Új Magyarország, 1994. november (4. évfolyam, 256-281. szám)

1994-11-01 / 256. szám

ARA: 19,50 Ft Kárpótlás levelező tagozaton Horn Gyula miniszterelnök egyre nyugtalanítóbbnak tartja a kár­­pótlási jegyek tőzsdei árfolyamá­nak tartós csökkenését, ezért le­vélben fordult a privatizációs kormánybiztoshoz, hogy mi­előbb tekintse át a lehetséges in­tézkedéseket az ÁV Rt. és az ÁVÜ vezetőivel - adta hírül teg­nap a kormányszóvivői és sajtó­iroda. A kormányfő szerint az ár­folyamesést az is okozza, hogy az elmúlt hónapokban csökkent az állami privatizációs kínálat, s egyúttal elharapózott a spekulá­ció. A miniszterelnök a kormány­­biztos figyelmébe ajánlja, hogy a kárpótlási jegy ellenében felkí­nált állami vagyon értékesítési feltételeiben különbséget kell tenni az eredeti kárpótoltak és örököseik, valamint a szövetke­zetek és másodlagos jegybirto­kosok között, oly módon, hogy a kárpótlási jegy ellenében érté­kesítendő 10, illetve 20 százalé­kos mértékű vagyonrészen felül további 10, illetve 20 százalékos vagyonrészt vásárolhassanak meg, de kizárólag eredeti jegy­­birtokosok. Gyorsítani kell a kár­pótlásra jogosultak érdekében az országos közszolgáltató cé­gek privatizációját. Horn Gyula levélben kérte La­kos László földművelésügyi mi­nisztert, mielőbb terjesszen a kormány elé olyan törvénymó­dosítási javaslatot, amely bővíti azoknak a körét, akik kárpótlási jegyeiket életjáradékra kívánják váltani. A javaslat értelmében 65-ről 60 évre kellene leszállítani az érintettek életkorának hatá­rát. Célszerű lenne a 90 napos mérlegelési határidőt 1 évre emelni. * * ^ Önmagában véve már az is meglehetősen furcsa, hogy a kormányelnök­­ levélben fordul a L ■mánybiztoshoz. Ezen azonban tegyük túl magunkat: a korabeli politikának eredendő jellemzője volt a levelezgetés (s itt most nem elsősorban a marxista tagozatok levelező változatára gondolunk...). Aki azonban figyelmesen elolvassa Horn Gyula „átiratát", megannyi ponton arra gondolhat, hogy vajon az ő sürgetése mögött - ez esetben a kárpótlási jegyek témakörében - miért nincsenek határozott lépések, a jogalkotást érin­tő mozzanatok, ugyan miért van szükség egy, feltehetően szakértő kormány­­biztos figyelmébe ajánlani olyan témaköröket, amelyek egyszerűen csak a rendelet- vagy éppen jogalkotás terepére lennének utalhatók. Mármint a kormány oldaláról. A miniszterelnök m­egannyi ponton vizsgálódni, elemez­ni, puhatolózni akar, ajánl, javasol, mérlegelést sürget. Hát nem ő a miniszterelnök? Megéri tartozni az államnak Tegnap délután 3 órakor meg­kezdte e heti első plenáris ülését az Országgyűlés. A napirend előtti teendők elvégzése után folytatódott az ügyészségi szol­gálati viszonyról és az ügyészsé­gi adatkezelésről szóló törvény­­javaslat általános vitája. Ezután a tb-alapok kintlevőségeinek egy­szeri rendezéséről benyújtott törvényjavaslatról tárgyaltak a képviselők. Az ülés megkezdése előtt a frakciók sajtótájékoztatókat tar­tottak. Elhangzott, hogy az FKgP par­lamenti frakciója nem támogat­hatja a szövetkezeti törvény mó­dosítását, még vitára sem tartja alkalmasnak a benyújtott terve­zetet, mert nem látja biztosított­nak, hogy egy nyugat-európai színvonalú szövetkezésnek te­remtené meg a magyarországi feltételeit. A Fidesz felszólítja a pénzügy­­minisztert, hogy vonja vissza a társadalombiztosítási kintlevő­ségek szabályozására vonatkozó előterjesztését - hangzott el a frakcióülés utáni sajtótájékozta­tón. A Fidesz szerint ugyanis a javaslat rossz üzenete a társada­lom felé: megéri az államnak tar­tozni. Az előzetes tervektől eltérően tegnapi ülésén nem véglegesí­tette a képviselői összeférhetet­lenségről vallott álláspontját a szocialista frakció. A vélemény­­különbségek pontos feltárására kérdőíveket osztottak ki a tör­vényhozóknak. A kereszténydemokrata Gás­pár Miklós indítványa szerint ha megvan a százezer hitelesített aláírás, akkor az expóról való népszavazást