Új Magyarország, 1993. szeptember (3. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-01 / 203. szám

Kapcsolataink rendezettek Antall József miniszterelnök teg­nap hivatalában fogadta Iikka Sikiiiniu’ii finn parlamenti elnö­köt. A találkozón nagy figyelmet szenteltek a Baltikum és a Balkán biztonságpolitikai kérdéseinek. A magyar kormányfő leszö­gezte, hogy régiónkon túlmuta­tó, alapvető érdek az európai in­tegráció és a délszláv háború rendezése, hangsúlyozta továb­bá a NATO szerepének fontos­ságát az európai stabilitás meg­teremtésében és megőrzésében. Rámutatott arra is, hogy az észak-atlanti katonai tömörülés­sel való kelet-közép-európai kapcsolatrendszer kialakítása nem sérti Oroszország érdekeit. A tárgyaló felek egyaránt nagy jelentőséget tulajdonítottak a határainkon túl élő nemzeti ki­sebbségek helyzetének. (Foli­tatása a 4. oldalon) Megfélemlítés Ferihegyen Miközben a Malév eddig mintegy 25 millió forintot veszített a repü­lőgép-szerelők sztrájkja miatt, il­letve azért, mert minden eszközzel igyekszik fönntartani a forgalmat, s a munkát megtagadó Aeroplex­­dolgozókat helyettesíti, súlyos at­rocitás érte az angol szerelőket - hallottuk a keddi sajtótájékozta­tón. A hét végén több Aeroplex­­dolgozó fenyegetően közelített két karbantartással foglalkozó an­gol szerelő felé. Bár tettleg nem bántalmazták őket, az esetről jegy­zőkönyv készült, s a Malév az üggyel kapcsolatban vizsgálatot rendelt el. Ezzel együtt az angol szerelőket biztosító Qualitair cég bejelentette: a történtek miatt a to­vábbiakban nem áll módjában vissz­aküldeni az időközben haza­repült szerelőket. /­ (Folytatás a 6. oldalon) C5GVW" Jóváhagott autonómiaterv Fel-avivi idaltésünk: Az izraeli kormány tegnapra vir­radó éjjel hat és fél órás rendkí­vüli minisztertanácsi ülés kereté­ben 16 szavazattal két miniszter tartózkodása mellett jóváhagyta a Palesztin Felszabadítási Szer­vezet megbízottaival létrejött el­vi megállapodást. Az egyezmény, amelyet formáli­san Washingtonban írtak alá az izraeliek és a palesztinaiak­­ az Egyesült Államok kormányának politikai bábáskodása alatt, több mint negyven oldalra terjed. Részletesen körvonalazza az Iz­rael és palesz­tinaiak közötti meg­állapodást, melynek lényege, hogy Izrael kivonja csapatait a Gáza övezetből és Jerikóból. Eze­ken a területeken a palesztinaial­­­inkormányzatot kapnak. (Folytatása a 4. oldalon) III. évfolyam, 203. szám ARA: SZÍNES TELEMAGAZINNAL 21 Ft 1993. szeptember 1., szerda POLGÁRI NAPILAP Árpád Vezér Patakon Áhítatot keltően szép iskolában, a sárospataki Árpád Vezér Gimná­­ziumban tartja ma a tanévnyitó beszédet Mádl Ferenc művelődé­si és közoktatási miniszter, egy­bekötve a gimnázium ünnepé­lyes felavatásával. Hétfőn már sárguló falevele­ket sodort a szőlődombok men­tén kanyargó országúton a szél, küszöbön a szeptember - sugall­ta a táj. - Ott van, s már mindjárt a mienk lesz" - mutatták büszkén az im­pozáns épület körül sündörgő pataki gyerekek. Az organikus építészet újabb remeke, a turularcú gimnázium messziről hirdeti: a Makona Ter­vező Csoport Visszatért Patakra. Éppent tíz éve, hogy elkészült itt Makovecz Imre első alkotása, a Művelődés Háza, majd több épülete a Hild téren. Itt, az