Új Magyarország, 1993. szeptember (3. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-04 / 206. szám

24 III. évfolyam, 206. szám )­ II 1993. szeptember 4., szombat ' Református papszentems Lapjuk augusztus 9-ei számában olvastam Katona Nándor olvasói le­velében: „David Jagert, pappá avatták'... a katolikus egyházban pappá szentelnek, a református lelkészeket avatják". Kénytelen vagyok Katona Nán­dor írását az alábbiak szerint he­lyesbíteni. A magyar református egyházban szentelik a lelkészeket, igen ünnepélyes szertartás kereté­ben. Jómagamat is így szenteltek fel 1987 márciusában a Debreceni Református Nagytemplomban számos lelkésztársamattal együtt. Hogy a számtalan kis egyházban, felekezetben avatásnak nevezik, az valószínű, de a reformátusok­nál szentelésnek hívják. Fórizs László református lelkész Hajdúszoboszló Demokrácia? Az Új Magyarország szerkesztősé­ge az általam írt „Kinek higy­­gyünk?" című írásomat a Levéltü­kör rovatban július 17-én közread­ta. Nosza lett felháborodás. A nagyfokú felháborodásnak csilla­pítására írta meg Kiss Dezső „A utolsó csepp" című írását és küldte el a szerkesztőségnek, mivel azt ta­pasztalta, hogy az Új Magyaror­szág részrehajló és elfogult. Már előre kétségbe vonta, hogy a szer­kesztőség az ő írását megjelenteti. Csodák csodájára a szerkesztőség a csillagimádattól átitatott írást megjelentette július 30-ai szám­ban. Az igaz, hogy sok egyénnek a letűnt népi demokrácia jobb volt, mint a jelenlegi. A magam részéről a felejthetetlen népi demokráciá­ból nem kérek. Elfogultsággal vá­dol Kiss Dezső. Nem dicsőíthetek egy olyan korszakot, amelyben igen sok keserűség ért. Politikai el­ítéltként börtönben voltam. Azt a tényt viszont nem tagadhatja, hogy a volt csillagimádó elvtársak­nak volt elegendő eszközük és le­hetőségük az egyes emberek életé­nek megkeserítéséhez. Negyed­­magammal éltem tíz éven keresz­tül egy 18 négyzetméteres egyszo­bás összkomfortban. Még az osz­tályidegennek minősített kulák is kapott PB-gázpalackot, én nem. Pedig nyáron igen meleg volt a szobában tűzhelyen főzni. Külön kegy volt a pártbizottság titkára ré­széről, amikor 1964-ben én is meg­­kaptam­­ a gázpalackot. Kiss Dezső írásából arra a következtetésre ju­tottam, hogy 1956-ot ő is ellenfor­radalomnak tartja. Én sem forra­dalmár, sem pedig ellenforradal­már nem voltam, végeztem a munkámat, mégis 1957. február 17-én a debreceni MÁV-igazgató­­ságtól harminchetedmagammal kirúgtak. Az új szolgálati helye­men a munkaköri bérem 700 forint lett. A hivatalsegéd munkaköri bé­re 820 forint volt. Abban tökéletesen igaza van Kiss Dezsőnek, hogy bérlakáshoz, de OTP-lakáshoz is protekció ré­vén lehetett hozzájutni. A vállalat részére megállapított kiutalandó lakásokat az üzemi párttitkár osz­totta szét. Én is igényeltem lakást, s mit kaptam válaszul: „Bár kissé szűkösen, de igényeit lakáshelyze­­te kielégíti". Az aranyos népi de­mokráciában nekem csak ilyen la­kásigényem lehetett. 1980-ban sza­nálás folytán kerültem IKV-bérla­­kásba. Az akkori szanálási formák a tanácsoknak lehetőséget biztosí­tottak arra, hogy kisemmizzenek bennünket, vagyis nagyon sokun­kat javainkból kiforgattak, és így kerültünk a Kiss Dezső által is em­­lítettt „protekciós" IKV-bérlaká­­sokba. Felelősségem tudatában bá­torkodom kijelenteni, hogy a je­lenlegi IKV-bérlakásokban már alig található hajdani vezető állás­ban dolgozó csillagimádó. E réteg, mely valóban élvezte a népi de­mokrácia biztosította kiváltságos protekciót, díjmentve kapott IKV- lakást. Nagyon sokuknak a vállala­tok, intézmények lakókijelölési jog biztosításával megvásárolták az IKV-lakást. A hűséges elvtársak e lakásokba beköltöztek, s még csak a használatba vételi díjat sem fizet­ték ki. A díjmentes lakásokat visszaadták az IKV-nak, de ekkor igen komoly összeget kaptak, ezál­tal már biztosítva volt az induló tő­ke, a milliomor negyedben történő építkezéshez. E rétegnek csak most van igazán demokrácia! Je­lentős részük a magyar nép ösz­­szessége által létrehozott vállalato­kat kft.