Új Magyarország, 1993. szeptember (3. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-18 / 218. szám

III. évfolyam, 218. szám )! ! TUDÓSÍTÁS 1993. szeptember 18., szombat A felperzselt föld taktikája Bosznia: mindenki mindenki ellen (Folytatás az 1. oldalról) Marc Rouleau kapitány, az ENSZ gracaci szóvivője közölte: a kéksapkások két szénné égett tetemet találtak a Zágrábtól mint­egy 185 kilométerre fekvő Krajinovici faluban. Az ITAR-TASZSZ azt jelentet­te, hogy a békefenntartók 34 holttestre - nők, gyermekek és öregek tetemeire - bukkantak a közép-boszniai Kric faluban. Az ENSZ közleménye szerint a hor­­vát települést a boszniai muzul­mánok foglalták el, az embere­ket lemészárolták és a házakat felgyújtották. A boszniai muzul­mán hadsereg parancsnoksága az esettel kapcsolatban nyilatko­zatot tett közzé a szarajevói rá­dióban. A boszniai hadsereg nem törekszik bosszúállásra. Minden ezzel ellentétes cselek­ményt kivizsgálunk és a felelő­söket megbüntetjük - hangzik a közlemény. Francis Bricuem­ont tábornok, a boszniai ENSZ-erők főparancsno­ka szerint további hatezer béke­­fenntartóra lesz szükség, ha a szembenálló felek a jövő kedden aláírják az újabb tűzszüneti egyez­ményt. Briquemont azután tartott sajtókonferenciát, hogy a boszniai nemzetiségek képviselői bejelen­tették: jövő kedden, a szarajevói repülőtéren írják alá a genfi terü­letfelosztási egyezményre alapo­zott , azután jött létre, hogy tűzszögetet kötöttek egymással a boszniai mu­zulmánok és szerbek. A The New York Times szerint a nemzetközi közvetítők azt remélik, hogy a két megállapodás megvetheti a ren­­­dezés alapjait. Az Európai Parlament csütörtök este hozott határozatában felszólí­totta az EK országait, hogy akár erő alkalmazásával is kényszerít­sék ki Boszniában az ENSZ hatá­rozatainak betartását. Ez volt az el­ső alkalom, hogy az EK-országok­ban közvetlen szavazással meg­választott képviselők a katonai beavatkozás mellett foglaltak ál­lást. Bár a határozat nem kötele­ző érvényű a tagországok kor­mányai számára, a parlament ál­lásfoglalása komoly jelzésnek számít. A tűzszüneti megállapodás elle­nére a horvát és muzulm­án egysé­gek között heves harcok robban­tak ki Közép-Boszniában. A szara­jevói rádió jelentése szerint a bosz­niai horvát erők Jablanicát, Mos­tart, Maglajt és Vitéz muzulmánok elenőrizte városrészét lőtték. A muzulmánok a repcei horvát egy­ségek ellen indítottak támadást. Ugyancsak összecsapásokat jelen­tettek Gornji Vakuf térségérel. A szerb szabadcsapatok és a horvát kormányerők tüzérségi párbajt vívtak Ziára körzetében. Az össze­csapásokban három horvát polgá­ri személy életét vesztette, szerb ál­dozatokról nem érkezett jelentés. (MTI) Két hónapja tart Belgrádnál a Duna zárlata Különös kalózakció újvidéki tudósítónktól: Július 10-én kezdődött Belgrád­­ban egy furcsa akció, amelynek szervezője két, magát pártonkí­­vülinek nevező, de a hatalomhoz igencsak közel álló szerb szerve­zet, a hangzatos nevű Fehér Ró­zsa és a még hangzatosabb Új Bi­zánc. Habár az illetékesektől csak művelődési rendezvény tartásá­ra kaptak engedélyt, ők komo­lyan gondolták, hogy néhány csónakjukkal képesek a dunai hajóforgalom leállítására. Egy­két napra valóban meg tudtak ál­lítani pár hajót, de a szerbiai ille­tékesek eddig mindig továbben­gedték a szállítmányokat. Saját bevallásuk szerint e hét közepéig eddig 79 külföldi hajót ellenőriztek, melyek közül állító­lag mindössze 15 rendelkezett az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének szabályos engedélyével, a többieknek esetleg valamilyen másolatuk, egyszerű igazolásuk, rosszabbik esetben pedig csak szóbeli engedélyük volt. Az uszályok többsége ércet szállí­tott