Új Magyarország, 1994. július (4. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-01 / 152. szám

IV. ÉVFOLYAM, 152. SZÁM 1994. JÚLIUS 1., FENTEK TUDÓSÍTÁS Esély a szlovákiai magyarok összefogására a koalíció Pozsonyi tudósítónktól. Az Együttélés, a Magyar Keresz­ténydemokrata Mozgalom és a Magyar Polgári Párt képviselői már megegyeztek a közös politi­zálás általános céljaiban - hang­súlyozta a Magyar Polgári Párt tegnapi pozsonyi sajtótájékozta­tóján A. Nagy László pártelnök. Az elnök szerint a hármas koalí­ciós megbeszélések további for­dulójának témája már a választá­sok előtti és utáni együttműkö­dés, a választási szövetség felépí­tése, valamint a közös választási lista összeállítása lesz. A Magyar Polgári Párt úgy ítéli meg, hogy a koalíciós tárgyalások eddigi két fordulója sokkal konstruktívabb légkörben zajlott, mint az 1992-es parlamenti választásokat meg­előzően. Az MPP tegnapi sajtótájékoz­tatóján megtudtuk, hogy a párt­közi megbeszélések harmadik fordulójára szerdán este azért nem került sor, mert a tárgyaló­­küldöttségek több tagja a parla­menti tanácskozáson vett részt, melyet a szavazás miatt nem hagyhatott ott. A. Nagy László elmondta, hogy a három párt képviselőinek július 9-ig kellene megegyeznie a hármas választá­si szövetség feltételeiben, hogy még mindhárom politikai erő összehívhassa pártja kongresz­­szusát, melyen véleményezik a megbeszélések eredményeit. Amennyiben a meghatározott időpontig a feleknek nem sike­rül egyezségre jutniuk, a Ma­gyar Polgári Párt kész a tárgya­lások folytatására, hiszen a jelö­lőlistákat július végéig kell ösz­­szeállítani. A három párt megbe­széléseinek harmadik fordulójá­ra tegnap az esti órákban a Ma­gyar Polgári Párt pozsonyi iro­dájában került sor. (Kamoncza) Államközi tárgyalások elsőbbségben Hárs Gábor a romániai megbeszélésekről Az új magyar kormány megala­kulása után hamarosan szakértői megbeszélések kezdődnek Ro­mánia és Magyarország között a két ország közötti nyitott kérdé­sekről. Elvi megállapodás szüle­tett arról is, hogy a két külügymi­niszternek rövid időn belül talál­koznia kell - közölte bukaresti megbeszéléseinek befejeztével Hárs Gábor, az MSZP nemzetközi titkárságának vezetője. A politikus megbeszélést foly­tatott Marcel Dinu külügymi­niszter-helyettessel és Oliviu Ghermannal, a román kormány­párt elnökével. Hárs Gábor az MTI tudósítójának elmondta, hogy Gherman annak híve len­ne, hogy párhuzamosan pártkö­zi és államközi szakértői bizott­ságok is tárgyaljanak. A magyar politikus szerint felesleges a ket­tőzés, mivel mindkét esetben kormánypártról van szó. Hárs Gábor találkozott Emil Constantinescuval, a Romániai Demokratikus Konvenció elnö­kével, Fek­e Románnal, a Demok­rata Párt elnökével, Sergiu Cu­­nescuval, a Szociáldemokrata Párt elnökével és Nicolae Mano­­lescuval, a Polgári Szövetség Pártjának elnökével. Az RMDSZ vezetőivel hosszú, „vitaszerű" beszélgetésre került sor, ame­lyen Hárs Gábor az MSZP és az SZDSZ vezetői nevében is bizto­sította partnereit, hogy az új ko­alíció egyáltalán nem kíván visszalépni a romániai magyar­ság támogatásától. A látogatás célja az volt, - mondta el Hárs Gábor­, hogy el­ső kézből nyújtson tájékoztatást a romániai politikai tényezők­nek az új koalíciónak a magyar­román kapcsolatok javítására irányuló szándékairól. A magyar politikus együttműködést kért ehhez, és „az esetek túlnyomó többségében" erre ígéretet is ka­pott. Hárs Gábor úgy fogalma­zott, hogy az új magyar kor­mány nem kíván mindent elöl­ről kezdeni, hangsúlyozza a kül­politika folyamatosságát, de sze­retné kimozdítani a holtpontról. boldogtalan