Új Magyarország, 1994. szeptember (4. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-13 / 214. szám

PARLAMENTI TUDÓSÍTÓINK JELENTIK • PARLAMENTI TUDÓSÍTÓINK JELENTIK Sorban álló törvénytervezetek A kormány jogalkotási tervét, va­lamint a képviselői összeférhetet­lenséggel és az önkormányzati választásokkal összefüggő kérdé­seket tekintette át szokásos hétfői ülésén a koalíciós egyeztető ta­nács - tájékoztatta Szekeres Imre, az MSZP ügyvezető alelnöke, frakcióvezetője az MTI-t. A politikus emlékeztetett arra, hogy a több mint 40 törvényja­vaslatot tartalmazó jogalkotási listát a kabinet múlt heti ülésén jóváhagyta, s a tervet valószínű­leg a jövő héten tárgyalja meg az Országgyűlés Házbizottsága. Az egyeztető tanács most elhatároz­ta: fontossági sorrendbe rendezi a törvényeket annak érdekében, hogy az Országgyűlés valóban be is tudja fejezni a kiemelkedő jelentőségű előterjesztések tár­gyalását. Három szempont alap­ján sorjázzák az indítványokat. Prioritást kapnak a gazdaság működőképességéhez szüksé­ges, valamint a demokratikus in­tézményrendszer működéséhez nélkülözhetetlen előterjesztések - köztük a médiatörvény, az ön­­kormányzati törvény - és a szo­ciális békéhez elengedhetetlen indítványok. Szekeres szerint egyébként látható az Or­szággyűlés eddigi munkájából, hogy az ellenzéki pártok inkább az időhúzásra rendezkednek be, és nem segítik a törvényalkotást. Az egyeztető tanács foglalko­zott emellett a képviselői összefér­hetetlenség tém­akörével is. En­nek kapcsán úgy határoztak, hogy még az idén az Országgyű­lés elé terjesztik erre vonatkozó ja­vaslatukat. Az előterjesztés kidol­gozása előtt azonban mindkét ko­­alciós frakciónak állást kell foglal­nia néhány alapvető politikai és jogi kérdésben. Eldöntésre vár például, hogy csak a parlamenti képviselőkre, s kizárólag az állami többségű vállalatok igazgatótaná­csi és felügyelőbizottsági tagságá­ra terjedjen-e ki, vagy tágabb tért érintsen a szabályozás.­­ Ezekben a kérdésekben oly módon kell állást foglalni, hogy az ne sértse az alkotmányt és a személyiségi jogokat, ugyanakkor megfelel­jen a politikai igényeknek - hangsúlyozta Szekeres. Majd közölte, hogy a témára az egyez­tető tanács két hét múlva tér vissza, miután mindkét frakció kialakította álláspontját, a több mint tíz függő kérdésben. Az önkormányzati választáso­kat illetően a testület kinyilvání­totta: nem szeretnék, ha az Or­szággyűlés alkotmánysértést kö­vetne el, vagyis nem fogadná el időben az önkormányzati tör­vényt, s emiatt elmaradnának az önkormányzati választások. A ko­alíció ezért nagyon határozottan fellép annak érdekében, hogy ne elhúzódó vita legyen a parla­mentben, hanem valóban az érde­mi javaslatokat vessék össze. Sze­keres jelezte: készek tárgyalni is az ellenzékkel annak érdekében, hogy belátható időn belül dön­tés szülessen. Jegyzőkönyv -Kegyeletes megemlékezés­sel kezdődött tegnap dél­után az Országgyűlés őszi ülésszakának harmadik ülésnapja. A honatyák egy­perces néma felállással adóz­tak a napokban elhunyt Szentágothai János profesz­­szor emlékének. A tudós po­litikai pályafutását méltatva Gál Zoltán házelnök arról szólt, hogy Szentágothai Já­nos elkötelezett humanista­ként küzdött mindenféle ki­rekesztés ellen.­­ A napirend előtti felszó­lalások során Torgyán József nemzetellenesnek minősí­tette a televízió hírműsorait, mert nem számoltak be ar­ról, hogy az FKgP emléktáb­lát avatott Kis Sándor kis­gazda politikus tiszteletére. A liberális elnök bejelentet­te, hogy pártja mindaddig nem vesz részt a hatpárti médiatárgyalásokon, amíg az érintett médiavezetőket le nem váltják.