Új Magyarország, 1994. október (4. évfolyam, 230-255. szám)

1994-10-31 / 255. szám

ARA: 19,50 Ft A tekintély visszaszerzése Tisztújítás az MDF országos gyűlésén Választott is, meg nem is új or­szágos elnökséget a Magyar De­mokrata Fórum VIII. Országos Gyűlése. A többfordulós válasz­tási procedúra nem hozott ered­ményt, a küldöttek egy része el­távozott, és így határozatképte­lenné vált a gyűlés, noha Für La­jos pártelnök kijelentette, hogy rendkívül kellemetlen lenne a jö­vőre nézve, ha nem választanák meg az új elnökséget.­­Az első választási fordulóban mind a nyolc regionális elnöksé­gi tagjelölt megkapta a­ mandá­tumához szükséges szavazato­kat, így az elnökség tagja lett: Szabó József, Zsebők Lajos, Weber János, Grezsa Ferenc, Szendrei László, Farkas Gabriella, Gémesi György és Ferencz Csaba. Az ezt követő fordulóban többségi szavazással elnökségi tagnak választották Szabó Iván frakcióvezetőt, Boross Péter volt miniszterelnököt és Lezsák Sán­dort, az MDF alapító tagját. Este újabb két személyt vá­lasztottak meg, így elnökségi tag lett Fekete György és Józsa Fábián. Késő este Kulin Ferenc is megsze­rezte a szükséges szavazatokat, de az újabb fordulót a gyűlés ha­tározatképtelensége miatt nem tarthatták meg. A további két el­nökségi tagot az MDF következő országos gyűlésén választják meg, de még nem ismeretes a ta­nácskozás időpontja. /'n (Tudósításaink a 4. oldalosrg : 1/ Für Lajos: Ismét meg kell tanulni a többség nyelvét FOTÓ: CSER ISTVÁN ­ Környezetvédelmi rosszallás a kormány tervezetére Hátrább a privatizációs agarakkal Ví­ti Tudósítónktól: Értesülésünk szerint a csütörtöki kormány­ülésen előterjesztett magánosítási törvény­­tervezet korántsem talált olyan kedvező fo­gadtatásra, amint azt a sajtótájékoztatón sejteni engedték. A tervezet legfőbb jellem­zője a tartósan állami tulajdonban maradó vagyon körének nagyarányú csökkentése és a készpénzes vásárlás feltétlen elsőbbsé­ge-Lapunk értesülése szerint a Környezet­védelmi és Területfejlesztési Minisztérium az előterjesztést elfogadhatatlannak tartja, mivel javaslataik túlnyomó részét a tör­vénytervezet készítői nem fogadták el, még csak kompromisszumos szándékot sem mutattak. Veszélyesnek tartják a kör­nyezetvédők, hogy a védett földterületek és erdők fölött tulajdonjogot szerezhet az újonnan megalakítandó Államai Privatizá­ciós és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV Rt.), hogy a törvény nem biztosít a magánosítás bevé­teléből fedezetet a kapcsolódó környezet­védelmi kiadásokra, hogy a készpénzes fi­zetési ajánlat abszolút elsőbbséget élvez a környezetvédelmi szempontok­kal szem­ben. (Folytatása az L.oldalon) a .A politika kísértete a Kerepesi úti temetőben Holtában is elkülönült a pártelit. Csaknem fél évszázadnyi tiltás után újra szabad a Kerepesi úti sírkertbe bárkit elte­­mettetni. Bezárását 1952-ben Rákosiék talál­­ták ki, mondván, ide ezentúl a szocializmus politikai és közéleti méltóságait földelhetik, közülük is csak azokat, akiket a kommunis­ta Kegyeleti Bizottság erre méltónak ítél. 4 évvel később, 1956-ban az iméntieket meg­erősítendő Kádárék kiemelt temetővé nyil­vánították. A halottválogató Kegyeleti Bi­zottságot a kezdeti időkben Kádár János ked­venc sakkpartnere. Szerényi Sándor elvtárs, az MSZMP KB tagja vezette, halála után pe­dig Rózsa András elvtárs, akinek a rendszer­­váltás idején bekövetkezett halálával a Ke­gyeleti Bizottság is kimúlt.