Új Magyarország, 1993. augusztus (3. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-23 / 195. szám

III. évfolyam, 19.­I. szám )Id­ 1993. augusztus 23., hétfő BELFÖLD X 35.5 .­2-Az Irgalmasrend visszakapja volt budai kórházát Nincsenek elvesztegetett mliók Lapunk augusztus 17-i számában interjút közöltünk Neumark Tamással, az ORFI főorvosával. Ő azt állította: meghiúsulni látszik a Magyar Irgal­masrend volt budai kórházának visszavétele, ráadásul sok millió dollár­nyi anyagi támogatástól esik el a magyar népegészségügy, így a Népjó­léti Minisztérium fogadóképességének hiánya miatt. A tisztesség úgy kí­vánja, a másik fél is fejthesse ki véleményét - ezért felkerestük Bálint Gézát, az ORFI főigazgató-főorvosát, valamint Fehér Miklóst, a Népjóléti Minisztérium egészségpolitikai főosztályának vezetőjét. - Elöljáróban szeretném leszögezni, mindketten szívünkön viseljük az ORFI jövőjét - mondta Bálint Géza. - Jómagam 1960 óta dolgozom itt, s korábban Fehér Miklós is hét éven át itt gyógyított. Az ORFI a világ legna­gyobb reumatológiai kórháza az ágyszá­mot tekintve, külföldön jó reputáci­ója van, s talán nem tűnik szerényte­lenségnek, ha azt mondom, a ma­gyar egészségügynek nem egy rossz intézménye.­­ Neumark Tamás elmondása szerint 1991. januárjában kezdődtek meg a tár­gyalások a kórháznak a Magyar Irgal­masrend számára történő visszaadásá­ról; ő egy tervdokumentációt is átadott, ám áprilisban e megbeszélések egy évre megszakadtak. Szerinte így sok száz mil­lió forintos hiteltől, segélytől esett el a magyar egészségügy... - Való igaz, hogy ő bemutatott egy tervezetet a minisztériumban - vette át a szót Fehér Miklós. - Ám amikor ezt a tervtanulmányt meg­látta Surján László miniszter, Jávor András államtitkár és Várszegi Aszt­­rik, a Püspökkari Konferencia akkori titkára, egyöntetűen az volt a véle­ményük, az megvalósíthatatlan. Mi­ért? Mert valóban szerepelt benne egy nyolcszázmillió schillinges tétel, amit úgymond kölcsönként folyósí­tanának osztrák bankok, biztosítók, de erről papíron semmiféle ajánla­tot, szándéknyilatkozatot nem mu­tatott be nekünk. Ráadásul, ha köl­csönről van szó, azt ugye egyszer vissza is kell fizetni! Egy kórház mi­ből lett volna képes erre? Ha profit­­orientáltan működik. Igen ám, de abban valamennyien egyetértet­tünk: egy irgalmasrendi kórház profit­­orientált működtetésének nincsenek meg a hagyományai. Sőt, ez egyszerűen er­kölcsi, etikai képtelenség lenne egy karitatív tevékenységet végző rend esetében. - Egyéb szakmai kifogásaink vol­tak, mert mindenképpen szeret­nénk megőrizni a kórház egységét - szólt ismét Bálint Géza. - Mi soha nem vitattuk azt, hogy az Irgalmasrend tulajdonosként visszakapja a kórházát. Amikor 1991 elején kineveztek fő­igazgatónak, első ténykedésem az volt, hogy levelet írtam ez ügyben Várszegi Asztriknak. Ahhoz viszont ragaszkodunk, hogy az intézmény működőképessége a jövőben is biz­tosítva legyen! Jószándékunkat bi­zonyítja, hogy 1991 decemberében az ORFI-ban megalakult az Irgal­masrendi Konvent két idős szerze­tessel, akik közül az egyik a kórház lelkésze. 1992 áprilisában folytatód­tak a tárgyalások, s mi több alterna­tívát is feajánlottunk- de Neumark Tamásnak egyik sem felelt meg. - Önök tulajdonképpen miért Neu­­mark Tamással tárgyaltak? - Abban az időben ő volt a Magyar Irgalmasrend tartományfőnökének a megbízottja. Ám ma már nem az: ez év márciusában kelt levelében ar­ról tájékoztatott, hogy a jövőben ir­galmasrendi ügyekkel nem foglal­kozik. Ezt megelőzően ez év január­jában arról értesített engem Brian P. O'Donnell, az Irgalmasrend prior ge­nerálisa, hogy a magyar provincia meghatározatlan átmeneti időre az osztrák provincia felügyelete alá tar­tozó tartományi bizottsággá alakult, s így az osztrák tartományi rendfő­nök a felelős bármilyen döntésért az Irgalmasrend korábbi magyarorszá­gi tulajdonainak visszaigénylésével és használatával kapcsolatosan. - Tárgyaltak-e már az osztrák tarto­mányi rendfőnökkel a tulajdonátadásról? - Igen, s ez év március 17-én szán­déknyilatkozatot írtunk alá, ame­lyen egyebek között Jávor András államtitkár kézjegye is szerepel. Megállapodtunk, hogy ez év végéig telekkönyvileg az Irgalmasrend visszakapja volt budai kórházát, ugyanakkor mivel a rend jelenleg nem képes átvenni és használni az ingatlanokat, azokat korlátlan időre átadja az ORFI-nak egészségügyi szolgáltatások céljából. A végrehaj­tási szerződés előkészítését a két fél szakértői közösen dolgozzák ki.