­­Dobos Krisztina (MDF) azt a tévhitet cáfolta, misze­rint az egyházi iskolák el­őnyt élveznének a költség­­vetési támogatásban. A kép­viselőnő elfogadhatatlannak ítélte azokat a véleménye­ket, amelyek szerint meg kellene szüntetni a közokta­tási megállapodást. Válaszá­ban Fodor Gábor művelődé­si miniszter kiemelte: a problémát az okozza, hogy az alapítványi és magánis­kolák nem rendelkeznek a közoktatási megállapodá­sokkal, amelyek az egyházi intézményekkel megköttet­tek. A közoktatási megálla­podással e probléma miatt kell kezdeni valamit.­­Az új házszabálytervezet feletti részletes vitára került sor. A szünetig tartó első sza­kasz központi témája a képvi­selők szólás­­jogának korlá­­tozhatósága volt. Ez ügyben fejtette ki véleményét G. Nagyné Maczó Ágnes (FKgP), Kávássy Sándor (FKgP), Eörsi Mátyás (SZDSZ) és Boros László (MSZP). A vita során szemé­lyeskedésektől sem mentes szóváltás alakult ki az SZDSZ- es honatya és az FKgP-képvi­­selők között. Mindkét fél a házelnök közbelépését hiá­nyolta.­­Az Országgyűlés hétfő es­te fél hétkor lezárta a házsza­bályjavaslat részletes vitáját, és ezzel befejezte napi mun­káját. A plenáris ülés ma reg­gel 10 órakor folytatódik. Bizton állíthatjuk - a legfrissebb közvélemény-kutatások ismere­te nélkül is -, hogy az ország nagy része szereti a krimit. Co­­lumbo, Kojak, James Bond nép­szerűségi mutatója bizonyára túlszárnyalná bármely politiku­­sét. A könyvpiacon a holmik még mindig az eladási listák élén áll­nak, minden népszerűtlen intéz­kedés ellenére. Ezt a töretlen - megtörhetetlen - népszerűséget irigyelhette meg az új kormány­zat, titkosügynökös krimivel ajándékozta meg a népet. Ha már ezt kell szeretnünk, legalább játsszunk mi is egy kicsit - vala­hogy úgy, ahogy a Kojak közben megpróbáljuk előre kitalálni a gyilkost­­, és tegyünk fel néhány keresztkérdést. No persze először a TÉNYÁLLÁS: Gyaraki Károlyt, a katonai biz­tonsági hivatal vezetőjét felmen­­■tették beosztásából. T­ fénti mondat olyannyira tö­mör, velős, ténygazdag, hogy akár a Népszabadságból is szár­mazhatna - mi tagadás, onnan is származik. De itt aztán véget is érnek a tisztázott dolgok. A honvédelmi miniszter szep­tember 8-i esti Híradóban beje­lenti, hogy Gyarakit felmentette tisztségéből, mivel törvénytelen megfizetéseket végzett. Kije­lenti, hogy nem tudja, kiket fi­gyeltek meg, de bizonyítékai vannak. Néhány későbbi mon­datában azt közli: nem tett felje­lentést, mert lehet, hogy még­sem történt törvénytelenség, csak a határát súrolta annak. Gyaraki azonban már le van váltva. KERESZTKÉRDÉSEK: 1. Hogy lehet az, hogy bár a miniszternek bizonyítékai van­nak, mégsem ismeri azokat, azaz mért nem tudja, hogy kiket fi­gyeltek meg? 2. Ha tudja, miért nem mond­ja meg? 3. Ha van bizonyítéka, és tör­vénytelenség történt, akkor mi­ért nem tesz feljelentést? 4. Ha mégse történt törvény­telenség, csak súrolás (különben is hogyan lehet súrolni a törvé­nyesség határát, csak nem gumi­ból vannak azok a törvények), akkor miért menti fel Gyarakit? De másnapra tovább bonyoló­dik a TÉNYÁLLÁS: Keleti György közli a Híradó­ban, hogy Gyaraki utasításokra cselekedet Mindezt a tábornok egy négyszemközti beszélgeté­sen mondta el neki. Végül el­mondja, hogy nem is ő a felelős. KERESZTKÉRDÉS: Ha nem is ő a felelős, akkor miért menti fel? TÉNYÁLLÁS: A választ a másnapi Népsza­badságból tudjuk meg: „Az NSZ kérdésére a HM-ben elmondták: egyértelműen szakmai okai vol­tak annak, hogy Gyaraki Károlyt ... felmentették." (NSZ, 94/IX/10.) Ez újabban persze ismerős in­dok, jobb, ha máris felkészülünk alkalmasságunk bizonyítására. Megtudjuk továbbá, hogy miért váltották le Gyaraki elődjét: nem engedte be Raffay Ernő államtit­kárt a titkos archívumba. Vala­mint megtudjuk, hogy Keleti György feleségét is megfigyel­ték. KERESZTKÉRDÉSEK: 1. Hogy lehet az, hogy Gyara­ki csütörtöktől szombatig alkal­matlanná vált? 2. Mit tehet arról Gyaraki tá­bornok, hogy az elődjét miért mentették fel? Vagy fogadjuk el mi is a szemet szemért elvet?