Arany János utca kör­nyékén alig tíz éve még kakas kukorékolt a falusias házak kert­jeiben. Most a tornyos, kétemele­tes épületben tetővilágítást élve­ző - „égig érő" - kupolás zsibon­gó (aula) fogad, hihetetlen jó akusztikával. Párhuzamosan re-Tatum Attila felvétele le majd' ezer négyzetméteres, nemzetközi mérkőzésekre is al­kalmas tornacsarnok. (Folytatása az 5. oldalon) A b'b'b-R Téeszlázadás a láthatáron Hetek óta tárgyal a kormány a mezőgazdaság érdekképviseleti szervezeteivel, amelyek szerint az agrárágazat nem szerepel kellő súllyal a gazdaságpolitikában, nem kapja meg a kívánatos támo­gatást. A tárgyalások közben a me­zőgazdasági Szövetkezők és Ter­melők Országos Szövetsége tünte­tésre szólítja tagjait (a nemrégiben átalakult termelőszövetkezeteket) és a többi érdekképviseletet. Amennyiben a holnapra kitű­zött tárgyaláson­ nem születik az érdekképviselet számára elfo­gadható eredmény, szeptember közepére a MOSZ előkészíti az országos demonstrációt - fogal­maz a szervezet állásfoglalása. Ennek érdekében a termelőszö­vetkezetek vezényletével máris fórumokat szerveznek. Céljuk a minél szélesebb körű mozgósí­tás. Megyénként vagy tájegysé­genként figyelmeztető gyűlése­ket tartanak. A MOSZ felhívja területi szövetségeit, hogy ké­szítsék el a tiltakozás részletes forgatókönyvét, melynek során figyelembe kell venni a törvé­nyeket, de számítsanak a törvé­nyességet meghaladó akciókra is. . (Folytatása a 6. oldalon) glL Magyar-dél-afrikai megbeszélések Az utóbbi években jelentősen fejlő­dött kereskedelmi kapcsolatunk a Dél-afrikai Köztársasággal. A kez­deti egymillió dolláros áruforga­lom a múlt évben már csaknem 11 millió dollárt tett ki - állapította meg Kádár Béla külgazdasági mi­niszter azon a megbeszélésen, amelyet Peter Johannies Welgemoed dél-afrikai közlekedési, távközlési és postai miniszterrel tegnap folytatott. A tavalyi export 38 sz­á­­zalékát élelmiszerek, 30 százalékát gépipari áruk, 26 százalékát ipari alapanyagok, 6 százalékát pedig fogyasztási cikkek tették ki. A magyar import háromne­gyedét az úgynevezett „vandál­biztos" utcai telefonkészülékek képezték. (MTI) A NATO-ról is beszélhetnek Moszkvába látogat szeptember 13-14-én Jeszenszky Géza külügy­miniszter, aki orosz kollégájával, Andrej Kozirevvel várhatóan a kétoldalú kapcsolatok alakulá­sát, valamint a legaktuálisabb nemzetközi kérdéseket tekinti át. A tervek szerint a magyar dip­lomácia irányítója az orosz kor­mány illetékeseivel gazdasági kérdéseket is megvitat, s elő­adást tart a Diplomáciai Akadé­mián. Erről Herman János kül­ügyi szóvivő számolt be tegnapi sajtótájékoztatóján, és egy felve­tésre reagálva azt is hozzáfűzte: ha szükséges lesz, Jeszenszky Géza Moszkvában is kifejti majd, hogy a távlati magyar kö­zeledési szándék a NATO-hoz nem irányul egyetlen állam ellen sem. A szóvivő megerősítette azo­kat a korábbi értesüléseket, mi­szerint magyar-román külügy­miniszteri találkozó lesz a közel­jövőben. (Folytatása a 4. oldalon. Meghatározó áramlat Manapság sokan és sokféleképpen féltik hazánk nemzetközi jóhí­rét. Valóban nagyon fontos, hogy egy államnak, különösen egy fiatal demokráciának milyen a nemzetközi megítélése. Történé­szek tanulmányaikban