Új Magyarország, 1994. július (4. évfolyam, 152-177. szám)
1994-07-01 / 152. szám
IV. ÉVFOLYAM, 152. SZÁM 1994. JÚLIUS 1., FENTEK TUDÓSÍTÁS Esély a szlovákiai magyarok összefogására a koalíció Pozsonyi tudósítónktól. Az Együttélés, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és a Magyar Polgári Párt képviselői már megegyeztek a közös politizálás általános céljaiban - hangsúlyozta a Magyar Polgári Párt tegnapi pozsonyi sajtótájékoztatóján A. Nagy László pártelnök. Az elnök szerint a hármas koalíciós megbeszélések további fordulójának témája már a választások előtti és utáni együttműködés, a választási szövetség felépítése, valamint a közös választási lista összeállítása lesz. A Magyar Polgári Párt úgy ítéli meg, hogy a koalíciós tárgyalások eddigi két fordulója sokkal konstruktívabb légkörben zajlott, mint az 1992-es parlamenti választásokat megelőzően. Az MPP tegnapi sajtótájékoztatóján megtudtuk, hogy a pártközi megbeszélések harmadik fordulójára szerdán este azért nem került sor, mert a tárgyalóküldöttségek több tagja a parlamenti tanácskozáson vett részt, melyet a szavazás miatt nem hagyhatott ott. A. Nagy László elmondta, hogy a három párt képviselőinek július 9-ig kellene megegyeznie a hármas választási szövetség feltételeiben, hogy még mindhárom politikai erő összehívhassa pártja kongreszszusát, melyen véleményezik a megbeszélések eredményeit. Amennyiben a meghatározott időpontig a feleknek nem sikerül egyezségre jutniuk, a Magyar Polgári Párt kész a tárgyalások folytatására, hiszen a jelölőlistákat július végéig kell öszszeállítani. A három párt megbeszéléseinek harmadik fordulójára tegnap az esti órákban a Magyar Polgári Párt pozsonyi irodájában került sor. (Kamoncza) Államközi tárgyalások elsőbbségben Hárs Gábor a romániai megbeszélésekről Az új magyar kormány megalakulása után hamarosan szakértői megbeszélések kezdődnek Románia és Magyarország között a két ország közötti nyitott kérdésekről. Elvi megállapodás született arról is, hogy a két külügyminiszternek rövid időn belül találkoznia kell - közölte bukaresti megbeszéléseinek befejeztével Hárs Gábor, az MSZP nemzetközi titkárságának vezetője. A politikus megbeszélést folytatott Marcel Dinu külügyminiszter-helyettessel és Oliviu Ghermannal, a román kormánypárt elnökével. Hárs Gábor az MTI tudósítójának elmondta, hogy Gherman annak híve lenne, hogy párhuzamosan pártközi és államközi szakértői bizottságok is tárgyaljanak. A magyar politikus szerint felesleges a kettőzés, mivel mindkét esetben kormánypártról van szó. Hárs Gábor találkozott Emil Constantinescuval, a Romániai Demokratikus Konvenció elnökével, Feke Románnal, a Demokrata Párt elnökével, Sergiu Cunescuval, a Szociáldemokrata Párt elnökével és Nicolae Manolescuval, a Polgári Szövetség Pártjának elnökével. Az RMDSZ vezetőivel hosszú, „vitaszerű" beszélgetésre került sor, amelyen Hárs Gábor az MSZP és az SZDSZ vezetői nevében is biztosította partnereit, hogy az új koalíció egyáltalán nem kíván visszalépni a romániai magyarság támogatásától. A látogatás célja az volt, - mondta el Hárs Gábor, hogy első kézből nyújtson tájékoztatást a romániai politikai tényezőknek az új koalíciónak a magyarromán kapcsolatok javítására irányuló szándékairól. A magyar politikus együttműködést kért ehhez, és „az esetek túlnyomó többségében" erre ígéretet is kapott. Hárs Gábor úgy fogalmazott, hogy az új magyar kormány nem kíván mindent elölről kezdeni, hangsúlyozza a külpolitika folyamatosságát, de szeretné kimozdítani a holtpontról. boldogtalan Károly