Új Magyarország, 1994. szeptember (4. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-02 / 205. szám

IV. ÉVFOLYAM, 205. SZÁM 1994. SZEPTEMBER 2., FENTEK A hét filmjei R. és J. Rapa Nuin Rapa Nui - A világ köldöke. Mi Húsvét-sziget néven ismerjük ezt a 179 négyzetkilométeres, vulkáni eredetű földdarabkát azóta, hogy -1722 húsvét vasárnapján, alkonyatkor-Jacob Roggeveen holland admirális felfedezte, s az ünnepről elnevezte. Rapa Nuinak lakói nevezik. Azok a minden bizonnyal dél-amerikai (talán perui) ősök­től származó emberek, akik valamikor, nem is tudják pontosan, mi­kor, kifaragták a vulkáni tufából azokat az óriási szobrokat, amelyek azóta is ámulatba ejtenek mindenkit. A Rapa Nui-rejtélyt sokan próbálták megfejteni. Legtovább a norvég Thor Heyerdahl jutott, aki nagyjából meghatározta a 18-20 méter magas, egyetlen kőtömbből faragott szobrok keletkezésének időpontját (a legkorábbiak talán a Kr. e. IV. századból valók, de vannak ezer évvel későbbiek is), és azt is megállapította, hogy a szigeten két törzs élt: az uralkodó hosszúfülűek s az elnyomott rö­­vidfülűek. Valamikor a XVII. század második felében a rövidfülűek fellázadtak, elpusztították a hosszúfülűeket, s ekkor abbamaradt a moaik, a hatalmas szobrok készítése is. A Húsvét-sziget rejtelmessége, lakóinak eredete, a kőszobrok, a máig élő különös szokások sok érdeklődőt vonzottak, így jutott el ide Kevin Reynolds rendező (ő készítette Kevin Costner első filmjét, a Fandangót, s a Robin Hood, a tolvajok fejedelmét), és Kevin Costner is. A helyszín, a legendák, a megfejtetlen talányok arra indították őket, hogy filmet csináljanak a sziget múltjáról, a szobrokról, a szo­kásokról, a mitológiáról. Így jött létre Reynolds rendezésében, Costner produkciójában, a Rapa Nui. Amiből, leszámítva az egzotikus helyszín érdekességeit, a nép­rajzi különlegességeket, a technikai bravúrokat (a moaik kifaragá­sa, szállítása, felállítása) és egy speciális háromtusa- vetélkedőt (te­repfutás, sziklamászás, úszás), tulajdonképpen semmi más nem ke­rekedett, mint egy kőkorszaki Rómeó és Júlia-történet. A mese ugyanis a hosszúfülű főnök unokájának, Oroiniának (Jason Scott Lee), és a rövidfülűek közül származó szépségnek, Ramanának (Sandrine Holt) a szerelméről szól. S hogy a sztori kissé bonyolultabb legyen, mint amilyenné ez az osztálytársadalmak előtti osztályellentét te­szi, beiktatnak egy szerelmi vetélytársat is, szintén a rövidfülűek közül (Make, Esai Morales megszemélyesítésében), aki majd a rö­­vidfülű proletárok lázadásának a vezére is lesz. Van továbbá egy Lőrinc barát is, aki itt ugyan derék hajóács, de a szerelmeseket vé­gül is ő menekíti el titokban készített csónakján valamerre, ahon­nan az ősök érkeztek. Persze a R. és J. párhuzam annyiban változik, hogy egy hollywoodi idegenforgalmi álegzotikus filmben is köte­lező a happy end. S ezt itt még azzal is megtoldják, hogy a szerel­mespár már szerelmük kicsiny gyümölcsét is magával viszi a töré­keny kis katamaránon. Mindez nagyon szép és megható még minden, de a Húsvét-szi­get ettől még rendületlenül őrzi titkait. S azóta tán a filmesek okoz­ta iszonyatos felfordulást is kiheverte. (takács) vonulő „örökifjú Los Angeles külvárosa. Jonathan Younger, az ismert „örökifjú" raktárháza. Ide-oda költözködők, éppen elváltak vagy megözve­gyültek, az addiginál kisebb lakásba kényszerülők tárolják itt előző életüket meghatározó holmijaikat, a fotelektől az étkészletekig és a családi csecsebecsékig. E raktárvároska tulajdonos-igazgatója elv­ben hősünk, az örökifjú szoknyapecér, aki azonban délelőttönként csupán addig tartózkodik az irodában, amíg rendmániás feleségé­től, Pennytől megkapja aznapi újságját és zsebpénzét, hogy piper­­kőben kiöltözve elnyargalhasson csodamotorkerékpárján kedvenc törzskocsmájába, ahol afféle