­­ Ugye ez a leszámolás legcsúfabb ismertetőjegye? TÉNYÁLLÁS: A miniszter a 11-i Hét­ben ki­jelenti: „...kisstílű lenne, ha a fe­leségem ügyéből csinálnák ügyet..." Egyetértünk. Spongyát reá. Fontosabb, hogy közli: való­színűleg - bár bizonyítékai nin­csenek - felsőbb utasításra foly­tattak megfigyeléseket. Tudvale­vő, hogy Gyaraki tábornok csu­pán két embertől kaphatott fel­sőbb utasítást: Lőrincz Kálmán­tól és Für Lajostól. A biztonság kedvéért Keleti még kijelenti: „Lőrincz Kálmán minden gyanú felett áll." KERESZTKÉRDÉSEK: 1. Véletlen csupán, hogy Für Lajost épp ezen a napon választ­ják az MDF elnökének?­­ Meg­lehet. 2. Ha - mint mondja -, nincs semmiféle bizonyítéka a „fel­sőbb kapcsolatról", akkor miért gyanúsít az ország nyilvánossá­ga előtt? Nem hiszem, hogy válaszokat kapnánk. (rola) Keresztkérdések IV. ÉVFOLYAM, 214. SZÁM 1994. SZEPTEMBER 13., KEDD BELFÖLD -----------------------­---------------------------------­Miért utazott az elnök Kínába? Eljárásjogi kérdésekben egyeztetésre szóítja fel az ellenzéki pártokat a Fiatal Demokraták Szövetsége. A párt tegnapi, parlamenti sajtótájékoztatóján Szájer József, a párt frakcióvezetője elmondta, mindezt azért tartják fontosnak, mert tapasztalataik szerint az összehangolt ténykedéssel már eddig is hatáko­­nyabb lett volna az ellenzék fellépése. - A tartalmi kérdésekben való együttműködés­ről csak akkor lehet szó, ha az adott ügyben a pár­tok elvi állásfoglalása megélyezik. A Fidesz objektív távolságtartásra törekszik az ellenzéki pártokkal - hangsúlyozta Szájer József. A képviselőcsoport ülését követő tájékoztatón elhangzott, hogy Trombitás­ Zoltán a Nemzetbiz­­tonsági Hivatalt felügyi­jc^BSi^élküli jpijT^zjt^r­­hez, Katona Bélához i­\t^f\i^tKiarlos-ügyifefi, Mg' Tirts Tamás kérdésének lényege: miért utazott Kí­nába Göncz Árpád? A Fidesz aggályosnak tartja a köztársasági elnök látogatását egy olyan ország­ba, ahol az emberi jogok érvényesítése kívánni­valót hagy maga után... Áttörés nem történt azon az egyeztetésen, amely­re hétfőn került sor a parlamenti pártok képviselői között, az önkormányzati rendszer módosításait célzó törvényjavaslatokról.­­ Mint Deutsch el­mondta: egyelőre csupán eltérő álláspontjaikat fejtették ki a kormányzó­ és az ellenzéki pártok a tanácskozáson. Deutsch leszögezte: a lényeg, hogy legalább kommunikáció kezdődött az eltérő álláspontokról. Hangsúlyozta: a kormánypártok részéről mutatkozik némi hajlandóság a kompro­misszumra, például a részvételi eredményességi küszöb ügyében. Ám mint mondta, egy 25 száza­lékos részvételi limit megállapítása - ami például elhangzott - csupán látszatengedmény a kor­mánykoalíció részéről. [Urvfr ] ■ Ih­té Az ország számára is előnyös Pető Iván a teljes jogú tagságról Vasárnap este érkezett haza Rei­kjavíkból Pető Iván, s hétfőn délután már a gratulációkat fogadta a Par­lamentben. Mint ismeretes, a Liberális Internacio­­nálé a hét végén az izlandi városban tartotta kong­­resszusát. A szervezet teljes jogú tagként felvette so­raiba a Szabad Demokraták Szövetségét. - Nemcsak az SZDSZ, hanem az ország számára is jelentős lépés, hogy elnyertük egy fontos nemzetközi szervezet teljesjogú tagságát - mondta a pártelnök az Új Magyarország tudósítójának. - Az esemé­nyen megjelent a kanadai és a szlovén miniszterel­nök, s hadd hívjam fel a figyelmet arra, hog a világ­­szánd­s kormányábart kapnak szerepet a liberális pártok. Ezért előnyös tehát az ország számára is ez a tagság. Az SZDSZ pedig nyilván jobban tudja majd érvénye­síteni a véleményét a szervezetben. Persze, eddig sem panaszkodhattunk, hiszen nem teljes jogú tagként is volt lehetőségünk álláspontunkat képviselni, sok döntésben benne van a szabaddemokraták véleménye.