Károly herceg A brit trónörökös hitvesi hűtlenségéről (Folytatás az 1. oldalról) Nem fér sok kétség ahhoz, hogy a műsor alapelgondolása vagy egyenesen Károly hercegtől jött, vagy legalábbis hozzá közel álló személyektől, akik úgy érzik, hogy a trónörökös családi életé­nek súlyos és sokak által sokat emlegetett nehézségei aláásták Károly népszerűségét, sőt sokak fejében még azt is megkérdője­lezték, valóban ő örökli-e majd a trónt, vagy arra kényszerül, hogy lemondjon idősebb fia ja­vára. A rendkívül hosszú műsorból - amelyet nem egy bíráló eleve túl bőbeszédűnek ítélt ahhoz, hogy igazán hatásos lehessen - mély lelkivilágú, sokat gondol­kodó, sokat vívódó, magányos és elégedetlen ember portréja bontakozott ki. Aki valaha bár­mely körülmények között talál­kozott vele, tudja, hogy minden megnyilvánulása emberi és em­berséges, és hogy mondandóját, ha mégoly fájdalmas is egyesek­nek, mindig humor hatja át. A sokszor fájdalmas arckifejezés, az újra meg újra elgondolkodó, a végtelenbe irányuló tekintet, a gyűrűvel, mandzsettával babrá­ló, fület-orrot érintő, nyugtalan kezek, az olykor szertelen kifeje­zéseket kísérő túlzott arcmimika mind arra mutatott, hogy a be­szélő mélyről felhozott anyagot próbál, olykor keservesen, min­dig gonddal, formába önteni. A csütörtök reggeli lapok szin­te egybehangzóan úgy vélték, a herceg megtagadhatta volna, hogy szerencsétlen házasságáról beszéljen. A bírálók szerint a tör­téntek után hiba volt válaszolni arra a kérdésre, vajon mindvé­gig hűséges volt-e házassági es­küjéhez. A herceg azonban meg­fontoltan így válaszolt: „Igen. Mindaddig, amíg csak helyre­hozhatatlanul tönkre nem ment a házasság." Talán jobb lett vol­na, ha a herceg ezen a ponton gazdálkodik az őszinteséggel, ám az a vélemény sem elveten­dő, hogy az igazmondás nem le­het visszatetsző. Elvégre, hány­szor halljuk a maradéktalan iga­zat a kamera előtt megszólalta­tott közéleti személ­ységektől? A trónörökös félrelegyintette a válás gondolatát. Ő maga nem akar válni, de ha rákényszerül, nem látja be, miért lenne ez gát­ló ok a trón öröklését tekintve - mondotta a sűrűn elvált VIII. Henrik kései utódja. Veszélye­sebb területre merészkedett ak­kor, amikor az anglikán egyház­ról beszélt, amelynek a minden­kori uralkodó a világi feje. „Szí­vesebben lennék a hit, semmint a Hit védelmezője" - mondotta, arra utalva, hogy a hit ténye sok­kal fontosabb, mint az, miben hisz az ember. A majdani III. Ká­roly nemcsak az anglikán, ha­nem a katolikus, zsidó és moha­medán, vagy buddhista állam­polgároknak is királya akar len­ni. Ez azonban kicsit túl közel merészkedik az állam és egyház szétválasztásának alkotmányjo­gi fogalmához, amellett aligha­nem azt a kényelmetlen érzést is kelthette vallásos lelkületű né­zőkben, hogy a herceg maga nem hisz, ezért veszi félvállról azt, ki miben hisz. A nézők ítélete még nem vilá­gos. Annyi bizonyos, hogy őszinte, gyötrődő, értelmes és jóakaratú emberrel ismerked­hettek meg, akit minden bi­zonnyal többségük szívesen el­fogad majd királynak, jóllehet sokan úgy érezhetik, jelenlegi királynőjük nagyobb önuralom­mal, méltósággal és tartózkodás­sal - vagyis bölcsebben viselke­dett volna. . Jotischky László Bukarest Bajban a kormány Tegnap délután Nicolae Vacaroiu miniszterelnök egyórás beszédé­vel, amelyben pontról pontra visszautasította az ellene felho­zott, elsősorban az ország súlyos gazdasági helyzetével összefüg­gő bírálatot, megkezdődött az el­lenzék bizalmatlansági indítvá­nyának vitája. A parlamenti csata előtt, amelynek légköre hamar felforrósodott, a miniszterelnök sorra fogadta a Szociális