Új Magyarország, 1994. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-01 / 26. szám

Kónya Imre értékelése Meginuit a polgár­i védelem A polgári védelem hosszú stag­nálás után - egy 1992-es kor­mányrendelet nyomán - meg­újult, megindult a fejlődés útján. Ezt Kónya Imre belügyminiszter állapította meg tegnap, a polgári védelmi parancsnokok első olyan országos tanácskozásán, amelyen a 163 körzet vezetője is részt vett. A miniszter történelmi eseménynek minősítve a nemrég elkészült katasztófavédelmi tör­vény tervezetét, úgy vélte, hogy ennek a magyar jogalkotásban példa nélküli szervezetnek a lét­rehozása további lendületet adhat a polgári védelem fejlődé­sének. (Folytatása a 4. oldalon) Magánosítás '93 Az állami vagyon magánkézbe adása 1993-ban - a korábbi évek­hez képest - gyorsult. Az állami vagy­onkezelő szervezetek szét­választása a múlt év elején ki­sebb megtorpanással járt, de a későbbiekben lendületesen folyt a magánosítás. Diczházi Bertalan kormány-főtanácsadó összefog­laló értékelésének bevezetőjéből származik ez a megállapítás. A jeles gazdasági szakember - a hagyományoknak megfelelően - idén is elkészítette összeállítá­sát a privatizáció tavalyi meneté­ről. (Aki a magyarországi privatizá­ció legfrissebb adataira kíváncsi, an­nak hasznos olvasmány lehet a la­punk 8. oldalán közölt összeállítás.) IV. évfolyam, 26. szám ÁBA: 18,50 Ft 1994. február 1., kedd Magyar-ukrán miniszteri eszmecsere Ungváron Segély az épvízképosultaknak Harmadízben adott otthont Kár­pátalja Anatolij Zlenko ukrán és Jeszenszky Géza magyar külügy­miniszter találkozásának. A hét­főire, melynek Ungváron a Druzsba (Barátság) Szálló volt a színhelye, tulajdonképpen egy szerencsétlenség, a Kárpátalja több mint 150 települését sújtó nemrégi árvíz adott okot. Je­szenszky Géza adta át ugyanis Kárpátalja lakosságának a ma­gyar kormány 20 millió forint ér­tékű segélyszállítmányát, mely a Magyar Máltai Szeretetszolgálat jóvoltából megkétszereződött. A 14 kamionban elhelyezett szállítmány - mint azt Kozma Im­re, a Magyar Máltai Szeretetszol­gálat elnöke elmondta - gyógy­szert és 4-5 fős családok két-há­­rom hetes ellátására elegendő élelmiszercsomagokat tartal­maz, és azokra a településekre kerül, melyek árvízkárosultjai még nem részesültek segélyben. (Folytatása a 3. oldalon) Átadják a segélyszállítmányt az ungvári Barátság Szálló előtt MTI - Külföldi képszerkesztőség Csáti György sajtóértekezlete Felül kell vizsgálni az embargót A Kis-Jugoszláviával szemben foganatosított embargó nem vál­totta be a hozzá fűzött reménye­ket mondta Csáti György, az MDF külügyi szóvivője, az Or­szággyűlés külügyi bizottságá­nak alelnöke tegnapi sajtóérte­kezletén. Mint rámutatott, az embargó­nak éppen ellenkezőleg, negatív hatásai vannak: egyrészt rendkí­vüli mértékben sújtotta a lakos­ságot - ezen belül különöskép­pen a vajdasági magyarságot. Másrészt a várt eredmények el­maradtak, a fegyverembargó sem volt hatásos, hiszen volta­képpen az esélyegyenlőtlensé­get növelte a harcoló felek kö­zött - a bosnyák felet sújtotta, a szerb felet pedig jóformán nem. Felül kell tehát vizsgálni az embargópolitikát, annál is in­kább, mert noha Magyarország teljes mértékben betartotta az embargó előírásait - és ezek után is be fogja tartani, ameny­­nyiben ezt a nemzetközi szerve­zetek elvárják - hazánk és a Szerbiával szomszédos többi or­szág sem kapott semmiféle kár­pótlást azokért a károkért, ame­lyek ebből erednek (Magyaror­szágnak például eddig körülbe­lül egy egész három tized milli­árd dollár közvetlen kára van). (Folytatása a 3. oldalon) Az Európai Unió Bizottsága tegnap azt javasolta, hogy száz­millió ECU-vel, kb 112 millió dollárral segítsenek azoknak az országoknak, amelyeket a leginkább sújt a kereskedelem ki­esése a Kis-Jugoszláviával szembeni nemzetközi embargó mi­att - jelentette az AFP Brüsszelből. Az indítványt, melyet Brüsszelben hoztak nyilvánosságra, az európai biztonsági és együttműködési folyamat részeként Bécsben tartott kétnapos, külön e témának szentelt ülésen ter­jesztették elő. A Kelet-Európának nyújtott PHARE-program keretébe il­leszkedő javaslat értelmében nyártól kezdve tranzitfolyosó­kat létesítenének a kereskedelmi forgalom felelevenítéséért a hagyományos partnerek között, például Ausztria és Görögor­szág, Ausztria és Törökország között vagy Albánia és Romá­nia, Bulgária és Ukrajna között. Moszkvai misszió Moszkvába érkezik ma Lord Owen és Thorvald Stoltenberg, a nemzetközi Jugoszlávia-konfe­­rencia két társelnöke, hogy meg­vitassák Andrej Kozirevvel a dél­szláv válság legújabb fejlemé­nyeit. A tárgyalásokon minde­nekelőtt a Butrosz Gáli ENSZ-fő­­titkár által jóváhagyott kezde­ményezésről lesz szó, amely lé­gicsapást tenne lehetővé a tuzlai repülőtér