Új Magyarország, 1993. szeptember (3. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-18 / 218. szám
III. évfolyam, 218. szám )! ! TUDÓSÍTÁS 1993. szeptember 18., szombat A felperzselt föld taktikája Bosznia: mindenki mindenki ellen (Folytatás az 1. oldalról) Marc Rouleau kapitány, az ENSZ gracaci szóvivője közölte: a kéksapkások két szénné égett tetemet találtak a Zágrábtól mintegy 185 kilométerre fekvő Krajinovici faluban. Az ITAR-TASZSZ azt jelentette, hogy a békefenntartók 34 holttestre - nők, gyermekek és öregek tetemeire - bukkantak a közép-boszniai Kric faluban. Az ENSZ közleménye szerint a horvát települést a boszniai muzulmánok foglalták el, az embereket lemészárolták és a házakat felgyújtották. A boszniai muzulmán hadsereg parancsnoksága az esettel kapcsolatban nyilatkozatot tett közzé a szarajevói rádióban. A boszniai hadsereg nem törekszik bosszúállásra. Minden ezzel ellentétes cselekményt kivizsgálunk és a felelősöket megbüntetjük - hangzik a közlemény. Francis Bricuemont tábornok, a boszniai ENSZ-erők főparancsnoka szerint további hatezer békefenntartóra lesz szükség, ha a szembenálló felek a jövő kedden aláírják az újabb tűzszüneti egyezményt. Briquemont azután tartott sajtókonferenciát, hogy a boszniai nemzetiségek képviselői bejelentették: jövő kedden, a szarajevói repülőtéren írják alá a genfi területfelosztási egyezményre alapozott , azután jött létre, hogy tűzszögetet kötöttek egymással a boszniai muzulmánok és szerbek. A The New York Times szerint a nemzetközi közvetítők azt remélik, hogy a két megállapodás megvetheti a rendezés alapjait. Az Európai Parlament csütörtök este hozott határozatában felszólította az EK országait, hogy akár erő alkalmazásával is kényszerítsék ki Boszniában az ENSZ határozatainak betartását. Ez volt az első alkalom, hogy az EK-országokban közvetlen szavazással megválasztott képviselők a katonai beavatkozás mellett foglaltak állást. Bár a határozat nem kötelező érvényű a tagországok kormányai számára, a parlament állásfoglalása komoly jelzésnek számít. A tűzszüneti megállapodás ellenére a horvát és muzulmán egységek között heves harcok robbantak ki Közép-Boszniában. A szarajevói rádió jelentése szerint a boszniai horvát erők Jablanicát, Mostart, Maglajt és Vitéz muzulmánok elenőrizte városrészét lőtték. A muzulmánok a repcei horvát egységek ellen indítottak támadást. Ugyancsak összecsapásokat jelentettek Gornji Vakuf térségérel. A szerb szabadcsapatok és a horvát kormányerők tüzérségi párbajt vívtak Ziára körzetében. Az összecsapásokban három horvát polgári személy életét vesztette, szerb áldozatokról nem érkezett jelentés. (MTI) Két hónapja tart Belgrádnál a Duna zárlata Különös kalózakció újvidéki tudósítónktól: Július 10-én kezdődött Belgrádban egy furcsa akció, amelynek szervezője két, magát pártonkívülinek nevező, de a hatalomhoz igencsak közel álló szerb szervezet, a hangzatos nevű Fehér Rózsa és a még hangzatosabb Új Bizánc. Habár az illetékesektől csak művelődési rendezvény tartására kaptak engedélyt, ők komolyan gondolták, hogy néhány csónakjukkal képesek a dunai hajóforgalom leállítására. Egykét napra valóban meg tudtak állítani pár hajót, de a szerbiai illetékesek eddig mindig továbbengedték a szállítmányokat. Saját bevallásuk szerint e hét közepéig eddig 79 külföldi hajót ellenőriztek, melyek közül állítólag mindössze 15 rendelkezett az Egyesült Nemzetek Szervezetének szabályos engedélyével, a többieknek esetleg valamilyen másolatuk, egyszerű igazolásuk, rosszabbik esetben pedig csak szóbeli engedélyük volt. Az uszályok többsége ércet szállított a magyar és