herceg A brit trónörökös hitvesi hűtlenségéről (Folytatás az 1. oldalról) Nem fér sok kétség ahhoz, hogy a műsor alapelgondolása vagy egyenesen Károly hercegtől jött, vagy legalábbis hozzá közel álló személyektől, akik úgy érzik, hogy a trónörökös családi életének súlyos és sokak által sokat emlegetett nehézségei aláásták Károly népszerűségét, sőt sokak fejében még azt is megkérdőjelezték, valóban ő örökli-e majd a trónt, vagy arra kényszerül, hogy lemondjon idősebb fia javára. A rendkívül hosszú műsorból - amelyet nem egy bíráló eleve túl bőbeszédűnek ítélt ahhoz, hogy igazán hatásos lehessen - mély lelkivilágú, sokat gondolkodó, sokat vívódó, magányos és elégedetlen ember portréja bontakozott ki. Aki valaha bármely körülmények között találkozott vele, tudja, hogy minden megnyilvánulása emberi és emberséges, és hogy mondandóját, ha mégoly fájdalmas is egyeseknek, mindig humor hatja át. A sokszor fájdalmas arckifejezés, az újra meg újra elgondolkodó, a végtelenbe irányuló tekintet, a gyűrűvel, mandzsettával babráló, fület-orrot érintő, nyugtalan kezek, az olykor szertelen kifejezéseket kísérő túlzott arcmimika mind arra mutatott, hogy a beszélő mélyről felhozott anyagot próbál, olykor keservesen, mindig gonddal, formába önteni. A csütörtök reggeli lapok szinte egybehangzóan úgy vélték, a herceg megtagadhatta volna, hogy szerencsétlen házasságáról beszéljen. A bírálók szerint a történtek után hiba volt válaszolni arra a kérdésre, vajon mindvégig hűséges volt-e házassági esküjéhez. A herceg azonban megfontoltan így válaszolt: „Igen. Mindaddig, amíg csak helyrehozhatatlanul tönkre nem ment a házasság." Talán jobb lett volna, ha a herceg ezen a ponton gazdálkodik az őszinteséggel, ám az a vélemény sem elvetendő, hogy az igazmondás nem lehet visszatetsző. Elvégre, hányszor halljuk a maradéktalan igazat a kamera előtt megszólaltatott közéleti személységektől? A trónörökös félrelegyintette a válás gondolatát. Ő maga nem akar válni, de ha rákényszerül, nem látja be, miért lenne ez gátló ok a trón öröklését tekintve - mondotta a sűrűn elvált VIII. Henrik kései utódja. Veszélyesebb területre merészkedett akkor, amikor az anglikán egyházról beszélt, amelynek a mindenkori uralkodó a világi feje. „Szívesebben lennék a hit, semmint a Hit védelmezője" - mondotta, arra utalva, hogy a hit ténye sokkal fontosabb, mint az, miben hisz az ember. A majdani III. Károly nemcsak az anglikán, hanem a katolikus, zsidó és mohamedán, vagy buddhista állampolgároknak is királya akar lenni. Ez azonban kicsit túl közel merészkedik az állam és egyház szétválasztásának alkotmányjogi fogalmához, amellett alighanem azt a kényelmetlen érzést is kelthette vallásos lelkületű nézőkben, hogy a herceg maga nem hisz, ezért veszi félvállról azt, ki miben hisz. A nézők ítélete még nem világos. Annyi bizonyos, hogy őszinte, gyötrődő, értelmes és jóakaratú emberrel ismerkedhettek meg, akit minden bizonnyal többségük szívesen elfogad majd királynak, jóllehet sokan úgy érezhetik, jelenlegi királynőjük nagyobb önuralommal, méltósággal és tartózkodással - vagyis bölcsebben viselkedett volna. . Jotischky László Bukarest Bajban a kormány Tegnap délután Nicolae Vacaroiu miniszterelnök egyórás beszédével, amelyben pontról pontra visszautasította az ellene felhozott, elsősorban az ország súlyos gazdasági helyzetével összefüggő bírálatot, megkezdődött az ellenzék bizalmatlansági indítványának vitája. A parlamenti csata előtt, amelynek légköre hamar felforrósodott, a miniszterelnök sorra fogadta a Szociális