­­ Neumark Tamás szerint a Magyar Irgalmasrendi Kórház Alapítványnak befizetett pénzösszegekből igenis mű­ködtetni lehetne a kórházat!­­ A prior generális többször kifej­tette: elvi okokból ellenzik ilyen ala­pítvány létrehozását, mert ez távol áll a rend szellemiségétől. Egy irgal­masrendi kórház nem lehetne pro­fitorientált. Most létrehozunk egy alapítványt az ORFI javára, s ide be­fizethetik a pénzt azok, akik szívü­kön viselik a kórház ü­gyét! - Mi lesz most az ORFI-val? Mi lesz ezután a neve? - Marad az eddigi, hiszen a rend képviselői azt mondják: ők nem ad­hatják a nevüket annak a kórház­nak - ami ugyan az ő tulajdonuk, de nem ők működtetik - szólt ismét Fe­hér Miklós. - Az ORFI-ban továbbra is fenn kívánják tartani a jelenlegi magas színtű ellátást, s a hazai gyógy-idegenforgalom bázisává is kívánják fejleszteni. A gyógy-ide­­genforgalomból befolyó pénzt teljes egészében az egészségügybe kell visszaforgatni. Azért azt reálisan lát­ni kell: Magyarországon még hosszú ideig nem lesz olyan nagyság­­rendű kereset e téren, amely önmagá­ban eltarthatná a kórházat - így mű­ködésének nagyobb részét ezentúl is a társadalomribiztosítás fedezi majd. . Faggyas Katalin Kriminológiai kongresszus Tegnaptól hat napon át tanácskoznak Buda­pesten a XI.Nemzetközi Kriminológiai Kongresz­­szus résztvevői, a Nemzetközi Kriminológiai Társaság szervezéséban. E társaság 1938-ban, Európában alakult meg, kormányoktól füg­getlen szervezet, tanácsadói státussal az Egyesült Nemzetek Szervezete és az­ Európa Tanács mellett. A társaság eddig 48 nemzet­közi kriminológiai kurzust szervezett, s öt­évenként tartja - legutóbb 1988-ban, Ham­burgban - világkongresszusát. Központja Párizsban van, elnöke Albert D. Reiss, az Egye­sült Államok Yale Egyetemének professzora. A budapesti kongresszust a Magyar Krimi­nológiai Társaság készítette elő, amelynek Szabó András, az Alkotmánybíróság bírája az elnöke. Az augusztus 22-től 27-ig tartó nem­zetközi eszmecsere fő témája: A társadalmi­politikai változások és a bűnözés - a 21. század kihívása. 1. A türelem fölénye• A holnapi Bertalan-napról sokaknak az a bizo­nyos Szint Bertalan éj jut az eszébe, amely a keresztény Európa történetének egyik legemlé­kezetesebb mélypontja, a páneurópai intoleran­cia egyik legsötétebb jelképe. A vallási fanatiz­mussal és politikai cinizmussal párosuló mér­téktelen hatalomvágy „eredményeként" az 1572. augusztus 24-ére virradó éjszakán - a beteges francia király tudtával és beleegyezésé­vel, sőt részvételével - francia katolikusok vér­fürdőt rendeztek a Párizsba - Bourbon Henrik esküvőjére - érkező francia kálvinisták (huge­nották) körében. Az egész országra kiterjedő vé­rengzés három napja alatt több ezer hugenotta - nemcsak fegyvert viselő férfiak, hanem nők és gyermekek is - pusztult el. A vadállati mészár­lás annak a csaknem négy évtizedes polgárhá­borúnak a gyújtópontja volt, amely a jakobinus diktatúra és a náci megszállás mellett a „dicső­séges" francia történelem legdicstelenebb fejeze­tei közé tartozik. Manapság, amikor unalomig ismételt frázissá vált kényszerű lemaradásunk, felzárkózási kényszerünk a nálunk fejlettebb nyugati világhoz, nem fölösleges emlékeztetni az úgynevezett vallásháborúk korszakára, a „csaknem száz évig tartó" Szent Bertalan-éjre. Amikor a lutheri, kálvini, unitárius és egyéb irányzatú reformáció -és a velejáró polgári és nemzeti szabadságtörekvések - alapjaiban men­t­ették meg a katolikus, feudális-dinasztikus urópát. Amikor az intolerancia, a