­­ Távozott az elnöki posztról Otto Lambsdorf a volt német gazdasági miniszter, akivel köztudottan jó kap­csolatot tartottak fenn. Az új elnök, David Steel szemé­lye milyen hatással lehet a szervezet és az SZDSZ kap­csolatára? - A Liberális Internacionáléban az a gyakorlat működik, hogy az előző, a jelenlegi és a következő, már kijelölt elnök egüttesen irányít, azaz a kapcso­lat nem személyhez kötött. A jelenlegi elnökkel is legalább olyan jó a kapcsolatunk, mint amilyen Ot­to Lambsdorffal, legföljebb David Steelt más térsé­gek talán jobban érdeklik, az ő figyelme részben másfelé irányul. Tudósítónk: Petán Péter Össz-szemszög Alkotmány és házszabály Mi a véleménye a parlament új házszabálytervezetéről, valamint az új alkotmány megalkotásának kérdéséről a szocialista párti Gál Zoltán­nak, az Országgyűlés elnökének, és Gáspár Miklósnak, a Keresztényde­mokrata Néppárt frakciója tanának? Az olvasó remélhetőleg szívesen veszi törekvésünket; többféle látásmód segítségével szeretnénk minél sok­oldalúbb tájékoztatást adni fontos kérdésekről, bízva benne, ennek alap­ján megalapozottabb véleményt tud alkotni. - Néhányan azt állítják, hogy az ország mindennapi életét kell a tör­vényhozásnak zökkenőmentesen biz­tosítania és nem annyira sürgős fel­adatnak kell tekinteni az új alkot­mány megalkotását. Ön egyetért ezen állításokkal? - Az alkotmányozás nem egy­szerűen törvényhozási kérdés. A kettő nem állítható szembe. Úgy vélem szükség van új alkot­mányra, még akkor is, ha az ál­lami struktúrát érintően világ­rengető újat nem lehet és nem is kell az alkotmányozás folyamata során kitalálni. De sok mindent pontosabban kell elrendezni. Amit hangsúlyozni szeretnék, hogy az alkotmányozás szakmai és komoly társadalompolitikai folyamat. A társadalomnak nem csak­ akkor kell találkoznia majd az új alkotmány szövegével, ami­kor a népszavazásra sor kerül. Te­hát képbe kell hozni valamilyen módon a társadalmat, hogy a kü­lönböző megoldások előnyeit, hátrányait megismerhesse.­­ Egyes ellenzéki politikusok vé­leménye szerint veszélyben van Ma­gyarországon a­ demokrácia. Ön, mint az Országgyűlés elnöke ho­gyan látja ezt a kérdést? - Ezt a kérdést igazán azok­nak kellene feltenni, akik azt ál­lítják. Meg kellene kérdezni tő­lük, hogy tudnak e arról, misze­rint valaki meg akarja változtat­ni a közhatalom intézmény­­rendszerét, a hatalommegosztás struktúráját, a tulajdonviszo­nyokat, az állampolgári jogokat stb. Az a probléma húzódik meg az ilyen kijelentések mögött, hogy változtalanul nem tudják elfogadni a választók döntését, melynek eredményeként ellen­zékbe kerültek. - Az új házszabály tervezete mennyiben teszi lehetővé a parla­ment demokratikus munkáját? - kérdeztük Gál Zoltántól. - Reményeim szerint jobb lesz, mint a régi, mert egy tel­jesen más struktúrát irányoz elő, amelynek lényege, hogy a plénum előtt valóban az érde­mi, a politikai, és az adott té­mának a nagy összefüggéseit feltáró vita folyjék. Ez nagyon fontos, mert a frakciók megje­leníthetik sajátos nézőpontju­kat, érdekeiket, amelyeket fel­vállalnak és képviselnek, és az aprólékos okfejtéseket is igénylő szakmai típusú érvelé­sek a bizottságokba kerülnek. A másik lényeges szempontja az új házszabálytervezetnek, hogy a parlamentnek a végre­hajtó hatalmat ellenőrző funk­cióját alátámasztja. Biztosítja, hogy az ellenzék ellenőrző sze­repével élni tudjon. Gondolok itt elsősorban a vizsgálóbizott­ságra és a politikai viták kikény­szerítésének lehetőségére. Mind­járt hozzáteszem, én azt várom, hogy ezen kezdeményezéseknél az ellenzék is önmérsékletet tanú­sít, minthogy a kormánynak is fel kell készülnie az új típusú parla­menti politizálásra.