Új Magyarország, 1994. december (4. évfolyam, 282-307. szám)
1994-12-17 / 296. szám
: I -lU,> ■Jl^c CQI 'jß±cvm^ V ■ 1. ‘ AcC'Gx A Kibédi A fanyar humorú, ironikus hang vételű figurák népszerű megszemélyesítője a zeneileg is képzett Kibédi Ervin. A megszámlálhatatlan sok kabarészerepen kívül láthattuk Rostand: Cyrano de Bergerac, Rossini: A sevillai borbély, Pirandello: Velencei kékszakáll című előadások szereplőjeként. Több filmben nyújtott emlékezetes alakítást, pl.: a Rokonokban Fónay Márta és Tolnay Klári, a Szerelem csütörtökben és A megfelelő emberben Keleti László, Balázs Samu és a Felfelé a lejtőnben Hlatky László partnereként. Ez utóbbi művész évekig volt partnere a Hacsek és Sajóban. Hihetetlen, de igaz, a Jászai Mari-díjas érdemes művész Kibédi Ervin december 15-én ünnepelte hetvenedik születésnapját. Interjúnk ebből az alkalomból készült az Operettszínház öltözőjében a Szép Heléna előadása közben. - Színészi pályámat a mai Vígszínház helyén működő Magyar Néphadsereg Színháznál kezdtem. Sok kisebb-nagyobb jó szerepet játszottam, A harag napjában, a Szent Johannában többek között. Az itt eltöltött hét év után a Vidám Színpad tagja let■tem, ahol sok szép előadás részese lehettem. - Helsinkitől Los Angelesig a világ számos részét bejárta, ahol magyarok élnek és igénylik a Kibédi Ervin által képviselt humort. Mindenütt szeretettel fogadták. - Valóban szerencsésnek érzem magam, sokfelé megfordultam életem során. - Fiatal színészként kit tartott példaképének? - Aki elindított ezen a pályán, Abonyi Géza kiváló színész-pedagógust. - Elégedett a pályáján elért eredménnyel? - Olyan ember nincs a világon, akit nem érnek kudarcok, természetesen én sem vagyok ez alól kivétel. Ezzel együtt azt mondhatom, elégedett ember vagyok, ha ugyan lehet ezt mondani. Én nem szeretem - bár mindig az szerettem volna lenni -, ha azt mondják, művész, de ha már így neveznek, egy művész sohasem lehet elégedett, például Michelangelo, aki vitathatatlanul nagy művész volt, soha nem volt kibékülve önmagával. Tulajdonképpen az elégedetlenség viszi előbbre az embert. Kibédi Variációk és Beszélgetések a papagájjal című könyvei bebizonyították, hogy rendkívül intellektuális, nemcsak a színpadon nyújtja tudása legjavát, írásaiban is. Könyvei igen gyorsan kedvenc olvasmányokká váltak. Várhatunk újabb írásokat? - A tavaszi könyvhét alkalmával jelenik meg következő irományom, Állatságaim és emberségeim címmel. Ötven „ember" és ötven „állatverset" tartalmaz. . A televízió körülbelül harminc versből készített egy zenés összeállítást, kiváló kollégáim. Császár Angela, Szabó Gyula, Kautzky Armand és jómagam mutatjuk be. - Állat- és növényszeretete közismert. - Mindig is voltak állataim, gyerekkoromban még kiscsirkém is, akit Elvirának hívtam, volt vagy 31 pintyem, teknősbékám, kutyám. Most egy Abeszszíniából származó, 81 szót beszélő, nagyon okos papagájom van. Koko 250 évig fog élni. - Hogyan ünnepli hetvenedik születésnapját, s milyen bölcs tanácsot adna a fiataloknak? - Nem számolom az éveket, a hetvenediket is úgy veszem, mint az előzőeket. Isten számolja, bölcsességet ne várjon tőlem, nem lettem bölcs, kisdiák maradtam. - Szabadidejében mit csinál a legszívesebben? - Élek, ez a legszebb foglalkozás, mert ez nagy dolog, s ebben azt hiszem, benne van minden. Kibédi Ervin a Vidám Színpad örökös tagjaként az Üldöznek a nők című komédiában is játszik, s a róla készült portréfilmet a közeljövőben tűzi műsorára a