Új Magyarország, 1994. május (4. évfolyam, 101-125. szám)

1994-05-14 / 112. szám

12 IV. ÉVFOLYAM, 112. SZÁM M­AROM 1994. MÁJUS 14., SZOMBAT 7­8 - (DOKUMENTUM (Emlékeztető:­­ Kozma István altábor­­nagy - a riportsorozat utolsó két részé­ben róla szóltunk - már közölt életraj­zában az áll: 1945. március 27-én pa­rancsban kötelezték a Németországba való kitelepülésre. Családjával egy dél­­bajorországi faluba került. Bajorországi tartózkodása alatt fegyveres akciót szer­vezett egy hungarista internálótábor foglyainak kiszabadítására.) A mellékelt dokumentum párját ritkítja a maga nemében. A magyarul megfo­galmazott Nyilatkozat 1945. május 3-án íródott Tristemben, az angol szöveg - amely nagyjából azonos a magyarral - egy nappal később. Az aláírók - köztük Szombathelyi Ferenc vezérezredes, volt vezérkari főnök, Nagybaconi Nagy Vil­mos vezérezredes, ny. honvédelmi mi­niszter, Nagybaconi Nagy Béla vezérőr­nagy, dr. Dietz Károly, korábban Buda­pest rendőrkapitánya, Vörös Géza altá­bornagy, Kádár Gyula ezredes, Krúdy Ádám stb. - a következő Nyilatkozatot tették közzé: „Alulírottak a gschaidi Hungarista Inter­­nálótáborban (­ Gestapo­) őrzött 54 magyar politikai fogoly nevében hivatalosan igazol­juk, hogy vitéz KOZMA ISTVÁN m. kir. altábornagy 1945. április hó 14-i kezdettel fegyveres mozgalmat szervezett a trifterni magyar rendőrség bevonásával abból a cél­ból, hogy a magas rangú katonai és polgári politikai foglyoit kiszabadítsa. Kockázatos ténykedésével lehetővé tette, hogy a politikai foglyok hathavi elszenvedett fogly után szabadlábra helyeztettek. Tris­­tern..." - Nem messze volt tőlünk a hunga­rista tábor, ahol a foglyokat őrizték - mondja Kozma Dénes, néhai Kozma Ist­ván fia. - Kádár Gyula A Ludovikától Sopronkőhidáig című könyvében be­számol arról a gyalogmenetről, amely a fegyházból Triftemig tartott. A szerző visszaemlékezésében nem említi édes­apánkat, nyilvánvalóan azért, mert ak­kor - 1978-ban - nem jelenhetett volna meg a könyve. - Hihetetlen, hogy ez a dokumentum is megm­aradt. Ha elévül, lecsapott volna rá az ÁVH. - Dr. Rabóczki Ede ezredes volt annak az Elnökségi Tanácsnak az elnöke, amely 1990. április 3-án édesapánkat a háborús és népellenes bűntett vádja alól felmentette - jegyzi meg dr. Eser­­szegi Gyuláné Kozma Zsuzsanna. - Ő is azt kérdezte tőlem: hogy maradt meg ennyi dokumentum? Édesapánk böl­csessége következtében. R­észlet Kádár Gyaila fentebb idézett könyvéből: „Március 1-án a Sárvíznél megindított német ellentámadás nem sikerült. Erről a sopronkőhidai fegyházban is értesültünk. Éreztük, hogy sorsunk fordulat előtt áll. (...) Néhány nap múlva összes holmijainkkal so­rakoztattak bennünket az udvaron. Közre­fogtak az SS-ek. Dominics hadbíró őrnagy kihirdette: elvisznek. (...) Megindultunk. (...) Magyar részről egy Barcsay nevű csendőr alezredes volt a pa­rancsnok, nyolc-tíz fogoly őrkatonával... Né­gyes sorokban haladtunk, hová, merre, mi elébe, nem tudtuk. (...) Útközben