hangadó és vezértáncos a többi kül­városi aranyifjú körében. A raktárlabirintusba pedig mindig házhoz jönnek neki a magá­nyos nők, akik többnyire szívesen fogadják hősünk vigasztaló sza­vait és cselekedeteit... Amíg egy alkalommal a feleségnek azt kell végigkövetnie a biztonsági kamera képernyőjén, ahogyan régi ba­rátnője élvezi férje szexuális szolgálatait az iroda fölött levő úgy­nevezett „orgona-szobában", ettől az asszony sok színes tablettával mozgásban tartott beteg szíve végképp felmondja a szolgálatot... Az örökifjú élete teljesen felborul: nincs többé rendszeres zsebpénz, napi újság, ropogósra vasalt ing... Percy Adlon, a mifelénk a Cukorbébi, a Bagdad Café és a Rosalie be­vásárolni megy című filmjeiből ismert müncheni születésű német - ám a nyolcvanas évek vége óta Amerikában dolgozó - író-rendező Örökifjú and­zsa című fanyar humorú, gunyoros vígjátékának egyik legéltetőbb hatáseleme a főszereplő Donald Sutherland remek komé­­diázása. E kiváló kanadai színész, Percy Adlon új alkotásában olyan típust elevenít meg, aki legalább annyira szeretetre­, mint amennyire megvetésre és szánalomra méltó figura; fölényes biz­tonsággal érzékelteti azt az ambivalenciát, amely ezt a színes és jó kedélyű, s alapjaiban jó szándékú, ám gátlástalanul önző és roha­mosan megvénülő „örökifjút" jellemzi. (zsugán) Donald Sutherland, a vénülő „örökifjú" KULTÚRA Süllyedő templom Az okoskodás a tett halála? Szomorú dolog olyan nemzeti kincseinkről hírt adni, melyek emberi nemtörődömség vagy meddő vitákba süppedt jobbító szándék következtében pusztul­nak. A jelek szerint ilyen a sorsa Magyarország egyik legkorábbi, s az utóbbi évekig teljes épségé­ben megmaradt műemlék temp­lomának, a nagybörzsönyi Szent István-templomnak. A festői bá­­jó kedves, apró, egytornyú, egy­­hajós istenháza a XVII. században épült, s jelenleg süllyed, falai re­pedeznek. Megmentését az Or­szágos Műemlékvédelmi Hivatal (OMVH), a római katolikus egy­ház, valamint a Szent István ki­rály alapítvány egyaránt szorgal­mazza, ám a segítség eddig elma­radt. A templom veszélyben van, s állapota a lassan beköszöntő csapadékos téli időszak nyomán várhatóan tovább fog romlani. E helyzetről kérdeztük Németh Pé­ter Mikolát, a Szent István király alapítvány életre hívóját.­­ A templomon a huszadik században eddig már kétszer vé­geztek helyreállítási munkákat. Először 1913-ban, majd a hatva­nas évek végén Erdei Ferenc ve­zetésével. Sajnos azóta elmarad­tak a karbantartási munkák, s ennek súlyos következménye mára nyilvánvalóvá vált. Ráadá­sul Koltay Gábor a templomban és környezetében forgatta Julia­nus barát című filmjét, emiatt le­szerelték az ereszcsatornákat. Ezeket távozásukkor rosszul he­lyezték vissza, így egy ideig áz­tak a falak. Korábban, még a het­venes években rendeztek a templom udvarán egy koncer­tet, aminek következtében a csa­padékelvezető rendszer megsé­rült, így a víz jelenleg alámossa az épületet. Ugyanakkor bizo­nyos geofizikusi vélemények szerint a környékbeli bányászati tevékenység is okozhatja a süllyedést. - Mindez milyen látható nyomo­kat eredményezett a templomon? - A templom három elkülö­nült részből áll, melyek feltehe­tőleg egymás után épültek. Annyit tudunk, hogy a szentély és a hajó még a tatárjárás előtt, a karcsú homlokzati torony pe­dig utána épült meg. Ezek egy­máshoz képest elmozdultak, a falakon repedések jelentek meg. A falak mozgásának következté­ben az apszis záróköve kiesett, ami azt jelenti, hogy bármelyik pillanatban beomolhat. Az ala­pítvány az idei nyáron szerve­zett „Örökségünk őrei" műem­lékvédő ifjúsági tábor résztvevő­inek segítségével aládúcolta a szentélyrészt, illetve kitisztította a vízelvezető árkot, de ezek csak „tűzoltó munkálatok" voltak. A megmentéséhez komoly, szak­szerű beavatkozás szükséges. - Milyennek