­­ A Kerepesi úti temetőt az 1840-es évek­ben nyitották Pest városának határában, hiszen az utolsó épület akkor még a mai Rókus Kórház volt, az első halottat is on­nan temették - mondja Ladányi Jenő igazga­tó. - Előkelő temetővé a századforduló tá­ján, a főváros terjeszkedése folytán vált. Azokban az időkben sok kiválóságot exo­málással temettek ide. Cl (Interjúnk az 5. oldalon)" . m ^ ' ^uxis L­A­F IV. ÉVFOLYAM, 255. SZÁM , 1994. OKTÓBER 31., HÉTFŐ / e­mmir POLGÁRI NAPILAP ) Három párt, egy jelölt A magyar demokrácia elmúlt négy-öt esztendejében egyetlen­egyszer sem volt rá példa, hogy három országos párt elnöke együttesen tartott volna sajtótá­jékoztatót. Most hosszú, három párt közötti egyeztetésen sike­rült alkut kötnie három különbö­ző politikai erőnek, és ez már elő­revetíti egy hosszú távon nyélbe üthető együttműködés lehetősé­gét. Igény mutatkozik a társada­lom részéről, hogy szoros együtt­működés legyen az ellenzéki pártok között, és a parlamenti helyzet is ezt követeli. Sem a Ma­gyar Demokrata Fórum, sem a Fidesz, sem pedig a KDNP nem készül önazonosságának feladá­sára, csupán példát mutatott ar­ra, hogyan lehet megfelelni egy jogos társadalmi elvárásnak, hangzott el tegnap, a Gellért Szállóban megtartott közös saj­tótájékoztatón, amelyen Für La­jos, a Magyar Demokrata Fórum elnöke, Surján László, a KDNP el­nöke és Orbán Viktor, a Fidesz el­nöke bemutatták a három ellen­zéki párt közös főpolgármester­jelöltjét, Latorcai Jánost. Für Lajos, az MDF elnöke fel­hívta az újságírók figyelmét arra, hogy a három pártelnök együt­tes jelenléte magában véve is de­monstrálja az esemény különös jelentőségét, hiszen az elmúlt esztendőkben soha nem történt meg, hogy három politikai párt vezetője együtt tartott volna saj­tótájékoztatót. (Folytatása a 4. oldalon)". NATO-intés a bosnyákoknak Megfélemlítő mélyrepülés Radovan Karadzsics boszniai szerb vezető szombaton este hadiállapotot hirdetett Bosz­nia északnyugati részén, a bihaci beékelődés körül, ahol erői újabb csapásokat szenvedtek el a muszlim vezetésű kormánycsapatoktól. Az egyoldalúan kikiáltott bosznai Szerb Köz­társaság második hadtestének hadműveleti körzetében elrendelt statárium megtiltja a ci­vileknek, hogy a polgári és katonai hatóságok engedélye nélkül elhagyják lakóhelyüket. NATO-repülőgépek öt ízben megélemlítő mélyrepülésben húztak el a bosnyák kormány­erők egyik Szarajevó környéki állása fölött, ahonnan előzőleg öt ágyúlövést adtak le egy ENSZ-megfigyelőhelyre - közölte egy névte­lenségbe burkolózó kéksisakos főtiszt az AFP-vel. Az Igman-hegyi demilitarizált öve­zeten belülről indított tüzérségi lövedékek közül négy alig húsz méternyire csapódott be a francia kéksisakosok posztjától. Andrej Kozirev tegnap kilátásba helyezte: Moszkva visszahívja békefenntartó