az osztrák acélkohóknak. A zárlat szervezői most arra panaszkodnak, hogy az utóbbi időben a hajóskapitányok többsége nem reagál figyelmeztetésükre, hanem teljes sebességgel haladnak tovább és szétlökik a rögtönzött akadályokat. A legutóbbi ilyen eset a hét elején történt, amikor egy román hajó nem akart tudomást venni a zárlatról. Az ezt megelőző héten hat uszály kapitánya viselkedett hasonlóan és nyolc útjukba kerülő csónakot süllyesztettek el. A zárlatot szervező „törzskar" képviselői továbbra sem tudják elviselni, hogy a hivatalos szerbiai hatalmi szervek nem támogatják megmozdulásukat, mi több azt hangoztatják, hogy az ország tiszteletben tartja a dunai szabad hajózás jogát. Felvetődik azonban a kérdés: hogyha tényleg így van, akkor miért engedik meg a két szervezet kalózkodásnak is nevezhető akcióját? Guszton András Elmegy az utolsó orodálon a ZS Suchocka elégedett mérlege Varsói tudósítónktól: Hanna Suchocka lengyel kormányfő, kabinetjének a parlamenti választások kapcsán történő lemondása előtti utolsó sajtókonferenciáján és a lengyel rádiónak tegnap adott interjújában közzétette az elmúlt négy esztendő változásainak mérlegét, és értékelte kormánya tizennégy hónapos működését is. A miniszterelnök asszony kiemelte: a szocializmus örökségével küzdő kelet-közép-európai országok közül elsőként Lengyelországnak sikerült gazdaságában tartósnak ígérkező termelésnövekedést felmutatnia, s ha az idei belső konjunktúra fennmarad, még az is lehet, hogy a növekedés európai szinten is a legmagasabb lesz. A demokratikus intézményrendszer és a piacgazdaság építését sajnos olyan jelenségek is kísérik, mint a munkanélküliség jelentős emelkedése, gyakori korrupciós botrányok, az állami költségvetés és a kötelező biztosítási rendszer túlzott, több mint negyvenszázalékos részvétele a bruttó nemzeti össztermelésben. Mindennek ellenére - vélekedett Suchocka ha a következő kormány a legutóbbi kabinet politikáját fogja követni, akkor biztosítva látszik a nemzeti jövedelem emelkedése és a gazdaság további stabilizálódása. A kormányfő szerint a többpárti koalíció minisztertanácsa tisztességgel ellátta feladatát, s a kormánypártok három hónapja kötött meg nem támadási szerződése kiállta a kampányidőszak próbáját is. Tegnap Lengyelország-szerte szinte minden párt valamiképpen megemlékezett az 1939. szeptember 17-i szovjet agreszszióról, amikor a vörös hadsereg a Molotov-Ribbentrop-paktum titkos záradéka értelmében hátbatámadta a hitleri Németországgal harcoló lengyeleket. Ugyancsak tegnap Krakkóban ünnepélyes keretek között búcsúztatták Sikorski tábornok, a londoni lengyel emigráns kormány egykori miniszterelnökének a héten hazahozott hamvait. A Lengyelországot ért szovjet agresszió egyik legtragikusabb következménye volt a katyni tragédia. Az NKVD lengyel hadifogoly tiszti áldozatai között volt egy lengyel állampolgárságú magyar is, Korompay Emánuel százados. Másfél évvel ezelőtt felállított emléktábláját tegnap megkoszorúzta Engelmayer Ákos, varsói magyar nagykövet. A vasárnapi parlamenti választásokra készülő Lengyelországot egy nappal a háborús évforduló után, ma hajnalban kellett hogy elhagyja az utolsó orosz katona. Marton Attila Vit Kail azer(miii Mil Michal Kovác szlovák köztársasági elnök pénteken egész napos hajókirándulásra hívta meg a bősi erőműhöz a pozsonyi diplomáciai testületek vezetőit és a szlovák fővárosban akkreditált külföldi újságírókat. A félszáz vendég között ott voltak a bősi erőmű kérdéseiben legilletékesebb beruházási, építőipari szakemberek, Dominik Kocinger kormánybiztos, Ján Lisuch külügyi államtitkár és Július Binder