semmiféle étkezést nem kaptunk. Barcsay azt mondta, együnk abból, amink van, semmit nem ér­demlünk, mint hazaárulókat fel kellene köt­ni bennünket. (...) Melk városán mentünk keresztül, szomorú, elcsigázott társaságun­kat a lakosság szidalmazta. (...) Merktől Einzig vonaton mentünk. (...) Passauból továbbmeneteltünk. (...) A fő­­parancsnok - most már teljhatalommal - Barcsay.. (...) Állandóan azt hangoztatja: a nemzetvezető testvértől teljes felhatalmazá­sa van, azt végeztet ki, akit akar. Megérkeztünk a Triftern bajor község melletti Gschaidba. Amolyan tanyatelepü­­lés-féle. Itt az iskolában szállásoltak el ben­nünket. Másnap az iskolára magyar és né­met felírás került: .Hungarista Internáló Tábor­. (...) Később tudtuk meg, hogy Lieszkovszky Pál huszár alezredes, aki Triftembe volt ki­települve,... megszervezte figyelésünket, és embereket toborzott kiszabadításunkra. ” (Kozma Istvánról - ahogy fentebb a fia említette - nincs szó.) U­gyancsak megmaradt egy huszon­nyolc oldalas naplójegyzet arról, hogy Kozma István és Lieszkovszky Pál ho­gyan próbálták a foglyok kiszabadítá­sát megszervezni. A feljegyzés egyes szám harmadik személyben íródott, amelyhez Kozma altábornagy kézírás­sal adalékokat fűzött. R­észletek a géppel írt sorokból: „IV. 17. vitéz Kozma alt egy második fel­derítő útja Gschaidba, polgári ruhában. A foglyokkal sikerült séta közben találkozni, akiknek élén v. Szombathelyi vezds ha­ladt. Rata kívül Kozma altbgy a foglyok jelen volt tagjai között felismerte v. Hen­­­­nyei vezds-t, v. Vattay altbgy­ot, Kádár ez­redest, Tímár őrnagyot, Szentmiklóssy őr­nagyot, Rakovszky Tibort, Csizmareknét. (...) A foglyok igen sivár képet mutattak. So­kan szakállt növesztettek, nehezen felis­merhetők." „IV. 18. Dr. Dambech trifterni káplán. Doller főtisztelendő ajánlása folytán, Liesz­kovszky alezredes felkérésére kint járt a foglyold­al és Lieszkovszky alezr.-sel a kö­vetkezőket közölte: sikerült beszélni v. Szombathelyi vezés-sel, akinek tudomá­sára hozta, hogy sorsukat állandóan figye­lemmel kísérik és segíteni igyekeznek raj­tuk." „IV. 19. A gschaidi tábor szemrevétele­zését Lieszkovszky alez. szekéren hajtotta végre. (...) A terep úgy éjjel, mint nappal igen kedvező egy fegyveres vállalkozás végrehaj­tásához. (...) A legnagyobb gondot a kiszabadítás utáni helyzet mérlegelése adta. Mi lesz a szabaddá vált foglyokkal? Hogyan alakul ezek sorsa, ha a belső vonalak még ideig­lenes szilárdsága folytán megtorló lépések következnek? Mi történik a kiszabadítás­ban részt vevő személyekkel és azok csa­ládtagjaival?" „IV. 20. V. Kozma ah­ogy felkereste Far­kas F. V. ezredest Johanneskirchenben. (...) Farkas F. előadta azt is, hogy magyar rész­ről történtek bizonyos intézkedések a Weil­­heimben letartóztatásban lévő Kormány­zó Úr biztonsága érdekében." „IV. 22.... V. Kozma altligy-ot bizalmas megbeszélésre kérik a HM vezető emberei IV.