erőit a volt Jugoszlávia területéről, amennyiben a Boszniában szemben álló felek ellen irányuló, konkrétan az erő alkalmazására vonatkozó döntést nem az ENSZ, hanem a NATO vagy valamely más szervezet hozná meg a jövő­ben. (Háttéranyagunk a 2. oldalon) A reformáció ünnepén 1517. október 31-én egy Ágoston-rendi szerzetes, Martin Luther 95 tézist szögezett ki a wittenbergi várkapura. Ezek a tézisek nem a keresztény vallást tagadták, éppenséggel inkább arra törekedtek, hogy kimentsék a vallásos életet azokból a mindinkább megmere­vedő és tartalmatlanná váló sémákból, amelyek korántsem a hit következményei, hanem az emberi gyarlóságéi. Ezt a mozgalmat nevezzük reformációnak, erre emlékezünk október 31-én minden esztendőben azok, akik a Luther által megreformált vallásban, az ágostai hitvallású evangélikus vallásban nyertük el a keresztsé­­get. Luther példájára emlékeztet ez a nap, remélhetőleg nemcsak lutheránusokat, mindannyiunkat, akik képesek vagyunk arra, hogy időről időre magunkba szálljunk, megvizsgáljuk lelkünket, gondolkodásunkat és azok mozgásait - hitünket megtartva -fel­adatainkhoz igazítsuk. Luther a wittenbergi akció után, már bi­rodalmi átok alatt, egyik legfőbb feladatának azt tekintette, hogy minél több emberhez eljuthasson az Ige, a Szentírás, ennek érde­kében fordította németre az Újszövetséget. Mert ő mindenekelőtt magának szabott új normákat, önnön gondolkodását reformálta meg. Ez a lutheri gesztus erkölcsi tartalma. Ebben rejlik a példa ereje. A reformáció a felelős gondolkodást tanítja. Azt, hogy a szel­lem mozgásai mögül mindig hitessék az ember és az ő Teremtője. A szeretetvallás, a kereszténység embere, aki tisztában van hiva­tásával ezen a földön. Aki a szellem igényességét fogalmazza meg­­ a hit tökéletesítése érdekében. Vagyis: a hit hitelességét, a tar­talommal megtöltött formákat. Vonzó aktualitása van 1994-ben a reformáció szellemiségének, és megkerülnénk a lényeget, ha a szakadásra tennénk a nyoma­­tékot. A hangsúly azon legyen, ami összeköt. Fábián László a Fehér Házi­g't L.­t Weshingtoni l lövések Egy középkorú férfi szombat délután öntöltő fegyveréből lö­véseket adott le a Fehér Házra, mielőtt a járókelők segítségével az elnöki hivatal és rezidencia védelmével megbízott titkos­­­szolgálat emberei leteperték volna. A lövedékek néhány ablakot betörtek - köztük a sajtószobáét -, de senki sem sérült meg. A kö­zel-keleti útjának fáradalmait ki­pihenő Bill Clinton elnök az épü­letben tartózkodott, éppen egy amerikaifutball-mérkőzést né­zett a televízión. A fegyveres a Fehér Házat övező vaskerítésen kívülről nyi­tott tüzet az épületre, egyelőre nem tudni, hogy miért. A CNN hírtelevízió szemtanúk elbeszé­lése alapján azt közölte, hogy a férfi csaknem egy órán át időzött a Fehér Ház előtt, aztán váratla­nul előkapta félautomata puská­ját, és mintegy tizenöt lövést le­adott az épületre.­­ (Részletek a 2. oldalon) ^^ Rendőrök a Pennsylvania sétányon FOTÓ: AP-SHANYA BRENNEN Az URH-n is foghatja! Hallgassa a Reggel 6-tól rádiót! 24 óráig AmSZOKHz (középhullám) Fm 89,5 és 93,9 Misz (ultrarövidhullám)

Next