Új Magyarország, 1993. szeptember (3. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-10 / 211. szám
Latinovits-emlékábla ■ Tegnap délelőtt leplezte le Latinovits Zoltán emléktábláját Gasi Ferenc, a IX. kerület polgármestere a Mester utca 2. alatti bérlázlatát. Tízéves korától lakott ott, tizenöt éven át. Világít a fehér márvány tábla a koszos, szürke falon. - Innen indult a pályája - mondta a polgármester. Pedig nem onnan indult. Nem tudom, honnan, csak azt: 62 éve indult, amikor világra hozta őt az a most is szép asszony, akiben, miközben ott áll a másik két nagy fia közt, újra fejtődhet a fájdalom... „Sorsa írva volt tenyerén" - sírta Nagy László is a Színészkirályról szóló, gyönyörű gyászversében, amely mellett dadogás minden mégoly őszinte, szerető, tisztelő szó. Méltó tolmácsolója volt Galkó Balás. „S lám, nem dőlt össze a színészvilág" - sóhajtotta volt a költő. Nem, nem egészen. Egy hang, egy magnószalagról megszólaló mennydörgés remegtette meg az egybegyűltek szívét búcsúzóul: „Hazádnak rendületlenül..." Ahogy se eddig, se ezután soha senki. Aztán virágok, virágok... medve L-) l')V (W ít Li * .*•-' III. évfolyam, 211. szám It ! 1993. szeptember 10., péntek Magyar festmények Párizsban Hat magyar festőművész képeiből nyílt kiállítás tegnap Párizsban a hatodik kerületi városháza galériájában. A párizsi alpolgármester, Francois Collet szenátor által irányított polgármesteri hivatal rendkívül sokat tesz azért, hogy a művészeteket és művészeket közelebb hozza a patinás belvárosi kerület lakóihoz. (E kerületben található egyebek között a Szenátus, a St. Germaindes-Prés, az Odéon Színház és nem utolsósorban a Párizsi Magyar Intézet, amely ugyancsak gyümölcsöző kapcsolatokat ápol a városházával.) Arnóti András, Barabás Márton, Gruber Béla, Koszta Rozália, König Frigyes, Pátzay Mária és Tenk László műveinek párizsi bemutatása ezúttal Marie José Pappnak a Regard sur l'Art Hongrois, (Pillantás a Magyar Művészetre) elnevezésű művészetpártoló egylet vezetőjének érdeme, aki magyar férje révén ismerkedett meg hazánk kultúrájával, s azóta mindent megtesz annak népszerűsítéséért. A kiállítás megrendezéséhez fontos segítséget nyújtott a budapesti Műgyűjtők Galériája. D.J. KULTÚRA rr a Cigányoanek a múzeumban Sára Sándor Cigányok, Schiffer Pál Mit csinálnak a cigánygyerekek? és Faluszéli házak, Müller Péter Kik azok a cigányok?. Vészi János Lujza és Surányi András Ózd című filmjét tekinthetik meg az érdeklődők ma a Magyar Néprajzi Múzeumban. Az egész napos filmprogram kapcsolódik a Képek a magyarországi cigányság XX. századi történetéből című (év végéig látható) kiállításhoz. A dokumentumalkotásokon kívül cigány folklórműsort, cigány kézművesek - gyékény-, vessző- és kosárfonók - bemutatóját is láthatják a vendégek. Hangverseny a Haller téren A Honvéd Együttes évadnyitó hangversenye augusztus 30-án volt a Dohány utcai Zsinagógában. A férfikar egyházzenei koncertsorozata szeptember 12-én (vasárnap), este fél 8-kor a Haller téri templomban (Bp., IX. kerület) folytatódik. Az Ave Maria - Mária-napi hangverseny igazi zenei meglepetéseket ígér. A műsorban többek között Jan Nieland Magnificat-ja, Liszt, Kodály, Schubert, Bach-Gounod Ave Mariája, Emil Cossetto Calvary, valamint Hammering (magyarországi bemutatók) című művei szerepelnek. Orgonán Bódiss Tamás működik közre, vezényel Tóth András. A koncertsorozatot a Fővárosi Önkormányzat kulturális bizottsága támogatja. / MARÓI / HAGYMAFESZTIVAL 1993. szeptember 16-19. A fesztivál progrsmia Szeptember 16-án, 9 órakor megnyitó ünnepség, " 11 órakor a négynapos mezőgazdaságigép- és termékkiállítás megnyitása " -díjátadás - kulturális műsor - az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának kihelyezett ülése. Szeptember 17-én: - szakmai nap, üzlet- és szakember-találkozó - politikai kabaréest. Szeptember 18-án: - gazdasági-politikai fórum - sajtótájékoztató . Szeptember 19-én: - megyei lovasbajnokság - kulturális műsorok, 16 órakor záróünnepség. 1. A hét filmjei Igaz történetek Vannak az élet igaz történetei, és vannak a filmigaz történetek. Ezek között is némelyik művészi igazsággal bír, a másikból meg csak annyi igaz, hogy filmvászonra vetítik. Minden másképp van Az angol-ír és ír-ír ellentétek igen régi keletűek, de 1916 húsvétja óta - ekkor zajlott le Dublinban az emlékezetes felkelés - más dimenziója van a kérdésnek. Három évvel később létrejön az Ír Köztársasági Hadsereg is, az IRA, amely mind a mai napig meghatározó szerepet játszik a Zöld Sziget életében, de az IRA és működése az angol (brit) belpolitikai életnek is egyik begyógyulni nem akaró, súlyos sebe, évtizedek óta a békétlenkedés, a terrorakciók, alig követhető motivációjú gyilkosságok „szállítója". Az ír függetlenség- és szabadságvágy mindig ellentmondásos megnyilvánulásait annak idején egy szintén ellentmondásos személyiségű ír, Sean O'Casey remek drámákban írta meg. Nem ajnározta honfitársait, akik emiatt meg is orroltak rá, s - némi túlzással szólva - kiutálták ír földről. Hogy az elvakult nacionalista írek és az IRA harcos aktivistái mit szólnak Neil Jordan filmjéhez, melynek címe A síró, játék, nem tudom. A most a magyar mozikba kerülő film ugyanis (a legjobb eredeti forgatókönyv 1992-es Oscarjával jutalmazták), úgy mutatja be az IRA egyik akcióját, mint teljesen értelmetlen, öncélú, elvakult terrorcselekményt, amelynek senki és semmi számára nincs semmiféle haszna. A túszul elfogott angol kiskatona, Jody (Forest Whitaker) színes bőrű, az égvilágon semmi köze sem az IRA-hoz,sem az írangol vagy ír-ír ellentétekhez. Fogvatartása, kivégzése már-már irracionális, különösen hogy menekülés közben egy brit páncélautó gázolja halálra. Viszont a rejtelthelyen kialakul Jody és őrlője, az IRA-s Fergus (Stephen Rea) között valami furcsa, majdnem baráti viszony. És Jordan e szálra fűzi fel aztán azt a történetet, amely szinte külön filmmé válik a filmben. Fergus ugyanis, megszökve az ír földről, Londonba megy, s ott megkeresi Jody szerelmét, Dilt (Jaye Davidson). Kapcsolatba kerülnek, de ez is különleges, kifutás nélküli kapcsolat, hiszen Dil, aki gyönyörű és szexis, nem lány... Folytatódik az értelmetlenség, az irracionális szituáció,amit tovább bonyolít, hogy Fergus végül is DV Vonzáskörébe kerül, s mert van ebben a teremtésben valami végzetes mágnesesség. Az emberi érzelmeknek, kapcsolatoknak, rokon- és ellenszereknek olyan bonyolult szövevénye tárul itt föl, amely sokkal érdekesebb, összetettebb, mint az IRA-vonal. Jordan és szereplői itt remekelnek, a