe, féltem a fertőzéstől. Élőállat-biztosítás nincs, egy ilyen állomány értéke 5 millió forint. A szakszerűség a mi esetünkben létkérdés. Állandó partnerekkel dolgozom, a nádudvari húsüzemnek adom le az állatokat, a vágási eredményeim a legjobbak. A malacokat törzstelepről vásárolom, egy kaposvári fajtával foglalkozom. - Mire használja majd a kárpótlási jegyét? - Természetesen földet veszek. Kell a takarmány az állatoknak. Az újvárosi föld nagyon jó. Errefelé azt mondják: mindent megterem, ha az ember nem felejt el belevetni. Nem felejtettem el nagyapám szavait. A jószágból meg lehet gazdagodni, de az igazi érték a föld. - Fiai rövidesen a nyomdokába lépnek. - A nagyobbik fiam a szarvasi főiskolán tanul, óriási tervei vannak. A kisebbik a pallagi mezőgazdasági technikumot végezte el. Ő inkább a fóliázás felé kacsingat. Mindketten szeretnek és tudnak dolgozni. Magyarországon az a baj, hogy leszoktak az emberek a munkáról, mindenki kereskedni akar, dolgozni alig valaki. Biztos vagyok benne, hogy húsz év múlva nálunk is olyan sertéstelepek lesznek, mint Franciaországban, Hollandiában. S talán olyanok is akadnak majd, akik nem ülnek be tízezer forintért egy irodába dolgozni, ha látják, hogy a korszerű gazdálkodásból jól meg lehet élni. A hitelek dolga lassan elrendeződik; ami nagyon hiányzik, az a mezőgazdasági dolgozók érdekképviselete. A termelőket védeni kell a felvásárlóktól, és szükség lenne tanácsadói hálózat kiépítésére is. A kallódó agrármérnökök vállalkozhatnának erre. A tudás pénz. Ha valaki ismeri a korszerű készítményeket, ha megfelelő fajtát választ, ha optimálisan táplálja az állatot, lényegesen nagyobb haszonra tehet szert, mint az, aki szaktudás nélkül gazdálkodik. Fazekas Valéria A Magyar Nemzeti Bank hivatalos valutaárfolyamai Érvényben: 1993. augusztus 17-én A Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamai Érvényben: 1993. augusztus 17-én Devizanem Vételi Közép Eladási árfolyam 1 egységre, forintban Pénznem Vételi Közép Eladási árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 139,95 141,35 142,75 Ausztrál dollár 64,12 64,74 65,36 Belga frank 01 OOP 261,81 264,14 266,47 Dán korona 13,49 13,62 13,75 Finn márka 16,10 16,30 16,50 Francia frank 15,75 15,89 16,03 Görög drachma (100) 39,71 40,13 40,55 holland forint 49,82 49,93 50,04 Holland forint 49,56 49,99 50,42 Ir font 131,41 131,43 131,75 Ir font 129,81 131,11 132,41 Japán yen (100) 93,33 93,48 93,63 Japán yen (100) 93,14 93,74 94,34 Kanadai dollár 72,24 72,41 72,58 Kanadai dollár 71,62 72,32 73,02 Kuvaiti dinár 315,30 315,99316,68 Kuvaiti dinár 313,05 315,80318,55 Német márka 56,12 56,24 56,36 Német márka 55,81 56,29 56,77 Norvég korona 12,89 12,92 12,95 Norvég korong 12,79 12,91 13,03 Olasz líra (1000) 59,10 59,26 59,42 Olasz Ura (1000) 58,47 59,11 59,75 Osztrák schilling (100) 797,85 799,55801,25 Osztrák schilling (100) 793,56 800,36807,16 Portugál escudo (100 54,63 54,77 54,91 Portugál escudo (100 54,12 54,67 55,22 Spanyol peseta (100) 67,80 67,99 68,18 Spanyol peseta (100) 67,08 67,84 68,60 Svájci frank 63,21 63,35 63,49 Svájci frank 62,91 63,45 63,99 Svéd korona 11,79 11,82 11,85 Svéd korona 11,69 11,82 11,95 Tr. és cl. rubel 27,43 27,50 27,57 USA-dollár 94,18 94,96 95,74 USA-dollár 94,85 95,05 95,25 ECU (Közös Piac) 106,09 107,07 106,05 ECU (Közös Piac) 106,81 107,06107,31 Angol font 141,30 141,65142,00 Ausztrál dollár 64,62 64,77 64,92 Belga frank (100) 263,74 264,32264,90 Dán korona 13,61 13,64 13,67 Finn márka 16,29 16,34 16,39 Francia frank 15,87 15,91 15,95