­22-én 19­6-ra, Eibergbe. Ezen a megbe­szélésen V. Kozma altlogy valóban meg is jelent. Jelen volt még Temegy v. ezds, Nagy­­őszy altbgy, Bán ezds, Makay, Hollósy, Ko­vács őrgy, Lupkovics szds. A megbeszélés tárgya: bizalmatlanság lerögzítése Beregffy honv. min. ellen, aki a ,süllyedő hajóból menekülni akar"." „IV. 23. V. Kozma altbgy. 10 órakor talál­kozott Triftemben Spitzauer fogorvosnál Vörös Géza altbg­­gyal. A kísérő őrt Wer­­bőczy K­­ezdi kb. 20 percig az utcán szóval tartotta, míg ezalatt a két altbgy (­ mind­ketten polgári ruhában­­) a fogorvos vára­kozó szobájában zavartalanul beszélget­tek. (...) A beszélgetés közben bejött a fo­golykísérő őr, mire v. Kozma altbgy pár perc ott-tartózkodás után arcára szorított zsebkendővel eltávozott." „1945. IV. 24. Levél Vörös Géza altbgy-ról: A helyzetet itt lerögzítve küldöm. Ha ügye­sen nekimentek, nem lesz a végrehajtás nehéz! Itt ugyanis olyan béke van, hol a Ti baráti megjelenésetek a mi őrségünknk nem fog emó­ciót kiváltani. Az időpontot jól válasszátok meg, nehogy elkéssetek! A csatolt levelet jut­tasd el, kérlek, feleségemnek, nagyon hálás le­szek érte. Igen köszönöm a kenyeret és kolbászt. Isten áldjon meg érte. Ha még valamit kell be­szélni, péntekin bejövök. Titoktartásra vi­gyázz! M­egjegyzések a vázlathoz: A csendőrök általában barátságosak, haza­vágynak! Géppuskájuk tudtunkkal nincsen. Az őrök nem nagyon komolyan végzik felada­tukat, de óvatosság kívánatos. Feltétlenül elin­tézendő a csűrben lévő sofőr, aki nyilas és főbe­súgó. Azt hiszem, célszerű a B. lakás és az is­kola ellen a támadást egyidejűleg indítani. A csendőröknél, azt hiszem, egyszerű lefegyver­zésről lesz csak szó. Este 9 órától kezdve 1órán­ként 1-1 járőr megy ki a közvetlen környékre! Utóiratként: Egyszerűbb megoldás: Telefonon (célszerű a déli órákban) magad­hoz rendeled Barcsayt az erődítés ügyében. Ott Nálad lefogjátok és fogva tartjátok." (...) „Dr. Villányi rendőr s. fogalmazó ez al­kalommal részletesen tájékoztatta v. Koz­ma al­lgy-ot a vállalkozás céljára rendel­kezésre álló fegyverekről és lőszerhelyzet­ről, amely a következőképp állott: 105 pus­ka, 2400 drb. lőszerrel, 100 pisztoly, 6000 drb. lőszerrel, 2 drb. géppisztoly 600 töl­ténnyel, 25 drb. kézigránát és 30 drb. köd­gyertya." „IV. 25.... A táborban meg kell rohanni és azonnal kézbe kell venni 17 Barcsay alez. őrség pk. lakását. Végrehajtja Lupko­vics vk. szds 4 rendőrrel. 2./ A postát, illet­ve korcsmaépületet. Végrehajtja egy ren­dőrtiszthelyettes 2 rendőrrel. 3. A kuglizót (­ készültség helye :). Végrehajtja egy rend­őrtiszt 6 rendőrrel... (...) Kb. 20 óra 30 perckor v. Kozma altbgy. Lieszkovszky alezr. kíséretében lakása felé tartott, amikor a főtéren Barcsay alez. eléje jött azzal, hogy bizalmas jelentenivalója van. (...) V. Kozma ... konkréten feladta a kérdést Barcsay alez.