Új Magyarország, 1993. október (3. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-18 / 243. szám
20 III. évfolyam, 243. szám/// I 1993. október 18., hétfő Realitások Orbán Viktor nyilatkozatában Az elmúlt három és fél év alatt megszoktuk, hogy az ellenzéki pártok elnökei - finoman szólva - nem mindig építő kritikával illették a kormánykoalíciót. Különösen jellemző volt ez a negatív hozzáállás a Fidesz elnökére, Orbán Viktorra. Még emlékezhetünk bátor kiállására a Kádárrendszer rendőrségének brutalitásakor, továbbá nem felejtettük el Nagy Imre temetésén mondott gyújtóhangú beszédét, de aztán nagyot változott ő is a politika forgószínpadán. Elkönyveltük, hogy nálunk Magyarországon csinálhat bármi jót a kormány, azért dicséret nem jár az ellenzék részéről, legjobb esetben agyonhallgatás. Ezek után csodálkozva olvastam a Pesti Hírlap szeptember 21-i számában „A romantikus illúziók kora lejárt" című cikket Varga Domokos tollából, mely Orbán Viktor politikai hitvallását tartalmazza. Csodálatom oka, hogy egy teljesen más politikust ismertem meg ebből a cikkből! Mondjam azt, egy reálpolitikust?! Félreértés ne essék, azért nem lépek be a Fideszbe, maradok a kormánykoalíció mellett. Csak jólesik hallani egy ellenzéki politikustól olyan kijelentéseket, melyek nagyon sok kérdésben azonosak az Antall kabinet politikai nézeteivel. Mivel Orbán Viktort keményvonalú politikusnak tartom, aki nem rejti véka alá a véleményét, így meggyőződésem, hogy amit mond, azt úgy is gondolja! Mit is mondott Orbán Viktor? Az MSZP választási hirdetését komolytalannak tartja és szó szerint ezeket mondja: „Én is azt hiszem, nem szabad az országot abban az illúzióban ringatni, hogy kormányváltás után kolbászból lesz a kerítés. "Valóban bölcs megállapítás. De olvassuk tovább. Véleménye szerint az MSZP közgazdásza, Békesi László, hiába állna össze kiváló liberális közgazdászokkal, „az MSZP legfőbb erejét a szakszervezetek adják, vezetőiket az MSZP sorra országgyűlési képviselőnek jelöli", tehát „miért lennének hajlandók átengedni a gazdaságpolitika formálását az azon párton belül kisebbségben lévő Békési típusú közgazdászoknak?" Na, nesze neked, magyar gazdaságpolitika! Vissza a szocialista gazdasági szakadékba, amiből még ki sem másztunk! Politikai realitását tükrözi Orbán Viktor következő kijelentése is: „Ezért csak annyit mondok, hogy aki pár héttel ezelőtt, az EDU-konferencia idején megnézte és meghallgatta a Panorámában Európa öt vezető politikusát Antall József miniszterelnök társaságában, az nem gondolhatja komolyan, hogy nem járna nemzetközi elszigetelődéssel, ha a szocialista párt meghatározó ereje lenne a kormánykoalíciónak". Szegény Magyarország, a szocialista kormány a végzeted jelentené! Se segély, se kölcsön, csak a csupasz fenekedés! Egyik csalódása azonos a miénkkel: „Nem képzeltem volna, milyen rövid az emberek emlékezete. Ha nekem azt mondta volna valaki, hogy miután az ország éléről végre sikerült békésen eltávolítani a régi rend embereit, négy év alkotmányos demokrácia után reális veszélyként kell számolni azzal, hogy alkotmányos úton visszakerülnek, s köréjük szerveződik a következő kormány, akkor én azt kinevettem volna." Mi is így látjuk és nagyon reméljük, hogy a szavazóknak végül is lesz annyi bölcsessége, hogy nem dőlnek be újból a szocialista demagóg propagandának és megakadályozzák ezt a tragikomédiát! Ellenkező esetben számolni kell, hogy „a mai kormánykoalíció pártjai összességükben lesznek olyan erősek, hogy kibékíthetetlen ellentétük az MSZP- vel állandó összeütközésekkel terhelt légkört teremthet". A magyar népnek - hála Istennek - eddig még nem kellett megismernie, mit jelent, ha egymást követik a kormányválságok! Hogy is mondja Orbán Viktor?: „Ma még a magyar állampolgárok zöme nem tudja, mennyire nem természetes, hogy egy elit folyamatosan garantálni tudja az ország kormányozhatóságát. Reméljük a következő parlamenti ciklusban sem lesznek olyasfajta tapasztalataik, mint például