a magyar és az osztrák acél­kohóknak. A zárlat szervezői most arra panaszkodnak, hogy az utóbbi időben a hajóskapitányok több­sége nem reagál figyelmezteté­sükre, hanem teljes sebességgel haladnak tovább és szétlökik a rögtönzött akadályokat. A leg­utóbbi ilyen eset a hét elején tör­tént, amikor egy román hajó nem akart tudomást venni a zár­latról. Az ezt megelőző héten hat uszály kapitánya viselkedett ha­sonlóan és nyolc útjukba kerülő csónakot süllyesztettek el. A zárlatot szervező „törzskar" képviselői továbbra sem tudják elviselni, hogy a hivatalos szer­biai hatalmi szervek nem támo­gatják megmozdulásukat, mi több azt hangoztatják, hogy az ország tiszteletben tartja a dunai szabad hajózás jogát. Felvetődik azonban a kérdés: hogyha tény­leg így van, akkor miért engedik meg a két szervezet kalózkodás­nak is nevezhető akcióját? Guszton András Elmegy az utolsó oro­dálon a ZS Suchocka elégedett mérlege Varsói tudósítónktól: Hanna Suchocka lengyel kor­mányfő, kabinetjének a parla­menti választások kapcsán törté­nő lemondása előtti utolsó sajtó­­konferenciáján és a lengyel rá­diónak tegnap adott interjújá­ban közzétette az elmúlt négy esztendő változásainak mérle­gét, és értékelte kormánya tizen­négy hónapos működését is. A miniszterelnök asszony ki­emelte: a szocializmus örökségé­vel küzdő kelet-közép-európai országok közül elsőként Len­gyelországnak sikerült gazdasá­gában tartósnak ígérkező terme­lésnövekedést felmutatnia, s ha az idei belső konjunktúra fenn­marad, még az is lehet, hogy a növekedés európai szinten is a legmagasabb lesz. A demokrati­kus intézményrendszer és a pi­acgazdaság építését sajnos olyan jelenségek is kísérik, mint a munkanélküliség jelentős emel­kedése, gyakori korrupciós bot­rányok, az állami költségvetés és a kötelező biztosítási rendszer túlzott, több mint negyvenszá­zalékos részvétele a bruttó nem­zeti össztermelésben. Minden­nek ellenére - vélekedett Su­chocka ha a következő kor­mány a legutóbbi kabinet politi­káját fogja követni, akkor bizto­sítva látszik a nemzeti jövede­lem emelkedése és a gazdaság további stabilizálódása. A kormányfő szerint a több­párti koalíció minisztertanácsa tisztességgel ellátta feladatát, s a kormánypártok három hónapja kötött meg nem támadási szer­ződése kiállta a kampányidő­szak próbáját is. Tegnap Lengyelország-szerte szinte minden párt valamikép­pen megemlékezett az 1939. szeptember 17-i szovjet agresz­­szióról, amikor a vörös hadsereg a Molotov-Ribbentrop-paktum tit­kos záradéka értelmében hátba­­támadta a hitleri Németország­gal harcoló lengyeleket. Ugyan­csak tegnap Krakkóban ünnepé­lyes keretek között búcsúztatták Sikorski tábornok, a londoni len­gyel emigráns kormány egykori miniszterelnökének a héten ha­zahozott hamvait. A Lengyelországot ért szovjet agresszió egyik legtragikusabb következménye volt a katyni tragédia. Az NKVD lengyel ha­difogoly tiszti áldozatai között volt egy lengyel állampolgársá­gú magyar is, Korompay Emánuel százados. Másfél évvel ezelőtt felállított emléktábláját tegnap megkoszorúzta Engelmayer Ákos, varsói magyar nagykövet. A vasárnapi parlamenti vá­lasztásokra készülő Lengyelor­szágot egy nappal a háborús év­forduló után, ma hajnalban kel­lett hogy elhagyja az utolsó orosz katona. Marton Attila Vit K­ail azer(mii­i Mil Michal Kovác szlovák köztársasági elnök pénteken egész napos ha­jókirándulásra hívta meg a bősi erőműhöz a pozsonyi diplomá­ciai testületek vezetőit és a szlo­vák fővárosban akkreditált kül­földi újságírókat. A félszáz ven­dég között ott voltak a bősi erő­mű kérdéseiben legilletékesebb beruházási, építőipari szakem­berek, Dominik Kocinger kormány­­biztos, Ján Lisuch külügyi