Demok­rácia Romániai Pártja által létre­hozott kormányt a parlament­ben kívülről támogató szélsősé­ges formációk - a Gheorghe Funar vezette Román Nemzeti Egység­párt, a Szocialista Munkapárt és a Nagy-Románia Párt - küldött­ségeit, hogy előre biztosítsa a kormány fennmaradásához szükséges voksokat, mivel a szö­vetségesek egyes képviselői in­gadozni látszottak. A legkisebb támogató, a sze­nátusban öt taggal rendelkező Agrárpárt nyíltan ellenzékbe ment át, és kilátásba helyezte, hogy a kormány ellen fog sza­vazni. Az SZDRP egységével kapcsolatban ugyancsak sokféle híresztelés keringett a vita előes­téjén, éppen ezért szóba került az a lehetőség is, hogy a szava­zás pillanatában minden képvi­selője és szenátora elhagyja a termet - így elhárulna az a ve­szély, hogy a titkos voksoláson egyes tagjai orvlövészként a ka­binet ellen szavazzanak, erre az esetre viszont az ellenzék a par­lament teljes bojkottját sem zár­ta ki. (MTI) Nemzetközi kihívás a maffiáknak Az FBI is segíti rendőreinket Az Országos Rendőr-főkapi­tányságon tegnap aláírták azt az együttműködési megállapodást, amelyet hazánk a Szövetségi Nyomozóhivatallal (FBI), vala­mint az Egyesült Államok Kábí­tószer-ellenes Ügynökségével (DEA) kötött. A dokumentumot Pintér Sándor országos rendőrfő­kapitány, Louis J. Freeh FBI-igaz­­gató, valamint Thomas A. Cons­tantine, a DEA vezetője látta el kézjegyével. A szerdán Budapestre érke­zett Louis Freeh-t fogadta Göncz Árpád köztársasági elnök is. Az FBI-igazgató az ORFK állo­­mánygyűlése előtt tartott elő­adásában a szervezett bűnözés­ről szólva kiemelte, hogy az or­szágok gazdasági erejét elszívó, a polgárokat kábítószerrel mér­gező, a nukleáris eszközök csempészésével a stabilitást ve­szélyeztető nemzetközi bűnszö­vetkezetek elleni harc vala­mennyi állam létérdeke. Egyre nagyobb gondot jelent Európá­ban és Amerikában is a keletről terjeszkedő maffiák működése, az ázsiai, orosz és szicíliai cso­portok jelenléte, illetve szövet­ségre lépésük. Mint mondta, ko­runk egk legnagyobb kihívása e szindikátusok tevékenységé­nek a visszaszorítása, felszámo­lásuk. Az ellenük való küzdelem eszköztárából az egyik legered­ményesebb és leg­áravezetőbb módszer az elektronikus lehall­gatások alkalmazása. A szemé­lyiségi jogok védelme érdeké­é­­ben azonban Amerikában is szi­gorú korlátok között és bírói en­gedéllyel alkalmazhatják. A magyar-amerikai kapcsola­tokról szólva Louis Freeh el­mondta, hogy az FBI megosztja a magyar rendőrséggel több év­tizedes tapasztalatait, s szakmai képzésben is segítséget nyújt. Eddig két magyar rendőrtiszt végezte el Amerikában az FBI- akadémiát, ősszel újabb harminc résztvevő folytathat rövidebb ta­nulmányokat az Egyesült Álla­mokban. Az előadást követő sajtótájé­koztatón az FBI igazgatója példa nélkül álló előrelépésnek­ minő­sítette a magyar rendőrség ered­ményeit, a bűnüldöző szervek hatékonyságát. Úgy ítélte meg, hogy az általános emberi jogok érvényesülését is garantálják a hatályos jogszabályok, bár to­vábbi módosításokat szükséges­nek lát, példaként említve a pénzmosás megfékezésére vo­natkozó jogszabály bevezetését. Thomas Constantine, a DEA vezetője a kábítószer-csempé­szés nemzetközi méretű növe­kedéséről szólt, a liberalizáció és az emberek szabad mozgásának következtében különösen Kö­zép- és Kelet-Európában óriási mértékű e növekedés. Jóllehet hazánk ma elsősorban tranzitor­szág, ennek ellenére a legszigo­rúbban kell a szervezett bűnban­dák ellen fellépni - hangoztatta az amerikai vendég. Pintér Sándor kérdésre vála­szolva elmondta: Magyarorszá­gon ma már különböző bűnöző csoportok szakosodtak