sokszor rámutattak arra, hogy egy-egy külpolitikai döntést mennyire befolyásol egy ország imázsa. A Budapesten most kezdődő, a konzervatív és keresztény pártokat tömörítő szervezet, az Európai Demokratikus Unió pártelnöki konferenciája mindenféleképpen támogatást jelent a három évvel ezelőtt megkezdett rendszerváltozás számára, a fiatal demokrácia eredményeinek megerős­ítésére. Nem lehet véletlen, hogy az egykor volt szocialista országok közül pont hazánkra esett e tekintélyes nemzetközi szervezet legmagasabb irányító testületének választá­sa, amikor a helyszín felől döntöttek. Ez annál is fontosabb, mert ma Európa fejlett ipari államaiban egyértelműen ez az irányzat érvényesül, az EDU tagpártjai kerültek hatalomra, kormányzati felelősségbe. Nem túl hálás szerep akkor, amikor a világgazdaság recesszióban van és amikor gyakorta a kormányoktól függ­etlen okok miatt kell napról napra megbirkózni a nehézségekkel. Mégis a választók bizalma Nyugat-Európában hosszú távon is ezekre a pártokra esett. A második világháború lezárása után ezek a poli­tikai tömörülések állították talpra kontinensünk nyugati felét, akadályozták meg, hogy a szovjet birodalom, ha nem is katonai­lag, de politikailag tovább terjeszkedhessen. Az 1990-es választá­sok eredményeként Magyarország is csatlakozott ehhez a megha­tározó európai áramlathoz. A jelenlegi kormánykoalíció éppen ezért olyan fejlett ipari országok kormányzatának bizalmát nyer­te el, mint Németország, Nagy-Britannia, Svédország, vagy éppen a „rokon"Finnország. Nem közömbös számunkra, hogy közvetlen térségünkben Csehországban és Ausztriában is hasonló politikai irányzatú pártok vannak kormányzati pozícióban. G. Fehér Péter 6/­­ Megkésett újrakezdés Genf­ben Folytatódik a térképvita Tizenegy napos szünet után - az eredetileg tervezett időpontnál egy nappal később - tegnap újra­­kezdőd­tek a genfi béketárgyalá­sok. A két társelnök, Lord Owen és Thorvald Stoltenberg a térképeken vitázó feleknek hétfőig szabott határidőt a kompromisszumos javaslattervezet elfogadására. Míg a boszniai szerbek jóváhagy­ták a rendezési javaslatot, a mu­zulmánok - akiket Genfben Alija Izetbegovic bosnyák elnök képvi­sel - továbbra is változtatásokat akarnak elérni a határokat illető­en. Az összegyűlteket Lord Owen arra figyelmeztette, hogy a szerb erők kettévághatják Boszniát, ha a muzulmánok nem fogadják el a béketervet, és tovább folytató­dik a háború. A terv értelmében a szerbe­­ Bosznia-Hercegovina területé­nek 52, a muzulmánok 31, míg a horvátok 17 százalékát kapnák. A bosnyák kormány azzal utasí­totta el a béketervet, hogy nem tartja elegendőnek a számára ki­utalt területeket. Emellett a maj­dani muzulmán államnak terü­leti összeköttetést szeretni elérni az Adriai-tengerrel, továbbá azt akarja, hogy a rendezésben a NATO és az Egyesült Államok is vállaljon szerepet. (Folytatása a 4. oldalon) Csupán véletlen találkozás. Ezek a szarajevói fiatalok aligha fe­lejtik el egyhamar a kegyetlen háborút, amelyből életre szóló „em­lékkel" tértek vissza övéikhez MTI - Külföldi képszerkesztőség Az URH-n is foghatja! Hallgassa a RÁDIÓ Reggel 6-tól rádiót! 24 óráig AmSIOkHz (középhullám) Fm 89,5 és 93,9 Mhz (ultrarövidhullám)

Next