-vé vagy bármivé alakította, s közülük egy sem vált munkanél­külivé. Sajnálatos, hogy nekem és nagyon sok magyar embertársam­nak, a „senkiknek" csak úgy van demokrácia, hogy a hajdani és a még jelenleg is meglévő galádsá­­gokat elmondhatjuk vagy leírhat­juk. Irigy ember vagyok. Irigyke­dem azon volt elvtársakra, akik erőtől duzzadva napunkon sétál­gatnak a sétálóutcákban. Közülük sokan megrokkantak, mert bár las­san, de észrevették, hogy már nem „győznek a mieink", és remélem, hogy az általunk óhajtott demok­rácia megvalósul hazánkban. Kiss Dezső megnyilvánulásából arra kell következtetnem, hogy ő is ma­gánlakásban lakik, és ezért lázítás­­nak tekinti írásomat a letűnt rend­szerrel szemben. Kijelentem, hogy nincs lázítási szándékom, de a né­pet fel kell világosítani, mert: „mindegy, milyen szín alatt, aki róka volt, az róka marad". Kókai Ferenc nyugdíjas Nyíregyháza Tisztelgés a lélektanév előtt Tisztelgés akar lenni ez a pár sor Gyökössy Endre szelleme előtt, az egyetemes keresztény világnézet és életszemlélet hirdetője és meg­­valósítója előtt, amikor emléke­zünk hozzászólására a Nemzeti Alaptanterv alapelveihez. Klasszi­kusan szép az alapelv emberesz­mény-meghatározása. „Az egyes ember meg nem ismételhető, pó­tolhatatlan, senki mással nem he­lyettesíthető személyiség egyéni képességeinek kibontakoztatása. Aligha lehet ennél emberibb és igazabb cél." - írja. Ám örülnék, ha valamiképpen a házasságra felké­szítés is, e helyütt, szerény helyet kaphatna. Mint házasságterapeu­ta, évtizedek óta riadtan látom, hogy a legtöbb szétbomló házas­ság (minden harmadik!) születési hibában szenved. Kevesen van­nak, akik a hivatalos és gépiesség­gel végzett felvilágosításon kívül ezt a szolgálatot végeznék. Mert ez szolgálat volna. Család- és nem­zetmentő többlet. Másképpen ala­kulna a család és népünk további élete, ha ezt a nem kötelező rá­adást hiteles életű pedagógusok közül is vállalnák, szavahihető re­ferenciaszemélyek. Például: egy­­egy osztályfőnöki órán. „Az Életá­polás (Bpest, 1991.) című köteté­ben írja, a Mit tehetünk a családért fe­jezetben, hogy a depresszoid álla­pot legjobb gyógyszere a munka­­terápia, a szolgálat. Meggyőződé­sünk, hogy ha már a szolgálathoz hozzákezdtünk, közérzetünkre és fáradtságérzetünkre is gyógyítóan visszahat majd a nekilendülé­sünk." - írja Gyökössy Endre. Vé­leménye szerint négy fronton kel­lene felvenni a család érdekében a küzdelmet: az igehirdetésben, a diakóniában, a lelki gondozásban és a hiteles keresztény életformá­ban. A Bibliát családban együttol­vasó férj-feleség - együttérzésén át induló és kialakuló, a társ oltal­mába való felajánlkozás lehet a há­zasság erejének a biztosítéka. A legtöbb nyugati országban - ép­pen azért, mert kipróbálták - az úgynevezett nyitott házasság túl­haladottá vált. Totálisan csődöt mondott, nemcsak, mert az egyik fél fellázadt, hanem mert kiderült, hogy ebben a kerettelen családi keretben nem lehet egészséges lel­kű gyermeket felnevelni, sőt egyáltalán nem lehet nevelni. (A nyílt házasság csődjének ma már hatalmas irodalma van.) „Egyre inkább a tiszta szerelem utáni vágynak lehetünk tanúi. Mintha nálunk is megkezdődött volna már a tiszta szerelem forra­dalma" - írja művében. Amikor tisztelgünk a keresztény lélektanár pedagógiai lelkisége, embersége előtt, nem feledkezhetünk meg ar­ról sem, hogy az új Római Katoli­kus Katekizmus életre serkentő igazságainak, meghatározásainak örülve, van keresztényi lelkisége, építő gondolata ott is, sok évtize­des tapasztalattal tarsolyában, so­hasem