Demokrácia Romániai Pártja által létrehozott kormányt a parlamentben kívülről támogató szélsőséges formációk - a Gheorghe Funar vezette Román Nemzeti Egységpárt, a Szocialista Munkapárt és a Nagy-Románia Párt - küldöttségeit, hogy előre biztosítsa a kormány fennmaradásához szükséges voksokat, mivel a szövetségesek egyes képviselői ingadozni látszottak. A legkisebb támogató, a szenátusban öt taggal rendelkező Agrárpárt nyíltan ellenzékbe ment át, és kilátásba helyezte, hogy a kormány ellen fog szavazni. Az SZDRP egységével kapcsolatban ugyancsak sokféle híresztelés keringett a vita előestéjén, éppen ezért szóba került az a lehetőség is, hogy a szavazás pillanatában minden képviselője és szenátora elhagyja a termet - így elhárulna az a veszély, hogy a titkos voksoláson egyes tagjai orvlövészként a kabinet ellen szavazzanak, erre az esetre viszont az ellenzék a parlament teljes bojkottját sem zárta ki. (MTI) Nemzetközi kihívás a maffiáknak Az FBI is segíti rendőreinket Az Országos Rendőr-főkapitányságon tegnap aláírták azt az együttműködési megállapodást, amelyet hazánk a Szövetségi Nyomozóhivatallal (FBI), valamint az Egyesült Államok Kábítószer-ellenes Ügynökségével (DEA) kötött. A dokumentumot Pintér Sándor országos rendőrfőkapitány, Louis J. Freeh FBI-igazgató, valamint Thomas A. Constantine, a DEA vezetője látta el kézjegyével. A szerdán Budapestre érkezett Louis Freeh-t fogadta Göncz Árpád köztársasági elnök is. Az FBI-igazgató az ORFK állománygyűlése előtt tartott előadásában a szervezett bűnözésről szólva kiemelte, hogy az országok gazdasági erejét elszívó, a polgárokat kábítószerrel mérgező, a nukleáris eszközök csempészésével a stabilitást veszélyeztető nemzetközi bűnszövetkezetek elleni harc valamennyi állam létérdeke. Egyre nagyobb gondot jelent Európában és Amerikában is a keletről terjeszkedő maffiák működése, az ázsiai, orosz és szicíliai csoportok jelenléte, illetve szövetségre lépésük. Mint mondta, korunk egk legnagyobb kihívása e szindikátusok tevékenységének a visszaszorítása, felszámolásuk. Az ellenük való küzdelem eszköztárából az egyik legeredményesebb és legáravezetőbb módszer az elektronikus lehallgatások alkalmazása. A személyiségi jogok védelme érdekéében azonban Amerikában is szigorú korlátok között és bírói engedéllyel alkalmazhatják. A magyar-amerikai kapcsolatokról szólva Louis Freeh elmondta, hogy az FBI megosztja a magyar rendőrséggel több évtizedes tapasztalatait, s szakmai képzésben is segítséget nyújt. Eddig két magyar rendőrtiszt végezte el Amerikában az FBI- akadémiát, ősszel újabb harminc résztvevő folytathat rövidebb tanulmányokat az Egyesült Államokban. Az előadást követő sajtótájékoztatón az FBI igazgatója példa nélkül álló előrelépésnek minősítette a magyar rendőrség eredményeit, a bűnüldöző szervek hatékonyságát. Úgy ítélte meg, hogy az általános emberi jogok érvényesülését is garantálják a hatályos jogszabályok, bár további módosításokat szükségesnek lát, példaként említve a pénzmosás megfékezésére vonatkozó jogszabály bevezetését. Thomas Constantine, a DEA vezetője a kábítószer-csempészés nemzetközi méretű növekedéséről szólt, a liberalizáció és az emberek szabad mozgásának következtében különösen Közép- és Kelet-Európában óriási mértékű e növekedés. Jóllehet hazánk ma elsősorban tranzitország, ennek ellenére a legszigorúbban kell a szervezett bűnbandák ellen fellépni - hangoztatta az amerikai vendég. Pintér Sándor kérdésre válaszolva elmondta: Magyarországon ma már különböző bűnöző csoportok szakosodtak a