az önkormányzati választásokkal együtt lehetne le­bonyolítani. A népszav­azásról szóló törvény ilyen értelmű mó­dosítását tegnap írásban kezde­ményezte Gáspár Miklós. (Parlamenti tudósításaink a 4. oldalon) IV. ÉVFOLYAM, 256. SZÁM , 1994. NOVEMBER 1., KEDD POLGÁRI napilap V . Drágul a benzin! A MOL Rt. alkalmazkodik a vi­lágpiaci árakhoz, és 1,70 forinttal csökkenti az áfát is magában fog­laló benzinárat. Ám a fogyasztási adó és a környezetvédelmi ter­mékdíj (a parlament által elfoga­dott) emelkedése miatt mától mégis literenként 6 forint 20 fil­lérrel drágul a 91-es és 95-ös ól­mozatlan, 4 forint 20 fillérrel pe­dig a 92-es és 98-as ólmozott ben­zin, a gázolaj literjéért pedig 5 fo­rint 30 fillérrel kérnek többet - nyilatkozta lapunknak tegnap Cseh Béla, a MOL Rt. marketing- és kereskedelmi igazgatója. Hoz­zátéve: cége egy hónap alatt 2,70 forinttal csökkentette a benzin árát, alkalmazkodva a világpiaci áreséshez. Holnaptól az árak kö­vetkezőképp alakulnak: 91- es ólmozatlan 87 forint/liter, 95-ös ólmozatlan 89 forint/liter, 92- es ólmozott 91,2 forint/liter, 98-as ólmozott 93 forintliter, gázolaj 74,3 forint/liter. A cég árképzésében továbbra is érvényesíti azt a bevált gya­korlatot, hogy egyhavi késéssel követi a mediterrán térségben érvényes tőzsdei jegyzési árakat. Az áremeléssel a MOL csak affé­le „postás­ szerepkört" tölt be, hiszen a mostani árfelkúszásból semmiféle üzleti haszna nem származik. (Az adóterhek emelése nélkül a MOL- és Áfor-kutaknál példá­ul a 91-es ólmozatlan benzin má­tól 87 forint helyett csak 79,10 fo­rintba kerülne.) T. B. S. Találkozó Santerral A brüsszeli Európai Bizottság le­endő elnökével, a luxemburgi kormányfővel folytatott tegnap Luxembourgban megbeszélést Kovács László. A magyar külügy­miniszter az EU és a hat társult kelet-európai ország külügymi­nisztereinek első együttes ülésé­re érkezett a nagyhercegség fő­városába, s ezt megelőzően talál­kozott külön is a luxemburgi kor­mányfővel, aki jelezte, hogy jö­vőre Luxemburgba várják a ma­gyar állam- és kormányfőt, vala­mint az Országgyűlés elnökét. Kovács László az MTI-nek n­­ilatkozva hangsúlyozta, hogy nagy jelentőséget tulajdonított a személyes kapcsolatfelvételnek, lévén hogy Jacques Sanier elnök­sége, illetve a vezetése alatt ja­nuártól hivatalba lépő bizottság mandátuma idejére esik remé­nyeink szerint az EU-tagságun­­kat célzó felvételi tárgyalás, csakúgy, mint a remélhetőleg a csatlakozás előtt szabad utat nyi­tó döntés is. (Folytatása a 3. oldalon) Hallgat a Fehér Ház támadója A hatóságok még találgatni sem akarnak azzal kapcsolatban, mi vezérelte Francisco Martin Du­rant, amikor tüzet nyitott a Fehér Házra. A titkosszolgálat közlése szerint a gyanúsított nem beszél, nevén kívül mást nem hajlandó elárulni. A The Washington Post tegnap azt írta, hogy a Chevrolet tehergépkocsijában megtalált le­vele tanúsága szerint a férfi felké­szült a halálra, és a veszély tuda­tában meghagyta, miket hagyo­mányoz családtagjaira. Egyéb részlet azonban a levél tartalmá­ból nem szivárgott ki. Az elvégzett vérvizsgálat elő­zetes eredményei alapján Fran­cisco Martin Duran tettének el­követésekor nem állt sem alko­holos, sem kábítószeres befolyá­soltság alatt. A The New York Ti­mes tudomása szerint a Szövet­ségi Nyomozó Hivatal (FBI) azt tanácsolta az ügyészségnek, hogy az elnök elleni merényletkí­sérletért is emeljenek vádat ellene. (Folytatása a 2. oldalon) A Clinton házaspár a marylandi Ken Davisszel, aki segített ártala­­matlanná tenni a támadót FOTÓ: AP - SCOTT APPLEWHITE Elektromos bibi A jelek szerint kezd kibújni a szög a zsákból. Pontosabban kint volt az már eddig is, csak éppen nem akaródzott tudomást venni róla. Bartha Ferenc privatizációs kormánybiztos tegnap a Nap Tv-ben végre elismerte, hogy a Magyar Villamos Művek Rész­vénytársaság igazgatóságának, felügyelő bizottságának lecserélé­sét lényegében politikai indítékok