gyűlölkö­dés, a gyilkos indulat kísérletként járta be a „művelt Nyugatot"­­ Angliától Franciaorszá­gon át a Német-római Birodalomig. Amikor Angliában néhány év leforgása alatt hol a kato­likusok, hol a protestánsok minősültek­­eretne­keknek és üldözendő alattvalóknak, amikor Né­metországban a több évtizedes viszályt és pusz­títást lezáró 1555-ös augsburgi vallásbéke a vallás szabad megválasztását kizárólag a világi -fejedelmi­­ hatalomnak garantálta (a „cuius regio, eius religio" elv alapján), az alattvalók­nak nem, amikor II. Fülöp spanyol király nevé­ben 1568-ban a protestáns Németalföld vala­mennyi lakosát eretnekségért halálra ítélték, és Alba herceg vezérletéiül ezreket felakasztottak, megégettek, bebörtönöztek, száműztek stb... Akkor a három részre szakadt (és részben a tö­rök által elfoglalt) Magyarországon a hitviták nem torkolltak vallásháborúba, olyan jellegű eretneküldözésbe, mint Nyugaton. Sőt, az erdé­lyi rendi országgyűlésen - János Zsigmond fe­jedelem toleráns valláspolitikájának szellemé­ben - 1568 januárjában olyan törvényt hoztak, amely példa nélkül áll a korabeli Európában. Kimondták, hogy „a hit Istennek ajándéka", és senkit nem szabad semmilyen hitvallás elfoga­dására vagy elvetésére kényszeríteni. Az utóbbi évszázadban hazánkban is ragály­ként terjedő türelmetlen, indulatos viselkedés, a rendszerváltozás után a társadalmat eluraló gátlástalan erőszak nem „morbus hungaricus", inkább kívülről - Nyugatról - behurcolt beteg­ség. Ne feledjük, a türelem ősi nemzeti eré­nyünk. Szent István intelmeiben arra kérte fi­át: legyen türelmes mindenkihez, mert a türel­metlenek zsarnokoskodnak. Babits találóan ál­lapította meg a magyar jellemről: a magyar két­ségkívül türelmes nép, de türelme nem a „bir­kák s szamarak erénye". A magyar türelem fö­lény s nem alázat. Ezért nem átváltozásra, a ro­hanó világ divatozó áramlatainak, zavaros erő­inek kritikátlan, türelmetlen átvételére van szükség - inkább magunkba szállásra... Ne feledjük, Szent Bertalan-éj következik. F.S. A MŰVELŐDÉSI ÉS KÖZOKTATÁSI MINISZTÉRIUM MŰVELŐDÉSGAZDASÁGI FŐOLHÁLYA keres közgazdászt/üzemgazdászt, költségvetési feladatok ellátására, valamint Jogászt, Ingatlan- és a kincstárivagyon-ügyek ellátására. Az álláshelyek azonnal betölthetők. Bérezés: a köztisztviselői törvényben foglaltak figyelembevéte­lével, megegyezés szerint. Jelentkezni lehet szakmai önéletrajzzal, a főosztály titkárságán (Budapest V., Szalay u. 10-14. VI. em. 650.). Érdeklődni lehet a 131-6939-es telefonon, A K­NEVEZÉSI LAP ELEKTOR KALANDOR Számítógépes televíziós játék Nevem:....................................................... Címem:....................................................... Telefonszámom:....................................... Életkorom:.................................................. Mióta játszom Nintendóval?.................. Egyéni játékra jelentkezem: [7] Családi játékra jelentkezünk: El] A jelentkezési lapot saját fényképeddel, leragasztott borítékban küldd el címünkre: 1922 Budapest, Pf.: 167. Játékidők a TV2-n: Hétfőn, kedden, szerdán, és csütörtökön 17.50-18.00 óráig. Vasárnap 9.50-10.00 óráig családi játék. Karinthy Frigyes: A magyar pénzhiány oknyomozó története Szuhay Balázs: Vezérciki Alföldi Imre: Passzivisták kitüntetése Bodnár Gyula: Vitám et sanguinem Isziay Zoltán: Felberizsa Galambos Szilveszter: ismerősök a vonatról A Humor és politika rovatunkban Püski Sándorral beszélgetünk. Kellett ez nekünk? címmel folytatódik Kaposy Miklós humortörténeti sorozata. Ezenkívül mintegy 60 rajz foglalkozik történelmünkkel, múltunkkal, jelenünkkel, jövőnkkel és­­ egyéb kiismerhetetlen dolgainkkal. Már egy villamosjegy áráért megvásárolhatja a Ludas Matyit! if­­j Válassza a legjobbat, ne a legolcsóbbat! vákuumos arctisztítás mikrotetoválás cellulit kezelés műköröm szolárium exkluzív kozmetikában várjuk önt! 1016 . Budapest, / Heptalja út 22. Bejelentkezés: . 182-0618­­­3 t abrahámhegyen eladó / ••Mi u­n kétszintes nyaralóval.

Next