állam­titkár és Július­ Binder beruházási igazgató, aki elmondta: az erő­mű teljes befejezéshez még 4 milliárd koronára lenne szükség. Michal Kovác köztársasági el­nök a hajón megtartott sajtótájé­koztatón azt hangsúlyozta, hogy az erőművel kapcsolatos szak­mai vitához megfelelő politikai légkört kell teremteni. Meg­nyugtatónak nevezte, hogy a megelelő politikai légkör kiala­kítására a magyar fél is törek­szik, de ez időt és türelmet kí­ván. „A magyar álláspont meg­ítélésében folyamatosan a ma­gyar parlament határozatából kell kiindulni. Ismeretes,­ hogy ez az adott eljárásra kötelezte a kormányt. Addig, amíg a határo­zat nem módosul, illetve amíg Magyarországon nem tartják meg az új választásokat nem reá­lis alapvető megoldásokra szá­mítani" - mondta Michal Kovác (MTI) engedékenység oldhata az ellentétet Jeszenszky Géza marosvásár­helyi látogatása (Folytatás az I. oldalról) A továbbiakban az átmeneti szakasz buktatóiról, csalódásai­ról szólt Jeszenszky Géza, kihang­súlyozva: ha nem is pillanatok, de évek alatt ez az átalakulás eredményes lesz, erre sok jel mutat Romániában is. „Közutam egyik célja bebizonyítani, hogy a két ország állampolgárai képe­sek egymást megérteni, s érez­zék is ennek lehetőségét. Mi nem egyszerűen együttélésre vagyunk ítélve, ahogy ezt néhá­­nyan tartják, hanem rendkívül fontos közös érdekeink voltak és vannak" - mondotta a külügy­miniszter, majd a közös történel­mi múltról beszélt, kedvező vál­tozásként említve, hogy jelenleg egyik országra sem nehezedik a nagyhatalmak diktatúrája. „Eu­rópa nyugati felében nem be­szélhetünk nemzetállamokról. Nincs lényegében olyan állam Nyugat-Európában, amelynek a polgárai mind egy nyelvet be­szélnének, egy nemzethez tar­toznának" - mondotta Je­szenszky Géza és a nagy-britan­­niai, spanyolországi és olaszor­szági példákat említette. Rámu­tatott, hogy ezekben az államok­ban megtalálták az alkotmányos modelleket, amelyek alkalmasak voltak rá, hogy a nemzeti-etni­kai ellentéteket megszüntessék. „Az engedékenység politikájá­val az ellentétek feloldhatóak. Ez a politika, a népeket megbé­kítő politika egy világtendencia" - mondotta a külügyminiszter, aki szerint Marosvásárhely, illet­ve a román és a magyar nép a békés együttélés modellje lehet Európa számára is. „Marosvá­sárhelyen, a Bolyaiak városában az értelemnek van hagyomá­nya." Beszéde után Jeszenszky Gé­za néhány kérdésre is válaszolt. A teremben lévő RNEP-tagok egyike, Adrian Moisoiu előbb méltatta a magyar külügymi­niszter erőfeszítéseit a román­magyar közeledésre, majd kife­jezte a korábbi hetekben is több­ször és több helyen elhangzott rosszallásait a kenderesi ese­ményről. Jeszenszky Géza a ma­gyar kormány által már az újra­temetés előtt is többször megfo­galmazott álláspontot ismertet­te, majd néhány részletet, tévhi­tet is tisztázni Idvánt Horthy sze­mélyéről. A magyar külügyminiszter ér­kezésének perceiben a város ut­cáin, a prefektúra épülete előtt csak néhány száz járókelő vára­kozott, de a megbeszélések ideje alatt számuk több ezerre duz­zadt. Az 1989-es Hősök Emlék­művének koszorúzásánál már nagy tömeg tapsolt a magyar külügyminiszternek, aki pár perc múlva a Román Katona Emlékművénél is koszorúzott. A prefektúrán lezajlott talál­kozón jelen volt Románia buda­pesti nagykövete és Magyaror­szág bukaresti nagykövete, to­vábbá Marcel Dinu, a román kül­ügyminisztérium titkára. Ebéd után Jeszenszky Géza a Maros megy­ei RMDSZ vendége volt. Az RMDSZ-nél tett látogatás után a tegnapi programban sze­repelt még egy találkozó Sütő András íróval, továbbá a Filhar­mónia koncertjének meghallga­tása. (gróf Ma Erdőszentgyörgy Rhédey Claudia sírjának­ koszorú­zása), Szováta, Korond, Farkas­laka, Székelyudvarhely, Fehér­egyháza (koszorúzás Petőfi Sán­dor emlékművénél), Segesvár, Marosvásárhely a magyar kül­ügyminiszter körútjának fő állo­mása. Jeszenszky Géza marosvásár­helyi találkozóit mindvégig rendkívül nyugodt légkör övez­te, mondhatni, különösebb „fel­hajtások" nélkül pergett a láto­gatás programja, a lakosság nyil­ván nem ismerte az időrendet és helyszíneket, így a prefektúra előtti koszorúzás pillanatait, a tömeges rokonszenv-nyilvání­­tást leszámítva a város utcái, hi­vatalai megszokott hétköznapi életüket élték. A Maros megyei magyar napi­lap tárgyilagosan tudósít Je­szenszky Géza bukaresti megbe­széléseiről, terjedelmes beszá­molót közölve a részletekről. A román nyelvű testvérlap jóval szűkszavúbb, hangvétele enyhe reményt, derűlátást sugall a „várjuk ki a végét" megjegyzés­sel, de a cikkíró elismeri: Romá­niának az Európa Tanácsba ve­zető útja áthalad a Budapestnek nevezett ellenőrző ponton. A rö­vid, filozofikusan játszadozó hangú írás a magyar béke köve­tének nevezi Jeszenszky Gézát... A magyar külügyminiszter kétszer is elmondta: reméli, hogy az 1990. tavaszi tragédia végképp törlődik Marosvásár­hely neve mellől, s a várost ez­után a békés együttélés színhe­lyeként emlegetik. Botos László Médiapolitika - szlovák módra Pozsonyi tudósítónktól: Tegnap Pozsonyban immár he­tedik alkalommal folytattak megbeszéléseket a szlovák par­lament kormányon kívüli pártja­inak, a Demoraatikus Baloldal Pártjának, a Kereszténydemok­rata Mozgalomnak, valamint az Együttélés-Magyar Keresztény­­demokrata Mozgalomnak kép­viselői. A tárgyalásokról hiány­zott a Szlovák Nemzeti Párt. Az ellenzéki kerekasztal három té­mával: az egészségüggyel, a pri­vatizációval és a médiapolitiká­val foglalkozott. Megállapítot­ták, hogy mind a három terüle­ten súlyos problémák vannak. A médiákkal kapcsolatban ér­demes megjegyezni, hogy a Szlovák Rádió takarékossági okokra hivatkozva a jövő hétfő­től, azaz szeptember 20-tól de­cember 31-ig ideiglenesen leállít­ja a Slovensko-2 adó sugárzását és a magyar nyelvű adás műsor­idejét ugyanebben az időszak­ban három és fél órával csökken­ti. Tehát az eddigi heti negyven óra helyett átmenetileg harminc­hat és fél órát közvetít a Szlovák Rádió Magyar Főszerkesztősé­­ge. A jövő évi műsoridővel kap­csolatban még folynak a tárgya­lások a Szlovák Rádió és a ma­gyar nyelvű adás vezetősége kö­zött. Nem jobb a helyzet a Szlovák Televízióban sem. Az 1994-es su­gárzási terv készítésénél nem vették figyelembe a szlovákiai magyarság képviselőinek kéré­sét a magyar nyelvű műsoridő bővítésére. Az említett terv sze­rint - amelyet már kézhez kap­tak a Szlovák Televízió Tanácsá­nak tagjai - a magyar nyelvű műsorid­ő egy százalék alatt van, míg a Szlovákiában élő magyar­ság arányszáma az ország lakos­ságán belül meghaladja a tíz szá­zalékot. Kamoncza Márta Az európai belépőre még várnunk kell Brit és norvég vendégek tájékozódása a külügyi bizottságnál Nagy-Britannia szívesen látja Magyarországot az Európai Kö­zösség tagjai között, de annak EK-felvétele csak a maastrichti ügyek körüli nézeteltérések ren­dezése után várható bővítéskor valószínű - mondta David Ho­well, a Brit Képviselőház (Alsó­ház) külügyi bizottságának ma­gánlátogatáson hazánkban járt elnöke a sajtó képviselőinek a Magyar Országgyűlés külügyi- és EK-bizottságainak képviselői­vel folytatott tegnapi tanácsko­zása után. Az esetleges időpontra vonat­kozó kérdésre válaszolva a ven­dég kifejtette magánvélemé­nyét, miszerint­ az EK létrehozá­sának folyamatát egészében fel kellene gyorsítani, hiszen a meg­levő menetrend túl lassú. Ugyanígy közölte meglátását, hogy az EK- és NATO-tagság együtt jár, a megreformált