megnyitása érdeké­ben. Egy orosz diplomata szerint abban az esetben vethető be lé­gierő, ha támadás érné, vagy a katonai erő alkalmazása fenye­getné az ENSZ-erőket. Az orosz diplomata lehetségesnek mond­ta a békés megegyezést a bosz­niai szerbekkel és muzulmánok­kal a repülőtér megnyitásáról. Közölte azonban: olyan elképze­lés is létezik, amely szerint légi­csapást mérnének arra, aki aka­dályozza a repülőtér megnyitá­sát. Evita Talán Evita Perón története a világon az az egyetlen olyan politi­kai sztori, amely olyan mélyen beleivódott a különböző kulturális műfajokba. Evita és Juan Perón diadalútjáról és bukásáról írtak már musicalt, könyvet, és most a magyar nézők előtt - vasárnap és hétfőn este - levetítették az argentin pár hatalomra jutásának és hatalomgyakorlásának történetét is. Aki ismeri a dél-amerikai ország históriáját, nyilván tudja, hogy a film írói kicsit „nagystí­lűen" kezelték a történelmi tényeket. Mindez azonban nem von le abból a tényből, hogy egy távoli kontinens államának sorsdöntő éveit hozza közelebb az európai átlagpolgárhoz. Összehasonlítva az ugyancsak nemrégen bemutatott kétrészes Sztálin-filmmel, azt mondhatjuk, hogy itt, Kelet-Közép-Európá­­ban megmosolyogtuk az alkotók naivitását és bosszankodtunk az ugyancsak „nagystílű" történelmi ténykezelésen. Az argenti­nok valószínűleg ugyanezt tették, amikor megnézték a Perón-fil­met Ugyanakkor azonban akik csak felületesen ismerik könyv­ből, musicalből a történteket, mégis számtalan új információt kapnak. Ami a film legfőbb erénye, hogy némileg világosabb - bár a hollywoodi „sziruptól" nem mentesen - ismerhetjük meg a szociális demagógia logikáját, amely Hatalomra juttathat egy erőskezű vezetőt, de amely végső soron semmifajta megoldást nem jelent egy ország szociális problémáira. Az „alámerülés" egy ilyen erőskezű vezető bukása után - amely a dolgok logikája szerint elkerülhetetlen - még mélyebb lesz. Talán éppen a szociális demagógia „megfoghatatlansága"és a Perón pár hosszú évekig tartó felszínen maradása tette olyan misztikussá a történetet. A misztikum azonban, mint ahogy Ar­gentína történelme is mutatja, előbb-utóbb szertefoszlik. És az utána következő korszak az igazi sötétséget hozhatja. Az argentin történelem e meghatározó, ám rendkívü­l ellentmondásos korsza­kának hollywoodi stílusú bemutatása éppen a történelmi vaslo­gika következetességének ábrázolása révén adhat napi aktuali­tást Európa, pontosabban Kelet-Európa nézői számára. . /__G. Fehér Péter ­l Göncz Árpád davosi találkozói Támogatás az átalakuláshoz Göncz Árpád köztársasági elnök, aki a Világgazdasági Fórum és a Világművészeti Fórum munká­jában vesz részt a svájci Davos­­ban, vasárnap találkozott Süley­man Demirel török köztársasági elnökkel, Jasszer Arafattal, a PFSZ elnökével, Valdis Birkavs lett mi­niszterelnökkel, Jean-Claude Paye-jel, az OECD főtitkárával, és Jacques de Larosiere-rel, az EBRD elnökével. Demirel elnökkel egyetértet­tek abban, hogy a magyar-török politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok bővítése egyes terü­leteken hozzájárulhat Magyar­ország integrációjának előreha­ladásához is. Konkrétan felme­rült, hogy Törökország is támo­gatja Magyarország tagságát az OECD-ben, és lehetséges az együttműködés a Partnerség a békéért próbák keretében is. Göncz Árpád megerősítette Demirel elnök Magyarországra szóló meghívását, amelyre még az idén a Nagy Szulejmán-kiállí­­táshoz kapcsolódóan sor kerül­het. A két elnök megvitatta a volt Jugoszlávia területén, így a Bosznia-Hercegovinában kiala­kult helyzetet. (Folytatása a 3. oldalon) . Kormányunk képviselői Washingtonban Háromnapos látogatásra vasár­nap este Washingtonba érkezett Surján László népjóléti miniszter. Programja keretében jelen lesz a hagyományos - az amerikai el­nök, alelnök, kormánytagok és honatyák részvételével zajló - nemzeti imareggeli rendezvé­nyein, illetve megbeszéléseket folytat az amerikai egészségügyi minisztériumban, az Egészség­­ügyi Finanszírozási Intézetben és a Nemzetközi Fejlesztési Hi­vatalban. Ugyancsak az amerikai fővá­ros vendége Bába Iván külügymi­­nisztériumi helyettes államtit­kár. Ő többek között a Külügy­minisztériumban, a védelmi mi­nisztériumban és a nemzetbiz­tonsági tanácsban kíván tárgyal­ni. A magyar tárgyaló delegáció ma Joó Rudolffal, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási ál­lamtitkárával egészül ki. Az elő­zetes program szerint Bába Ivánnal együtt konzultációkat folytat majd a védelmi miniszté­riumban és a nemzetbiztonsági tanácsban, illetve Surján László társaságában ő is részt vesz az imareggeli rendezvényein. (MTI) Az URH-n is lóghatja!­­ Hallgassa a Reggel 6-tól A rádiót! 24 óráig AmSIOkHz (középhullám) Fm 89,5 és 93,9 Mhz (ultrarövidhullám)

Next