az olasz, a lengyel, vagy az ukrán állampolgároknak." Gondolom ezzel mindannyian egyetértünk. Jó lenne '94-ben, a szavazóurna előtt is erre emlékezni . Szentimrei Béla Kié a Rádió- és Tv-újság? Egyetértőleg támogatjuk Csúcs László erőfeszítését és megtett lépéseit, melyek a rádió- és televízióújság tulajdonjogával és kiadásával kapcsolatban kialakult jogellenes helyzet rendezésére irányulnak. Egyetértésünk és támogatásunk alapja az a kétségtelen és vitathatatlan tény, hogy a rádió műsorrendje - amely a rádió költségén és munkatársainak közreműködésével készül - a Magyar Rádió szellemi terméke és kizárólagos tulajdona. Következésképp: - a műsorrend felhasználásával, közlésével kapcsolatos minden jog a Magyar Rádiót illeti meg, - a részletes műsorrend olyan körülmények között történő megszerzése, amely nem a Magyar Rádióval kötött jogérvényes szerződésen alapul, a tulajdon jogtalan eltulajdonításának minősül, magyarán szólva lopás, - az ily módon jogalap nélkül megszerzett tulajdon további közlése és hasznosítása orgazdaságnak minősül, - minden olyan természetes, vagy jogi személy, aki, vagy amely ilyen jogtalan hasznosítást támogat, vagy lehetővé tesz, orgazdaságban való bűnrészesség felelősségét vállalja magára. A Közakarat Egyesült . _ _ //.///. kér. csoportX Megvizsgáltuk Sajnálattal olvastuk az 1993. július 13-i számukban „Illem a MÁV-nál" című cikkben leírtakat. Az utas panaszát megvizsgáltuk. Megállapítottuk, hogy a tévedések, félreértések sorozatáról keletkezett Zsuzsa néni kellemetlensége. Az első tévedés menetjegyváltáskor történt. A pénztáros feltehetően félreértette a bemondott állomásnevet, de az utasra nem haragudott. A gyors utaskiszolgálás és a sorban állás elkerülése érdekében, a nagyobb állomásainkon külön információs szolgálat működik, ahol a vonatok indulásáról, érkezéséről tájékoztatják utasainkat. Vizsgálatunk szerint a második félreértés Győr állomáson keletkezett. Zsuzsa néni birtokában az igazolás nem arról szólt, hogy nem utazik Sopronba, hanem arról, hogy Győrben útmegszakítást eszközölt. Megint a vasutas dolgozó értette félre a Budapest Keleti pályaudvarán a „helytelen" igazolás miatt, nem téríthették vissza a menetjegy árát. Természetesen a menetdíjvisszatérítés már megtörtént. Tapasztalatunk, hogy nem rendszeres utasaink az utazás miatt a megszokottnál feszültebb, ingerlékenyebb állapotban vannak. Előfordul, hogy nem a célállomásig, hanem a vonat végállomásáig kérik a menetjegyet, például: Soproni gyorsra kérek! A pénztáros, aki naponta 300-500 utast szolgál ki, félreértheti és Sopronig adja a menetjegyet. Így kért volna Zsuzsa néni külföldi vendége is menetjegyet? Itt mi kérjük, hogy kedves utasaink mindig a célállomásig kérjék menetjegyüket, és még a személypénztárnál győződjenek meg róla, hogy a kért jegyet kapták-e? Ha a problémát, félreértést a pénztárosnál nem tudják tisztázni, keressék fel az állomás illetékes vezetőjét. Osztályunk is" szívesen rendelkezésre áll a hivatalos órák alatt keddtől péntekig 9-14 óráig. Pásztor Imre személyfuvarozási osztályvezető, MÁV Budapesti Igazgatósága LEVÉLTUKÖR 1E1£ TAXI TELE 1AXI ECOART design SANTHA Még mindig nincs gyakorlatunk az emlékezésben. Még mindig bennünk a görcs, hogy nem teszünk-e valami ártalmasat, amikor emlékezünk. Ilyenkor keveredik egymás mellé a miniszter, az erdélyi iparoskórus, a cserkészfiú, a túl szabályosan kivágott, lőporfüsttelen lobogó, az igaz forradalom és a halasztódó igazságtétel, ötvenhat magyarsága és a magyarság egyszer volt ötvenhatja. Katonák tisztelegnek a civilek előtt, a forradalom emléke előtt, ötvenhat ifjúsága előtt. A mártírok előtt és azok előtt, akik az országot, a véráldozatot is hasznosítani képes hazát elhagyni kényszerültek. A mártírok a vért adták, a most haza-hazalátogatók, a visszatérők az emlékezés pontosságát, a történelmi hitelt. 1956 októberének történetét lehet nézni innen és onnan. De látni csak a barikád egyik oldaláról lehet. Tatum Attila felvételei ■Hi ^