beruházási igazgató, aki elmondta: az erőmű teljes befejezéshez még 4 milliárd koronára lenne szükség. Michal Kovác köztársasági elnök a hajón megtartott sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta, hogy az erőművel kapcsolatos szakmai vitához megfelelő politikai légkört kell teremteni. Megnyugtatónak nevezte, hogy a megelelő politikai légkör kialakítására a magyar fél is törekszik, de ez időt és türelmet kíván. „A magyar álláspont megítélésében folyamatosan a magyar parlament határozatából kell kiindulni. Ismeretes, hogy ez az adott eljárásra kötelezte a kormányt. Addig, amíg a határozat nem módosul, illetve amíg Magyarországon nem tartják meg az új választásokat nem reális alapvető megoldásokra számítani" - mondta Michal Kovác (MTI) engedékenység oldhata az ellentétet Jeszenszky Géza marosvásárhelyi látogatása (Folytatás az I. oldalról) A továbbiakban az átmeneti szakasz buktatóiról, csalódásairól szólt Jeszenszky Géza, kihangsúlyozva: ha nem is pillanatok, de évek alatt ez az átalakulás eredményes lesz, erre sok jel mutat Romániában is. „Közutam egyik célja bebizonyítani, hogy a két ország állampolgárai képesek egymást megérteni, s érezzék is ennek lehetőségét. Mi nem egyszerűen együttélésre vagyunk ítélve, ahogy ezt néhányan tartják, hanem rendkívül fontos közös érdekeink voltak és vannak" - mondotta a külügyminiszter, majd a közös történelmi múltról beszélt, kedvező változásként említve, hogy jelenleg egyik országra sem nehezedik a nagyhatalmak diktatúrája. „Európa nyugati felében nem beszélhetünk nemzetállamokról. Nincs lényegében olyan állam Nyugat-Európában, amelynek a polgárai mind egy nyelvet beszélnének, egy nemzethez tartoznának" - mondotta Jeszenszky Géza és a nagy-britanniai, spanyolországi és olaszországi példákat említette. Rámutatott, hogy ezekben az államokban megtalálták az alkotmányos modelleket, amelyek alkalmasak voltak rá, hogy a nemzeti-etnikai ellentéteket megszüntessék. „Az engedékenység politikájával az ellentétek feloldhatóak. Ez a politika, a népeket megbékítő politika egy világtendencia" - mondotta a külügyminiszter, aki szerint Marosvásárhely, illetve a román és a magyar nép a békés együttélés modellje lehet Európa számára is. „Marosvásárhelyen, a Bolyaiak városában az értelemnek van hagyománya." Beszéde után Jeszenszky Géza néhány kérdésre is válaszolt. A teremben lévő RNEP-tagok egyike, Adrian Moisoiu előbb méltatta a magyar külügyminiszter erőfeszítéseit a románmagyar közeledésre, majd kifejezte a korábbi hetekben is többször és több helyen elhangzott rosszallásait a kenderesi eseményről. Jeszenszky Géza a magyar kormány által már az újratemetés előtt is többször megfogalmazott álláspontot ismertette, majd néhány részletet, tévhitet is tisztázni Idvánt Horthy személyéről. A magyar külügyminiszter érkezésének perceiben a város utcáin, a prefektúra épülete előtt csak néhány száz járókelő várakozott, de a megbeszélések ideje alatt számuk több ezerre duzzadt. Az 1989-es Hősök Emlékművének koszorúzásánál már nagy tömeg tapsolt a magyar külügyminiszternek, aki pár perc múlva a Román Katona Emlékművénél is koszorúzott. A prefektúrán lezajlott találkozón jelen volt Románia budapesti nagykövete és Magyarország bukaresti nagykövete, továbbá Marcel Dinu, a román külügyminisztérium titkára. Ebéd után Jeszenszky Géza a Maros megyei RMDSZ vendége volt. Az RMDSZ-nél tett látogatás után a tegnapi programban szerepelt még egy találkozó Sütő András íróval, továbbá a Filharmónia koncertjének meghallgatása. (gróf Ma Erdőszentgyörgy Rhédey Claudia sírjának koszorúzása), Szováta, Korond, Farkaslaka, Székelyudvarhely, Fehéregyháza (koszorúzás Petőfi Sándor emlékművénél), Segesvár, Marosvásárhely a magyar külügyminiszter körútjának fő állomása. Jeszenszky Géza marosvásárhelyi találkozóit mindvégig rendkívül nyugodt légkör övezte, mondhatni, különösebb „felhajtások" nélkül pergett a látogatás programja, a lakosság nyilván nem ismerte az időrendet és helyszíneket, így a prefektúra előtti koszorúzás pillanatait, a tömeges rokonszenv-nyilvánítást leszámítva a város utcái, hivatalai megszokott hétköznapi életüket élték. A Maros megyei magyar napilap tárgyilagosan tudósít Jeszenszky Géza bukaresti megbeszéléseiről, terjedelmes beszámolót közölve a részletekről. A román nyelvű testvérlap jóval szűkszavúbb, hangvétele enyhe reményt, derűlátást sugall a „várjuk ki a végét" megjegyzéssel, de a cikkíró elismeri: Romániának az Európa Tanácsba vezető útja áthalad a Budapestnek nevezett ellenőrző ponton. A rövid, filozofikusan játszadozó hangú írás a magyar béke követének nevezi Jeszenszky Gézát... A magyar külügyminiszter kétszer is elmondta: reméli, hogy az 1990. tavaszi tragédia végképp törlődik Marosvásárhely neve mellől, s a várost ezután a békés együttélés színhelyeként emlegetik. Botos László Médiapolitika - szlovák módra Pozsonyi tudósítónktól: Tegnap Pozsonyban immár hetedik alkalommal folytattak megbeszéléseket a szlovák parlament kormányon kívüli pártjainak, a Demoraatikus Baloldal Pártjának, a Kereszténydemokrata Mozgalomnak, valamint az Együttélés-Magyar Kereszténydemokrata Mozgalomnak képviselői. A tárgyalásokról hiányzott a Szlovák Nemzeti Párt. Az ellenzéki kerekasztal három témával: az egészségüggyel, a privatizációval és a médiapolitikával foglalkozott. Megállapították, hogy mind a három területen súlyos problémák vannak. A médiákkal kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a Szlovák Rádió takarékossági okokra hivatkozva a jövő hétfőtől, azaz szeptember 20-tól december 31-ig ideiglenesen leállítja a Slovensko-2 adó sugárzását és a magyar nyelvű adás műsoridejét ugyanebben az időszakban három és fél órával csökkenti. Tehát az eddigi heti negyven óra helyett átmenetileg harminchat és fél órát közvetít a Szlovák Rádió Magyar Főszerkesztősége. A jövő évi műsoridővel kapcsolatban még folynak a tárgyalások a Szlovák Rádió és a magyar nyelvű adás vezetősége között. Nem jobb a helyzet a Szlovák Televízióban sem. Az 1994-es sugárzási terv készítésénél nem vették figyelembe a szlovákiai magyarság képviselőinek kérését a magyar nyelvű műsoridő bővítésére. Az említett terv szerint - amelyet már kézhez kaptak a Szlovák Televízió Tanácsának tagjai - a magyar nyelvű műsoridő egy százalék alatt van, míg a Szlovákiában élő magyarság arányszáma az ország lakosságán belül meghaladja a tíz százalékot. Kamoncza Márta Az európai belépőre még várnunk kell Brit és norvég vendégek tájékozódása a külügyi bizottságnál Nagy-Britannia szívesen látja Magyarországot az Európai Közösség tagjai között, de annak EK-felvétele csak a maastrichti ügyek körüli nézeteltérések rendezése után várható bővítéskor valószínű - mondta David Howell, a Brit Képviselőház (Alsóház) külügyi bizottságának magánlátogatáson hazánkban járt elnöke a sajtó képviselőinek a Magyar Országgyűlés külügyi- és EK-bizottságainak képviselőivel folytatott tegnapi tanácskozása után. Az esetleges időpontra vonatkozó kérdésre válaszolva a vendég kifejtette magánvéleményét, miszerint az EK létrehozásának folyamatát egészében fel kellene gyorsítani, hiszen a meglevő menetrend túl lassú. Ugyanígy közölte meglátását, hogy az EK- és NATO-tagság együtt jár, a megreformált