-nek, hogy nem le­hetne-e az el nem ítélt politikai foglyokat még az angolszász megszállás előtt sza­badlábra helyezni. Barcsay alezredes ezt kereken visszautasította és hozzáfűzte, hogy ő, mint hűségesküt tett hungaris­ta, ilyen szabálytalanságot nem követel. V. Kozma ah­ogy erre megjegyezte, hogy Barcsay alez. egysszer még felelni fog cselek­­­deteiért... Barcsay alez.-t fenti beszélgetés láthatóan erős gondolkodóbra késztette." „IV. 26. (...) Kozma al­rgy és Liesz­kovszky alez. mindenre gondolt, csak arra nem, hogy éppen a vállalkozásra önként felkínálkozó Lupkovics vk. szds és társai - az utolsó pillanatokban - a vállalkozás ter­vezett végrehajtásától elállnak." „IV. 27. (...) megjelent v. Kozma al­lgy­­nál a trifterni polgármester, aki közölte, hogy ... a magyar politikai foglyokat sem­mi körülmények között sem szabad Trif­­ternben hagyni... 13 és 14 óra között, két országos jármű­vön, néhány csendőr és nemzetszolgála­tos kíséretében megindult a szomorú me­net ismeretlen sorsa­­ Simbach irányába." „IV. 28. (...) 20 órakor a rendőrjárőr azzal a jelentéssel tért vissza Simbachból, hogy az internáltakat szabadlábra helyezték és gépkocsin Tannba szállítják őket. A fog­lyok szabaddá tétele tehát hála istennek vérontás nélkül sikerült. M­inthogy utólagosan kiderült, misze­rint a gschaidi politikai foglyokat nagyon sokan akarták feszabadítani­­: a tristemiek V. Kozma al­lgy vezetésével, Temesváry cső. tbk., Bartusievicz ezds, Nagyőszy altbgy. a tanui vk. tisztjei, Temegy v. ezds. stb.­), lerögzíteni érdemes, hogy a kisza­badítás gondolata v. Kozma altbgy-ban fo­galmazódott meg legelőször, éspedig ön­zetlenül, tiszta magyar bajtársiasságból, IV. hó 12-én, a foglyoknak Gschaidba való érkezésekor. (...) A Tannban székelő nyias Honv. Min. egyszerre, éspedig 27-én szük­ségét látta, hogy a kiszabadítás dicsőségét Kozma ah­bgy kezéből magának kaparint­sa meg és ezért a kiszabadítási akcióban szerepet vállaló 4 vk. tisztet v. Kozma altbgy-tól elvette, sőt nevezetteknek egy­szerűen megtiltotta, hogy az üggyel to­vább foglalkozzanak. (. .Nagyőszy altbgy. távbeszélő közlése:) A­z olvasóra, illetve a volt politikai fog­lyokra tartozik, hogy ezzel kapcsolatos vé­leményüket megalkossák." ❖ Idáig az idézetek a Naplóból, amely­nek minden sora ma már történelem. Hosszan taglalhatnánk még a Kozma­dossziét, például azt a részt, amikor a másodfokú tárgyalás során, az ügyvéd beterjesztésére, a tárgyi bizonyítékokat, illetve a tanúk vallomását nem veszik figyelembe azzal az indokkal, hogy úgyis hazudnak! Mi ez, ha nem koncep­ció? Az ítéletet már korábban meghoz­ták, minek zavarjanak be a tanúk? V­égezetül álljon itt Kozma István legidősebb unokájának a nagyapáról írott néhány sora, amely szakdolgoza­tának végére került: „... szerette hazáját és harcolt érte. Nem volt bűnöző, a terhére rótt cselekményeket - mint láthattuk - nem követte el. Áldozat lett, mert tévedett: nem tudta, hogy két egy­mást követő, ellenkező ideológiájú rendszer­ben nem lehet büntetlenül semlegesnek ma­radni..." Kő András-Nagy J. Lambert (Folytatása a szerdai számunkban) EITLER ANTAL E­sztergom, 1926. III. 4. K­uli Katalin. Let.: 1949. X. 17. K­iv.: Központi Katonai Büntetőintézet (Margit körúti Fegyház), 1950. V. 31. (?) H­űtlenség. F.: határőr. M.: 162. Szem.: barna. A.: ke­rek. Szeme.: barna. H.: alacsony. Fog.: hiányosak. Haj.: gesztenyebarna. 