prostitúciótól a kábítószer-csempészésig, a pénzmosástól a fegyver- és emberkereskedelemre. A nemzetközi együttműködésnek köszönhetően a közelmúltban sikerült jelentős eredményeket elérniük, például az elmúlt évben 600 kilogramm kábítószert foglaltak le. A titkos eszközök alkalmazásáról szólva az országos rendőrfőkapitány az októberben életbe lépő rendőrségi törvényre utalt, s hangsúlyozta, hogy a hatóságok elsősorban az öt évnél súlyosabban büntetendő cselekményeknél engedélyezik az elektronikus lehallgatást. (rozgics) Genfben újabb béketárgyalások lesznek Bosznia: térképkészítés, harcokkal Várhatóan meghosszabbítják a június 10-én életbe lépett, de jobbára már csak papíron létező boszniai tűzszünetet. Az ENSZ szóvivője tegnap közölte, hogy Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár a napokban tájékoztatja a Biztonsági Tanácsot a boszniai helyzetről, és javasolni fogja a július 9-én lejáró tűzszünet meghosszabbítását. A boszniai muzulmánok és horvátok szarajevói kormánya az ENSZ közvetítésével írt alá egy hónapra szóló tűzszüneti egyezményt a boszniai szerb vezetéssel. A kezdeti nyugalom után az ellenségeskedés kiújult. Az ENSZ képviselői szerdán már arról beszéltek, hogy a harcok hevessége elérte az egyezmény megkötése előtti szintet, és a tűzszünet gyakorlatilag összeomlott. Változatlan hevességgel folynak a harcok Ozren térségében a Tuzla és Zenica muzulmán városokat a hegységen át összekötő út egy szakaszáért. Más közép-boszniai arcvonalakon ennél mérsékeltebb a harci cselekmények hevessége. A szerb tüzérség lőtte a muzulmánok védte Travnik, Maglaj és Turbe városokat. A boszniai helyzet békés rendezésére irányuló külügyminiszteri találkozó második fordulójára július 5-én, Genfben kerül sor. Az értekezleten előreláthatólag megvitatják a válság megoldásán munkálkodó összekötő csoport Bosznia területi felosztásáról kidolgozott térképét, valamint más, a térség békés rendezésével összefüggő kérdéseket. A térképről konkrétumokat ez idáig nem hoztak nyilvánosságra, ám hírügynökségi jelentések annyit már tudni vélnek, hogy a szemben álló feleknek tíz napjuk lesz a megállapodás elfogadására vagy elutasítására. (MTI) A horvátországi magyar kisebbség tragédiájára nem eléggé figyelt oda a világ - jelentette ki Peter Galbraith, az Egyesült Államok horvátországi nagykövete, aki a Horvátországi Magyarok Szövetsége és a Horvátországi Magyar Néppárt meghívására szerdán Eszéken járt. Az eszéki Magyar Képes Újság beszámolója szerint a nagykövet Horvátország e területek feletti szuverenitását kívánta megerősíteni látogatásával. Az amerikai nagykövet, aki a közeljövőben a megszállt Baranyába is el kíván látogatni, a magyar kisebbség vezetőivel folytatott megbeszélésen kijelentette: a szerbek által elfoglalt Baranya és Kelet-Szlavónia Horvátország részei, s azok is maradnak. A nagykövet ugyanakkor óva intette a horvát vezetést attól, hogy katonai eszközökkel próbálja meg elérni a szerbek ellenőrzése alá került területek visszaszerzését. Átállították a politikai váltókat Jeszenszky Géza értékelése négy év külpolitikájáról Jeszenszky Géza elégedetten távozik posztjáról. A politikus sikerként könyveli el, hogy nagyobbrészt megvalósultak az MDF 1989-es programjának, majd az erre épülő kormányprogram külpolitikai tézisei. A kormány végrehajtotta a magyar politika vágányának átállítását. Magyarország mind szellemi, mind politikai értelemben viszszatért a Nyugathoz.A külügyminiszter kiemelte: bár hazánk európai integrációjának intézményesülési folyamata még távolról sem