televízió. Klára IV. ÉVFOLYAM, 296. SZÁM íIÜLA^o c.'iMyylki^Za II 1994. DECEMBER 17., SZOMBAT KULTÚRA (X. HXX VxcLkJ2.) Gerendás a deszkákon Harminc dobos üti a ritmust A fenti címmel jelent meg a népszerű gitáros-zeneszerző-előadó második albuma. A tizenkét dalt tartalmazó CD-lemezt, illetőleg magnókazettát a GP Music és a DAKKE jelentette meg. Gerendás második lemeze az ez év nyarán a Parkszínpadon rendezett koncert anyagát tartalmazza. A hangverseny különlegessége volt, hogy GP állandó zenekara mellett közreműködött számos zenészbarátja is. A Rió című számban pedig ez a harminc dobos játszik együtt, akik e tüzes brazil ritmusok megszólaltatására szövetkeztek az egyszeri koncert kedvéért. ______________ -nor ...AMIT A SZEXRŐL TUDNI ILLIK Telefonos szexuálpszichológiai tanácsadás A férfi korai beteljesülése Mi a teendő korai beteljesülésnél? A nő kielégülésének zavarai A női kielégülés titka A klimaxról ® 06/90 310 444 06/90 310 445 Iff 06/90 310 446 06/90 310 449 06/90 310 450 snap 10* 1399 cip Pt. 701/251fM beftaid hívás FuAFAyperc _______________________________ ■ 7C/“CA-\-00^ * '-' Csontváry Münchenben száz év múlva (jiki)Miki egér a Napúton „Komoly tervvel siettem haza s Gács községben nyitottam gyógyszertárt, ahol néhány évig lankadatlan szorgalommal odajutottam, hogy gyógyszertáram adósságmentesen állott s amikor már száz koronát havonta jövedelmezett, bérbeadva, elmentem Münchenbe, a Hollósy iskolájába, rajzolni természet után. E rajzokból tíz a kiállításon látható" - idézte fel Csontváry Kosztka Tivadar 1908-as kiállítása katalógusában milyen előkészületek után kezdett hozzá, hogy megvalósítsa nagy tervét, hogy beteljesítse az iglói patika előtt állva hallott égi hang jóslatát, amely szerint ő lesz a „Napút festője.,, „nagyobb Raffaelnál". Évtizedes készülődés után jutott el először Münchenbe, mégpedig éppen száz évvel ezelőtt, 1894-ben. Hamarosan kevésnek találta azonban azt, amit itt tanulhatott, hiszen Liezen-Mayer Sándor tanácsára, magát képezni, először Karlsruhéba, majd onnan Itáliába utazott. A dalmát partokról tért vissza Düsseldorfba, ahol „az igazgató tudtomra adá, hogy már többet tudok, s iskolára szükségem nincsen". A karácsony előtti München belvárosában nyüzsgő tömegből valószínűleg nem sokan tudják, hogy nem csupán tanult, nem csupán újra ellátogatott 1911- ben a városba a magyar művész, de művei éppen most vendégeskednek a bajor fővárosban. Mégpedig igencsak rangos helyen, a belvárostól igaz, egy kicsit távolabb található, de a legszínvonalasabb kiállításoknak otthont adó Haus der Kunstban, a Prinzregenstrassén. A hosszú, monumentális oszlopokkal tagolt homlokzaton három hatalmas transzparens hirdeti ezekben a hetekben, hogy Csontváry, no meg a popart egyik leghíresebb képviselője, Roy Lichtenstein, valamint a dán Per Kirkeby műveit láthatja a nagyérdemű közönség. A nagyérdemű pedig, a délelőtt tíz órai nyitáskor, mondhatni tolongva veszi birtokába az épületet. Pontosabban elsősorban annak központi részét, ahol Lichtenstein alkotásai hirdetik a matéria, az ipari tömegtermék, a tömegkultúra diadalát. A két másik kiállítónak jóval kisebb figyelem jut, az ő termeikbe egyébként közös, a Lichtenstein-bemutató tizenkét márkás belépőjegyéhez képest fél-, pontosabban negyed árú jegy ellenében lehet belépni. Természetesen nem a néhány hónappal ezelőtt európai, amolyan kései „hódító körútra" indult tárlat müncheni rendezői számlájára írható, hogy láthatóan nem