a prosti­túciótól a kábítószer-csempészé­sig, a pénzmosástól a fegyver- és emberkereskedelemre. A nem­zetközi együttműködésnek kö­szönhetően a közelmúltban si­került jelentős eredményeket el­érniük, például az elmúlt évben 600 kilogramm kábítószert fog­laltak le. A titkos eszközök alkal­mazásáról szólva az országos rendőrfőkapitány az októberben életbe lépő rendőrségi törvényre utalt, s hangsúlyozta, hogy a ha­tóságok elsősorban az öt évnél súlyosabban büntetendő cselek­ményeknél engedélyezik az elektronikus lehallgatást. (rozgics) Genfben újabb béketárgyalások lesznek Bosznia: térképkészítés, harcokkal Várhatóan meghosszabbítják a június 10-én életbe lépett, de job­bára már csak papíron létező boszniai tűzszünetet. Az ENSZ szóvivője tegnap közölte, hogy Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár a na­pokban tájékoztatja a Biztonsági Tanácsot a boszniai helyzetről, és javasolni fogja a július 9-én lejáró tűzszünet meghosszabbítását. A boszniai muzulmánok és horvátok szarajevói kormánya az ENSZ közvetítésével írt alá egy hónapra szóló tűzszüneti egyezményt a boszniai szerb ve­zetéssel. A kezdeti nyugalom után az ellenségeskedés kiújult. Az ENSZ képviselői szerdán már arról beszéltek, hogy a har­cok hevessége elérte az egyez­mény megkötése előtti szintet, és a tűzszünet gyakorlatilag összeomlott. Változatlan hevességgel foly­nak a harcok Ozren térségében a Tuzla és Zenica muzulmán vá­rosokat a hegységen át összekö­tő út egy szakaszáért. Más kö­zép-boszniai arcvonalakon en­nél mérsékeltebb a harci cselek­mények hevessége. A szerb tü­zérség lőtte a muzulmánok véd­te Travnik, Maglaj és Turbe vá­rosokat. A boszniai helyzet békés ren­dezésére irányuló külügymi­niszteri találkozó második for­dulójára július 5-én, Genfben ke­rül sor. Az értekezleten előrelát­­hatólag megvitatják a válság megoldásán munkálkodó össze­kötő csoport Bosznia területi fel­osztásáról kidolgozott térképét, valamint más, a térség békés rendezésével összefüggő kérdé­seket. A térképről konkrétumo­kat ez idáig nem hoztak nyilvá­nosságra, ám hírügynökségi je­lentések annyit már tudni vél­nek, hogy a szemben álló felek­nek tíz napjuk lesz a megállapo­dás elfogadására vagy elutasítá­sára. (MTI) A horvátországi magyar kisebbség tragédiájára nem eléggé fi­gyelt oda a világ - jelentette ki Peter Galbraith, az Egyesült Álla­mok horvátországi nagykövete, aki a Horvátországi Magyarok Szövetsége és a Horvátországi Magyar Néppárt meghívására szerdán Eszéken járt. Az eszéki Magyar Képes Újság beszámo­lója szerint a nagykövet Horvátország e területek feletti szuve­renitását kívánta megerősíteni látogatásával. Az amerikai nagy­követ, aki a közeljövőben a megszállt Baranyába is el kíván lá­togatni, a magyar kisebbség vezetőivel folytatott megbeszélésen kijelentette: a szerbek által elfoglalt Baranya és Kelet-Szlavónia Horvátország részei, s azok is maradnak. A nagykövet ugyan­akkor óva intette a horvát vezetést attól, hogy katonai eszközök­kel próbálja meg elérni a szerbek ellenőrzése alá került területek visszaszerzését. Átállították a politikai váltókat Jeszenszky Géza értékelése négy év külpolitikájáról Jeszenszky Géza elégedetten tá­vozik posztjáról. A politikus si­kerként könyveli el, hogy na­gyobbrészt megvalósultak az MDF 1989-es programjának, majd az erre épülő kormány­­program külpolitikai tézisei. A kormány végrehajtotta a magyar politika vágányának átállítását. Magyarország mind szellemi, mind politikai értelemben visz­­szatért a Nyugathoz.