­­ Az új házszabály alapján az ellen­zék az esik legfontosabb feladatát, az ellenőrző szerepét mennyire tud­ja megvalósítani?- tettük fel a kér­dést GáspáLMÍVósna­c . - A kormányzat ellenőrzése helyes értelmezéssel a kormány­zatnak az ellenzéki képviselők által történő ellenőrzését jelenti, és nem azt hogy a kormánypárti képviselők ellenőrzik a saját kor­mányukat. Az egyeztetések so­rán létrejöttek ozan jogintéz­mények, amelyek bizonyos mér­tékig lehetővé teszik a kormány­zat ellenőrzését, így az or­szággyűlési képviselők egyötö­dének, azaz húsz százalékának, az indítványára vizsgálóbizott­ságot kell felállítani és politikai vitanapot kell tartani. Az is fon­tos, hog a vizsgálóbizottság, ha a kormányzati szervet vagy mi­nisztériumot ellenőriz, akkor az elnökének mindenképpen ellen­zéki képviselőnek kell lennie. El­lenzéki jogok közé sorolható a miniszterek évenkénti meghall­gatása a bizottságban, valamint az eddig is meglévő interpelláció­hoz és kérdéshez csatlakozó „azonnali kérdések órája" is. - Valóban szükség van új alkot­mányra? - A jelenlegi alkotmánynak számos hibája van, de ennek el­lenére is működőképes. Egy tel­jesen új alkotmány kidolgozása helyes cél a jövőt illetően, én ma­gam is támogatom, viszont a je­lenlegi politikai helyzet aggá­lyossá teszi azt, hogy ez a telje­sen új alkotmány minden szem­pontból valóban az egész ország érdekét fogja-e szolgálni. Ugyanis a jelenlegi parlamenti ciklusban az ellenzéket nem vé­dik a kétharmados törvények, mert a kormányzó koalíció ezt az arányt meghaladó többséggel rendelkezik a törvényhozásban, tehát az ellenzék beleszólása nélkül a kabinet pártjai maguk is módosíthatják az alkotmányt, és teljesen új alkotmányt is létre­hozhatnak. Nincs intézményes garancia arra nézve, hogy ebben az ellenzék szempontjai is figye­lembe lesznek véve. Én azt hi­szem, hogy az önkorlátozás ön­magában kevés intézményes ga­rancia nélkül. - Akkor egyáltalán nem rémálom, hogy veszélybe kerülhet a demokrá­cia is? - A demokrácia az most is ve­szélyben van olyan értelemben, hogy a hatalomnak, a kabinetnek az akarata érvényesül kizárólago­san. Gyakorlatilag alkotmányos korlát nincs, saját önkorlátozása tarthatja csak vissza. Ez azonban a politikában köztudott, hogy ke­vés. Ott intézményes és alkotmá­nyos garanciákra van szükség ar­ra, hogy ne következzen be egy parlamenti diktatúra. - Ezek szerint demokratikus úton lehet diktatúrát teremteni? - Természetesen, éspedig úgy­hogy a kormányzó koalíció az önkorlátozást nem gyakorolja és teljes mértékben a saját képére formálja az összes alkotmányos intézményt, a saját embereit jut­tatja alkotmányos pozíciókba, olyanokba amelyek a parlamenti választás útján jönnek létre, és az egész közjogi intézmény­­rendszert a saját kizárólagos el­képzelései szerint alakítja és az összes törvényt így hozza meg. Az ellenzéki pártok mögött ha­talmas tömegek állnak, tehát nem lenne indokolt semmikép­pen a kormányzó pártok részé­ről az ellenzék diktatórikus el­nyomása a Házszabály útján il­letőleg a törvényhozási munka során. Különösen, hogy szavak­ban egyébként is mindig a kon­szenzuskeresését hangoztatják, amit azonban - a Házszabály ki­vételével - eddig még sohasem tartottak be. Szeli Sára

Next