6.­­sz.: rendes. Arc.: ovál. K. i.:­­. ❖ DR. ERDÉLYI JÓZSEF R­ákospalota, 1930. III. 6. N­ávoly Margit. Á VH, Budapest, 1952. VIII. 6. B­udapesti Államvédelmi Büntetőinté­zet (BOB), 1953.1.27. Szervezkedés. F.: szülészorvos. FARKAS FERENC M­ezőcsert, 1923. XII. 2. V­adai Gabriella. R­endőrőrs, Sopronkövesd, 1952. II. 8. Pest-vidéki Fogház (Fő u.), 1952. IX. 24. (?) A­z államrend megdöntésére irányuló szervezkedés, kémkedés, repülőgéppel megkísérelt csoportos külföldre szökés. F.: egyetemi hallgató. M.: 176. Szem.: barna. A.: kerek. Szeme.: barna. H.: ma­gas. Fog.: hiányosak. Haj.: barna. O.­sz.: rendes. Arc.: kerek. K. i.: -.­­ FISCHL(I)ANDRAS S zepetnek, 1908. Vili. 24. S chnémann Mária. R­endőrség, Szepetnek, 1953. II. 16. Zalaegerszegi Megyei Börtön, 1953. III. 4. (?) Fegrverrejtegetés. F.: földműves. M.: 165. Szem.: két Á.: kerek. Szeme.: sötétbarna. H.: közép­­­magas. Fog.: hiányos. Haj.: szőkésbar­na. O.: egyenes. Sz.: egymást fedő. Arc.: hosszas. K. i.: -. ❖ FARSANG ANDRÁS Tác, 1920. VIII. 6. V­allek Katalin. Á­VH, Esztergom, 1952. VIII. 9. Pest-vidéki Fogház (Fő u.), 1953.I.27. (?) . Szervezkedés, fegyverrejtegetés, gyúj­togatás. F.: bányász. FERECFALVI ANTAL D­ebrecen, 1915. III. 23. Jámbor Erzsébet. Á­VH, Budapest, 1951. IX. 11. - 22­­. Pest-vidéki Fogház (Fő u.), 1951. V. 29. (?) H­űtlenség. F.: határőr alezredes. M.: 172. Á.: kerek. Szeme.: világosbarna. H.: rendes. Fog.: hiányos. Haj.: barna. O.­sz.: rendes. Arc.: gömbölyű. K. i.: -. ❖ FODOR DÁNIEL N­agymácsér, 1914. XII. 8. D­eák Filoména. Á­VH, Hegyeshalom, 1951. XII. 10. Pest-vidéki Fogház (Fő u.), 1952. XI. 5.-21. (?) K­émkedés. F.: MÁV-segédtiszt. M.: 172. Szem.: szürke. Á.: hegyes. Szeme.: barna. H.: magas. Fog.: hiányos. Haj.: barna. O.­­sz.: rendes. Arc.: hosszas. K. i.: -. FODOR GYULA E­gervár, 1921. IV. 5. H­orváth Mária. H­atárőrség, Nyírbátor, 1951. V. 21. Pest-vidéki Fogház (Fő utca 70.), 1951. III. 13. vagy 14.-6. (?) Ú­jközt.:298­8/21. F.: földműves. M.: 172. Szem.: világos­barna. Á.: hegyes. Szemö.: világosbarna. H.: magas. Fog.: hiányos. Haj.: v­ágos­­barna. O.: széles. Sz.: rendes. Arc.: ovál. Baj.: világosszőke, nyírott. K. i.: a bal kö­nyökön sebhely. ❖ FÜVESI JÁNOS H­ódmezővásárhely, 1902. IV. 24. Szabó Mária. R­endőrség, Székkutas, 1952. XII. 2. Szegedi Megyei Bírósági Börtön, 1952. XII. 12. (Piros tintával írták a kartonjára: „Az ítélet-végrehaj­tás Szentesen tör­tént." Kék tintával: „A Szentesi Járás­­bíróság udvarán lett végrehajtva az ítélet.") (?) G­yo­jtogatás. F.: téeszcsotag. M.: 167. Szem.: kék. Á.: hegyes. Szeme.: barna. H.: magas. Fog.: hiányos. Haj.: barna. O.: hegyes. Sz.: keskeny. Arc.: beesett. Baj.: magyaros. K. i.: -S ZETTEK 1948-Szabadítási kísérlet

Next