versengve felekezeti meg­fontolásból. Gyógyul személyétől az ember, az olvasó. E sorok írója is harmóniát kap a soraitól. Enyedi Zsigmond Budapest LEVÉLTUKOR HIRDETÉS A Szegedi Postaigazgatóság pályázatot hirdet az 1993. december 31-én megalakuló, szegedi telephelyű Hírlapárusító Kft. ügyvezető igazaatoi munkakörének betöltésére A kinevezés meghatározott időtartamra, 1994. december 31-éig szól, kölcsönös érdekeltség esetén meghosszabbítható. A munkakör 1993. október 15-én tölthető be. A kft. 100%-ban postai tulajdon, 1994. január 1-jén kezdi meg a működését. A kft. főbb feladatai: • az árusításos lapterjesztéssel szemben támasztott igények figyelembevételével, Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye területén szerződéses alapon árushálózatot szervez és üzemeltet, saját alkalmazotti árushálózatot tart fenn - az árusításos lapterjesztésre nagykereskedői szerződéseket köt, az árushálózatot lapokkal látja el - pénzügyi elszámolásokat készít az árusokkal, a Nemzeti Hírlap-kereskedelmi Társasággal, valamint a szerződésben állókkal - remittendaelszámolást készít - piackutatást és marketingtevékenységet folytat. Alkalmazási feltételek: - felsőfokú állami iskolai végzettség - büntetlen előéletet tanúsító erkölcsi bizonyítvány. Az idegennyelv-ismeret előnyt jelent. Elérhető jövedelem: évi 2 millió forint. A pályázat tartalmazza a pályázó: - jelenlegi munkakörének és jövedelmének megnevezését - részletes szakmai önéletrajz­t - programját a betöltendő munkakörrel kapcsolatban - iskolai, szakmai végzettségét igazoló dokumentumainak másolatát, erkölcsi bizonyítványát. A pályázatot legkésőbb 1993. szeptember 20-áig lehet benyújtani a Szegedi Postaigaz­gatóság munkagazdasági osztályára (Szeged, (974(­). A pályázatok értékelése során személyes megbeszélésre is sor kerül, amelynek időpontjá­ról értesítést kapnak a pályázók. A pályázattal kapcsolatban további felvilágosítást ad Szabó Jenőné dr. személyzeti vezető, a (62)-312-321-es telefonszámon. Szegedi Postaigazgatóság A Szegi Kis Postaigazgatóság ifi r ' f r ■T“ r » > az 1993. december 31-én megalakuló Gépjármű Javító Kft. ügyvezető igazgatói munkakörének betöltésére A kinevezés meghatározott időtartamra, 1994. december 31-éig szól, kölcsönös érdekeltség esetén meghosszabbítható. A munkakör 1993. október 15-e és 30-a között tölthető be. A kft. 100%-ban postai tulajdon, 1994. január 1 -jén kezdi meg a működését. A kft főbb feladatai: - a Szegeden, Kecskeméten, Kiskunhalason, Békéscsabán működő, felszerelt gépjárműjavító üzemeinek a piaci feltételeknek megfelelő, gazdaságos üzemeltetése - a posta és más megrendelők gépjárműveinek javítása (a kapcsolódó raktározási és anyaggazdálkodási feladatokkal) - alkatrész-kereskedelem, környezetvédelmi mérések, AVIA-márkakereskedelem - folyamatos piackutatás és marketingtevékenység, az eredményes gazdálkodás érdekében. Alkalmazási feltételek: - felsőfokú műszaki állami iskolai végzettség - büntetlen előéletet tanúsító erkölcsi bizonyítvány. A német- vagy angolnyelv-ismeret előnyt jelent. Elérhető jövedelem: évi 2 millió forint A pályázat tartalmazza a pályázó: - jelenlegi munkakörének és jövedelmének megnevezését - részletes szakma önéletrajzát­­ - iskolai, szakmai végzettségét igazoló dokumentumainak másolatát, erkölcsi bizonyítványát - programját a betöltendő munkakörrel kapcsolatban. A pályázatot legkésőbb 1993. szeptember 20-áig lehet benyújtani a Szegedi Postaigazgatóság munkagazdasági osztályára (Szeged, 6746). A pályázatok értékelése során személyes megbeszélésre is sor kerül, amelynek időpontéról értesítést kapnak a pályázók. A pályázattal kapcsolatban további felvilágosítást ad Szabó Jenőné dr. személyzeti vezető, a (62)-312-321-es telefonszámon. Szegedi Postaigazgatóság

Next