­A külügyminiszter kiemelte: bár hazánk európai integrációjá­nak intézményesülési folyamata még távolról sem fejeződött be, meghatározó kapcsolódási pon­tot jelent, hogy Lengyelország­gal egyetemben Magyarország­nak ratifikált, működő társulási szerződése van az Európai Uni­óval, és Brüsszel elfogadta a tel­jes jogú tagságra vonatkozó ké­relem benyújtását. A NATO-val eljutottunk a békepartnerség­hez, ami Magyarország intézmé­nyes kötődését jelenti az észak­atlanti szervezethez. Ezzel együtt az orientációváltás nem jelentette azt, hogy Magyaror­szág elhanyagolta volna keleti kapcsolatait. A látványos vizitek, egyezmények mellett ezt bizo­nyítja, hogy Oroszország jelen­leg is Magyarország második­harmadik legnagyobb kereske­delmi partnere. A szomszédokhoz fűződő vi­szonyt illetően Jeszenszky Géza a leghatározottabban visszauta­sította azokat az „egyre erőtelje­sebben sulykolt" véleményeket, miszerint a magyar külpolitika gyengéje volt, hogy prekoncep­ciókból indult ki, sérelmekre ala­pozott, múltba nézett, ideologi­kus volt. A külügyminiszter sze­rint tények nem támasztják alá ezeket a vádakat. 1989-1990-ig visszavezethetően Magyaror­szág a megbékélést, a kiegyezést szorgalmazta valamennyi szom­szédjával. Sajnos a kapcsolato­kat éppen azzal a három ország­gal - Romániával, Szerbiával és Szlovákiával - nem sikerült kellő mértékben rendezni, ahol a leg­nagyobb lélekszámú magyarság él. A „kiegyezést" nehezíti ezen országok hagyományos politi­kája, illetve azok az új keletű sé­relmek, amelyek fölött nem le­het elsiklani.(...) Nem helytálló az a vélekedés, hogy a kapcsola­tok rendezésének akadálya a magyar kormány lett volna. Je­szenszky Géza óvott a túlzott optimizmustól azt illetően, az új kormánynak sikerül-e alapszer­ződést kötnie úgy, hogy az alap­vető magyar érdekek, illetve a határon túl élő magyar közössé­gek érdekei ne sérüljenek. Véle­kedése szerint, ha meglett volna a készség az érintett országok­ban, akkor már rég meglenne a szerződés velük is. Vajdasági valótlanságok Addig, amíg miniszter vagyok, de utána parla­menti képviselőként sem kívánom minősíteni azt, ami egy másik országban élő magyar közösség kö­rében történt, illetve történik. Ugyanakkor persze minderről megvan a magam véleménye. Ha azt tapasztalom, valaki olyan valótlanságot állít, ami­ről én tudom, hogy nem igaz, akkor az nagyon elszomorít, és úgy gondolom, le kell vonni valami­lyen tanulságot, azzal az emberrel másképpen kell viselkedni, másképpen kell gondolni rá - nyilat­kozta Jeszenszky Géza leköszönő magyar külügy­miniszter az újvidéki Magyar Szónak a VMDK- ban történt szakadás, illetve a budapesti kormányt ért egyes vádak kapcsán.­­ Konkrétan például az a vád, hogy a magyar kormány és annak úgynevezett erős emberei - nem tudom vannak-e ilyenek, én biztosan nem vagyok az - a vajdasági magyarok egységét akar­ták, illetve akarták szétrombolni. Ez egy olyan szemen szedett hazugság, hogy aki ezt mondta, bele kellett pirulnia - hangoztatta a miniszter. Személyesen is fel tudom idézni, gondolom van­nak, akik emlékeznek rá, az idén március 13-án Adán pontosan arról beszéltem, hogy Erdélyben a nagy nyomás ellenére együtt tudott maradni az RMDSZ. Elmondtam, mennyire károsnak tekin­tem, hogy a felvidéki magyaroknak több pártja van, végül elmondtam, teljesen világosan, mennyire fontosnak tartom, hogy a vajdasági ma­gyarok együtt maradjanak. Ugyanakkor azt is be kell látni, hogy az egységhez több emberre van szükség. Egy biztos: valaki, vagy valakik elkezd­ték ezt a rombolást, de az nem Magyarország, nem a magyar kormány volt. Jeszensky Géza szerint a Vajdasági Magyarok Szövetsége, ahogy a neve is jelzi, minden magyar érdekét kívánja képviselni.

Next