vet nagyobb hullámokat a Csontváry-bemutató. Hírverése nem kisebb, mint amilyennek lennie kell, a budapesti „ősbemutatóval" ellentétben itt az igen színvonalas, a gazdag képanyag mellett Hunertus Gassner és Perneczky Géza tanulmányát is tartalmazó katalógust is kézbe vehetik az érdeklődők. Hosszú tanulmányt igényelne annak kifejtése, hogyan ment majdnem veszendőbe az életmű a művész halála után, hogyan mentette meg az enyészettől Gerlóczy Gedeon, hogyan támadták a szocialista realizmus időszakában, s hogyan ügyetlenkedték el a méltó bemutatás lehetőségét a közelmúltban. Aki belép a müncheni tárlatra, mindenesetre a művek olyasféle tálalásával találkozik, amelyet talán maga a Mester sem ellenzett volna. A látogató első pillantása A taorminai görög színház romjaival (1904-5) találkozik, egyik oldalt a Magányos cédrus-t, a másikon a Zarándoklás a cédrushoz Libanonban-t (mindkettő 1907) láthatja. Középen emelvény, félköríves paddal, azok számára, akik szemlélődni akarnak. A paravánokkal tagolt torgyan a térben, időben mind beljebb és beljebb haladunk, eljutunk a kezdetekhez, azokhoz a bizonyos müncheni rajzokhoz, s a pálya, az élet dokumentumaihoz, hogy a legapróbb mozaikkockákig „felbontott" művet visszafelé haladva újra fölépíthessük. Különös, de egyáltalán nem ellentmondásos dolog éppen Lichtenstein és Kirkeby műveit látni a magyar „szimbolista és naiv" - ahogyan a meghívókon írják - alkotásai mellett. Kirkely hatalmas méretű rajzai azokat a víziókat idézik, amelyeket Csontváry 1911 után vetett papírra, azzal a különbséggel, hogy ami az immár alkotásra képtelen magyar mesternél szeret, mint ahogyan elődje lázadt egykor az akadémiai tanulmányok, a barna tónusok uralma ellen. Azonban míg a múlt század végének alkotója azt az energiát kereste, amely láthatatlanul, de mindent áthat, s amely mintegy az Emberiség sorsát javítja meg. New York muvt szr a negyvenes ötvenes évek ab .'.trakt expresszionizmusa, gisztustestészete ellen lázadt fel, hogy magát az életet, a megfogható valóságot idézze meg, az eszme helyett annak földi mását. A nagyvárosi civilizáció ikonjait festette, festi meg Lichtenstein a képregényekből kiemelt motívumokon keresztül, a szexualitás, az erőszak, a fogyasztás esztétikáját teremti meg Ha Csontváryt Baalbekkel, laorminával azonosítjuk, őt Donald kacsa és Miki egér képviseli, ha az előbbi a festői vízió szolgálatába állította ragyogó színeit, utóbbi abban a világban, ahol mindennek ára van, képes volt a művészet egészét egyetlen, mechanikusan másolható gesztusra, a művész „ecsetvonására" leegyszerűsíteni. Mindeközben azonban nem mond le arról, hogy akár amaz, szüntelen párbeszédet folytasson az elmúlt évszázadok európpai kultúrájával, művészeivel. Sokáig meditálhat a Haus der Kunst látogatója művészi világok - s persze korok, társadalmak hasonlóságán és különbözőségén. Tanulhat is egyet-mást abból, ahogyan a müncheni kiál lítóhely a New York-i Solomon R. Guggenheim Múzeummal együttműködve a Lichtenstein bemutatót megrendezte. A százhúsz kép, plasztika egy részét európai gyűjteményekből kölcsönözték, így gazdagabb anyagot mutathattak be, mint a tárlat amerikai változata. Ha ehhez hozzászámítjuk, hogy a Diane Waldman által írt, szerkesztett katalógus példaszerű gazdagsággal, pontossággal dolgozza fel az életművet, elgondolkodhatunk azon, hogy Csontváry mostani bemutatósorozatával kapcsolatban - az életművön kívül természetesen - mi mire is lehetünk büszkék. II. Szabó