látszik a jövő? - Már a '90-es évek eleje óta tudunk a süllyedésről. Az Esz­tergomi Egyházmegye - akkor még odatartozott Nagybör­zsöny - megbízta Hermány Judit építészt és Bárczy István statikust a helyreállítási tervek elkészíté­sével, ami gyakorlatilag nem sokkal később már rendelkezés­re állt. A Váci Egyházmegye azonban 1992 óta nem tudott megegyezni arról, miként tör­ténjen a helyreállítás. Csak idén februárban sikerült összehívni az első konzíliumot, ahol jelen voltak az OMVH és az egyház képviselői, valamint az építé­szek. Eleinte úgy tűnt, sikerült megegyezni a többmilliós re­konstrukcióról. Az alapítvány és a hivatal fél-fél millióval tudott volna hozzájárulni a munkála­tok megkezdéséhez, ám valami­lyen okból az OMVH végül nem fogadta el a meglévő terveket. Azokat inkább saját hatáskörben szándékozik elkészíttetni, úgy, hogy jelenleg nincsenek enge­délyek. Az egész ügy holtpontra került, és sajnos a templom to­vábbra is kétségbeejtő állapot­ban várja a telet. Bertók László Attila FOTÓ: CSER ISTVÁN Ki lesz a bűvös vadász? A­ Hartley-Merrill-díjat 1989-ben Dina Merrill színésznő és férje, Ted Hartley azzal a céllal alapítot­ta, hogy az akk­ori Szovjetunió­­ban élő forgatókönyvírók számá­ra lehetőséget nyújtson a kiemel­kedésre. A díjat 1992 óta a kelet­európai országok forgatókönyv­írói is elnyerhetik, így kaphatta meg két évvel ezelőtt Enyedi Ildi­kó és Révész László A bűvös vadász című művéért. Málnay B. Levente, a HBO me­nedzsere a tegnapi sajtótájékoz­tatón elmondta: A Hartley-Mer­­rill-díjhoz azért csatlakozott szeptember 1-jén a HBO, mert szélesebb körű, nemzetközi táv­latokat kíván nyitni a magyar forgatókönyvírók számára. Ezért a nemzetközi döntőt meg­előzően egy hazai szakmai zsűri bírálja el a pályázatokat, s ítéli oda a pénzjutalommal járó elis­merést. Ezt követően pedig az alkotás angol nyelvű példányát eljuttatja a nemzetközi zsűrihez, s ha olyan sikerrel tudnak szere­pelni, mint két éve A bűvös va­dász című alkotás szerzői, akkor a Sundance Institute ösztöndíja­saként vezető amerikai forgató­könyvírók támogatásával végle­gesítheti művét. (A pályázatokat október 15-ig az Atlantic Public Relations címére lehet eljuttatni: 1126 Budapest, Németvölgyi út 5.) (parcsami) r V­­­ .. A Széchényi könyvtár új szolgáltatásai Budai könyvtárhírek Az olvasók szinte kinőtték az Országos Széchényi Könyvtárat. Legalábbis erre enged következ­tetni az a tény, hogy az utóbbi időszakban megnövekedett az érdeklődés a könyvtár iránt, a könyvbarátok száma megsok­szorozódott. Ez nagyobb rész­ben a diákoknak köszönhető, akik különösen a rettegett vizs­gaidőszakban árasztják el a könyvtárat, gyakorta órákat, na­pokat, sőt nem egyszer heteket bolyongva a számos könyves­polc között. Az újítás azonban a könyvtár leendő barátainak is szól, az Országos Széchényi Könyvtár nem titkolt célja tudni­illik az egykori olvasók vissza­­szoktatása, így az ország legna­gyobb gyűjteménye - a látoga­tók megnövekedett számán fel­buzdulva - tegnaptól bővítette olvasó- és kutatófülkéinek, asz­talainak számát. Jelenleg össze­sen harminchat - saját íróasztal­lal, kisszekrénnyel és világítással otthonossá varázsolt - kutató­hely várja a könyvtár gyakori vendégeit. E kutatósarkak közül egyébként tegnap tizenkét kuta­tófülkét és hat új asztalt avattak. Természetesen a hétköznapi ol­vasókról sem feledkeztek meg: a harmincnégy olvasóhellyel bő­vült hetedik emeleti szint eztán ötszázhúsz irodalomkedvelőt fogadhat egyszerre. Ugyanak­kor az értékes kötetek védelme sem elhanyagolandó. A megúju­lással egyidőben a védelem is komoly hangsúlyt kapott: kame­rák pásztázzák eztán az olvasó­termeket, ügyelve a többnyire egyedülálló kötetekre, kiadvá­nyokra, s számos egyéb új szabály óvja évszázados értékeinket. . A tegnapi napot nem csupán