NA­­TO-nak kellene lennie az euró­pai biztonság vázának és kereté­nek. Mielőtt azonban a visegrá­diak és még néhány állam a NA­TO tagjává lenne, dönteni kell annak új struktúrájáról, hiszen szervezete eredetileg a hideghá­borús szükségletekhez igazo­dott, tehát túlhaladott. Ugyan­akkor meg kell találni a megfe­lelő válaszokat az új kihívásokra, amilyen például a Balkánon fo­lyó háborúskodás. Az azonban ostobaság volna, hogy valaki ki­jelentse: nem akarjuk Magyaror­szágot tagnak, mert a környékén ilyen, a hidegháborúban isme­retlen problémák vannak jelen, elvégre éppen ezek a problémák azok, amelyek miatt áll fönn to­vábbra is a NATO. Mint Hörcsik Richárd (MDF), az Európai Közösségi Ügyek bi­zottságának elnöke elmondta, a brit politikus, akinek kérésére történt a találkozó, fontosnak tartotta az EK kiszélesítését, jól­lehet jelezte: a közösség számos belső problémával küzd, például a recesszióval, a munkanélküli­séggel vagy az agrárprotekcio­nizmussal, vagyis Maastricht még nem egy eldöntött játszma, a felek még vitáznak a szükséges eredmény milyenségéről. A ki­­szélesítéssel kapcsolatban ugyanakkor a kérdés az, mely dolgok a valóban elsődlegesek és ebben a Nyugat a mi vélemé­nyünkre is kíváncsi - mondta Hörcsik Richárd, s ez tehát ne­künk is jelzés arra, hogy az elkö­vetkező fél évben pontosar­ kö­zölni kell a magyar, illetve viseg­rádi álláspontot. A társult tag­ságból történő továbblépés szempontjából a vendég nagy jelentőséget tulajdonított a ke­let-közép-európai országok sza­badkereskedelmi megállapodá­sokon nyugvó gazdasági együtt­működésének. A brit államférfi Románia ET-tagságáról szólva hangsúlyozta az összefüggést az ET-tagság és az emberi jogoknak az adott országban történő érvé­nyesítése között. Az Országgyűlés külügyi bi­zottsága, pontosabban annak egy tagja, Fodor András Attila (MDF) találkozott a norvég Atlanti Bizottság Ole Aalgaard vezette küldöttségével. A megbeszélé­sen a kisebbségi kérdésekről volt szó, mint biztonságpolitikai té­nyezőről. Mint Fodor András At­tila elmondta, a vendégek is úgy látják, hogy hazánk és az északi országok jól együtt tudnak mű­ködni kisebbségi kérdésekben. A romániai magyarság helyzetéről elhangzott, hogy ez a kérdés ön­magában nem kezelhető így, mint a romániai magyar kisebbség helyzete, hanem intézményes megoldásokat kell valamennyi európai integrációs rendszernek találni a kisebbségi kérdések ke­zelésére. Majd, ha be tudják vonni Romániát és az integráci­óban még részt nem vevő orszá­gokat, akkor figyelemmel lehet idsérni az ottani kisebbség hely­zetét. Juhász Bence Lehető­ségeink, tanai szemmel Cou Csia-hua kínai miniszterel­nök-helyettes derűlátóan ítéli meg a magyar-kínai gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok jövő­jét. Optimista előrejelzését a Pej­­csing Zsipao című pekingi lap közölte pénteki számában. Cou úgy vélekedett egy kínai újság­írónak adott budapesti nyilatko­zatában, hogy magyarországi lá­togatása „elősegítette a felek kö­zötti kölcsönös megértést és a kétoldalú kapcsolatok fejlődé­sét". Mint mondta, számos kiakná­zatlan lehetőséget lát a kínai­magyar gazdasági, kereskedelmi kapcsolatokban. Hozzátette: a kínai kormány a sokoldalú együttműködés híve. A kínai miniszterelnök-he­lyettes szerint közös vonás a két ország törekvéseiben, hogy mindkettő békét akar, és gazda­ságának fejlesztésére összponto­sít. Kifejezte azt a meggyőződé­sét, hogy „a kétoldalú kapcsola­tok töretlen fejlődése várható a kölcsönös megbecsülés, az egyenlőség és a kölcsönös elő­nyök alapján". Reménye szerint „a felek igyekeznek közös neve­zőket találni, miközben megőr­zik különbözőségüket és nem avatkoznak egymás belügyei­­be". (MTI)

Next