fejeződött be, meghatározó kapcsolódási pontot jelent, hogy Lengyelországgal egyetemben Magyarországnak ratifikált, működő társulási szerződése van az Európai Unióval, és Brüsszel elfogadta a teljes jogú tagságra vonatkozó kérelem benyújtását. A NATO-val eljutottunk a békepartnerséghez, ami Magyarország intézményes kötődését jelenti az északatlanti szervezethez. Ezzel együtt az orientációváltás nem jelentette azt, hogy Magyarország elhanyagolta volna keleti kapcsolatait. A látványos vizitek, egyezmények mellett ezt bizonyítja, hogy Oroszország jelenleg is Magyarország másodikharmadik legnagyobb kereskedelmi partnere. A szomszédokhoz fűződő viszonyt illetően Jeszenszky Géza a leghatározottabban visszautasította azokat az „egyre erőteljesebben sulykolt" véleményeket, miszerint a magyar külpolitika gyengéje volt, hogy prekoncepciókból indult ki, sérelmekre alapozott, múltba nézett, ideologikus volt. A külügyminiszter szerint tények nem támasztják alá ezeket a vádakat. 1989-1990-ig visszavezethetően Magyarország a megbékélést, a kiegyezést szorgalmazta valamennyi szomszédjával. Sajnos a kapcsolatokat éppen azzal a három országgal - Romániával, Szerbiával és Szlovákiával - nem sikerült kellő mértékben rendezni, ahol a legnagyobb lélekszámú magyarság él. A „kiegyezést" nehezíti ezen országok hagyományos politikája, illetve azok az új keletű sérelmek, amelyek fölött nem lehet elsiklani.(...) Nem helytálló az a vélekedés, hogy a kapcsolatok rendezésének akadálya a magyar kormány lett volna. Jeszenszky Géza óvott a túlzott optimizmustól azt illetően, az új kormánynak sikerül-e alapszerződést kötnie úgy, hogy az alapvető magyar érdekek, illetve a határon túl élő magyar közösségek érdekei ne sérüljenek. Vélekedése szerint, ha meglett volna a készség az érintett országokban, akkor már rég meglenne a szerződés velük is. Vajdasági valótlanságok Addig, amíg miniszter vagyok, de utána parlamenti képviselőként sem kívánom minősíteni azt, ami egy másik országban élő magyar közösség körében történt, illetve történik. Ugyanakkor persze minderről megvan a magam véleménye. Ha azt tapasztalom, valaki olyan valótlanságot állít, amiről én tudom, hogy nem igaz, akkor az nagyon elszomorít, és úgy gondolom, le kell vonni valamilyen tanulságot, azzal az emberrel másképpen kell viselkedni, másképpen kell gondolni rá - nyilatkozta Jeszenszky Géza leköszönő magyar külügyminiszter az újvidéki Magyar Szónak a VMDK- ban történt szakadás, illetve a budapesti kormányt ért egyes vádak kapcsán. Konkrétan például az a vád, hogy a magyar kormány és annak úgynevezett erős emberei - nem tudom vannak-e ilyenek, én biztosan nem vagyok az - a vajdasági magyarok egységét akarták, illetve akarták szétrombolni. Ez egy olyan szemen szedett hazugság, hogy aki ezt mondta, bele kellett pirulnia - hangoztatta a miniszter. Személyesen is fel tudom idézni, gondolom vannak, akik emlékeznek rá, az idén március 13-án Adán pontosan arról beszéltem, hogy Erdélyben a nagy nyomás ellenére együtt tudott maradni az RMDSZ. Elmondtam, mennyire károsnak tekintem, hogy a felvidéki magyaroknak több pártja van, végül elmondtam, teljesen világosan, mennyire fontosnak tartom, hogy a vajdasági magyarok együtt maradjanak. Ugyanakkor azt is be kell látni, hogy az egységhez több emberre van szükség. Egy biztos: valaki, vagy valakik elkezdték ezt a rombolást, de az nem Magyarország, nem a magyar kormány volt. Jeszensky Géza szerint a Vajdasági Magyarok Szövetsége, ahogy a neve is jelzi, minden magyar érdekét kívánja képviselni.