az új kutatósarkok felavatása te­szi minden bizonnyal emlékeze­tessé. Megjelent tudniillik a Ma­gyar Nemzeti Bibliográfia, amely a hazánkban 1976-1991 között napvilágot látott különféle kiad­ványok, kötetek adatait (szerző, cím, sorozatcím, földrajzi név és téma szerint) foglalja egybe. A CD lemezen több mint százezer könyvről tájékozódhatnak nem kizárólag az Országos Széchényi Könyvtár olvasói, a CD ugyanis más könyvtárakban is helyet kaphat. A remények szerint e bibliográfia egyre több könyvtá­rat gazdagít majd, s egyre több helyütt segítik a dolgozók s a vendégek mindennapjait. Ezt elősegítendő a Széchényi Könyvtár pályázat útján kíván pénzt szerezni, hogy olcsóbban kínálhassa a könyvtáraknak e CD-t. A lemezt egyébként - amely harminc illetve negyven­ezer forintért megvásárolható - postán lehet megrendelni az Ar­canum databasesnél (XI. kerület, Dávid Ferenc utca 2/a.). (v. s. cs.) Mute Feszivál ’94 Moby és Miranda Míg holnap este a Népsta­dionban az Omega legénysé­ge fogja várhatóan ámulatba ejteni a rájuk kíváncsiak tízez­reit, a város egy másik pont­ján, a Petőfi Csarnok szabad­téri színpadán a komorabb és szokatlanabb dallamok sze­relmesei élvezhetik az első budapesti Mute Fesztivál együtteseinek „zajongását". Ez az alternatív rockünnep egyébként ma este Ljubljaná­ban kezdődik, és vasárnap es­te Prágában ér véget, ugyan­azon nemzetközi program­mal, illetve két helyi zenekar produkciójával kiegészülve. A Mute Records - mely je­lenleg az egyik legnagyobb angol független lemezkiadó - három zenekarral képviselte­ti magát. A sort a New York-i techno Iggy Popjaként aposztrofált Moby nyitja. Az excentrikus amerikai énekes - aki Richard Melville Hall né­ven látta meg 27 évvel ezelőtt a napvilágot - már 1991 vé­gén rabul ejtette a tánczene szerelmeseit a Twin Peaks ih­lette Go című számával, mely a hivatalos listákon egészen a tizedik helyig tornászta előre magát. Moby a hírek szerint tele van ellentmondással: ko­rábban filozófiát tanult, ke­resztény és vegetáriánus, tar­tózkodik mindenféle vegyi és ajzószerektől, nem iszik, de amikor fellép, démon szállja meg a lelkét, és időnként összetöri a teljes berendezést. Végigjárta már Európát és Amerikát, eddig több kisle­meze is megjelent, s jelenleg éppen debütáló albumán dolgozik New York-ban, mely várhatóan ebben a hó­napban már kapható lesz a világon, így Magyarországon is. Mobyt a tervek szerint az Inspiral Carpets követi. Az egyik legjobb mai angol gitár­zenekar - mely hangzásában a hatvanas éveket idézi - négy évvel megalakulása után, 1990-ben adta ki első le­mezét. A nagy manchesteri bandák közül egyedül ők tudtak az utóbbi időben meg­újulni. Ahogy az egyik kriti­kus találóan megfogalmazta: ők nem követték a Stone Ro­ses pszichedelikus tánczené­jét, sem a Happy Mondays drogokkal megsegített gitár­táncát, hanem egyszerűen csak popzenét játszanak. A szombati fesztiválon a legnagyobb ász kétségkívül az egykori madrigáltrió, a Mi­randa Sex Garden lesz. A pur­­celli zeneiskola egykori lány­növendékei nagy remények­kel indultak a klasszikus éne­kesi pályán, de aztán az egyik lány kivált, jött helyette két fiú, s ezek után szinte lehetet­len megmondani, hogy most mit is játszanak. Talán csak annyi biztos, hogy a lányok­­asszonyok énekelnek és he­gedűlnek, a fiúk-férfiak pe­dig keményen alapoznak hozzá. Ebben a szellemben fogant, fél évvel ezelőtt meg­jelent Fairytales of Slavery cí­mű lemezükről nem véletle­nül írta a Magyar Narancs ítésze (kissé bombasztiku­san): „Kiszámíthatatlanok a lányok ezen az albumon. A suttogást masszív kórus nyomja el, a harangjátékot gépzaj, ezekben a tündérme­sékben ott bujkál az ördög. Előkerült egy Brecht AVeill­­dal is, egy hegedű lemez­­nedik a Peep Show-T golódnak az ango' dicsőm labiri’­A ház _______ előtt ? ■ pál a hó

Next