motiválták. Mintegy ellenreak­cióként tüntetve föl döntésüket arra, amikor a rendszerváltozás után új vezetők kerültek a céghez. Azt ugyan nem tagadta, hogy a leváltottak között voltak szakmailag hozzáértő személyek, de jobbnak látták, ha egy homogén - értsd: bizalmi - társaság veszi át az irányítást, nehogy az egymással ellentétes politikai nézete­ket vallók huzakodása következtében azok a fránya szakmai A helyzetnek azonban bibije van. Künszler Béla, az Állami Va­gyonkezelő Részvénytársaság ügyvezető igazgatója a személycse­rék napján azzal indokolta az MTI-nek a felmentéseket, hogy a társaság régi vezetése nem támogatta a tulajdonost a Magyar Villamos Művek privatizációjának meggyorsításában, így a ma­gánosítási előkészületek lanyhultak. Halzl József, a cég ex-vezér­­igazgatója nyomban felmentése után úgy fogalmazott: nem hát­ráltatták a privatizációt, épp ellenkezőleg! S már akkor javasol­ta, nyíltan meg kellene mondani: a kormányzat a saját bizalmi embereit akarja elhelyezni az iparág vezetésében. Ha néhány na­pos késéssel is, de ez a beismerés voltaképpen megtörtént. Innentől kezdve azonban végképp nehéz lesz kiszámítani, hogy a szintén a közelmúltban megújított Állami Vagyonkezelő Rész­vénytársaság vezetése mikor mondja az igazat, s mikor csak a valódit. Mindebből levonható az az egyszerű következtetés, hogy az új hatalom legfeljebb két okból cserél: vagy szakmai, vagy po­litikai okokból. Vagy azért, mert nyakkendőt visel a delikvens, vagy azért, mert nem. Ergo: a lefejezések folytatódnak. Ezt akár deklarálni is lehetne, elkerülhetővé téve azt a kínos helyzetet, hogy magas beosztásban lévő vezetők ugyanabban az ügyben egymásnak nap nap után ellentmondó nyilatkozatokat tegyenek. Hiszen e komoly urak mégiscsak egy ország vezetésének felelős tagjai. " /Horváth K. József Vendégünk: Václav Havel Ma kétnapos hivatalos látogatás­ra Magyarországra érkezik Vác­lav Havel. A Cseh Köztársaság el­nöke Göncz Árpád államfő meghí­vásának tesz eleget. A magas rangú cseh vendéget délelőtt ün­nepélyes külsőségek között ka­tonai tiszteletadással fogadják a Kossuth Lajos téren. A vendég és a vendéglátó ezután tárgyalóasz­talhoz ül. A szűk körű megbeszé­lését követően a tágabb kíséret bevonásával folytatják a párbe­szédet. A magyar államfő ezután munkaebéden látja vendégül Václav Havelt, majd a cseh köz­­társasági elnök koszorút helyez el a Magyar Hősök Emlékművé­nél. A keddi programot városhá­zi látogatás, majd rövid belvárosi séta zárja. Göncz Árpád este díszvacsorát ad Václav Havel tiszteletére. (Folytatása a 3. oldalon) Szarajevó újra ágyútűzben Muzulmán harci sikerek A Boszniában állomásozó ENSZ- erők megfigyelői szerint az utób­bi napok számos harci sikere után a kormányhadsereg egysé­gei Szarajevó körzetében is meg­indították offenzívájukat, s foly­tatják a boszniai főváros környé­kén lévő szerb állások elleni tü­zérségi támadást. A kéksisako­sok egyik, neve mellőzését kérő tisztje közölte: a muzulmánok­nak valószínűleg sikerült elfog­lalniuk a Bjelasnica-hegységtől délre lévő Javorakot, a szerb­ek egyik fontos erődítményét. Az ENSZ-erők szóvivői ugyanakkor megerősítették, hogy vasárnap este újabb tüzér­ségi támadás érte Szarajevó egyik muzulmán negyedét, Hrasnicát. A kéksisakosok sze­rint a támadást a szerbek hajtot­­­ták végre, s a több órán keresztül tartó akcióban egy ember életét vesztette, többen pedig megse­besültek. A negyedet két nappal előbb is tűz alá vették, de az ENSZ-erőknek nem sikerült pontosan megállapítaniuk, me­lyik fél hajtotta végre az akciót. A támadások a Szarajevó kör­nyéki nehézfegyvermentes öve­zet létrehozásáról szóló ENSZ- határozatok megsértését jelen­tik, azonban a világszervezet egyelőre csak fenyegetőzik a NATO-légicsapásokkal. (Folytatása a 3. oldalon) Az URH-n is foghatja! Hallgassa a Reggel 6-tól rádiót! 24 óráig A mai OkHz (középhullám) Fm 89,5 és 93,9 Mhz (ultrarövidhullám)

Next