filmnek ez a része nagyszerű percekkel ajándékozza meg a nézőt. Ezek után már zavaró, hogy a terroristák visszatérnek egy még értelmetlenebb akcióra, s Fergus végül is ennek kapcsán kerül börtönbe. Bár az is igaz, ez az akció még tovább bonyolítja a szituációt, s még világosabban megmutatja, mennyire nem lehet a felületi jelenségek felől megítélni ezt az egész kusza, zavaros, tragikus és reménytelen IRA-ügyet, mennyire másképp van minden, mint gondoljuk. Jordan maga is ír származású, Dublinban lakik. Tudja, miről beszél, tudja, milyen keserves ügy, mennyire síró (megsirattató) játék az, amit a világ észak-ír konfliktusnak nevez. Takács István: Álnők és álférfiak X Az első negyedóra - vagy csupán az első öt-hat perc? - még azzal kecseseti a nézőt, hogy akár kedélyes, napjaink bizonyos férfi- és nőtípusait megfricskázó komédia is válhat Robert Van Ackeren, a mai német „középfajú vígjáték" állítólag Európa-szerte sikeres és divatos iparosának (többek között a Vénuszcsapda című bohóság szerzőjének) Igaz történet férfiakról és nőkről címmel elővezetett új mozgóképéből. Öt, úgynevezett „emancipált" - a férfiakban mindenesetre csalódott és elvált -, többé-kevésbé csinos nő él együtt egy penetránsan tévédíszletszagú, kertes villában, ahol, a tizenegy, úgymond „félresikerült" házasságán túljáró, Karla nevezetű pszichológusnő (?) tanácsait követve, csoportterápiának mondott, férfimentes életformával próbálkoznak. Itt a nők a „ház urai", s egy féltucatnyi jelentkező közül kiválasztott rendmániás, jóképű fiatalembert alkalmaznak takarító-mosogató házicselédként, és igyekeznek meghatározni a női magazinok szerinti „ideális férfi" fogalmát... Könnyedén elképzelhető, mennyi és miféle „mulatságos" jelenet képezhető a kötényt viselő, port törölgető, fogpasztamosolyú házifiú és a titokban „macalós" férfiakra áhítozó nők együttéléséből... A felületesen kiagyalt, szakmailag is elnagyoltan leforgatott bonyodalmak és az exférjek panopikumát illető, mulatságosnak szánt fricskák valamely, mosogatószer-reklámokkal megtűzdelt tévébohóság (például a német műholdakról nálunk is fogható Tutti-frutti, avagy a műfaj domesztikált változata, a Família Kft. epizódjainak „művészi" magaslatait ostromolják, s néhány, kényszeredetten „jópofa" és „merésznek" vélt, „szabadszájú" bemondás volna hivatott megnevettetni a nézőt. De ebben a mozgóképben mindegyik jelenet annyira kimódolt, még a maga modorán belül is olyannyira hiteltelen és ügyefogyott, hogy:A nőnek ugyan vonzó és csinos, de színésznőnél a fabábura hajazó Sonja Kirschberger bájai sem képesek fölcsigázni a néző érdekődését, akit az áporodott poénok legfeljebb kényszeres ásítozásra - ha nem bosszankodásra - ingerelnek. Ez a címe szerint - Igaz történet férfiakról (?) és nőkről (?), inkább két balkézzel fölskiccelt szellemtelen karikatúra agyoncsépelt tévéfigurák agyalmány-sémáiról; alighanem a habkönnyűnek szánt szórakoztató vígjáték műfajának az egyik szakmai mélypontját képviseli az idei moziévadban. (zsugán) iztos pont a Mentor Bizonyára hasznát veszik pedagógusaink a frissiben megnyílt, Dorottya utcai Mentor Könyvesboltnak, ahol a tankönyvek és munkafüzetek mellett megtalálhatók a kis példányszámú tanári kézikönyvek és az összes magyar pedagógiai