Ernő mindörökre vázlat maradt, Kirkeley esetében tudatosan megtervezett, következetesen felépített, befejezett művé vált. Lichtenstein, aki négy évvel Csontváry halála után, 1923-ban szüleben azután mintegy tételről tétett, éppen olyan forradalmi motelre bomlik ki az életmű, s ahodan befolyásolta korának művé- Csontváry Kosztka Tivadar: Ülő nő ablaknál, 1894 Roy Lichtenstein: Szőke várakozó, 1964 r^uoj^vottL ( c juCo/i-€,^a- *V .O.K^ ÁH Y ßUi Alapos Te la mecenatúra A kortárs magyar képzőművészet helyzete mint köztudott főleg azért tragikus, mert a szocializmus meggátolta annak a polgári középosztálynak a kialakulását, mely az egészséges társadalmakban vásárlója és jóízlésű patrónusa a művészeteknek. Míg az értelmiségi rétegek anyagilag nem engedhetik meg maguknak a mecénásságot, addigi más, „felkapaszkodott" rétegek műveltségbeli hiányosságaik miatt nem vevők a képzőművészetre. Ehhez természetesen a közoktatás is hozzájárult, hiszen az oktatást évtizedek óta a művészeti, művészettörténeti, a legszőkébb bölcsészettudományi kereteken belül tartották A tömegek műveltségében majdhogynem fehér foltot képeznek a művészetek. , Az állami mecenatúra megszűnése következtében légüres térbe került magyar művészet megsegítésére hozta létre a polgári többségű parlament 1993- ban a Nemzeti Kulturális Alapul Az alap Képzésun . ./.eti Szakmai Kollégiuma működésének első évét zárja idén decemberben Az évet értékelő héttagú kollégium tagjaitól megtudtuk, támogatásaik 30 százalékát egyedi elbírálás alapján, a többit pályázati úton ítélték oda. 333 pályázatból 194-et tudtak anyagilag támogatni, összesen 45 millió forint erejéig Az alap terveket, programokat támogat, s adományozott pen.-^.el -.zigu ^uan S.L’ánv-ilt.a,.. .. ...u‘.i„e két A tál: „-‘ta, k k.n...dí.ek a kiállitás.-K- Kaiak"...- -.K, oktatási prolgransok per!... lésétől a munkaösztöndiakon át a hazai művészet külföldi megismertetésének segítésén túl az ötletek szinte minden szintjéig. Szabadúszók, alkotói csoportok, intézmények egyaránt pályáztak az elmúlt évben. A választott kollégium tagjai hangsúlyozták, bár a szubjektum esetükben sem kiiktatható tényező, mégis igyekeztek műfaji és sziláns elfogultság nélkül odaítélni az összegeket. Gyanakvó kérdésünkre, vajon a tavasszal hatalomra került pártok a tendenciáknak megfelelően tervezik e a Nemzeti Kulturális Alapot is „kinyitni. Sümegi György minisztériumi főosztályvezető, kollégiumi tag megnyugtatott: nincs tudomása ilyen szándékokról. Az alap szinte független a mindenkori hatalomtól, hiszen bevételeinek mindössze tíz százaléka származik az állami költségvetésből. A többit maga a szakma termeli ki, járulékfizetés útján. Bizalmas információink szerint azonban történtek ilyen irányba mutató lépések. Az alap elnöksége kapott olyan „kérést" illetékes helyekről, mondassák le a kollégiumba a minisztériumból korábban delegált szentélyeket annak érdekében, hogy másokat ültethessenek helyükre. Egyelőre az elnökség bátorságán múlt ennek visszautasítása, mondván e személyek a szakma egyetértésével kerültek ebbe a társadalmi funkcióba Csáji Attita, elnök a művészet iránt érzett aggodalmát fejezte ki, amikor arról szólt: a múzeumok anyagi helyzetükből adódóan már nemigen tudnak sem kortárs, sem régebbi alkotásokat vásárolni. A várható pénzügyi megszorítások ezt vélhetően állandósítani fogják, így valószínűleg korunk művészete hiányozni fog a közgyűjteményekből is. Bertók László Attila -Z X •V 4