NATO-nak kellene lennie az európai biztonság vázának és keretének. Mielőtt azonban a visegrádiak és még néhány állam a NATO tagjává lenne, dönteni kell annak új struktúrájáról, hiszen szervezete eredetileg a hidegháborús szükségletekhez igazodott, tehát túlhaladott. Ugyanakkor meg kell találni a megfelelő válaszokat az új kihívásokra, amilyen például a Balkánon folyó háborúskodás. Az azonban ostobaság volna, hogy valaki kijelentse: nem akarjuk Magyarországot tagnak, mert a környékén ilyen, a hidegháborúban ismeretlen problémák vannak jelen, elvégre éppen ezek a problémák azok, amelyek miatt áll fönn továbbra is a NATO. Mint Hörcsik Richárd (MDF), az Európai Közösségi Ügyek bizottságának elnöke elmondta, a brit politikus, akinek kérésére történt a találkozó, fontosnak tartotta az EK kiszélesítését, jóllehet jelezte: a közösség számos belső problémával küzd, például a recesszióval, a munkanélküliséggel vagy az agrárprotekcionizmussal, vagyis Maastricht még nem egy eldöntött játszma, a felek még vitáznak a szükséges eredmény milyenségéről. A kiszélesítéssel kapcsolatban ugyanakkor a kérdés az, mely dolgok a valóban elsődlegesek és ebben a Nyugat a mi véleményünkre is kíváncsi - mondta Hörcsik Richárd, s ez tehát nekünk is jelzés arra, hogy az elkövetkező fél évben pontosar közölni kell a magyar, illetve visegrádi álláspontot. A társult tagságból történő továbblépés szempontjából a vendég nagy jelentőséget tulajdonított a kelet-közép-európai országok szabadkereskedelmi megállapodásokon nyugvó gazdasági együttműködésének. A brit államférfi Románia ET-tagságáról szólva hangsúlyozta az összefüggést az ET-tagság és az emberi jogoknak az adott országban történő érvényesítése között. Az Országgyűlés külügyi bizottsága, pontosabban annak egy tagja, Fodor András Attila (MDF) találkozott a norvég Atlanti Bizottság Ole Aalgaard vezette küldöttségével. A megbeszélésen a kisebbségi kérdésekről volt szó, mint biztonságpolitikai tényezőről. Mint Fodor András Attila elmondta, a vendégek is úgy látják, hogy hazánk és az északi országok jól együtt tudnak működni kisebbségi kérdésekben. A romániai magyarság helyzetéről elhangzott, hogy ez a kérdés önmagában nem kezelhető így, mint a romániai magyar kisebbség helyzete, hanem intézményes megoldásokat kell valamennyi európai integrációs rendszernek találni a kisebbségi kérdések kezelésére. Majd, ha be tudják vonni Romániát és az integrációban még részt nem vevő országokat, akkor figyelemmel lehet idsérni az ottani kisebbség helyzetét. Juhász Bence Lehetőségeink, tanai szemmel Cou Csia-hua kínai miniszterelnök-helyettes derűlátóan ítéli meg a magyar-kínai gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok jövőjét. Optimista előrejelzését a Pejcsing Zsipao című pekingi lap közölte pénteki számában. Cou úgy vélekedett egy kínai újságírónak adott budapesti nyilatkozatában, hogy magyarországi látogatása „elősegítette a felek közötti kölcsönös megértést és a kétoldalú kapcsolatok fejlődését". Mint mondta, számos kiaknázatlan lehetőséget lát a kínaimagyar gazdasági, kereskedelmi kapcsolatokban. Hozzátette: a kínai kormány a sokoldalú együttműködés híve. A kínai miniszterelnök-helyettes szerint közös vonás a két ország törekvéseiben, hogy mindkettő békét akar, és gazdaságának fejlesztésére összpontosít. Kifejezte azt a meggyőződését, hogy „a kétoldalú kapcsolatok töretlen fejlődése várható a kölcsönös megbecsülés, az egyenlőség és a kölcsönös előnyök alapján". Reménye szerint „a felek igyekeznek közös nevezőket találni, miközben megőrzik különbözőségüket és nem avatkoznak egymás belügyeibe". (MTI)