folyóirat. A magánvállalkozás egyik vezetője, Salné Lengyel Mária sajtótájékoztatón elmondta: tarka közoktatási világunkban biztos ellátó pont kívánnak lenni, ahol a pedagógusok egyúttal szaktanácsot is kaphatnak. Társa Farkasné Vágó Erzsébet. Mindketten szakemberek: egyikük gyógypedagógiával, másikuk pedig számítástechnikával foglalkozik. Nem a gyors meggazdagodás a fő céljuk, hanem a szakma szolgálata. Októbertől, az Országos Közoktatási Intézettel közösen, neves szaktekintélyek bevonásával, rendszeresen szerveznek ingyenes tájékoztatást olyan témákról, mint a dyslexiás gyermekek oktatása, a különböző iskolatípusok, a számítógép alkalmazása kisgyermekkorban vagy az ősi, keleti logikai játékok. parcsami Fiksz adó az éterben Elsősorban a magánvélemények, a civilszféra műsora kíván lenni, a hétfőtől induló és mindennemű üzleti jellegtől mentes Fiksz rádió jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Cs. Kádár Péter igazgató. A márciusban még kalózkodó rádió - ezúttal a Művelődési és Közoktatási Minisztérium ideiglenes engedélye alapján - az egy hétre rendelkezésére bocsátott 70,28 megaherzes OIRT-csatornán (a Bartók rádió fölött) sugározza programját. A készítők reményei szerint mintegy félmillió hallgatójuk lesz. (Ideiglenes engedélyt a tárca meghatározott célra, illetve helyi események közvetítésére ad ki.) A korlátozott hatósugarú frekvencia a Belvárosban és környékén teszi hallhatóvá a Fiksz rádiót. -------------- -----------------Új utak a lapterjesztésben Először hallatta hangját az Alternatív Lapterjesztők Érdekvédelmi Kamarája. A három hónappal ezelőtt megalakult társaság azonban, úgy tetszik, nem tétlenkedett: határozott elképzelésekkel, tervekkel álltak tegnap délelőtt a sajtó elé. A kamara tagjainak sorában tíz, hírlapok és kiadványok terjesztésével és árusításával fogalkozó magánvállalkozót találunk, akik azért fogtak össze, hogy együttesen képviseljék érdekeiket. Ez a változó helyzet, amikor a posta monopolhelyzete megszűnt, de új piaci szabályok még nincsenek érvényben, véleményük szerint megoldásra vár. Ennek a szabályozási űrnek a pótlására dolgozták ki a magyar lapkiadás és lapkereskedelem együttműködési és versenyszabályait tartalmazó etikai kódex tervezetét, valamint a hírlapterjesztés etikai kódexét. Bevezetőjében Kovács László, a kamara elnöke elmondta, ezt az önellenőrzést a szakma igényelte. A lapkereskedelem etikai kódexéből kiemelte a - szempontjuk szerint - elengedhetetlen piaci versenysemlegességet, amely révén minden terjesztő egyaránt hozzájuthatna a szükséges kiadványokhoz - az alternatív lapterjesztők ugyanis sok esetben hátrányt szenvednek e téren -, az olvasóra bízva a választást. Rendkívül fontosnak tartják a terjesztők egyenlőségét a kiadók viszonylatában. Harmadikként Kovács László kiemelte a remissziós jogot, amely - egyelőre - nem illeti meg az alternatív terjesztőket. A remissziós jog révén lehetőségük lenne a fennmaradt példányokat a kiadónak viszszajuttatni az eladási ár jóváírása ellenében. A kamara tagjai nyomatékosan hangsúlyozták: senki ellen nem irányul ez az alternatív lap- és könyvterjesztőket magába foglaló szervezet. Saját érdekeiket szem előtt tartva - és a másokéit nem akadályozva - szeretnének a piacon maradni. (v. s. cs.)